Arany János: Kertben

1.vsz: helyzetkép. tájleírást ad, Tereli tekintetét a szomszédba, így jut el a figyelme oda. Az utolsó sorban megjelenik a halál.

2.vsz: A nő alakja köti össze a versszakokat.

3.vsz: A férj koporsót farag, szegények. Bölcsőből készül a koporsó.

4.vsz: A gyerek sír, s a cseléd megveri őt, hogy legyen oka sírni. A rokonok nem osztoznak gyászukban. Megjelenik a véleménye az emberekről. A kívánság hozza az embereket a részvét helyett.

5. vsz: Visszatér a kezdő kép. Öniróniát használ, az előző képek hatására véleményt mond a közönyös világról, a benne élő részvét nélküli emberekről. Filozófiai gondolatba csap át utána. 1-3 sora kötődik az előző életképhez, a pontok mutatják, elgondolkodik, megszakítja a látvány bemutatását. Kritikusan gondolkodik az emberekkel kapcsolatban. A bíbelésből kötözés lesz.

6vsz: Metaforikus kijelentő tőmondattal kezdi a versszakot, a körülöttünk lévő világot egy összezsúfolt táncteremhez hasonlítja. E táncterem pontosan megmutatja milyen a világ, mert még az ismerősök sem köszöntik egymást, a közöny érzete.

7. vsz: Az emberről való kritika: önző, húsdarab, telhetetlen, harap, elsöpör mindent és mindenkit. A hernyóhoz hasonlítja az embert, ez a kép a kerthez tartozik. A halál és a kertész párhuzama, a halál az embert pusztítja el, a hernyót a kertész. Hiába pusztul el a gonosz, mert mindig újra fog termelődni.

Pesszimizmus jellemzi a költeményt.

A forradalom története

1.) Párizsi felkelés hatása: Szétterjed az országban, a vidéki városokra, falvakra -> nagy félelem időszaka

Forradalom következménye

1789. augusztus 4 a kiváltságosok lemondanak összes előjogaikról /pl. egyház a 10-edről, nincsenek földesúri kiváltságok/

1789. augusztus megszületik az EMBERI ÉS POLGÁRJOGOK NYILATKOZATA a felvilágosodás szellem

ében

A király elutasítja a nemzetgyűlés szentesítését, az asszonyok menete októberben rábírja, hogy Párizsba menjen s felesküdjön a törvényekre.

2.) Alkotmányozó nemzetgyűlés 1789-91

-egyházi birtokok áruba bocsátották -> jómódú pol

gárok kezébe kerültek

-paraszt még mindig éhezik

-megszüntetik a céheket

-megszüntetik a vámhatárokat

Kibontakozik a politikai élet: Danton, Robespierre

A nagy polgárság az alkotmány segítségével le akarja zárni a forradalmat.

3.) 1791 szeptember az ALKOTMÁNY

tartalma: -közteherviselés

-szólás, sajtó szabadság

-törvény előtti egyenlőség

A király képtelen volt beletörődni jogai csorbításába.

pl.: -halasztó vétójoga volt, nem akadályozhatta meg a törvények végleg hatályba lépését

-a király utasítása csak miniszteri ellenjegyzéssel váltak érvényessé

A nemesség és a nagy polgárság ezzel befejezettnek tekintette a forradalmat.

4.) Politikai irányzatok

-a király hívei emigráltak, nem vesznek részt a nemzetgyűlésben

Problémák

- a nemzetgyűlés nem egységes

- az osztrák és a porosz uralkodó háborúval fenyegeti meg a francia forradalmat a francia király kérésére PILLNITZI NYILATKOZAT

-> nemzetgyűlés ebben a kérdésben sem egységes ( a háború)

a király ------------------

a király hívei-------------támogatja a

papság-------------------háborút

+ girondisták-------------

és ezzel szemben a jakubinusok és a jobb oldal

A király girondiakból álló kormányt nevez ki, akik hadüzenetet teszn

ek, szervezik a nemzeti hadsereget.

A kezdeti kudarcok után az emberek több

sége hazája védelmére kel, ekkor születik meg, a Franciák nemzeti himnusza is , a Marseilles.

6. Feszültségek éleződése

• a király 1791 nyarán megpróbál megszökni Párizsból, de felismerik és visszahurcolják ( a monarchia temetésmenete )
• a köztársaság pártiak tovább akarják vinni a forradalmat (Sans-culotte -> kispolgárok, nadrág nélküliek)
• az egyik felkelésen a nemzetőrség közéjük lövet
• a király nem szentesíti a nemzetgyűlés határozatait, akadályozza a katonai felkészülést
• 1792 augusztus 10, a királyi palota ostroma, a király börtönbe kerül
• az osztrákok és a poroszok támadása -> a porosz támadást indít a francia hadsereg ellen 1792 szeptember 20-án a Vámy domboknál megállítják
• 1792 szeptember 20 KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSA

7. Konvent

• az általános választások után a konventbe a girondisták és a jakubinusok kerültek be, mellettük elég nagy számmal az ingadozók
• jobb oldal: girondisták
• bal oldal: jakubinusok (hegy párt), Danton, Robespierre, Marat
• a girondisták meg akarják menteni a király életét
• a jakubinusok giotine halálra ítélik a királyt
• 1793 január 21 halálra ítélik a királyt

A girondista köztársaság 1792 augusztus-1793 június

új kormány: végrehajtó tanács

forradalmi törvényszék:

• minden gyanús elemet felkutassanak
• házkutatásokat tartanak
• hadsereghez forradalmi biztosokat küldenek ki

A kezdeti vereségek után terror uralkodik.

Arany János: Letészem a lantot

Műfaj: elégikus óda (elégico-óda)

Cím: a munkásságnak a leírására utal, a lant a költészet metaforája, a kezdő és a záró motívum a versben.

1 vsz: jelen

Lant /dal, írás szinonimája/ és fa . Kijelentő mondatok, az alkotás befejezését jelenti ki és indokolja azt. Kihalt belőle a tűz.

2 vsz: pozitív képekkel idézi fel a múltat, /fény, illatok és hanghatások/ ezek jó érzést keltenek.

3 vsz: Petőfiről beszél, figyelte költészetét, és motiválták egykor egymást.

Húr -lant, láng- tűz metafora.

4 vsz: A múltban elképzelt jövőről ír, amiért sokat harcoltak, a nemzetért való küzdelem állt középpontban.

5 vsz: Remélték, hogy a sok fáradozás meghozza a maga gyümölcsét, az utódok majd kegyelettel és hálával emlékeznek meg róluk. Nincs nép, nincs babér, s ezáltal nincs semmi. Lemondó felkiáltással zárja a versszakot.

A jelen elégikus hangvételű, a múlt derűs, ódai.

A refrén nyomatékosítja a lélek, szenvedély ifjúságát, ezt keresi a költő . Az utolsó versszakban tudatosítja egyértelműen ennek az elmúlását.

" Oh lelkem ifjúsága."

6.vsz: Kérdéseket tesz fel, gondolatai folytatására használ, a pontot használ. Visszatér a jelenbe. Zaklatottság jellemzi, bizonytalansága kérdésekben nyilvánul meg, a költészet lényegére kérdez rá. Nem látja értelmét munkásságában, nincs kihez szólnia sem. A képeit idézi meg.

" virágos szemfedél"

7.vsz: A végső beletörődés, nem érdekli az írás, mert nincs kinek írnia, nem érdeklik az emberek sem, nincs ereje tovább. A kihaló fa a költő szimbolikája, ha kihal akkor nem hoz virágot, nem ír több verset. Értelmezni másként is lehet, a nemzet a fa és a szabadságharc megtörte, a nemzet halál képe. Halott a hősi múlt, s odaveszett vele a lelkesedés is, e nélkül a költészet csak fonnyadó virág lehet. A virágok a benne élő embereket jelképezik. Változik a refrén, ez a teljes megsemmisülés érzete.

"Oda vagy, érzem, oda vagy

Oh lelkem ifjúsága!"

A bizonytalanságit ez a bizonyosság váltja fel.

Lírikus Arany: Az '50 -es évek lírája

Válságlírának nevezzük ebben a korszakban írt verseit, a nemzetet és a személyét ért tragédiák nagyban befolyásolták. Katasztrófaként élte meg a szabadságharc bukását, elvesztette Petőfit is, neki pedig bujdosnia kellett, állasát és vagyonát elvesztette, teljesen tönkrement. Geszten lesz segédtanító, majd 1851-ben Nagykőrösön tanár. A Nagykőrösi évek alatt sokat betegeskedett.

Mondatrészek fogalma, fajtái

http://www.google.hu/#hl=hu&source=hp&biw=1280&bih=699&q=hat%C3%A1roz%C3%B3k+t%C3%A1bl%C3%A1zat&aq=8&aqi=g1g-s1g8&aql=f&oq=hat%C3%A1roz%C3%B3k+&fp=cde83876cc84eb2c

Toldi estéje elemzés

Műfaj: elbeszélő költemény

Téma: Az öregedő Miklós újra elindul Budára, hogy megvédje a magyarok becsületét, legyőzi az olasz bajnokot. Miután a király megtudja, hogy a hős Toldi volt, megbocsát neki, kibékülnek. Miklós újra elkövet egy gyilkosságot, az őt kigúnyoló apródokat megölte. A király halált kiált rá. Toldi hazatér Nagyfaluba, készül a halálra. A király lelkifurdalástól gyötrődve siet, hogy kibéküljön vele.

Cím értelmezése: Metaforikus, Toldi életének a végére és halálára utal. Haladni kell a korral!

Gondolati mag: A király és Toldi vitája, új dolgok vs. hagyományok. A vita lényege, milyen legyen a nemzeti magatartás a haladást jelentő kultúrával szemben. Toldi a hagyományokhoz ragaszkodik, a király az újítás, haladás híve. A követendő magatartás a kettő közt van, úgy haladni a korral, hogy a hagyományainkat megőrizzük.

Énekenkénti fontos történések:

1. ének - a követ érkezése, (Nagyfalu 1.nap)

2. ének - Gyulafi testvérek párbaja

3. ének - Toldi győzelme (Buda, 4. nap)

4. ének - Toldi kegyelme, ünneplés (Buda, 4. nap)

5. ének - Toldi újra öl (Buda, 4. nap)

6. ének - Toldi halála (Nagyfalu, 7.nap)

Hasonló cselekményelemek Toldi és a Toldi estéje között:

• életlen gyilkosság /Toldi- malomkő, T. e. apródok -buzogány/
• vitéz /cseh, olasz ->Toldi legyőzi őket/
• ismeretlenség, nem ismerik fel, majd csak később
• Nagyfaluból indul mind a kettő történet
• vándorút / Toldiban részletesen bemutatja Toldi alakját, míg a Toldi estéjében erre már nincs szükség, így rövidebb a vándorút/ Budára
• konfliktus /György Toldi földjét akarja megszerezni, T.e. a király haragja

Toldi állandó jellemvonásai:

• hazafi
• hirtelen haragú
• lelkiismeretes
• erős
• büszke
• őszinte

Értékek Toldi számára:

• hagyomány
• haza
• elvhűség
• bátorság
• hősiesség

Bence alakja: hű társa mindenkor, kezdetben nevetség tárgya, megdobálják,/ de ennek dramaturgiai szerepe van, /rozsdás fegyvereik miatt később éljenzi őket a tömeg.

Toldi estéje cselekményének vázlata

Toldi utolsó próbatétele

I. ének: A Toldi-ház kertjében az öreg vitéz-régi, hű szolgája segítségével- sírt ás magának. Bence zokogását egy hírnök érkezése szakítja félbe: Pósafalvi János érkezik Budáról, hogy Toldi segítségét kérje: ismét a magyarság becsülete forog kockán. Miklós ígéretet tesz, hogy kiáll az olasz bajnok ellen, aki hadijátékban már a magyar címert is elnyerte.

II. ének: Miklós és Bence három nap alatt ér Budára, ahol éppen újabb viadalra készülnek az olasz bajnokot halálos párbajra hívják a Gyulafi testvérek. Ám hiába bátor a két levente, ha az idegen erősebbnek bizonyul náluk: mindkettejüket legyőzi.

III.ének: A porondon egyedül maradó olasz bajnokot ekkor egy "iszonyú barát" hívja párviadalra. A király felismerni véli Toldit, de úgy tudja, hogy vitéze már rég halott. A hosszú küzdelem a barát- azaz Toldi -győzelmével ér véget, aki megöli ellenfelét. A bajnok ahogy jött, el is tűnik, s a király Pósafalvi János szavaiból tudja meg, hogy valóban Toldit látta vívni.

Toldi jutalma

IV. ének: A Nagyfalu felé poroszkáló Miklóst nagyon bántja, hogy nem ismerték fel. Ám hamarosan utoléri őket az ujjongó tömeg, köztük a király követe is, aki a király kegyelméről biztosítja Miklóst. Toldi visszatér budai szállására.

V.ének: A megvénült házban Miklós megifjodik: tiszta ruhát vesz, s elindul a királyhoz. Az előszobában az apródok nótákkal múlatják az időt, egyikük éppen Toldit gúnyoló verset énekel. A betoppanó Miklós vad haragra gyullad, s buzogányát az apródok közé hajítva hármat megöl közülük. Sértődötten rohan el, a király pedig halált kiált fejére.

VI. ének: A hazatérő Toldit elhagyja utolsó ereje is, s hiábavaló Bence gondos ápolása. Miklós tudja, hogy elérkezett utolsó órája. A király lelkifurdalástól gyötörve siet haldokló barátjához, hogy kibéküljön vele. De utolsó beszélgetésük is csak azt bizonyítja: éles szakadék áll kettejük felfogása között. Toldit fáklyás menet kíséri utolsó útjára Rákos mezejéig. Harmadnapra már új sír emelkedik a Toldi-ház udvarán.

Francia forradalom

Előzménye

XIV. Lajos az abszolutizmus fénykora

XV. Lajos (1715-től) 18. század felvilágosult abszolutizmust képviselte

• a király döntéseit kegyencnők befolyásolták pl. Madam Pompadour
• iskolákat is alapított, de fényűző életmódja miatt nem kedvelték
• békét vártak tőle -> később bekapcsolódik az osztrák örökösödési háborúba és a 7 éves gyarmati háborúban

"Utána az özönvíz."

XVI. Lajos (Lui) a róla kialakult kép: enni, vadászni, lakatoskodni szeret, lusta, gyámoltalan uralkodó

felesége Maria Antoanett

-nő az államadósság, a háborúk miatt

-költséges állam aparátust tart fenn /Necker pénzügyminiszternek sem sikerült talpra állítani a gazdaságot/

Franciaország a XVIII. században

• 25 millió lakosával Franciaország Európa egyik legnépesebb országa.
• Fejlődik az ipar, kereskedelem, de 85 %-a a lakosságnak a földből, a mezőgazdaságból él.
• A gazdagodó polgárság, erősödő gazdasági pozíciója után beleszólást akar a politikába (rendi országgyűlés). A felvilágosodás eszméje hat rájuk.
• A lakosság nagyobb része paraszt, akik adóterhekben részesülnek /dézsma, robot... / Sújtja őket az is ,hogy az 1780-as években rossz volt a termés, az élelmiszerárak az egekig nőttek.
• A kiváltságosok (papság, nemesség) nem akart osztozni a terhekben. a rendi államot ők is vissza akarták állítani, de az ő jogaikat meg akarták tartani.

Az állam pénzügyi válságban van.

Francia társadalom

• kiváltságosok /papság és nemesség/
• közrendűek / burzsoázia (felemelkedett nemesség), kézművesek, munkások, parasztok

A rendi gyűlés 1788

'89 május Versailles megnyitás

A 3. rend annyi képviselőt akar, mint amennyi az első két rendnek van és fejenkénti szavazást. A király azonban csak a létszám emelést engedélyezi, a fejenkénti szavazást nem és a rendek összeülését nem engedélyezte.

A király munkálatokra hivatkozva bezáratja a tanácstermet, a nemzetgyűlés -> alkotmányhozó nemzetgyűlésnek nyilváníttatja magát, átvonulnak a közeli Labda-házba.

A király július 12-én Párizs köré katonákat rendel (tanácsadói hatására), megtörténnek az első összecsapások. A tömeg július 14-én megostromolja a Bastille-t, ez a forradalom jelképes kezdete.

Bastille = erőd, bástya

Eredetileg Párizs K-i kapuját védelmezte, később állami börtön politikai foglyok, írók számára.

Július 12-én Necker pénzügyminiszter leváltása miatt tört ki a Bastille-ban az állami lőporraktárból elszállított (250 hordó puskaport keresték.

Logaritmus

http://www.lovassy.hu/online/hirek/emelt_matek/6_tetel_Klesitz_Andras.pdf

Arany János

Élete

1817-ben Nagyszalontán született, elszegényedett hajdúcsaládba. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára.

Tanulmányai:

• nagyszalontai elemi iskola (1823-32) algimnázium
• debreceni református kollégium (1833)
• Kisújszállás ->ideiglenes tanítói állás
• Debrecen: szobrászkodik, fest, zenét szerez-> próbálkozik
• színésznek szegődik, közben anyja meghal, apja időlegesen megvakul

A nagyszalontai gimnáziumban segédtanító 1839-ben.

1840: aljegyző Nagyszalontán, Ercsey Júliát feleségül vette (Juliska és László)

1847: Toldival megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát /Petőfi barátsága/

1848 a Kisfaludy Társaság tagja lett, és a Nép Barátja szerkesztője

A szabadságharc után elveszti állását, lakását, bujkálni kényszerül.

1850: Nagykőrösön tanár, balladái itt születnek

1859: Akadémia tagja lett

1860: A Koszorú és a Szépirodalmi Figyelő szerkesztője

1865: MTA titkára, Juliska meghal

Margit-sziget: Kapcsos könyvébe írogat (Gyulai Pál), Őszikék ciklusa ekkor születik

1882: meghal

Művei:

• Toldi-trilógia (Toldi estéje, Toldi szerelme)
• Buda halála
• Az elveszett alkotmány
• Csaba-trilógia

Pályája, életműve

3 pillérű

• lírai alkotások (50-es évek válságlírája /Nagykőrös/ Őszikék ciklus)
• verses epika -balladák
• verses nagyepika : Toldi-trilógia (Toldi 1846, Toldi estéje 1848-54, Toldi szerelme 1863-79)

Az elveszett alkotmány 1845 (komikus eposz)

Csaba-trilógia (1853-ban kezdi el írni, haláláig.

• Nem befejezett mű, Attila és testvére Buda harcáról szól.
• Buda halála
• Rege a csodaszarvasról
• /Attila hun királynak a kisebbik fia, aki a hun birodalom összeomlása után a székelyeket hagyta itt őrzőül a magyar földön, ő pedig visszament az őshazába, hogy további segítséget kérjen./
• célja volt ezzel a magyarság eredet mítoszának a megteremtése

Petőfi: Nemzeti dal

Keletkezés: 1848

A forradalom indulója lett, de nem erre készült. Eredetileg az Ellenzéki kör egyik gyűlésén akarta elszavalni. A Szabad Sajtó első nyomtatott példánya

. (12 pont is.)

Műfaja: programadó, kiáltványszerű dal

Szerkezet

1vsz: Összefoglalja a költemény egészét, döntéshozatalra sarkal. Költői kérdést tesz fel, hiszen a szabadság kivívásáért szónokol, tettre buzdítja a tömeget. Elindul a költő és a tömeg párbeszéde (refrén). A költő tettre való hangulatát, indulatát a mondatok változó modalitása mutatja.

2-3vsz: A második vsz. a múlt felé nyúl, az ősök szabadok voltak, de most szolgaföldben nyugszanak. Jelen rabság ellentét, őseinkre szégyent hoztunk a szolgaságunk elviselésével. 3vsz. elutasítja magától azokat az embereket, akiknek nem a haza sorsa a legfontosabb.

"Sehonnai, bitang ember" -negatív jelzők

4-5 vsz: Cselekvésre ösztönöz, a felszólító mondatokkal. Indulatot, a lelkesedést mutatja. T/1 személyben beszél. Lánc és kard jelkép (metafora), szimbólummá válik (harcé és rabságé). A jövőbe tekint ki, bizonyos a szebb jövő eljövetelében, erre ösztönöz minket, a régi dicső történelmünk is.

6.vsz: Jövőkép, dicső megnyugvás, szabadság képe. Hangneme lecsendesedik, szelíd, meghatott érzések. A harcban elesetteknek jutalma, hogy az utónemzedékek megemlékeznek majd róluk, hogy nagyra becsülik azt, amit a szabadságért tettek.

Petőfi: Szabadság, szerelem!

Két motívum, amely végig húzódott Petőfi pályáján. Magán életének boldogsága közben sem feledkezett el a nemzet gondjairól, de a közéleti és forradalmi harcokban is nagyon fontos volt számára felesége. Ez a két téma életét és költészetét is egyaránt meghatározta.

Petőfi: Reszket a bokor, mert...

Műfaj: dal, népdalokra emlékeztet

Ritmusa is erre utal, két ütemű 6- osok váltják egymást 3/3.

Téma: szerelmi vallomás, Júliától függően búcsúvers is egyben. Meghatározó érzése a bizonytalanság.

Szerkezet

1vsz: Természeti kép és saját lelke párhuzama, rezdülések. (Párhuzamos szerkesztés, ismétlés.) Kétszer szólítja meg a szeretett nőt, gyémánt metafora. Megvallja határtalan szerelmét.

Lélek-> gondolat (Júliára) , Bokor-> madár

Kicsiny leány <-> legnagyobb gyémánt ellentét

2vsz: Szerelmét bizonygatja, de megjelenik a bizonytalanság is.

"Szeretsz rózsaszálam?"

A versszak eleje hasomló párhuzamos szerkesztéssel kezdődik. A vízzel teli Dunához hasonlítja a lelkében túláradó érzelmeket.

3vsz: A bizonytalanságban hánykolódó költő döntésre készteti kedvesét. Júlia válasza : "Ezerszer."

Megjelennek az évszakok. Áldást ad Júliára.

Angol feladatsorok szavai

7. oldal

A)

intimate- meghitt

courtyard-udvar

large- nagy

fountain- szökőkút

springs- rugó

handpainted- kézzel festett

tiles- csempe

ready- kész

B)

nicest- legszebb

chatty- csevegő

guests- vendég

great- nagy

gossip- pletyka

prefer- inkább

tap- csap

C)

generation- generáció

situated- található

middle- középső

attracts- vonz

crowd- tömeg

comfortably- kényelmesen

leather- bőr

armchairs- fotel

bar stools- bárszék

outdoor- szabadtéri

square- négyzet

8. oldal

Family affair

sharing- megosztás

duties- vámok

taken- tett

funerals- temetés

wedding- esküvő

plunged- zuhant

soapy- szappanos

change- változás

inherited- örökölt

plan- terv

ahead- előre

resistance- ellenállás

provide- nyújt

solution- megoldás

certainly- biztosan

9. oldal

motion-mozgásban

cab- taxi

local- helyi

independent- független

company- cég

public transportation- tömegközlekedés

passengers- utas

tunes- dallamok

sale- eladó(adandó)

average- átlag

receive- fogadni, kapni

tip-borravaló

kit- készlet

brochures- prospektus

trial- próba

set their feet on- megvetni a lábát

developing- fejlődni

chains- lánc

11.oldal

After midnight- éjfél után

desire- vágy

outcome- eredmény

matter- ügy

downstairs- földszint

stroll- séta

corner- sarok

groceries- élelmiszer

shut- zárva

unbelievably- hihetetlenül

comfortable- kényelmes

needed- szükséges

greengrocers- zöldfűszerek

chains- láncok

afford- megenged magának

find- találni

drugstore- gyógyszertár

explained- magyarázható

otherwise- egyébként

seems- úgy tűnik

13.oldal

Cafe bar fresco

providing- nyújt valamit

value- érték

service- szolgáltatás

deliver- szállít

present the food- felszolgál

care- törődni

bottle washer- mosogatóember

we'll be pleased to- örömmel csinál valamit

recomend- ajánl

occasion- személyzet

buffet- büfé

variety- variáció

sample- minta

supply- ellátás

staff- személyzet

ourselves- magunkat

tailormade- személyre szabott

catering- ellátás

offer- kínál

buffets- svédasztal

delivery- szállítás

free of charge- díjmentes

14.oldal

certainly- biztosan

give way- elsőbbségadás (tábla)

within- belül (valamin)

against- ellen

law- törvény

eyewitness- szemtanú

road accident- közúti baleset

witness- tanú

happened- történni

caused- okozni

accident- baleset

speedometer- kilométeróra

sure- biztos

15. oldal

traditional- hagyományos

guests-vendég

owners- tulajdonos

wing- szárny

regards- kapcsolatban

includes- belefoglal

choice- választék

not available- nincs főtt étel

following- melyik az igaz

statements- állítás

kitcen garden- konyha kert

cellar- pince

21. oldal

Meals from underground

entertainment- szórakozás

districts- kerületek

crowded- zsúfolt

apartments- apartmanok

societies- társadalmak

rented- bérelt

spaces- terek

advance- előre

advertise- hirdet

reguesting- megkereső

example- például

instead- helyett

current- jelenlegi

response- válasz

few- néhány

unemployment- munkanélküliség

increase- növelése

excluivity- kizárólagosság

attraction- vonzerő

discovering- felfedezés

treasure- kincs

inner- titkos, belső

view- nézet

tiny- apró

sense- értelemben vett

high rate- magas aránya

well-trained- jól képzett

likely- valószínűleg

24.oldal

dolphin- delfin

rescue- mentés

claim- állítani

appear- tűnik

credit with- vminek tulajdonít

sort of - vmi féle

attitude- hozzáállás

surprising- meglepő

lawyers- ügyvéd

current- áramlat

swallowed- lenyelni

lose consciousness- tudatlan

recovered- magához tér

reswer- megmentő

at this point- ekkor

ashore- kijön

not an account of- semmi esetre sem

dim past- régmúlt

25.oldal

appropriate- megfelelő

moth- rovarok

flame- láng

mystery- rejtély

forcing- erőltetni

nearly- majdnem

confession- vallomás

authorities- hatóság

escaped- elmenekül

investigators- nyomozó

prosecutors- ügyész

willfully- akarattal

federal court- szövetségi bíróság

former- elvált

moreover- továbbmenve

spread- terjed

exploring- felfedez

extinguishing- kiolt

scene- helyszín

33.oldal

rolling stones- csavargók

ordering- rendelni

pair- pár

delivers, delivery- szállít

urban- városi

less- kisebb

rainy- esős

soaking- áztatás

trouble-free - hibamentes

warns- figyelmeztet

salesperson- eladó

midtown- belvárosi

disguts- undor

advanteges- előny

convenient- kényelmes

testers- tesztelők

34. oldal

excellent- kiváló

extensive- kiterjedt

condition- állapot

bargain- alku

distances- távolságok

inclusive- befogadó

equipped- felszerelt

experience- tapasztalatok

midweek- hétköznap

reductions- csökkentés

centuries-században

inhabitants- lakos

inns- fogadók

Köztársaság Észak-Amerikában

1. Előzmény

A 7 éves (1756-1763) gyarmati háborúban az angolok legyőzik a franciákat és megszerzik É-Amerikát, tehát Angol gyarmat lesz.

2. Az angol gyarmatok

kezdetben 13 gyarmat

É-i gyarmatok:

• szabad farmok (vezetője: farmer)
• szabad munkaerő
• önellátásra és belső piacra termeltek

D-i gyarmatok:

• nagy birtok rendszer jellemzi
• ültetvények /dohány, kakaó, cukornád/
• néger rabszolgák
• árutermelés
• Angliával való kapcsolat

Rövid idő után megjelent az Amerikai belső piac kialakulása, a gyarmatok összefogásának első kezdeményezője: Benjamin Franklin.

Anglia azonban nyersanyag termelő és árufelvevő piacnak tekintette a gyarmatokat, nem volt érdeke, hogy megerősödjenek.

3. Anglia és a gyarmatok viszonya

Anglia, hogy visszafogja a fejlődés:

• magas vámok
• adók
• illetékek
• elzárja a Nyi-i földeket
• indokolatlan házkutatásokat tart
• kényszer beszállásolja az angol katonákat

Az amerikaiak az adók, illetékek megtagadásáva

l, angol áruk bojkottálásával tiltakoznak.

->képviselet nélkül nincsen adózás

Az angolok enyhítenek a gazdasági megszorításokon, de a teavámot meghagyják. -> 1773 Bostoni teadélután

1774 Philadelphiában összeül az amerikai gyarmatok első kongresszusa:

• elismerik az angol korona fennhatóságát, de a Brit parlament gyarmatok feletti jogait nem
• leállítják az angol ex- és inportot

1775 Lexingtonnál / 8 amerikai meghal egy sortűzben/ -> FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ

4. Függetlenségi háború (1775-1783)

1776 július 4. függetlenségi nyilatkozat

Az USA függetlenségét nyilvánították ki (a fel

világosodás szellemében íródott), Thomas Jefferson írta alá.

Az első függetlenségi nyilatkozatban elveti í rabszolgaságot, de a második ezt már nem tartalmazza.

http://www.kallai.wtcsites.com/StampShop

/Elnokok/Nyilatkozat.htm

patrióták (hazafik és franciák) <-> lojalisták (angolok és királyhűek)

A franciák bekapcsolódnak, az angolok jelentős fölénnyel rendelke

znek, katonáik képzettek, felszereltebbek voltak.

1777 Saratoga patrióta győzelem

1781 Yorktown , vezetője: George Washington

1783 Anglia elismeri az USA függetlenségét, Versaillesben írják alá a békét.

1787 adják ki az ELSŐ ALKOTMÁNYt

1791 a kiegészítést , 39 férfi (hazafi) írta alá az alkotmányt ->ALAPÍTÓ ATYÁK

• gyülekezés
• szólásszabadság, sajtószabadság
• az egyház és az állam szétválasztása

Felvilágosult abszolutizmus, Közép és Kelet Európában

1.) Felvilágosult abszolutizmus: Olyan kormányzati rendszer Európa kevésbé fejlett terültein, amely felülről bevezetett, a királytó induló reformokkal kívánta szolgálni a fejlődést és a modernizálást.

A rendszer korszerűsítése a célja.

Türelmes vallás politika.

Intézkedései:

• jobbágyság helyzetének javítása
• oktatás korszerűsítése
• egészségügyi rendeletek
• merkantilista gazdaságpolitika
• csatornák, utak építése

2.) Felvilágosult abszolutizmus jelentkezése

1. Poroszország

2. Habsburg Birodalom

3. Orosz Birodalom

3.) Poroszország

• A Vesztfáliai béke után a sok fejedelem közül emelkedik ki Poroszország ás Ausztria.
• Poroszország a Brandenburgi választófejedelem és a porosz hercegségből jön létre.
• A XVIII.-században a Frigyesek alatt (I. Frigyes, I. Frigyes Vilmos és II. Nagy Frigyes 1740-1786) hatalmas fejlődésnek indul.
• Egyetemet, árvaházakat alapítanak.
• Bevezetik az általános tankötelezettséget.
• Fejlesztik az ipart és a mezőgazdaságot.
• Poroszország nagyhatalom lett.

4.) Habsburg Birodalom

Mária Terézia 1740-1780 és fia II. József

5.) Oroszország

I. Nagy Péter XVIII. század eleje és II. Katalin cárnő XVIII. század vége.

Fellépnek a régi hagyományok ellen, kapcsolatot tartanak a Nyugattal, támogatják az ipart.

Szakálladó.

6.) Lengyelország

A XVII. században belső pártharcok és külpolitikai problémák jellemezték.

3-szor osztották fel Lengyelországot, az oroszok, poroszok és Ausztria 1795-ben a Lengyel állam megszűnt.

Felvilágosodás

Egyetemes történelem

17-18. század, művelődés történeti korszak, amely az ész elsőbbségét hirdeti, olyan világnézet, amely előkészíti a polgárság hatalmát. Szemben áll a feudalizmussal kemény társadalom kritikát fogalmaz meg. Bírálja a vallást és az egyházat.

Filozófiai irányzatai: racionalizmus (Descartes) és imperializmus (Roger Bacon -tapasztalás)

Irodalmi irányzatai: klasszicizmus és szentimentalizmus

Szabadság, egyenlőség, testvériség.

Descartes: "Gondolkodok, tehát vagyok."

Pascal: "Az ember kicsi, de gondolkodó nádszál."

Newton: A testek mozgására világos magyarázatot ad. /gravitáció/

Általánossá válik a heliocentrikus világkép, mikor a Föld kering a Nap körül.

Nagy összefoglalója ennek a kornak 28 kötetes enciklopédia, ami pl. tudomány, filozófia, történelem különböző eseményekre keresi a választ.

Montesquie: A 3 hatalmi ág elválasztási feltétele a demokráciának.

J.Locke: Mindenki elidegeníthetetlen jogokkal születik, élethez, szabadsághoz, vagyonhoz való jog, de ezt átruházhatja a kormányra.

Nagy gondolkozók ebben a korban élnek: Voltaire, Rousseau

Petőfi: Minek nevezzelek?

Műfaj: rapszódia

A műből árad az elragadtatott boldogság, amelyet csapongó költői képekkel fejez ki.

Téma: a költő keresi a megfelelő szót a felesége megnevezésére és az iránta érzett szerelem kifejezésére.

Késleltetésre épül a vers, hiszen mindig várjuk a kérdésre adandó választ, ami nem akar megérkezni. Közben a vers érzelmi ereje egyre inkább fokozódik, a negyedik versszakban már a testi kapcsolat is megjelenik csók formájában.

Szerkezet:

1vsz: "merengés alkonya"-> "szemeidnek esti csillagát" -> "mindenik sugara"-> "egy patakja"-> "lelkem tengerébe" metaforákat épít egymásra

2.vsz: "röpíted tekinteted-> szelíd galamb-> tolla -> a békesség olajága

"a tekintet érintése" -szinesztézia

A képek kiegyensúlyozottságot, nyugalmat adnak.

3.vsz: Az előbbi metaforikus képek alább hagynak, a költő a szeretett kedves hangjáról ír, amelyet a csalogány énekével hoz párhuzamba.

4vsz: " lángoló rubintköve"- metafora

A szerelmi csók hatalmas intenzitást vált ki a költőből és a mennyországban érzi magát. A költő és Júlia lelke végleg egymásra talál.

"S a csók tüzében összeolvad lelkünk,"

5vsz: A vers érzelmi hőfoka nem csendesedik, még mindig keresi a megfelelő megnevezést, hogy aztán egyszerűbb megszólítással zárja le a verset:

"Édes, szép, ifju hitvesem,"

Petőfi saját érzéseit nem tudja szavakba önteni, megnevezni és így megfelelő szót sem talál szerelme tárgyára.

Petőfi : Szeptember végén

Műfaj: elégia
Keletkezés: a koltói nászút alatt született, melankolikus és borús hangulatú,töprengő
Téma: elmúlás, élet, szerelem mulandósága
Cím: konkrét időpont a szeptember végem utal a vers megírásának időpontjára, elmúlásra

Szerkezet:
1vsz: Tájleírással kezdődik, a nyíló kerti virágok és a zöldellő nyárfa a nyárra emlékeztet. De a tél fenyegető közelsége is megjelenik, hiszen "Már hó takará el a bérci tetőt" . A "Még" szó utal arra, hogy a nyár már nem teljes. A versszak második felében az előző képeket önmagára vonatkoztatja. Ifjú szívében a "lángsugarú nyár" és a "kikelet", de sötét haja már őszül, a bérci tető hótakarójára a tél dere kapcsolat válaszol. A táj és az önmagára vonatkozott képeket a "De" kötőszó választja el egymástól. Mind a négy évszak képei megjelennek, talán a múló időt sejtetve.

2. vsz: Egy mondatban összefoglalja az első versszak gondolatát. A természet és az emberi élet mulandóságát sűríti magába.
" Elhull a virág, eliramlik az élet... "
Megjelenik a felesége, megszólítja kétszer is. Megváltozik a mondatok modalitása, kérdő mondatok sorozata következik. Az előbbi elmúlás élményt önmagára vonatkoztatja, személyes élménnyé tágítja, felébred benne a halál gondolata, szemei előtt megjelenik az özvegyen maradó felesége, akinek hűségében mintha kételkedne. A zaklatott kérdések erre utalnak.

3. vsz: Megjelenik lehetőségként Júlia hűtlensége a költő halála után, a "ha" kötőszóval fejezi ki. "lobogóul akaszd" -> hasonlat
Majd megjelenik a költő a sírból kilépő szellem képében. Szentimentalista befejezés, kissé színpadias. A vers szerelmi vallomással ér véget, a halálon túl is szereti Júliát.

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/szeptveg.htm

Petőfi hitvesi költészete

1846 szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon. Szedrey Júlia az erdődi jószágigazgató lánya volt. Szenvedélyes és szertelen szerelem volt az övék, sok bonyodalommal, sok csalódással és még több bizakodással. Végül 1847 szeptemberében összeházasodtak, ezután a koltói kastélyba mennek nászútra. Egy fiúk született, Zoltán. Petőfi halála után Júlia '50-ben újra férjhez ment.

Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)

1.Előzményei

Habsburgok politikája a török kiűzése után.

1687 országgyűlés:

• örökös királyságuk elfogadtatása
• szabad királyválasztás nincs
• eltörlik az aranybulla ellenállási záradékát
• Erdélyt külön kormányozzák
• létrehozzák az új szerzeményi bizottságot (feladata: a visszafoglalt terültek rendezése, igazolni kellett + 10% kifizetése a birtoknak)
• Caraffa tábornok vésztörvényszéke (koholt vádak alapján nemeseket és polgárokat végeznek ki a vagyonuk miatt)
• a nemesség alsóbb rétegein is behajtják az adókat
• idegen embereknek területeket osztogatnak
• a jobbágyokat hatalmas adózás súlyt
• a végvári katonákat elbocsátják
• Hajdúk kiváltságait visszaveszik
• a parasztokat zaklatták a császári katonák ->Rákóczi szabadságharc

oka: a Habsburgok elnyomása, albszolutisztikus törekvések

2.Külpolitikai háttér

• kedvező spanyol örökösödési háború (1701-1713 Francia vs. Habsburgok)
• XIV. Lajos támogatást ígér (II. Rákóczi Ferenc levelezik vele)

3.Harc előzményei

1697 Hegyaljai felkelés, a kurucok elfoglalják Tokaj és Sárospatak várát.

II. Rákóczi Ferenc ekkor még Bécsbe menekül, hogy ne kerüljön gyanúba. De később felismeri a hazai siralmas állapotokat.

Harc kezdete: 1703 Tiszaháti felkelés

Esze Tamás tarpai jobbágy több társával megkeresik II. Rákóczit, hogy álljon a felkelés élére

II. Rákóczi Brezán (1703) kiáltványát adja ki, melyben hadba hívja a nemeseket és a nemteleneket -> M.o.-ra jön II. Rákóczi.

4. II. Rákóczi Ferenc

I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia, mostoha apja Thököly Imre.

Apja korán meghal, Munkács ostromát anyjával éli át, akitől korán elszakították.

Császárhű nevelést kapott, de főképp Bercsényi Miklós hatására átalakul szemlélete.

5. Harc menete

-gyors győzelmek

-főleg a paraszti had elfoglalja:

• Tiszántúlt
• Duna-Tisza közét
• Felvidéket
• Erdély egy része, ahol Rákóczit fejedelemmé választják
• 1703-04 a Dunántúlt is elfoglalják időlegesen
• 1705 felszabadítják a Dunántúlt (Bottyán János)

6. A vetési pátens (parancs) 1704

II. Rákóczi a hadba vonulóknak és közvetlen családtagjaiknak adó mentességet ígért

7. A szabadságharc társadalmi bázisa

• köznemesség
• vitézlő rend (kurucok, Hajdúk, jobbágyok, végvári katonák)
• nemzetiségek nagy része

8. Kuruc hadsereg

• 70-100 ezer fő
• könnyű lovasokból állt (rajtaütések, portyázások)
• tüzérség és gyalogság gyenge
• kiképzett hadsereg (nemesek)
• mezei hadsereg (parasztok)
• tisztekből állott a vezetés (főurak)

9. Gazdaságpolitika

• adó
• rézpénz -> gyors elértéktelenedés
• vámok
• bányák
• kincstári birtokok bevétele
• ->később általános adórendszert vezetnek be
• tárházakat létesítenek (gabona, élelmezés)

irányítója: gazdasági tanács

fejlesztik: a hadiipart és a textilipart

10. Fontosabb országgyűlések

1705 Széchenyi o.gy. : -meghatározzák az államformát (rendi szövetség)

-vezérlő fejedelem -> II. Rákóczi lesz

+24 tagú szenátus is működik (belpolitika)

/II. Rákóczi kezében: hadügy, külügy, pénzügy/

Sokan tartottak a megerősödő hatalmaktól.

-szabad királyválasztás

1707 Onodi o.gy. :-Habsburg ház trónfosztását (I. József nem lesz)

"Eb ura fakó, József császár nem királyunk."

-2 millió hadiadó megszavazása

-általános adófizetés (közteherviselés)

11. A szabadságharc hanyatlása

okok: gazdasági problémák, pénzhiány

-külpolitikai elszigeteltség / a török-Karlócai béke köti, a Franciákat a Habsburgok örökösödési háborúja, Európa pedig tiszteli a Habsburgokat a török kiűzése miatt/

(1707 szövetség Oroszország, de annak az (1700-1721) Északi háború köti le erejét)

1708 a porosz trónörököst hívjuk meg a trónra Trencsén környékén, hogy utat nyissunk a trónörökösnek megütközünk a labancok főerőivel, sok tiszt átáll az ellenséghez, a parasztság kiábrándul.

1710 Romhánynál súlyos vereséget szenvedünk, a kuruc állam a Felső-Tisza vidékére szorul vissza. Kiút a Béccsel való megegyezés

12. Szatmári -béke 1711

• Minden felkelő közkegyelmet kapott
• A Rákóczi adta kiváltságokat megőrizhették
• Az udvar garantálta a vallásszabadságot
• Magyarország és Erdély alkotmánya
• Rákóczi minden birtokát visszakapja (kivéve a várakat), ha hűségesküt tesz

A szatmári béke kompromisszumos béke, de Magyarország szempontjából előnyöket jelent. Nem volt hiábavaló a szabadságharc, mert ezeket az eredményeket e nélkül nem lehetett volna elérni. Magyarországot nem olvasztották be a birodalomba. Ez a béke az 1711-ben trónra kerülő III. Károlynak köszönhető.

II. Rákóczi Ferenc nem tett esküt, így semmit sem kapott vissza. Haláláig száműzetésben élt Lengyelországban, majd Franciaországban és végül Rodostóban. 1735-ben halt meg, a testét Kassán temették el, a szívét pedig Franciaországban.

Petőfi tájköltészete

A romantikában kedvelt téma a táj, de inkább a vadregényes, embertől elzárt, sziklás, patakokkal szabdalt hegyvidék a kedvelt. Petőfi azonban az Alföld költője.
A költő és a téma egymásra talált. Tárgyával érzelmileg azonosul, ez teszi különlegessé a verseket. Nála a táj, a szabadság, a kotlátlanság, a hazaszeretet jelképévé válik.
Részletgazdag, hitelesség jellemzi a verseket, pedig a legtöbbet emlékezetből írta.
Jellemi még a perspektíva váltások gyakorisága. Bensőséges, intim tájélmény ez.

• Az Alföld
• Kiskunság
• Szülőföldemen

Vörösmarty Mihály pályaképe, Szózat elemzése

Vörösmarty Mihály

(1800-1855)

A Fejér megyei Pusztanyéken született, elszegényedett köznemesi családból származott.

1811-ig otthon, majd a ciszterciek székesfehérvári gimnáziumában tanult.

1817-ben apja meghalt és ő állást vállalt a Perczel családnál. Beiratkozott a pesti egyetemre joghallgatónak. Beleszeretett tanítványa nővérébe Etelkába. Ügyvédi oklevele megszerzéséhez Tolna megyébe ment.

1825 Zalán futása romantikus eposzának sikere után Budára költözött.

1841-ben beleszeretett a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurába,

1843-ban megházasodott.

A forradalom leverése után bujkálni kényszerült, kegyelmet kapott, Fejér megyei Baracskán, majd Nyéken gazdálkodott.

1855 november 19 meghalt Pesten.

Szózat

Cím: szónoklat a néphez, felhívás, kiáltvány, intelem, de a vers ennél többet jelent

Műfaja: közösségi óda, nemzethez szóló magasztos témájú, ünnepélyes hangnemű

Téma: magasság és a harc

Keletkezés: Vörösmarty reformkori költészetének nyitóverse, a 1832-36-os reform országgyűlése feloszlatása után íródott, amikor az ellenzék több vezérét is letartóztatták. Ebben a vészjósló közhangulatban születik meg a költemény.

Szerkezet-keretes

A -felszólítás, a haza szeretete (1-2 vsz)

B -(3-5vsz) dicső múlt

-a biztató jelen (6-7 vsz)

-kétféle jövő , jobb kor (8-10 vsz), nemzet halál (11-12 vsz)

A -nyomatékos felszólítás a hazaszeretetre (13-14)

1-2vsz: Nyomatékos felszólítás a haza iránti hűségre, erkölcsi parancsként hangzik el, nincs választás. A bölcső és a sír a második versszakban lesz teljes értelmű élni és halni kell. Megszólítással indul, a nemzethez szól, erkölcsi parancsát indokolja is, itt születtél és itt halsz. A két vsz. ünnepélyességét a hatásos ellentétek adják meg.

(bölcső <->sír , ápol<-> eltakar, áldjon<->verjen, élned<->halnod )

Az "e" mutató névmás és az "itt" határozószó a hazához való kötöttséget jelzi. A felszólító módú igealakok fokozzák a parancs erejét.

3-5 vsz: A dicső harcos múltat mutatja be, így buzdít helytállásra a jelenben. Konkrét történelmi események, honfoglalás, Hunyadiak harca. A tetteket ünnepélyes jelzők teszik még kiemeltebbé, "szent", "hős", "véres". A múltat és a jelent kapcsolják össze az "ez" és az "itt" szavak.

6-7 vsz: A Himnusztól eltérően a jelen pozitív előjellel van ábrázolva, tetteink és szenvedéseink okán, jogunk van beletartozni a nagyvilágba. A sok szenvedés és áldozat ellenére ma is élünk és létezünk. A tartalmat erősíti a nagyvilághoz intézett megszólítás illetve felszólítás.

"Megfogyva bár, de törve nem " ellentét " éltet vagy halált".

8-10 vsz: A biztató jövő képe kerül előtérbe, a múlt és a jelen erőfeszítéseinek meg kell hoznia a gyümölcsét, a jobb jövőt. 8 vsz a múlt háborúskodásairól beszél, 9 vsz. reformkor erőfeszítéseire utal. 10 vsz. jobb jövőnek a képét vetíti előre.

Anaforás mondat szerkezet ("az nem lehet..." hasonló sor).

Ismétlések: " annyi", "hiába" "jőni".

Szinekdohe (költői kép) a szívre használja, az embere utal, kiemeli az emberből a szívét.

11-12 vsz: A nemzet halál látomása, víziója jelenik meg. A " vagy" választó kötőszó és a "ha" feltételes kötőszó utal a reményre. A "nagyszerű" melléknév hatalmas, mindent elsöprő jelentésben szerepel, a süllyedő nemzetet sajnálkozó emberek tömege veszi körül, de a költemény mégsem tragikusan ér véget, hanem biztatással.

13-14 vsz: Az utolsó két versszak a "légy" igével kezdődik, hangsúlyos helyen áll. A bölcső és a sír éltetőd és az elbukál váltja fel. Sokkal dinamikusabb, elbukni csak küzdelemben lehet. Újból megismétli a hazaszeretetet.

Nem tragikus jóslat ez a vers, hanem biztatás, szónoki felépítésű, az elején elhangzik a legfontosabb tétel ,ezután azt magyarázza, indokolja.

Egressy Béni zenésítette meg.

Kölcsey Zrínyi versek

Reformkori művészeink, köztük Kölcsey gyakran idézik meg Zrínyi alakját, hiszen eszménnyé válik az olyan költő, aki emellett politikus és cselekvő hazafi. Így válik példaképpé a nemzet sorsáért aggódók számára Zrínyi alakja.

Látszólag dialógus forma. A költő (Zrínyi) és a Vándor beszélget egymással.

A páratlan versszakokban a Vándor kérdései hangzanak el, a párosban a költő feleletei.

Igazából a költő belső vívódását vetíti ki a párbeszédben.

Zrínyi dala

1-3-5vsz: A vándor a dicső hazát, a példás történelmi helytállást és a dicső magyar népet kéri számon a jelenen. Mind a három versszak kérdéssel indul. Árpád, Szondi, a nép jelenik meg, a dicső múlt. A múlt dicső tettei révén bízhatott a magyar a szép jövőben, olyan események történtek, amelyek a jövőt is szebbnek láttatták. A hont akkor győztes, hazaszerető, önfeláldozó, a hazáért munkálkodni nem rest emberek alkották, akik megbecsülték a dolgos ősöket is.

2-4-6vsz: A győztes szent föld helyére pusztaság lépett, a hazaszeretet elhamvadt. A jégkebel metafora és a fásult szív jelzős szókapcsolat érzékletesen mutatja a jelen közönyét. A 4.vsz. a vár helyett a jelenben omladék van a hős Szondi hírét is eltemették. A fent és a lent (saslak-völgy) nem csak térbeli elhelyezkedést jelent, hanem hatásosan jellemzi és magasságot is.

"Völgyben űl a gyáva kor" hatásosan jellemzi az embert a korszakból.

"Kor" metonímia, az ott lévő, akkor élő embereket jellemzi.

(6vsz) Megszólítással indul a versszak, a jelenkor magyarságát jellemzi, "gyönge fő, romlott, szívtelen" negatív jelzőkkel illeti. A múltban munkálkodó dicső népek nyoma vész.

Zrínyi második dala

Háttere

Kilátástalan, pesszimista hangulat jellemezte az ország közvéleményét 1838-ban. A Habsburg udvar ellentámadásba lendül a híres hazafiak börtönben vannak.

Szerkezete: 1-3 vsz a költő könyörgése, a 2 és a 4 vsz a sors válasza.

1vsz: Megszólítással indul. A legutolsó pillanatban fordul a sorshoz, hogy segítsen rajta, Érzékletesen mutatja be szenvedő hazáját (vérkönny-metafora, mélyseb, marja, rágja kebelét), mindenhonnan veszély les (fönt, lenn, belülről, kánya, kígyó, féreg). Kérését megindokolja, a hazát magára hagyták és végveszély fenyegeti. A versszak végén megismétli a kérést, segélykiáltásként szól a sorshoz.

2vsz: Komor és visszafogott, visszautasító, számon kérő a sors. A hont anya képében ábrázolja, aki gyermekeit táplálja, de azok "rátámadnak" a honra (az anyára). Nem védik, nem harcolnak érte, a jelen magyarok gyávák miattuk sírba dől az ország. A kérdések a sors zaklatottságát mutatják.

3vsz: A "de" kötőszó a verssor elején a költő kitartását mutatja, újra megszólítja a sorsot. A költő azt kéri maradjon meg a haza és a gyáva embereket tapossa el, majd jön az új nemzedék és a remény, hogy azok talán kiállnak a hazáért és a nemzetért.

4vsz: A sors tőmondattal közli könyörtelen ítéletét. A haza szülöttei bűnt követtek el, a büntetést megérdemlik, bűnhődniük kell ás miattuk a haza is halálra van ítélve. A nemzethalál gondolatával zárul a költemény, új haza, új nép lesz majd a régi helyén. A sorsot nem lehetett meggyőzni , könyörtelenül ítélkezik a haza felett.

Kölcsey pályaképe, A Himnusz elemzése

Élete

1790-ben született Sződemeteren (Románia), közép nemesi családból származott. Korán árvaságra jut. Gyermekkori betegsége, következtében elveszítette szemét. Magába forduló, borongásra hajlamos ifjú vált belőle. A könyvekhez menekült.

Tanulmányai: Debreceni református kollégiumban tanul, majd Pesten folytat joggyakorlatot.

Ezek után hazatér Sződemeterre, majd Álmosdon gazdálkodik.

1815 Szatmárcsekére költözik, a magányt és az elszigeteltséget azonban egyre nehezebben bírja. Ebből a helyzetből Szemere Pál mozdítja ki, Pestre megy, a politikába bekapcsolódik. Szatmár-megyei tisztviselő lesz, majd a megye főjegyzője és országgyűlési követe.

1832-36 rendi országgyűlés kiemelkedő alakja, aki képviselte a jobbágyok ügyét, szót emelt a magyar nyelv érdekében, szólásszabadság, színjátszás ügyében. Mandátumáról önként mondott le, amikor nézeteivel ellentétes utasítást kapott a megyétől.

Visszatér Szatmárcsekére, neveli unokaöccsét Kölcsey Kálmánt. Sokat alkotott, a halál is munka közben éri Wesselényi Miklós védőiratán dolgozott.

Himnusz

1823. január 22 keletkezett, a magyar kultúra napja is egyben ez a nap.

Szerkezete: A B A (könyörög, indokol, könyörög) keretversszak

1vsz.: Megszólítással kezd, áldást kér a magyarokra, jobb sorsot kér. Rövid indoklást ad: "megbűnhődte" a nép a múltat, ideje már a jobb időknek. A felszólítás módú igék a verssorok elején hangsúlyosakká válnak. E/2 személyben szól az Úrhoz.

2-3 vsz: Az érték gazdag, nagyszerű múltat mutatja be. Honfoglalás, Mátyás török ellenes háborúi. A jót a múltban Istennek köszönheti. Földrajzi nevekkel díszíti, megidézi Magyarországot: "Duna, Kárpát, Tisza, Kunság... ". A pozitív tartalmú ünnepélyes szavak (szent, hős, büszke, nektár) emelkedetté teszi a két versszakot.

4-6vsz: A sor eleji "Hajh" sóhajtás és az ellentétes kötőszó "de" mutatja, hogy váltás történik a képekben. Váltás történik, az eddigi jóságos Isten haragos, pusztítóvá válik bűneink miatt, ezért sorscsapásokat zúdít a magyarokra "tatár, török". Az igék és az erőteljes jelentésű főnevek által dinamikussá válik a versszak, Isten haragja miatt a nemzet égboltját vihar, fellegek, villámok uralják.

(4vsz) A versszak egy ismert érzékletes metaforával a rabigával zárul.

(5vsz) Az értékpusztulás még rettenetesebbé válik ebben a versszakban, hiszen a törökpusztítás a vsz-második része a magyarokra utal, akik egymással háborúznak és tönkreteszik a hazát. A rettenet érzetét alliterációval nyomatékosítja ("magzatod miatt magzatod hamvedre") és nagyon kifejező a hamveder metafora is. A költő indulatát mutatja a két felkiáltó mondat. Kifejező metaforája a "csonthalom".

(6vsz) A versszak a veszélyezettség érzését a szenvedések nagyságát érzékelteti, az ember nem talál védelmet sehol sem, bármerre megy "nem lelé honját a hazában" (paradoxon: látszólagos ellentét). "Vérözön lábánál, s lángtenger felette", kifejező metaforák, kifejezetten romantikus képek. Meghatározó ellentétek a fent és a lent, "bércre hág, völgybe száll" .

7 vsz: A jelent mutatja, "most" időhatározó szó mutatja ezt.

Ellentétek: vár-kőhalom

kedv,öröm- halálhörgés, siralom

állott-fekszik (kőhalomra gondol)

röpkedtek- zajlik

A jelen siralmas, mert hiányzik a tettre kész emberek serege, akik cselekedni tudnak, ez a múltban megvolt, de odaveszett velük együtt.

8vsz: Szánalomért könyörög, a zárlat módosul az első vsz-hoz képest. Az ige kerül nyomatékos helyre, a verssor elejére. A kellemes kifejezések helyett a tragikum érzetét fokozza (" vészek, tenger kín"), nem véletlen ez a módosulás, hiszen a költő a versben részletesen bemutatja a tragikus múltat és a jelent. Erre hivatkozva esedezik szánalomért.

Az utolsó 4 sor szó szerinti ismétlés, talán reményt ad, okot a jobb jövőre nézve, hisz az átélt szenvedések miatt megérdemelné a magyarság.

Cím

Megjelöli a műfajt, ez a műfaj az antik és a középkori irodalomban nagyon kedvelt volt. A romantika korában ismét népszerűvé válik az Istenhez való fohászkodás. A régi korból megőrizte az ünnepélyes hangot, jellegzetes versszerkezet (A,B,A), de újdonság a romantikus, metaforikus képalkotás és az ellentétes érzelmek (remény, csalódás) hullámzása.

Verselése

Egyszerre ritmizáló, időmértékes és ütemhangsúlyos is ,bár ez utóbbi nem vihető végig a versen. Trocheus és Spondeus a jellemző versláb.

Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg.

1848. augusztus 20-án hivatalosan csendül fel.

A 15 éves háború és a Bocskai felkelés (Bécsi, Zsitvatoroki béke, Hajdúk)

Háttere
-a török birodalom I.Szulejmán halála után meggyengül
-I.Rudolf (1576-1608) magyar király és német-római császár háborút kezd a törökkel
Erdély (Báthory Zsigmond), Havasalföld (Vitéz Mihály), és Moldva

Háború menete
-a Habsburg szövetség a háború elején sorra visszavette az É-i várakat
-Európa pénzzel támogatta őket
1595 Gyurgyevo (DK Bulgária) győzelem születik a török felett (Bocskai István harcol itt)
1596 Mezőkeresztesnél nagy vereséget szenvednek, elvesztik Egert, és Kanizsát is

Hatása
-bizalomvesztés, csalódás a Habsburgokban
-pénz kiadás -> üres kincstár
-a katonákat nem fizetik ->portya, lopás-> nagy részüket el is bocsátják pl. Hajdúk (szökött jobbágyok)
-a kiürült kincstár feltöltésére bagatel vádak alapján felségsértési pereket indítanak (fej és jószágvesztés)
-nincs nádora az országnak (rendi sérelmek)
-protestánsok üldözése (erőszakos ellenreformáció)
-idegen tisztviselők vezető pozícióban pl. Erdélyben Basta generális rémuralma, Felső-M.o. főkapitánya Belgiojoso

1604-1606 Bocskai felkelés -> küzdelem a Habsburgok ellen

Bocskai felkelés (1604-1606)

élén: Bocskai István, a leghatalmasabb Bihari nagybirtokos (őt is érintik a felségsértési vádak), a Habsburgok megtámadják az egyik várát.

támogatói:

• a korábban Habsburg zsoldos Hajdúk
• szökött jobbágyok
• elszegényedett kisnemesek

Harc menete
Első győzelem Álmosdnál 1604, elfoglalja Kassát és a felvidéket.
1605 a Dunántúlra is eljutnak seregei.
Erdélyi fejedelemmé, majd M.o. fejedelmévé választják, a török koronát azonban elutasítja.

1606 Bécsi béke (Habsburg-Bocskai)

• megerősítik a rendi alkotmányt
• protestánsok szabad vallásgyakorlása (kivétel: falvak, mezővárosok)
• önálló Erdély elismerése, a szabad fejedelem választás joga

15 éves háború lezárása -Zsitvatoroki béke
1606 béke a török és a Habsburgok között, Bocskai közvetítésével

• az adott állapotot rögzítette
• a Habsburgok nem fizettek adót

1606 Bocskai politikai végrendelete
A magyar önállóság védelmezője Erdély, amit mindaddig fenn kell tartani, amíg a koronánk a Habsburgok kezén van. (ha magyar király lesz, akkor viszont egyesülnie kell M.o.-val )

Hajdúk letelepítése
1605 Korpai országgyűlés Bocskai kb. 10 ezer Hajdút mentesít az egyházi, földesúri, állami kötelezettségek alól
-kollektív nemesítésben részesülnek
-egyetlen feladatuk a katonáskodás
-saját földjein birtokot adott nekik-> Hajdúvárosok

Petőfi: Forradalmi látomás költészet

Petőfi a forradalom jeles képviselője, mert szívén viselte a haza sorsát. A néppel együtt cselekedett, kiállt az emberek elé és szónokolt, igazi hazafi. A Pilvax kávéházban gyűjtötte költő társait és híveit. A forradalom elindításában is szerepet vállalt, a 12 pont és a Nemzeti dal című költeménye bizonyítja, 1848.március 15-én. E költői korszakba tartoznak a következő versek:

• Egy gondolat bánt engemet...
• A XIX. század költői
• Az ítélet
• Az apostol
• Nemzeti dal

Az Egy gondolat bánt engemet című rapszódia, már a címéből ítélve is gondterhelt és borús. Felcseréli a lassú, csendes halált a tettre kész hősi halállal. Kiemelkedő helyen áll a versben a világszabadság. Petőfi látomásai élénkek, színesek (piros a harc színe, fekete a halálé). Határozott karakterisztikája van, ismétlésekkel nyomatékosít.

"Ott essem el én,

A harc mezején,

Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,"

A nyomorgó rabszolganép elindul a világszabadságért, a költői hősi halál képe is megjelenik. Innen látszik, hogy Petőfi pozitív és nyitott személyiség, nem veszi semmibe a népet.

"Ha majd minden rabszolga-nép

Jármát megunva síkra lép"

Petőfi próbálja felébreszteni a szunnyadó népet, akik még nem eszméltek az elnyomásra. A költőnek a dicsősége a jövőjében rejlik, mert akkor majd visszaemlékeznek rá, mint egy hősre, s így magasztosan felemelkedik.

Petőfi következő verse talán a leglényegesebb: A XIX. század költői. A vers egy erkölcsi buzdítás, minden költőnek utat próbál mutatni, példával akar szolgálni. Tisztában van, hogy nehéz feladat ebben a forradalmi helyzetben utat mutatni, pont ezért is tiltja a könnyelmű írást. A forradalom lángoszlopai a költők, mert rájuk hallgat a nép. Az ígéret földjében a szabadság párhuzama jelenik meg, hisz Egyiptomból kijövet a zsidók is a fáraó uralmától szabadultak meg. A hamis próféták valótlan dolgokat állítanak, meg akarják akadályozni a haladást. Utópisztikus gondolatokat ültet az emberekbe, hogy reménnyel forduljanak a jövő felé. Küzdeni kell a célért , a szabadságért és nem szabad feladni soha a küzdelmeket.

A Nemzeti dal megszólítja a magyarokat, felszólítja őket az egyértelmű küzdelemre. Amennyiben a küzdelem nem veszi kezdetét vagy azt majd leverik a rabsággal kell számolni.

"Talpra magyar, hí a haza!

Itt az idő, most vagy soha!

Rabok legyünk vagy szabadok?"

A mű refrénje egyértelműen mutatja, hogy mi a célja a forradalomnak. A nemzet többé ne legyen másnak a rabszolgája, hanem törjön ki ebből a szolgasorból.

"A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!"

Petőfi nem nézi szívesen, hogy az őseink hagyatéka semmibe vész. A mai ember nem képes tenni a hazáért, de még önmagáért sem. Ez bizonyítja:

"Sehonnai, bitang ember,

Ki most, ha kell, halni nem mer,

Kinek drágább rongy élete,

Mint a haza becsülete."

Petőfi azt szeretné, hogy dicsőséggel nézzenek vissza az utód nemzedékek a forradalomra, mert ilyenkor érezhetnénk azt, hogy tettünk valami hasznosat is, nem csak a saját önző érdekeinkért.

Az Apostol csupán annyiban e téma része, amennyiben Petőfi és Szilveszter alakja közt párhuzam van. Szilveszter a parasztokat gondolkodni tanítja, valamint a jogaikra próbálja felhívni a figyelmüket. A valós életben is az emberek nem figyelnek ezekre a dolgokra, manipulálhatóak és hiszékenyek, mert buták.

A szőlőszem hasonlat : a világot egy szőlőszemhez hasonlítja, ahogy a szőlőszemnek , a földnek is időre van szüksége, hogy beérjen, de míg a szőlőt a Nap sugarai érlelik a Földet az emberi nagy lelkek, cselekvések.

A két ember közt a forradalmárság párhuzama ismerhető fel, de míg Szilveszter alakja egyedül nem képes kitörni, Petőfi támogatókra lel forradalma elindításához.

Petőfi költészete ég, szenvedéllyel küzd a céljaiért. Példát akar mutatni a nemzetnek, a költőtársainak, hogy merjenek véleményt alkotni és kiállni amellett. A nép itta szavait, s így forradalma sikeres volt, bár ez lett a veszte is Segesvárnál.

Petőfi: A puszta télen

Cím: A téli puszta bemutatására utal

1 vsz: Felkiáltással indít "Hejh", szójátékot használ "puszta" melléknévként és főnévként is megjelenik. A következő sorokban megindokolja az első sort, megszemélyesíti az évszakokat, szinte kedélyes képekben. Tavasz, nyár, gyűjtöget, az ősz elvesz. A megszemélyesítések által ott érezzük az embert ("gazda"). Dermedt a kép.

2 vsz: A negatív festés módszerét használja, a megdermedt, kifosztott pusztasággal szembe állítja a nyár mozgalmasságát, amit főleg hangokkal idéz fel.

(kolomp, kesergő síp, dalos madarak, harsogó haris->alliteráció, dermesztő csend)

A tagadó szó és a tagadó ige a sorok elejére kerülnek és ezzel nyomatékosítja a látványt. ("Sem", "Nincs", "Mind"). A pásztorlegény ember forma, de nincs jelen.

3 vsz: Hasonlattal indít "Mint befagyott tenger..." a Napot ami alant jár fáradt madárhoz hasonlítja, illetve egy rövidlátó emberhez. Megteremti a látószögünket, az alacsonyan szálló Nap szemszögéből látjuk majd.

4-5-6 vsz: Életképek leírása következik, a látószög az emberek lakta helyre szűkül le. Megjelenik a halászkunyhó, a csőszház, a tanyák (metonímia). A képek csendet, ürességet érzékeltetnek. Az ember nem szóban jelenik meg ("Hajtják estefelé") -> 5 vsz-ban "Leveles dohányát a béres leveszi".

A 4-vsz-ban a névszói állítmányok a mondat elejére kerülnek így még nagyobb hangsúlyt kapnak. A jobb idő utáni vágy a jószágok viselkedésében is megjelenik.

Az 5-vsz-ban megjelenik közvetlenül az ember, a béres alakjában. A komótos munkavégzést és a lelassult életet érzékelteti a költő. A strófa áthajlása is ezt érzékelteti.

A 6-vsz-ban a hallgatag csárdákról ír, emberek is ritkán tévednek ide. Metonímia "rúd"- szekérrúdra utal. Az utolsó sor előkészíti a következő versszakot.

"Hóval söpörték be a szelek az utat."

7 vsz: Tágul a kép, a kihalt, úttalan pusztán hóvihar kavarog, ezt megszemélyesíti a költő, az igei állítmányok dinamizmust adnak a versszaknak.

8.vsz: A lecsendesült vihar utáni téli képek, egy betyár alakja jelenik meg a sejtelmes horizonton (ráfókuszál a költő). A versszak utolsó sora jelképes értelmű, veszély érzetét kelti. A farkas fenyeget, a holló is a magasból les rá.

9 vsz: A Napot megszemélyesíti a király alakjával. A korona leesik a király fejéről, ezt hasonlítja össze a Nappal, ahogyan lemegy. Több elemző ebben politikai-forradalmi utalást lát.

A haza sorsa Kölcsey költészetében

Kölcsey a reformkorban élt, így érthető, hogy versei nagy részében foglalkozik a nemzethalál gondolatával. A reformkorban találja meg költői énét. Politikai szerepet is vállal, a jobbágyok jogaiért küzd az országgyűlésen, sajnos sikertelenül, mert a nézeteit nem támogatják és ezért lemond a mandátumáról is. Költészetében a szentimentalizmus, klasszicizmus is jelen van, később a romantikus vonások is megjelennek műveiben.

Főbb művének tartom a Himnuszt, mert ez a költemény szól igazán a haza sorsáról. Bár több műve is a témánál marad: Vanitatum vanitas, a Zrínyi dalok és a Huszt, valamint az Emléklapra című epigramma.

A Himnusznál már a címe is adja, hogy a téma komoly, a magyarság sorsa pedig mindig is az lesz. Az alcím ("A magyar nép zivataros századaiból") mutatja a magyarok mostoha helyzetét. A magyaroknak mindig meg kellett küzdeniük a fennmaradásért, folyton-folyvást élet-halál harcot vívtunk a szabadságért. A Himnuszban először Istenhez fohászkodik, mert szeretné, hogy jobb sorsunk legyen és Isten ne hagyjon el minket. Kölcsey szerint a magyarok már elszenvedték a múltjukat és a jövendőjüket, így már nem kéne az utódnemzedéknek többet szenvednie. Végig (elemzi) veszi a nagy magyar történelmet. A honfoglaláson keresztül, a török (150 éves) hódoltságon át, a Mátyás-kor, s végül elér a bűnös, haragos jelenbe. A nemzet végigjárja metaforikus értelemben egy ember életét, ugyan úgy születik, él fiatalként és megöregszik, majd elmúlik az idővel. Egyfajta büntetésként éli meg a török fenyegetést és a mongolokat, ez talán Isten haragja is lehet. A szomorú tény nem csak ez, hanem hogy az országot belülről (falják fel az éhes farkasok) a saját önön népe tépi szét. Érthető, hogy az emberek a hazában sehol nem érzik biztonságban magukat. Mindenféle pusztulás, s nem csoda, hogy kétségek között hánykolódik az ország. A jelen sem éppen a legjobb, ezt a hangfestő szavakkal nyomatékosítja pl. :"halálhörgés, siralom" . A jelenben még a hazához hűek is keservesen szenvednek, megváltásra várnak, de az csak nem akar jönni. Isten szánalmáért könyörög, mert ez mentheti meg a világot, a hazát, a népet, a magyart.

"Szánd meg Isten a magyart..."

Az ismétléssel a végén nyomatékosítja a magyarok helyzetét, s előre vetíti a jövőt.

A Vanitatum vanita című versét érdekesnek találom, mert még a Himnuszban volt némi remény, ebben elveszti még azt a szikrát is. Teljesen kiábrándult az emberekből, haszontalanak látja az életet és a hozzá tartozó világot, szerinte csak "Mind hiábavaló" . A történelem nagyjait is lefokozza, mert nem látja értelmét annak, hogy visszaemlékezzünk a múltra, mert a jelenkor társadalma még a saját múltjára sem képes visszaemlékezni dicsőségben. Az élet körforgás, ami ez esetben céltalannak tűnik (Kölcsey szemszögéből). A megoldás a belenyugvás, mivel egy költő nem sokat tus tenni egyedül, támogatók nélkül.

A Huszt című epigramma talán azért is fontos, mert két sora szállóigévé vált:

"Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort:

Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!" .

Az utolsó négy sora a haza és az emberek jövendőjét foglalja össze. Megszólítja a költői ént, de akár szólhat a hazában élőknek is. Mert mit ér visszamerengni a múltba, amikor a jelenben kell tevékenykedni, hisz abban élünk. Kölcsey a Huszttal próbál ráébreszteni az alvó Magyarországra.

A Zrínyi versek. Zrínyi alakja is ösztönzi, hisz példaértékű Zrínyi élete, munkája. Az ország helyzete nem éppen a legjobb, mert a hazafiak börtönben vannak.

A Zrínyi dala egyfajta dialógus a költő és a Vándor között. A költő csak kérdez, vádol, s reménytelen ismét. A hősi dicső múlt ismét szembekerül a sivár jelennel. A haza régi fénye már halványan pislákol s kihunyni készül. Számon kéri a magyaroktól (vándortól) ,hogy merre vannak olyankor, amikor szükség lenne rájuk?! Érzékletes képekkel fejezi ki dühét "omladék", "néma hant" .

"Völgybe űl a gyáva kor."

A haza magára van hagyva, végveszély fenyegeti. A Vándorhoz kiált, s reménytelenül hagyja magában ezt az egészet. A nemzet, illetve a nemzetiesség megszűnik létezni többé.

A Zrínyi második dala ismét segélykiáltás, csak ez most a sorshoz. Pesszimista hangulat uralkodik Magyarországon, így nem csoda a költői gondolatok sora sem. A sors számon kérő, de ez nem meglepő mivel tőle is függ az emberek jövője. Hol áldást ad, hol eltapos, átkozza a saját szülötteit. A remény végre megcsillanni látszik, majd eltűnik a századok temetőjében. A magyarokat kihalásra ítéli a sors, s e hazán más nép érzi majd magát otthon. A segélykiáltás viszonzatlanul marad.

A haza sorsa Kölcsey versei alapján igen csúfos, sőt gyalázatos. A múlton rágódni nem érdemes, előre kell nézni, ott a jövő. Kölcsey hatásos képekkel, dinamikával és valós érzésekkel mutatja be versei által a MAGYART, aki nem képes a hazaért tenni, sőt talán még magáért sem. Szomorú helyzet, hogy ez nem csak Kölcsey korában volt jelen, hanem napjaink társadalmára is jellemző. Szerencsére Kölcsey költészete fennmaradt, így a Himnusz is, aminek a keletkezése a magyar kultúra napja lett.

Függvények

Függvények http://www.mathematika.hu/viewpage.php?page_id=17

http://www.math.bme.hu/~geom/Oktatas_2007-08-1/MatA1H0/07_fuggv_elm.pdf

Exponenciális függvény

http://www.mathematika.hu/viewpage.php?page_id=23

Rendi szervezkedés Thököly-felkelés Török kiűzése

Rendi szervezkedés

Thököly-felkelés

Török kiűzése

1.Wesselényi-féle összeesküvés (1666-1670)

oka: a Vasvári-béke miatti felháborodás
vezetője: Wesselényi Ferenc (korábban Habsburg hű nádor, főúr is volt)
résztvevő: Zrínyi Péter (Zrínyi Miklós öccse), az esztergomi érsek, korábbi országbíró is részt vesz I. Rákóczi Ferenc

– fegyveres harcra csak a felvidéken kerül sor– a felkelés nem bontakozik ki, önmagukat feladják, a vezetőket kivégzik– a köznemesek egy része is csatlakozott

2. Reakció a felkelésre

I. Lipót felfüggeszti a rendi alkotmányt, nyílt abszolutizmust vezet be.
– nincs országgyűlés
– nincs nádor →német helytartó van helyette
– adót növelnek
– üldözik a protestánsokat
– a végvári katonákat elbocsájtják ²/₃-át → idegen zsoldosok Habsburg kéz alatt →a sérelmek az egész magyar társadalmat érintik

3.Thököly Imre-féle felkelés (1678-1685)Thököly főúr (nemes), felesége Zrínyi Ilona (Zrínyi Péter lánya)
oka: I. Lipót önkényuralma
a felkelés társadalmi bázisa: kuruc, vitézlő rend, bujdosók, (elbocsátott katonák, elmenekült papok, jobbágyok, lesüllyedő nemesek)

– elfoglalja a felvidéki bányavárosokat

1682–85 Felső Mo. Fejedelmének választották, a török elismerte a fejedelemséget. Thököly abban bízott, hogyha a török elfoglalja Bécset ő lesz egész Mo. ura.

Eredménye: I. Lipót elgondolkodik, lemond a nyílt abszolutizmusról
1681 Soproni országgyűlés

4. Török kiűzése

előzménye: 1683 Bécset a török megtámadja, de nem sikerül 2 hónapnyi ostrom után sem elfoglalni. A bécsiek segítségére siet Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári főherceg.→ Habsburgok forduló politikája a védekezés helyett a támadás → török kiűzése