KRESZ kérdések és válaszok

 

• Lakott területen az úttest mellett futkározó gyerekeket lát. Adhat-e figyelmeztetésképpen hangjelzést?
  Amennyiben úgy látja, hogy a gyerekek balesetveszélyesen a jármű elé léphetnek ,akkor igen.

• Az „A” jelű jármű a parkolóhelyről kíván elindulni. A tervezett manőver kapcsán van-e elsőbbségadási kötelessége?

Igen, van.

• Kötelező-e a forgalom irányítására jogosultak utasításainak eleget tenni?

Igen.

• Az „A' jelű autóbusz vezetője számíthat-e arra, hogy az érkező „B” jelű személygépkocsi vezetője lehetővé teszi a belső sávba történő besorolást?

Nem.

• Mit jelent az elsőbbség fogalma?

Továbbhaladási jogot a közlekedés más résztvevőjével szemben.

• Kell e sávváltáskor irányjelzést alkalmazni?

Igen, a többi közlekedő tájékoztatása céljából.

• Aki a közúti közlekedésben részt vesz, ….

köteles a forgalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket betartani.

• Ön a „B” jelű kézikocsival az úttesten halad. Számíthat-e arra, hogy az „A” jelű személygépkocsi az úttest széléről elindulva elsőbbséget fog Önnek adni?

Igen , hiszen a kézikocsi is a forgalomban résztvevő jármű.

• Ön a „B” Jelű személygépkocsit vezeti. Köteles-e a várakozóhelyről elindulva irányjelzést használni?

Igen.

• Ön az „A” jelű személygépkocsival az úttest széléről kíván elindulni. Köteles-e elsőbbséget adni a kézikocsit húzó „B” jelű személy részére?

Igen, minden esetben.

• Szabad-e a közlekedés résztvevőit veszélyeztetni?

Nem.

• Kell-e az előzési szándékot irányjelzéssel jelezni?

Igen, ha az irányváltoztatással jár.

• Szabad-e vezetés közben mobiltelefont kézben tartva telefonálni, internetezni?

Nem, ez jogszabályban tiltott.

• A látottak alapján köteles-e Ön az autóbusz elindulását lehetővé tenni a film végén ábrázolt helyzetben?

Igen, mivel ez hirtelen fékezés nélkül megtehető.

• Az „A” jelű személygépkocsi várakozóhelyről kíván elindulni. Mikor kell az irányjelzőt használnia?

Az elindulás megkezdése előtt, amit az úttestre kikanyarodásig működtetnie kell.

• Gépjárműnek minősül-e a segédmotoros kerékpár?

Nem.

• Az „A” jelű autóbusz vezetője számíthat-e arra, hogy az érkező „B” jelű személygépkocsi vezetője lehetővé teszi a belső sávba történő besorolást?

Nem.

• Kötelező-e a téli időszakban téli gumiabroncsot használni?

Nem, de mindenképpen ajánlott.

• Lehet-e a megfelelő állapotú tengelykapcsoló működtetésének holtjátéka?

Igen, ez a tengelykapcsoló működtetés konstrukciójának természetes velejárója.

• Milyen színnel világít a műszerfalon a távolsági világítás bekapcsolását jelző lámpa?

Kék színnel.

• Szabad-e tovább közlekedni a járművel, ha a fékpedált csekély ellenállással, de ütközésig be tudja nyomni?

Nem.

• Ön a műszerfallal jelzett járművet vezeti. Köteles-e lehetővé tenni a „B” jelű autóbusz buszmegállóból történő elindulását?

Nem.

• Ön a műszerfallal jelzett járművet vezeti. Haladhat-e 50 km*h sebességgel lakott területen a kapaszkodósávon?

Igen.

• Folyamatos haladásnál melyik sebességfokozat használata a legelőnyösebb?

A haladási sebességhez igazodó lehető legnagyobb sebességfokozattal célszerű haladni, a közepes fordulatszámot tartva.

• Kell-e megállást – ide nem értve a forgalmi okból történő megállást* irányjelzéssel jelezni?

Igen, kell.

• Egyéb jelzés hiányában mekkora sebességgel szabad közlekedni lakókocsit vontató személygépkocsival autópályán?

Legfeljebb 80 km/h sebességgel.

• Hogyan viselkedik a túlkormányzott gépkocsi a csúszáshatár elérésekor?

Először a hátsó kerekei csúsznak meg, ezért a jármű egyre szűkebb ívben kanyarodva pördülni kezd.

• Az alábbiak közül mi igaz az adaptív sebességszabályozó (tempomat) berendezésre?

Képes automatikusan csökkenteni a gépjármű sebességét.

• Lakott területen kívül a ködös idő miatta az „A” jelű személygépkocsi csak 60 km/h sebességgel halad. Szabályos helyen közlekedik-e?

Nem, mert ezzel a sebességgel a kapaszkodósávon kell haladnia.

• Ha a kormányzott kerekek megcsúsznak,...

akkor a jármű nem irányítható.

• Mit nevezünk relatív gyorshajtásnak?

Amikor a sebességet nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően választjuk meg.

• Az alábbiak közül mi minősül forgalmi sávnak?

Az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésre elegendő szélességű része.

• Az alábbiak közül mi minősül járdának?

Az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló része.

• Mit jelez a jelzőtábla? (felfele nyíl fehér, kék négyzet alapon)

Egyirányú forgalmi utat, melyre csak ebből az irányból szabad behajtani.

• Mi a neve ennek a jelzőtáblának ?(kék négyzet alapon egy piros lefele mutató nyíl és egy fehér felfele mutató nyíl)

Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben.

• Megszünteti-e a „Megfordulni tilos” jelzőtábla hatályát? (fehér kör alapon fekete áthúzás)

Igen.

• Mikor nem számíthat a személygépkocsi vezetője a vákuumos fékrásegítő működésére?

Ha a jármű motorja áll.

• Képes-e a személygépkocsi vezetője külön-külön működtetni a két üzemi fékkört?

Nem, mert mindkét fékkört fékezőnyomásást a fékpedállal állítja be.

• Mit jelez az úttest jobb szélén lévő táblán látható számérték? (fekete tábla rajta villog 35 fehéren)
  Azt a sebességet, amellyel forgalomirányító fényjelző készülékek előtt az egyenletes haladás érdekében közlekedni célszerű.

• Mire kell figyelnie az elindulásnál?
  A motorosra.

• Hány fajta jelzést képes adni a gyalogosfogalom irányítására szolgáló fényjelző készülék?
  Három.

• Mi a járművezető teendője, ha ezt a (narancssárga középen a jelzőlámpán) jelzést féktávolságon kívül észleli?
  Meg kell állnia.

• Mi a járművezető teendője, ha ezt a jelzést (narancssárga középen a jelzőlámpán) féktávolságon belül észleli?
  Mielőbb át kell haladnia az útkereszteződésen.

• Szabad-e akadályoznia a később odaérkező villamos forgalmát, ha a villamospályára vezetett forgalmi sávban közlekedve tilos jelzést kapott?
  Igen.

• Útburkolati jelek hiányában hová kell a járművek besorolni, ha villamospályával ellátott úttestről szeretne bekanyarodni?
  Ha a besorolás a villamos forgalmát zavarná, akkor a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni.

• Balra kanyarodásra felkészüléskor szabad-e ráhajtani az egyirányú forgalmú utcában az ellen irányban kijelölt autóbusz forgalmi sávra?
  Nem.

• Van-e valamilyen kötelezettsége az „A” jelű gépkocsi vezetőjének a balra történő bekanyarodás előtt?
  Igen, balra adott irányjelzés mellett az úttest bal szélére kell besorolnia.

• Tiltja-e a képen látható jelzőtábla a megfordulást? (piros kör fehér háttér, áthúzva a balra 45 fokos nyíl)
  Igen, az útkereszteződésben, amely előtt elhelyezték.

• Szabad-e útkereszteződésben járművel hátramenetet végezni?
  Igen.

• Ön a műszerfallal jelzett járművet vezeti. Megelőzheti-e a képen látható módon az „A” jelű oldalkocsis motorkerékpárost? (jobb oldalon motorkerékpár halad , balról mutatja, hogy kielőzném)
  Nem.

• Szabad-e párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten két járműnek ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni?
  Nem, kivéve az egy nyomon haladó jármű melletti elhaladást. (motoros, kerékpáros)

• Szabad-e folyamatosan előzni motorkerékpárral és személygépkocsival a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten?
  Igen,feltéve,hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza.

• Szabad-e előzni, ha az előzés során a megelőzendő jármű mellett nem lehet megfelelően oldaltávolságot tartani?
  Nem.

• Szabad-e forgalmi sávot változtatni a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, ha a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki?
  Csak akkor, ha a járművezető bekanyarodásra vagy megállásra készül fel.

• A képen látható helyzetben melyik jármű tegye lehetővé a másik számára az elhaladást?
  A”B” jelű járműszerelvény. („A” autó mellett bal oldalon akadály, ezt a szembejövőnek kerülnie kell.)

• Ön lassú járművet vezet 10 km/h sebességgel. Ha az úttest mellett lassító sáv van, köteles*e itt közlekedni, ha egyébként egyenesen kíván továbbhaladni?
  Nem.

• Ön az „A” jelű műszaki hibás járművével csak 20 km/h sebességgel tud közlekedni. Köteles-e az „1” jelű nyomvonalon haladni? (az 1-es nyomvonalon az úttest mellett parkoló autók közé bemegy)
  Igen.

• Ön az „A” jelű személygépkocsit vezeti. A képen látható helyzetben maga elé engedheti a „B” jelű motorkerékpárt? (jobb oldalon érkezik a motorkerékpár az ő sávja véget ér, így be kell sorolnia)
  Igen, de ezt egyértelműen lassítással vagy megállással jeleznie kell számára.

• Ön a műszerfallal jelzett személygépkocsit vezeti. Tovább közlekedhet-e lakott területen a belső forgalmi sávban?
  Igen, mindaddig, amíg a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza.

• Hol kell közlekedni a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten?
  Általában a külső (jobb szélső) forgalmi sávban.

• Figyelembe kell-e venni a párhuzamos közlekedés szempontjából az autóbusz-forgalmi sávot?
  Nem.

• Ön a „B” jelű személygépkocsit vezeti. Van-e valamilyen kötelezettsége, ha azt látja, hogy a buszmegállóból az „A” jelű autóbusz el kíván indulni?
  Nincs, mivel az autóbusz az elindulás után be tus sorolni a jobb szélső forgalmi sávba.

• Ön lakott területen az „A” jelű járművet vezeti . Válassza ki a helyes választ! (A jelű személygépkocsi , B jelű autóbusz áll a megállóban , el szeretne indulni előttem.)
  Lehetővé kell tennie a megállóból elinduló ”B „ jelű autóbusz besorolását az Ön által használt forgalmi sávba.

• Figyelembe kell-e venni a párhuzamos közlekedés szempontjából a kapaszkodósávot?
  Nem.

• Ha van járda a lakó-pihenő övezetben, akkor járművével várakozni...
  -egyéb jelzés hiányában -az úttest szélén is szabad.

• Ha nincs járda a lakó-pihenő övezetben, akkor járművével várakozni...
  csak az erre kijelölt helyen szabad.

• Megengedett-e az átmenő forgalom lakó-pihenő övezeten?
  Nem.

• Szabad-e olyan helyen várakozni, ahol a megállás tilos?
  Nem.

• Amennyiben a képen látható autóbusz megállóban hóesés miatt nem látszódik az útburkolati jel, milyen távolságon belül tilos megállni a képen látható járművekkel? (A buszmegálló tábla előtt áll egy jármű és a sárga felfestés után.)
  A buszmegálló jelzőtábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül.

• Mit jelent ez a közúti jelzés? (Piros kör tiltó tábla „X” kék háttérrel, alatta egy autó é járdaszegély áthúzva kiegészítő táblaként.)
  Az úttesten kívül az útpadkán is tilos a megállás és a várakozás.

• Szabad-e várakozni segédmotoros kerékpárral az ábrán látható jelzőtáblával jelölt várakozóhelyen? (Kék négyzetben „P” és egy kerékpár jelzés.)
  Nem.

• Szabad-e megállni az útkereszteződésnél az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 m-en belül?
  Nem.

• Szabad-e várakozni lakott területen kívül az út úttestjén?
  Igen, ha az nem főútvonal.

• Személygépkocsival közlekedve szabad-e megállnia utasa kiszállásának idejére e jelzőtáblával jelölt útszakaszon 08 órakor? (Piros „X” tábla kék háttér, megállni és várakozni tilos)
  Nem.

• Az út mely részére vonatkozik a jelzőtáblával jelzett tilalom? (Piros „X” tábla kék háttér, megállni és várakozni tilos)
  Az úttestre.

• Szabad-e megállni útkereszteződésben az útburkolattal szemben?
  Igen, ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza.

• Szabad-e megállni útkereszteződésben?
  Általában nem.

• Hogyan célszerű rögzíteni a járművet meredek lejtőn?
  Rögzítőfékkel, hátrameneti fokozat kapcsolásával és az első kerekek szegély felé fordításával.

• Milyen fényjelzés következik a kétlencsés forgalomirányító fényjelző készüléken a villogó sárga fényjelzés után?
  Folyamatos sárga fényjelzés.

• Ön lassú járművet vezet 10 km/h sebességgel. Ha az úttest mellett lassító sáv van, köteles-e itt közlekedni, ha egyébként egyenesen kíván tovább haladni?
  Nem.

• A képen a jelzőtáblával (kék négyzet előre mutató fehér nyíl) jelölt útszakaszon halad. Hogyan kell felkészülni a balra bekanyarodáshoz?
  Az úttest bal széléhez húzódva.

• Útburkolati jelekkel jelölt háromsávos úton közlekedik személygépkocsival. Szabad-e ráhajtani a harmadik (belső) forgalmi sávra?
  Igen.

• A képen látható helyen melyik jármű haladhat tovább elsőként? (Busz vontat valamit jobbról érkezik, személygépjármű balról)
  Az „A” jelű járműszerelvény. (A busz vontatóval)

• Szabad-e segédmotoros kerékpárral az úttesten várakozni e jelzőtáblát követően? (Piros kör tiltó tábla kék háttér piros áthúzás, Várakozni tilos)
  Nem.

• Elsőbbséget kell-e adni a figyelmeztető fényjelzést használó gépjármű részére útszűkületben?
  Nem.

• Szabad-e megelőzni az autópályán 110 km/h sebességgel haladó, megkülönböztető jelzéseit használó tűzoltó gépkocsit?
  Nem.

• Segítenie kell-e járműve megelőzését a lassan haladó jármű vezetőjének?
  Igen.

• Szabad-e előzni hídon?
  Igen,ha egyéb jelzés ezt nem tiltja és adottak az előzés feltételei.

• Milyen feltétel teljesülése esetén szabad előzni be nem látható útkanyarulatban?
  Ha az úttesten egyirányú a forgalom.

• Szabad-e előzni közúti aluljáróban?
  Igen,ha egyéb jelzés ezt nem tiltja és adottak az előzés feltételei.

• Ön a „B” jelű személygépkocsit vezeti. Köteles-e olyan távolságban követni az Ön előtt haladó személygépkocsit, hogy a motorkerékpáros biztonságosan ne tudjon sorolni Önök közé?
  Nem, nincs ilyen kötelezettsége.

• Szabad-e az Ön előtt haladó összefüggő gépkocsisor előzésébe kezdeni autópályán , ha a biztonságos visszatérés helyét még nem látja?
  Igen, ha az előzés egyéb feltételei adottak.

• Megelőzheti-e a csak megkülönböztető fényjelzését használó gépjárművet a film végén ábrázolt forgalmi helyzetben? (tűzoltó autó csak a villogó fényeit használja, nem szirénázik)
  Igen, mert nem használja együttesen a megkülönböztető jelzéseit.

• Szabad-e rövid hangjelzéssel jelezni az előzés megkezdését?
  Igen, de ez csak lakott területen kívül engedélyezett.

• Milyen feltételek teljesülése esetén szabad előzni be nem látható útkanyarulatban?
  Ha záróvonal van felfestve, és az előzés nem jár annak érintésével.

• Szabad-e megelőzni a lakott területen kívül 70 km/h sebességgel haladó, megkülönböztető jelzésit használó mentő gépkocsit?
  Nem.

• Szabad-e megelőzni a lakott területen kívül 70 km/h sebességgel haladó,figyelmeztető jelzést használó gépkocsit?
  Igen, a vonatkozó sebességhatár betartásával, de akkor is csak fokozott óvatossággal.

• Szabad-e előzni villamost olyan megállóhely előtt, ahol az utasok le- és felszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik?
  Nem.

• Milyen feltételek teljesülése esetén szabad előzni bukkanóban?
  Ha záróvonal van felfestve, és az előzés nem jár annak érintésével.

• Szabad-e előzni bukkanóban?
  Általában nem.

• Mit kell tennie a film végén ábrázolt helyzetben? (kerékpáros megy jobb oldalon, bal oldalon kocsisor )
  Lassít és jobbra húzódik.

• Hogyan kell elhaladni a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt álló jármű mellett?
  Meg kell állni, és továbbhaladni csak akkor szabad, ha meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének megsértése nélkül megteheti.

• Gyalogosok zárt csoportjának közlekedésére vonatkozó szabályok megtartásáról...
  a csoport vezetője köteles gondoskodni.

• Köteles-e a lakott területen kívüli út úttestén tartózkodó személy éjszaka fényvisszaverő mellényt viselni?
  Igen.

• Kötelesek-e a gyalogosok zárt csoportjának tagjai lakott területen közlekedve éjszaka fényvisszaverő mellényt viselni?
  Nem.

• Köteles-e a gyermekek zárt csoportjának tagjai lakott területen közlekedve éjszaka fényvisszaverő mellényt viselni?
  Nem.

• Köteles -e lakott területen kívüli út melletti várakozóhelyen tartózkodó személy éjszaka fényvisszaverő mellényt viselni?
  Nem.

• Köteles-e a lakott területen kívüli út leállósávján tartózkodó gyalogos fényvisszaverő mellényt viselni?
  Igen, de csak éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén.

• Hogyan kell megjelölni a kellően meg nem világított lakott területen lévő úttesten éjszaka közlekedő gyalogosok zárt csoportját?
  A csoport bal oldalán, elől előre fehér vagy sárga fényt, hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó lámpát kell vinni.

• Milyen távolságra kell a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre számítani közúti jelzőtábla után?
  Közvetlenül a közúti jelzőtábla után.

• Közlekedhet-e gyalogosok (nem gyermekek) zárt csoportja kerékpárúton?
  Nem.

• Szabad-e közlekedniük a gyalogosoknak az úttest szélén kijelölt kerékpársávon, ha az úton nincs járda?
  Nem.

• A látottak alapján egyéb közúti jelzés hiányában milyen sebességgel vezetheti tovább járművét a kiegészítő táblán jelölt időszakban a film végén ábrázolt helyzetben? (piros háromszög tábla benne gyerekek, kiegészítő tábla 9-20 ig )
  Legfeljebb 30 km/h sebességgel.

• A látottak alapján (piros háromszög tábla, benne gyerekek ) , egyéb jelzés hiányában milyen sebességgel vezetheti tovább járművét a film végén ábrázolt helyzetben?
  Legfeljebb 50 km/h sebességgel.

• Ön gyalogosként egy kijelölt gyalogos-átkelőhelyen kíván áthaladni. Mikor jár el szabályosan, ha az úttesten egy megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű (mentőautó) érkezik?
  Ha elsőbbséget ad számára.

• Milyen sebességgel közlekedhetnek a járművek a jelzőtáblával jelzett területen? (kék kerek tábla, kisgyerekes, alatta kiegészítő fehér táblán 9-20 ig )
  Legfeljebb 20 km/h sebességgel, de csak a kiegészítő táblán jelzett időszakon kívül, célforgalomban.

• Mire kell ügyelnie a gyalogosok zárt csoportjának a hídon történő áthaladáskor?
  Arra, hogy a csoport ütemes lépésben nem haladhat.

• Az úton nincs kijelölt gyalogos-átkelőhely. Az alábbiak közül mikor van a gyalogosnak mégis elsőbbsége?
  Akkor, ha azon az úton halad át az útkereszteződésnél, amelyre a jármű bekanyarodik.

• Lakott területen olyan mellékútvonalon szeretne gyalogosként az úttesten áthaladni, ahol nincs kijelölt gyalogos-átkelőhely. Hol teheti meg ezt szabályosan az alábbiak közül?
  Bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban.

• Hol közlekedhet a gyalogosok zárt csoportja lakott területen lévő úton?
  Az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén.

• A közelben kijelölt gyalogos-átkelőhely van. Köteles-e gyalogosként itt áthaladni az úttest túloldalára?
  Igen, minden esetben.

• Szabad-e kétkerekű kerékpárral párhuzamos közlekedésre alkalmas úton a forgalmi okból álló kocsisorok között előrehaladni, ha ehhez elegendő hely áll rendelkezésre?
  Nem.

• Haladhat-e folyamatosan az autópálya leállósávján a korábbi, kényszerű megállást okozó műszaki hiba elhárítását követően?
  A feltétlenül szükséges legrövidebb ideig és távolságon belül, annak érdekében, hogy a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besoroljon.

• Hogyan kell megjelölnie a lakott területen kívüli alagútban meghibásodott járművét?
  Az elakadást jelző háromszög kihelyezésével kötelező, de a vészvillogóval is célszerű megjelölni.

• 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, zárt kocsiszekrényű tehergépkocsi tetőcsomagtartóján elhelyezett rakomány abban az esetben szállítható, ha....
  az a járművön nem nyúlik túl.

• Hogyan lehet elkerülni a közúti forgalomban előforduló veszélyhelyzeteket követő baleseteket az alábbiak közül?
  A veszély kellő időben való felismerésével, azok elhárításának megismerésével, időben és módozatában helyes cselekvéssel.

• Hogyan kell kivilágítani a forgalomban részt vevő gépkocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között?
  Helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval.

• Szabad-e lakott területen kívül a távolsági fényszórót fényjelzés céljából használni?
  Igen, ha ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.

• Szabad-e lakott területen kívül tompított fényszóró helyett folyamatosan távolsági fényszórót használni?
  Igen, ha ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.

• Ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, …
  ha a látási viszonyok ezt indokolják.

• Ki kell-e világítani az úttesten nem forgalmi okból álló járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, ha az úton nincs közvilágítás ,de a járművet egyéb külső fényforrás kellően megvilágítja?
  Nem.

• Szabad-e erős ködben vagy sűrű hóesésben álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – ködfényszórót használni?
  Nem.

• Szabad-e erős ködben vagy sűrű hóesésben álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – távolsági fényszórót használni?
  Nem.

• Szabad-e használni álló járművön keresőlámpát és munkahely megvilágító lámpát?
  Igen.

• Szabad-e használni forgalomban részt vevő járművön keresőlámpát és munkahely megvilágító lámpát?
  Nem.

• Szabad-e az álló járművön -a forgalmi okból megálló járművet kivéve- tompított fényszórót használni?
  Csak erős ködben vagy sűrű hóesésben.

• Át kell-e kapcsolni tompított világításra, ha a másik jármű követése esetén a távolsági fényszóró – a visszapillantó tükrön át – az elöl haladó jármű vezetőjét elvakítja?
  Igen.

• A zárt rendszerű hűtőrendszer kiegyenlítő tartályába a folyadék szintjének....
  a minimum és a maximum jelzések között kell lennie.

• Figyelembe kell-e vennie a távolsági fényszóró használatakor az úttal párhuzamos vízi úton haladó járművet?
  Igen.

• Hogyan kell kivilágítani a forgalomban részt vevő gépkocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között?
  Helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval.

• Milyen hűtőfolyadék hőmérsékleténél a legkedvezőbb a motor üzeme?
  Kb.80-95 Celsius-foknál.

• Hol szabad tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni?
  fényjelzés kivételével csak lakott területen kívül.

• Miért szükséges a jármű motorjának hűtése?
  A jármű motorjának ideális, üzemi hőmérsékleten tartása miatt.

• Járművezetőként felnyithatja-e a gépkocsija motorháztetejét?
  Igen, a jármű kezelési utasításában leírtak figyelembevételével.

• Hogyan nyitható a motorháztető zárszerkezete?
  A zár kettős reteszelésű, az utastérben elhelyezett nyitókar működtetése után a motorháztetőnél oldani kell a kettős reteszelést is.

A "homéroszi kérdés", Íliász tárgya, cselekménye, embereszménye, eposzi kellékei

 1. Homéroszi kérdés

• Kr.e. VIII. században élt
• vak énekmondó, sok a bizonytalanság személye, művei körül
• Odüsszeia, Íliász nem egy szerző alkotása
• komikus eposzok, himnuszok
  

2. Íliász tárgya
Trójai háború utolsó 52 napja.

3. Cselekménye
Megharagudott Apollón a görögökre, mert az egyik papját megsértette, hogy elrabolta lányát. Apollón járványt küldött a görögökre, Agamemnón nem adja vissza a lányt. Akhilleusz gyűlésbe hívja a görögöket, ahol a megjelent hős azt tanácsolja, hogy adja vissza a lányt az apjának, csak így vethet véhet a dögvésznek. Agamemnón enged végre,  de megfenyegeti Akhilleuszt, hogy elveszi tőle Briszéiszt. Akhilleusz félrevonul a harctól- Akhilleusz anyja Thetisz istennő azt kéri Zeusztól bűntesse meg az akhájokat. Elindul a csata, Menelaosz és Paris szembekerülnek egymással, de Aphrodité kimenti Parist. Az öldöklő harcba az istenek beleszólnak. Megsérül Odüsszeusz és Agamemnón is. Patroklosz elhatározza,hogy ráveszi Akhilleuszt a harcra. Patroklosz megy harcolni Akhilleusz vértjében, Hektór megöli, Akhilleusz megbosszulja, Hektórt megöli Akhilleusz. 

4. Embereszménye
A hős bátor katona, aki a közösségért harcol, ezáltal a közösség megbecsüli, így hírnevet szerez.A haragja jogos Akhilleusznak, de hogy távol marad a harctól nem, cserben hagyja a közösséget amiért harcolt. 

5. Eposzi kellékek

• in medias res (közepébe vágás)
• invokáció (segélykérés istenektől, múzsától)
• propszívió: tárgy megjelölés
• enumeráció: seregszemle
• deus ex machina: isteni beavatkozás
• állandó jelzők: leleményes, hős Odüsszeusz
• csodás elemek: isten, múzsa
• toposz: közhely
• hosszú hasonlatok
• epizódok: önmagában is megállja a helyét a fejezet
• retordáció: késletetés

Szapphó és Anakreon költészete

 

1. Szapphó /Kr.e. VI-VII. század/

Leszboszban született, élete csupa rejtély és titok, azt beszélik, hogy saját neméhez vonzódott. Azt is pletykálták róla szerelmi bánatában tengerbe vetette magát. Tevékeny szerepet vállalt a leszboszi nők gyülekezetében, már életében is híres volt, pénzt verettek a nevével. 

"Édesanyám! nem perdül a rokka"

Szokatlan őszinte, közvetlen hangvételű, héhány sorban tömören ír a szerelem iránti vágyódásáról, szokatlan,hogy megszólítja az anyját és neki mondja el erotikus vágyait. Ezek a vágyak akadályozzák a munkájában. 

Aphroditéhoz

Himnusz, fohász Aphroditéhoz
Szerkezete:
A -könyörgés
B - indoklás
A- könyörgés
Aphroditéhoz könyörög, hogy az eddig érzéketlen szerető viszonozza érzelmeit.
Szapphói-versszak.
3 szapphói-sor 1 adoniszi.
- -           /    - u          / - u u     /   - u     /    u - /
spondeus/ trocheus / daktilus/ trocheus/ jambus

2. Anakreón /Kr.e. VI.század/

Ión költő, Első-Ázsiában született, de a perzsa támadás miatt menekül. Szerelem és bor énekese.

Gyűlölöm
Epigramma, disztichonban íródott. Elítéli a háborút, fontosabb a szerelem és a boldogság, művészet, játék.

Engem a szerelem
Töredékes dal, egynemű érzéseket fejez ki az idős emberekben fellobbanó szerelmi szenvedélyt fogalmazza meg. Megfogalmazza az öregség problémáját is, az ember ilyenkor már megfosztódik a szerelem gyönyörétől. Közvetlen hang és könnyed versforma jellemzi.

Görög dráma és színház

Történelmi háttér:

Kr.e. V.század az athéni demokrácia fénykora (Preiklész kora). A békekorszak páratlan lehetőséget adott az alkotó személyiség kibontakozására. A közelmúlt átélt eseményei (perzsa háborúk, a belső ellentétek, a társadalom, a család, az egyén problémája) a görög drámában jelennek meg. Eljátszák, megelevenítik a velük történt dolgokat.

A drámai műfaj előzményei:

A görögök körében számos népszokás élt. Többek között olyan játékok, melyekben személyek vagy személyek csoportjai egymáshoz, környezetükhöz beszélve - szóban és cselekvésben - valamilyen történést jelenítettek meg. A dráma komoly válfaja valószínűleg a Dionüszosz isten tiszteletére énekelt kardalból (dithüramboszból) fejlődött ki. Az életerő, a féktelenség, bor és mámor istenének tavaszünnepén, majd a termés betakarításának őszi ünnepén felvonultak, táncoltak, énekeltek a jókedvű emberek. Dionüszosz kísérői (más néven : a kar) állat alakú istenségeket (szatüroszokat) jelenítettek meg. Egy idő után a kar tagjai nemcsak dicsőítették az istent, hanem tetteit is előadták úgy, hogy a karvezető és a kar egymásnak felelgetett. 
A szatűroszok leggyakrabban kecskebőrbe öltöztek, s előadott énekük a kecskedal , görög néven a tragédia. 
A vidám jellegű dráma valószínűleg szintén többféle  népszokásból jött létre, például két szereplő egymással veszekedett vagy a kar a nézőkkel kötekedett, illetve egy nevetséges esetet jelenítettek meg. Célja az lehetett, hogy a mindennapi élet fonákságait mutassa be mulatságos formában. 

Az antik színház és tragédia

 Az athéni drámai előadások:

Kezdetben minden évben egyszer , a nagy Dionüszosz-ünnepen, (később Dionüszosz egy kisebb ünnepén is) drámai versenyek folytak. Négy napon át az előadások reggel kezdődtek és mindennap sötétedésig játszottak. Az athéni állam fontosnak tartotta ezeket az alkalmakat. A korabeli feljegyzések szerint a szegény sorsú nézőknek  fizettek azért, hogy megtekintsék az előadásokat, melyek ünnepi jellegűek voltak. Egy-egy alkalommal öt vígjátékíró és három tragédiaíró versenyzett egymással. A komédiaírók egy-egy vígjátékkal, a tragédiaköltők három-három tragédiával (drámai trilógiával) és egy-egy szatírdrámával versenyeztek. Az állam jelölte ki, hogy kik léphettek fel a versenyen, és az állam gondoskodott az előadások költségének megteremtéséről. Állami intézmény volt tehát a színház, államérdeket szolgált, de sose volt valamiféle direkt politikai propagandaeszköz. Több volt annál: olyan közösségi rendezvénynek számított, mely nemcsak szórkoztatott, de nevelt, tanított, s aktuális mondanivalójával elgondolkodtatott.

Mi volt a színpadi tragédia kialakulásának az első, döntő lépése?

Az i.e. VI. század közepén élt egy Theszpisz nevű tragikus költő s egyben színész, aki fehérre mázolt arccal lépett színre. Tehát ő a kar mellett már "magyarázó" szerepet töltött be , ő volt az első színész. Később két, majd három színészt is fölléptetett,jelmezeket és álarcot adtak a szereplőkre. Így a karének jelentősége és terjedelme csökkent, s a "magyarázatokból" viszont drámai párbeszéd (dialógus) alakult ki. A két elem viszonya megfordult: a cselekmény hordozói a párbeszédes rész szereplői (epeiszodionok) lettek, a kar éneke pedig inkább a cselekmény értelmezőjévé, esetleg kiegészítőjévé vált. A szatüroszokból álló kar énekéből egy másik fajta drámai játék, a szatírdráma fejlődött ki a VI. század végé. Ez mindig vidám cselekményű, derűs történetet jelenített meg, és a jókedvű felvonulásról (komosz) kapta a nevét - így született meg a komédia.

A görög színház sajátosságai

A hatalmas, félkör alakú nézőhely egy -egy völgy oldalában emelkedet. Nézőtere több tízezer embert is befogadott. A szabadtéri színház akusztikája olyan tökéletes volt, hogy például a ma is megtekinthető epidauruszi színházban egy eltépett papíros zaját a felső sorokban is hallani lehet. A színház közepét egy kerek vagy félkör alakú térség, az orkhésztra (tánctér) foglalta el. Ide vonult be a kar, s általában itt is tartózkodott az előadás végéig. (A kórus 13-15 tagú volt.) Az  orkhészta egyik oldalán, valamivel magasabb szinten volt a keskeny színpad: 2-3 szereplő fért el rajta. A színészek keveset mozogtak, inkább csak beszéltek, vitatkoztak. A színpad mögött királyi palota vagy templom szíszlete állt, előtte oszlopsort alakítottak ki.
A színészek álarcot viseltek, amire azért volt szükség, mert a női szerepeket is férfiak játszották, és egy színész több szerepet is elvállalhatott. Az hogy az álarcnak volt-e hangerősítő szerepe, ebben már megoszlanak a vélemények. Elképzelhető, hogy kevésbé jó színházakban hangerősítő tölcsért tettek az álarcokba. Ezek a maszkok erősen egyénítettek, szerephez szabottak lehettek.A tragikus hősök ruhái díszesek voltak és földig értek. Kezdetben nem, de később ,hogy a színész kellően kiemelkedjék, és fennséges megjelenése legyen, magas talpú-sarkú saruban (kothurnusz) ment a színpadra. Ű
A nézők élénk érdeklődéssel kísérték az előadásokat. Érzelmeiket hangosan nyilvánították: sírtak, nevettek, tapsoltak, beszélgettek. A színpad számukra nem külön világ volt, hanem életük szerves része. 

Az Antik dráma

Antigóné

Kávéház és irodalom

 

Biblia felépítése, műfajai, kannonizálás folyamata

 1. Felépítése

Ó és Újszövetség

Ó: 

• zsidó nép története
• Tóra (Mózes 5 könyve)
• történeti könyvek
• próféták könyve
• zsoltárok könyve (150)

Újszövetség: Jézus életét írja le

2. Műfai

• hálaadó
• bűnbánati zsoltár (zsoltár)
• panasz dalok (zsoltár)
• bevonulási ének (zsoltár)
• átok zsoltár (zsoltár)
• mítosz
• monda
• legenda
• elbeszélés
• erkölcsi és filozófiai párbeszéd
• himnusz
• szerelmi dal

3. Kannonizálás folyamata /mérték, szabály/

• vallási szempont, de az irodalmi értékekre is figyeltek, így került be a Bibliába a héber szerelmi és lakodalmi költészet az Énekek éneke
• amit nem tarottak isteni eredetűnek azok nem kerültek bele a Bibliába, ezeket apokrif/ rejtett, titkos iratoknak is nevezzük
• Kr.u 325-ben állították össze egy gyülekezeti cso
  port tagjai a Níceai zsinaton, Kr.u. 367-ben jelent meg az első kiadás
• nem egységes alkotás, hanem válogatás, másfél évezred különféle műfajú irodalmi és nem irodalmi jellegű szövegeiből
• héber -> Ószövetség
• görög-> Újszövetség
  

Az irodalom kezdetei, A mítosz és a mitológia, Gilgames-eposz

 1. Kezdetei

• szájhagyomány útján -> írásbeliség
• a mindennapi tevékenységhez kapcsolódik
• legrégebbi irodalmi alkotás Sumér ( Gilgames-eposz), Mezopotámia

2. Mítosz (monda, mese, történet)

• tükrözi az akkori emberek gondolkodásmódját, istenek, különös lények irányítanak
• műfaj, mesés elbeszélés, istenekről, emberfeletti hősökről
• az akkori ember hogyan képzelte a világot, az ember teremtését
• megtörtént eseményeket is tartalmaz pl: a vízözön történet

A MÍTOSZOK összessége a MITOLÓGIA.

3. Gilgames-eposz

Enkidut az istenek teremtik meg, hogy győzze le Gilgamest.
Vízből és agyagból teremtett Aruru Enkidut. 
Enkidu egy lány hatására civilizálódik.
Gilgames és Enkidu nem tudja egymást legyőzni, inkább összefognak.
Megölik Humbabát az isteni cédruserdő vigyázóját, legyőzik az égi bikát, akit az istenek küldenek ellenük.
Enkidu belehal sérüléseibe.
Elmegy távoli őséhez Um-Napistihez (Noénak felel meg a Bibliában) ,aki a vízözön után örök életet kapott, hogy megtudja tőle a halhatatlanság titkát.
Gilgames esélyt kap, hogy halhatatlan legyen, de ehez próbákat kell kiállnia, amit ha teljesít az élet füvét megkapja.Miközben fürdik Gilgames az élet füvét elrabolja tőle egy kígyó (mint a paradicsomi Biblia jelenetben a kígyó itt is megjelenik), így nem lesz az ember halhatatlan. 

Zsoltárok könyve: 23. zsoltár

 A zsoltárok könyve 150 zsoltárt tartalmaz, több mint a felét Dávid királynak tulajdonítják, a fennmaradók a zsidó nép Babiloni fogsága alatt született különböző szerzőktől.

műfajai:

• hálaadó
• bűnbánati
• panasz
• bevonulási
• átok

23.zsoltár

Hálaadó zsoltár, pásztor metaforára épül (elemei-. vessző, bot)

1. rész

• hitvallás E/3személyben beszél az Úrról
• mindenkihez szól
• tér, szabad mező (füves legelő, víz)

2.rész

• hálás, magasztalás az Úr felé E/2, közvetlenebb viszony
• az Úr vendéglátó szerepében tűnik fel
• beszűkül a tér, védett hely

3.rész

• E/3 személyű hitvallás
• az Úr házában, szeretetben

Nincs kötött ritmusa, ríme.
Bizonyos gondolatok, szerkezetek ismétlődése adja a ritmusát, gondolat ritmus.

Az európai kultúra forrásvidéke: a Biblia

 

Bibliafordítások

Szeptoaginta: a zsidó Biblia görögre fordítása, 72 bölcs fordította le

Vulgata: Szent Jeromos latinra

Luther Márton: német nyelvre, megkezdődik a nemzeti nyelvre való fordítása a Bibliának

Huszita Biblia: nem egységes szöveg, magyar

Sylvester János: 1541 Újszövetség lefordítása

Károlyi Gáspár: teljes Biblia magyar fordítása (vizsolyi) 1590 kinyomtatva, protestáns

Káldi György: jezsuita szerzetes, katolikus Biblia XVII. század

327 nyelvre fordították le a teljes Bibliát, az Újszövetséget 799 nyelvre.

Epikai művek elemzésének szempontjai

 

Lírai művek elemzésének szempontjai

 

Daniel Defoe: Robinson Crusoe olvasónapló

 

Az író életéről röviden:

London 1660- Morfietts 1731, angol regényíró.
Puritán neveltetése a vallási buzgalom mellett gyakorlatiasságra tanította.
Túl merész vállakozókedve miatt perekbe és adósságba keveredett. 1703-ban pellengérre, majd börtönbe jutott.
Visszavonulása után haláláig újságot szerkesztett és regényeket írt.
Defoe máig legnépszerűbb könyve a Robinson Crusoe (1719) azonnali sikert aratott, ifjúságiklasszikus lett.
Regényeit krónikás előadás, didaktikus szándék, egyszerű, közvetlen stílus jellemzi.
Művei: Siugleton kapitány (1720), A londoni pestis (1722), Roxana, avagy a szerencsés kedves(1724).

Robinson Crusoe

A könyv főszereplője Robinson Crusoe, egy jómódú család harmadik gyereke. Egyik bátyja a hadseregbe vonul, ahol meg is halt, másik testvére eltűnt, nem tudtak  róla semmit. 
Crusoe nagy álmodozó vagy csak nagy kalandvágyó? Nem tudom.
Szülei tudomásásra jutott, hogy egy szem fiúk is elvágyikotthonról.Fenyegették, kérlelték, hogy maradjon és otthon kezdjen magával valamit, de hiába... Egy évvel később felszökött egy Londonba tartóhajóra. A hajó a tengeren szörnyű viharba került, s elsüllyedt. A legénység szerencsére egy csónakban megmenekült. Ekkor megfordult a fejében, hogy hazamehetne esetleg, de rögtön el is hesegette a gondolatot, s ment ismét a saját feje után. 
"A világot bejárva meggazdagodni" ez lebegett a szeme előtt, mint cél.
Londonban ismét vízre szállt egy Afrika partjaihoz induló hajóra. A kapitány rendes, becsületes ember volt,aki megtanította a csere-kereskedelemre, s néhány tengerész munkára. De ez az út sem volt felhőtlen... Először váltóláz gyötörte, aztán kalózok támadtak rájuk és foglalták el a hajójukat. Saléba vitték őt, s a kalózkapitány szolgája lett. Már két esztendeje szolgált, mikor elérkezettnek látta az időt a szökésre. Ügyesen megszervezte távozását, sőt még egy kis barátra is szert tett, kit Xurynak hívtak. 
Természetesen hajóval léptek le. A Kanári-szigetekre szerettek volna eljutni vagy legalább valami kereskedelmi útvonalat elérni. Mikor elfogyott az élelmükés a vizük a part közelébe hajóztak, s ott a négerektől kaptak enni és innivalót. Körülbelül tíz nap hajózás után egy Brazíliába tartó hajó vette fel őket. A hajó kapitánya megvette minden ingóságát, beleértve Xuryt is. Így egy egészen szép kis vagyonnal lépett Brazília földjére Crusoe. 
Itt a kapitány egyik ismerősénél lakott egy ideig, aki gazdag cukornádültetvényes volt. Megtetszett Crousoenak ez az élet, a gazdagság elkápráztatta, s elhatározta, hogy letelepszik. Megkapta a brazil állampolgárságot, a pénzén egy darab földetvásárolt, amin saját maga termelte a cukornádat, később aztán dohányt is. Egy szó mint száz, barátunk kezdett meggazdagodni. Már négy éve élt Brazíliában mikor ültetvénytársai felvetették, hogy munkáskezekre lenne szükség az ültetvényeken. Guineában hozzátudnának jutnia néger rabszolgákhoz, csak oda kellene hajózni... Crusoe nem tudta legyőzni kalandvágyát, s ott hagyta mindenét (természetesen óvintézkedéseket tett vagyona megőrzésére).
1659. szeptember 1-jén kihajózott ismét. A tengeren tornádó tartóztatta fel, hajójuk megrongálódott, kilyukadt, majd egy homokzátonyon megfeneklett. Várható volt, hogy az erős szél ripityára töri, ezért az egyetlen megmaradt mentőcsónakba szálltak, mind a tizenegyen. Szerencsétlenségükre egy óriási hullám felborította a csónakot, s ezután már csak főhősünk sorsát követhetjük végig. Őt már a part felé vitték a hullámok, s kis idő múlva szárazföldön állhatott. Megmenekült! S nem győzött köszönetet mondani a Jó Istennek, hogy megmentette az életét. Örömét kis idő elteltével a kétségbeesés váltotta fel... Mit fog ő itt egyedül, étel, ital, ruha nélkül csinálni? Kimerülten mászott fel egy fa tetejére, mély álomba zuhant. Másnap megpillantotta a hajójukat, s elhatározta, hog felmegy rá és lehoz mindent róla amire szüksége lehet. Ez sem volt egyszerű. A hajón talált árbóc és vitorlarudakból eszkábált össze,s azon vitte ki a partra a számára szükséges holmikat. Talált élelmet, szerszámokat, lőport és fegyvereket is. Tizenegyszer ment fel a hajóra és lehozott róla mindent aminek hasznát vette a parton.
A sziget ahol partravetődött lakatlannak látszott, de talált ivóvizet, sok madarat, amit lőhetett magának, ha éhes volt. Vadállatokkal nem találkozott szerencsére, de azért kezdetleges kunyhóját körbebarikádozta. Csakhogy ez a kunyhó nem volt megfelelő helyen és ezért új területet keresett, ahol felállította végleges lakóhelyét. Ezt egy hegy lábánál találta meg. Kerítéssel vette körül, s azon belül állította fel sátrát, kibővítve egy a hegybe vágott barlanggal. Kényelmesen berendezkedett, asztalt, széket készített. Napközben vadászn, halászni járt, talált kecskéket, megkóstolta  teknőshúst. Az eső sem volt ritka ezen a földrészen, egyszer meg is fázott, s napokig lázas betegen feküdt. Lázálmában az ördögöt látta, szörnyűséges volt még ébredése után is. Különös,de ez az álom megváltoztatta a gondolkodásmódját. Bibliát olvasott, imádkozott és hitt Istenben, hagyta, hogy a gondviselés vezérelje lépteit. Miután jobban lett elindult felfedezni a sziget belsejét. Talált tiszta vízű patakot, dohányt is, s egy olyan völgyet ami maga volt az Édenkert, szőlővel, dinnyével, kókusz, narancs és citromfákkal. Itt épített magának egy nyárilakot, s a forró nyári napokat ebben töltötte. 

16. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedési kritériumai (retorika alapja)

-A nyilvános beszéd sikere legfőképpen attól függ, milyen a szónok személyisége, milyenek az ismeretei abban a témakörben ,amelyről elmondja gondolatait.

- A nyilvános beszéd alkalmával a beszélőnek úgy kell megfogalmaznia a gondolatait, hogy a hallgatók könnyen megérthessék , figyelembe kell vennie partnereinek ismereteit, és tekintettel kell lennie arra is, kik előtt, mikor és hol szólal meg.

- A jó szónok tulajdonságai:

• tisztességes
• találékony
• jó szerkesztőkészséggel bír
• van stílusérzéke
• jó az emlékezőtehetsége
• jó előadó
• kommunikatív
• képes a hallgatósággal való azonosulásra
• alapos tudással rendelkezik

-A szónok feladatai:

• anyaggyűjtés
• az anyag elrendezése
• a szöveg megfogalmazása, kidolgozása
• az előadásmód megtervezése
• a szöveg emlékezetbe vésése
• a szöveg előadása

- Az előadásban fontos szerepe van az élőbeszéd zenei kifejezőeszközeinek (hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, szünetek) és nem nyelvi kifejezőeszközöknek (mimika, gesztusok, testtartás).

- A jó szónok értelmünkre és érzelmünkre egyaránt hat.

- Az érzelmi hatáskeltés eszközei: megszólítások, idézetek, hatásos kezdés és befejezés.

13. A szóalkotás lehetőségei: szóképzés, szóösszetétel és egyéb szóalkotási módok

- A nyelv változása legnyilvánvalóbb és legnagyobb mértékben a szókincsben mutatkozik meg. Az új szavak nagy része a szóalkotás különféle módjaival keletkezik, a már meglévő szavak, szóelemek felhasználásával hoz létre új szavakat.

- A szóképzés:

• úgy jön létre a szó, hogy egy szótőhöz különféle képzők járulnak
• megváltoztatja a jelentését
• a szóalkotási mód eredménye a képzett szó
• alapszó + képző = képzett szó + képző = továbbképzett szó
• a képzett szó szófaja megegyezhet az alapszóéval, de el is térhet tőle
• a képzett szó szófaja szerint beszélhetünk igeképzésről és névszóképzésről

- A szóösszetétel:

• új jelentés kifejezésére a nyelvben már meglévő elemeket használunk fel: két szót- mint elő- és utótagot- kapcsolhatunk össze
• előtag + utótag = összetett szó + még egy szó = többszörösen összetett szó
• jelentése: eltér az összetevő tagok jelentésétől , vagy éppenséggel egészen távol esik tőlük, illetve több régi keletű szóban már elhomályosultnak érezzük az elő- és utótagot
• szófaját az utótag határozza meg

• Mellérendelő összetétel: tagjai egyenrangúak, azonos szófajúak, ellentétes vagy hasonló jelentésűek. Típusai: 
• két önálló szó összekapcsolódása: jobbra-balra
• szóismétlés, kettőzés: egy-egy , más-más 
• ikerszók: csigabiga, limlom

• Alárendelő összetétel: tagjai sokszor különböző szófajúak, az előtag az utótagnak valamilyen bővítménye. Mondatbeli összefüggés alapján, illetve mondatbeli előzmény nélkül is keletkezhetnek. Típusai: 
• alanyos összetétel: molyrágta
• tárgyas összetétel
• határozós összetétel
• jelzős összetétel
• jelentéssűrítő
• birtokos: ablaküvege

• Mozaikszó -alkotás:
• betűszók: a szavak kezdőbetűiből jönnek létre (MÁV)
• szóösszevonás: a szavak egy-egy darabjából jönnek létre

• Szórövidülés
• Szóalakvegyülés
• Szóelvonás: Malév
• Ragszilárdulás

12. A mondat szerkesztettség és modalitás szerint

a) A mondat modalitása: 

• A mondatfajtákban más-más kommunikációs szándék fejeződik ki, így öt mondatfajtát különböztetünk meg: 

• kijelentő: (mondatvégi írásjele: . ) gondolati tartalom jut benne kifejezésre, közlési szándékkal.
• kérdő: ( ? ) a partnert szóbeli reagálásra, feleletre ösztönzi.
• óhajtó: ( ! ) akaratot, kívánságot fejez ki, de a megvalósítás szándéka nélkül.
• felkiáltó: ( ! ) érzelemkifejezés a célja.
• felszólító: ( ! )felhívás, akarat közlése, ami végrehajtásra ösztönöz. 

b) A mondat szerkezete:

1. tagolatlan
2. tagolt

• hiányos 
• teljes
• egyszerű ( tő- és bővített)
• összetett (alárendelő és mellérendelő) /magyarázó, következtető, kapcsolatos, ellentétes/

11. A magyar nyelv hangrendszere

Magánhangzók rendszere, törvényszerűségei:

A magyar nyelvben 14 magánhangzó van. Zöngés hangzók.

a) Csoportosításuk:

-Időtartam szerint:

• Hosszú: á, é, í, ó, ő, ú, ű
• Rövid: a, e, i, ö, u, ü

- A nyelv vízszintes mozgása szerint :

• Magas: e, é , i, í, ö, ő , ü, ű  (teniszütő)
• Mély: a ,á , o, ó, u, ú,  (háború)

-Ajakműködés szerint:

• Ajakkerekítéses: a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű
• Ajakréses: á, e, é, i, í 

b) Magánhangzó- törvények:

- Illeszkedés törvénye: Kétalakú toldalékok esetén a szótőhöz a toldalék hangrend szerint kapcsolódik ( autóban, üvegben). Háromalakú toldalék esetén az ajakműködést is figyelembe kell venni (képhez, ajtóhoz, körhöz).

- Hiátustöltő "j" hang: ha a szavakban két mássalhangzó kerül egymás mellé , gyakran ejtéskönnyítő "j" hangot ejtünk. PL.: dió, tea

- Részleges hasonulás: két egymás mellet álló mássalhangzóból az egyik a másikhoz részlegesen hasonul. Lehet zöngésség szerinti (mosdó -"mozsdó"), lehet képzés helye szerinti (azonban -"azomban").

- Teljes hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzóból az egyik a másikhoz teljesen hasonul. Lehet írásban jelölt (kés+vel = késsel), lehet írásban jelöletlen (hagy+ja= "haggya").

- Összeolvadás: Két egymás mellett álló mássalhangzó egy harmadik mássalhangzóval olvad össze. Pl. hajlítsa- "hajlíccsa"

- Kiesés: Három egymás mellett álló mássalhangzóból a középső kiejtésben kiesik. Pl. mondtuk- "montuk"

- Nyúlás: Amikor egy mássalhangzó két magánhangzó közé esik , akkor a mássalhangzót hosszan ejtjük. Pl. egyik- "eggyik"

- Rövidülés: Amikor egy hosszú mássalhangzó mellé egy harmadik mássalhangzót teszünk, akkor a hosszú mássalhangzókat röviden ejtjük. Pl. tolltartó -"toltartó" , jobbra -"jobra"

Faludy György

Faludy György életrajza

(1910–2006)

1910. szeptember 22-én született Budapesten. Édesapja vegyész, a felsőfokú ipariskola tanára volt. 1928-ban az Evangélikus Főgimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután 1928–1930-ban a bécsi, 1930–1931-ben a berlini, 1931–1932-ben a párizsi, végül 1932–1933-ban a grazi egyetemen tanult. 1933–1934-ben katonai szolgálatot teljesített, zászlósi rangot kapott, ezt később megvonták tőle.

Első versei a harmincas évek elején jelentek meg a Dénes Béla által szerkesztett Független Szemlében és a Magyar Hírlap című napilapban. 1937-ben adta közre Villon-fordításait, pontosabban átköltéseit, ezek zajos vitát okoztak, több kritikusa kétségbe vonta azt a jogát, hogy a francia költő szabad átköltése által a saját mondanivalóját és közérzetét szólaltassa meg.

1938-ban Párizsba utazott, ahonnan a német megszállás elől Marokkóba, majd 1941-ben az Egyesült Államokba költözött. A Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és a mozgalom Harc című lapjának szerkesztőjeként tevékenykedett. 1943 és 1945 között három éven át szolgált az amerikai hadseregben, ennek következtében a csendes-óceáni hadszíntérre is eljutott. 1945 végén leszerelt, 1946-ban hazatért Magyarországra, a Népszava szerkesztőségében helyezkedett el. 1946-ban, tíz nappal feloszlatása előtt, tagjává választotta a Kisfaludy Társaság. 1950. június 14-én koholt vádak alapján letartóztatták, három évet töltött a recski kényszermunkatáborban. 1953-ban a tábor felszámolását követően szabadult, ezután műfordításaiból élt. 1953-ban feleségül vette Szegő Zsuzsa újságírót, akivel már letartóztatása előtt kapcsolatban állt. Az 1956-os forradalom idején az Írószövetségben és a megújult Népszavánál tevékenykedett, a szovjet invázió után nyugatra menekült. Párizsban, majd Londonban és angliai kisvárosokban élt.

1957 és 1961 között az emigráns Irodalmi Újság szerkesztője volt. 1963-ban felesége meghalt. 1964-ben Firenzében, 1965-ben Málta szigetén élt, végül 1967-ben a kanadai Torontóban telepedett le. 1968-ban a New York-i Columbia, 1971-ben a New Jerseyben lévő Montclair Egyetem, majd a philadelphiai egyetem tanáraként dolgozott. Még ebben az esztendőben visszatért Torontóba, ennek egyetemén a közép-európai irodalomról tartott előadásokat. 1972-ben a torontói egyetem díszdoktorává avatták. 1975-ben a quèbeci Bishop University-n tartott előadásokat.

Tagja volt az Ötágú Síp című rövid életű amerikai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának, 1986–1989-ben a chicagói Szivárvány című folyóirat szerkesztőségének. Ezek mellett munkatársa volt az Irodalmi Újság, a Látóhatár–Új Látóhatár, a Menora című folyóiratoknak, a bécsi Magyar Híradónak, az amerikai emigráns Népszavának, a Haifai Szemlének, a Montevideóban kiadott Tárogatónak és más nyugaton megjelenő magyar lapoknak. Rendszeresen írt könyvismertetéseket a Toronto Star című angol nyelvű újság számára. 1988-ban hazalátogatott, 1989 márciusában hazatért, Budapesten telepedett le.

1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

2006. szeptember elsején hunyt el.

 

 

Fontosabb díjak, elismerések:

 

1991 – A Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje

1993 – a Soros Alapítvány Életműdíja

1993 – Nagy Imre-emlékplakett

1993 – Budapest díszpolgára

1994 – Kossuth-díj

1997 – a MÚOSZ örökös tagja

1998 – Pulitzer-emlékdíj

2000 – Aranytoll

2001 – Don Quijote-díj

2002 – Obersovszky-emlékplakett

2002 – Gundel Művészeti-díj

2002 – A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal

2006 – A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje

http://www.pim.hu/object.0bfc8441-d6f5-4f56-9087-d31f36358442.ivy

3. A középkori uradalom élete, a feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

A középkori uradalmak jellemző vonásai:

– az uradalom részei és az önellátó gazdálkodás,
– a jobbágyi viszony jellemzői
– a jobbágyi szolgáltatások fajtái.

A mezőgazdasági technika fejlődése:
– új mezőgazdasági találmányok és eljárások (nehézeke, szügyhám, háromnyomásos –
gazdálkodás),
– terményfelesleg és népesség-növekedés



Ideje: 476 (Nyugat-római Birodalom bukása) --- 1492 (Amerika felfedezése), vagy 1640-42 (az angol polgári forradalom ideje), vagy a reneszánsz közötti kor.

A mezőgazdasági technika fejlődése (X-XI. század)

- az ókorban az ún. vad-talajváltó vagy legelőváltó földművelési módszer volt használatos. Általában az erdőirtással nyert, s állatok által természetes módon megtrágyázott földet kb. 10-30 évig, kimerülésig használták, ezután új területet vontak művelés alá

- a VIII. sz. körül, a kolostorok környékén alakul ki a kétnyomásos rendszer(szántó+ugar évente cserélve)

- később a háromnyomásos (őszi+tavaszi+ugar évente forgatva), fejlettebb technológia terjedt el. A zab termesztése elősegítette a ló szélesebb körű elterjedését és használatát. Nyugat-Európában a X-XI. századra lett általános ez a gazdálkodás, míg Dél-Európában megmaradt a kétnyomásos földművelés.

Ezek a rendszerek elősegítették a letelepült életformára való áttérést.

Egyre többet és egyre biztonságosabban lehetett termeszteni, ezdemográfiai növekedéshez vezetett.

Új eszközök is megjelentek. A germán csoroszlyás, kormánylemezes nehéz fordítóeke lehetővé tette a kemény, kötött talajok megművelését, mélyen megforgatta a talajt. Mozgatása 6-8 ökröt igényelt, ugyanakkor így már elegendő volt csak hosszában szántani a földet (keresztirányban már nem kellett). Az igaerő-szükséglet miatt terjedt az ökör és ló tenyésztése. A nyakhám helyett már szügyhámot alkalmaztak, amely így nem "fojtogatta" a jószágokat, megnövelte húzóerejüket. Patájukat patkóval látták el. A gabonatermelő-nagyállattenyésztő gazdálkodás jobb táplálkozást eredményezett, az önellátó gazdálkodást felváltotta a terményfelesleg piacon való értékesítése, vagyis kialakult az áru- és pénztermelés.

A megművelt földterület nagysága is nőtt: erdőket, bozótosokat irtottak ki, füves területeket törtek fel, mocsarakat csapoltak le.

A középkori uradalom jellemző vonásai

- az uradalom nagy földterület, sok-sok faluval, erdőkkel, legelőkkel, földekkel, tavakkal stb.

- központjában a földesúr udvarháza állt. Itt a földesúr élt fegyveres kíséretével és szolganépével. A X. sz.-tól általában fából és/vagy kőből épült vár volt az udvarház. Az uradalom önellátó volt (a parasztok termelték meg a szükséges élelmet, kézműves termékeket). Annyit termeltek, amennyi uruk és az uradalomban élők szükségleteit fedezte.

Az uradalom termelési, igazgatási és bíráskodási szervezeti egység volt.

- A földesurak az antik, a barbár, germán előkelők szintéziséből alakultak ki. Igyekeztek immunitást (királyi jogok alóli mentesség) szerezni birtokaikra, mert ez esetben adómentességet élveztek, és saját uraldalmukban királyi jogokat gyakorolhattak: 1. bíráskodhattak 2. bányát nyithattak 3. az árutermelés kifejlődése után piacot tarthattak 4. vámot szedhettek stb.

- az uradalom három részből állt:

1. a jobbágyok által használatra kapott terület: a jobbágytelek belső telekből (házhely+kert) és külső telekből (szántó) állt, a dűlőkben kiosztott parcellákat évente újrasorsolták, így küszöbölve ki a minőségbeli különbségeket. A jobbágyparaszt csak használatra kapta a földet, cserében különféle szolgáltatásokkal tartozott.

2. A földesúr saját kezelésű birtoka a majorság (allódium): ezt robotban műveltette meg a parasztokkal, az itt megtermelt javak teljes egészében a földesurat illették.

3. közös használatú területek: erdők, mezők, kaszálók, folyók, tavak.

A jobbágyparasztok kötelezettségei földesuruknak:

- terményhányadot adtak természetben (kilenced),

- az árutermelés és piacgazdálkodás beindulásával pénzadót,

- földesúr nagyobb életeseményekor ajándékot,

- a majorságok megműveléséhez munkajáradékot (robot),

- speciális adófajtákat: pl. első éjszaka joga (általában pénzben megváltható volt), holt kéz (a paraszt vagyonának legértékesebb darabja a földesurat illette).

A földesurat birtokán előjogok is megillették, ezek az ún. banalitások, földesúri monopóliumok, pl. kocsmatartás joga, mészárszéktartás joga, sör- és pálinkafőzés joga, malomtartás joga.

A földesúr bíráskodhatott is jobbágyai felett (ez volt az úriszék).

A jobbágyok ezeken kívül az államnak (királynak), egyháznak is adóztak (tized).

A középkori társadalomra a hűbériség jellemző. Ebbe a hierarchiába csak a nemesség tartozik, a jobbágyság nem. A hűbéri láncolat kialakulásának összekötő eleme a feudum (adománybirtok, amely örökíthető, cserébe a megadományozott katonáskodással tartozik hűbérurának, aki őt védelmébe veszi).

A legfőbb hűbérúr a király (senior), ő adományoz feudumut a nagyobb nemeseknek, így azok az ő vazallusai (hűbéresei). A tehetősebb vazallusok szintén adományozhattak feudumot, így egyszerre lehettek vazullusok és seniorok is. A rendszer alján a kisnemesek állnak. A termelő réteg nem része a hűbéri láncolatnak.

A feudum (adománybirtok) mellett létezett a beneficium nevű birtoktípus is. Ezt valamely kiemelkedő tettért kaphatta tulajdonosa, ez a birtoktípus nem volt örökíthető.

Hűbérrendszer:

A hűbéri rendszer legfelső csúcsán a király állott, aki a jogok forrása volt. Az ő hűbéresei a nagybirtokosok, akiket megfelelő számú fegyveres kiállítására vagy főhivatalok viselésére köteleztek. A nagybirtokos a király hűbérese (vazallusa) volt, a király pedig hűbéresének ura. Kisebb vagyonú hűbéresekkel a nagybirtokosok is rendelkeztek. A rendszer legalján az ún. kishűbéresek álltak, akiknek birtokuk jövedelméből már csak a személyes hadba vonulás költségeit sikerült fedezniük. A hűbéri társadalom szerves részét alkotta az egyház. A zavaros korszakokban az egyházi birtokokat megkímélték. A korai középkorban az egyházi birtokokon alakult ki a legmodernebb gazdálkodás. A hívekkel foglalkozó plébánosok az esperes felügyelete alá tartoztak, több esperesség egy püspökséget alkotott és több püspökség az érsek ellenőrzése alatt állt. Ezt a szervezetet nevezzük világi papságnak, amelynek élére a római pápa került. Megjelentek a szerzetesek is, akik a társadalomtól elkülönülten kolostorokban éltek, elmélkedtek, ugyanakkor nagy szerepet vállaltak a művelődésben. A jobbágyság legfőbb jellemzője, hogy nem rendelkezett a föld tulajdonjogával, és vagy a földesúr magánbirtokán (allódium) dolgozott, vagy a földesúrtól kapott földön gazdálkodott faluközösségben. Jogilag a földesúré volt a föld, a gyakorlatban a jobbágy birtokába került, de a földhasználat fejében a földesúrnak szolgáltatásokkal. Pénzzel, terményének meghatározott részével és munkaszolgáltatással (robot) tartozott. A jobbágynak érdeke volt a termelés fokozása. Személyileg is függött földesurától, csak az ő beleegyezésével költözhetett el.

http://uradalom.netlap.net/

Magyarország

A magyar nemesség sarkalatos törvénye, földjének és létének őrzője a középkor folyamán végig az „ősiség” rendje volt még akkor is, amikor az idő már eljárt fölötte (egészen 1848-ig). Lényege, hogy ősei földjét nemesember létére senki el nem kótyavetyélhette, és csak egyenes ági utódra – vagy a királyra – hagyhatta. A birtok mindenkori urának a király szavára fegyvereseket kellett állítania, a nagyobb uraknak egész lovas bandériumokat, a maguk zászlaja alatt.

A nemesség, bár földjével nem rendelkezhetett kedve szerint, azért sokféle szabadság jutott neki. A jobbágyságnak viszont csak egy: urat cserélhettek. A jobbágynak joga volt egyik nemesúr birtokáról a másikéra költözni, s ott fizetni évről évre a tizedet, a kilencedet és a királyi adót, plusz a rendkívüli adókat és egyéb járandóságokat. Ez a szabadság azért ért sokat akkoriban, mert sok volt a föld és kevés a jobbágy. Egy úr sem akarta elveszteni dolgozó parasztjait.

16. század

A királyi Magyarország területén ekkortájt 1,5-2 millió ember élt. Ebből városlakó kb. 100 ezer, a többi, akár nemes, akár paraszt, csak a mezőgazdaságra volt utalva. Éppen ezért döntő fontosságú volt a birtokolt föld nagysága. A nagybirtoknak gazdasági, katonai ereje volt, és ezzel politikai súlya. A birtok megoszlására jellemző, hogy tízegynéhány nagybirtokos famíliának dolgozott a magyarországi jobbágyok közel fele. Ezeknek a családoknak sokszor 5-6 uradalma volt, mindhez – átlagban – 20-30 jobbágyfalu és mezőváros tartozott. A várakkal megerősített uradalmak valóságos „vártartományok” voltak. A nagybirtokos, aki az év nagy részét váraiban töltötte gyakran több száz főnyi hadsereget tartott. Birtokain – az úriszékek segítségével – maga bíráskodott, az egyházi tizedet bérelte, az állami adót is inkább maga szedette, hogy ne kelljen megyei adószedőt engedni a birtokára. A nagybirtok „állam az államban”. Hatalma alól nem vonhatta ki magát a köznemesség. A familiáris kapcsolat újra divatba jött. 

Familiaritás: a hűbériség lazább magyarországi változata, a kisnemesek főúri szolgálatba álltak, katonáskodással vagy birtokigazgatással foglalkoztak, vagy urukat helyettesítették a királyi tanácsban. A nagybirtokos szolgálatába szegődött nemest szervitornak nevezték. A várban - mely a főúri hatalom szimbóluma - éltek: a szervitorok, a katonák, a nagybirtokos a családjával, és az udvaruk. Háborúban erődítmények, békében a politika és kultúra központjai voltak.

A jobbágyok sokat szenvedtek a meg-megújuló hadak járásától. Az ellenség kifosztotta, a hazai csapatok fölélték a jobbágyság tartalékait. A békeidők nagy terhe a korábbiaknál sokkal nagyobb mennyiségű robot volt. Ezt a földbirtok belső szerkezetében bekövetkezett változtatás okozta. A feudális birtokjog szerint minden földbirtok a földesúr tulajdona volt. 

A birtokot kétféleképp hasznosíthatta: vagy telkekre osztotta és a jobbágyoknak adta, vagy saját kezelésbe vette, majorságot kialakítva. Egészen a 16. századig a nemesi birtok szinte kizárólag jobbágytelkekből állt, s a földesúr jövedelme a paraszti adóból került ki. A majorsági rész sehol nem volt számottevő. 

A 16. századra azonban jó piaca lett a gabonának, bornak, vágómarhának, ami arra ösztönözte a főurakat, hogy majorságaikat kiterjesszék. A megnövelt majorságot robottal műveltették, amit saját igaerővel és eszközökkel kellett a jobbágynak teljesítenie. A törvények 52 napban (ez is magas volt) határozták meg a robot mennyiségét, a főurak gyakran megnövelték ezt a mértéket. A terhek növekedése a jobbágyság ellenállását váltották ki.

familiáris= Régen, főnévként: előkelő nemes úr szolgálatába, katonai vagy díszkíséretébe elszegődött szegény nemes, köznemes. "A birtoka elúszott, a fia már csak familiárisnak állhatott". 

majorság: A földesúr öröklött, saját birtoka, amelyet nem hűbérbe kapott, és nem vásárolt. 2. A földesúr saját kezelésben lévő birtoka, amelyet a jobbágyai műveltek meg.

robot: a jobbágy kötelező ingyen munkája a földesúr vagy a vármegye részére. Ha túl sok a robot, a jobbágy nem tudja saját földjét megművelni. A sok pihenéssel, és lassú munkával lehetett a robotot szabotálni.

A gabonatermelés a hazai uradalmakon

A táblákban az őszi, tavaszi és ugar követte egymást, a vasalt faeke csak néhány ujjnyi mélységben szántotta meg a földet, amely trágyát alig látott. A termés 3-4-szeresnél ritkán termett többet, amit sarlóval arattak, egész télen át csűrben csépeltek, és gazosan, szemetesen tárolták földalatti vermekben.

Röghöz kötés

Az 1514 évi országgyűlés röghöz kötötte a jobbágyságot. A gyakorlatban a vármegyék határozták meg a jobbágyköltözés szabadságát, ami a köznemesség érdekét érvényesítve a költözési jog megvonásához vezetett.

Úriszék

Az úriszék a földesúri bíráskodás legfontosabb intézménye volt. A közigazgatás és igazságszolgáltatás területén a nagybirtok lényeges állami feladatokat vett át. Az úriszék elé tartozott a jobbágy minden peres ügye, amit a falusi bíró előtt nem sikerült elintézni.

Európa keleti részére, így Magyarországra is jellemző, hogy a 15. század végétől újra megerősödött a feudalizmus.

A KÖZÉPKORI MAGYAR VÁROSFEJLŐDÉS

1. az államalapítás kora

- ekkoriban nyugat-európai értelemben vett város még nem volt Magyarországon

- Esztergom és Székesfehérvár királyi székhelyek voltak, ezeken kívül a megyei, az érseki, a püspöki központok voltak egy-egy körzet gazdasági központjai (mezőgazdasággal, iparral és kereskedelemmel foglalkoztak). Adminisztratív, hatalmi, egyházi központok voltak elsődlegesen.

- ezekben vasárnaponként (később szombatonként) vásárt tartottak

2. A hospesek hatása a magyar városfejlődésre

- kezdetben vallonok (olaszok) telepedtek be, főleg Esztergom és Székesfehérvár térségében. A XII. században széles körű kiváltságokat kaptak.

- később német telepesek érkeztek, a német városjogok mintái alapján rendezkedtek be

- a XIII. századtól felerősödött a királyok tudatos várospolitikája, kb. 100 új város jött létre ún. városprivilégiumokat kaptak.

3. A korai városok jellemzői

a) - földesuruk az uralkodó volt

- a város pénzadót fizetett neki (cenzus/taxa), évente egyszer vendégül látta, ill. ajándékokkal tartozott neki

b) - a városok kiváltságai: 1. a város földjének szabad birtoklása 2. önkormányzat: választott polgármester (bírának nevezték), tanács (12 esküdtből állt) 3. bíráskodás joga, saját jogrendszerrel 4. egyházi autonómia (=közvetlenül a püspök vagy az esztergomi érsek alá tartoztak) 5. belső vámok alóli mentesség 6. vásártartás joga 7. árumegállító jog (Buda és Kassa)

c) lakosságuk

- a legnagyobb városokban kb. 15-25 ezren éltek (pl. Pest-Buda)

- a határszéli városokban általában német anyanyelvűek éltek

- a többség mezőgazdaságból élt  (kiemelkedett a szőlőművelés, borkereskedelem)

- a XIV. századtól megjelentek a céhek is, számuk, szerepük kisebb, mint Nyugat-Európában

- a távolsági kereskedelem  fontosabb volt, mint a kézműipar

4. A XIV. század új várostípusai: mezőváros, szabad királyi város, szabad bányavárosok

a) mezőváros (oppidum)

- a távolsági kereskedelem fellendülésének következményei

- nagyra duzzadt falvak, földesúri hatalom alatt

- általában nem voltak fallal körülvéve, nyílt mezőn terült el (erre utal a mezőváros név)

- piactartás és egyösszegű adófizetés jogával rendelkezett

- idővel szolgáltató mesterségek is elterjedtek (pl. kádár, kovács, szabó, kötélverő stb.)

- később bírót és tisztviselőket is szabadon választhattak

- fallal körülvett pl. Kőszeg, Pécs, Trencsén

- mezővárosok: Komárom, Tata, Óbuda, Miskolc, Beregszász stb.

b) szabad királyi városok

- a királytól függő, neki adózó várások

- a tárnokmester bírósága alá tartozott a nyolc, fallal körülvett kiemelkedő város: Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Bártfa, Eperjes, Pest (Mátyás korától)

- Erdélyben kiemelkedett Nagyszeben, Brassó és Beszterce, az erdélyi szászok városai

- jogaik megegyeztek a 3/ b pont alattival

- másodrangú királyi városnak számítottak az ún. személynöki városok: Zágráb, Székesfehérvár, Esztergom, Lőcse, Visegrád, Kolozsvár, Szeged

c) szabad bányavárosok

- pl. Nagybánya, Felsőbánya, Körmösbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, stb.