Petőfi hitvesi költészete

1846 szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon. Szedrey Júlia az erdődi jószágigazgató lánya volt. Szenvedélyes és szertelen szerelem volt az övék, sok bonyodalommal, sok csalódással és még több bizakodással. Végül 1847 szeptemberében összeházasodtak, ezután a koltói kastélyba mennek nászútra. Egy fiúk született, Zoltán. Petőfi halála után Júlia '50-ben újra férjhez ment.

Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)

1.Előzményei

Habsburgok politikája a török kiűzése után.

1687 országgyűlés:

• örökös királyságuk elfogadtatása
• szabad királyválasztás nincs
• eltörlik az aranybulla ellenállási záradékát
• Erdélyt külön kormányozzák
• létrehozzák az új szerzeményi bizottságot (feladata: a visszafoglalt terültek rendezése, igazolni kellett + 10% kifizetése a birtoknak)
• Caraffa tábornok vésztörvényszéke (koholt vádak alapján nemeseket és polgárokat végeznek ki a vagyonuk miatt)
• a nemesség alsóbb rétegein is behajtják az adókat
• idegen embereknek területeket osztogatnak
• a jobbágyokat hatalmas adózás súlyt
• a végvári katonákat elbocsátják
• Hajdúk kiváltságait visszaveszik
• a parasztokat zaklatták a császári katonák ->Rákóczi szabadságharc

oka: a Habsburgok elnyomása, albszolutisztikus törekvések

2.Külpolitikai háttér

• kedvező spanyol örökösödési háború (1701-1713 Francia vs. Habsburgok)
• XIV. Lajos támogatást ígér (II. Rákóczi Ferenc levelezik vele)

3.Harc előzményei

1697 Hegyaljai felkelés, a kurucok elfoglalják Tokaj és Sárospatak várát.

II. Rákóczi Ferenc ekkor még Bécsbe menekül, hogy ne kerüljön gyanúba. De később felismeri a hazai siralmas állapotokat.

Harc kezdete: 1703 Tiszaháti felkelés

Esze Tamás tarpai jobbágy több társával megkeresik II. Rákóczit, hogy álljon a felkelés élére

II. Rákóczi Brezán (1703) kiáltványát adja ki, melyben hadba hívja a nemeseket és a nemteleneket -> M.o.-ra jön II. Rákóczi.

4. II. Rákóczi Ferenc

I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia, mostoha apja Thököly Imre.

Apja korán meghal, Munkács ostromát anyjával éli át, akitől korán elszakították.

Császárhű nevelést kapott, de főképp Bercsényi Miklós hatására átalakul szemlélete.

5. Harc menete

-gyors győzelmek

-főleg a paraszti had elfoglalja:

• Tiszántúlt
• Duna-Tisza közét
• Felvidéket
• Erdély egy része, ahol Rákóczit fejedelemmé választják
• 1703-04 a Dunántúlt is elfoglalják időlegesen
• 1705 felszabadítják a Dunántúlt (Bottyán János)

6. A vetési pátens (parancs) 1704

II. Rákóczi a hadba vonulóknak és közvetlen családtagjaiknak adó mentességet ígért

7. A szabadságharc társadalmi bázisa

• köznemesség
• vitézlő rend (kurucok, Hajdúk, jobbágyok, végvári katonák)
• nemzetiségek nagy része

8. Kuruc hadsereg

• 70-100 ezer fő
• könnyű lovasokból állt (rajtaütések, portyázások)
• tüzérség és gyalogság gyenge
• kiképzett hadsereg (nemesek)
• mezei hadsereg (parasztok)
• tisztekből állott a vezetés (főurak)

9. Gazdaságpolitika

• adó
• rézpénz -> gyors elértéktelenedés
• vámok
• bányák
• kincstári birtokok bevétele
• ->később általános adórendszert vezetnek be
• tárházakat létesítenek (gabona, élelmezés)

irányítója: gazdasági tanács

fejlesztik: a hadiipart és a textilipart

10. Fontosabb országgyűlések

1705 Széchenyi o.gy. : -meghatározzák az államformát (rendi szövetség)

-vezérlő fejedelem -> II. Rákóczi lesz

+24 tagú szenátus is működik (belpolitika)

/II. Rákóczi kezében: hadügy, külügy, pénzügy/

Sokan tartottak a megerősödő hatalmaktól.

-szabad királyválasztás

1707 Onodi o.gy. :-Habsburg ház trónfosztását (I. József nem lesz)

"Eb ura fakó, József császár nem királyunk."

-2 millió hadiadó megszavazása

-általános adófizetés (közteherviselés)

11. A szabadságharc hanyatlása

okok: gazdasági problémák, pénzhiány

-külpolitikai elszigeteltség / a török-Karlócai béke köti, a Franciákat a Habsburgok örökösödési háborúja, Európa pedig tiszteli a Habsburgokat a török kiűzése miatt/

(1707 szövetség Oroszország, de annak az (1700-1721) Északi háború köti le erejét)

1708 a porosz trónörököst hívjuk meg a trónra Trencsén környékén, hogy utat nyissunk a trónörökösnek megütközünk a labancok főerőivel, sok tiszt átáll az ellenséghez, a parasztság kiábrándul.

1710 Romhánynál súlyos vereséget szenvedünk, a kuruc állam a Felső-Tisza vidékére szorul vissza. Kiút a Béccsel való megegyezés

12. Szatmári -béke 1711

• Minden felkelő közkegyelmet kapott
• A Rákóczi adta kiváltságokat megőrizhették
• Az udvar garantálta a vallásszabadságot
• Magyarország és Erdély alkotmánya
• Rákóczi minden birtokát visszakapja (kivéve a várakat), ha hűségesküt tesz

A szatmári béke kompromisszumos béke, de Magyarország szempontjából előnyöket jelent. Nem volt hiábavaló a szabadságharc, mert ezeket az eredményeket e nélkül nem lehetett volna elérni. Magyarországot nem olvasztották be a birodalomba. Ez a béke az 1711-ben trónra kerülő III. Károlynak köszönhető.

II. Rákóczi Ferenc nem tett esküt, így semmit sem kapott vissza. Haláláig száműzetésben élt Lengyelországban, majd Franciaországban és végül Rodostóban. 1735-ben halt meg, a testét Kassán temették el, a szívét pedig Franciaországban.

Petőfi tájköltészete

A romantikában kedvelt téma a táj, de inkább a vadregényes, embertől elzárt, sziklás, patakokkal szabdalt hegyvidék a kedvelt. Petőfi azonban az Alföld költője.
A költő és a téma egymásra talált. Tárgyával érzelmileg azonosul, ez teszi különlegessé a verseket. Nála a táj, a szabadság, a kotlátlanság, a hazaszeretet jelképévé válik.
Részletgazdag, hitelesség jellemzi a verseket, pedig a legtöbbet emlékezetből írta.
Jellemi még a perspektíva váltások gyakorisága. Bensőséges, intim tájélmény ez.

• Az Alföld
• Kiskunság
• Szülőföldemen

Vörösmarty Mihály pályaképe, Szózat elemzése

Vörösmarty Mihály

(1800-1855)

A Fejér megyei Pusztanyéken született, elszegényedett köznemesi családból származott.

1811-ig otthon, majd a ciszterciek székesfehérvári gimnáziumában tanult.

1817-ben apja meghalt és ő állást vállalt a Perczel családnál. Beiratkozott a pesti egyetemre joghallgatónak. Beleszeretett tanítványa nővérébe Etelkába. Ügyvédi oklevele megszerzéséhez Tolna megyébe ment.

1825 Zalán futása romantikus eposzának sikere után Budára költözött.

1841-ben beleszeretett a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurába,

1843-ban megházasodott.

A forradalom leverése után bujkálni kényszerült, kegyelmet kapott, Fejér megyei Baracskán, majd Nyéken gazdálkodott.

1855 november 19 meghalt Pesten.

Szózat

Cím: szónoklat a néphez, felhívás, kiáltvány, intelem, de a vers ennél többet jelent

Műfaja: közösségi óda, nemzethez szóló magasztos témájú, ünnepélyes hangnemű

Téma: magasság és a harc

Keletkezés: Vörösmarty reformkori költészetének nyitóverse, a 1832-36-os reform országgyűlése feloszlatása után íródott, amikor az ellenzék több vezérét is letartóztatták. Ebben a vészjósló közhangulatban születik meg a költemény.

Szerkezet-keretes

A -felszólítás, a haza szeretete (1-2 vsz)

B -(3-5vsz) dicső múlt

-a biztató jelen (6-7 vsz)

-kétféle jövő , jobb kor (8-10 vsz), nemzet halál (11-12 vsz)

A -nyomatékos felszólítás a hazaszeretetre (13-14)

1-2vsz: Nyomatékos felszólítás a haza iránti hűségre, erkölcsi parancsként hangzik el, nincs választás. A bölcső és a sír a második versszakban lesz teljes értelmű élni és halni kell. Megszólítással indul, a nemzethez szól, erkölcsi parancsát indokolja is, itt születtél és itt halsz. A két vsz. ünnepélyességét a hatásos ellentétek adják meg.

(bölcső <->sír , ápol<-> eltakar, áldjon<->verjen, élned<->halnod )

Az "e" mutató névmás és az "itt" határozószó a hazához való kötöttséget jelzi. A felszólító módú igealakok fokozzák a parancs erejét.

3-5 vsz: A dicső harcos múltat mutatja be, így buzdít helytállásra a jelenben. Konkrét történelmi események, honfoglalás, Hunyadiak harca. A tetteket ünnepélyes jelzők teszik még kiemeltebbé, "szent", "hős", "véres". A múltat és a jelent kapcsolják össze az "ez" és az "itt" szavak.

6-7 vsz: A Himnusztól eltérően a jelen pozitív előjellel van ábrázolva, tetteink és szenvedéseink okán, jogunk van beletartozni a nagyvilágba. A sok szenvedés és áldozat ellenére ma is élünk és létezünk. A tartalmat erősíti a nagyvilághoz intézett megszólítás illetve felszólítás.

"Megfogyva bár, de törve nem " ellentét " éltet vagy halált".

8-10 vsz: A biztató jövő képe kerül előtérbe, a múlt és a jelen erőfeszítéseinek meg kell hoznia a gyümölcsét, a jobb jövőt. 8 vsz a múlt háborúskodásairól beszél, 9 vsz. reformkor erőfeszítéseire utal. 10 vsz. jobb jövőnek a képét vetíti előre.

Anaforás mondat szerkezet ("az nem lehet..." hasonló sor).

Ismétlések: " annyi", "hiába" "jőni".

Szinekdohe (költői kép) a szívre használja, az embere utal, kiemeli az emberből a szívét.

11-12 vsz: A nemzet halál látomása, víziója jelenik meg. A " vagy" választó kötőszó és a "ha" feltételes kötőszó utal a reményre. A "nagyszerű" melléknév hatalmas, mindent elsöprő jelentésben szerepel, a süllyedő nemzetet sajnálkozó emberek tömege veszi körül, de a költemény mégsem tragikusan ér véget, hanem biztatással.

13-14 vsz: Az utolsó két versszak a "légy" igével kezdődik, hangsúlyos helyen áll. A bölcső és a sír éltetőd és az elbukál váltja fel. Sokkal dinamikusabb, elbukni csak küzdelemben lehet. Újból megismétli a hazaszeretetet.

Nem tragikus jóslat ez a vers, hanem biztatás, szónoki felépítésű, az elején elhangzik a legfontosabb tétel ,ezután azt magyarázza, indokolja.

Egressy Béni zenésítette meg.

Kölcsey Zrínyi versek

Reformkori művészeink, köztük Kölcsey gyakran idézik meg Zrínyi alakját, hiszen eszménnyé válik az olyan költő, aki emellett politikus és cselekvő hazafi. Így válik példaképpé a nemzet sorsáért aggódók számára Zrínyi alakja.

Látszólag dialógus forma. A költő (Zrínyi) és a Vándor beszélget egymással.

A páratlan versszakokban a Vándor kérdései hangzanak el, a párosban a költő feleletei.

Igazából a költő belső vívódását vetíti ki a párbeszédben.

Zrínyi dala

1-3-5vsz: A vándor a dicső hazát, a példás történelmi helytállást és a dicső magyar népet kéri számon a jelenen. Mind a három versszak kérdéssel indul. Árpád, Szondi, a nép jelenik meg, a dicső múlt. A múlt dicső tettei révén bízhatott a magyar a szép jövőben, olyan események történtek, amelyek a jövőt is szebbnek láttatták. A hont akkor győztes, hazaszerető, önfeláldozó, a hazáért munkálkodni nem rest emberek alkották, akik megbecsülték a dolgos ősöket is.

2-4-6vsz: A győztes szent föld helyére pusztaság lépett, a hazaszeretet elhamvadt. A jégkebel metafora és a fásult szív jelzős szókapcsolat érzékletesen mutatja a jelen közönyét. A 4.vsz. a vár helyett a jelenben omladék van a hős Szondi hírét is eltemették. A fent és a lent (saslak-völgy) nem csak térbeli elhelyezkedést jelent, hanem hatásosan jellemzi és magasságot is.

"Völgyben űl a gyáva kor" hatásosan jellemzi az embert a korszakból.

"Kor" metonímia, az ott lévő, akkor élő embereket jellemzi.

(6vsz) Megszólítással indul a versszak, a jelenkor magyarságát jellemzi, "gyönge fő, romlott, szívtelen" negatív jelzőkkel illeti. A múltban munkálkodó dicső népek nyoma vész.

Zrínyi második dala

Háttere

Kilátástalan, pesszimista hangulat jellemezte az ország közvéleményét 1838-ban. A Habsburg udvar ellentámadásba lendül a híres hazafiak börtönben vannak.

Szerkezete: 1-3 vsz a költő könyörgése, a 2 és a 4 vsz a sors válasza.

1vsz: Megszólítással indul. A legutolsó pillanatban fordul a sorshoz, hogy segítsen rajta, Érzékletesen mutatja be szenvedő hazáját (vérkönny-metafora, mélyseb, marja, rágja kebelét), mindenhonnan veszély les (fönt, lenn, belülről, kánya, kígyó, féreg). Kérését megindokolja, a hazát magára hagyták és végveszély fenyegeti. A versszak végén megismétli a kérést, segélykiáltásként szól a sorshoz.

2vsz: Komor és visszafogott, visszautasító, számon kérő a sors. A hont anya képében ábrázolja, aki gyermekeit táplálja, de azok "rátámadnak" a honra (az anyára). Nem védik, nem harcolnak érte, a jelen magyarok gyávák miattuk sírba dől az ország. A kérdések a sors zaklatottságát mutatják.

3vsz: A "de" kötőszó a verssor elején a költő kitartását mutatja, újra megszólítja a sorsot. A költő azt kéri maradjon meg a haza és a gyáva embereket tapossa el, majd jön az új nemzedék és a remény, hogy azok talán kiállnak a hazáért és a nemzetért.

4vsz: A sors tőmondattal közli könyörtelen ítéletét. A haza szülöttei bűnt követtek el, a büntetést megérdemlik, bűnhődniük kell ás miattuk a haza is halálra van ítélve. A nemzethalál gondolatával zárul a költemény, új haza, új nép lesz majd a régi helyén. A sorsot nem lehetett meggyőzni , könyörtelenül ítélkezik a haza felett.

Kölcsey pályaképe, A Himnusz elemzése

Élete

1790-ben született Sződemeteren (Románia), közép nemesi családból származott. Korán árvaságra jut. Gyermekkori betegsége, következtében elveszítette szemét. Magába forduló, borongásra hajlamos ifjú vált belőle. A könyvekhez menekült.

Tanulmányai: Debreceni református kollégiumban tanul, majd Pesten folytat joggyakorlatot.

Ezek után hazatér Sződemeterre, majd Álmosdon gazdálkodik.

1815 Szatmárcsekére költözik, a magányt és az elszigeteltséget azonban egyre nehezebben bírja. Ebből a helyzetből Szemere Pál mozdítja ki, Pestre megy, a politikába bekapcsolódik. Szatmár-megyei tisztviselő lesz, majd a megye főjegyzője és országgyűlési követe.

1832-36 rendi országgyűlés kiemelkedő alakja, aki képviselte a jobbágyok ügyét, szót emelt a magyar nyelv érdekében, szólásszabadság, színjátszás ügyében. Mandátumáról önként mondott le, amikor nézeteivel ellentétes utasítást kapott a megyétől.

Visszatér Szatmárcsekére, neveli unokaöccsét Kölcsey Kálmánt. Sokat alkotott, a halál is munka közben éri Wesselényi Miklós védőiratán dolgozott.

Himnusz

1823. január 22 keletkezett, a magyar kultúra napja is egyben ez a nap.

Szerkezete: A B A (könyörög, indokol, könyörög) keretversszak

1vsz.: Megszólítással kezd, áldást kér a magyarokra, jobb sorsot kér. Rövid indoklást ad: "megbűnhődte" a nép a múltat, ideje már a jobb időknek. A felszólítás módú igék a verssorok elején hangsúlyosakká válnak. E/2 személyben szól az Úrhoz.

2-3 vsz: Az érték gazdag, nagyszerű múltat mutatja be. Honfoglalás, Mátyás török ellenes háborúi. A jót a múltban Istennek köszönheti. Földrajzi nevekkel díszíti, megidézi Magyarországot: "Duna, Kárpát, Tisza, Kunság... ". A pozitív tartalmú ünnepélyes szavak (szent, hős, büszke, nektár) emelkedetté teszi a két versszakot.

4-6vsz: A sor eleji "Hajh" sóhajtás és az ellentétes kötőszó "de" mutatja, hogy váltás történik a képekben. Váltás történik, az eddigi jóságos Isten haragos, pusztítóvá válik bűneink miatt, ezért sorscsapásokat zúdít a magyarokra "tatár, török". Az igék és az erőteljes jelentésű főnevek által dinamikussá válik a versszak, Isten haragja miatt a nemzet égboltját vihar, fellegek, villámok uralják.

(4vsz) A versszak egy ismert érzékletes metaforával a rabigával zárul.

(5vsz) Az értékpusztulás még rettenetesebbé válik ebben a versszakban, hiszen a törökpusztítás a vsz-második része a magyarokra utal, akik egymással háborúznak és tönkreteszik a hazát. A rettenet érzetét alliterációval nyomatékosítja ("magzatod miatt magzatod hamvedre") és nagyon kifejező a hamveder metafora is. A költő indulatát mutatja a két felkiáltó mondat. Kifejező metaforája a "csonthalom".

(6vsz) A versszak a veszélyezettség érzését a szenvedések nagyságát érzékelteti, az ember nem talál védelmet sehol sem, bármerre megy "nem lelé honját a hazában" (paradoxon: látszólagos ellentét). "Vérözön lábánál, s lángtenger felette", kifejező metaforák, kifejezetten romantikus képek. Meghatározó ellentétek a fent és a lent, "bércre hág, völgybe száll" .

7 vsz: A jelent mutatja, "most" időhatározó szó mutatja ezt.

Ellentétek: vár-kőhalom

kedv,öröm- halálhörgés, siralom

állott-fekszik (kőhalomra gondol)

röpkedtek- zajlik

A jelen siralmas, mert hiányzik a tettre kész emberek serege, akik cselekedni tudnak, ez a múltban megvolt, de odaveszett velük együtt.

8vsz: Szánalomért könyörög, a zárlat módosul az első vsz-hoz képest. Az ige kerül nyomatékos helyre, a verssor elejére. A kellemes kifejezések helyett a tragikum érzetét fokozza (" vészek, tenger kín"), nem véletlen ez a módosulás, hiszen a költő a versben részletesen bemutatja a tragikus múltat és a jelent. Erre hivatkozva esedezik szánalomért.

Az utolsó 4 sor szó szerinti ismétlés, talán reményt ad, okot a jobb jövőre nézve, hisz az átélt szenvedések miatt megérdemelné a magyarság.

Cím

Megjelöli a műfajt, ez a műfaj az antik és a középkori irodalomban nagyon kedvelt volt. A romantika korában ismét népszerűvé válik az Istenhez való fohászkodás. A régi korból megőrizte az ünnepélyes hangot, jellegzetes versszerkezet (A,B,A), de újdonság a romantikus, metaforikus képalkotás és az ellentétes érzelmek (remény, csalódás) hullámzása.

Verselése

Egyszerre ritmizáló, időmértékes és ütemhangsúlyos is ,bár ez utóbbi nem vihető végig a versen. Trocheus és Spondeus a jellemző versláb.

Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg.

1848. augusztus 20-án hivatalosan csendül fel.

A 15 éves háború és a Bocskai felkelés (Bécsi, Zsitvatoroki béke, Hajdúk)

Háttere
-a török birodalom I.Szulejmán halála után meggyengül
-I.Rudolf (1576-1608) magyar király és német-római császár háborút kezd a törökkel
Erdély (Báthory Zsigmond), Havasalföld (Vitéz Mihály), és Moldva

Háború menete
-a Habsburg szövetség a háború elején sorra visszavette az É-i várakat
-Európa pénzzel támogatta őket
1595 Gyurgyevo (DK Bulgária) győzelem születik a török felett (Bocskai István harcol itt)
1596 Mezőkeresztesnél nagy vereséget szenvednek, elvesztik Egert, és Kanizsát is

Hatása
-bizalomvesztés, csalódás a Habsburgokban
-pénz kiadás -> üres kincstár
-a katonákat nem fizetik ->portya, lopás-> nagy részüket el is bocsátják pl. Hajdúk (szökött jobbágyok)
-a kiürült kincstár feltöltésére bagatel vádak alapján felségsértési pereket indítanak (fej és jószágvesztés)
-nincs nádora az országnak (rendi sérelmek)
-protestánsok üldözése (erőszakos ellenreformáció)
-idegen tisztviselők vezető pozícióban pl. Erdélyben Basta generális rémuralma, Felső-M.o. főkapitánya Belgiojoso

1604-1606 Bocskai felkelés -> küzdelem a Habsburgok ellen

Bocskai felkelés (1604-1606)

élén: Bocskai István, a leghatalmasabb Bihari nagybirtokos (őt is érintik a felségsértési vádak), a Habsburgok megtámadják az egyik várát.

támogatói:

• a korábban Habsburg zsoldos Hajdúk
• szökött jobbágyok
• elszegényedett kisnemesek

Harc menete
Első győzelem Álmosdnál 1604, elfoglalja Kassát és a felvidéket.
1605 a Dunántúlra is eljutnak seregei.
Erdélyi fejedelemmé, majd M.o. fejedelmévé választják, a török koronát azonban elutasítja.

1606 Bécsi béke (Habsburg-Bocskai)

• megerősítik a rendi alkotmányt
• protestánsok szabad vallásgyakorlása (kivétel: falvak, mezővárosok)
• önálló Erdély elismerése, a szabad fejedelem választás joga

15 éves háború lezárása -Zsitvatoroki béke
1606 béke a török és a Habsburgok között, Bocskai közvetítésével

• az adott állapotot rögzítette
• a Habsburgok nem fizettek adót

1606 Bocskai politikai végrendelete
A magyar önállóság védelmezője Erdély, amit mindaddig fenn kell tartani, amíg a koronánk a Habsburgok kezén van. (ha magyar király lesz, akkor viszont egyesülnie kell M.o.-val )

Hajdúk letelepítése
1605 Korpai országgyűlés Bocskai kb. 10 ezer Hajdút mentesít az egyházi, földesúri, állami kötelezettségek alól
-kollektív nemesítésben részesülnek
-egyetlen feladatuk a katonáskodás
-saját földjein birtokot adott nekik-> Hajdúvárosok

Petőfi: Forradalmi látomás költészet

Petőfi a forradalom jeles képviselője, mert szívén viselte a haza sorsát. A néppel együtt cselekedett, kiállt az emberek elé és szónokolt, igazi hazafi. A Pilvax kávéházban gyűjtötte költő társait és híveit. A forradalom elindításában is szerepet vállalt, a 12 pont és a Nemzeti dal című költeménye bizonyítja, 1848.március 15-én. E költői korszakba tartoznak a következő versek:

• Egy gondolat bánt engemet...
• A XIX. század költői
• Az ítélet
• Az apostol
• Nemzeti dal

Az Egy gondolat bánt engemet című rapszódia, már a címéből ítélve is gondterhelt és borús. Felcseréli a lassú, csendes halált a tettre kész hősi halállal. Kiemelkedő helyen áll a versben a világszabadság. Petőfi látomásai élénkek, színesek (piros a harc színe, fekete a halálé). Határozott karakterisztikája van, ismétlésekkel nyomatékosít.

"Ott essem el én,

A harc mezején,

Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,"

A nyomorgó rabszolganép elindul a világszabadságért, a költői hősi halál képe is megjelenik. Innen látszik, hogy Petőfi pozitív és nyitott személyiség, nem veszi semmibe a népet.

"Ha majd minden rabszolga-nép

Jármát megunva síkra lép"

Petőfi próbálja felébreszteni a szunnyadó népet, akik még nem eszméltek az elnyomásra. A költőnek a dicsősége a jövőjében rejlik, mert akkor majd visszaemlékeznek rá, mint egy hősre, s így magasztosan felemelkedik.

Petőfi következő verse talán a leglényegesebb: A XIX. század költői. A vers egy erkölcsi buzdítás, minden költőnek utat próbál mutatni, példával akar szolgálni. Tisztában van, hogy nehéz feladat ebben a forradalmi helyzetben utat mutatni, pont ezért is tiltja a könnyelmű írást. A forradalom lángoszlopai a költők, mert rájuk hallgat a nép. Az ígéret földjében a szabadság párhuzama jelenik meg, hisz Egyiptomból kijövet a zsidók is a fáraó uralmától szabadultak meg. A hamis próféták valótlan dolgokat állítanak, meg akarják akadályozni a haladást. Utópisztikus gondolatokat ültet az emberekbe, hogy reménnyel forduljanak a jövő felé. Küzdeni kell a célért , a szabadságért és nem szabad feladni soha a küzdelmeket.

A Nemzeti dal megszólítja a magyarokat, felszólítja őket az egyértelmű küzdelemre. Amennyiben a küzdelem nem veszi kezdetét vagy azt majd leverik a rabsággal kell számolni.

"Talpra magyar, hí a haza!

Itt az idő, most vagy soha!

Rabok legyünk vagy szabadok?"

A mű refrénje egyértelműen mutatja, hogy mi a célja a forradalomnak. A nemzet többé ne legyen másnak a rabszolgája, hanem törjön ki ebből a szolgasorból.

"A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!"

Petőfi nem nézi szívesen, hogy az őseink hagyatéka semmibe vész. A mai ember nem képes tenni a hazáért, de még önmagáért sem. Ez bizonyítja:

"Sehonnai, bitang ember,

Ki most, ha kell, halni nem mer,

Kinek drágább rongy élete,

Mint a haza becsülete."

Petőfi azt szeretné, hogy dicsőséggel nézzenek vissza az utód nemzedékek a forradalomra, mert ilyenkor érezhetnénk azt, hogy tettünk valami hasznosat is, nem csak a saját önző érdekeinkért.

Az Apostol csupán annyiban e téma része, amennyiben Petőfi és Szilveszter alakja közt párhuzam van. Szilveszter a parasztokat gondolkodni tanítja, valamint a jogaikra próbálja felhívni a figyelmüket. A valós életben is az emberek nem figyelnek ezekre a dolgokra, manipulálhatóak és hiszékenyek, mert buták.

A szőlőszem hasonlat : a világot egy szőlőszemhez hasonlítja, ahogy a szőlőszemnek , a földnek is időre van szüksége, hogy beérjen, de míg a szőlőt a Nap sugarai érlelik a Földet az emberi nagy lelkek, cselekvések.

A két ember közt a forradalmárság párhuzama ismerhető fel, de míg Szilveszter alakja egyedül nem képes kitörni, Petőfi támogatókra lel forradalma elindításához.

Petőfi költészete ég, szenvedéllyel küzd a céljaiért. Példát akar mutatni a nemzetnek, a költőtársainak, hogy merjenek véleményt alkotni és kiállni amellett. A nép itta szavait, s így forradalma sikeres volt, bár ez lett a veszte is Segesvárnál.

Petőfi: A puszta télen

Cím: A téli puszta bemutatására utal

1 vsz: Felkiáltással indít "Hejh", szójátékot használ "puszta" melléknévként és főnévként is megjelenik. A következő sorokban megindokolja az első sort, megszemélyesíti az évszakokat, szinte kedélyes képekben. Tavasz, nyár, gyűjtöget, az ősz elvesz. A megszemélyesítések által ott érezzük az embert ("gazda"). Dermedt a kép.

2 vsz: A negatív festés módszerét használja, a megdermedt, kifosztott pusztasággal szembe állítja a nyár mozgalmasságát, amit főleg hangokkal idéz fel.

(kolomp, kesergő síp, dalos madarak, harsogó haris->alliteráció, dermesztő csend)

A tagadó szó és a tagadó ige a sorok elejére kerülnek és ezzel nyomatékosítja a látványt. ("Sem", "Nincs", "Mind"). A pásztorlegény ember forma, de nincs jelen.

3 vsz: Hasonlattal indít "Mint befagyott tenger..." a Napot ami alant jár fáradt madárhoz hasonlítja, illetve egy rövidlátó emberhez. Megteremti a látószögünket, az alacsonyan szálló Nap szemszögéből látjuk majd.

4-5-6 vsz: Életképek leírása következik, a látószög az emberek lakta helyre szűkül le. Megjelenik a halászkunyhó, a csőszház, a tanyák (metonímia). A képek csendet, ürességet érzékeltetnek. Az ember nem szóban jelenik meg ("Hajtják estefelé") -> 5 vsz-ban "Leveles dohányát a béres leveszi".

A 4-vsz-ban a névszói állítmányok a mondat elejére kerülnek így még nagyobb hangsúlyt kapnak. A jobb idő utáni vágy a jószágok viselkedésében is megjelenik.

Az 5-vsz-ban megjelenik közvetlenül az ember, a béres alakjában. A komótos munkavégzést és a lelassult életet érzékelteti a költő. A strófa áthajlása is ezt érzékelteti.

A 6-vsz-ban a hallgatag csárdákról ír, emberek is ritkán tévednek ide. Metonímia "rúd"- szekérrúdra utal. Az utolsó sor előkészíti a következő versszakot.

"Hóval söpörték be a szelek az utat."

7 vsz: Tágul a kép, a kihalt, úttalan pusztán hóvihar kavarog, ezt megszemélyesíti a költő, az igei állítmányok dinamizmust adnak a versszaknak.

8.vsz: A lecsendesült vihar utáni téli képek, egy betyár alakja jelenik meg a sejtelmes horizonton (ráfókuszál a költő). A versszak utolsó sora jelképes értelmű, veszély érzetét kelti. A farkas fenyeget, a holló is a magasból les rá.

9 vsz: A Napot megszemélyesíti a király alakjával. A korona leesik a király fejéről, ezt hasonlítja össze a Nappal, ahogyan lemegy. Több elemző ebben politikai-forradalmi utalást lát.

A haza sorsa Kölcsey költészetében

Kölcsey a reformkorban élt, így érthető, hogy versei nagy részében foglalkozik a nemzethalál gondolatával. A reformkorban találja meg költői énét. Politikai szerepet is vállal, a jobbágyok jogaiért küzd az országgyűlésen, sajnos sikertelenül, mert a nézeteit nem támogatják és ezért lemond a mandátumáról is. Költészetében a szentimentalizmus, klasszicizmus is jelen van, később a romantikus vonások is megjelennek műveiben.

Főbb művének tartom a Himnuszt, mert ez a költemény szól igazán a haza sorsáról. Bár több műve is a témánál marad: Vanitatum vanitas, a Zrínyi dalok és a Huszt, valamint az Emléklapra című epigramma.

A Himnusznál már a címe is adja, hogy a téma komoly, a magyarság sorsa pedig mindig is az lesz. Az alcím ("A magyar nép zivataros századaiból") mutatja a magyarok mostoha helyzetét. A magyaroknak mindig meg kellett küzdeniük a fennmaradásért, folyton-folyvást élet-halál harcot vívtunk a szabadságért. A Himnuszban először Istenhez fohászkodik, mert szeretné, hogy jobb sorsunk legyen és Isten ne hagyjon el minket. Kölcsey szerint a magyarok már elszenvedték a múltjukat és a jövendőjüket, így már nem kéne az utódnemzedéknek többet szenvednie. Végig (elemzi) veszi a nagy magyar történelmet. A honfoglaláson keresztül, a török (150 éves) hódoltságon át, a Mátyás-kor, s végül elér a bűnös, haragos jelenbe. A nemzet végigjárja metaforikus értelemben egy ember életét, ugyan úgy születik, él fiatalként és megöregszik, majd elmúlik az idővel. Egyfajta büntetésként éli meg a török fenyegetést és a mongolokat, ez talán Isten haragja is lehet. A szomorú tény nem csak ez, hanem hogy az országot belülről (falják fel az éhes farkasok) a saját önön népe tépi szét. Érthető, hogy az emberek a hazában sehol nem érzik biztonságban magukat. Mindenféle pusztulás, s nem csoda, hogy kétségek között hánykolódik az ország. A jelen sem éppen a legjobb, ezt a hangfestő szavakkal nyomatékosítja pl. :"halálhörgés, siralom" . A jelenben még a hazához hűek is keservesen szenvednek, megváltásra várnak, de az csak nem akar jönni. Isten szánalmáért könyörög, mert ez mentheti meg a világot, a hazát, a népet, a magyart.

"Szánd meg Isten a magyart..."

Az ismétléssel a végén nyomatékosítja a magyarok helyzetét, s előre vetíti a jövőt.

A Vanitatum vanita című versét érdekesnek találom, mert még a Himnuszban volt némi remény, ebben elveszti még azt a szikrát is. Teljesen kiábrándult az emberekből, haszontalanak látja az életet és a hozzá tartozó világot, szerinte csak "Mind hiábavaló" . A történelem nagyjait is lefokozza, mert nem látja értelmét annak, hogy visszaemlékezzünk a múltra, mert a jelenkor társadalma még a saját múltjára sem képes visszaemlékezni dicsőségben. Az élet körforgás, ami ez esetben céltalannak tűnik (Kölcsey szemszögéből). A megoldás a belenyugvás, mivel egy költő nem sokat tus tenni egyedül, támogatók nélkül.

A Huszt című epigramma talán azért is fontos, mert két sora szállóigévé vált:

"Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort:

Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!" .

Az utolsó négy sora a haza és az emberek jövendőjét foglalja össze. Megszólítja a költői ént, de akár szólhat a hazában élőknek is. Mert mit ér visszamerengni a múltba, amikor a jelenben kell tevékenykedni, hisz abban élünk. Kölcsey a Huszttal próbál ráébreszteni az alvó Magyarországra.

A Zrínyi versek. Zrínyi alakja is ösztönzi, hisz példaértékű Zrínyi élete, munkája. Az ország helyzete nem éppen a legjobb, mert a hazafiak börtönben vannak.

A Zrínyi dala egyfajta dialógus a költő és a Vándor között. A költő csak kérdez, vádol, s reménytelen ismét. A hősi dicső múlt ismét szembekerül a sivár jelennel. A haza régi fénye már halványan pislákol s kihunyni készül. Számon kéri a magyaroktól (vándortól) ,hogy merre vannak olyankor, amikor szükség lenne rájuk?! Érzékletes képekkel fejezi ki dühét "omladék", "néma hant" .

"Völgybe űl a gyáva kor."

A haza magára van hagyva, végveszély fenyegeti. A Vándorhoz kiált, s reménytelenül hagyja magában ezt az egészet. A nemzet, illetve a nemzetiesség megszűnik létezni többé.

A Zrínyi második dala ismét segélykiáltás, csak ez most a sorshoz. Pesszimista hangulat uralkodik Magyarországon, így nem csoda a költői gondolatok sora sem. A sors számon kérő, de ez nem meglepő mivel tőle is függ az emberek jövője. Hol áldást ad, hol eltapos, átkozza a saját szülötteit. A remény végre megcsillanni látszik, majd eltűnik a századok temetőjében. A magyarokat kihalásra ítéli a sors, s e hazán más nép érzi majd magát otthon. A segélykiáltás viszonzatlanul marad.

A haza sorsa Kölcsey versei alapján igen csúfos, sőt gyalázatos. A múlton rágódni nem érdemes, előre kell nézni, ott a jövő. Kölcsey hatásos képekkel, dinamikával és valós érzésekkel mutatja be versei által a MAGYART, aki nem képes a hazaért tenni, sőt talán még magáért sem. Szomorú helyzet, hogy ez nem csak Kölcsey korában volt jelen, hanem napjaink társadalmára is jellemző. Szerencsére Kölcsey költészete fennmaradt, így a Himnusz is, aminek a keletkezése a magyar kultúra napja lett.

Függvények

Függvények http://www.mathematika.hu/viewpage.php?page_id=17

http://www.math.bme.hu/~geom/Oktatas_2007-08-1/MatA1H0/07_fuggv_elm.pdf

Exponenciális függvény

http://www.mathematika.hu/viewpage.php?page_id=23

Rendi szervezkedés Thököly-felkelés Török kiűzése

Rendi szervezkedés

Thököly-felkelés

Török kiűzése

1.Wesselényi-féle összeesküvés (1666-1670)

oka: a Vasvári-béke miatti felháborodás
vezetője: Wesselényi Ferenc (korábban Habsburg hű nádor, főúr is volt)
résztvevő: Zrínyi Péter (Zrínyi Miklós öccse), az esztergomi érsek, korábbi országbíró is részt vesz I. Rákóczi Ferenc

– fegyveres harcra csak a felvidéken kerül sor– a felkelés nem bontakozik ki, önmagukat feladják, a vezetőket kivégzik– a köznemesek egy része is csatlakozott

2. Reakció a felkelésre

I. Lipót felfüggeszti a rendi alkotmányt, nyílt abszolutizmust vezet be.
– nincs országgyűlés
– nincs nádor →német helytartó van helyette
– adót növelnek
– üldözik a protestánsokat
– a végvári katonákat elbocsájtják ²/₃-át → idegen zsoldosok Habsburg kéz alatt →a sérelmek az egész magyar társadalmat érintik

3.Thököly Imre-féle felkelés (1678-1685)Thököly főúr (nemes), felesége Zrínyi Ilona (Zrínyi Péter lánya)
oka: I. Lipót önkényuralma
a felkelés társadalmi bázisa: kuruc, vitézlő rend, bujdosók, (elbocsátott katonák, elmenekült papok, jobbágyok, lesüllyedő nemesek)

– elfoglalja a felvidéki bányavárosokat

1682–85 Felső Mo. Fejedelmének választották, a török elismerte a fejedelemséget. Thököly abban bízott, hogyha a török elfoglalja Bécset ő lesz egész Mo. ura.

Eredménye: I. Lipót elgondolkodik, lemond a nyílt abszolutizmusról
1681 Soproni országgyűlés

4. Török kiűzése

előzménye: 1683 Bécset a török megtámadja, de nem sikerül 2 hónapnyi ostrom után sem elfoglalni. A bécsiek segítségére siet Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári főherceg.→ Habsburgok forduló politikája a védekezés helyett a támadás → török kiűzése

Erdély aranykora

Erdély aranykora

1. Bethlen Gábor előtt

Bocskai halála után Rákóczi Zsigmond lesz a fejedelem, de a hajdúk hamarosan Báthory Gábort juttatják fejedelemséghez. Erőszakos politikája miatt lemondatják.

2. Bethlen Gábor Erdély aranykora (1613-1629)

– tiszántúli kálvinista családból származott
– Báthory Zsigmond udvarában nevelkedett
– Bocskai híve
– Basta egyeduralma ellen tiltakozva a törökhöz menekül
– a török támogatásával lesz Erdély fejedelme

célja: Mo.-t Erdély segítségével egyesíteni
példaképe: Hunyadi Mátyás erős állama

Uralma alatt rend és nyugalom a jellemző.

3. Belpolitika
A rendi intézmények megvannak ugyan, de igyekszik háttérbe szorítani a rendeket, a fejedelem igen erős. A fejedelem hatalmas birtokokkal és hadsereggel rendelkezett.

4. Külpolitika
– török függés, nincs önállóság
– évi 10 ezer arany a töröknek
– távolabbi cél: a török kiszorítása
– Habsburg ellenes 30 éves háborúba bekapcsolódnak és rájönnek, hogy egyszerre a Habsburg és a török ellen nem lehet harcolni.

5. Gazdaságpolitika
– korszerű
– különösen a kereskedelmet és az ipart támogatja (külföldi iparosokat, bányászokat telepít be)
– rendezi a fejedelmi kincstár helyzetét:

• visszaveszi az eladományozott fejedelmi birtokokat
• állami monopóliumot vezet be
• a pénzverést az állam felügyeli
• évi 500 ezer arany bevétele lesz így

6. Kultúra
Gyulafehérváron könyvtárat és egyetemet hoz létre, ezért is válik kulturális központtá.
– külföldi tudósok, művészek érkeznek az országba, a külföldi egyetemeken sokan tanulnak
– udvara a késő reneszánsz

Erdély a 30 éves háborúban

1619 bekapcsolódik a háborúba, Bethlen elfoglalja Kassát, a felvidéken győzelmek

1622 Nikolsburgnál békét köt a Habsburggal (Bécsi béke megerősítése+ 7 vármegye)

Bethlen utóda: I. Rákóczi Ferenc 1643 felújítja a háborút a Habsburgokkal a svédekkel szövetségben, de a török megtiltja a harcot, mert fél Erdély megerősödésétől

1645 Linzi béke (Ausztria) megerősítik a korábbi állapotokat

I. Rákóczi utóda II. Rákóczi Ferenc

1657 a török engedélye nélkül háborút indít a lengyel trónért , erre a törökök hívják a krími tatárokat

Apafi Mihály uralkodása, fejedelemsége

– a török hűbérese
– fejedelemsége alatt véget ér Erdély függetlensége

Beszél a fákkal az őszi szél...

Keletkezés:1847.Szeptember ,nászútja alatt a kastélyban születik meg a költemény.

Alapgondolata: Szabadság és az ezért folytatott harc. De mögötte ott van Júlia megnyugtató biztonságot ad háttérként.

Szerkezete:

1.versszak:

Természeti képpel és megszemélyesítéssel indítja a képet. A képek borongó,mélabús hangulatúak. Sejtelmes előérzetet is keltenek,talán ez elmúlást susogja a szél a fáknak? Következő két sorban a költő megadja a saját helyzetét. A refrénből sugárzik a költő idillikus helyzete.

2.versszak:

A szerelem mellett megjelenik a vers másik vezérszólama, a szabadság gondolat. A szabadság gondolat kimondása után,emelkedőben van a vers intenzitása(nyargal).A költő képzelete szárnyalni kezd,de felesége jelenléte visszatéríti mindig a valóságba.

3.versszak:

Két féle harcot jelenit meg,a zsarnokér vivott harca kényszeríteni kell az embereket. A szabadságért vivott küzdelem azonban könnyedén megy, még a fájdalomról is elfelejtkeznek. A szabadságot egy mosolygó lányként jeleníti meg.

4.versszak:

Indulatos hangnemmel folytatódik(indulatszó)illetve változó modalitású mondatokkal. A harc hasznával kapcsolatban eloszlatja gyötrő, belső kételyeit a diadal úgy is a szabadságé lesz. A mosolygó lányka a bosszúállás angyalává válik. A refrén megfékezi a kitörni készülő indulatot.

5.versszak:

Romantikus, látomásos képekben vetíti előre a szabadság ellenségeinek borzasztó halálát. A látomás bemutatása után a költő visszatér a valós világba, de a megélt látomás érezhető rajta.(villám, mennydörgés)

Folyt.köv.

Egy gondolat bánt engemet...

Témája: A világszabadságért folyatott harc a halál.

Műfaja: Rapszódia

Keletkezése: 1846.December

A vers kulcsszavai: A világszabadság,a halál. A világszabadság szó a vers közepén, kiemelkedő helyen foglal helyet.

Szerkezete: 3 nagy egységre osztható

1.egység:

Elutasítja magától a békés halál lehetőségét egy felkiáltásban. Kétféle halál lehetőségét villantja fel. Az első a lassú, hétköznapi halál, hasonlat fejezi ki ,elfogyó gyertyaszál”, hervadó virág”. Negatív töltetű szavakkal tartja távol magától ezt a lehetőséget, a féreg, rág, elhagyott, üres, lassan szavakkal fejezi ki. A lassan szó megismétlésével fokozza a statikusságát. Egy hatásos felszólításban utasítja el magától ezt a fajta halált. Következik a dinamikus,gyors halál bemutatása egy igenlő felszólítással, legyek fa” ige és a mondat elején áll. A fa és a kőszirt képben az a közös hogy mind kettő gyors erőteljes hatás által semmisülnek meg(villám,szél, mennydörgés).A sorok dinamizmusát az erőteljes igék biztosítják. (fut, csavar, dönt).

2.egység:

A nyomorgó rabszolganép harcba indul a világszabadságért. Ebben a harcban a költő hősi halált hal majd. A jövőre, a ,,Ha majd...”feltételes időhatározói közmondat. A harc látomását színekkel (piros) és erőteljes hangulatokkal festi le (zörej,zendül,elharsogják).

Zaklatottabb,gyorsan változó képsorok követik egymást. Feltűnő az ott határozószó többszöri ismétlése amely a hangszínre utal. A verssorok is váltakozó hosszúságúak.

3.egység:

Temetés látomása. A piros szint a fekete váltja fel,az erőteljes hangokat pedig a lassú gyász zene. A költőt lelkesíti az hogy az utókor kegyelettel ápolja a hősök emléket. A 2. egység szenvedélyes,lüktető képei után,szentimentálissá válik a vers vége.

Hogyan írjunk HTML és CSS kódot?

1.Fejezet

Hogyan írjunk XHTML és CSS kódot?

Az XHMTL és a CSS két teljesen különböző állatfajta, pontosabban webszerkesztésre vonatkozó előírás. Mindkettőnek jól megkülönböztethető kinézete és célja van. Ha együtt használjuk őket, hasznos információgazdag és szemet gyönyörködtető weblapokat hozhatunk létre.

Ha másképpen szedett példákat látunk itt vagy későbbi fejezetben, pontosan kell azok szövegét beírnunk, amikor végrehajtjuk a könyv gyakorlatait. A nyelv rendszerét leíró szabályok neve nyelvtan, idegen szóval szintaxis. Ebben a fejezetben az XHTML és a CSS nyelvtanát fogjuk megismerni. Megtanuljuk, hogy mi végre vannak az egyes előírások, hogyan néznek ki, és hogyan lehet egy HTML, illetve egy CSS lapot megírni. Ez a fejezet ismerteti mind az XTML, mind a CSS alapszabályait is, például, hogy mikor kell szóközt használni, mikor pontosvesszőt, vagy mikor zárójelet.

A webhelyek felépítése

Most röviden összefoglalom, mi kerül egy webhelyre.

A weblapokon lehet szöveg, kép, hivatkozások, hangok, filmek és mozgó elemek. És az egyes weblapok tartalmazhatnak különféle programnyelveken (JavaScript, PHP, ASP) írt parancsfájlokat, amelyek segítségével a weblap látogatója is beleszólhat, mi történjen a következőkben, illetve egy adatbázishoz kapcsolják a weblapot, vagy összegyűjtik az űrlapokon beküldött adatokat.

Ezek a darabok segítik abban, hogy a weblap tartalma a böngészőprogramok ilyen például az Internet Expoler vagy a Netscape Navigator- ablakában olvasható vagy használható módon jelenjen meg, a HTML vagy az XHTML. A böngészőprogram a Világhálóra nyíló ablak, az XHTML pedig az a nyelv, amely tudatja a böngészővel, hogy hogyan kell formázni a weblapot alkotó összetevőket.

A CSS úgy lép be a képbe, hogy formázási stílusokkal tudja módosítani a weblap formázható elemeit. A stílus vonatkozhat színre, elhelyezésre, képekre, betűkre, térközökre, de az XHTML által megformázott, az egész weblap alapját képező részeket és összetevőket nem módosítja.

Az Internet a világ minden részéről egymáshoz kapcsolódó számítógép-hálózatok óriási halmaza. A Világháló (Word Wide Web, röviden WWW) az Internet része ugyan, de nem azonos magával az Internettel. Az Internetnek a Világhálón kívül számos más része is van, ilyen például az email (elektronikus levelezés).

Mi az XHTML és a HTML?

A Hypertext Markup Language (HTML, hiperszöveges leírónyelv) egy programozási előírás, amely azt szabályozza, hogy miként kell megírni a weblapokat ahhoz, hogy a számítógépek megértsék és megfelelő módon jelenítsék meg azokat. Az XHTML az Exetensible Hypertext Markup Language (bővíthető hiperszöveges leírónyelv) kifejezés rövidítése, egy olyan előírás, amelyet a HTML-ből fejlesztettek ki. Azt perceken belül meg fogjuk látni, mit jelent az „extendible” (bővíthető) szó, de a HTML és az XHTML szerepének megértéséhez meg kell előbb értenünk a HTML névben szereplő három kifejezést.

A hiperszöveg (hypertext) egyszerűen csak olyan szöveg, amely a hipertérben az Interneten található. Ez egyszerű (formázatlan) szöveg, amely a weblap tartalmát hordozza, valamint programozási információk, amelyek a weblap megjelenítéséhez és más weblapokhoz szükségesek. A hiperszöveget egy leírónyelv (markup language) segítségével lehet formázni. Ez egy olyan szabványos jel- és kódkészlet, amelyet minden böngésző képes értelmezni.

A Világhálóra vonatkozó különféle szabványi előírások- köztük az XHTML létrehozásával és közzétételével foglalkozó szervezet a World Wide Web Consortium, rövidítve W3C, amely a www.w3.org címen érhető el. Érdemes még tudni arról, hogy rajtuk kívül létezik a Web Standards projekt, egy olyan önszerveződő egyesülés, amely az internetes szabványok elfogadtatásáért küzd, és a www.webstandards.org címen érhető el.

A leírókód (markup) két dolgot árul el a szövegről vagy egyéb weblaptartalomról: először is azonosítja, hogy milyen szerkezeti felépítést igényel a tartalom. Ha a weblapot úgy képzeljük el, mint csupán szavak halmazát, akkor a HTML az a leírókód vagy keret, amely megadja, hogy bizonyos szavak címsorok, listák vagy bekezdések legyenek. Az, ahogyan a szöveget kódokkal látjuk el, a weblapot jelentéssel bíró információkból álló részekké – például címsorokká, alcímekké és idézetekké -szervezi.

A leírókód meghatározza ezenkívül ezeknek az elemeknek a megjelenítését is, például a címsorokhoz és alcímekhez használt különböző betűtípusokat. Amikor első ízben kifejlesztették, a HTML volt a képernyőn való vizuális megjelenítés meghatározásának egyetlen eszköze. Amikor a Világháló elindult, a Hypertext Transfer Protocol (http) protokoll által átvitt egyetlen információtípusok átvitelére, megjelenítést meghatározó leírókódok kerülnek a HTML-be, hogy segítsék az újfajta adattípusok formázását. Néhány évnyi meglepően gyors növekedés után az eredetileg az egyéni elemek kódolására használt HTML kezdett túlméretezetté válni. Nyilvánvalóvá vált, hogy pusztán a leírókódot használni a megjelenítés szabályozására nem elég hatékony módszer arra, hogy meg lehessen határozni, hogyan nézzenek ki az egyes webhelyeken lévő szövegek és képek, ezért a webes közösség kifejlesztette a rangsorolt stílusokat (Cascading Style Sheets, CSS), mint a megjelenítés kezelésének egy jobb módszerét.

Irodalom tételek

1. Kölcsey Ferenc pályaképe. A Himnusz elemző bemutatása.

2. Kölcsey Zrínyi-versei

3. Vörösmarty pályaképe, A Szózat elemző bemutatása.

4. A Himnusz és a Szózat versének elemző bemutatása.

5. Vörösmarty Előszó című versének elemző bemutatása

6. A Csongor és Tünde drámai mesejáték elemzése

7. Petőfi Sándor pályaképe,ars poeticája a XIX. század költői.

(8.Petőfi látomásköltészete. A puszta télen című költemény elemzése)

9. Petőfi tájköltészete. A puszta télen című költemény elemzése.

10. Petőfi az Apostol című elbeszélő költeményének bemutatása.

+11. Arany János élete,pályaképe. A Toldi estéje elbeszélő költemény bemutatása.

Történelem tételek

1. Angol abszolutizmus

2. A francia abszolutizmus

3. Az angol polgári forradalom előzményei,a polgárháború kirobbanása

4. A köztársaság létrejötte,Cromwell diktatúrája és az alkotmányos királyság kialakulása Angliában.

5. M.o. a mohácsi csata után. Az ország háromrészre szakadása.

6. Az Erdélyi Fejedelemség létrejötte.

7. A török hódoltság közigazgatása adózási és társadalmi sajátosságai

8. A 15 éves háború és Bocskai-felkelés. A bécsi és zsitvatoroki béke. A hajdúk.

9. Erdély aranykora Bethlen Gábor idején

10. Zrinyi Miklós politiai programja, hadjáratai. A vasvári béke.

11. A Rákoczi szabadságharc okai, előzményei. A harc menete a szécsényi országgyűlésig

12. A Rákoczi szabadságharc menete 1705-től a szatmári békéig. A kuruc állam megszervezése.

Mondattan

Mondat: a beszéd legkisebb egysége, olyan minimális közlemény, amely a közlésfolyamatot egy közlésmozzanattal (pl.: felhívás, közlés, tájékoztatás, kifejezés) építi tovább.

Formai szempontból a lezártság jellemzi és a hanglejtés egysége.

Mivel minden mondat csak szövegben illetve beszédhelyzetben tölti be a funkcióját, a szöveg láncszemnyi egységének is nevezzük.

Beszédünkben a mondatokat először a nyelvi jelekből a nyelvtani szabályokkal megszerkesztjük, majd a szövegbe beszerkesztjük.

Csoportosítása

1. szerkezet szerint

2. modalitás szerint (kijelentő, kérdő, felszólító, óhajtó, felkiáltó)

3. logikai minőség szerint

   
   

   1. Szerkezet szerint

   Tagolt mondatok: teljes

   hiányos: pl.: Jó estét! Vacsora a hűtőben!

   Preditatív szerkezet, nincs Alany Állítmány, csak nyelvtani formájukban hiányosak, értelmük, jelentésüket a szöveg teszi teljessé.

   Tagolatlan (szervetlen): Ne!. Ó, jé, ejnye, fúj. Hé, tisztelt hallgatóink

A mondat modalitása

Modalitás

A mondat modalitása a beszélőnek a mondanivalójához való viszonyát jelenti. 5 -féle mondatot különböztetünk meg.

Kijelentő mondat:

• semleges, célja a közlés, jele : .

• az állítmánya kijelentő módban áll

  
  

  
  

Kérdő:

• információ szerzés, jele: ?

• eldöntendő: Igen/Nem a válasz

• kiegészítendő: kérdő névmás

Miért nem szóltál nekem? Kijelentő mód

Küldjek orvosért? Felszólító

Megkérdezhetném öntől az utat? feltételes

Felkiáltó:

• érzelmet, állapotot, indulatot fejez ki (Ó eltörtem a lábam.)

• jele: !

• Jellegzetes intonációja nincs, viszont nagyobb hangerő jellemzi

• indulatszavakat használ

• kijelentő módú az állítmány

  
  

  
  

  Felszólító:

  • felhívó jellege van, a beszélő akaratát fejezi ki, másokra hatni, cselekedtetni akarja a másikat

  • indulatszó, módosítószó

    
    

    
    

    Óhajtó mondat:

    • jele:!

    • Vágyakat, kívánságokat közöl

    • közvetlen cselekvésre nem buzdít

    • állítmánya feltételes módú

      
      

      A MONDATOK LOGIKAI MINŐSÉGE

      állító: Szeretem a tavaszt. Van e még időnk? Döntsd el végre! Nem vele találkoztam tegnap.

      Tagadó: Nem találkoztam vele tegnap. Nem szeretem a havat. Ne habozz annyit!

      
      

Alany és Állítmány

Állítmány fajtái

-igei állítmány:

• utal a cselekvés idejére, módjára, az alany személyére és számára

• utal a cselekvés irányultságára, határozottságára

-névszói:

• főnév

• melléknév

• számnév

• igenév

-névszói-igei állítmány:

• névszó+létige (marad, múlik)

Az alany alapesetben álló főnév/ névmás/ melléknév/ számnév/ melléknévi igenév

• sose lehet viszonyragja

• kérdése: kit, mit, ki, mi, + az állítmány

  Alany fajtái:

  • általános névmás

  • határozott/ határozatlan alany

  • rejtett alany

  • főnévi-igenév

  • mutató névmás

  • kérdő névmás

  Az alany elmaradásának eredetei:

  Terítve van. Tapadásos alany

  Villámlik.

  Havazik.

  Hajnalodik. Alanytalan mondatok (időjárásra vonatkozik általában)

  Alany és az állítmány egyeztetése

  1. Alany-Állítmány alaki egyeztetése

  Az Állítmány az Alany számához és személyéhez igazodik.

  Én ismerem a titkát. E/1 számban és személyben egyezik, mert Egyes szám első személy az Én, az ismerem pedig rá vonatkozik

  Hűvösek az esték. Többesszám mind a kettő, tehát többesszámában egyezik meg. A „k” a többesszám jele is.

  A lányok ügyesebbek voltak. T/3 a lányok, mert hát ők többen vannak, az ügyesebbek az többesszám szintén és a voltak az is T/3.

  2.Értelmi egyeztetése

  Ha az alany formailag többesszámú, de egy fogalmat jelöl, akkor állítmány, egyesszámban jelöljük.

  
  

  Megjelent a Vasárnapi hírek.

  Az Amerikai Egyesült Államok csatlakozott a javaslathoz.

  3.Az állítmány egyeztetése több alannyal

  a) ha több Egyesszámú Alany van pl.: Só, liszt, cukor is volt otthon.

  Ha tárgyról van szó, akkor Egyesszámú az állítmány, de ha személyről van szó, akkor Többesszámú is lehet.

  pl.: Anya és apa megitták a teát. T. szám

  Anya és apa megitta a teát. E. szám

  b) Ha különböző számú alanyok kerülnek egymás mellé, akkor az Alany mellé a többesszámú alany kerül, az Állítmány többesszámú lesz.

  Pl.: Megérkeztek a színészek, a rendező és az operatőr.

  c) Az alanyok különböző személyűek, akkor az állítmány többesszámba kerül és a legkisebb nyelvtani személyhez hasonul, igazodik.

  pl.: Te és Zsolt velem jöttök. T/2

Érvek az elektronikai adathordozó mellett és ellen

• A nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum sajátosságainak összehasonlító ismertetése.

Érvek az elektronikus adathordozók mellett:

• a szöveg gyorsan elérhető, az olvasó nem kényszerül arra, hogy felkeressen egy könyvtárat vagy egy könyvesboltot
• a magas könyvárak mellett fontos szempont az olcsóbb hozzáférés
• ha egy szöveg szerepel a megfelelő adatbázisban, akkor mindig elérhető, nem kölcsönözhetik ki, mint egy könyvet
• a sokat olvasók számára gyakran gondot okoz a könyvek elhelyezése, néhány száz kötet már komoly tárolási problémához vezethet
• az internetes letöltés vagy a lemezen történő tárolás esetében jóval kisebb a tárolás helyigénye
• a számítógép segítségével sokkal könnyebb megtalálni egy bizonyos szöveghelyet
• ha az olvasó szeretne visszaidézni egy korábbi részletet, szófordulatot, kifejezést, nevet stb., a kereső programok segítségével ezt gyorsan megteheti
• az olvasásnak ez a módja környezetkímélő, hiszen szükségtelenné teszi a papír felhasználását
• a digitalizálás hozzáférhetővé teheti az anyanyelvi kulturális örökség nagy részét
• könyvtári állományok nyomtatott anyagainak digitalizálása más országok (földrészek) könyveit, nyomtatott szövegeit is elérhetővé teszi

Érvek a hagyományos könyvforma mellett:

• a könyv, mint sajátos „tárgy” az olvasás legkevésbé helyhez kötött lehetőségét nyújtja
• nem kell a számítógépes asztal mellett tölteni az olvasására szánt időt
• még egy laptop sem alkalmas arra, hogy tetszőleges testhelyzetben olvassuk a képernyőn megjelenő szöveget
• a könyv a leginkább mozgatható (bárhova szabadon magunkkal vihető) szöveghordozó
• a számítógépet nem célszerű gyakran mozgatni, a laptop pedig sérülékeny is lehet
• a számítógép segítségével történő hozzáférés egyszeri nagyobb összegű befektetést igényel
• egy komoly nagyságrendű beruházással szemben a könyvtári belépőjegy lényegesen kifizetődőbb
• még távol van az az idő, amikor minden család minden tagja saját számítógépén olvashat
• a könyv sokkal inkább kíméli a szemet, mint a képernyő
• a hosszabb szövegeket többnyire kinyomtatják, nem képernyőn olvassák el, így a papírfelhasználás valójában nem csökken
• a könyv nem csupán adathordozó, hanem formájával is esztétikai élményt nyújtó (mű)tárgy
• nem minden nyomtatásban megjelenő könyv kerül fel az internetre
• az internetre kerülés válogatási szempontjai sokszor esetlegesek, nem nyilvánosak
• gyermekekre kifejezetten káros a monitor előtt rendszeresen eltöltött hosszabb idő

Könyvtárak

KÖNYVTÁRAK

• A könyvtárak típusai. Egy korszerű könyvtár terei, részei. Könyvtári katalógusok
• Mi a könyvtár fogalma?
• Milyen könyvtárfajtákat különböztetünk meg? Mi az egyes könyvtárfajták szerepe? Mondjon egy-egy példát is rájuk!
• Melyek az könyvtár részei? Mutassa be az egyes részek feladatát pár mondatban!
• Az elektronikus (digitális) könyvtár fogalma és szolgáltatásai.
• Könyvtári katalógusok használata (betűrendes katalógus, tárgyi katalógus, elektronikus katalógus, egyéb katalógusok).

A könyvtárak típusai gyűjtőkörük és felhasználói körük szerint

Nemzeti könyvtár: (Országos Széchényi Könyvtár, Buda) a könyvtár gyűjtőköre a magyar vonatkozású dokumentumokra terjed ki, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy magyar nyelven adták-e ki.

Szakkönyvtár: egy-egy szakterület irodalmát gyűjti, rendszerezi és teszi az olvasók és szakemberek számára hozzáférhetővé.

Közművelődési könyvtár: széles a gyűjtőköre, a szépirodalmat, ismeretterjesztő és tudományos irodalmat, időszaki kiadványokat stb. gyűjt és kölcsönöz. Egy-egy falu vagy város lakóinak nyújt könyvtári szolgáltatásokat.

Iskolai könyvtár: gyűjti, rendszerezi és hozzáférhetővé teszi a tankönyveket, a kézikönyveket, a tanulásban használható ismeretterjesztő irodalmat, a szakirodalmat, az ifjúsági irodalmat, a szépirodalmat és a pedagógusoknak szóló irodalmat. Audiovizuális és elektronikus dokumentumokat is gyűjt, van szabadpolcos rendszere, olvasóterme, médiatára és hálózati számítógépei, internet-csatlakozással.

Könyvtári szolgáltatások

• kölcsönzés
• olvasótermi szolgáltatás
• referensszolgáltatás
• bibliográfia készítése
• témafigyelés
• másolatkészítés
• zenehallgatás, videó
• könyvek előjegyzése
• internethasználat, adatbázisok használata

A könyvtár funkcionális terei

• szabadpolcos rendszer – szépirodalmi művek, ismeretközlő irodalom
• olvasóterem – kézikönyvek, folyóiratok
• kutatószoba, fénymásoló, videotéka és fonotéka
• katalógusok
• kölcsönzőhely

Könyvtári rend – jelölések a könyveken

Témák, könyvek, szerzők, stb. kereséséhez fontos, hogy rend legyen a könyvek, dokumentumok között. Így minden könyvtárban van osztályozás, besorolás és könyvtári jelek a könyveken.

ETO – Egyetemes Tizedes Osztályozás: a könyveket témájuk alapján a tudományok szerint osztályozza. Az ETO fa gráfszerűen (hierarchikusan) 10 főosztályt különböztet meg, s minden főosztályt 10-10 osztályra és minden osztályt 10-10 alosztályra oszt. Az ETO-osztályozás alapján minden szakterülethez hozzárendelhető egy szám, annál több számjegyű, minél speciálisabb a szakterület, ezt nevezik ETO-számnak. Az ETO-számból képezik a könyv szakrendi jelét, kódszámát, pl: 913. Ha a könyvek a szakrendi jelük növekvő sorrendje alapján helyezkednek el, akkor a könyvek szakrend szerint rendezettek.

Cutter-szám vagy betűrendi jel egy betű és utána kétjegyű szám. A betű a szerző nevének vagy (ha ismeretlen) a mű címének a kezdőbetűje, a szám pedig a szerző sorszáma (az azonos betűvel kezdődő szerzői nevek között), pl. Arany János A76. A szabadpolcokon a könyvek sorrendjét a betűrendi jel határozza meg.

Raktári jelzet: szakrendi és betűrendi jel együtt

ISBN szám: a könyvek nemzetközi azonosító száma, minden könyvnél más. (Mo-n kiadott könyvek ISBN-száma 963-mal kezdődik.) Az ISSN szám jelöli a sorozatokat.

A katalógus

Minden könyvhöz tartozik egy katalóguscédula, mely bibliográfiai leírást tartalmaz a könyvről. A katalóguscédulákat különféle sorrendbe rendezhetjük, a rendezés a rendszavak alapján történik, melyeket piros aláhúzással jelölnek.

A bibliográfiai leírás a könyv azonosításához és visszakereséséhez szükséges minden fontos adatot tartalmazza, egyezményes sorrendben.

A katalógus a bibliográfiai leírások rendezett halmaza. Lehetővé teszi a könyvek azonosítását és visszakeresését a könyvtárban. Formáját tekintve a katalógus lehet cédulakatalógus, kötetkatalógus vagy elektronikus katalógus.

Keresés: ha a katalógusban megtaláltuk a keresett téma, illetve könyv katalóguscéduláját, annak a bal felső sarkában lévő raktári jelzete alapján kereshetjük meg a könyvet a könyvtárban, illetve kérhetjük a könyvtárostól.

A katalógusok fajtái

Betűrendes katalógus (leíró katalógus)

• Cím szerinti katalógus
• Szerzői katalógus
• Sorozati katalógus

Tárgyi katalógus

• Szakkatalógus – az ETO-szám szerint rendezik sorba a katalóguscédulákat
• ETO-katalógus
• Tárgyszókatalógus

Egyéb katalógusok

• Folyóirat-katalógus
• Audiovizuális katalógus

Elektronikus katalógus – katalógus, mint számítógépes adatbázis. Pl: MOKKA, OPAC

A rekordok tartalmazzák az egyes dokumentumok fontosabb adatait, ezek felelnek meg a bibliográfiai leírásoknak. Az elektronikus katalógusok sokkal „rugalmasabbak”, mint a hagyományos katalógusok, sokféle szempont szerint lekérdezhetők, rendezhetők. Egyszerű vagy részletes keresést végezhetünk benne.

A hagyományos könyvtárak elektronikus szolgáltatásai

Online digitális szolgáltatás (távolról vagy közvetlenül a könyvtárból igénybe vehető)

• könyvtárak webhelyein vagy elektronikus katalógusokban kereshetünk, egyszerre akár több könyvtárban is.
• internet egészén kereshetünk keresőgépekkel vagy tematikus keresővel, esetleg böngészhetünk az URL-ek között, használhatjuk az internet nyilvános adatbázisait.
• a talált dokumentumok személyes használatra általában letölthetők, illetve kinyomtathatók.

Offline digitális szolgáltatás

• digitális adathordozón meglévő adatbázisok, rendszerezett dokumentumok vagy programok használata.
• ezek lehetnek helyben használhatók vagy kölcsönözhetők is.

Az elektronikus könyvtár

Olyan könyvtár, amely kizárólag elektronikus dokumentumokat gyűjt, rendez, feltár (katalogizál), tárol és általában hálózaton (interneten) keresztül az olvasók rendelkezésére bocsát. Az elektronikus digitális online könyvtár anyagát a szolgáltató szerver(ek) tárolják, amely hálózatról közvetlenül elérhető, emberi beavatkozás nélkül.

Az elektronikus online könyvtárat gyakran virtuális könyvtárnak nevezik, mivel a dokumentumok digitális formában vannak jelen, és csak online módon érhetők el.

Biztonsági okokból célszerű, hogy legyen az elektronikus könyvtárnak egy offline része is, ahol a könyvtár anyaga digitális adathordozó(ko)n is megtalálható (esetleg kölcsönözhető is), lényegében függetlenül a hálózattól.

Elektronikus könyvtárak: MEK, Neumann-ház

Internetes adatbázisok

• Távoli online adatbázisok használata az interneten.
• Ismertesse az online adatbázis fogalmát!
• Csoportosítsa az online adatbázisokat témájuk illetve fenntartójuk szerint! Mindegyikhez soroljon fel legalább két-két népszerű példát!

Internetes adatbázisok

Az interneten fellelhető adatok gyakran szét vannak aprózódva. Sok hasonló témájú lap található, ezek közt navigálni mégsem egyszerű. Erre a problémára nyújtanak segítséget a kereső oldalak ahol bármire rá lehet keresni.

Vannak helyek, melyek adataikat és/vagy felépítésüket megnézve egy adatbázist adnak ki. Sok ilyen szolgáltatás létezik. Vannak internetes könyvtárak (pl. mek.oszk.hu), hírportálok (pl. index.hu), filmadatbázisok (pl. imdb.com), zenei cd adatbázisok (pl. cddb.org), stb.

Feladatok: egy tetszőleges adatbázis bemutatása, az adattartalom, keresés, böngészés az adatbázisban.

Elektronikus levelezés

• Elektronikus levelezés. A levelezőprogram használatának és beállításának bemutatása a gyakorlatban
• Ismertesse az elektronikus levelezés alapfogalmait!
• Ismertesse az elektronikus levél részeit!

Levelezőprogramok szolgáltatásai

A levelezőprogramok az e-mail-ek küldésére és fogadására használható programok, ezeket különböző protokollok ismeretével teszik lehetővé. Az online (interneten lévő) programok egy fiókhoz kötődnek és főleg smtp és pop kapcsolatokkal dolgoznak. Az offline programok függetlenek a fiókoktól, több is megadható nekik és szélesebb protokoll csomagot támogatnak.

Alap funkció a küldés/fogadáson kívül. A levelek csoportosítása mappákba, az elküldött és fogadott levelek és csatolmányok tárolása. Az archiválás és levelek törlése is gyakori funkció. Ritkábban található meg, de hasonlóan fontos a levelek vezérlésének lehetőségei, ilyen a prioritás beállítása, az olvasási, fogadási visszaigazolás és a levelek visszahívása is.

A küldés funkcióban megtalálható az állomány csatolása mellyel a szövegen kívül fájlokat is küldhetünk. A címzetteket több féleképpen adhatjuk meg, címzettként, titkos címzettként és másolatot kap ként is. Ezek a levél más-más részébe kerülnek be.

A fogadott leveleknek a csatolmányait letölthetjük és egy fogadott levelet továbbíthatunk, vagy válaszolhatunk rá.

Feladatok: Mutassa be egy levelezőprogrammal a levelek küldésének, fogadásának módját, a csatolmányok kezelését. A program további alap funkcióinak használatát.

Keresés az interneten

• Adatkeresés az interneten. Tematikus és kulcsszavas keresés
• Mi a tematikus és a kulcsszavas keresés?
• Ismertesse a kulcsszavak alapján történő keresés módszerét, a keresésnél használt operátorokat!
• Keresés a gyakorlatban. Keressen Jedlik Ányos életéről szóló oldalakat az interneten!

Tematikus keresés:

Tematikus keresés esetén linkek (hivatkozások) segítségével juthat el a felhasználó a keresett témájú weboldalakhoz, mégpedig úgy, hogy egyre szűkíti a fogalmakat, amíg el nem jut a megfelelő helyre. Először a legáltalánosabb témafelbontással találkozik (sport, szórakozás, hírek, kultúra…), ahonnan kiválaszthatja az őt érdeklő téma-csoportot (pl. kultúra). A linkre kattintva a következő oldalon már csak a kiválasztott téma alcsoportjait találja (film, színház, zene, irodalom…). A link-vándorlás végén már valós weboldalakhoz vezetnek linkek, vagy vegyesen szerepelnek a valós weboldalak és a további al-témakörök linkjei. Ilyen kereső oldal például a lap.hu.

Kulcsszavas keresés

Amennyiben konkrét elképzeléseink vannak a keresett témával kapcsolatban, úgy a legjobb módszer, ha végiggondoljuk, hogy a keresendő oldal milyen szavakat tartalmazhat, és ezekre keresünk rá oly módon, hogy egy ismert kereső oldalára megyünk, majd kattintunk a keresés indítására szolgáló gombon.

A keresendő szavakat azonban nem árt előre alaposan végiggondolni, hiszen ha csak egy gyakran előforduló szót gépelünk be, az a meglepetés érhet minket, hogy az adott szó több százezer oldal is tartalmazza. Célszerű pontosabb definiálás, több szó megadása esetleg a keresőoperátok használata. Mindez azért is indokolt, mert többnyire nem a keresett témával foglalkozó honlapra találunk rá, hanem újságcikkekre, egyéb lapokra, amelyek a keresett témát is említik

A keresés hosszabb időt is igénybe vehet, de sikeres keresés esetén a kívánt oldalak listáját a gép megjeleníti, amely listáról kattintással választhatjuk ki a nekünk szimpatikus lapot. A keresés eredményeként visszakapott oldalak sorrendjének azonban jelentősége van. Elsőként a beadott szöveggel pontosan egyezőket kapjuk, utána az adott szavakat tartalmazó lapokat, majd azokat, amelyek a beadott szavak közül valamelyiket tartalmazzák. Ilyen kereső oldal például a Google vagy a külföldi Altavista

Általános keresők

Az interneten az általános keresők (pl. google, astalavista, yahoo) bármely témában ad lehetőséget keresni. A keresés eredménye, a találati lista, a meghatározott kulcsszavak és a keresési motor egyéb adataiból épül fel.

Feladatok: egy kiválasztott témában keressen meg egy tetszőleges kereső oldal segítségével minél több információt. A keresés álljon minél több szóból és tartalmazzon mind taralmi, mind asszociatív részeket is pl. keressél a magyarországi honlapok közt csillagászattal kapcsolatos oldalakat, aminek köze van az ELTE intézményéhez.

Adatbázisok

Az interneten nem csak általános keresőkben lehet keresni, hanem speciális célokra létrehozott adatbázisokban is (pl. internetes könyvtár, hírportál, stb.). Ezek közt vannak ingyenes és fizetős példányok is.

Feladatok: egy tetszőleges témában mutassa meg hol keresne. Az adott kereső használatának bemutatása (pl. keress filmek közt horror témájúakat, melyek 2009-ben jelentek meg.).