2010. április 10., szombat

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály:

Csongor és Tünde

Élete:

Egy Fejér megyei kis faluban született az akkori Puszta-nyéken 1800. december 1-jén, egy elszegényedett nemesi családba. Édesapja gazdatisztként 15 éven át irányította Nádasy Mihály gróf nyéki uradalmát. A család mindig anyagi gondokkal küszködött. Ennek oka főleg kilenc gyermekük felnevelése volt. Hét éves korában apja beadta a lakásuktól nem messze lévő helvét hitű (evangélikus) iskolába. A gimnázium öt osztályát 1811 novemberétől 1816 júliusáig a ciszterciák székesfehérvári iskolájában végezte el. 1816 novemberében Pestre került a piarista gimnázium hatodik osztályába poetica classisba. A családot súlyos anyagi válságba sodorta az édesapja halála (1817). Ekkor a Perczel családhoz kerül tanítóként, és elvégezte az egyetemen a két éves filozófiai tanfolyamot. Később a Börzsönybe költözik a Perczel családdal. Ebben az időszakban magánúton végezte el az egyetem jogi szakát. 1816 és 1825 között több lírai verset írt.
1821–22 kezdődött az a tiszta és reménytelen szerelem, mely Perczel Adél (Etelka) iránt lobbant fel. Áthidalhatatlan volt közöttük a társadalmi különbség. 1822-ben Görbőre ment Csehfalvy Ferenchez joggyakorlatra. Ügyvédi pályára készült. Itt került kapcsolatba a nemesi vármegyék Habsburg-ellenes mozgalmakkal. 1820. december 20-án letette az ügyvédi vizsgát.
1825 augusztusában a Zalán futása című művének nagy sikere lett és ez arra az elhatározásra juttatta, hogy az irodalomból éljen. 1827 a szegénység ideje lett, de barátai segítségére siettek és megszerezték neki a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat és szépirodalmi melléklapja, a Koszorú, szerkesztői állását. Irodalmi szerepét politikai nézetek is kezdték gyarapítani.
Az 1832-36-os országgyűlés felosztatása alkalmából írta a Szózatot. Az alig húsz éves Csajághy Laura iránt gyúlt fel benne a szerelem lángja. Később feleségül is vette. A ‘40-es évek végétől már kevesebbet írt. Elveiben elfogadta a vértelen márciusi forradalom vívmányait. A világosi katasztrófa testileg-lelkileg összetörte. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt.
Kiemelkedő műve a Vén czigány. Betegsége 1853 őszére komolyabbra fordult, és 1855. november 19-én meghalt

Csongor és Tünde

Vörösmarty több mint húsz éven át írt drámákat. 16 ilyen alkotása van, de a Csongor és Tünde

kiemelkedő remekmű csak egy akad köztük, a Csongor és Tünde. 1831-ben jelent meg Székesfehérváron.

Megjelenésekor nem volt visszhangja: a közönség hidegen fogadta, az íróknak sem igen tetszett. Kölcseyt is csak a harmadik olvasás után kapta meg.

A mű forrása egy 16. századi magyar széphistória: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzlányról. Szerzője egy Gergei (Gyergyei) Albert nevű költő. Vörösmarty felhasználta e történet eseményeit, a mű mégsem dramatizált népmese. Egyrészt új szereplőket is felléptet (három vándor), másrészt alakjait és cselekményét többrétű szimbólumrendszer fűzi össze. A Csongor és Tünde az élet értelmét, célját kutató nagy filozofikus mű, kiemelkedő drámai költemény.

A mese magva ősrégi: két szerelmes története, az egyik földöntúli lény, s kiket valami ármány elszakít egymástól. A tündér visszatér hazájába, a másik pedig keresi, s hosszas kalandok után boldogságban egyesülnek. Az egész művet valami keserű mélabú lengi át, ráereszkedik az éj sötét gyászfátyola.

Csongor olyan drámai hős, aki belső küzdelmet vív kétségeivel, tapasztalataival. Vele a darab legelején úgy találkozunk, mint aki eredménytelenül végződött vándorút végén kiábrándultan ugyanoda tér vissza, ahonnan elindult, szülei otthona kertjébe.

Két ellentétes világ kapcsolódik össze a drámában. A két főszereplő vágyódása is ellentéte: Tünde a földre, Csongor pedig az égbe, Tündérhonba vágyódik. E két szintet kapcsolja össze a csodafa.

A főszereplők a két szint határánál találkozni tudnak, de egymáséi lenni nem. Csongor csupán megsejtheti az igazi boldogság örömét.

Mirigy teszi lehetetlenné szerelmük beteljesülését. Nem lehet tudni, hogy Mirigy miért gyűlölője Csongornak, az derül ki, hogy Tünde aranyhajával leányát, majd pedig Ledért szeretné feldíszíteni, hogy Csongor nála leljen utált szerelmet.

Mirigy az ártó démon, minden nemes törekvés akadályozója.

Az ifjú hős Tündét elveszítve a teljes harmónia vágyát már meg tudja nevezni, de hogy Tündérhon hol található, azt nem tudja. Ezért kérdezi a célra vezető utat a három vándortól.

Itt Csongor nemcsak a saját boldogságát, hanem az emberekét is keresi. A vándorok három különböző életideált testesítenek meg: a pénztől, a hatalomtól s a tudománytól várják önző boldogságukat.

Csongor üresnek találja a vándorok ajánlatát, s elindul Tündérhon felé.

Csongor másodszor is elindul megkeresni most már a Tündében megvalósuló „égi szépet” az ördög fiak örökségével. Eljut Hajnal birodalmába, de Mirigy megakadályozza a Tündével való találkozást (jóskútból előlengő lányalak). Az ember nem szakadhat el a földtől.

Második vándorútjának végén az emberi lét céltalanságáról elmélkedik.

Csongor a kétségbeesés mélyére jutott: az állati lét is értékesebbnek tűnik az emberi sorsnál.

Újra találkozik a három vándorral: céljaikban, hitükben, reményeikben csalódva. Csongor úgy dönt, hogy kivonul az emberi társadalomból, s belép az ősi otthon elvadult kertjébe.

Az értelmetlen létnek az igazi szerelem adhat valós tartalmat, célt, amiért még élni érdemes. Csongor nem juthat el Tündérországba, Tünde pedig földi szerelméért ki van tiltva onnan. Egyesült a két világszint: a tündéri földivé is lett, a földi pedig megnemesedett. A földön mennyet alkotnak maguknak.

A gyönyörfáról a szerelem beteljesülésének jelképeként hull az aranyalma.

A darab végső kicsengése erősen pesszimisztikus: a rideg és szomorú éjben csak a szerelem őrizhette meg értékét.

A Csongor és Tünde kétségessé teszi a realitásoktól elszakadó, azokkal nem számoló álmokat, a testetlen illúziókat. Az ember e kettősségét vetíti ki a drámai költemény Tünde és Ilma, ill. Csongor és Balga párhuzamaiban. Csongor a csillagok között repülve is oda jutott, ahová Balga szekérrel a földi úton.

A cselekmény időtartama egyetlen nap: éjféltől éjfélig tart a mesés történet.

A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb stílusirányzata. A romantikával kezdődött mindaz, amit ma modern irodalomnak nevezünk. A klasszicizmust váltotta fel, de kibontakozásának kezdeti szakaszában még együtt élt azzal, virágkorában pedig megfért a realizmussal.

Forrása az illúzióvesztés és kiábrándulás volt. A romantika első hullámai Angliából és Német o.-ból indultak ki.

2010. április 6., kedd

A hűbériség kora Európában

Uradalmak

  1. A gazdasági változások, a hűbériség rendszere, a feudális társadalom kialakulása, az uradalmi rendszer vázlata. /Szárai Törikönyv 1. /

  2. A világi papok és szerzetesek

– kolostorok vezetőjét apátnak nevezzük

– a világi papok is létrehoztak egy önkormányzatot

tagjai: a kanonok

vezetője: prépost (elöljáró)

– az egyházmegyék élén a püspökök állnak, a főegyházmegye élén az érsek áll

– a IX. századtól szilárdul meg a Ny-i egyház szervezete

– tizedet fizettek a jobbágyok (dézsma)

A keresztes háborúk

1. Kezdete

1095 II. Orbán pápa a Clermonti-zsinaton meghirdeti a keresztesháborút, felhívást intéz, hogy induljanak el 1096-ban.

  1. Oka

  • török behatolás Palesztinába, a Szentföldre

  • Ny-Európa túlnépesedése

  1. Cél

– Palesztina felszabadítása

– földszerzés (túlnépesedés levezetése)

– az itáliai városállamok a levantei kereskedelem irányítását akarják megszerezni (Európa, Közel-Kelet, a Földközi-tengeren keresztül) Bizánc kezén van

– Róma ki akarja terjeszteni befolyását a bizánci egyházra (keleten)

  1. Fontosabb események

1096–99 Jeruzsálem elfoglalása => létrejön a jeruzsálemi királyság

XII. század végén, amikor az európai nagyhatalmak elindulnak

IV. hadjárat 1202–1204 velencei lovagok indulnak

Bizánc elfoglalása, latin császárság megteremtése

  1. András is részt vett a szentföldi hadjáratban (I. Endre más néven)

1212 Gyerekek hadjárata

1290-ben esett el az utolsó erőd a keresztényeknél

  1. Jelentősége

  • gazdasági okai: fellendül a kereskedelem Kelet és Európa között

  • új gazdasági ismeretekhez jutnak /citrom, dinnye, rizs, selyem/

  • fellendül a pénzgazdálkodás

  1. Lovagrendek létrejötte

– johanniták (kórházakat építenek)

– templomosok (harc)

– német lovagrend (harc, betegápolás)

A népesség növekedése és a mezőgazdaság fellendülése

  1. Európa népességének változása

ok: -a nagy népmozgások és a háborúk befejeződnek

– több és változatosabb élelem

– jobb egészségügyi körülmények, járványok vége

– keresztény egyház ösztönzése a házasságra és a gyerek vállalásra

  1. Új eszközök, új eljárások

  • borona, szügyhám, 3 nyomásos gazdálkodás

  • kultúrnövények jelennek meg a gabona mellett

  • új gyümölcsök, fűszerek

  1. Kereskedelem IX.-XIII században

Távolsági kereskedelem:

tengeri: levantei kereskedelem (Földközi-tengernél, Arab, Bizánc, É-Itália)

luxus cikkek: fűszerek, szőnyeg, selyem

  • É-i Balti-tengeren folytatott kereskedelem (norvég, dán, svéd, német, városok)

1241 Hanza szövetség /Hamburg-Bréma-Lübek/

  • lengyel gabona, orosz hering és prém, svéd épületfa, méz, gyapjú

szárazföldi: belföldi utakat elhanyagolták a középkorban

főútvonal: Flandriát kötötte össze az É-Itáliai városokkal

Híresek voltak a franciaországi Champagne grófságban tartott vásárok, ahol hozzá lehetett jutni mindenhez, ez 48 napon át zajlott.

Voltak Európa szerte heti vásárok is, de ezeknek szűk volt a piaca.

A középkori város

  1. Gazdasági feltételei

– szétválik a mezőgazdaság és az ipar => forgalmas helyre igyekeznek

– népesség növekedése

– polgárok (lakók)

  1. Város alapító tényezők

    – az ókori maradványokra kevés épült

    – püspöki székhely

    – vár, kolostor mellett

    – útkereszteződés

– folyók partjánál

– kikötésre alkalmas öblök

– sík és a hegyvidék találkozásánál

– nyersanyag jelenléte

  1. Kommuna mozgalom /polgárok közössége/

    A polgárok igyekeztek megszabadulni az egyházi vagy földesúri fennhatóság alól.

    Ennek következtében: →városi önkormányzat kialakítása:

  • szabad bíró

  • polgármester

  • plébános választás szabadon

  • bíráskodás

  • adószedés (nem a földesúrnak, hanem maguknak)

  • kedvezőbb adóbefizetés

  1. Városi kiváltságok

    – vásártatás joga

    – árumegállítás joga

    – vámmentesség

    – pallosjog →főbenjáró ügyben ítélkezhet

    – senkinek sem adózott, csak a királynak

  2. Társadalom (polgárság)

    – gazdagabb kereskedők (patríciusok), a városi tanács irányítói

    – kézművesek (iparosok), kevésbé tehetős kereskedők, városi tanács tagjai

    – városi szegénység, iparos legények, inasok, napszámosok, számuk nő a faluból szökött jobbágyokkal

  3. Céhek

    Azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete.(Nyugat-Európában a XI-XII században, Közép-Kelet-Európában XIII-XIV században jelennek meg.)

    jellemzői: -nem volt munkamegosztás

    – korlátozzák az egymás közötti versenyt (szűk piac, egységes minőségi előírások, egységes árak)

    – tiltják a reklámot, másik termékének ócsárlását

    – megszabták a munkára fordítható időmennyiséget

    – a legények és inasok számát

    – tiltják a céhen kívüliek, kontárok működését

    – város védelmében részt vettek, fegyveres őrséget adtak

    – segélyező funkció: az elhunyt mester családját ellátták

    – a mesterré válást hosszú és fáradságos tanulófolyamat előzte meg

    Pápaság és a császárság küzdelme

    1. Az egyház

    756 megalakul a pápai állam

    1054 egyházszakadás (Ny: katolikus, K: ortodox)

    korszak jellemzői: -az egyház vezetői világi főurakként élnek, vagyont halmoznak fel

    – adták, vették a tisztségeket (szimónia)

    – szabadon házasodtak

    – saját rokonukat jelölték a fő pozíciókra

    – elvilágiasodott az egyház

    910 Cluny kolostor reformmozgalma

    szimónia: egyházi javak, tisztségek áruba bocsátása ellen

    cölibátus (papi nőtlenség bevezetése)

    2. Császárság

    Frank birodalom →843 verduni szerződés értelmében felbomlik a Keleti- Frank birodalom →962 I. Ottó német-római császárságot hozza létre

    III. Henrik alatt élte fénykorát, amikor a pápaság a császárság befolyása alatt állt.

Inveztitúra joga: a püspököket a császár iktatja be a hivatalukba (felékesítés).

A pápaválasztás császári beleegyezéshez volt kötve.

3. A küzdelem állomásai

  1. Gergely pápa ↔IV. Henrik császár

    1077. IV. Henrik a pápa bocsánatáért esdeklik (Canossa-járás)

    VII. Gergely visszafogadja, de a küzdelem tovább folytatódik

    II. Callixtus pápa ↔V. Henrik

    1122 látszólagos megegyezés WORMS konkordátum

    Az invesztitúra a pápát illeti meg, de az egyházi birtokok feletti hűbéri jog a császáré.

    III. Sándor↔Barbarossa Frigyes

    É-Itália lombard városok

    1176 Legnanonál összecsapnak, pápai győzelem

    1215–1250 német császár III. Frigyes idején újra harcot indít a pápaság ellen , halála után szétesik a birodalom (grófságokra), anarchia. Így lesz az invesztitúrának vége.

    A pápaság győzelme azonban látszólagos, mert Franciaország befolyása alá kerülnek.

    1309–1377 a pápák avignoni fogsága

    4. Eretnek mozgalmak

    Olyan vallásos mozgalmak, amelyek felléptek a római katolikus egyház tanításai és hatalmi viszonyai ellen. Bírálták a fennálló társadalmi rendet is. Ennek az üldözésnek az eszköze az inkvizíció az egyházi törvényszék.

    Katharok, valdensek, bogumilok.

    Az egyik szerzetes rend a domonkosok egy időben az irányítói az inkvizíciónak. Ebben a korszakban jön létre a ferences rend. (Assisi Szent Ferenc)

    A francia és az angol királyság létrejötte

    1. Kik szerzik meg Franciaország trónját a Karoling birodalom felbomlása után?

    987-ben Róbert őrgróf család, Hugo, a Capeting-dinasztia szerzi meg Franciaország trónját.

    2. Mért nem volt egysége a kialakuló Franciaország területén?

    Az ország független hercegségekre és grófságokra oszlott. A hűbéresek letették a Capetingeknek esküjüket, de nem szolgálták urukat.

    3. Mely hercegség és mért emelkedik ki a birodalomból?

    911 É-Franciaország Normandia hercegsége. Minden földesurat fölesketett a saját hűségére. A hűbéri láncolat megszervezését szem előtt tartotta.

    4. Milyen jog szerint lesz Normandia hercege Anglia királya?

    Vilmos Normandia hercege rokoni kapcsolatra hivatkozva követeli a trónt. 1066 Anglia ellen indul és nyer Hastingsban. (Hitvalló Edward anyai ágon normann volt, francia nyelvet beszélt és angol király lett.)

    5. Milyen népekből alakult ki a későbbi angol nép?

    Angol, szász, jütük

    6. Miben találod az angol II. Henrik jelentőségét?

    Központosító politikája különösen a jogszolgáltatás terén mutatkozik. Az egyháziak feletti bíráskodás világi jogok szerint.

    7. Ki Thomas Becket?

    Ellenzi a világi bíráskodást az egyháziak felett Angliában. Canterbury-i érsek, elérte, hogy a pápa kiközösítse Angliát. II. Henrik lovagjai ezért megölik.

    Európa szellemi és politikai körvonalainak kialakulása a X-XIII. Században

    1. Keleti és Nyugati kereszténység

    1054 az egyházszakadás

    Ny: -római katolikus (egyetemes),

    – pápa irányítja

    – központja Róma

    – latin nyelvű

      K: -ortodox

      – görögkeleti (igazhitű)

      – pátriárka

      – Konstantinápoly (Bizánc)

      – görög nyelv

      2. Görögkeleti egyház

      – nem ismeri el a pápa egyetemes egyházfőiségét

      – vallási különbségek

      – a szentháromság kérdésében azt mondják, hogy a szentlélek az atyától származik és nem a fiútól

      – nem hisznek a purgatóriumban

– a papjaik nősülhetnek, ha a házasságukat pappá szentelésük előtt kötötték meg

– más a templombelső

  1. Különbségek Ny és K

    politika: latin kereszteslovagok elfoglalják Bizáncot

    1204 megalapítják a latin császárságot

    gazdaság: a Ny-i kereskedők, illetve a Bizánci kereskedők

  2. Az orosz és az ószláv paroszláv egyház

    – összetartja a népet

    1240 a svédek támadása az oroszok ellen

    1242 Csúd-tavi csata német lovagrend

    – mongolok támadása

    A rendiség kialakulása a rendi monarchia XII.-XIII. század

    1. Rend fogalma

    A társadalom azonos érdekű, azonos jogú, gazdasági helyzetű és azonos kiváltságú csoportjai. (főpapok, főurak, középnemesek)

    Cél: beleszólni a kormányzásba, törvényhozásba (adókivetés, hadsereg)

    2. Rendi monarchia fogalma

    A feudális állam fejlettebb formája, olyan államforma, amelyben a hatalom megoszlik, a király/ uralkodó és a rendek között.

    Támaszai: -a hivatalszervezet

    – hadsereg

– adók

Legfontosabb szerve: a rendi országgyűlés (központi intézménye)

3. Anglia

XII. század Platagenet II. Henrik erős királyi hatalom, Franciaország nagy részét kezében tartja

XII.század: -a Francia területek nagy részét elveszítik a II. Fülöp Ágosttal vívott harcokban

– központi hatalom meggyengül

– nincsen pénz, elvesztek a birtokok

– megadóztatott polgárság és parasztság elégedetlen

1215 a főurak a Magna Carta Libertatum (nagy szabadságlevél) kiadására kényszerítik a királyt. Ez korlátozza a király hatalmát→ha nem teljesíti fellázadhattak ellene

III. Henrik a nemesek elégedetlenek politikájával, ezért fellépnek ellene, a nemesek élére áll Simon De Monfort

1264-ben legyőzik a királyt és fogságba ejtik

1265 Angliában összehívják az első országgyűlést (köznemesek, városok képviselői)

1295 minta parlament (a parlament végleges formája)

Lordok háza: főnemesek és főpapok

Közösségek háza: köznemesek, polgárság képviselői

  1. Franciaország

    Capetingek uralma, kilábalás a feudális anarchiából

    II. Fülöp Ágost legyőzi az angol királyt, elveszi franciaországi birtokait.

    XIII. század: IX. Lajos megerősíti a király hatalmát

    IV. Szép Fülöp meghódítja Campagnet és Flandriát

    →ehhez lefoglalja az egyházi tizedet, a pápa ezért kiátkozza, Fülöp elfogatja a pápát és helyette a francia bíborost teszi meg pápává és székhelyét Avignonba teszi át. (A pápák avignoni fogsága 1309-1377)

    1302 Az első rendi országgyűlés /a király hívja össze, mert szüksége van az egyházzal szembeni támogatásra/

    – A három rend papság, nemesség, polgárság külön ülésezett.

    – A főpapok és a főnemesek személyes meghívóval érkeztek.

    – A papság és a nemesség alsóbb rétege képviselőket küldött.

Hűbériség kora Európában

Uradalmak

  1. A gazdasági változások, a hűbériség rendszere, a feudális társadalom kialakulása, az uradalmi rendszer vázlata. /Szárai Törikönyv 1. /

  2. A világi papok és szerzetesek

– kolostorok vezetőjét apátnak nevezzük

– a világi papok is létrehoztak egy önkormányzatot

tagjai: a kanonok

vezetője: prépost (elöljáró)

– az egyházmegyék élén a püspökök állnak, a főegyházmegye élén az érsek áll

– a IX. századtól szilárdul meg a Ny-i egyház szervezete

– tizedet fizettek a jobbágyok (dézsma)

A keresztes háborúk

1. Kezdete

1095 II. Orbán pápa a Clermonti-zsinaton meghirdeti a keresztesháborút, felhívást intéz, hogy induljanak el 1096-ban.

  1. Oka

  • török behatolás Palesztinába, a Szentföldre

  • Ny-Európa túlnépesedése

  1. Cél

– Palesztina felszabadítása

– földszerzés (túlnépesedés levezetése)

– az itáliai városállamok a levantei kereskedelem irányítását akarják megszerezni (Európa, Közel-Kelet, a Földközi-tengeren keresztül) Bizánc kezén van

– Róma ki akarja terjeszteni befolyását a bizánci egyházra (keleten)

  1. Fontosabb események

1096–99 Jeruzsálem elfoglalása => létrejön a jeruzsálemi királyság

XII. század végén, amikor az európai nagyhatalmak elindulnak

IV. hadjárat 1202–1204 velencei lovagok indulnak

Bizánc elfoglalása, latin császárság megteremtése

  1. András is részt vett a szentföldi hadjáratban (I. Endre más néven)

1212 Gyerekek hadjárata

1290-ben esett el az utolsó erőd a keresztényeknél

  1. Jelentősége

  • gazdasági okai: fellendül a kereskedelem Kelet és Európa között

  • új gazdasági ismeretekhez jutnak /citrom, dinnye, rizs, selyem/

  • fellendül a pénzgazdálkodás

  1. Lovagrendek létrejötte

– johanniták (kórházakat építenek)

– templomosok (harc)

– német lovagrend (harc, betegápolás)

A népesség növekedése és a mezőgazdaság fellendülése

  1. Európa népességének változása

ok: -a nagy népmozgások és a háborúk befejeződnek

– több és változatosabb élelem

– jobb egészségügyi körülmények, járványok vége

– keresztény egyház ösztönzése a házasságra és a gyerek vállalásra

  1. Új eszközök, új eljárások

  • borona, szügyhám, 3 nyomásos gazdálkodás

  • kultúrnövények jelennek meg a gabona mellett

  • új gyümölcsök, fűszerek

  1. Kereskedelem IX.-XIII században

Távolsági kereskedelem:

tengeri: levantei kereskedelem (Földközi-tengernél, Arab, Bizánc, É-Itália)

luxus cikkek: fűszerek, szőnyeg, selyem

  • É-i Balti-tengeren folytatott kereskedelem (norvég, dán, svéd, német, városok)

1241 Hanza szövetség /Hamburg-Bréma-Lübek/

  • lengyel gabona, orosz hering és prém, svéd épületfa, méz, gyapjú

szárazföldi: belföldi utakat elhanyagolták a középkorban

főútvonal: Flandriát kötötte össze az É-Itáliai városokkal

Híresek voltak a franciaországi Champagne grófságban tartott vásárok, ahol hozzá lehetett jutni mindenhez, ez 48 napon át zajlott.

Voltak Európa szerte heti vásárok is, de ezeknek szűk volt a piaca.

A középkori város

  1. Gazdasági feltételei

– szétválik a mezőgazdaság és az ipar => forgalmas helyre igyekeznek

– népesség növekedése

– polgárok (lakók)

  1. Város alapító tényezők

    – az ókori maradványokra kevés épült

    – püspöki székhely

    – vár, kolostor mellett

    – útkereszteződés

– folyók partjánál

– kikötésre alkalmas öblök

– sík és a hegyvidék találkozásánál

– nyersanyag jelenléte

  1. Kommuna mozgalom /polgárok közössége/

    A polgárok igyekeztek megszabadulni az egyházi vagy földesúri fennhatóság alól.

    Ennek következtében: →városi önkormányzat kialakítása:

  • szabad bíró

  • polgármester

  • plébános választás szabadon

  • bíráskodás

  • adószedés (nem a földesúrnak, hanem maguknak)

  • kedvezőbb adóbefizetés

  1. Városi kiváltságok

    – vásártatás joga

    – árumegállítás joga

    – vámmentesség

    – pallosjog →főbenjáró ügyben ítélkezhet

    – senkinek sem adózott, csak a királynak

  2. Társadalom (polgárság)

    – gazdagabb kereskedők (patríciusok), a városi tanács irányítói

    – kézművesek (iparosok), kevésbé tehetős kereskedők, városi tanács tagjai

    – városi szegénység, iparos legények, inasok, napszámosok, számuk nő a faluból szökött jobbágyokkal

  3. Céhek

    Azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete.(Nyugat-Európában a XI-XII században, Közép-Kelet-Európában XIII-XIV században jelennek meg.)

    jellemzői: -nem volt munkamegosztás

    – korlátozzák az egymás közötti versenyt (szűk piac, egységes minőségi előírások, egységes árak)

    – tiltják a reklámot, másik termékének ócsárlását

    – megszabták a munkára fordítható időmennyiséget

    – a legények és inasok számát

    – tiltják a céhen kívüliek, kontárok működését

    – város védelmében részt vettek, fegyveres őrséget adtak

    – segélyező funkció: az elhunyt mester családját ellátták

    – a mesterré válást hosszú és fáradságos tanulófolyamat előzte meg

    Pápaság és a császárság küzdelme

    1. Az egyház

    756 megalakul a pápai állam

    1054 egyházszakadás (Ny: katolikus, K: ortodox)

    korszak jellemzői: -az egyház vezetői világi főurakként élnek, vagyont halmoznak fel

    – adták, vették a tisztségeket (szimónia)

    – szabadon házasodtak

    – saját rokonukat jelölték a fő pozíciókra

    – elvilágiasodott az egyház

    910 Cluny kolostor reformmozgalma

    szimónia: egyházi javak, tisztségek áruba bocsátása ellen

    cölibátus (papi nőtlenség bevezetése)

    2. Császárság

    Frank birodalom →843 verduni szerződés értelmében felbomlik a Keleti- Frank birodalom →962 I. Ottó német-római császárságot hozza létre

    III. Henrik alatt élte fénykorát, amikor a pápaság a császárság befolyása alatt állt.

Inveztitúra joga: a püspököket a császár iktatja be a hivatalukba (felékesítés).

A pápaválasztás császári beleegyezéshez volt kötve.

3. A küzdelem állomásai

  1. Gergely pápa ↔IV. Henrik császár

    1077. IV. Henrik a pápa bocsánatáért esdeklik (Canossa-járás)

    VII. Gergely visszafogadja, de a küzdelem tovább folytatódik

    II. Callixtus pápa ↔V. Henrik

    1122 látszólagos megegyezés WORMS konkordátum

    Az invesztitúra a pápát illeti meg, de az egyházi birtokok feletti hűbéri jog a császáré.

    III. Sándor↔Barbarossa Frigyes

    É-Itália lombard városok

    1176 Legnanonál összecsapnak, pápai győzelem

    1215–1250 német császár III. Frigyes idején újra harcot indít a pápaság ellen , halála után szétesik a birodalom (grófságokra), anarchia. Így lesz az invesztitúrának vége.

    A pápaság győzelme azonban látszólagos, mert Franciaország befolyása alá kerülnek.

    1309–1377 a pápák avignoni fogsága

    4. Eretnek mozgalmak

    Olyan vallásos mozgalmak, amelyek felléptek a római katolikus egyház tanításai és hatalmi viszonyai ellen. Bírálták a fennálló társadalmi rendet is. Ennek az üldözésnek az eszköze az inkvizíció az egyházi törvényszék.

    Katharok, valdensek, bogumilok.

    Az egyik szerzetes rend a domonkosok egy időben az irányítói az inkvizíciónak. Ebben a korszakban jön létre a ferences rend. (Assisi Szent Ferenc)

    A francia és az angol királyság létrejötte

    1. Kik szerzik meg Franciaország trónját a Karoling birodalom felbomlása után?

    987-ben Róbert őrgróf család, Hugo, a Capeting-dinasztia szerzi meg Franciaország trónját.

    2. Mért nem volt egysége a kialakuló Franciaország területén?

    Az ország független hercegségekre és grófságokra oszlott. A hűbéresek letették a Capetingeknek esküjüket, de nem szolgálták urukat.

    3. Mely hercegség és mért emelkedik ki a birodalomból?

    911 É-Franciaország Normandia hercegsége. Minden földesurat fölesketett a saját hűségére. A hűbéri láncolat megszervezését szem előtt tartotta.

    4. Milyen jog szerint lesz Normandia hercege Anglia királya?

    Vilmos Normandia hercege rokoni kapcsolatra hivatkozva követeli a trónt. 1066 Anglia ellen indul és nyer Hastingsban. (Hitvalló Edward anyai ágon normann volt, francia nyelvet beszélt és angol király lett.)

    5. Milyen népekből alakult ki a későbbi angol nép?

    Angol, szász, jütük

    6. Miben találod az angol II. Henrik jelentőségét?

    Központosító politikája különösen a jogszolgáltatás terén mutatkozik. Az egyháziak feletti bíráskodás világi jogok szerint.

    7. Ki Thomas Becket?

    Ellenzi a világi bíráskodást az egyháziak felett Angliában. Canterbury-i érsek, elérte, hogy a pápa kiközösítse Angliát. II. Henrik lovagjai ezért megölik.

    Európa szellemi és politikai körvonalainak kialakulása a X-XIII. Században

    1. Keleti és Nyugati kereszténység

    1054 az egyházszakadás

    Ny: -római katolikus (egyetemes),

    – pápa irányítja

    – központja Róma

    – latin nyelvű

      K: -ortodox

      – görögkeleti (igazhitű)

      – pátriárka

      – Konstantinápoly (Bizánc)

      – görög nyelv

      2. Görögkeleti egyház

      – nem ismeri el a pápa egyetemes egyházfőiségét

      – vallási különbségek

      – a szentháromság kérdésében azt mondják, hogy a szentlélek az atyától származik és nem a fiútól

      – nem hisznek a purgatóriumban

– a papjaik nősülhetnek, ha a házasságukat pappá szentelésük előtt kötötték meg

– más a templombelső

  1. Különbségek Ny és K

    politika: latin kereszteslovagok elfoglalják Bizáncot

    1204 megalapítják a latin császárságot

    gazdaság: a Ny-i kereskedők, illetve a Bizánci kereskedők

  2. Az orosz és az ószláv paroszláv egyház

    – összetartja a népet

    1240 a svédek támadása az oroszok ellen

    1242 Csúd-tavi csata német lovagrend

    – mongolok támadása

    A rendiség kialakulása a rendi monarchia XII.-XIII. század

    1. Rend fogalma

    A társadalom azonos érdekű, azonos jogú, gazdasági helyzetű és azonos kiváltságú csoportjai. (főpapok, főurak, középnemesek)

    Cél: beleszólni a kormányzásba, törvényhozásba (adókivetés, hadsereg)

    2. Rendi monarchia fogalma

    A feudális állam fejlettebb formája, olyan államforma, amelyben a hatalom megoszlik, a király/ uralkodó és a rendek között.

    Támaszai: -a hivatalszervezet

    – hadsereg

– adók

Legfontosabb szerve: a rendi országgyűlés (központi intézménye)

3. Anglia

XII. század Platagenet II. Henrik erős királyi hatalom, Franciaország nagy részét kezében tartja

XII.század: -a Francia területek nagy részét elveszítik a II. Fülöp Ágosttal vívott harcokban

– központi hatalom meggyengül

– nincsen pénz, elvesztek a birtokok

– megadóztatott polgárság és parasztság elégedetlen

1215 a főurak a Magna Carta Libertatum (nagy szabadságlevél) kiadására kényszerítik a királyt. Ez korlátozza a király hatalmát→ha nem teljesíti fellázadhattak ellene

III. Henrik a nemesek elégedetlenek politikájával, ezért fellépnek ellene, a nemesek élére áll Simon De Monfort

1264-ben legyőzik a királyt és fogságba ejtik

1265 Angliában összehívják az első országgyűlést (köznemesek, városok képviselői)

1295 minta parlament (a parlament végleges formája)

Lordok háza: főnemesek és főpapok

Közösségek háza: köznemesek, polgárság képviselői

  1. Franciaország

    Capetingek uralma, kilábalás a feudális anarchiából

    II. Fülöp Ágost legyőzi az angol királyt, elveszi franciaországi birtokait.

    XIII. század: IX. Lajos megerősíti a király hatalmát

    IV. Szép Fülöp meghódítja Campagnet és Flandriát

    →ehhez lefoglalja az egyházi tizedet, a pápa ezért kiátkozza, Fülöp elfogatja a pápát és helyette a francia bíborost teszi meg pápává és székhelyét Avignonba teszi át. (A pápák avignoni fogsága 1309-1377)

    1302 Az első rendi országgyűlés /a király hívja össze, mert szüksége van az egyházzal szembeni támogatásra/

    – A három rend papság, nemesség, polgárság külön ülésezett.

    – A főpapok és a főnemesek személyes meghívóval érkeztek.

    – A papság és a nemesség alsóbb rétege képviselőket küldött.

2010. március 28., vasárnap

5-7 tétel. Károly Róberttől Mohácsig

Károly Róbert uralkodása
(1308-1342)

  1. Uralkodása

    V. István dédunokája az Anjou-házból származik.

Célja: -felszámolni a széttagoltságot
-legyőzni a kiskirályokat

1312 Rozgonyi csata (Albák legyőzése)

1321 Csák Máté halála „legyőzte” őt is

  1. Támogatói

  • városok lakói

  • egyházi nagybirtokosok

  • köznemesek

    Új nagybirtokosi réteg van kialakulóban. Birtokot kapnak, cserébe magán hadsereg „bandérium” (zászló) 50-500 fő kiállítása:

  • saját címere

  • zászlaja alatt vezeti a hadba seregét

  • Báthoryak, Lackfiak, Garaiak

  1. Gazdasági reform

    – bevezeti a regalékat (királyi jogon szedett jövedelem).

    – a királyi földeket nagyrészt eladományozták.

    -Bányaregalé: a király a bányabár 1/3 -át a földbirtokosnál hagyta, a többi az övé lett. Ezt a bányabért nevezzük urburának. A bányabér a kibányászott nemesfém 10 %-a

    – nemesérc felvásárlási monopólium

    -A kibányászott nemesfémet a királynak kellett leadni, a királyi pénzverő kamarák vert pénzzel fizettek érte, de kb. 35-40 %-os levonással adták vissza. (Pénzrontás eszköze.)

    – értékálló forintot vezet be (velencei fiorino mására)

    – váltópénz a garas és a dénár

    – kapuadó: jobbágyokra nehezedő állami adó (egy telepakolt szénásszekér ha meg tudott teljesen fordulni a kapu alatt akkor kellett fizetni ezt, az egy kapu mögött lakók közösen fizették be).

    – külkereskedelem vámja: harmincadvám a Ny-i és É-i határokon (az áru értékének a 30-adát kellett kifizetni), a D-i kereskedelemre a 20-adot rója ki.

    -híres tanácsadója volt : Nekcsei Dömötör

  2. Visegrádi királytalálkozó 1335

    Luxemburg János (cseh), Nagy Kázmér (lengyel) és Károly Róbert (magyar) királyok megállapodtak egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásában, de politikai szövetségesként is értelmezhető ez, amely a Habsburgok ellen irányult.

  3. Külpolitikája

    célja: Cseh- Lengyel- Magyar szövetség

    I. Nagy Lajos uralkodása
    (1342-1382)

    1. XIV. száza gazdasága

    – fejlődik a gazdaság, elterjednek a korszerű technikák (3 nyomásos gazdálkodás, szügyhám, nehézeke)

    – gabona termesztés mellett szőlőt, gyümölcsöt termesztenek

    – nő a terméshozam, a felesleget az emberek a piacra viszik így a városok is fejlődésnek indulnak

    -Prédium: a földesúr saját kezelésében lévő földje, a prédium felbomlásával az alávetett népek felemelkednek, ezekből kialakulnak a falvak.

    Városok típusai:

    a) Mezőváros:

    • jobbágyok lakják

    • földesúri fennhatóság alatt áll

    • vásártartás joggal rendelkezik

    • önkormányzat

    • adóikat egy összegben fizetik be

    • Gyöngyös, Jászberény

b) Szabad királyi városok:

  • tárnokmester => a bírát hívták így

  • királynak adóztak

Az Anjouk a kiemelkedő mezővárosokat kiemelték és kiváltságokkal ruházták fel, ők emelték szabad királyi rangra: Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombatot.

  • fejlődik a kézművesség és a kereskedelem

  • céhek kialakulása 20-25 % ipar Mo. -n, 40-50 % Ny-on

  1. Politikája

    – hódító, lovagkirály

    Külpolitikája: aktivitás jellemzi

    Hódítás irányai:

  • Nápoly vs. Pápa és Velence összeütközése

  • dalmáciai városok vs. Velence

  • Szerbia, Bosznia, Bulgária (Balkán- félsziget)

Támadások helyett inkább összefogásra lett volna szükség a török ellen.

1370-től a magyarok és a lengyelek közt perszonálunió jön létre. Lajos a király és a saját anyját ülteti a lengyel trónra.

1351-es törvények az Aranybulla felújítása.

Előzmények: a bárók hatalma a hódítások következtében megnő, a harcok igen költségesek, a köznemesek kénytelenek a jobbágyokra hárítani a plusz terheket. Mivel nem minden főnemes szedett 9-edet, így vándormozgalom indul a nagybirtokos birtokára. A köznemesek, hogy megtartsák helyzetüket követelték a 9-ed egységes behajtását és a szabad költözködés megtiltását.

Egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: minden nemest azonos jog és kiváltság illet meg.

1351 Ősiség törvénye: Kimondja a nemesi birtok sérthetetlenségét, a nemesi birtokot eladni nem lehet.

Luxemburgi Zsigmond uralkodása
(1387-1437)

I. Nagy Lajos halála után a trónt idősebbik lánya Mária örökli. Helyette azonban férje Luxemburgi Zsigmond uralkodik, akit kezdetben a bárók mozgatnak bábuként. A támogatásért cserébe birtokokat, főméltóságokat kapnak. Zsigmond szeretne a báróktól és a ligáktól ( bárók szövetsége) függetlenedni és saját embereire támaszkodni. Stiborci Stibon erdélyi vajda, Stájer országi Cillei Hermann.

1410- ben a bárók foglyul ejtik Zsigmondot Siklóson, Garai Miklós szabadítja ki, hogy így szövetséget kössön a Garai- Cillei ligával.

  1. Támaszai

  • köznemesek

  • városok (pénz forrás) sok város szabad királyi városi rangot kap, árumegállító joggal és egyéb kiváltságokkal

1405 városi dekrétumok: város fejlesztő tényezők, amelyek gazdasági fejlődést segítették elő.

  • egyház, bár rá volt kényszerítve

1404 királyi tetszvény jog (templomokba csak akkor lehet a pápai bullát kihirdetni, ha a király megengedi.

1414 főkegyúri jog: a pápa a király jelöltjeit köteles beiktatni a főbb egyházi hivatalokba

2. Külpolitikája

1410 Német- Római király

1419 Cseh király

1433 Német- Római császár

  1. Törökkel szembeni politikája

A XIV. század közepén a törökök Gallipolinál Európa földjére léptek (1352/54)

Szükségessé válik a védekezés, ezért megépül az első magyar végvárvonal.

1396-ban Zsigmond részt vesz a török elleni nikápolyi csatában, de vereséget szenved.

Belekeveredik a Csehországban zajló huszita háborúba, amely Husz János megégetését (1415) követően robban ki. Zsigmond a mérsékeltebb kelyheseket támogatta, a radikálisabb táboritákkal szemben.

A nikápolyi vereség után 1397-es országgyűlésen felállítja az un. Telekkatonaság rendszerét, ami azt jelenti, hogy minden nemes köteles 20 jobbágy után 1 könnyűlovas íjászt kiállítani.

Zsigmond reformjaival az ország megerősödött.

  1. Parasztfelkelés Erélyben 1437

Zsigmond nagyravágyó politikája rengeteg pénzt emésztett fel.

1432-ben a pénz elértéktelenedett és a nemesek megtiltják a jobbágyoknak a tized további fizetését.

Törökök

  1. Török hódítás folyamata

A XIV. század közepén átlépnek Gallipolinál Európa területére.

1361 elfoglalják Drinápolyt (a második legfontosabb város)

Az 1380-as években elfoglalják a bolgár területeket

1389 Rigómező, Szerbia vereséget szenved.

1396 Nikápoly, Luxemburgi Zsigmond és az európai lovagok veresége

1390'es években beolvasztják Bulgáriát és Havasalföldet vazallus állammá teszik (hadisarc fizetése)

  1. Hunyadi János

Vajk és Morsinai Erzsébet fia. 1409-ben a család megkapta Luxemburgi Zs.-tól Hunyadvárát és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a család Hunyadi neve. Katonai pályafutását apródként kezdte, majd a szerbi despota szolgálatába állt. 1427-től Újlaki báróhoz, később Csupor Demeter csapataiban szolgált. 1430 Zsigmond király szolgálatába lép. 1432-ben házasságot köt Szilágyi Erzsébettel. A Házasságból két fia születik, László (1433) és Mátyás (1443). Zsigmond haláláig kora legjobb zsoldosvezérénél tanult, megismerte az akkor legnépszerűbb itáliai és huszita harcmodort és később bőséges tapasztalatokat szerzett a törökök ilyen irányú szokásairól is. Erdélyi vajda és temesi bán. A törökök ellen több győzelmet aratott.

  1. Zsigmond halála után

Habsburg Albert lesz a király (Zsigmond veje) 1437-1439, fia László(V.) trónigényéről édesanyja nem mond le.

Jagelló Ulászló 1440–1444 (lengyel)

  1. Hunyadi harcai

Győzelmek: 1441–1443 a déli határvidéken legyőzi a szendrői béget (Szerbiát 1439 foglalják el a törökök), szendrő az egyik legfontosabb város volt.

  • 1443–44 téli hadjárat

cél:

  • Európából kiűzni a törököt

  • második legnagyobb bizánci város Drinápoly elfoglalása

A különböző európai államok és a pápa is segítséget ígért. Hunyadi 35 ezres seregével sok várat elfoglalt, egyszer sem szenvedett vereséget, de a Balkán-hegységen nem tudott áttörni (jeges utak, torlaszok miatt).

1444 drinápolyi béke zárja le a hadjáratot (Szerbia kiürítése, hadisarc fizetése a töröknek)

1456 július nándorfehérvári diadal, ostrom

Vereség: 1444 várnai csata vesztés

A béke ellenére szeptemberben újabb hadjárat kezdődött, a törökök azonban győzelmet aratnak, mivel át tudnak kelni a tengerszorosokon.

Hunyaiék bíztak a pápa által megígért hajóhadban, de az nem érkezett meg. A várnai csatában Ulászló is meghal.

1448 rigómezei csata, ahol Hunyadi ismét vereséget szenved.

  1. Belpolitika

1445 országgyűlés

  • A király halálával felmerült az anarchia lehetősége. V. László Bécsben él és még csak 4 éves.

  • Megoldás:

  • Hunyadit kormányzóvá választják 1446-1453

  • az országgyűlés elismeri V. László királyságát

  • bár szerette volna a bárók hatalmát megtörni, de nemsikerül

  • 1453 V. László kerül a trónra 1458-ig uralkodik

  • Hunyadi az ország főkapitánya lesz és a királyi jövedelmek kezelője lesz

  1. Hunyadi hadserege

  • vegyes képet mutat

  • cseh, huszita zsoldosok

  • bolgár

  • bosnyák

  • albán

  • szerb

  • saját familiárisai

  • hívei

  • rokonai

Támadó taktika

1456 Nándorfehérvár ostroma

Mátyás állama
(1458-1490)

1443 Kolozsváron született, anyja Szilágyi Erzsébet. Lovagi nevelést kapott, tanítója Vitéz János volt.

Hunyadi János halála után a családfő Mátyás bátyja Hunyadi László lett. Őt azonban 1457-ben kivégezték, mert Nándorfehérváron tőrbe csalta és megölte Cillei Ulrikot V. László bátyját. Mátyás fogolyként V. László prágai udvarába kerül. A király váratlanul 1457-ben meghal, ezután Garai nádor és a Szilágyi Mihály egyezményt köt Mátyás királyválasztásáról, pedig a Habsburgok és a Jagellók is igényt tartanak a trónra. 1458 januárjában a köznemesek királlyá választják Mátyást.

Célja:

  • saját hatalmának megszilárdítása

  • a veszélyesnek tűnő ellenfelek kiiktatása

  • a bárók megfékezése, visszaszorítása

  • Garai nádort leváltja

  • Szilágyit a török ellen küldi

1463 Bécsújhelyi szerződés III. Frigyessel (ennek következtében visszakapja a koronát Mátyás 80 ezer aranyforintért.)

Politikája

Gazdasága:

  • füstadó (jobbágyokra nehezedő állami adó, a kapuadó helyett, ez kéményenként)

  • rendkívüli hadiadó bevezetése, évi 1 aranyforint, de többször is beszedhette

  • koronavám (30-ad vám helyett) nincs alóla mentesség

  • királyi kincstár létrehozás: királyi jövedelmeket kezeli,

  • saját embereit vezető pozícióba, főleg polgári származásúak és köznemesek pl. Jannus Pannónius

Belpolitika

  • királyi kancellária átszervezése: királyi oklevelek kiadásával kiváltságok adásával, kiváltságok adásával, diplomáciával, államügyekkel foglalkozott. Vezetője: Vitéz János

  • átszervezi a bíróságokat, a király személyes jelenlétének bírósága, élén a személynök (a király nevezi ki)

Hadügyi reformok

Állandó jól képzett zsoldos sereg: Fekete sereg

  • tagjai:

  • cseh

  • lengyel

  • morva

  • huszita zsoldosok

6 ezer ember, állandóan kéznél voltak, jól tagolt hadsereg különböző fegyverekkel

Kinizsi Pál (1478 kenyérmezei csata) Magyar Balázs

Külpolitika

A török ellen az aktív védekezés politikáját alkalmazza.

Célja: a D-i határvidék megvédése

1463 Jajca várának ostroma

1476 Szabács várának elfoglalása

1479 Kenyérmező

csehek:

  • Podjebárd György

  • megválasztják ugyan cseh királynak, de a cseh területeket nem tudta megtartani

osztrákok: célja=> a német-római császári trón megszerzése

  • 1485 Bécs elfoglalása

  • osztrákok azonban tartanak Mátyás hatalmától

  • terve: egy nagy erős Közép-Európai Birodalom kialakítása, de nem valósult meg

1471-es Mátyás elleni összeesküvés

ok: központosító politikája (magas adók, elhibázottnak gondolt külpolitika, a rendek háttérbeszorítása) /Jannus P. is részt vesz benne./

– A leleplezés után folytatta a központosított rendi monarchia kiépítését.

– Rendeletekkel kormányoz.

Utódlás: Corvin György a törvényen kívüli fia, a báróknak csak egy része támogatja őt.

II. Jagelló Ulászló táborába áll majd be.

Értékelése:

  • rendszere túlzottan a személyéhez fűződött, ezért halálával összeomlik

  • belső rendet teremt

  • elhárítja a külső veszélyt (5 évre szóló békét köt a török szultánnal 1483)

Kultúra és művelődés Mátyás korában

A reneszánsz kultúrát ő hozza be 1479-ben. A modern kultúra előhírnöke Jannus Pannoniust tekintjük.

Híres könyvgyűjteménye un. Corvinák 2000–2500 kötetből állt. A török hódítás következtében elkallódtak, ma kb. 1/3 -a van Magyarországon.

Támogatja a tudományokat, művészeteket.

Első nyomda Hess András által épül.

Átalakítja a budai várat reneszánsz stílusúvá.

Antonio Bonfini -történetíró, tőle tudjuk Mátyás halálának okát is, miszerint egy szolga meg akarta mérgezni Mátyást és ezen akadt ki, aminek a következménye, hogy gutaütést kapott (agyvérzés).

Galesto Marció: Mátyás első könyvtárosa

Thuróczy János. Történet és krónika író

  • Pozsonyban egyetemet alapít

  • Visegrádon nyári palotát épít

Az első feljegyzés a cigányokról ekkoriban kerül papírra. Jó mesteremberek voltak (híres a megmunkált eszközök, kardok, ékszerkészítés, fegyvermegmunkálás).

Aragóniai Beatrix (Mátyás második felesége, olasz származású) lenyűgözte a cigányok tánca és művészete.

A Jagellók kora Magyarországon

  1. Mátyás halála után

II. Jagelló Ulászló lesz a király (1490-1516)

  1. Az ország helyzete

A királyi hatalom gyenge, a bárók hatalma egyre nő.

Gazdaság:

  • üres a kincstár

  • Mátyás adóinka többsége megszűnik

  • a bárók a zsebükbe szedik az adót

Katonai helyzet:

  • nincs elég pénz a D-i végvárvonal megerősítésére

  • nincs erős királyi hadsereg

(A Fekete sereg szétszéledt, raboltak és fosztogattak, hogy megéljenek valahogy. Valószínűleg innen ered a fekete elnevezése a seregnek. )

  1. Dózsa -féle parasztfelkelés 1514

Előzménye: a jobbágyok és a földesurak közötti feszült helyzet

  • növekvő robot

  • magas terményadók

  • a szabad költözködés megakadályozása

A kirobbanó parasztháború eredetileg más céllal indult.

A pápa ugyanis a török ellen keresztes sereget toborozott, ennek szervezésével Bakócz Tamás esztergomi érseket bízta meg.

A sereg vezetőjévé a volt nándorfehérvári lovastisztet Székely Dózsa Györgyöt nevezték ki.

Az urak nagy része a kezdődő munkák miatt visszatartotta jobbágyát. Emiatt májusban már összecsaptak a földesurak és a jobbágyok.

Hiába akarta Bakócz beszüntetni a toborzást, Dózsa nem engedelmeskedett neki.

A paraszti seregek két másik vezetője:

  • Dózsa testvére Dózsa Gergely É-i területeken

  • Lőrinc pap erdélyi csapatokat irányította

Apátfalvánál a nemesi seregek győznek (májusban) Báthory István temesi bán segítségével. Másnap Nagylaknál a parasztok.

Sorra foglalják el ezután a Maros menti várakat.

Erejük azonban szétforgácsolódott és július végén Temesvárnál Báthory és Szapolyai János erdélyi vajda legyőzik Dózsa seregét.

A felkelőkön kegyetlen bosszút álltak. Dózsát tüzes trónszékbe ültették, ezt a bosszút törvénybe is iktatták az urak 1514-ben. Volt akit karóba húztak, máglyahalállal bűntettek.

  • megtiltották a parasztoknak a szabad költözködést

  • súlyosbították a földesúri terheket

Az urak a törvények betartásával viszonylag engedékenyek voltak.

Werbőczy István országbíró Szokásjog gyűjteménye (Tripartitum):

  • 3 könyvet tartalmazott

  • az államalapítástól az 1510'-es évekig hozott fontosabb törvényeket tartalmazza

  • ebben fogalmazódik meg a Szent korona-tan

  • jogerőre sose emelkedett, de 1848-ig alaptörvényként értelmezték

  • a Szent korona a királyi hatalmat később pedig a Magyar államiságot jelképezte

Szent korona-tan: a királyi hatalom a nemzettő ered vagyis a nemességtől, a jobbágyokat nem veszi figyelembe.

Mohács felé vezető út

Ulászló halála után fia, II. Lajos (10 éves) kerül a trónra 1516-1526

  1. II. Lajos országa, helyzete

  • a királyi hatalom gyenge

  • a báró hatalom erős

  • a köznemesi és a bárói párt viszálykodik egymással

  • üres a kincstár

  • a D-i végvárrendszer omladozik

  1. Külpolitikai helyzet

– török veszély (békét ajánl a török, de nem reagál a király)

1521 Szabács elfoglalása, majd Nándorfehérvár

1515 Habsburg- Jagelló szerződés megerősítése

Habsburg Ferdinánd és Jagelló Anna frigye

Habsburg Mária és II. Lajos

1526 Cognaki liga (konyaki): egy Habsburg ellenes szövetkezés (Franciaország, pápa, Velence, Milánó). A Habsburgok rájuk koncentrálnak.

3. Mohács 1526.augusztus 29.

Szulejmán átkel a Száván, evvel a természetes határvonalat átlépi, ettől tartott Tomori Pál.

(Tomori Pál ferences szerzetes, Alsó-Magyarország főkapitánya.)

Július második felében a király is a gyülekezőhelyre indul.

25 ezer magyar áll szemben 75-80 ezer törökkel.

Csata menete:

Tomori kiadja a parancsot a támadásra. Először a jobb oldali lovasság indul meg, ez kezdetben sikeres, aztán a baloldali lovasok indulnak a csatára, ők vereséget szenvednek. Mikor már teljesen reménytelennek érzik a helyzetet, a gyalogosokat küldik a halálba. A törökök a magyar sereget felmorzsolják. A magyar lovasság elmenekül, a gyalogságot ezzel vesztükre hagyják.

  • szeptemberben a török kifosztotta Budát (Corvinákat visznek Konstantinápolyba)

  • feldúlták az országot

  • októberben kivonulnak

4.Trónkérdés

Habsburg Ferdinánd (1527. november 3.)vs. Szapolyai János (1526. november 11. koronázzák meg)

A törökök Szapolyai mellett döntenek, mert szövetséget kötött a Szultánnal (1528. január 27.),

miszerint biztosította a török jelenlétét.

1529 Budát elfoglalja a szultán és átadja Szapolyainak, de Habsburg Ferdinándot nem sikerül kiűzni Ny-Magyarországról.

1532 Kőszeg Jurisics Miklós feltartóztatja a törököt, mert azok Bécsbe tartanak.

1538. február 24. váradi egyezmény Szapolyai és Habsburg közt, amennyiben, ha meghal Szapolyai akkor az ő része Magyarországnak is a Habsburgoké lesz.

Szapolyai és Izabella (lengyel) házasságot köt, fiúk János Zsigmond

1541 Fráter György János Zsigmondot teszi trónra, megszegve ezzel a váradi egyezményt és a Habsburgok ezt nem akarják hagyni, de I. Szulejmán kiűzi Habsburg Ferdinándot Budáról.