4.Az Aranybulla és a tatárjárás

1222. Az Aranybulla kiadása (II.András idején)
Arany függőpecséttel ellátott 31 cikkelyből álló oklevél. A királyi szerviensek és az ellenzéki főurak, főpapok kényszerítik az oklevél kiadására.

Az Aranybulla pontjai

• megígéri, hogy nem adományoz el egész vármegyéket, ill. a becsülettel megszerzett birtokokat nem veheti vissza a király
• idegeneknek megtiltja a vezető tisztségviselést és nem kaphatnak királyi földeket
• megtiltja a tisztségek halmozását
• kimondták, hogy az új pénz legalább egy évig legyen forgalomban
• az egyház nem követelheti pénzben a tizedet
• megerősíti a várjobbágyok szabadságjogait , nem tartoznak termény és munkaszolgálattal 

Szerviensek jogai (a későbbi nemesség jogai)

• adómentesség
• birtokaik sérthetetlenek
• birtokaikkal szabadon rendelkezhettek és végrendelkezhettek
• bírájuk a király
• védekező hadjáratban kötelessége harcolni, támadóban csak az uralkodó költségén
• a szervienseket csak per és bírói eljárás alapján lehet börtönbe zárni és jogukban állt megjelenni évenkénti székesfehérvári törvénylátó napon

Az egyházat érintő rendelkezések 

• korlátozza jogaikat
• a tizedet természetben kellett fizetni
• sólerakatok csak olyan településen lehetnek, ahol van királyi raktár

Ellenállási záradék

Megadta azt a jogot a nemeseknek, hogy a király nem tartja be az Aranybullában foglaltakat a hűtlenség vétke nélkül fellázadhattak ellene.
II. András igyekezett nem betartani az Aranybullát, támogatói lassan ismét pozícióba keültek és bár lassan ugyan, de folyt a birtokadományozás is.


1231. az egyház megújítja az Aranybullát, amelyben

• kimondták az egyház adómentességét
• visszakapták a sókereskedés jogát

Tatárjárás

1. IV. Béla (1235-1270)

• szakít apja politikájával
• célja a királyi hatalom visszaállítása

eszközei: 

• visszaveszi az eladományozott birtokokat
• kérvény útján lehet vele ügyeket intézni
• a bárók a jelenlétében nem ülhettek le
• királyi megbízottak járják az országot

A királlyal szembeni ellenszenvet az is fokozta, hogy beengedi Kötöny vezetésével a tatárok elöl menekülő kunokat. 

2. Tatártámadás

1237-ben Julianus barát domonkos szerzetes hozza a hírt a tatárokról ,aki keleten az ottmaradt magyarok felkutatására indult

1240. Kijevet meghódítják a tatárok

1241. M.o.-ra támadnak 3 felől: ÉNy, Erdély, Vereckei-hágón keresztül

Pest határáig nyomulnak, a nádor csapatait szétverik. A vereségért a kunokat okolják, fejedelmüket megölték, akik erre a Duna-Tisza közét végigfosztva kivonulnak az országból. Így megakadályozzák, hogy a király által módosított csapatok Pestre érjenek. 

3. Muhi csata 

1241. ápr. 11. Batu kán 

A vereség okai: rossz hadvezetés, túlerő a törököknél

IV. Béla a dalmáciai Trau várába menekül a tatárok elöl.

- áprilisban elfoglalják Pestet

1242. január átmennek a Dunántúl másik oldalára a tatárok, viszont Esztergom, Székesfehérvár erős várai megállítják őket. 

1242. március váratlanul kivonulnak

oka:

• Ögödej nagykán halála
• Batu kán visszavonul, mert a nagykán választás érdekli
• lovak elpusztultak ( megrágcsálták a gombás, penészes szalmát)
• előkészítésnek szánták, hogy bejöjjenek Magyarországra

A tatárjárás ás az ország újjáépítése IV. Béla idején



IV. Béla politikája a tatárjárás előtt

•  IV. Béla (1235-70) hatalomra kerülve
• leszámolt apja híveivel (pl. Ampod fia Dénest megvakíttatta)
• a királyi tanácsba saját híveit ültette
• megpróbálkozott a királyi birtokrendszer restaurációjával
• 1239-ben befogadta az országba a nomád kunokat, akiknek vándorló életmódja, legelésző állataik sok kárt okoztak a földesurak földjein. 
• Mindezen intézkedések a bárók komoly ellenállását váltották ki a mongol támadás előestéjén.

A tatártámadás

• 1236-ban Julianus domonkos rendi szerzetes hírt hozott a keleti magyarokról és a várható tatár támadásról
• Batu kán 1238-ban meghódolásra szólította fel IV. Bélát, aki nem engedelmeskedett.
• A király 1240 decemberében Kijev elestének hírére hordatta körbe a véres kardot az országban, és kezdtek a keleti határokon erődítési munkákba. 
• 1241. március 12-én a tatár fősereg a Vereckei-hágónál elsöpörte Tomaj Dénes nádor seregét. A támadás déli szárnya, Kadan és Bödzsek vezetésével Erdélyben tört be, míg északi szárnya, Orda és Bajdar vezetésével Lengyelország felől később érkezett az országba. 
• A tatárok nagyon gyorsan vonultak át az alföldi területeken, itt nem voltak várak és erődített városok, amelyek megállították volna őket. A gyors előretörést a főurak a kunok árulásának tudták be, ezért Pesten megölték Kötöny, kun fejedelmet. Válaszul a kunok déli irányba, dúlva, fosztogatva elhagyták az országot. 

A muhi csata és következménye

• A döntő összecsapásra a Sajó tiszai torkolatához közel fekvő Muhinál került sor 1241. április 10-11-é: a magyarok vesztettek, a király is csak nehezen tudott elmenekülni.
• IV. Béla nyugati irányba menekült, segítséget kért a német császártól és a pápától is, de nem kapott. Végül Dalmáciában, Trau várában lelt menedékre.
• A tatárok a győztes ütközet után Pest felé indultak, majd a tél beálltával a Duna jegén átkeltek, és a Dunántúlon pusztítottak, ahol azonban a várakat, erősségeket (Esztergom, Fehérvár, Pannonhalma) bevenni nem tudták.
• Egy idő után váratlanul kivonultak az országból, amelyre 4 okot szoktak felhozni:
• legvalószínűbb: Ögödej nagykán meghalt, Batu kán pedig sietett haza az új nagykán választásra;
• a magyarok ellenállása késztette a tatárokat az ország elhagyására (ennek nem sok jele volt);
• a tatárok ekkor még nem törekedtek az ország elfoglalására, csak a viszonyok felmérése, az ország haderejének a megroppantása volt a céljuk (ilyenkor általában a királyokat mindig elfogták, de ez ekkor nem sikerült);
• túlságosan hosszúak voltak már az utánpótlási vonalak ( ez nem lehetett igazi ok, mert az ellátást fosztogatásból, rablásból oldották meg).

A tatárjárás mérlege

• Emberáldozat és pusztítás
• a pusztításról Rogerius váradi kanonok tudósított "Siralmas ének" (Carmen miserabile) c. munkájában. Leírása sok szörnyűséget tartalmaz. 
• A történészek többsége 15-20%-os emberveszteséget valószínűsít (ez így is kb. félmillió halott). A pusztítás elsősorban a síkságokon volt jelentős. 
• A totális vereség okai: 
• rossz hadvezetés, stratégiai hibák (késlekedés a mozgósításban, Muhinál terepválasztás, szekértábor);
• ellentét a király és a főurak között;
• hiányoztak a várak és a fallal körülvett városok;
• alapvető ok: a felbomlóban lévő, várispánságokon alapuló királyi hadszervezet miatt nem lehetett hatékony a védelem megszervezése.

Az ország újjáépítése

• IV. Béla a "második honalapító" a tatárok kivonulása után megkezdte az ország újjáépítését. 
• A korábbiakkal ellentétben ő is elkezdett birtokokat adományozni, de feltételekkel: katonaállításhoz kötötte az adományt, megteremtve ezzel a magánhadseregre épülő banderiális hadszervezet alapjait. 
• Nagyarányú nemesítésbe kezdett: a szerviensek mellett sok várjobbágy is nemesi jogokat jogokat kapott, ezzel a királyi várszervezet végleg bomlásnak indult. 
• Várakat kezdett építeni, és szorgalmazta a főurak építkezéseit is . 
• Igyekezett a városokat is megerősíteni, köréjük falat építtetni (1247. Buda alapítása) 
• Szorgalmazta a telepítéseket: a kunokat újra behívta az országba, és az Alföld belső, szinte néptelen területein adott nekik földeket. 
• Fejlesztette a hadsereget, megnövelte a nehézlovasság létszámát, besenyőkből, kunokból, jászokból könnyűlovas segédcsapatokat szervezett. 
• Békés külpolitikára, szövetségi viszony kialakítására törekedett a szomszéd államokkal. 

Politikai és társadalmi következmények

• Végérvényesen felbomlott az a rend, amely a királyi birtokok túlsúlyán, a királyi közigazgatási rendszeren ( királyi vármegyék) alapult. 
• A nagy birtokadományok nyomán létrejött egy, az ország nagy területeit birtokló bárói réteg.
• A szerviensekből és várjobbágyokból kialakult köznemesi réteg saját akarata ellenére kikerült a király felügyelete alól és kénytelen volt bárói szolgálatba állni - kialakult a familiaritás rendszere: 
• a familiáris (családhoz tartozó "cseléd") gyakorlatilag élethosszig tartó szolgálatot vállalt (vagy kellett vállalnia) egy bárónál, amiért teljes ellátást és egyéb juttatásokat kapott, de hűbérbirtokot (feudum) nem ;
• a familiáris békeidőben urának birtokát igazgatta, háborúban katonáskodott az úr magánhadseregében  (bandérium);
• a familiáris elméletben sem volt egyenrangú urával, ugyanakkor megpróbálta megtartani a királyi bíráskodás alá tartozás jogát. 
• A királyi vármegyerendszert kezdte felváltani a nemesi vármegye, amely élén ugyan a király által kinevezett főispán állt, de a megyei ügyeket a nemesség által választott tisztviselők (szolgabírák) végezték.
• A tatárjárás okozta emberveszteség nagy lökést adott  az alávetett rétegek jogi egyesüléséhez. A földbirtokosok, ha dolgozókat akartak a birtokaikra, akkor több kedvezményt kellett adniuk a parasztoknak. Így jogilag egységesülő jobbágyság egy, a szolgai állapotnál jóval magasabb jogszinten jött létre. A jobbágyok jogai: 
• szabad költözködés;
• ingóságokkal, szerszámokkal és telkükkel való rendelkezés s örökíthetőség joga.

19. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.

Nagy Imre első miniszterelnöksége

-1953-ban meghalt Sztálin. Utódja Hroscsov enyhülési politikája Magyarországon is hatott. Hruscsov célja: a terror enyhítése, az életszínvonal javítása.

• Szovjet nyomásra Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök (Rákosi pártfőtitkár maradt).

-Nagy Imre a kommunista diktatúra demokratizálásával és a tervgazdaság ésszerűségével próbálkozott (1953-55 új szakasz politikája):

• Növelte az országgyűlés szerepét.
• Felülvizsgáltatta a koncepciós pereket, és rehabilitáltak több elítéltek, pl. Kádár Jánost.
• Visszafogta a nehézipari és közlekedési beruházásokat (pl. metróépítés).
• Megszüntette a kuláklistákat, és leállította az erőszakos kollektivizálást.

- 1955-ben Rákosi elérte Nagy Imre leváltását, a miniszterelnök Hegedűs András lett.

oka: Nagy Imre túl messzire ment, illetve Moszkvában politikai irányváltás történik (1955)

A forradalom előzményei

-1956-ban Hruscsov újból élesen szembefordult a sztálinizmussal (a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán), és ez meggyengítette Rákosi pozícióját:

• Az MDP főtitkára Gerő Ernő lett, Rákosi ezzel megbukott.

-A diktatúra enyhülésének következtében felerősödtek a kritikai hangok:

• Több értelmiségi csoport Nagy Imre újbóli miniszterelnökségét támogatta (pl. a Petőfi-kör vagy az Irodalmi Újság).
• Szegeden megalakult az első független ifjúsági szervezet, majd hamarosan a többi egyetemi szervezettel létrehozták a MEFESZ-t (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége).
• Október 6-án újratemették a rehabilitált Rajk Lászlót. Különös módon a diktatúra egyik kiépítője vált mártírrá, temetése a rendszer elleni tiltakozásnak számított.

-Lengyelországban is rendszerellenes megmozdulásokra került sor, és fennállt a szovjet beavatkozás veszélye:

• Ezért a magyar egyetemisták október 23-ra Lengyelország melletti szimpátiatüntetést szerveztek.

A forradalom

- 1956. október. 23-án az egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték. A követelések ugyanis diktatúra- ,de nem szocializmusellenesek voltak.

• Követelték a demokrácia helyreállítását: többpárti, szabad választásokat, szólásszabadságot, a politikai perek felülvizsgálatát és Nagy Imre kinevezését miniszterelnöknek.
• A nemzeti függetlenséget is helyre akarták állítani a szovjet csapatok kivonásával és a nemzeti jelképek (címer) visszaállításával.
• A gazdaságban azonban fenntartották volna az ésszerűsített, a dolgozók által ellenőrzött tervgazdaságot. A parasztságnak azonban lehetőséget akartak adni az egyéni gazdálkodásra.

- A tüntetők a Petőfi- majd a Bem-szobornál olvasták fel követeléseiket, itt született meg a forradalom jelképe , a lyukas zászló is (kivágták a kommunista címert).

• Délután munkások is csatlakoztak a tömeghez.
• A Parlament elé vonulva, Nagy Imrét követelték, de az ő beszéde csalódást keltett: nyugalomra szólított fel:

- A tömeg azonban nem oszlott fel:

• Egy része a Városligethez vonult és ledöntötte a Sztálin-szobrot.
• Mások a Rádió épületéhez, hogy elérjék követeléseik beolvasását. Itt kezdődött el a fegyveres harc.
• Éjszakára már szovjet csapatok vonultak be a városba, megkezdődött a szabadságharc.

-Másnap kinevezték Nagy Imrét miniszterelnöknek, de ez már nem volt elég a kedélyek megnyugtatására.

-Október 25-én a Parlament előtt tüntető tömegbe belelőttek.

• Kialakultak a város néhány jól védhető pontján (Széna-tér, Corvin.köz, Baross-tér, Mester utca, Tűzoltó utca) a felkelőközpontok.
• Országos sztrájk kezdődött.
• A vidéki településeken , a nagyobb munkahelyeken forradalmi bizottságok és munkatanácsok alakultak.

-Október 28-án Nagy Imre rádióbeszéde jelezte a forradalom győzelmét:

• Tűzszünetet ajánlott a felkelőknek, ezzel véget ért a harc a fővárosban.
• Feloszlatta a gyűlölt ÁVH -t .
• Bejelentette a demokrácia helyreállítását, szerveződni kezdhettek a megszüntetett pártok.
• Visszaállította az ún. Kossuth-címert.
• Felszólította a szovjet csapatokat a kivonulásra.

20. A kommunista diktatúra kiépítése és működése

Az '50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok.

A diktatúra kiépítése

- A kommunista diktatúra kiépítésére az 1947-es és 1949-es választások között került sor, általában azonban 1948-at tekintik a "fordulat évének".

- Ekkor jött létre a diktatúra állampártja, az egységes munkáspárt Magyar Dolgozók Pártja néven.

• A Magyarországi Szociáldemokrata Párton belül a kommunista-barát politikusok kiszorították a "jobboldaliakat" , pl. Kéthly Annát.
• 1948-ban egyesült az MSZDP a Magyar Kommunista Párttal. Az MDP elnöke Szakasits Árpád (szoc.dem.), főtitkára pedig Rákosi Mátyás lett.

-Ezután került sor a többpártrendszer felszámolására, az egypártrendszer, vagy más néven pártállam kiépítése.

• A demokratikus pártok vezető politikusait erőszakkal, zsarolással lemondásra vagy emigrációba kényszerítették (a kisgazda Tildy Zoltán helyett Szakasits lett a köztársasági elnök, a kereszténydemokrata Barankovics István emigrált).
• 1949-ben létrehozták a Magyar Függetlenségi Népfrontot (későbbi neve: Hazafias Népfront). A megmaradt pártoknak be kellett lépniük, és a választásokon ezentúl közös népfront-jelöltek indultak.
• Ezzel megszűnt a parlamenti demokrácia, a választások színjátékká változtak. Egyben a párt és az állam közti határvonal is megszűnt: az ország irányítása ténylegesen az MDP vezetői kezébe került.

-Az átalakítást az 1949. aug. 18. új alkotmány koronázta meg (aug.20. az alkotmány ünnepe)

• Az alkotmány szovjet mintára készült, bár tartalmazta az emberi és állampolgári jogokat, azok a valóságban nem érvényesültek.
• Az államforma népköztársaság lett (szemben a csak "látszólag demokratikus" polgári köztársasággal).
• Kimondták, hogy Magyarország szocialista állam, és rögzítették a párt vezető szerepét.
• Megszüntették a köztársasági elnöki tisztséget. Helyette létrejött az ELNÖKI TANÁCS, melynek jogában állt törvényerejű rendeleteket kibocsátani. Ezzel tovább gyengült a parlament szerepe.
• 1950- ben felszámolták az önkormányzatokat, és bevezették a tanácsrendszert (végrehajtó szerv volt); a településeket is központi irányítás alá vonták.

A szocialista tervgazdaság

- A gazdaság átalakítása még a diktatúra kiépülése előtt megkezdődött:

• Még 1945-ben nagyszabású földosztásra került sor: megszüntették a nagybirtokrendszert.
• 1947-ben államosították a bankokat, és a tulajdonukban álló cégeket.
• 1948-ban államosították a száz dolgozónál többet foglalkoztató üzemeket.
• 1949-ben pedig a tíz dolgozónál többet foglalkoztatókat.

-A diktatúra kiépülése után szovjet mintára tervgazdaságot vezettek be:

• Létrejött az ORSZÁGOS TERVHIVATAL , amelynek a három- majd ötéves terveket kidolgozta.
• A fő cél a nehézipar fejlesztése volt, annak hadiipari jelentősége miatt. "a vas és acél országa"
• A tőkét a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az életszínvonal rovására csoportosították a nehéziparba.

- A mezőgazdaságban pedig megkezdődött a kollektivizálást:

• Ennek célja egyrészt a tőke és munkaerő átcsoportosítása az iparban, másrészt az utolsó tulajdonos osztály a birtokos parasztság felszámolása volt.
• Az árutermelésre is képes parasztokat kuláknak nevezték, és magasabb adókkal és beszolgáltatási kötelezettséggel (bizonyos mennyiségű terméket szabott áron az államnak kellett eladni) büntették.
• Az erőszak és a propaganda ellenére is csak a harmadát sikerült bekényszeríteni a termelőszövetkezetekbe.
• beszolgáltatási rendszer: először csak kenyérgabona, takarmány, majd 1951-től állatokat, tojást, tejet is követeltek (padlástakarítás)

A diktatúra működése

-A diktatúra legfontosabb fenntartója a terror volt:

• A politikai rendőrség a szovjet megszállással rögtön kommunista ellenőrzés alá került. 1948-ban Péter Gábor vezetésével önálló Államvédelmi Hatósággá (ÁVH) szervezték, közvetlenül a pártvezetés alá rendelve.
• A politikai ellenfeleket részben internálták (bűntetőtáborba zárták), részben kitelepítették (kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra vidéken).
• A koncepciós (megrendezett) perek egy idő után a pártvezetés hatalmi harcainak eszközévé váltak. Ennek esett áldozatul 1949-ben Rajk László korábbi belügyminiszter, a diktatúra egyik kiépítője is.

- Az egyházak ideológiai ellenfélnek számítottak, ellenőrzésükre létrehozták az Állami Egyházi Hivatalt:

• Ellenálló vezetőiket üldözték, bebörtönözték, pl. a katolikus egyház vezetőjét, Mindszenty Józsefet.
• Az egyházi iskolákat államosították, a tanári kart lecserélték.

-Rákosi személye körül személyi kultusz bontakozott ki:

• Alapja Sztálin kultusza volt: Rákosi lett "Sztálin legjobb magyar tanítványa".
• Képei és szobrai megjelentek mindenhol, a kultúrában és a tudományban is rá hivatkoztak, születésnapja hatalmas állami ünnep volt.

-A diktatúra forradalmi ígéretével szemben elviselhetetlen állapotokat teremtett:

• Az életszínvonal még az 1930-as évekhez képest is csökkent: hiányos és szegényes volt az élelmiszer- és ruhaellátás.
• A diktatúra teljes azonosulást követelt: részt kellett venni a párt, vagy valamelyik társadalmi szervezet munkájában, túl kellett teljesíteni a terveket.
• Megszűnt a magánélet biztonsága: az ÁVH besúgói mindenhová beépültek, erőszakkal sokakat vettek rá az együttműködésre.

20. A kommunista fordulat

1. A diktatúra lépésének kiépítése

• a kisgazdák ellen indított összeesküvési perek (1947)
• Nagy Ferenc lemondatása (-> m.e. Dinnyés Lajos kerül helyére)
• 1947. aug. "kékcédulás" választások / választási csalással a Magyar Kommunista párt nyer 22,3 %, de ! a Kisgazdák így is 3.-dikok lettek) -> koalícióra van szükség, hogy kormányt alakítsanak
• ellenzéki vezetők emigrációba kényszerítése
• 1947-től nagy arányú államosítások kezdődnek (szinte mindenre kiterjed)
• 1948. Tildy Zoltán lemondatják , Szakasits Árpád kerül a helyére (szoc.dem. aki együtt működött a kommunistákkal )

1948. nyarán a kommunista párt és a szoc.dem. párt egyesül és megalakul a Magyar Dolgozók Pártja (MDP)

új főtitkár : Rákosi Mátyás

-> létrejön a proletárdiktatúra

vezérkar: Rákosi Mátyás

Gerő Ernő (gazdasági)

Farkas Mihály (honvédelmi, koncepciós perek)

Révai József (kultúrpolitika irányítója)

1948. ÁVH létrejön (Államvédelmi Hatóság) Péter Gábor vezetésével

1949. Magyar Függetlenségi Népfront létrejön, a megmaradt pártoknak ide be kellett lépni, összeolvasztották őket pl. Kisgazdapárt, Parasztpárt

-választásokon ezentúl közös Népfront jelöltek indulnak

2. A fordulat éve 1949. május

-megtartják az egypárti választást, a kommunisták győznek, a szavazatok 96%-át szerzik meg

cél:

• parlamenti demokrácia helyett -> pártállam létrehozása
• legfontosabb tisztségek a párt kezében vannak (párt= állam)
• egy szovjet típusú diktatórikus szocializmus kiépítése kezdődik
• a párton belül is megkezdődnek a tisztogatások pl. Rajk László pere és kivégzése és Kádár János letartóztatása

Magyarország a II. Világháború után a kommunista fordulatig 1947.

1. Az újjászületés kezdetei

1944. dec. a debreceni református kollégiumban összeül az első ideiglenes Nemzetgyűlés

dec. 22. megalakul az ideiglenes kormány , vezetője: Dálnoki Miklós Béla vezérezredes

2. A kormány lépései

1945. jan. fegyverszüneti megállapodás a szovjetekkel: trianoni béke határai és 300 millió dolláros jóvátétel

SZEB - Szövetséges Ellenőrző Bizottság: szerződés betartása létrejön, valójában mindent felügyelt

-a háborús bűnösök felelősségre vonása

1945-50 60 ezer ügyet vizsgáltak ki, a halálos ítélet kevés volt

477/ 189 hajtanak végre pl. Bárdossy László, Sztójay, Imrédy

1945. március földosztás , 100 holdnál nagyobb nagybirtokok és egyházi birtokok felosztása, 5 holdat kapnak átlagosan amit sok embernek osztanak szét (Nagy Imre- földművelés ügyi miniszter)

-új választójogi törvény megszavazása, általános titkos választójogot kap, minden 20 éven felüli magyar állampolgár (szélsőjobb és a németek nem kapnak szavazati jogot)

Választások

1945. nov. a Kisgazdapárt 57 %-ot szerez, viszont nagy koalíció alakul, ebben benne vannak a kommunisták is.

nov. 15. Tildy Zoltán lesz a miniszterelnök -> elismeri az USA és Anglia is

1946. feb.1. Köztársaság kikiáltása

köztársasági elnök: Tildy Zoltán

miniszterelnök: Nagy Ferenc (kisgazda)

3. Az új kormány intézkedései

1946. aug. 1. Pengő helyett -> Forint bevezetése (gazdasági stabilizáció)

-megindul a németek kitelepítése 1945-47 ; (200-220 ezer) " kollektív bűnösség"

1947. feb. 10. párizsi békeszerződés

-trianoni béke határai mögé szorítja vissza Magyarországot + 3 falu átadása Csehszlovákiának

-hiányzik a kisebbségi jogok védelme

- hivatalos a szovjet csapatok itt állomásozása

Intézkedések: megindulnak az államosítások (bankok, gyárak) 3 éves terv

A legnagyobb ellenségük a Kisgazdapárt volt.

Politikai pereket indítanak ellenük, azzal vádolják őket, hogy a köztársaság ellen összeesküvést szőttek.

Sokat letartóztatnak, mások önként kilépnek a pártból.

Végül Nagy Ferencet lemondatják.

Magyarország a II. Világháború idején

Magyarország háborúba sodródása

Teleki Pál eredeti célja: békés revízió és fegyveres semlegesség

1939. márc. Kárpátalja megszállása

1940. aug. 30. II. bécsi döntés: M.o. É-Erdélyt és Székelyföldet visszakapja, ahol 1,5 millió csak magyar

a németek döntenek erről -> saját erőből nem lesz revízió, a döntés nem elégítette ki a románokat, se a magyarokat, a változtatás igénye Németországhoz láncolta Magyarországot

1939. feb. M.o. csatlakozik az antikomintern paktumhoz

1939. ápr. kilépünk a Népszövetségből

1940. nov. csatlakozunk a HÁROM HATALMI EGYEZMÉNY-hez

1939. szept. semlegesség jele, nem engedi át Teleki a kassai vasútvonalat

1940. dec. 12. örök barátsági szerződést kötünk Jugoszláviával, mert kiutat jelentett volna a harapófogóból

Hitler lerohanja Jugoszláviát, segítséget kér Magyarországtól, feladjuk a fegyveres függetlenséget

Hitler cserébe elismeri a magyar Délvidéket, Bácska, Baranyai háromszög, Muraközt, (kb 1 millióból 40% magyar)

Horthy igent mond, Teleki ápr. 3-án öngyilkos lesz (politikája csődöt mondott)

1941. ápr. 11. M.o. megtámadja Jugoszláviát, magyar csapatok bevonulnak a délvidékre

(1941. jún. Német.o. megtámadja a Szovjetuniót, Románok csatlakoznak -> a magyarok félnek, hogy Hitler a románokat előnyben részesíti győzelem esetén)

1941. jún. 26. felségjelzés nélküli gépek lebombázzák Kassát, a magyar vezetés szovjet gépeknek tulajdonította

jún.27. Bárdossy László miniszterelnök bejelenti a hadi állapotot a Szovjetunióval

dec. Bárdossy hadat üzen az USA-nak, az USA 1942. jún viszonozta a választ

Magyarország a vonakodó szövetséges

A kormány célja: megakadályozni a háború ellenes megmozdulásokat

<->

antifasiszta erők (KMP, SZDP): a németekkel szembeni függetlenséget hangsúlyozták és a háborúból való kilépést

1942. feb. elején Magyar Történelmi Emlékbizottság alakul, háború ellenes tüntetéseket szerveznek

1941. aug. 8. III. zsidó törvény: megtiltja keresztény és zsidó közötti házasságot és a nemi kapcsolatot

Bárdossy László felmentése: a nagybirtokos, nagytőkés csoportok nyomására Horthy mondatja le, mert túl sok engedményt tett a németeknek pl. : 1942. jan. 250 ezer katona kiküldését ígéri meg

1942. márc. Kállay Miklós politikája

• eleinte folytatja elődje politikáját
• ápr. kiküldi a II. Magyar Hadsereget (250 ezer fő)
• támadást indít a függetlenségi mozgalom ellen, a Történelmi Emlékbizottság feloszlik
• új kötelezettséget a németek oldalán nem vállal (a zsidókat nem kell gettósítani, nem viselnek sárga csillagot)

Kállay hintapolitikája/ Kállay kettős

előzménye: a II. doni hadsereg (1943 elején) katasztrófája, 200 km frontszakaszt védtek a Don folyó mentén

szövetségesek: É-Afrika, szicíliai partraszállása

lényege: teljesíti a németeknek ígért kötelezettségeket, de újabbakat nem vállal, közben titkos tárgyalásokat folytat az angolszász hatalmakkal
1943. Isztambul előzetes fegyverszüneti tárgyalás

belpolitika: engedményeket tesz a bal oldalnak, pl. a pártok nagyobb szervezkedési szabadságot kapnak

1943. aug. Balatonszárszón nagy találkozót szerveznek baloldaliak, értelmiségik, a háború befejezéséről

Magyarország Német megszállása 1944. márc. 19.

MARGARÉTA hadművelet

oka: Kállay kormány hintapolitikája, a Vörös Hadsereg 1944. előretörése a balkáni front megmentési kísérlete

új miniszterelnök: SZTÓJAY DÖME (Horthy nevezi ki)

német megbízott teljhatalom: VEESENMAJER

Gazdasági következmények: a németek teljes kiszolgálása (hadi ipar), munkaszolgálatosok -> ingyen munkaerő

Katonai következménye: a hadsereg, a közlekedési útvonalak, repülőterek német ellenőrzése

Társadalmi következménye: a zsidók gettókba gyűjtése, majd deportálása, a vidéki zsidókat deportálták főleg, a budapestiek megúszták , mert Horthy leállította
a zsidó deportálások vezetője: EICHMANN

Politikai következménye:

• betiltják a baloldali lapokat, pártokat
• emigrálnak sokan
• 1944. máj. Magyar Front fasizmusellenes, a háborúból való kiugrást akarta
• 1944. okt. SZDP és a Kommunista párt egyesíti érdekeit és még fegyveres harcot is vállalnak

A nyugatiak Magyarországot a németek csatlósának tekintette.

Kiugrási kísérlet

1944. aug. 29. Sztójayt leváltja Horthy és LAKATOS GÉZA lesz a miniszterelnök -> készítse elő a háborúból való kilépést

előzménye: Románia kivált a háborúból, a Vörös Hadsereg egyre közelebb, kijutnak az Alföldre, a második frontot nem a Balkánon nyitják meg, így oda a szovjetek vonulnak be

1944. okt. 8. titkos fegyverszüneti megállapodást köt Horthy a szovjetekkel

okt. 15. Horthy beolvassa a rádióba kiáltványát, amelyben bejelenti, hogy kiugranak a háborúból

-a harcoló egységek nem kaptak egyértelmű utasítást, nem nyitották meg a frontot az oroszok előtt

1944. okt. 16. Horthy visszavonja kiáltványát, kinevezi Szálasi Ferencet, Horthy lemond,

A nyilas rémuralom időszaka

Szálasi a nemzetvezető egyesítette a miniszterelnöki és államfői hatalmat , erre az időszakra az anarchia és a terror a legjellemzőbb.

célja: az állam totális hadbavetése, az ország gazdasági kifosztása, zsidók deportálása

Létezett magyar ellenállás, kisebb partizán alakulatok, de jelentős változást nem értek el.

Szovjetek hadműveletei

1. Tiszántúl/ Debreceni hadművelet -tankcsata, alföldi páncéloscsata, 1944. okt.

2. Duna-Tisza köze, Dunántúl K-i fele, Bp. elfoglalása, 1945. feb.13. Buda bevétele

3. 1945. feb. 13-ápr. 13. Dunántúli hadművelet , de a szovjet hadijelentés szerint ápr. 4.

Magyarország politikája 1936-39 között (A Darányi-, Imrédy-, és a II. Teleki-kormány)

1. Előzmények

- Bethlen-kormány

célja: revízió

kitörés a politikai elszigeteltségből

kisantant felbomlasztása

sikerek: 1922. M.o. belép a Népszövetségbe

1927. magyar-olasz örök barátsági szerződés

1928. magyar-lengyel szerződés

-Gömbös-kormány - fordulat a külpolitikában

célja: revízió, exportpiac szerzése

szerződések, találkozók: 1933. találkozó Hitlerrel (Hitler csak Csehszlovákiával szemben támogatja a revíziót)

1934. diplomáciai kapcsolatfelvétel a Szovjetunióval

1934. római jegyzőkönyvek (Olasz.o. -Ausztria-M.o.) többek között a náci Német.o. megfékezésére irányult

váltás: Olasz.o. Németországhoz közeledik, létrejön a Berlin-Róma tengely (1936.) -> a revízió csak Németország támogatásával tűnt lehetségesnek

2. A Darányi-kormány (1936. okt.- 1938. május)

feladata: -megállítani a jobbratolódást belpolitikában

- az egyoldalú németbarát külpolitikán változtasson

Belpolitika

• betiltja a nemzetiszoc. pártokat (pl. Szálasi pártját)
• bővíti a felsőház és a kormányzó jogkörét
• 1938. fegyverkezési terv, az ún. "győri program" (5 év alatt 1 milliárd pengő a hadsereg fejlesztésre) -> az ipari termelés nő -> csökken a munkanélküliség

Külpolitika

• tárgyalás a kisantanttal
• lengyelekkel folytat tárgyalásokat
• olasz-jugoszláv- magyar - lengyel szövetség terve

Fordulat 1938.

előzménye: Darányi és Hitler találkozója
1938. március 12-13. ANSCHLUSS -> csak Németországra számíthatunk a revízió érdekében

Belpolitika

I. zsidótörvény beterjesztése /1938. május 29./

zsidó: az értelmiségi pályákon és az üzleti életben max 20% lehet a zsidók aránya

-parlamenti helyeket ígért a nyilasoknak

Külpolitika: egyértelmű orientáció Németország felé (Olaszország kilép a Népszövetségből, 1937-ben csatlakozik az antikomintern paktumhoz, Anglia és Franciaország gyenge, engedményeket ad Német.o.-nak)

3. Az Imrédy-kormány (1938. május-1939. február)

Imrédy Béla művelt ember, a MNB elnöke

feladata: ugyanaz,mint Darányi Kálmán esetében

Belpolitika

• Szálasi letartóztatása
• szociális reformok ígérete (pl. családi pótlék)
• közszolgálati dolgozók nem lehetnek tagjai szélsőséges szervezetnek

Külpolitika

• elutasítja a Csehszlovákia elleni katonai akciót
• 1938. aug. bledi egyezmény - megnemtámadás fejében a kisantant elismeri M.o. fegyverkezési egyenjogúságát

Fordulat 1938. aug.

előzménye: Imrédy Hitlernél tett látogatása

Belpolitika

• diktatórikus törekvések- pl. rendeletekkel akar kormányozni
• új kormányprogramja: "csodálatos forradalom"
• sajtó megrendszabályozása (lapok betiltása)
• II. zsidótörvény 1939. májusban hirdették ki
  zsidó az aki, az izraelita hitfelekezethez tartozik, akinek szülei, valamint nagyszülei közül legalább 2 zsidó vallási zsidó az is , aki vegyesházasságból született (FAJI ALAPÚ MEGHATÁROZÁS) , értelmiségi pályán 6%, magánvállalatok 12%
  egy pártokon felüli jobboldali mozgalmat szervez a NEP ellenében: Magyar Élet Mozgalom
• engedélyezte a VOLKSBUND (M.o-i Németek Népi Szövetsége) megalakulását -náci eszméket hirdetett

Külpolitika: 1938. nov. 2. I. bécsi döntés (Német.o, Olasz.o.) Magyarországhoz visszakerült a Felvidék déli része (kb. 12 ezer négyzetkm 86°magyar)

Lemondatása: az ellenzék olyan iratokat ásott elő, amely Imrédy zsidó származását bizonyították, Horthy is csalódott politikájában

4. A Teleki-kormány (1939. február- 1941. április 3.)

célja: a szélsőséges erők visszaszorítása és a békés revízió -fegyveres semlegesség

Belpolitika:

• Szálasi pártját betiltják, több nyilas vezetőt internálnak (az 1939-es választásokon a nyilas pártok 49(!!) mandátumot szereztek)
• újjászervezi a kormánypártot: Magyar Élet Pártja (Imrédy korábbi mozgalmának követeléseit beépíti az új párt mozgalmába)
• a korábban tárgyalt II. zsidótörvény elfogadása

Külpolitika:

• újabb revíziós siker: 1939. márc.15. -a magyar hadsereg német jóváhagyással megkezdte Kárpátalja megszállását (12 ezer négyezetkm, 10% magyar lakos)
• Teleki jelezte Hitlernek, hogy a Lengyel.o. elleni hadműveletben nem kíván részt venni
• 1939. febr. M.o. csatlakozik az antikomintern paktumhoz
• 1939. ápr. M.o. kilép a Népszövetségből

Gömbös Gyula kormánya

Gömbös Gyula (1932-36) miniszterelnök

• Dunántúli református családból származik, hivatalos tiszt, az I. Világháborúban vezérkari százados
• MOVE elnöke
• a szegedi ellenkormányban hadügyi államtitkár
• honvédelmi miniszter
• fajvédőpárt egyik megalapítója
• példaképe Mussolini állama (Gömbölini)
• demokrácia ellenes, antiszemita beállítottságú

Jelszava: Nemzeti egység

Programja: 95 pontos Nemzeti Munkaterv "Álmoskönyv"

• minden társadalmi rétegnek ígért, de túl sokat, teljesíthetetlen ígéretek
• a központi hatalom megerősítését akarta
• új kormánypárt: Nemzeti Egység pártja

Gazdaság

célja: a válság kezelése -> export Olaszország, Ausztria, Németország: 1936-ra fő kereskedelmi partner

-külföldi kölcsönök

- gazdavédelmi intézkedések (pl. olcsó szállítás vonaton)

Külpolitika

cél: támogatókat keresni a revízió számára, kezdetben közeledünk Olaszországhoz

1934. római jegyzőkönyvek (Olaszország, Ausztria, M.o. -> hármas egyezmény)

1933. Hitler- Gömbös találkozás, de a revíziós igényeket Hitler csak Csehszlovákiával szemben hajlandó támogatni (Felvidék visszacsatolása)

-kezdetben célja Németország féken tartása

1936. Berlin-Róma tengely: Olaszország Németországhoz közeledik

-külföldi piacok szerzése, kölcsönök

Belpolitika

• fellép a szakszervezetek ellen (korporáció= együttműködés)
• erős kormánypártot akar létrehozni -> tömegpárt
• fejleszti a hadsereget
• támogatja a sportot (lövészegyleteket)
• megindul a modern légi közlekedés
• fellép Bethlen és hívei ellen, a Kisgazdák ellen
• 1935. választásokon erőszakkal és csalással 170 mandátumot szerez meg a 240-ből

Gömbös bukása

oka: elégedetlenség Horthy és a kormány részéről a politikájával kapcsolatban, Gömbös végül vesebetegségben halt meg Németországban

Politikájának mérlege:

negatív:a külpolitikát Német.o. felé irányította, előkészíti a jobboldali hatalomátvételt
"őrségváltás": az állami intézményekben tisztikar, közigazgatási posztokat az állami hivatalokat jobboldali emberekkel tölti fel

pozitív: csökken a munkanélküliség, sporttámogatás, légi közlekedés, válság kezelése

A világgazdasági válság hatása Magyarországon (Bethlen bukása)

1. Gazdasági válság a mezőgazdaságban jelentkezik, zuhannak a gabona árak, nincs piac, nincs export lehetőség.

• 1929-30-ban eléri az ipart is a válság
• 1931-ben pénzügyi és hitelválság
• a legkisebb veszteség a könnyűipart éri, sőt még fejlődést is mutatott, hiszen a védővámok miatt növelhette a termelést

2. A válság következményei

• munkanélküliség /parasztság, munkásság, kiskereskedő és kisiparos -> kispolgárok, a fiatal értelmiségiek nem kapnak munkát/, a középosztályban is jelen van, de őket nem sújtja annyira
• sztrájkok, tüntetések: legnagyobb tüntetés 1930. szeptember 1.
• ellenzéki pártok, szélsőséges ártok megjelenése, megerősödése, kisgazdapárt MSZDP, KMP-szélsőbal, szélsőjobb- Kaszáskeresztesek
• a kormányon belül kiéleződnek az ellentétek, csökken a kormány támogatottsága

3. Kísérlet a válság megoldására

Bethlen koncepciója: az állam beavatkozásával könnyíteni a gazdaság helyzetén

a) 1931. aug. lemond Bethlen , nem tudta megoldani a válságot

b) Károlyi Gyula kormánya (1931-32)
koncepció: takarékosság -> fizetéscsökkentés , adóemelés

-> tovább mélyül a válság

A magyar társadalom szerkezete a két világháború között

1. Jellege: a dualizmusból ismert torlódó társadalom (a modern rétegek aránya folyamatosan nő, de jelen vannak a hagyományosak is)
A nemesi származás, a földbirtok még mindig tekintélyt adott a tulajdonosának!

2. Társadalmi mobilitás (mozgás): csekély

Az egyes társadalmi rétegek elhatárolták magukat egymástól, nagy volt a különbség jövedelemben, a vagyoni helyzetben, vallásban, életmódban.

3. Változások a dualizmushoz képest

• az arisztokrácia: a politikai vezetéstől kissé visszahúzódott, de az 500 leggazdagabb család az ország földterületének harmadával rendelkezett
• nagypolgárság: növekszik gazdasági súlyuk, politikai befolyásuk viszont csökkent (antiszemitizmus!)
• középosztály két részre oszlik: úri középosztály és polgári középosztály
  - az úri középosztály tagjai: középbirtokosok, államapparátusban ill. a hadsereg tisztikarában tevékenykedők ->a korszak uralkodócsoportja (elvárás lett az érettségi, sőt a diploma )
  - polgári középosztály: középpolgárság, hivatalnokok, tisztviselők, szellemi szabadfoglalkozásúak (újságíró, színész)
• kispolgárság:
  - alkalmazottak (altiszt, házmester, vasutas, rendőr, postás) -számuk nő
  - kisiparosok, kiskereskedők- a gazdasági fejlődés megindulásával számuk nő
• parasztság:
  - politikai öntudata a korszakban jelentősen erősödik, az országos politizálásból azonban szinte teljesen kirekesztették őket
  - az agrárproletárok rendkívüli szegénységben éltek " három millió koldus országa"
• munkásság: számuk nő (több mint 2 millió)
  -ezen belül folyamatosan emelkedik a szakképzetlen munkások és a nők aránya
  -> a reálbérek nem növekednek
  -> a TB kiterjesztése (80% részesült minimális ellátásban)
  -> az ipari nagyüzemek munkásai politikailag aktívak és szervezettek voltak

4. A népesség alakulása 1920. 7,9 millió, 1941. 9,3 millió

• a lakosságszám nő -> halási ráta csökkenése
• a születéskor várható élettartam 40 évről 57 évre emelkedik

5. A lakosság etnikai és vallási összetétele

• több mint 90 % magyar
• több mint 5% német
• kb. 1 % szlovák
• kb. 1 % cigány

vallás

• katolikusok (66%)
• reformátusok (21%)
• evangélikus (6%)
• zsidó (5%)

6. Urbanizáció (városiasodás)

• városlakók aránya: 19% -> 30 %-ra nőtt a határváltozások következtében
• 1941. a lakosság 18,4 %-a a fővárosban él, a többi 56 városban 22,6%
• Bp. és a "vidék" között nagy különbség volt (gáz, villany, életszínvonal, vezetékes víz, fürdőszoba stb.)

7. Életkörülmény, életmód

• orvosi ellátottság javulása, nő az orvosok száma
• bővül a szociális ellátásban részesülők köre
• analfabétizmus csökken
• az érettségizettek száma a duplájára nőtt
• nő az autók száma
• elterjedt a rádió, népszerű volt a mozi
• aktív sportélet
• általánossá vált a nyaralás (Balaton, Mátra)
• nőtt a lakások komfortfoka (angol wc)

16. A Horthy-korszak , A bethleni konszolidáció

1. Hatalmi tényezők a TK bukása után

a) átmeneti magyar kormányok (Peidl, Friedrich-kormány)

-visszavonják a TK rendeleteit, de tényleges hatalmuk nincs

-az antant nem ismeri el

b) román megszálló csapatok /a Duna vonaláig/

c) A TK-gal szemben Szegeden ellenkormány alakult

vezető: gr. Károlyi Gyula, honvédelmi miniszter: Horthy Miklós

támogatók: jobboldali hivatalnokok és tisztek

d) A D-Dunántúl ura: Nemzeti Hadsereg (katonai erő!!!)

fővezére: Horthy Miklós (a vh-ban ellentengernagy)

központja: Siófok

eszközük: fehérterror (1919-20), a kommunisták üldözése és kivégzése

A tiszti különítmények (Prónay Pál, Héjjas Iván vezetésével) sok gyilkosságot követtek el (kb. 5000)

2. Az antant célja: egy elfogadható magyar kormány létrehozása, amely végre aláírja a békeszerződést

3. A helyzet megoldása:

• a román hadsereg kiüríti Budapestet -> Horthy nov. 16-án bevonul a "bűnös" városba -> koalíciós kormány alakul (Huszár- kormány)
• 1920. január: a nemzetgyűlési választásokon a kisgazdapárt nyer (vez. Nagyatádi Szabó István)
• 1920. február: az új nemzetgyűlés visszaállította a királyságot, de a trónt üresnek nyilvánították (király nélküli királyság)
• 1920. március 1. Horthyt kormányzóvá választják jogai egy alkotmányos ország királyához hasonlóak -> M.o.-n helyreállt az alkotmányos rend, aláírhatták a békeszerződést -> megkezdődik a Horthy-korszak (1944-ig)

(királypuccsok: 1921. március

IV. Károly 1921. okt. budaörsi csata)

4. A Horthy-rendszer konszolidációja (=nyugodt, rendezett közállapotok létrehozása)

a) a Teleki-kormány (1920-21)

b) a Bethlen -kormány (1921-31)

a) Teleki-kormány

vezetője: gr. Teleki Pál (erdélyi arisztokrata család sarja, földrajztudós, a szegedi kormány tagja)

Intézkedései:

• fellép a szélsőségek ellen (KMP betiltása, különítmények feloszlatása)
• numerus clausus (zárt szám) 1920. - a felsőoktatásban minden nemzetiséget országos arányszámának megfelelő nagyságban szabad csak felvenni. Mindenek előtt a zsidókat sújtja: max. 6 %-a lehet a létszámnak.
• Nagyatádi-féle földreform /jelképes/, de a parasztság hálás érte, a megművelt föld kb. 6%-át osztották ki törpebirtokok formájában (411 ezer igénylő, ebből 301 ezer szegényparaszt)
• Vitézi Rend megalapítása: a vh-ban és az ellenforradalmi rendszerben érdemeket szerezett tisztek, katonák vitézi címet és vitézi telket kaptak (átlag 20-50 hold, öröklődő)

célja: a kormányzót támogató hívek megszerzése

támogatói: úri középosztály (tisztek, hivatalnokok, értelmiség)

leváltásának oka: elfogadta volna IV. Károly visszatérését, ezért Horthy leváltja

b) A Bethlen-kormány

vezetője: gr. Bethlen István (erdélyi arisztokrata család sarja)

Magát a "konzervatív demokrácia" hívének mondta, ahol az országot a kellő vagyoni alappal és fejlett nemzeti öntudattal rendelkezők irányítják, tehát az arisztokrácia és a birtokos nemesség, de nyit a középrétegek felé is.

Intézkedései:

a) politikai konszolidáció

• erős, állandó kormánypárt (Egységes Párt) létrehozása a Kisgazdapártba való belépéssel →
  átveszi az irányítást
• megegyezik a szoc. demokratákkal (SZDP) -BETHLEN-PEYER PAKTUM (1921) -legalitást és választójogot kapnak, de nem szervezkedhetnek a földmunkások és közalkalmazottak körében
• detronizáció -1921. november 6. a Habsburg ház trónfosztása
• új választójogi rendelet: nyílt szavazás (Bp és 10 városon kívül) és csökkentik a választásra jogosultak körét (pl. műveltségi cenzus)
• a parlament átszervezése, visszaállítják a felsőházat
• "rendtörvény" 1921. III. törvénycikk → tiltja a fennálló törvényes rend erőszakos megsemmisítésére irányuló szervezkedéseket

b) gazdasági stabilizáció

• 1924. népszövetségi kölcsön a gazdaság talpráállítására (250 millió aranykorona 20 évre; kötelezték a magyar kormányt a Nemzeti Bank létrehozására)
• 1927. az értéktelenné vált koronát felváltotta a pengő
• 1924-29 az ipari termelés 70%-kal emelkedett

c) külpolitika-nyitás

• cél: revízió-ehhez a nagyhatalmak támogatásának megszerzése, kisantant felbomlasztása
• 1922. M.o. belép a Népszövetségbe
• 1927. magyar-olasz szerződés, Olaszország támogatja a revíziót, mert Mussolini kevesli az I.Világháború után kapott területeket
• 1928. magyar-lengyel szerződés

Anglia stabilitást akar, Fr.o. antantbarát.

d) szociálpolitika

• társadalombiztosítás a munkások körében
• felszámolták az elcsatolt területekről elmenekültek nyomortanyáit

e) oktatás fejlesztése

• iskolák építése
• tornatermek
• az írástudatlanság csökken
• egyetemek bővítése
• miniszter: Klebelsberg Kunó

A trianoni béke

1. A történelmi Magyarország felbomlása

Romániához: Erdély, Pertium, Bánat K-i része

Csehszlovákiához: Felvidék, Kárpátalja

Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz: Bácska, Bánat Ny-i része, Muraköz, Baranyai háromszög, Horvátország, Szlavónia

Ausztriához: Burgenland

2. Aláírása: 1920. JÚNIUS 4. VERSAILLES

A békedelegáció vezetője: gr. APPONYI ALBERT

tagjai: gr. BETHLEN ISTVÁN, gr. TELEKI PÁL ("vörös térkép")

Érveik:

• az etnikai alapú határhúzás szinte lehetetlen
• károsnak tartják M.o. gazdasági egységének megszüntetését
• hivatkoztak M.o. történelmi érdemeire

3. A béke hatásai, következményei

a) etnikai és társadalmi hatások

• a nemzetiségiek aránya jelentősen lecsökkent M.o.-n (10%), M.o.-n csak a szórtan élő, kb. félmilliós német és 100 ezres szlovák kisebbség maradt
• 3,2 millió magyart csatoltak el -> az új államban kisebbségi sorba kerültek
• az elcsatolt területekről menekültek érkeztek, komoly munkaerőfelesleg jelentkezett bizonyos értelmiségi pályákon
• a dualizmuskori társadalmi modernizáció elakadt
• átalakult a lakosság foglalkozásszserkezeti képe

b) gazdasági következmények

• mg: az erdők, legelők zömét elcsatolták (-> hiány fában és állai termékekben), a szántók nagy része azonban itt maradt (-> a lakosság igényéhez képest gabonafelesleg, a malomipar kapacitásához kevés)
• ipar: -nyersanyagokat és piacokat veszítünk,a legfontosabb bányák (só, érc, nemesfém) Romániához és Csehszlovákiához kerültek -> importra szorulunk
  -az ipari termelés értékének 56 %-a maradt itt
  -egyes Bp-en koncentrálódó iparágak túlméretezetté váltak (pl. malomipar, vasúti gépgyártás)
• kereskedelem: az új államok M.o.-gal szemben magas vámokat szabtak ki

-megszűnik a korábbi gazdasági egység (az alföldi területek korábban olcsó élelmiszert adtak, a hegyvidék fát, szenet stb. a sík vidéknek)

-infrastruktúra: a Bp. központú sugaras szerkezetű vasútvonalakat a peremterületeken keresztező vonalakat elbocsátották -> így a csonka ország peremterületein a vasúti közlekedés nehezebbé vált

-nem maradt tengerpartunk -> megszűnt a tengerhajózás

-a folyók forrásvidékét elcsatolták -> megnehezedett az árvízvédelem

c) településföldrajz

-megnő a népsűrűség (az alacsony népsűrűségű peremterületeket csatolták el)

-a nagyvárosokat elcsatolták, Bp. súlya felértékelődött

d) politikai hatás

• a magyar politika fő célkitűzése a 2 vh között a béke revíziója (felülvizsgálata) lett
• kiszolgáltatott kisállammá váltunk
• Sopron kivételével sehol nem tartottak népszavazást, vagyis az önrendelkezés elvét nem alkalmazták (tudatosan!)
• az utódállamok a magyar kisebbségen elnyomó politikát folytattak

A Tanácsköztársaság

1. A Tanácsköztársaság államszervezete

• kikiáltása: 1919. március 21.
• vezetője: KUN BÉLA (kommunista)
• kormány: FORRADALMI KORMÁNYZÓTANÁCS
• elnöke: GARBAI SÁNDOR (szoc.dem.)
• tagjai: népbiztosok
• törvényhozó hatalom: TANÁCSOK ORSZÁGOS GYŰLÉSE (évente csak 2-szer ülésezik)
• igazságszolgáltatás: FORRADALMI TÖRVÉNYSZÉK ; eszköze: statárium (rögtön ítélő bíróság)
• helyi szinten: felülről kinevezett direktóriumok
• programja: a MINDENKIHEZ c. plakáton fogalmazta meg

2. A TK jellege

• a hatalmi ágak nem válnak szét
• felszámolták a demokráciát
• a szovjet mintát követik
• hisznek a világforradalomban

3. A TK támaszai

• munkásság (főváros)
• Szovjetunió

4. A TK intézkedései

• államosítások (bányák, bankok, iskolák, lakóházak, üzemek)
• tervgazdálkodás bevezetése
• szövetkezesítés (100 holdnál nagyobb földek állami tulajdonban) -> a parasztok elpártolnak tőlük
• a vallás és az egyház elleni fellépés (pl. nincs hitoktatás)
• szociális intézkedések (8 órás munkaidő, béremelés, lakáshelyzet megoldása, üdülés lehetősége)
• művelődés (ingyenes mozi, színház, tanuláshoz való jog)
• Vörös Őrség, Vörös Hadsereg felállítása
• terroralakulatok létrehozása (pl. Lenin -fiúk)

->sokan szembefordultak a TK-gal -> lázadások, felkelések, sztrájkok (pl. a budapesti tisztiskolások (ludovikások) és a dunai flottalegénység (monitorok) felkelése -> a TK válasza: vörös terror

5.Külpolitika; a TK külső ellenségei

A TK elsődlegesnek a proletárdiktatúra fenntartását tekintette, a külpolitikai veszélyeket (M.o.megtámadását) eleinte nem vették komolyan.

6. A TK bukása: 1919. aug. 1.

• Kun Béla a Szovjet
• unióba menekül (július 31.)
• az antant a kormány lemondását követeli -> aug. 1.
• PEIDL GYULA alakít kormányt (szoc.dem.) -aug. 1-6, majd
• FRIEDRICH ISTVÁN -aug. 6-24. A békekonferencia egyiket sem ismeri el.
• a román hadsereg megszállja Bp-et és a Dunántúl északkeleti részét aug. 3-4.

Az ország konszolidációja attól függ, hogy tudunk-e olyan személyt az élére állítani, akit elismer az antant! A megfelelő személy Horthy Miklós lesz - 1919. nov. 16, bevonul Bp.-re fehér lovon.

Polgári demokratikus forradalom Magyarországon 1918

1. Előzmények, okok

• parasztság földet, politikai képviseletet követel
• a munkásság jobb életkörülményekre vágyik + képviselőt a parlamentbe
• nemzetiségiek elégedetlenek
• háborús veszteségek, elszegényedés, rossz gazdasági helyzet, sztrájkok
• 1916-tól alábbhagy a háborús lelkesedés
• 1917. május Tisza István lemondása (IV. Károly király)

2. A háború elvesztésének bejelentése: 1918. október 17 (Tisza István)

az ellenzéki erők ellenkormányt hoznak létre (okt. 23-24):

Magyar Nemzeti Tanács, elnök: gr. Károlyi Mihály

(Függetlenségi és 48-as Párt vezetője gr. Károlyi Mihály
Országos Polgári Radikális P. -vezetője Jászi Oszkár

Magyarországi Szociáldemokrata P. vezetője Garami Ernő)

programjuk:

• háború befejezése
• demokrata szabadságjogok
• függetlenség
• kormány lemondatása

3. Az események röviden

előzmény: az uralkodó nem akarja kinevezni Károlyit, pedig a tömeg ezt követeli

1918. okt. 28. a tömeg a Várba indul, a Nemzeti Tanács kinevezését követelik -> a rendőrök a tömegbe lőnek ("lánchídi csata")

okt. 29. a rendőrség és a katonaság átállása

okt. 30-31. általános tüntetés , a főbb stratégiai pontok elfoglalása (pl. Keleti pu.) ; jelkép: a régi tiszti rangjelzések helyébe lépő őszirózsa (virágot tűznek a sapkájukra)

okt. 31. József főherceg a király nevében miniszterelnöknek nevezi ki Károlyi Mihályt, Tisza I.-t saját villájában gyilkolják meg

nov. 1. a magyarok minden fronton leteszik a fegyvert

nov.3. padovai fegyverszünet

nov. 12. az osztrák köztársaság kikiáltása

nov. 13. Belgrád - fegyverszünet a magyarokkal:

• hadsereg leszerelése
• jelentős területeket ígérnek a szomszédos országoknak
• demarkációs vonal BESZTERCE-MAROS-SZEGED-BAJA-PÉCS /D-DK-i rész/, ettől délre kiürítés

IV. Károly "felfüggeszti uralkodói jogait a magyar trónnal kapcsolatban"

nov. 16. kikiáltják a Magyar Népköztársaságot az Országházban polgári demokratikus állam alakul

Az I. néptörvény biztosítja a széles körű választójogot.

4. Felmerülő problémák

• folytatódik M.o. területi feldarabolódása a fegyverszünet kapcsán, M.o. képtelen a védekezésre (Felvidék-Csehszlovákiához, a dél-mo-i megyék Szerbiához, Erdély Romániához csatlakozik), az antant jóváhagyja ezeket
• nincs ütőképes hadsereg
• késik a földreform
• a gazdasági, pénzügyi problémák (megszűnő külkereskedelem, menekültek, élelmiszerhiány, munkanélküliség, jegyrendszer, infláció)
• szélsőséges erők megerősödése (szélsőjobb -MOVE=M.Országos Véderő Egyesület; szélsőbal - Kommunisták Magyarországi Pártja /KMP/vezetője : Kun Béla)
• csökken a kormány támogatottsága: 1918/19 fordulóján kormányválság, Károlyi lemond, jan. 11-én ideiglenes köztársasági elnök lett, új kormányfő: BERINKEY DÉNES

5. Az új kormány tevékenysége

• fellép a szélsőségek ellen (feloszlatja a MOVE-t, letartóztatja a KMP vezetőit)
• 1919. febr. elkésett földosztás (Károlyi kál-kápolnai birtokán kezdte, a földbirtokosok azonban nem követik a példáját)
• sikertelen próbálkozások a nemzetiségiekkel
• VIX-JEGYZÉK (1919. márc. 20) az antant újabb jegyzéke, melyben a magyar csapatok újabb, nagymértékű visszavonulását követelte Keleten (demarkációs vonalat 50 km-rel Nyugatra tolta, a Tisza vonaláig) ; a kormány lemondott (nem merte elfogadni, de visszautasítani sem); Károlyi átengedi a hatalmat a szociáldemokratáknak (SZDP), akik a kommunistákkal egyesülnek. Céljuk: PROLETÁRDIKTATÚRA

6. A pártok egyesülésük után közleményt adnak ki az ideiglenes köztársasági elnöklemondásáról. Károlyi 1919 nyarán elhagyta az országot.

54. Tudomány és művészetek a dualizmus korában

1. Gazdaság szükségletei és az oktatás

• írni-olvasni tudó emberek száma nő, a gépek, a technika kezelésére betaníthatóak
• magyar államiság -> hivatali alkalmazottak
• csökken az analfabéták száma

2. Tudomány és technika

• tudományos társaságok jönnek létre
• tudományos folyóiratok
• Ganz
• feltalálók pl. Jedlik Ányos

3. Irodalom

• Tompa Mihály
• Arany János
• Kemény Zsigmond
• Madách Imre
• Ady Endre
• Mikszáth Kálmán
• Vajda János

4. Építészet, képzőművészet

• Budapesten középületek százai épülnek
• eklektikus az új építészeti stílus
• közterek, szobrok épülnek
• történelmi festészet: Madarász Viktor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula
• Munkácsy Mihály
• Csontvári K. Tivadar
• zene: Bartók Béla, Kodály Zoltán

A dualizmus válsága

Ideje: 1890-es évektől

1. A válság jelei

• erősödő nemzetiségi probléma: a kormány párt erőteljes magyarosítási szándéka, miközben a Balkánon független államok jönnek létre

Jászi Oszkár politikus a polgári radikálisoknak a vezetője, aki "keleti Svájc" néven újra szervezte volna M.o.-t, a nemzetiségieknek több jogot adna

• a királyi udvarral való konfliktusok: a hadsereg irányítása, a miniszterek kinevezése, véderő vita
• Szerbia <-> monarchia külpolitikai ellentéte
• horvátok trialisztikus elképzelései
• politikai válság:

-egymást váltó miniszterelnökök

-obstukció intézménye (agyonbeszélés, a parlamenti munka akadályozása az ellenzék részéről)

-1903 Ferenc J. Tisza Istvánt nevezi ki miniszterelnöknek, hogy ezt a parlamenti válságot leküzdje (Tisza elkötelezett híve a monarchiának, és a véderő fejlesztésének)

-Tisza új házszabályt fogadtat el, méghozzá közfelkiáltással "zsebkendő szavazás" 1904

-az új választásokon (1905) az ellenzéki koalíció győz, akik tagadták a dualizmus jogosságát, ezért az uralkodó "darabont-kormány"t (szakértői) nevez ki helyettük, az ellenzék tudta csak úgy kerülhet kormányra , ha elismeri a dualista rendszert

-megijedve attól, hogy a szakértői kormány az MSZDP-vel tárgyal akik titkos és választójogot követeltek maguknak, inkább belementek abba, hogy elfogadták a dualista rendszert és így kormányra kerülhetett

/1905 "vörös péntek" MSZDP tüntetése/

-problémákat azonban az ellenzék sem tudta megoldani, ezért a kötelező választásokon vereséget szenvednek

/A korszakban egyre több az arató sztrájk, elszegényedések, tüntetések./

2. A világháború "előestéjén"

1910 Tisza István lesz újra kormányon -> a Szabadelvű pártból Nemzeti Munkapárt néven újjászervezi

célja: -katonai felkészülésnek a fokozása

- a monarchia védelme

- az ellenzék letörése

- a baloldali mozgalmak visszaszorítása

1912 Tisza lesz a házelnök, ez ellen tiltakoznak a szociáldemokraták és az MSZDP utcára viszik a tömeget május 23. "vérvörös csütörtök"

-Tisza erőszakkal elfogadtatta az új véderő javaslatot, a tiltakozó képviselőket karhatalommal távolította el

1919 Ferenc József újra kinevezi Tiszát miniszterelnöknek