Hidegháború

előzménye:

• a Ny-i hatalmak a Ny-Német zónákat be akarja vonni a Marshall-tervbe, a Szovjetunó ezt ellenzi
• a Ny-i zónákban valutareformot hajtanak végre (új márka), a Szovjetuniót nem tájékoztatták, ezért a szovjetek blokád alá vették Ny-Berlint, lezárja az útvonalakat
• 1948-49. a nyugatiak légihidakkal válaszolnak
• (megindul a közeledés a győztesek és a vesztesek között)

A hidegháború: A II. Vh. után kialakult feszült politikai helyzet a Ny-i és a K-i tömb között. Ideológiai, politikai és gazdasági háború, a közvetlen fegyveres összecsapástól viszont tartózkodnak. Fokozottan mutatkozik meg ez a Szovjetunió és az USA viszonyában.

1947-53. nemzetközi kapcsolatok mélypontja pl. Koreai háború (1950-53)

Sztálin halálával azonban 1953-ban enyhülés következik be.

Ny. Hruscsov, konfliktus : 1961. berlini fal, 1962. kubai rakéta válság

(1963. Forródrót Kreml és a Fehér-ház között)

1963. atomcsend egyezmény: nem adhatják tovább a nukleális fegyvereket

'70-es évek enyhülés időszaka: 1972. SALT 1. egyezmény: a rakéta rendszereket korlátozza

1979. SALT. 2. : az atomfegyverek csökkentése, az USA ezt nem fogadta el, mert Afganisztánt megtámadja a Szovjetunió

1979-1985-ig újabb kishidegháború Girbacsovig

1985. Gorbacsov programja: glasznoszty (nyilvánosság), peresztrojka (átalakítás)

1989. a két pólusú világrend szétesése, a Szovjetunió megszűnésének kezdete és a szovjet csapatok kivonása a szovjet zónából.

Közép Európa a II. Világháború után és Ázsia

Közép-Európa a II. Vh. után

-A vesztes országok megszállás alá kerültek, életüket a SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) irányította. Az országok sorsát nem az döntötte el, hogy győztes vagy vesztes volt-e, hanem hogy melyik nagyhatalom érdekszférájába kerültek (melyik hatalom szállta meg) őket.

- Közép-Európa Görög.o. kivételével szovjet befolyás alatt. Kommunista pártokat juttatnak hatalomra. A kommunista pártok politikájának összehangolására 1947-ben létrejön a KOMINFORM (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája)

A szovjetek birodalmuk növelésére használták fel katonai jelenlétüket.

- 1947-ben (párizsi béke) Német.o. és Ausztria kérdésében nem tudtak megegyezni a nagyhatalmak, így ezek megszállási övezetekre oszlottak. Berlin is megosztott volt. A szövetségesek Ny- Berlin ellátása érdekében 1945 után pontosan kijelölték a légifolyosókat, a közúti hozzáférést azonban nem szabályozták. Az ellentétek (a szövetségesek és a Szovjetunió között) akkor éleződtek ki, mikor a nyugati hatalmak a Ny-német zónákat be akarják vonnia Marshall-tervbe. A Szovjetunió tiltakozik.

1948-ban a nyugati zónában az elértéktelenedett márka helyett új márkát vezettek be (valutareform), erről a Szovjetuniót nem tájékoztatták. A Szovjetunió ezért Ny-Berlint blokád alá veszi, de a nyugati hatalmak légihídon biztosították a város ellátását (1948-49 berlini válság).

1949 nyarán a nyugati megszállási övezetben megalakul az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság), ősszel a szovjet zónából létrejön az NDK (Német Demokratikus Köztársaság).

Berlinen keresztül keletnémet állampolgárok tömege menekült Nyugatra: Ennek megszüntetésére húzzák fel a berlini falat (120 km) Nyugat -Berlin körül (1961 aug.)

Enyhülés a két német állam 1972-ben kölcsönösen elismerte egymást.

Kína 1946-49 polgárháború

KUOMINTANG (nemzeti erők)	↔	KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT
USA támogatja		szovjetek támogatják
CSANG KAJ-SEK (Tajvanra szorul vissza)	↔	MAO CE-tung
		győz
		megalakul a Kínai Népköztársaság Kína a kommunista tömb része lett

A '60-as évek elején Kína és a Szovjetunió szakítottak. MAO CE- tung kitartott a sztálinizmus mellett, nem volt nyitott a hruscsovi reformokra, és nem volt hajlandó birodalmát alárendelni a szovjet érdekeknek.

A helyi háborúk hátterében a 2 szuperhatalom állt.

Korea -megosztott

É-Korea (kommunista)	↔	D-Korea (demokratikus)
szovjet, kínai támogatás		USA támogatás
támadás az egyesítés érdekében
-> 1950-53 koreai háború
-> a fegyverszünet a korábbi határokat állította vissza

Vietnam

-1946- 54 felszabadító háború a francia gyarmatosítók ellen -> a franciák kivonulnak Egyiptomból

-az országot kettészakították

É-Vietnam (kommunista)	↔	D-Vietnam (amerikabarát)
HO SI MINH
	↔ polgárháború
	1964-től az USA is részt vett katonailag (félmillió amerikai katona, 60 ezren halnak meg itt)
	-> a közvélemény nyomására az USA 1973-ban békére kényszerül
	1975. Vietnam kommunista vezetés alatt egyesül

A gyarmati rendszer: felbomlott

Közel-Keleten :1948-ra (India. 1947)

Ázsia: 1950-es évek közepére

Afrika: 1960-as évek közepére vívták ki függetlenségüket

jellemzője: nehéz gazdaság helyzet, szegénység, törzsi vagy vallási alapú hatalmi harcok, gazdaságuk a fejlett világtól függött (hitelek, beruházások, -> újragyarmatosítás)

Közel- Kelet (korábban fr. és angol felügyelet alatt)

-arab-izraeli konfliktus

Az ENSZ két részre osztotta Palesztinát:

arab állam	↔	zsidó állam (Izrael) (a holokausztot követően tömegesen vándorolnak Palesztinába )
-> támadás, de vereséget szenvednek		A korábbinál nagyobb területet szerez, és közel 1 millió palesztin menekültet nem engedett vissza régi lakhelyükre
Szovjetunió támogatása		USA támogatása
	állandósul a feszültség (pl. 1967. „hatnapos háború” Izrael ismét győzelmet arat az arabokon és jelentős területeket szerez pl. Ciszjordánia)
	-> az arab államok bevetik az ún. olajfegyvert -> csökkentik a termelést ->4szeresére nő az olajár -> olajválság 1973-74)

-szuezi válság 1956.

NASSZER szovjetbarát egyiptomi elnök, és az Izrael ellenni arab koalíció vezetője államosította a Szuezi-csatornát -> 1956. okt. 29. brit, fr., és izraeli csapatok megtámadják Egyiptomot -katonai siker , de a -> szovjetek és az USA a visszavonulásukat követelik

Fegyverkezési verseny, űrversengés

A két pólusú világ kialakulása

http://bestbuydoc.com/hu/doc-file/7219/hidegh%C3%A1bor%C3%BA-szakaszai.html

Kétpólusú világ kialakulása
Ny-i tömb (kapitalista)	↔	K- i tömb (szocialista szovjet zóna)
-eleinte kommunista pártok befolyása, majd a polgári pártok térhódítása		Jelszava: „ nép demokrácia” eleinte polgári pártok, majd kommunizmus befolyása
„dominó elv”: egy országban kibontakozó kommunista forradalom magával ránthatja a többi országot is, ezt kell megakadályozni		-nem tűr beleszólást saját ügyeibe, igyekszik támogatni más országokban a kommunista hatalomátvételt (Görög.o.)
1946. márc. Churchill fultoni beszéde (vasfüggöny ereszkedik Európára)		1947. szept. „két tábor elmélete” Ny és K szembenállása, magukat béketábornak nevezik
1947. eleje TRUMAN- elv, hivatalos szakítás feltartóztatás politikája, katonai és politikai segítséget ígér azoknak az országoknak, amelynek függetlenségét a kommunizmus veszélyezteti		- a szovjetek elutasították a MARSHALL-tervet és a tömb K-i államainak sem engedte elfogadni
1947. június MARSHALL-TERV; gazdasági segély Ny-Európának 10 milliárd dollár (90% segély , 10% kölcsön)		KGST 1949.jan. (Kölcsönös gazdasági segítségnyújtás tanácsa)
OECC 1948. ápr. a segély szétosztása létrejövő szervezet, a közös piac elődje		1955. máj. varsói szerződés
1949. ápr. NATO létrehozása, katonai szövetség, É-Atlanti szerződés
NSZK : amerikai +fr. + angol		NDK: szovjet zóna

Nemzetközi viszonyok a II. Világháború után

A két pólusú világ

USA: gazdasági-, politikai- , katonai nagyhatalom

Szovjetunió: politikai és katonai nagyhatalom

célja: befolyási övezet létrehozása K-Közép Európában és a kommunista pártok hatalomra juttatása (ez ellenkezik a jaltai elvekkel)

• a korábbi nagyhatalmak kimerültek a háborúban (Fr.o. és Anglia), Német.o. romokban

ENSZ megalakulása

előzménye: Népszövetség, 1942. Egyesült Nemzetek delegációja, teheráni és jaltai konferencia

1945. jún. San Fransisco, elfogadják az ENSZ alapokmányát és véglegesítik (51 tag) okt. 24. lép hatályba

célja: a béke megőrzése és fenntartása, a konfliktusok diplomáciai úton való rendezése, az emberi jogok tiszteletben tartása, a faji megkülönböztetés elvetése , a globális problémák megoldása pl. éhezés

Szervezeti felépítése

• közgyűlés: évente ülésezik, ajánlatot tehet, székhelye- New York
• Biztonsági Tanács: döntései kötelezőek minden országra
• 5 állandó tag, vétójoggal rendelkezik: USA, Szovjetunió, Anglia, Fr.o., Kína (és 10 nem állandó tag)
• Nemzetközi Bíróság (15 bíró): nemzetek közt közvetít, nem egyének közt
• Főtitkárság: vezetője a főtitkár ( 5 évre szól)
• Gazdasági és Szociális tanács
• Gyámsági tanács: a volt gyarmati területek felügyelete pl. Csendes-óceánnál
• ENSZ haderő
• ENSZ külön szervezetek: FAO, WHO, UNESCO, IMF

17. A II. Világháború legfontosabb katonai és politikai eseményei

A háború kirobbanása 1939. szeptember 1. Lengyel.o. lerohanása

ürügy: Gdansk (Danzig) szabad város visszakövetelése és kapcsolat kiépítése a korridoron keresztül K-Porosz.o-gal (autópályák, utakat akartak építeni) hadüzenet nélkül támad

szept.3. Fr.o. és Anglia hadüzenetet küld a németeknek, de nem támad (furcsa ülőháború)

szept. 17. a szovjetek is megtámadják Lengyel.o-t

szept. 27. elesik Varsó, Lengyel.o. felosztása

(M.o. semleges, Teleki nem engedi Kassát)

1939. nov. Szovjetunió megtámadja Finn.o. -t -> területcserét ajánl, de a finnek nem fogadják el

1940. márc. Finn.o. békére kényszerül

- a balti államoknak a kormányát a Szovjetunió lemondatja -> 1940. nyár "csatlakoznak" a Szovjetunióhoz

Németek Ny-i támadása

1940. ápr. Dánia és Norvégia lerohanása ->bábkormány =QUISLING

május Benelux államok elfoglalása

május 12. Maginot-vonal (350 km ) németek megkerülve átkelnek az Ardenneken és a francia, brit, belga szövetséges csapatok hátába kerülnek

- Dunkerque-nél sikerül Angliába kimenekíteni 340 ezer katonát, 40 ezer a csatatéren marad

1940. június Párizst elfoglalják a németek, a Fr. kormány délre menekül

június 22. megkötik a fegyverszünetet Compiedne-i erdőben

- É-Franciaország megszállás alatt, délen VICHY székhellyel , vezetője: Petain marsall (bábállam)
Fr.o. kapitulál -> Anglia egyedül marad

Az angliai csata

miniszterelnök : W. Churchill

célja: a németekkel való leszámolás

- az angliai légitámadás előkészületet volt a tervezett angliai partraszálláshoz

célja: megsemmisíteni az angol légierőt, megbénítsa az importot, megtörje az angol népet

Az 1 hónapos (aug.-szept.) angliai csata után Hitler elhalasztja a partraszállást és elrendeli a szovjetek elleni támadás előkészületeit.

Olaszország párhuzamos háborúja

1940. szept. Egyiptomot támadja (angol ellentámadás bontakozik ki)

1940. okt. Görög.o. , vereséget szenvednek az olaszok

1941. feb. Rommel (Afrikakorps) "sivatagi róka" visszakergeti az angolokat egészen Egyiptomig

1941. márc. Hitler hozzálát a görögországi hadjárat előkészítéséhez, hogy biztosítsa a Balkánt a Szovjetunióval szemben

- a legtöbb balkáni ország (Románia, Szlovákia, Bulgária és M.o.) csatlakozik az ún. HÁROM HATALMI EGYEZMÉNY-hez ,amit NÉMET-JAPÁN-OLASZ kötött 1940. szeptemberében

- Jugoszláviában megbuktatják a német barát kormányt, így Hitler elhatározza Jugoszlávia lerohanását

1941. ápr. Jugoszlávia és Görög.o. lerohanása

máj. Kréta

1941. jún. 22. Hitler megtámadja a Szovjetuniót

A Szovjetunió megtámadása

-váratlanul érte Sztálint

terv: villámháború Barbarossa-terv

Három irányból támad: É -> Leningrád, Baltikum térsége
Középső -> Moszkva
Dél -> Fekete-tenger partvidéke, Donyec-vidék, Kaukázus, Kijev

Leningrád 900 napos ostroma (1941-44) Ladoga-tó befagy és ekkor tudnak a városba élelmet szállítani a tavon keresztül.

Moszkva: 1941. dec. elején szovjet ellentámadás bontakozik ki a német szárazföldi hadsereg most szenvedte el első vereségét

A támadás diplomáciai következményei

1941. júl. Anglia-Szovjetunió: kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt (hadianyag, élelmiszer)

aug. ATLANTI CHARTA : Churchill- Roosevelt, később a szovjetek is csatlakoznak , a háború utáni rendezés terve, a béke alapelveit rögzíti

dec. Anglia- USA megegyezik, hogy minden lényeges hadfelszerelési cikk szállításában az elsőbbséget Európát illeti meg

1942. jan. 1. Egyesült Nemzetek kiáltványa, amelyet ANGLIA-USA-SZOVJETUNIÓ-KÍNA + 22 ország írta alá

Az USA hadba lépése

1939. nov. CASH & CARRY /fizess és vidd , első lépés a semlegesség feladása felé a törvény lehetővé tette, hogy az USA fegyvereket adjon el azon országoknak, akik kp-val fizetnek és el tudják szállítani a megvásárolt harci eszközöket

1941. Kölcsönbérleti törvény: az elnök jogot kap arra, hogy bármilyen fegyvert vagy hadianyagot kölcsönözzön azon országoknak, amelyeknek a védelmét az USA szempontjából fontosnak tartja

USA: tengely ellenes politikát folytat (Német, Olasz)

1941. dec. 7. Japán bombázza a PEARL HARBOR-t (Hawai)

előzmények: Japán vezető szerepre törekszik a Csendes-óceán térségében, ami sérti az USA érdekeit, a támadás közvetlen oka lehetett, hogy az USA megakadályozta az olaj szállítását (embargo)
- először Japán siker, aztán 1942. nyár fordulat Midway-szigeteknél USA győz "béka ugrás" módszerével szigetről szigetre szerezte vissza a területeket

É-AFRIKAI HADSZÍNTÉR

célja: Közel-K megszerzése (német) és megvédése (angol)

1942. novemberében Montgomerry EL-Alameinnél áttöri a német frontot, Tuniszig hátrálnak a németek

- angol és amerikai csapatok EISENHOWER amerikai tábornok vezetésével partra szállnak Marokkóban és Algériában "Fáklya hadművelet"

1943. május Tuniszban szállnak partra angol és amerikai csapatok -> az egész hadszíntér szövetségesek befolyása alá kerül és megnyílik az út Szicília felé

Keleti hadszíntér

1942. aug. sztálingrádi csata
oka: a déli irányú támadást akarták biztosítani Sztálingrád felől, valamint ipari város, közlekedési csomópont

-novemberig elérik a Volgát, de ekkor nagy ellentámadás bontakozik ki, körbezárják az ellenséges haderőt

1943. feb. német megadás

(Sztálingrád védelmét Csujkov irányította)

1943. júl. Kurksz nem tudták áttörni az orosz frontot, év végére szabad lett Kijev is, Zsukov marsall

A szicíliai partraszállás

1943. júl. végén a király lemondatja és letartóztatja Mussolinit, új kormányfőt nevez ki

szept. Róma felé indulnak, de elakad a támadás 1944. nyarán Róma szabadul fel (csiga offenzíva)

- a németek szeptember 10. É-Olaszországot megszállják, Mussolinit kiszabadítják és a Saló-i Köztársaság élére állítják

-a Szovjetunió közben sürgeti a 2. front megnyitását, Fr.o.-ra gondol, Churchill a Balkánra, el akarta kerülni K-Eu. szovjet befolyás alá kerülését

1943. teheráni konferencia: Churchill-Roosevelt - Sztálin, döntenek a 2. front megnyitásáról

A szovjetek megígérik, hogy Német.o. leverése után csatlakoznak a Japán elleni háborúhoz...

1944. nyár Leningrád ostroma után megindul NY és D felé, Közép-K-Európa felé visszafoglalja: Ukrajnát, Balti államok, Visztula vonaláig Lengyel.o.-t

1944. július Varsó alá ér

1944. nyár lengyel honi hadsereg felkelést robbant ki saját maguk felszabadítására, de a nácik leverik és lerombolják Varsót

1945. jan. a németek feladják Varsót

1944. Olasz front

jún. 4. Rómába bevonulnak a szövetséges csapatok

jún.6. 2. front megnyitása, a normandiai partraszállás (D-day, Overlord- hűbérúr hadművelet, EISENHOWER irányítja, Montgomerry, Patton-amerikai)

-> sikeres, gyors előrenyomulást hozott

-> aug. végén Párizsba vonulnak be , felszabadul Fr.o., Fe Goulle lesz a köztársasági elnök

-> a németek számára nagy csalódás , Hitler eltávolításán gondolkodnak (merénylet)

Balkán "felszabadítás"

• Románia augusztus, Bulgária szeptember -> szovjet csapatok bevonulása
• Jugoszlávia felszabadításán a Vörös Hadsereg mellett a félmilliós partizánhadsereg is részt vett TITO vezetésével
• Görög.o. az angolok szabadították fel

Csendes-óceáni térség: az USA a győztes fél, egyik legnagyobb tengeri csata a Fülöp-szigetek birtoklásáért zajlott

1945. feb. jaltai konferencia:

• a háború utáni tervek összehangolása
• az ENSZ alapelveit lefektetik
• megállapodnak Lengyel.o. K-i határaiban ún. Curson-vona
• demokrácia

Háború vége, Német.o. összeomlása

• 1945 elején támadás indul a Ny-i fronton (szövetségesek indítják) átlépik a Rajnát, majd áprilisban elérik az Elbát
• a szovjet és az amerikai csapatok április végén az Elbánál találkoznak
• áprilisban É-Olaszországot is elfoglalják (a szövetségesek), a menekülni akaró Mussolinit elfogják és kivégzik április 28-án
• a szovjetek januárban K-Porosz.o. elfoglalják és Danzig szabad várost
• áprilisban Bécset
• 1945. május: a német hadsereg kapitulál
• május 2. Berlint elfoglalják a szovjetek
• május 8. a németek feltétel nélkül megadják magukat

1945. nyara a podzdami konferencia (Németország): Atlee- Truman- Sztálon- > Német.o. ügyét tárgyalják

A világháború vége- Japán kapitulációja

1945. aug. 6. Hirosima

aug. 9. Nagaszaki atombomba támadás

előzménye: Japán elutasítja a július végi fegyverletételt, a Szovjetunió is hadat üzen Japánnak -> aug. 9. elfoglalja Mandzsúriát, szeptember 2. Japán aláírja a feltétel nélküli kapitulációt

Európa a '30-as években a II. Világháború előtt

Anglia és Fr.o.

• belpolitikai válság
• gyarmataik lázongása
• hatalmi szerepük megrendül, de még nagyhatalmak

céljuk: elkerülni a háborút, csak 1939-ben tesznek lépéseket , de akkor már késő

USA: izolacionizmus, elzárkózott Európától

Japán, Olasz.o., Német.o.

• erősödő nagyhatalmak
• erősödő gazdasággal
• növekvő területi igényekkel

Olasz.o.: Afrikában akar hódítani és a Balkánon (Abesszínia /Etiópia)

Japán: Korea, Kína, Indokína

Egymásra találás:

1936. Berlin-Róma tengely
1936. antikomintern paktum /szovjetek ellen/ Német- Japán

1937. Olasz.o. is csatlakozik a paktumhoz

A spanyol polgárháború 1936-39 "a II. Világháború főpróbája"

A kommunista népfront kormányra Franco tábornok rátör, jobboldali diktatúrával meg akarja dönteni, támogatják a németek és az olaszok, a kormányt pedig a Szovjetunió. Itt próbálták ki a németek a legújabb fegyvereiket.

Német terjeszkedés

1933. kilép a Népszövetségből, külpolitikai célja: a versaillesi béke (1919) revíziója

1935. népszavazással elfoglalja a Saar-vidéket, általános hadkötelezettség bevezetése

1936. Berlin-Róma tengely, antikomintern paktum, bevonul a Rajna-vidékre

1938. március 12-13. ANSCHLUSS

1938. szeptember 29-30. müncheni konferencia, döntés: Szudéta-vidék Német.o.-hoz való csatolása

1939. március 15. Hitler bevonul Prágába, Cseh-Morva Protektorátus néven Csehországot a Birodalomhoz csatolja, Szlovákia "független" ország lesz

1939. aug. 23. Molotov- Ribbentrop egyezmény (Szovjet-Német ) meg nem támadási

célja: Német.o. elkerülje a két frontos háborút, az oroszok nem bíztak a Ny-i hatalmakban és a németek segítségével területeket reméltek

titkos záradék: felosztják Lengyelországot, döntés a balkáni államokról, Besszarábia a szovjeteké lesz

Lengyelország: 3-szor osztották fel a nagyhatalmak, a XIX.században óvta a megszerzett függetlenségét -> PILSUIDSKI MARSALL megteremtője , határai elismertetése a szomszédos országokkal
Németországot és K-Porosz.o.-t viszont elválasztja az ún. korridor (folyosó) ill. a határok mentén sok német él -> összetűzés Németországgal

Anglia és Fr.o. : 1939. márciusától határozottabb politikát folytat, biztosítják Lengyel.o. függetlenségét, sérthetetlenségét, tárgyalásokat kezdenek a szovjetekkel

A háború kirobbanása 1939. szeptember 1. Lengyel.o. lerohanása

ürügy: Gdansk (Danzig) szabad város visszakövetelése és kapcsolat kiépítése a korridoron keresztül K-Porosz.o-gal (autópályák, utakat akartak építeni) hadüzenet nélkül támad

szept.3. Fr.o. és Anglia hadüzenetet küld a németeknek, de nem támad (furcsa ülőháború)

szept. 17. a szovjetek is megtámadják Lengyel.o-t

A nácizmus Németországban

1. Németország a háború után

• 1919-33. weimari köztársaság időszaka (demokrácia)
• gazdaságilag válság
• gyakoriak a merényletek, puccsok pl. 1923. müncheni sörpuccs (Hitler)
• Hitler börtönbe kerül (Mein Kampf)
• Dawes-terv segít az ország helyzetén
• 1929. (fekete csütörtök) világválság nehezíti a helyzetet /csökkentik a termelést, munkanélküliség/
• Hitler kihasználja a válsághangulatot, az emberek a szélsőséges mozgalmak felé fordulnak

2. Hitler és az NSDAP (Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt)

• minden társadalmi réteg számára ígért
• Nagy Német Birodalomban gondolkodott
• a Versailles-i béke megszüntetését akarta
• eszköze: demagóg (népbutító) propaganda
• tudatosan félrevezette az embereket
• az előítéletek szítása

1928. NSDAP több tízezer szavazatot kapa párt (1932. 14 millió szavazat)

3. 1933. január 30. Hitler hatalomra jutása

• Hindenburg nevezi ki (köztársasági elnök) kancellárnak
• felszámolja a több párt rendszert
• diktatúrát épít ki
• párton belüli ellenzékével is leszámol az SA vezetőivel E.Röhm "hosszú kések éjszakája"
• Hindenburg halála után: kancellár. államfő, Führer

4. A diktatúra pillérei

• propaganda (népszerűsítés)

→ sajtó, plakát, rádió,újságok, népszerűsítő filmek, Hitler képek, szimbólumok, jelképek,

→ nyilvános könyvégetéseket tartottak (demokrácia ellenesség pl. Thomas Mann)

• Erőszak:

→ gestapo (titkos államrendőrség)

→ SS (védőosztag-fekete ingesek)

→ koncentrációs táborok

→ pogrom 1938 „kristály éjszaka” zsidó üzletek elleni merénylet

• gazdasági sikerek:

→ bővül az ipari termelés

→ megszűnik a munkanélküliség

→ infrastruktúra fejlesztése

→ fejlődik az autógyártás

→ vegyipar

→ repülőgép gyártás

• Külpolitikai sikerek

1933. Németország kilép a Népszövetségből

1935. Saar-vidék birtokbavétele, általános hadkötelezettséget rendel el

1936. semleges Rajna-vidéket foglalja el

5. Ideológia

• demokrácia és kommunizmus ellenesség
• antiszemitizmus: zsidóellenesség 1935. nünbergi törvények
• fajelmélet: a történelmet a fajok harcának fogja fel, különbséget tesz az emberi fajok között, kultúrateremtők (germánok), kultúrahordozók (magyar, szláv), kultúrarombolók (zsidó, néger, cigány, homokos, fogyatékos)
• élettérelmélet: a Nagy Német Birodalom megteremtése, Kelet felé való terjeszkedés jogosan
• Vezér (Führer) elv: mindenki feltétlen engedelmességgel tartozik felé

A gyarmati világ megrendülése

• Anglia és Fr.o. kiterjesztették gyarmatbirodalmukat a volt német gyarmatokra és az Oszmán Birodalom arab területeire (elméletileg ezeket az országokat a Népszövetség „felügyeli”)
• Közel-Kelet: az angolok lázítják az arabokat függetlenséget ígérve (arab nacionalizmus)
• engedélyezték az angolok a zsidóság betelepülését Palesztinába (cionista mozgalom „zsidó otthon”) → ARAB ↔ ZSIDÓ konfliktus → terror
• török reformok
• Perzsia angolok, szovjetek a hadseregre támaszkodva függetlenséget, majd reformokat (állam és az iszlám szétválasztása, európai viselet) → monarchikus katonai diktatúra
• Egyiptom (angol) részleges függetlenséget adtak, a Szuezi-csatornát katonai ellenőrzésük alá vonták
• az angolok teret adnak gyarmataik gazdasági megerősödésének
• India: függetlenségi mozgalom -Gandhi → erőszakmentes mozgalma, fellép a kasztrendszer ellen
• 1931. westminsteri statútum – Brit Nemzetközösség → India nem kapta meg a függetlenséget (ezzel szemben Kanada, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland)
• nyitott kapuk elve (angol) Kína miatt
• Japán megszerezte a németek kínai területeit, terjeszkednek Kínában
• Japán felsőbbrendűség és Nyugat-ellenesség → csendes-óceáni világbirodalom
• 1921. Kínai Kommunista Párt ők is földet ígérnek a parasztoknak

A nagy gazdasági világválság (1929-1933)

Előzménye: 1924. Dawes-terv, az USA támogatja Európa gazdaságát → Európa gazdaságilag függ az USA-tól

• 1924. okt. 24. Fekete csütörtök
• összeomlik a New York-i tőzsde
• az emberek meg akarnak szabadulni az értéktelen részvényektől
• az árak zuhanni kezdenek

Válság oka: túltermelés

• az USA túlzott befektetései
• a piacok beszűkülése miatt

A válság kibontakozása: az iparban kezdődik, az üzemek bezárnak vagy csökkentik a termelést → munkanélküliség → nincs vásárlóerő → eladhatatlanok az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek is → a mezőgazdaság válsága → bankok csődje → pénzügyi válságit idéz elő → politikai válság, kormányok bukása

A válság terjedése: világválsággá fejlődik, gyorsan terjed Európára

• az USA visszavonja a külföldi hiteleit
• sok európai bank csődbe megy
• az országok magas behozatali vámmal védik kereskedelmüket
• visszaesik a világkereskedelem

A válságra adott válaszok:

Anglia, Fr.o.

• visszafogják a termelést
• kényszer takarékossági intézkedések
• gyarmataikra támaszkodnak

Németország: előretörnek a szélsőséges pártok → Hitler hatalomra jut

USA: 1932. elnök Roosevelt megoldást talált a válságproblémára NEW DEAL programjának neve

• az állam beavatkozik a gazdasági életbe
• célja: nőjön a vásárlóerő, hiszen akkor nőhet a termelés

KEYNES elméletére épít (angol közgazdász)

• közmunka programot indít (hidak, gátak, folyamszabályozás, repterek, autópályák) ezzel csökkenti a munkanélküliséget
• kibővítik a munkások jogait (bérminimum, TB, segélyek)

Sztálini Szovjetunió

1. Orosz.o. A háború után

politika

• Lenin és a bolsevikok proletárdiktatúrája
• az antant intervenciója (külső beavatkozás)
• 1922. megalakul a Szovjetunió

gazdaság

• válság, éhínség, jegyrendszer → hadikommunizmus rendszere:

→ kikapcsolja a piacot, az állam szervezi meg a gazdaságit, nincs kereskedelem

→ beszolgáltatási rendszer

→ üzemek államosítása

→ → munkáslázadások, katonák és parasztok lázadása mutatta, hogy probléma van

2. Az új gazdaságpolitika, NEP

• fellendítette a gazdaságot, kereskedelmet, pénzforgalmat pl. : a kisüzemeket visszaadták a tulajdonosoknak, megszűnt a kötelező beszolgáltatás, a jegyrendszer

3. Sztálin (acélos)

Grúz születésű, korán kapcsolatba kerül a marxizmussal ill. a bolsevizmussal, csatlakozik Leninhez, de az 1917-es forradalomban nincsen nagy szerepe. A forradalom után tagja a szovjet párt és az állami vezetésnek, néhány évig nemzetiségi biztos.

1922-től az SZKP főtitkára, az igazi térnyerése 1924. Lenin halála után kezdődik.

A párt élére triumvirátus kerül: ZINOVJEV, KAMENYEV, Sztálin

jelszava: szocializmus és kommunizmus egy országban

-az állami tulajdonra és az állam közvetlen gazdasági szerepvállalására épít általában

4. Sztálini gazdaság

- szövetkezesítés (termelő vagy állami gazdaságokba kell beadni a földet)

- kulákság felszámolása (eredetileg gazdag parasztot jelentett)

- az iparosítás erőszakos fejlesztése (bányászat, nehézipar, energiaágazat)

→ növelték a katonai erőt

→ ideológiailag biztosították a munkásosztály hatalmát

→ az élelmiszeripart és a könnyűipart nem fejlesztették

→ tervgazdálkodás: 5 évre (mennyiségi termelés, nem minőségi → sok selejt)

5. Sztálinizmus

- totális diktatúra, nem csak a politikában, hanem a társadalomban és a kultúrában is

1929.-től megjelenik a személyi kultusz (Sztálin 50 éves) /személyének elvtelen dicsőítése és minden eredmény Sztálinnak való tulajdonítása/

-terror és a félelem időszaka

- a '30-as években gyarapodnak a GULAG -ok (munkatáborok, átnevelők) a kulákokat vitték ide

- kb. 20 millió ember esett áldozatul a rendszernek

-1934-től kezdődnek a koncepciós perek (koholt vádakkal) / lefejezteti a tisztikart, a titkosszolgálatban tisztogat, hírhedt főügyész: VISINSZKIJ, belügyi népbiztos: BERIJA/

1936. Új alkotmány a Szovjetuniónak , felépült a szocializmus

Külpolitika

1922. rapallói szerződés: helyreállítják a diplomáciai kapcsolatot Németországgal

1933.USA diplomáciai kapcsolat

1934. Szovjetunió belép a Népszövetségbe

1935. Fr.o-gal kötnek szerződést: katonai segítségnyújtás és meg nem támadási egyezmény

1939. aug. 23. meg nem támadási szerződés Németországgal

Fasizmus és a tekintélyuralmi rendszerek kialakulása

1. Olaszország

• Fr.o Szerb-Horvát- Szlovén Királyság megerősíti
• az olasz gazdaság kimerült
• nyomor
• Délen földfoglalás
• Északon gyárfoglalások
• egymást követő kormányok nem tudtak úrrá lenni a helyzeten
• Fiumét az olasz nacionalisták önkényesen elfoglalták 1923, Korfut, 1927. Albániát, 1935-37. Etiópiát

2. A fasiszták hatalomra kerülése

1921. kommunista párt ↔ Nemzeti Fasiszta párt szélsőjobb (szocialista) Mussolini /kisemberek felkarolása, nemzeti felemelkedés, felfegyverzett félkatonai csoport a feketeingesek/

- Rómába menetelés → „fasiszta forradalom” → 1922. okt. Mussolinit a király miniszterelnöknek nevez ki

3. Fasizmus

a) eredetileg Mussolini mozgalmát jelentette a '20-as években, szélsőjobboldali diktatórikus mozgalom ill. hatalmi rendszer

b) ideológia

• vezérelv (ducse)
• szembenállás a polgári demokráciával
• kommunizmus ellenesség

NACIONALIZMUS: a nemzeti közösséget faji közösségként határozza meg, ebből kizár más népeket

SOVINIZMUS: szélsőséges nacionalizmus, amely a nemzeti felsőbbrendűséget hirdeti és más népek ellen gyűlöletet szít

szociális demagógia (népbutítás)

ETATIZMUS: mindenek előtt az állam, az állam teljhatalma

c)

• a hatalom gyakorlás sajátos módját
• jogállam felszámolása
• a fasiszta párt és az állam összefonódását

4. Fasiszta állam

Mussolini

• felszámolta az alkotmányosságot
• a parlamentet
• a pártokat
• a szabad sajtót
• államosítások
• állami ellenőrzés alá vonták a szakszervezeteket → KORPORÁCIÓS RENDSZER
• erőszakos rendfenntartás

• fejlesztette a gazdaságot
• kiterjesztette széles néprétegre az állami gondoskodást
• utak, csatornák, lakások, épületek, mocsárcsapolás
• munkanélküliség legyőzése, közmunkák
• megtöri a maffiát

TOTÁLIS DIKTATÚRA: az élet minden területén és a gazdaságban megjelenő diktatúra

PÁRTÁLLAMI RENDSZER: az állam és a párt összefonódik.

1929. Lateráni egyezmény

• konkordátumot kötött a pápasággal
• elismeri a Vatikán függetlenségét
• államvallássá nyilvánítja a katolikus vallást

A két Világháború között Európa a '20-as években

1. A háború után

• A győztes országok gazdaságilag kimerültek, eladósodtak, válságban vannak.
• Anglia és Fr.o. Az USA adósa
• Német.o. Pénzhiányában nem tudja kifizetni a hadisarcot
• az USA a Dawes-tervvel 1924–ben próbálja Európa gazdaságát helyreállítani, viszont így függésbe kerül az amerikai gazdaságtól

Anglia

• gazdasági válság
• az USA adósa
• a megszerzett gyarmatok lehetőséget adnak viszálykodásra Fr.o.-gal
• az írek elszakadási törekvése 1921. Ír szabad állam
• Anglia szeretné kibékíteni Fr.o és Német. o.

Franciaország

• gazdasági válság
• USA adósa
• ellenfélnek látja a németeket, 1923. Ruhr- vidéki „kaland” megszállják

Németország

• háborús vereség
• 1919-33. Weimari köztársaság polgári demokratikus állam
• 1924. Dawes-terv elindítja a gazdaság fejlődését

OMM

• szétesett több önálló államra

USA

• a háború után világpolitikai aktivitása csökken, izolacinizmus (elszigeteltség) politika
• 1921-22. a Washingtoni- konferencia
• rendezik a Távol-Keleti helyzetet
• Kína szabad állam
• szabályozzák a tengeri fegyverkezést
• viszont a '20-as években kölcsönt ad Európának
• 1929. Young -terv német jóvátételi kérdés lezárása

2. Nemzetközi politikai kapcsolatok

1925. Locarnói konferencia

• kijelölik és rögzytik Német.o. Ny-i határait
• megtiltják a háborút Német.o., Fr.o. És Belgium között

1926. Népszövetségbe felveszik Németországot

• nagy szerepe van → G. Stresemann külügyminiszter

1928. Kellagg- Briand paktum (amerika-francia)

• 62 ország írta alá a béke paktumot, lemondanak a háborúról, viszont minden államnak joga van megvédenie magát ha megtámadják

15. A világháborút lezáró békék (Párizs környéki békék)

1. Korábbi békepróbálkozások

• 1917. OMM kísérlete az antant felé
• 1918. WILSON amerikai elnök békejavaslata (14 pont)

lényege: annexió nélküli (bekebelezés), igazságos, a népek önrendelkezésén alapuló béke, Nemzetek Szövetségének létrehozása

2. A békekonferencia megnyitása: 1919. január 18; Párizs

cél :

• győztesek hatalmi érdekeinek megvalósítása
• a bolsevizmus terjedésének megakadályozása
• a széteső birodalmak helyén (OMM, Török.o.) létrejövő államok helyzetének rendezése

a "döntnökök" : CLEMANCEAU (Fr.o.), LLOYD GEORGE (Anglia), ORLANDO (Olasz.o.)

3. A békék jellege: diktátum (a legyőzött félre rákényszerített megállapodás)

4. A béke feltételei

• a háborús felelősség elvállalása
• területi veszteségek
• háborús jóvátétel fizetése
• katonai kötelezettségek (pl. ált. hadkötelezettség eltörlése, hadi flotta átadása, lecsökkentett haderő)

A túlzott békefeltételek kiváltják majd a vesztesek revíziós (felülvizsgálat) vágyát.

5. A békekötések helye és időpontja (Párizs környéki kastélyok)

Német. o. -1919. jún. 28. VERSAILLES-I Palota TÜKÖRTERME

Ausztria -1919. szept. 10. SAINT-GERMAIN

Bulgária - 1919. nov.27. NEUILLY

Magyar.o. - 1920. jún. 4. a VERSAILLES-I NAGY-TRIANON nevű palota

Török.o. - 1920. aug. 10. SEVRES

6. Rendelkezések

Német.o.

• területeinek 1/7-ét elvesztette (pl.Elzász-Lotharingia, Nyugat-Porosz.o.)
• lakosságának 10%-át elvesztette
• gyarmatait a Népszövetség felügyeli
• a Rajna-vidékét demilitarizálták (megtiltották a térségben német fegyveres erők állomásozását)
• a SAAR-vidék ügyében 15 év múlva népszavazás dönt
• megtiltották az ANSCHLUSST (Ausztriával való egyesülés)
• jóvátétel fizetése, fegyveres erők korlátozása

Ausztria

• területi veszteségek (pl. cseh és morva területek, Szudéta-vidék, Szilézia, Bukovina)
• megkapta Burgenlandot
• ANSCHLUSS tilalma
• jóvátétel fizetése

Magyarország

• 282 ezer km2 terület ->93 ezer km2
• 20,8 millió lakos -> 7,6 millió

A terület 2/3- át, a lakosság több mint 60%-át elcsatolták, 3,2 millió magyart szakítottak el az anyaországtól! Színtiszta és többségben magyar népességű területeket egyaránt csatoltak el.

• a hadsereg létszámát 35 ezer főben maximálták
• ált. hadkötelezettség megszüntetése
• a jóvátétel mértékét nem szabták meg

7. Az "új" Európa

• Finnország, Észt.o., Lett.o., Litvánia függetlenedik az oroszoktól
• ismét független lesz Lengyelország
• új állam: Csehszlovákia, Jugoszlávia (1929-ig Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság)
• Románia területe kétszeresére nő
• Albánia megőrizte függetlenségét

8. Az Oszmán-Török Birodalom felbomlása

Arab területei francia és brit "védnökség" alá kerültek, európai részének nagy hányadát a görögök és az olaszok kapták volna meg -> KEMÁL PASA által vezetett mozgalom kirobbanása ->Görög.o. háborút indít ismét Török.o. ellen , de vereséget szenvednek -> 1923. Török Köztársaság kikiáltása

9. A békekonferencia döntéseinek garanciái

• Nemzetek Szövetsége (Népszövetség), cél: a konfliktusok békés rendezése, stabilitás, az új békerendszer megtartása
• kisebbségvédelmi szerződések

10. Az USA visszavonul az európai ügyektől.

A korábbi korszak nagyhatalmi egyensúlya megszűnt. Kérdés, hogy Közép-Európa új államai elég erősek lesznek-e a németek hátában, ill. hogyan tudják megoldani a belső problémákat, és egymás közötti konfliktusokat. A bolsevik Szovjet-Orosz.o. elutasította a békerendszert. A győztes nagyhatalmak között érdekellentétek vannak. A vesztes országokat gazdasági válság is sújtja.

40. A hatalmi szövetségek kialakulása

1. Németország félelmei, célja

Az egységes és fejlődésnek indult Németország attól tartott, hogy levert ellenfelei összefognak egymással , ezért főleg Franciaország elszigetelésére 1873-ban létrejön a három császár szövetsége (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, viszont az OMM és Oroszország között ellenségeskedés folyt, a Balkán megszerzése miatt)

1879. Németország létrehozza a kettős szövetséget (Német és az OMM közt)

1882. Olaszország is csatlakozik, a franciákkal való gyarmati ellentétek miatt

(1883. Románia is csatlakozik)

Így létrejön a HÁRMAS SZÖVETSÉG = KÖZPONTI HATALMAK

2. Az ANTANT kialakulása

1893. Francia-Orosz szerződés: gazdasági kapcsolatot már régóta fenn álltak a két ország között, de a két államnak különböző volt a berendezkedése

1904. Francia- Angol szerződés, "szívélyes megegyezés" (entente cordiale), rendezik a gyarmati ellentéteket, s mindketten félnek Németországtól, hogy megerősödik

1907. az angolok és az oroszok szövetsége, rendezik az ázsiai ellentéteket (orosz <-> japánok nyernek )

HÁRMAS ANTANT

39. A munkások a változó világban

Torlódott társadalom jellemzi ezt az időszakot, mivel még nem tűntek el a kisparasztok, földbirtokos társadalmak ,de mellettük párhuzamosan megjelentek a munkás rétegek.

Társadalmi rétegek pl. : munkások, munkásarisztokrácia, agrártársadalom, földbirtokosok, kisparasztok, parasztság

1869 Németország szociáldemokrata párt megalapítja a II. Internacionálét

8 órás munkaidő bevezetése, titkos választójog

május 1. A munkások nemzetközi szolidaritásának ünnepe

A keresztényszocializmus úttörője: Wilhelm Emmanuel von Ketteler (maizzi püspök)

XIII. Leó pápa kiadja a Rerum Novarumot (pásztorlevél) , melyben:

• igazságos munkabért kér a munkásoknak
• nők, gyerekek védelmét
• az államnak támogatnia kell a munkásokat
• békés módon szeretett volna elérni haladást

37. "Modern idők" , Gondolkodás, művészet

1. Városiasodás

• nő az életszínvonal, kevesebben halnak (villamos, kávéház, kocsma, színház, népiskola)
• fejlődik az orvostudomány -> Semmelweis (fertőtlenítés), Pasteur, Kock (védőoltások)
• a lakosság száma nő a városokban
• az éjszakai élet fellendül

2. Filozófiák

• pozitivizmus: Counte- a társadalom problémáinak megoldása a tudomány és technika segítségével a tényeken alapul, Nietzsche (Nícse)
• irracionalizmus (pesszimizmus): zűrzavar, ésszerűtlenség Schopenhauer (Sopenhauer)

3. Művészet

Irodalom: naturalizmus- Zola, szimbolista költők, szürrealizmus -Apollinaire

Zene: opera, Wagner, Verdi, Csajkovszkij, Brahms, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Richard Strauss

Építészet: vasbeton -> felhőkarcolók USA

36. A második ipari forradalom

Az ipar és a tudomány új korszaka

1. Korszakolás

Anglia I. Ipari forradalom 18. század második felétől 1870-es évekig

II. ipari forradalom 1870-től az első Világháborúig

III. -//- a két világháború között

IV. -//- a tudományos technikai forradalom, a második vh. végétől 1970-ig

V. -//- 1970-es évektől napjainkig, mikroelektronika, informatikai forradalom

2. II. ipari forradalom jellegzetességei

	I. ipari forradalom	II. ipari forradalom
centrum	Anglia	USA, Németország
	szabad piaci verseny	monopóliumok kora
húzó ágazat	textil ipar	nehéz ipar
alapanyag	öntött vas, szén	szén, kőolaj, acél
energiaforrás	gőz (gőzgépek)	villamos energia, gőz, (robbanó motor, generátor, villanymotor)
feltalálók	ügyes mesteremberek	tudósok, kísérletezők
a befektetett tőke mennyisége	kevés	közepes ill. nagy
üzem méret	kicsi ill. közepes	közepes ill. nagy
új iparágak		elektronika, autóipar, vegyipar
feltalálók:	James Watt, Morze	Zeppelin- kormányozható léghajó, Benz- autógyártás, Edizon-szénszálas izzó
	vetítőgép, fényképező	Bell- telefon megépítése, szárnyashajó
		Otto és Daimler- robbanómotor, Wright fivérek- repülő
		Röntgen, P Curie és Marie Curie- rádium, pollonium

3. A nagy ipar szerkezetének átalakulása

Azt a nagy vállalatot, amely a gazdaság valamely ágában uralkodó helyzetben van MONOPÓLIUMOKNAK nevezzük. Általában korábban önálló vállalatok egyesüléséből jön létre, az egyesülésnek több formája lehetett: tröszt (egy iparágon belül), kartell (azonos érdekeltségű vállalatok megegyeznek az árban és a piacfelosztásban), szindikátus, konszerv (több iparág egyesül), korporáció.

A monopólium káros volt a gazdaság fejlődésére, mert lassította a fejlődést és kizárta a versenyt és nem motiválta az árak csökkenését, ezért az USA-ban már korán tröszt ellenes törvények születtek.

A legfontosabb vállalati forma: részvénytársaság

amelyben a tulajdonos társak tulajdon hányaduknak megfelelően birtokolták a részvényeket.

Ebben az arányban részesültek a profitból és szólhattak bele a társaság működésébe.

A részvények piaca: tőzsde

4. A finánctőke kialakulása

A banktőke és az ipari tőke összefonódása, a bankok az ipari vállalatok fő ügyfelei lettek és részesedést szereztek a társaságok tőkéjéből.

5. Az imperializmus kora (hatalmi harcok)

1870- az I világháborúig tartó korszak, amelyben az egymással versengő Európai hatalmak a világ jelentős részét uralmuk alá hajtották.

Birodalom építő politika.