2012. március 23., péntek

Magyar nyelvtörténet

1. Első magyar korszak: nyelvrokonainkkal való együttélés időszaka, nincs írásos nyelvi emlék

2. Ős magyar korszak i.e. 1000- a honfoglalásig: nincs nyelvi emlék, első idegennyelvi hatások érték a nyelvet

3. Ómagyar korszak 896- 1526 (honfoglalástól mohácsig):
  • az első írásos nyelvi emlékek ebből a korszakból származnak
  • nincs egységes köz- és irodalmi nyelv
  • a nyelvemlékek szerzőjük nyelvjárását tükrözik
  • kéziratos, kódex-> vallásos, kézzel írt
  • latin, szláv hatás
  • sok jövevényszó

4. Közép magyar korszak (1526-1772)
  • a latin mellett erősödik a magyar nyelvűség
  • megjelennek a nyomtatott könyvek
  • bibliafordítás, könyvnyomtatás, reformáció
  • első magyar bibliafordítás Károly Gáspár vizsolyi biblia(1590)
  • nyelvtankönyvek, nyelvhelyességi, helyesírási könyvek születnek (Gelei Katona István, Szentci Molnár Albert)
  • fellendül a szótárírás
  • terjed a világi szépirodalom is (históriás énekek)
  • a magyar nyelvű egyházi irodalom is fejlődik (zsoltárok)
  • a XVII. századra két fő nyelvjárási típus alakul ki: ÉK-i és a Dunántúli

5. Új magyar korszak (1772- napjainkig)
  • nyelvújítás időszaka
  • XIX. század közepére kialakult az írott irodalmi nyelv szabályrendszere
  • MTT 1825 (Magyar Tudós Társaság)
  • helyesírási normarendszer
  • 1844. a magyar az államnyelv hivatalosan is
  • megindul a nyelvművelés, nyelvtudomány, a magyar nyelv tudományos kutatása

6. Újabb magyar kor (1920-napjainkig)
  • a trianoni béke szétszakította a magyar nyelvet, ezért a külön fejlődés lehetőségei figyelhetők meg
  • csökken a nyelvjárások szerepe
  • nagyobb teret nyernek a csoportnyelvek (ifjúsági, ARGO)