18. Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában

1. Magyar társadalom a francia forradalom alatt

I. Ferenc (1792-1835) abszolutizmust képviselte
-megerősíti a bécsi rendőr minisztériumot
-megtiltotta a vármegyék egymás közötti levelezését
-megszigorította a cenzúrát -> megyei ellenállás, nemesek jogaiba ütközött

Továbbléptek a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás- egy polgári nemzetállam irányába.

-a nem nemesi jogokat nem megszüntetni, hanem kiterjeszteni szerették volna
- német nyelvrendelet
-Budán és Pesten olvasókörök alakulnak -> a forradalom eszméit tanulmányozzák (franciául tanultak, forradalmi dalokat énekeltek, a francia hadifoglyokat lelkesen üdvözölték)


2. Magyar jakobinus mozgalom

elindítója: Martinovics Ignác (később elfogják és vallomást tesz a jakobinus mozgalomról)

1794 Reformátorok Társasága : tagjai a megyei nemesek

Szabadság és Egyenlőség Társaság irányítói: radikális (jakobinus) értelmiség, polgárság

Igazgatói: Hajnóczy József, Szentmarjai Ferenc, Laczkovics János, Sigray Jakab

-perbe fogták a vezetőket és előre kész ítéletek elé állították

1795 Vérmező, kivégzik Martinovicsot és 7 társát




3.Napóleoni háborúk

Habsburg Birodalom (magyar nemesség támogatja)<-> Franciaország háborúban áll 1815-ig
A magyar o.gy.-n megszavazták az újonclétszámot és a hadiadót.

Megelégedtek a magyar nyelv használatával, és látszólagos alkotmányok betartásával.
A birtokosok jól jártak anyagilag, de a bevételeket fényűzésre pazarolták.

-Napóleon alkotmányt intéz a magyarokhoz, a nemesség vereséget szenved a Dunántúlnál Napóleon serege ellen
-a napóleoni háborúk miatt növelte a papírpénz kibocsátását -> elértéktelenedik a pénz
-I. Ferenc békét köt Napóleonnal
- a király az o.gy.-t feloszlatta és abszolutisztikus eszközökkel uralkodott 1825-ig
-a nemesek elvesztik vagyonuk nagyrészét

10. II. József és rendszere (1780-1790)

II. József

• kalapos király, mert nem koronáztatta meg magát
• német-római császár
• felvilágosult abszolutista uralkodó (felülről irányított reform)
• radikálisabb, mint az anyja, gyorsabb változásokat akar
• célja: egységes, központilag jól irányított, korszerű összbirodalom

Intézkedések,rendeletek

• megreformálja a kormányszékeket, Budára helyezi a helytartótanácsot
• Erdélyi és a magyar kancelláriát összevonja
• nyelvrendelet 1784 (hivatalos nyelvvé tette a németet)

/akaratán kívül felkeltette a magyar nyelv és kultúra iránti érdeklődést/

1785 nyelvrendelet -> megtiltja a jobbágy névnek a használatát
előzménye: több helyen parasztfelkelés

• biztosítja a szabad költözködést
• házasodás jogát
• szabad mesterség választását
• csökkenti az úriszék jelentőségét (földesúri bíróság)
• a jobbágy-rendszer megmaradt, de a személyi függés lazul a két fél között

1781 Türelmi rendelet

• protestánsok és görög-keletiek vallásgyakorlatát biztosította
• feloszlathatta a nem segítő rendeket, nem oktató munkát végzőket

Közigazgatás átszervezése

• M.o.-t 10 kerületre osztotta, de a vármegyék is megmaradtak a kerületen belül
• egységes földadó terve (lázadnak a reformer nemesek)

Halálos ágyán a türelmi és a jobbágyrendeleten kívül visszavonja a többi rendeletet.



Rendszerének bukása

• külpolitika
• költséges háború Törökországgal
• a magyar hatóságok szabotálják a rendeletek végrehajtását
• nem törődött azzal, hogy alattvalóit meggyőzze a reformok hasznosságáról, úgy gondolta, hogy kötelességük nekik is az államot szolgálni, ahogy neki is uralkodólént

követői: jozephinisták
rendszere: jozephinizmus


Halála után

• II. Lipót lép a trónra (1790-1792)
• kiegyezett a magyar nemességgel
• helyreállította a rendi alkotmányt

I. Ferenc (1792-1835) reformokat akar bevezetni, de hirtelen meghal

Osztópont koordinátái

Műnemek

MŰNEMEK

1. Mi jellemzi az epika műnemet?

• A görög eredetű szó jelentése „elbeszélő”. A három műnem egyike.

• Lényege szerint a külvilágra irányul, a valóságot mint az objektív tényezők világát mutatja be, történeteket beszél el. Alapvetően múlt idejű, objektív műnem.

• Fő tárgya az emberi cselekvések és az emberrel történő események világa.

• Rendszerint elbeszélő mondja el, aki hagyományosan egy külső nézőpontot képvisel.

• Terjedelem szerinti felosztása:

◊ Nagyepika (pl. eposz, regény, verses regény)

◊ Kisepika (pl. novella, elbeszélés, mese, legenda, monda, anekdota, karcolat, rege, ballada, közmondás, vicc)

• A nagyepika terjedelme lehetővé teszi, hogy az életet, a bemutatott kort a maga teljességében ábrázolja (extenzív totalitás). A nagyepikus művekben bonyolult cselekménnyel, sok fő- és mellékszereplővel, sokféle összefüggéssel találkozunk.

• A kisepikus mű a valóság egy kis darabját ragadja ki és ábrázolja.

2. Mi jellemzi a líra műnemet?

• Az elnevezés a görög „lüra” (húros hangszer) szóból származik. A három műnem egyike, a lírai (általában verses) műfajok összessége.

• Lényege az erős szubjektivitás, az érzelmek, hangulatok, egyéni tudattartalmak elsődlegessége a külvilág objektív tényeivel és tárgyaival szemben.

• A jelen idő jellemzi: az én jelen pillanatbeli állapotát fejezi ki.

• Az érzelmeket keletkezésük közben ábrázolja.

• A valóság elemei nem mint a külvilág objektív tényei, hanem mint a költő érzelmeinek tárgyai jelennek meg.

• Vannak hagyományos lírai műfajok (pl. dal, epigramma, óda), de vannak meghatározhatatlan műfajú, mégis egyértelműen lírai műfajok.

• A műfaji szemponton kívül többféle felosztás létezik:

• Témák szerint: szerelmi líra, tájlíra, politikai líra stb.

• Terjedelem szerint: félhosszú vers, hosszú vers

• A világhoz való viszonya szerint: gondolati líra, érzelmi líra, hangulati líra stb.

• Kommunikációs helyzet szerint: egyéni líra, közösségi líra

• Személyesség foka szerint: szubjektív líra, objektív líra

3. Mi jellemzi a dráma műnemet?

• A műnem elnevezése a görög „drán” (cselekedni) szóból származik. A három irodalmi műnem egyike.

• A drámai mű eseménysort ábrázol, de az eseményeket, a szereplők jellemét, gondolatait, egymáshoz való viszonyát az alakok párbeszédeiből (dialógusaiból) és magánbeszédeiből (monológjaikból) tudjuk meg.

• Általában közönség előtti, színházi előadásra készül, a befogadókból közvetlen hatás kiváltására törekszik.

• Két alapvető műfaja a komédia (esztétikai minősége: komikum) és a tragédia (esztétikai minősége: tragikum).

• Arisztotelész szerint legfőbb hatása a katarzis: az a hatásmód, amellyel a műalkotás az embert a köznapok világából kiemeli és magasabb, megtisztult erkölcsi-lelki világba helyezi.

• Hagyományos szerkezeti egységei: expozíció (bevezető rész); bonyodalom (konfliktust késleltető mozdulatokkal); tetőpont (válság, az erők összecsapása); sorsfordulat (felismerés, katasztrófa kezdete; feloldás (végkifejlet).

MŰFAJOK

EPIKAI MŰFAJOK

1. Analitikus regény

• Tágabb értelemben: a lélektani regények szinonimája. A mű a szereplők lelkiállapotára koncentrál, ezeket elemzi, analizálja. Ilyen értelemben Standhal regényeit nevezzük analitikus regényeknek.

• Szűkebb értelemben: azon regények megjelölése, amelyekben pszichoanalízis elméletének hatása közvetlenül és nagyobb mértékben érvényesül, mint pl. Thomas Mann: „A varázshegy”.

2. Anekdota

• Rövid, az élőbeszédben kialakult, népi eredetű epikus műfaj.

• Humoros, tréfás, csattanóval végződő történet, hőse valamely ismert személy.

• Fokozottan épít elmondójának és befogadójának együttes háttérismereteire, az ízlésformák, érték- és szokásrendszerek közös tradíciójára.

• Az anekdota legnagyobb magyar mestere Mikszáth Kálmán.

• Az anekdotikus elbeszélő módszer a részleteket előtérbe helyező, egyes epizódokra koncentráló, az egész mű kompozíciójára kevésbé ügyelő írói eljárás.

3. Ballada

• Verses kisepikai műfaj (összefüggő történetet mesél el), amelyet erősen átszőnek a lírai elemek (költői sűrítés, dalszerű megformálás) és a drámai elemek (cselekmény, gyakori párbeszédes forma).

• Jellemző rá a kihagyásos, homályos előadásmód, a sűrített cselekmény, a sok párbeszéd és a lírai monológ.

• Gyakori sajátsága a sor- és versszakismétlés.

• Elsősorban népköltészeti műfaj (népballada), amely felé a 18. században fordult az irodalmi érdeklődés.

• Ennek hatására jött létre a műballada, amely a 18 – 19. században virágzott

• Magyarországon Arany János írt balladákat

4. Egyperces novella

• Örkény István alkotta kisepikai műfaj, amely röviden, célratörően, erős sűrítéssel élve, gyakran a hagyományos cselekményt mellőzve törekszik pontos kifejezésre.

• Az egyik oldalon a közlés minimuma áll, az író részéről, a másikon a képzelet maximuma, az olvasó részéről.

• Erősen parabolisztikusak, uralkodó esztétikai minőségük a groteszk.

5. Elbeszélés

• Tágabb értelemben: a novellával azonos

• Szűkebb értelemben: a novella és a regény közötti epikai műfaj. Gyakran nevezik hosszú novellának. Általában egyetlen cselekménysorozatra épül, a novellánál bőségesebben kifejtve, többszöri helyzetváltoztatással, fordulattal. Idő- és színhelyváltozások is jellemzik. Pl. Thomas Mann: „Tonio Kröger”.

6. Elbeszélő költemény

• Tágabb értelemben: minden versben írt epikus műfaj

• Költői elbeszélés. Azon verses formájú epikai művek gyűjtőfogalma, melyeknek nincsen önálló műfaji megnevezése. A magyar fogalomhasználatban egyaránt elbeszélő költeménynek minősülnek az olyan nagy terjedelmű alkotások, mint Arany János „Toldi”-ja és Petőfi Sándor „János Vitéz”-e.

7. Ellenutópia

• Regénytípus, amely az ideális államberendezkedéssel szemben a rossz, hibás. Esetleg bűnös államformát mutatja be, s egyúttal szembesíti azt a lehetséges jóval. Pl. Swift: „Gulliver utazásai”.

• Gyakran valóságos társadalmi visszásságok felnagyítása, esetleg rémlátomás az ember jövőjéről.

8. Eposz

• Hősköltemény. Verses nagyepikai műfaj.

• A klasszikus, antik eposz egy egész népre, nemzetre kiható, nagyszabású küzdelmet mutat be nagy terjedelemben, mesés-legendás formában, csodás elemekkel átszőve. Az isteni és emberi világ egyaránt helyet kap benne, hősei rendkívüli emberek, esetleg isteni származásúak, természetfeletti erővel rendelkeznek, illetve természetfeletti erők segítik őket. Az egykori események a későbbi kor embere számára példát, mértéket jelentenek saját cselekedeteihez. PL. Homérosz: „Íliász” és „Odüsszeia”; Vergilius: „Aeneis”.

• Az antik minták nyomán jött létre a barokk eposz, pl. Zrínyi Miklós: „Szigeti veszedelem”

• A 19. században a nemzeti tudat ébredése nyomán mindezek követésével több irodalomban is törekedtek a népi „naiv eposz” megteremtésére. PL. Arany János: „Buda halála”.

• A komikus eposz a klasszikus eposz formai sajátosságait felhasználva kisszerű tárgyat választ, pl. Csokonai V. Mihály: „Dorottya”. Az eposzparódia arra is törekszik, hogy az általa parodizált művek világképét, műfaji sajátosságait is nevetségessé tegye (Petőfi Sándor: „A helység kalapácsa”).

9. Fejlődésregény

• Regénytípus, amelyben a főhős személyiségének kialakulása áll a középpontban, azokat a hatásokat és külső-belső változásokat elemzi, amelyek egy jellemet megformálnak.

• Lélektani érdeklődés és a társadalmi háttér megrajzolása egyaránt jellemzi.

• A belső folyamatokon van a hangsúly.

• Követelménye a hit a személyiség többoldalúságában és fejlődésének lehetőségében, ezért a 18-19. század jellemző regényformája.

10. Karcolat

• Rövid, szellemes, sokszor gúnyos, egyetlen problémát körüljáró, általában valamilyen valóságos eseményhez vagy személyhez kapcsolódó, tanulságra kihegyezett szépprózai műfaj

11. Karrierregény

• Regényműfaj, amely egy hős társadalmi felemelkedését, karrierjét mutatja be.

• A főszereplő általában alulról próbálja felverekedni magát – saját erejére, képességeire, tehetségére támaszkodva – a társadalmi hierarchia magasabb régióiba.

• Ez általában az erkölcsi elvek fokozatos feladásával, morális süllyedéssel jár együtt.

• Pl. Balzac: „Goriot apó”; Standhal: „Vörös és fekete”.

12. Lélektani regény

• A szereplők történéseire koncentrál, a hősök tetteinek pszichológiai mozgatórugóit keresi.

• Mivel lélekábrázolás minden regényben van, ennek dominanciája segít elkülöníteni más művektől.

• A 20. századra jellemző a modern, már a pszichoanalízis hatását mutató lélektani regény.

13. Levélregény

• Regényműfaj, fiktív levelekből áll.

• A levélforma e művekben belső formává, szövegszervező erővé válik: szűk cselekmény, elmélyült lélekábrázolás, meghitt hangvétel, szubjektivitás jellemzi.

• Elsősorban a szentimentalizmushoz kötődik (pl. Kármán József: „Fanni hagyományai”.

14. Monda

• Valamely valós jelenséghez kapcsolódik, de csodás elemekkel beszél keletkezéséről, az illető helyhez, személyhez, jelenséghez fűződő hiedelmekről.

15. Novella

• A latin szó jelentése „újdonság”.

• Elbeszélés, rövid terjedelmű, zárt szerkezetű kisprózai alkotás.

• A világból kis szeletet mutat be, ez nagyfokú intenzitást eredményez.

• Egységes cselekmény, kevés szereplő, lélektani és társadalmi motiváció jellemzi.

• Szerkezete a sorsfordulatra épül: a cselekmény menetében hirtelen változás áll be, az események tempója felgyorsul és egyenesen vezet a végkifejlethez.

• Szerkezeti tömörségét, szervességét az alapmotívum kulcshelyzetekben való felbukkanása is növeli.

• Ismerünk olyan novellafüzéreket, amelyeknek közös a főhőse. Pl. Krúdy Gyula: „Szinbád”; Kosztolányi Dezső: „Esti Kornél”.

• A novella a 19 – 20. század egyik legfontosabb műfaja.

16. Parabola

• Műfaji értelemben példázat. Olyan történet, amely valamilyen igazság, tanítás, erkölcsi vagy vallási tanulság bizonyítására vagy illusztrálására szolgál.

17. Science fiction

• Az angol kifejezés jelentése „tudományos kitalálás”.

• A történet terét és idejét kiterjeszti a Földön, illetve a múlton és a jelenen túlra, az eseményeket (valódi vagy kitalált) természettudományos törvényekkel és jelenségekkel magyarázza.

• Szerepelhetnek benne nem földi (vagy nem földi képességekkel rendelkező) lények.

• Bizonyos művek az embernek a természetet legyőző hatalmát, az emberiség világhódítását hirdeti, mások ellenkezőleg: az emberiség katasztrófáját jövendölik.

18. Tézisregény

• Regénytípus, amelyben a cselekmény valamely előre kigondolt elvi állítás, tétel bizonyítását vagy cáfolatát szolgálja. Pl. Voltaire: „Candide”.

19. Tudatregény

• Regénytípus, amelyben a világot a hős gondolatain keresztül ismerjük meg.

• Középpontjában a gondolkodás, emlékezés, képzettársítás folyamata, a tudatfolyama áll.

20. Utópia

• Olyan mű, amely az ideális jövőt, az elképzelt tökéletes társadalmat mutatja be.

LÍRAI MŰFAJOK

1. Dal

• A legelterjedtebb és legszubjektívebb lírai műfaj.

• Lényege a költői én közvetlen megszólalása; a benne ábrázolt érzelmek egyneműek.

• Tárgya, szerkezete egyszerű, külső formája általában strófikus, gyakori az ismétlés.

• A legzeneibb műfaj.

• Téma szerint vannak: szerelmi dalok, bordalok, hazafias dalok, bujdosóversek, búcsúversek, katona- és diáknóták, hajnali, esti, éjjeli dalok stb.

2. Ekloga

• Tágabb értelemben: szemelvénygyűjtemény

• Szűkebb értelemben: mindenféle pásztori (bukolikus) költemény, különösen ennek párbeszédes formájú változata. A fogalomnak ez az utóbbi műfajjelölő értelme Vergilius „Eclogae” címen ismertté vált könyve nyomán alakult ki, amely tíz, Theokritosz eidüllionjainak mintáját követő, hexameteres formájú dialogikus költeményt tartalmazott, s nyilván Vergilius költeményeinek legjobb válogatott darabjait fogta össze.

• A magyar költészetben jelentősek Radnóti Miklós eklogái.

3. Elégia

• Görög eredetű, fájdalmas, panaszos hangú lírai műfaj

• Kezdetben, az ókorban minden disztichonban írt költeményt így neveztek. Idővel a szomorú hangnemű művekre korlátozódott a műfaj neve.

• Alapélménye az elmúlás, a boldogság elvesztésének ill. elérhetetlenségének élménye.

• A klasszikus elégia idő- és értékszembesítésen alapszik.

• Elégikus magatartás akkor jön létre, amikor a költő látja, hogy a valóság és az ideál között milyen hatalmas távolság feszül, az ideál rendre alulmarad a valósággal szemben és ezt rezignáltan, lemondóan veszi tudomásul.

• A magyar irodalomban az elégia mesterei: Janus Pannonius („Saját lelkéhez”), Berzsenyi Dániel („A közelítő tél”), Tóth Árpád („Elégia egy rekettyebokorhoz”), József Attila („Elégia”).

4. Elégiko-óda

• Kettős hangvételű költemény, melyben a szárnyaló óda ötvöződik az elégia rezignáltságával (rezignált = sorsába beletörődött, lemondó, reménytelen).

• Pl. Csokonai V. Mihály: „A Magánossághoz”; Berzsenyi Dániel: „Osztályrészem”; Arany János: „Leteszem a lantot”, „Ősszel”

5. Epigramma

• Lírai műfaj: rövid, tömör, csattanóra épülő, néhány sorból álló, általában disztichonban írt vers.

• Két fő része van: egy előkészítő szakasz és a fordulat utáni, lezáró szakasz.

• Két típusa szerint ismerünk magasztos hangvételű, dicsőítő epigrammákat (görög típus) és élcelődő, csipkelődő, humoros hangvételű epigrammákat (latin típus).

• Magyar epigrammaszerzők: Janus Pannonius („Pannonia dicsérete”); Kölcsey Ferenc („Huszt”, „Emléklapra”); Vörösmarty Mihály („A Guttenberg-albumba”)

6. Epilógus

• Utóhang vagy utószó: drámai vagy epikus művekben a törzsszövegtől elkülönülő, de tartalmilag a művel mégis egységet alkotó befejező, záró rész.

7. Helyzetdal

• A lírai költészet egy ága, a szereplíra körébe tartozik.

• A költő egy képzeletbeli személy helyzetébe beleélve magát annak monológját mondja el. Így a költői én a versbeli fiktív én (lírai én) egyértelműen elkülöníthető egymástól.

• Pl.: Csokonai V. Mihály: „Szegény Zsuzsi a táborozáskor”, Petőfi helyzetdalai

8. Himnusz

• Lírai műfaj, vallásos jellegű, az istent, isteneket vagy valamely magasztos tárgyat, eszmét dicsőítő, fennkölt hangvételű, fohászkodó ének.

• Kérés fejeződik ki benne, mindig a hiány állapotában keletkezik.

• Legközelebbi műfaji rokonai az óda, az ima, a zsoltár.

• A világi témájú himnuszköltészet sajátos ága a nemzeti himnusz, amely egy-egy nép összetartozását, öntudatát reprezentálja (Kölcsey Ferenc: „Himnusz”).

9. Idill

• A görög szó jelentése ’képecske’.

• Antik irodalmi műfaj, a tökéletes boldogság, a felhőtlenül békés, harmonikus világ leírása; leggyakrabban pásztori életkép.

• Az idill olyan költői látásmód, amely az eszményt a valóságban létezőnek, megvalósultnak mutatja be, harmonikusnak ábrázolva az ember és a természet, az eszmény és a realitás viszonyát. Ezért az öröm, a boldogság hatja át az idilli műveket.

10. Óda

• Az elnevezés a görög „ódé” (dal) szóból származik.

• Lírai műfaj; magasztos tárgy és ennek megfelelően emelkedett hangnem jellemzi, lehet strófikus felépítésű is.

• Magasrendű, fennkölt témáról (istenek, ember és a haza sorsa, egy érzés, eszmény, magatartás).

• Tárgya szerint lehet: egyéni és közösségi.

• Módszere szerint: dicsőítő és bölcselkedő.

• Címzettje és megszólítottja gyakran egy jelentős személyiség vagy egy allegorikus fogalom.

• Pl.: Berzsenyi Dániel: „A magyarokhoz I. II.”

• A modern költészetben ritka (József Attila: „Óda”).

11. Rapszódia

• Emelkedett, gyakran extatikus hangú, kötetlen szerkezetű, formájú és ritmusú lírai műfaj.

• Zaklatottság, az érzelmek és a gondolatok szenvedélyes hullámzása jellemzi.

• Részei nem logikailag, hanem a képzelet, az asszociációk és az érzelmek törvényszerűségeit követve kapcsolódnak egymáshoz.

• Rokon műfajai a himnusz és az óda.

• A romantika különösen kedvelte (Vörösmarty Mihály: „Előszó”; Petőfi Sándor: „Egy gondolat bánt engemet”), az újabb irodalomban ritkább (Kosztolányi Dezső: „Hajnali részegség”).

12. Tájleíró költemény

• Kizárólag tematikai (= témakör szerinti) szempontból behatárolható, de műfajként számon tartott fogalom.

• Azok a művek tartoznak ide, amelyek nem kizárólag, de meghatározó mértékben az embert körülvevő élő és élettelen természeti környezetet jelenítik meg, beleértve az ember által alkotott épületeket, tárgyakat.

• Minden más tartalmat (gondolatot, érzést, szimbolikus jelentést) a középpontba állított tájon, természeti jelenségen keresztül fejezi ki.

• A természetleírás része is lehet egy nagyobb műnek, a felvilágosodás és a romantika koráig inkább ez a jellemző.

• Csak a 18 – 19. század fordulójától válik a táj, a természet a lírai személyiség érzelmeinek, hangulatainak, gondolatainak leíró vagy szimbolikus jellegű kifejezésre alkalmas témává.

• PL. Csokonai V. Mihály: „Az estve” c. vers első része; Petőfi Sándor: „A puszta, télen”, „Az alföld”, Ady Endre látomásos tájversei; József Attila: „Nyár”, Külvárosi éj”, „Holt vidék”

13. Zsánerkép és életkép

• Régebben az életkép és a zsánerkép fogalmát szinonimaként használták: rövid verses műfaj a líra és az epika határán, a mindennapi élet valamely tipikus alakját, helyzetét vagy jelenetét ábrázolja egy-két vonással.

• Az újabb vizsgálódások több ponton különbséget tesznek az életkép és a zsánerkép között, hangsúlyozva a zsánerképben erősebben megnyilvánuló tipizálást.

• PL: Életkép: Petőfi Sándor: „Megy a juhász a szamáron…”; Zsánerkép: Petőfi Sándor: „János gazda”

VERSTÍPUSOK

1. Értékszembesítő verstípus

• Jellegzetes verstípus, amely egy értéktelített és egy értékhiányos állapotot állít szembe egymással.

• E két állapot megfeleltethető a múlt-jelen, illetve a múlt-jövő ellentétpárokkal, tehát gyakran együtt jár az időszembesítéssel.

• PL. Berzsenyi Dániel: „A közelítő tél”; Arany János: „Epilogus”; József Attila: „Talán eltűnök hirtelen”, „Nem emel fel”

2. Gondolati költészet

• A lírai költészet nagy területe, intellektuális, filozófiai költészet. Ide sorolható minden olyan vers, amelyben a gondolati tartalom, a filozófiai mondanivaló túlsúlyban van más elemekhez (érzelemhez, hangulathoz, indulathoz) képest.

• Ám ahhoz, hogy egy gondolat költészetté váljon, egyéni élményként és személyesen megélt tartalomként, szubjektív mondanivalóként kell megjelennie, mint az embernek egy eszméhez való viszonya

• A megfogalmazás költőisége, a nyelv poétikai (=verstani, költészettani) funkciójának erőteljes érvényesülése (képek, zene, ritmus stb.) is szerepet játszik a gondolati költeményben.

• PL. Csokonai V. Mihály: „Az estve”, „Konstancinápoly”; Vörösmarty Mihály: „Gondolatok a könyvtárban”; József Attila költészetében is megjelenik

3. Hangulati költészet

• A lírai költészet jelentős területe: a pillanatnyi benyomásokat, a költő hangulatait, kedélyállapotait ragadja meg.

• Az impresszionista stílusra különösen jellemző (Verlaine: „Őszi chanson”).

4. Időszembesítő vers

• Több idősíkot állít szembe egymással, mintegy összehasonlítja benne a jelen, a múlt vagy a jövő értékvilágát.

• Rendszerint egy súlyos értékvesztés elégikus vagy drámai megfogalmazása; a költő gyakran életének végső számvetését végzi el.

• PL. Berzsenyi D.: „A közelítő tél”; Vörösmarty M.: „Előszó”; Arany J.: „Epilogus”; Babits Mihály: „Ősz és tavasz között”; Kosztolányi Dezső: „Számadás”; József Attila: „Talán eltűnök hirtelen”.

5. Létharcvers

• Ady Endre költészetének jellegzetes verstípusa.

• Lírai, epikai és drámai elemeket ötvöz, középpontjában hatalmas küzdelem áll, amelynek tétje a költői én egész létezése, valamely alapértékhez való viszonya.

• Jellemzői a túlfűtött érzelmek, az erős szcenírozottság (= színpadiasan jelenetezett), az elvont tér- és időviszonyok, a párbeszédek.

• Pl. Ady Endre: „Az ős Kaján”, „Harc a Nagyúrral”.

6. Létösszegző vers

• Jellegzetes lírai verstípus, amely a művész saját életére visszatekintve személyisége fejlődését értelmezi és értékeli.

• Együtt jár a múlt és jelen összehasonlításával, az időszembesítéssel, nemegyszer az önmegszólítással is.

• Pl. Arany János: „Mindvégig”; Kosztolányi Dezső: „Számadás”; József Attila: „Tudod, hogy nincs bocsánat”

7. Önmegszólító versek

• A költői én megszólítja önmagát, ezzel létrejön egy belső, de két személyben (megszólítóban és megszólítottban) tárgyiasított vita.

• A személyiség válságát fogalmazza meg drámaian, a vita tétje e személyiség sorsa, létének érvényességes vagy érvénytelensége, s a műben valamiféle új magatartás körvonalazódik.

• Pl. lásd létösszegző verseknél

DRÁMAI MŰFAJOK

1. Abszurd dráma

• Az abszurd dráma a II. világháború után kibontakozó abszurd irodalom legnagyobb hatású műfaja.

• Világképét a lét teljes értelmetlenségének és céltalanságának érzése hatja át, melynek alapja a világ rendezettségét, az élet értelmét és az emberi megismerés lehetőségeit tagadó világlátás.

• Egyaránt kifejezi a társadalmi lét, a személyes, egzisztenciális lét, a nyelvi megnyilatkozás és a kommunikáció válságát.

• A drámák cselekménye és nyelvi világa szándékoltan szegényes, színterei kopárak, időviszonyai gyakran meghatározhatatlanok.

• Ezeknek a műveknek a szereplői tehetetlen, szorongó, kétségbeesett vagy unatkozó lények, sorsuk a létbe való belevetettség, passzivitás. A kitörés lehetetlen, a célok megfogalmazhatatlanok

• Az abszurd drámából hiányzik tehát a klasszikus dráma legfontosabb ismérve, a tettekben megnyilvánuló célratörő akarat.

• Pl. S. Beckett: „Godot-ra várva”; Örkény István: „Tóték”.

2. Commedia dell’ arte

• Rögtönzött színjáték, amely a 16. században alakult ki Itáliában.

• A műfaj legsajátabb tulajdonsága a szereplők rögtönzése (a cselekményvázlat csak a játék lényeges fordulópontjait rögzítette, a részletek megformálása a színészek rögtönzőkészségén múlott).

• Másik jellemzője, hogy állandó típusokat szerepeltetett: pl. zsugori kereskedő, a tudós, a gőgös katona, a furfangos szolgáló, a naiv szerelmes, a fösvény apa stb.

3. Drámai költemény

• Drámai műfaj, amely alapvető, általános emberi, filozófiai problémákat boncol, és ezt dráma formában tárja elénk.

• Mivel gondolati tartalmuk és lírai megformáltságuk olvasva jobban érvényesül, és többé-kevésbé hiányzik belőlük a dráma néhány hagyományos alkotóeleme (jellemábrázolás, katasztrófa stb.), gyakran könyvdrámáknak is nevezik.

• A cselekményelemek, a jelenetek csak lazán függnek össze.

• Pl. Goethe: „Faust”; Byron: „Manfred”; Madách Imre: „Az ember tragédiája”.

4. Epikus dráma, színház

• B. Brecht nevéhez fűződik az epikus dráma és színház megteremtése.

• Elveti az arisztotelészi dramaturgia kategóriáit; az illúziótlan, didaktikus (= tanító) célzatú, gondolkodásra késztető színház kialakítása mellett érvel.

• Távolságtartó játszásmódot követel a színésztől, szemben a „beleéléses” játékmóddal; és kívülálló, gondolkodó, megfigyelő attitűdöt a nézőtől – szemben az azonosulást, átélést igénylő színházzal. Ezt szolgálják a látottaktól elidegenítő effektusok.

• Szinte a legfontosabb szereplő a narrátor. Megjelenése mindig figyelmezteti a nézőt, hogy amit lát, az csak a valóság illúziója, a hang- és fényeffektusok, a dalbetétek (songok), operaelemek, feliratok, táblák is ezt a szerepet töltik be.

5. Farce

• Középkori francia vígjátékfajta.

• Rövid, általában csattanóra kihegyezett, de számos helyzetkomikumi ötletre épülő, népi fordulatokat bőséggel alkalmazó, nemegyszer durva, trágár szavakat is használó realista jelenet, tréfa volt.

• Egy-egy rossz tulajdonságot állított a középpontba (pl. kicsapongás, kapzsiság, képmutatás), szereplőit nem egyénítette, csak mint típusokat mutatta be (a Férj, a Bolond stb.).

6. Komédia

• Drámai műfaj, amely a világot a komikum, a nevetés eszközeivel ábrázolja.

• Értékrendje viszonylag egynemű, leggyakrabban látszat és valóság, értékes és értéktelen, szó és tett ellentmondására épül.

• A komikus hatást bizonyos emberi hibák nevetségessé tétele (jellemkomikum) vagy a színpadi szituációkban rejlő félreértések, az ábrázolt élethelyzetek humora (helyzetkomikum) okozza.

• Arisztotelész: a komédia olyan mű, melynek eleje rossz, a vége jó.

7. Moralitás

• Allegorikus szereplőket felvonultató vallásos-didaktikus színjáték.

8. Sorstragédia

• A tragédia azon fajtája, amelyben a hős bukását nem jelleme, hibái, mások túlereje stb. okozza, hanem az embernél nagyobb erők: a sors, a végzet, az istenek.

9. Tragédia

• Görög eredetű drámai műfaj.

• Létrehozó esztétikai minősége a tragikum, jelentős értékpusztulást, visszafordíthatatlan értékvesztést mutat be.

• Ábrázolhatja a jelentékeny hős és az őt körülvevő világ ellentétét, összeütközését, és bár ezekben a művekben a világ elpusztítja az értékeket hordozó személyiséget, a végső, erkölcsi győzelem mégis az övé.

• Bemutathatja a tragikus hős összeütközését valamely embernél nagyobb, jelentékenyebb erőkkel: sorssal, az isteni törvénnyel, egy örök erkölcsi normával.

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma olvasónapló

http://sulihalo.hu/diak/olvasonaplo/1275-mikszath-kalman-beszterce-ostroma-olvasonaplo

Magyarország a Habsburg birodalomban

1. Szatmári béke (1711) után

• viszonylagos önállóságot kapunk, alkotmányos királysághoz hasonlít
• rendi országgyűlés, élén a nádor áll
• két kamarás: felső- és alsó- tábla

Magyarországot különböző kormányszékekkel kormányozzák:

• kancellária (diplomáciai, gazdasági ügyek)
• kamara (pénz)
• helytartótanács

Pénz és hadügyekben a Habsburgok irányítottak, a bécsi titkos államtanács döntött.

Erdélyt külön kormányozták.

király: III. Károly német-római császár (1711-1740)

2.Pragmatica Sanctió / törvényes szabályozás/

Törvény a Habsburgok nő ági örökösödéséről (1713).

1722-23 -> magyar o.gy.-n cikkejezi be

-> feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul az örökös tartományokban és M.o.-n a dinasztiának következő tagja uralkodjon

3. Mária Terézia (1740-1780)

• osztrák örökösödési háború (1740-1748) /spanyol, porosz, francia <-> Habsburg trón/
• Szilézia kivételével megtartja a területeket (7 éves háborúban sem sikerül)
• 35 ezer főnyi sereggel segítettek a magyar rendek, cserébe adómentességet kaptak

4. Reformjai

• Ipar, kereskedelem- kettős vámrendelet 1754 (Külső vámhatáron magas vámok voltak, így a magyar mezőgazdaság a fölös terményeit a cseh és osztrák piacon adták el. A határon túlról ne érkezzen iparcikk, amely konkurenciát jelentene az osztrák és a cseh iparnak.)
• belső vámhatár, a birodalom pillanatnyi érdekei szerint változnak

->M.o-n az ipart és a kereskedelmet hazánkban nem támogatta

-> ipari felvevőpiacnak tekintette hazánkat

-> mezőgazdasági termékek szállítójaként

• a jobbágy és a földesúri viszony rendezése 1767 URBARIUM (Úrbéri pátens) "Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk."

-Az ország nagy részén a földesurak csökkentették a jobbágytelkeket, növelték a majorságot és a robotot, hogy minél több árut vihessenek a piacra.

-Több helyen a parasztok éheznek, lázadoznak, a földesúri terhek mellett a megyei és az állami adókat fizetnie kellett (házadó, porcióadó). /A beszállásolt katonákat etetnie kellett, a továbbmeneteléről is gondoskodnia kellett./

A jobbágy kötelezettségei: -9-ed

- 1 arany forint évente /pénztartozás, egész jobbágy telek esetén/

- megszabja a robotot /heti 1 nap igás vagy 2 napi kézi robot/

Urbárium: rögzíti a jobbágytelek nagyságát, megszabja az úrbéri kötelezettségeket

Jelentősége: törvényes helyzetet teremt a jobbágy és a földesúr között

5. Oktatásügy szabályozása

1777 Ratio Educationis

-tanítóképzőket hoz létre

-gimnáziumokat

6. Egészségügy

• orvosi kar
• járásonként 2 bába kötelező
• megyénként 1 orvos
• csökken a halandóság
• visszaszorul a kuruzslás

Megtiltja a kínvallatásokat.

Két pontból felírható egyenes egyenlete

Magyarország újjáépítése a XVIII. században

1. Az ország benépesítése

• lakosság lecsökken 2 millióra
• belső vándorlások-> magyar, szlovák
• szervezett betelepítés-> katolikus németek ( 6 évre adómentesek)
• román parasztok és pásztorok (feudális terhek elől menekülnek) Alföldre
• szerbek -> fegyveres határőrként telepítette őket, kiváltságokat kaptak
• ruszinok
• lengyelek
• morvák

2. Mezőgazdasági fejlődés

• három nyomásos rendszer, vad talajváltó -> két nyomásos gazdálkodás
• visszaesik a mezőgazdasági technika Mátyás kori szintre
• sorsolták a földeket (nyílvetés)
• XVIII. század második fele szilárd telekrendszer (lakosság nő)
• istállózó állattenyésztés
• terjed a kukorica, burgonya és dohány

3. Ipar és kereskedelem

• M.o. Európát látja el és nyersanyaggal
• céheket újítanak fel
• tőkés üzemformák terjedése: pénztőke és szabad munkaerő
• parasztság vándormozgalma -> megáll a majorság terjeszkedése
• manufaktúrák jönnek létre
• házaló kereskedelem
• a mezőgazdaság nyerstermékek külső piacra szállítása
• európai jelentőségű bányászat (arany, ezüst, réz, só)
• Selmecbánya -> bányatisztképző iskola
• szén bányászat

4. Művelődés

• jezsuita iskolák
• református és evangélikus iskolák fennmaradásáért harcolnak
• sok az analfabéta
• vályogházak építése
• jobb öltözet

Ponthalmazok súlypontja

Helyvektorok összeadása, kivonása, skaláris szorzata

http://www.cs.elte.hu/geometry/kissgy/geobsc1-5.pdf


http://e-oktat.pmmf.hu/webgui/www/uploads/images/346/Ch-1.pdf

Madách Imre: Az ember tragédiája

Keletkezése: 1859-1860

Arany János először gyenge Faust utánzatnak vélte és félretette, később mind koncepcióban és kompozícióban jeles alkotásnak minősítette. Madách életében két kiadás jelent meg, a színpadi bemutatót már nem élte meg.

Szereplők:

angyalok

az Úr

Gábor főangyal

Mihály főangyal

Ráfael főangyal

Lucifer

Éva

Ádám

kerub

a Föld szelleme

rabszolga

Kimón

első a népből

második a népből

harmadik a népből

első demagóg

második demagóg

a nép

szolgálók

Kariszok

első polgár

második polgár

Kriszposz

Therszitész

Catulus

Hippia

Cluvia

Péter apostol

első polgár

második polgár

harmadik polgár

negyedik polgár

pátriárka

barátok

egy agg eretnek

egy barát

eretnekek

keresztesek

Heléne

csontváz

boszorkányok

első udvaronc

második udvaronc

Rudolf

harmadik udvaronc

negyedik udvaronc

néptömeg

tiszt

egy sansculotte

márki

Saint-Just

Robespierre

tanítvány

kar

bábjátékos

kisleány

egy anya

egy leány

egy ékszerárus

első polgárlány

második polgárlány

korcsmáros

első munkás

második munkás

harmadik munkás

első koldus

második koldus

katona

első mesterlegény

második mesterlegény

egy kéjhölgy

zenész

első árus

második árus

ifjú

anya

cigányasszony

első tanuló

második tanuló

harmadik tanuló

negyedik tanuló

első gyáros

második gyáros

nyegle

tömeg

Lovel

elítélt

tudós

aggastyán

Luther

Cassius

Plátó

Michelangelo

eszkimó

Történet:

Első szín - a mennyekben

A teremtés befejeződött, az Úr elégedetten ül trónján. Körülötte a négy főangyal áll, mindenfelől az angyalok kara hallatszik, akik szüntelenül Istent dicsérik. Gábor, Mihály és Ráfael az Úr színe elé járul, mindannyian hódolatukat fejezik ki. Egyedül Lucifer marad távol. Isten ezt számonkéri tőle, de ő megatagadja, hogy leboruljon előtte. Szerinte a világ az Úr kicsinyes játékszere, melyet csak saját dicsőségének hirdetésére alkotott. Ezt hallva Isten száműzi őt színe elől, de távozása előtt Lucifer még részét követeli a teremtésből, melyet meg is kap, két paradicsomi fa alakjában. A bukott angyal megígéri, mindennel azon lesz, hogy megdöntse ezt az idilli világot. 

Hat a női hiúságra Lucifer, mivel Ádám eszére nem sikerült.

Második szín - a paradicsomban

Ádám és Éva boldogan sétálnak a paradicsomban. Ádám kéri Évát, szakítson neki egy gyümölcsöt, mire megjelenik az Úr, s figyelmezteti őket, minden fa terméséből ehetnek, csak a kert közepén álló kettőéből nem. Ők először nem értik az egészet, de beletörődnek, s leheverednek a fűbe. Kedves enyelgésüket Lucifer zavarja meg, aki elárulja, hogy a két fa a tudás és a halhatatlanság fája. Arra biztatja őket, vegyenek gyümölcséből, így véget vethetnek Istentől való függésüknek, és saját maguk urai lehetnek. Éva vállalkozik először, majd Ádám is csatlakozik hozzá, s esznek a tudás fájáról. A halhatatlanság azonban már nem lehet az övék, mert az utat elállja egy lángoló kardú kerub. Az Úr hangja hallatszik, aki közli az emberekkel, hogy tettükből kifolyólag el kell hagyniuk a paradicsomot.

Harmadik szín - a paradicsomon kívül

Mivel Isten elhagyta őket, Ádám és Éva magukra maradtak. Ádám kis kalyibát épít, Éva pedig lugast készít. Lucifer a család és a magántulajdon megszületéséről beszél. Ádám kéri, mutasson neki még az emberiség történelméből képeket. Az angyal türelemre inti, majd mindkettőjüket bevezeti az épületbe, álmot bocsájt rájuk, s kezdetét veszi egy hosszú utazás.
Jól cselekedett-e mikor a szabadságot választotta? 

Negyedik szín - Egyiptomban

Ádám mint fiatal fáraó, Lucifer pedig mint az ő minisztere a trónteremben beszélgetnek. A háttérben rabszolgák egy csoportja egy piramis építésén fáradozik. Ádám elmondása szerint boldogtalan, de örül, hogy megtalálta az utat a dicsőséghez és a halhatatlansághoz. Egyszercsak egy halálra vert rabszolga fut a terembe, Lucifer el akarja vitetni, de Ádám megakadályozza. Időközben megérkezik Éva, a munkás felesége is. A férfi feleslegesnek érzi további életét, értelmetlen más dicsőségéért fáradoznia, s belehal sérüléseibe. Éva keservesen siratja. Ádám meg akarja vigasztalni, maga mellé veszi, de Éva még a trónon ülve is csak a szolgák jajszavát hallja. Ádám ezt látva megvilágosodik, elrendeli a munkások szabadon bocsájtását. Lucifert pedig arra kéri, vigye egy ennél demokratikusabb világba.

Milliók egy miatt. A nő segítségével a fáraó ráeszmél hibáira, felszabadítja a rabszolgákat.

Ötödik szín - Athénban

Éva mint Lucia, Miltiádész hadvezér felesége és fia, Kimón szolgáik kíséretében áldozatot bemutatni mennek a templomba. Közben a téren egy demagóg a nagy hadvezér ellen izgatja a népet. Azok pedig hálátlanul távollétében halálra ítélik egykori megmentőjüket. Lucifer hírnökként érkezik, és hirdeti, Miltiádész már a város közelében jár, jött megtorolni az aljas rágalmakat. Ezt hallva a népet rémület fogja el. Később megjön Ádám, azaz Miltiádész is, sebesülten. Mit sem sejtve elbocsátja kíséretét, s feleségéhez siet. A nép újból felbátorodik, és halálát követeli. Bár a templomban biztonságban lenne, Ádám mégis meghajol a köz akarata előtt, s vállalja a jogtalan ítéletet. Mielőtt azonban azt végrehajtanák, Lucifer továbbviszi őket egy gondtalanabb helyre.

Nincs eszme, fényűzés van, nincsenek erkölcsök. Egy a milliókért.

Hatodik szín - Rómában

Három pár: Ádám (Sergiolus) és Éva (Júlia), Lucifer (Miló) és Hippia, valamint Catulus és Cluvia élvezik a felhőtlennek tűnő életet. Ádám egy gladiátorjátékon fogad Catulusszal, tétnek Évát teszi fel, s nyer. Lucifer kéri a nőket, hogy énekeljenek, akik a bor és a testi örömök mámoros boldogságáról dalolnak, a pillanatnyi kábulatot a múlt nagy értékei fölé helyezve. Az idillt végül jajszó zavarja meg. Kiderül, a háttérben akasztás folyik, pusztít a döghalál, és a várost barbárok támadták meg. Közben halottas menet érkezik. Hippia Lucifer biztatására megcsókolja a halottat. Péter apostol riasztja vissza a fertőzésveszélyt említve, de már késő. A haldokló Hippiát megkereszteli, majd a lány jobb létre szenderül. Ádámban és Évában felébred a vágyakozás egy jobb, erkölcsösebb világ után, melyet Ádám elképzelése szerint a lovagkorban és a női ideálban fognak megtalálni.

Nincs éltető eszme az emberek az öncélú gyönyöröknek élnek.

Hetedik szín - Konstantinápolyban

Ádám mint Tankréd, egy kisebb, keresztesekből álló sereg vezére, Lucifer pedig mint fegyverhordozója érkezik. Ádám meglepődve tapasztalja, hogy a helyiek nem kínálnak nekik szállást, sőt, egyenesen menekülnek előlük, ti. félnek a fosztogatástól. A néhány előmerészkedő lakos arról érdeklődik, Ádám a homousionban vagy a homoiusionban hisz. Az elcsigázott hadvezér az időközben kíséretével feltűnő pátriárka segítségét kéri, de annak más, fontosabb elfoglaltsága van: eretnekeket megy égetni. Éva, azaz Izóra és szolgálója, Heléne tűnik fel, amint éppen négy lovag elől menekülnek, akik meg akarták becsteleníteni őket. Ádám elzavarja a kereszteseket, majd szerelemre lobban Éva iránt, akit azonban köt az apai eskü, zárdába kell vonulnia. Ádámot boszorkányok és egy csontváz szakítja el Évától, ezért fájdalmas búcsút vesznek, s Lucifer továbbrepíti védencét az időben.

Nyolcadik szín - Prágában

Ádám mint Kepler Rudolf császár udvarában munkálkodik. Éva, azaz Borbála a felesége, Lucifer pedig a famulusa. Beszélgetésük során az uralkodó és több udvaronc is horoszkópkészítéssel bízza meg a világhírű csillagászt. Mikor hazaérkezik, a kéréseket továbbítja Lucifer felé. Ezután megjön Éva is, aki szegénységére panaszkodik, de Ádám nem érti elégedetlenségét. Ő mindent megtesz érte, áruba bocsátja tudását, hamis időjóslásokat és horoszkópokat készít gazdag nemeseknek. Éva látszólag meghatódik, de gyorsan távozik, ugyanis titkos szerelmi légyottra igyekszik. Ádám erről nem tud, bort kér Lucifertől, hogy felejtsen. Iszik, majd az erkélyre lép, ahol szemére álom borul, s egy jobb kor képei tűnnek fel előtte.

Kilencedik szín - Párizsban

A Grčve téren vagyunk. Egy alkalmilag felállított guillotine mellett Ádám mint Danton szónokol. A háttérben Lucifer egy bakó alakjában figyeli. Rongyos újonchad jelenik meg. Egy tiszt követeli, hogy Ádám léptesse elő. Ő ezt megtagadja, ezért a katona főbe lövi magát. A tömeg elvonul, hogy kitombolja magát a börtönökben. Közben néhány sansculotte egy márkit és annak testvérét, Évát hozza. Ádám szimpatizál velük, meg akarja menteni őket, de ők nem adják fel elveiket, nyíltan vállalják a halált. Ezalatt visszaérkezik a nép véres fegyvereket hordozva. Közülük hirtelen előlép Éva szegény parasztlány alakjában, s Ádámot követeli magának, mondván, megmentette egy áruló bosszújától. Ádám elutasítja, mert tudja, neki ezen árulón kívül is rengeteg ellensége van még. Két konventtag, Saint-Just és Robespierre tűnik fel, s meggyanúsítják Ádámot, hogy zsarnok uralomra tör. A nép hallgat szavukra, s elítéli eddigi vezetőjét, aki végül önként hajtja fejét a nyaktiló alá.

Tizedik szín - Prágában

Lucifer ébreszti Ádámot, újból mint Keplert, s közli, a kivégzés ezúttal elmarad. Ádám lelkesülten beszél az álmában látottakról. Éva érkezik csalódottan, az udvaronc durván megsértette. Lucifer felhívja Ádám figyelmét, ideje lenne foglalkoznia tanítványaival is egy kicsit. Ő végül fogadja is egyiküket, s elmondja neki, hogy szerinte a tudomány csak a jövő költészete, így jobban teszi, ha elégeti a múlt korok tanait, mert azok csak hátráltatják a jelen előrehaladását.

Tizenegyedik szín - Londonban

A Tower és a Temze közti vásárt Ádám és Lucifer a Tower tornyának tetejéről vizsgálja. Ádám boldog, hogy végre talált egy olyan világot, melyben a közjólét uralkodik, de Lucifer kénytelen elkedvetleníteni, hogy ez sem az. Ezt bizonyítandó elhatározza, hogy lekíséri védencét az emberek közé egyszerű munkásnak öltözve. Lent Ádám valóban úgy találja, hogy egyetlen dolognak van csak értéke: a pénznek. A kocsmáros hamisítja borát, a munkások arra panaszkodnak, hogy a gépek elveszik előlük a kenyeret, a koldusok egymás helyéért veszekednek, a zenész sem saját kedvéért, csak a részegek mulatozására játszik. Ekkor jelenik meg Éva anyjával a templomból jövet. Hirtelen hozzájuk lép egy ifjú és egy mézeskalács szívet ad át a lánynak. Egy cigányasszony Évának boldog, Ádámnak szomorú jövőt jósol. Ádám megpróbálja elhódítani Évát, de annak anyja szegényes külsejére tekintve gyorsan elzavarja. Tanulók jönnek fiatalos lelkesedéssel. Ádám bennük bízik, hogy ők jobbak, mint a felnőttek, de Lucifer megmutatja, hogy a társaikból lett gyárosok is hasonlóan szenvtelenek és igazságtalanok, mint mindenki. Ádám Éváért esedezik, Lucifer megígéri, megszerzi neki a lányt. Ehhez nem kell mást tennie, csak fennhangon mylordnak szólítja útitársát, s a cigányasszony rögtön felhívja Éváék figyelmét a férfire. Ezalatt egy elítéltet hoznak, aki megölte munkaadója fiát, mert az elcsábította a feleségét. Ádámék időközben távoznak, s a befejezést immár újból a Tower tornyából nézik. A vásártér közepén egy sír nyílik, melybe egyenként beleugrik mindenki, egyedül Éva lépi át diadallal az árkot.

Tizenkettedik szín - egy falanszterben

A következő helyszín U alakra épült falanszter. Lucifer tájékoztatja Ádámot, hogy a haza fogalma nincs többé, egy célért dolgozik az emberiség, s ehhez eszközül a tudományt választották. A Nap ugyanis 4000 év múlva kihúny, s az embereknek addig kell megtanulni pótolni éltető sugarait. Ádámék falanszteri egyenruhát vesznek fel, s meglátogatnak egy vegyszerekkel kísérletező tudóst, aki bemutatja nekik a múzeumot. Megtalálható itt minden haszontalan: régen kihalt állatok, növények, elfogyott ércek, ósdi használati tárgyak, műalkotások. Csengetés hallatszik, a dolgozók a központi teremben gyűlnek össze. Itt a kollektívához alkalmazkodni nem tudó egyéniségeket (Luthert, Cassiust, Plátót és Michelangelót) megbüntetik. Ezután Éva és egy másik nő érkezik gyermekével, akiknek sorsát fejvizsgálat után határozzák meg. Éva görcsösen ragaszkodik fiához, Ádám segíteni próbál neki, de Lucifer megakadályozza, s végül elveszik tőle. Az ismét felszabaduló nőknek új párt keresnek. Éváért Ádám jelentkezik, de a körülállók meglátják a szerelem csíráit szemükben, így elutasítanák ezt a választást. Végül Lucifer menti ki védencét, s továbbutaznak más tájak felé.

Tizenharmadik szín - az űrben

Ádám és Lucifer az űrben repülnek. A Föld egyre távolodik tőlük, végül kis ponttá lesz. Ádám ijedten kérdezi kísérőjét, hová tartanak, mire az közli, hogy egy magasabbrendű világba. A Föld szellemének hangja állítja meg őket, s közli, ha Ádám kilép hatásköréből, megsemmisül. Ádám nem foglalkozik vele, folytatja útját. Nem sokkal később Ádám egy sikoly kíséretében hirtelen megmerevül. Lucifer győztesen kacag fel, de a szellem szavára Ádám újból ébredez, s arra kéri az angyalt, térjenek vissza a Földre küzdeni. Lucifer kénytelen-kelletlen engedelmeskedik neki.

Tizennegyedik szín - hóval és jéggel borított, kietlen vidéken

Ádám és Lucifer havas-jeges, kopár tájon érnek földet. Lucifer közli, a tudomány elbukott, a Nap kialudt, s a földi hőmérséklet drasztikusan csökkent. Ádám csalódott, azt hiszi, már az emberiség is kihalt. Ekkor azonban egy iglura bukkannak, melyből egy vadászatra induló eszkimó lép ki. Ádám elszörnyed, látva, mivé lett késői utóda. Az eszkimó isteneknek hiszi őket, s megígéri, az első fókát nekik áldozza, csak tegyék, hogy ezután kevesebb ember és több fóka lakjon a vidéken. Lucifer benyit a kunyhóba, ahol az eszkimó feleségében Ádám Évára ismer. Rémülten próbál menekülni öleléséből, s ekkor ér véget hosszú és tartalmas álma.

Tizenötödik szín - a paradicsomon kívül

Ádám álomittasan lép ki a kis kalyibából. Kétségek gyötrik, kiábrándult az emberiség jövőjét látva. Hiszi, hogy minden tőle függ, dacolni kíván Istennel, meg akarja ölni magát. Lucifer már-már győztesként érez, mikor Éva férje után ered, s közli vele, hogy áldott állapotban van. Ezt hallva Ádám térdre borul Isten nagysága előtt. Ekkor jelenik meg az Úr dicsőségtől övezve. Ádám azon kérdésére, hogy van-e az emberiségnek jövője, sikerül-e egyszer erkölcsileg megnagyobbodniuk, Isten nem ad választ. Ennek ellenére biztatja, s küzdésre szólítja fel teremtményeit, mert az élet célja nem a halál, hanem értelmessé, jobbá tenni azt, ami előtte van.

A tragédia fő kérdései:

Élet értelme?

Tudomány szerepe

Nő és a férfi viszonya

Szabad-e az akarat és mit lehet kezdeni vele

Egyén és a tömeg viszonya

Az eszmék sorsa és szerepe a történelemben

Fő alakok

Bibliai színekben az Úr és Lucifer, angyalok, alsó szinten Ádám és Éva.

A népek tavasza 1848-49 forradalmak

Előzmény

Szent Szövetség tönkre megy:

• gazdasági fejlődés
• nemzeti mozgalmak
• társadalmi feszültségek
• alkotmányos királyság hívei, radikális demokraták, szocialisták szembeszállnak

Fr.o. ->polgári demokrácia

Német és Olasz.o. -> egységes és alkotmányos kormányzást akar

Habsburg Birodalom -> robotolnak még -> liberális alkotmány, jobbágyfölszabadításra törekednek

Franciaország

A gyáriparosok több jogot szerettek volna, növekedett létszámuk és szervezettek akartak lenni.

A kormány <-> nemzetőrség, munkások (barikádok emelése).

Lajos Fülöp lemond, de későn a felkelők elégetik a trónszéket.

Republikánusokból álló ideiglenes kormány jön létre -> Fr. o. köztársaság

Louis Blanc (munkás) kormány tagja lett.

• bevezetik a titkos választójogot
• elismerik a munkához való jogot
• a "nemzeti műhelyek" a munkanélküliek foglalkoztatására

ABSZOLUTIZMUS összeomlása Kelet-Közép Európában

• Pozsony: magyar rendi országgyűlés francia kulturális hatás
• Bécs, Berlin
• Kossuth március 3-án a Habsburgoktól alkotmányt követelt
• Bécs március 13 fölkelések -> Metternichet menesztették -> megalakul a fegyveres Akadémia Légió
• Ausztria első alkotmányos kormánya, eltörlik a jobbágyságot a Habsburgoktól
• Német.o. -> alkotmányos királyság, német parlamenttel

Munkanélküliség Párizsban

• a választásokon a középosztály és a kis tulajdonos parasztság a szociális köztársaság ellen, a tulajdonosok érdekeit védelmező állam mellett szavazott
• nő a munkanélküliek száma -> város, Párizsba mennek , a kormány választást adott nekik: hadsereg vagy vasútépítés
• 1848. június 23 kitör a felkelés

Abszolutizmus -Győzelem Kelet- Közép Európában

• Hohenzollerek és Habsburgok ellentámadása
• Orosz.o. benyomul a török fennhatóság alatt lévő Moldvába
• Bécsben ismét kitör a forradalom (okt. 6)
• Fr.o. Napóleon unokaöccsét választották köztársasági elnökké
• Anglia semleges
• nincs egységes alkotmányos Német.o. (Habsburg<-> porosz ellentétek)

Az arany ember

Keletkezés: 1872 a kiegyezés utáni időszak nagy regénye (1867), ő maga is kedvelte ezt a regényét

Téma: Timár Mihály meggazdagodásának útja és lelki őrlődése két nő között

Cím: Két jelképes szó, arany- szíve van Timárnak, és utal a meggazdagodására. A parasztok nevezik először arany embernek.

Szerkezeti csomópontok

5 fejezetből áll

Expozíció: a táj bemutatása (vaskapu), a Szent Borbála nevű hajó utasainak megismerése, a Senki szigetének a bemutatása

Bonyodalom: Timár megtalálja Ali Csorbadzsi kincsét, innentől kezdve végigkövetjük Timár gazdagodásának útját és kettős életét. Komárom és a Senki-szigete Noémi közt.

Kibontakozás:

• Timár kettős élete,
• Brazovics élete,
• Kacsuka és Athalie története,
• Krisztyán Tódor kalandjai

Tetőpont: Krisztyán Tódor fenyegeti Timárt, hogy leleplezi.

Megoldás: Timár elhiteti, hogy meghalt és a Senki- szigetére "menekül". Tímea azonban egész életében őrlődik, mert Timár él gyanítása szerint.

Szereplők

"Angyalok"

Noémi: a természet gyermeke, hűségesen szereti Timárt, ártatlan, közvetlen, hitvese Timárnak

Tímea: visszafogott, hálás Timárnak és a felesége, rideg, titokzatos

Teréza: természetben él, odaadó, a lányáért él, gondoskodó, dolgos, egyszerű asszony

"Ördögök"

Athalie: gonoszkodó, elkényeztetett úri lány, féltékeny, irigy, gőgös, sorsát alapvetően meghatározza apja halála, Kacsuka visszautasítása után bosszúra vágyik, lekezelő anyjával, rosszindulatú, kétszínű

Krisztyán Tódor: alattomos, kétszínű, ravasz, sokat tud Timárról, zsaroló, bosszúvágyó, okos, veszélyes, erőszakos, utazó, kalandor, Timár tökéletes ellentéte

Mellékszereplők

Zófia asszony: cselédből lett úrnő, megmarad cselédnek, igénytelen, kíváncsiskodó, hangosan beszél, elítéli saját lányát

Kacsuka: érdek ember Athalie-val szemben, Tímeát őszintén szereti

Timár Mihály: lelkiismeret furdalása van a két nő és a kettős élete miatt, a pénz megtalálásakor elbukik, mint romantikus hős, de végig indokokat keres, hogy legalizálja tettét. Brazovics tönkretételével bűnt követett el, emiatt azonban nincs lelkiismeret furdalása.

Ismétlődő motívumok

• pénz
• Hold (zsák, holdvilágnál vall szerelmet Timár Noéminek, Duna jegén kóvályog Timár és a Hold világít csak )
• malom ( Szent Borbála elején találkozik vele, a végén befagy a jégbe, ez azt jelenti, hogy megáll az élet)
• folyó ( amíg folyik addig van élet, ha befagy akkor nincs)
• üstökös ketté válik (Timár kettős életére utal)

Sorscsere

Ali Csorbadzsi halála: Timár meggazdagszik, Tímea árva és cseléd lesz

Brazovics halála: Athalie cseléd lesz, Tímea úrnő

Krisztyán halála: Tímea élhet Kacsukával, Timár kiléphet az életéből és a Senki szigetén élhet boldogan

Romantikus és realista vonások

Romantikus:

• ellentétek szereplők közt
• jó és rossz szereplők
• több szálon futó cselekmény
• izgalmas, változatos, fordulatos
• tájleírások
• sorscserék
• véletlenek szerepe
• titokzatosság
• konfliktus helyzetek (Timár- Tódor)
• hősök
• megoldás -> Senki szigete

Realista:

• Timár alakja lelkifurdalása
• Kacsuka és Zófia hiteles szereplők
• kor-környezet-társadalom rajz

Tér, idő: több helyszín ->Komárom, Senki szigete, lineálisan előrehalad, a mű végén ugrunk 40 évet

Nyelvezet

• választékos
• gazdag szókincs
• közvetlen stílus

Elbeszélő mindent tudő E/3 személyű, a végén E/1 személyűvé vált át a hangja az írónak.

Madách Imre

• 1823 január 21 született Alsósztregován (Szlovákia).
• édesanyja Majthényi Anna, apja Madách Imre

Tanulmányai

• magánúton végezte, a
• vizsgákat a váci piarista gimnáziumban tette le
• pesti egyetem 1837
• filozófiai tanfolyam, majd jogi kar (reformkor, szellemi élet)
• Lantvirágok 1840 egyetlen verseskötete
• Fráter Pál mellett aljegyző
• Pesti Hírlapban jelennek meg cikkei

Fráter Erzsébet 1845 felesége lett Csécsén, ellenezték ezt a nőt. Az 1848-49-es szabadságharc megviselte a családot, sokan meghaltak.

Madách védte a hazáért küzdőket, 1852 aug. 20-án letartóztatták és vasra verve Pozsonyba vitték, majd Pestre.

Birtokait és vagyonát lefoglalták, később bizonyítékok hiánya miatt elengedték. Megromlott emiatt házassága, elváltak.

1859 február- 1860 március Az ember tragédiája .

1864. október 5 meghal Alsósztregován.

11. Az első ipari forradalom (1780-1850)

Előzménye

• a mezőgazdaságban tőkés átalakulás (vetésforgó helyett 3 nyomásos gazdálkodás)
• Angliából indul ki
• új technológiának köszönhetően megnő a terméshozam, az árak csökkennek, nő az életszínvonal, a kedvező változás következtében nő a népszaporulat, a mezőgazdaság képessé válik a növekvő városi lakosság eltartására

A modernebb mezőgazdasági technika (trágya, takarmány növény) következtében kevesebb munkaerő kell a mezőgazdaságba, a felszabadult munkaerő a városba vándorol. Az iparban fog elhelyezkedni.

• kedvező földrajzi elhelyezkedés
• India kincset ér nekik (piac, nyersanyag forrás)
• gazdag ércekben, szénben
• angol bankhálózat terjedőben
• a kormány kedvező adórendszerrel támogatja a befektetőket

Folyamata

• textiliparban kezdődött: kis tőke befektetést igényel, nagy piaci igény, a textilkereslet vezetett az első gépek feltalálásához
• gőz energia használása
• a termékek elszállítása -> Fullton gőzhajó és Stevenson gőzmozdony
• hírközlés: Morse távírója
• nehézipar: gőzgép, sín, mozdona, bányászat, kohászat -> szabvány gyártás
• mzg.: vető-, arató-, cséplő- gépek, gőzeke

Ipari forradalom fogalma: az iparban lezajlott robbanásszerű változás (minőségi és mennyiségi) ennek következtében az ipari technika átalakul és a manufaktúrákat a gyári tömegtermelés váltja fel.

Következménye

demográfiai:

• nő a népesség
• nő a városi lakosság
• javulnak a higéniai körülmények (vízvezeték, csatorna)

gazdasági:

• a helyi kézműipar tönkre megy -> városba mennek
• a széles munkaerőpiac lenyomja a béreket
• kezdetben nem szabályozták a munkások jogait
• következmények nélküli elbocsátások
• női és gyermek munka kihasználása

társadalmi: új társadalom, új rétegek: vállalkozók és munkások

• 1. vállalkozó polgárság, tőkésnemes földbirtokosok
• 2. középosztály: értelmiség (mérnök), kisiparos, kereskedők, parasztok (saját földdel rendelkezik, magának termel)
• 3. ipari munkások, mezőgazdasági munkások

politikai:

1. Az angol munkásmozgalom kialakulása

• kezdetben géprombolás-> önsegélyező egyesületek -> szakszervezetek -> sztrájkok->
• 1836 chartista mozgalom a szavazati jog megszerzése ->
• 1867 szakképzett munkások kapnak szavazati jogokat
• 1906 munkáspárt megalakulása

Szocializmus kialakulása

A XIX. század politikai és szellemi irányzata, amely a közösséget tekinti elsődlegesnek. Az emberek között vagyoni és politikai egyenlőséget hirdet, a hátrányos helyzetű emberek, a munkásság felemelésén dolgozik, e célokat radikális társadalmi reformok, forradalom útján kívánja elérni.

utópista szocializmus (Fourier falansztere, Owen gyáros, Saint Simon) kizsákmányolás mentes társadalom eljövetelét hirdeti

tudományos szocializmus (Karl Marx, F. Engels)

Tudományos szocializmus

• kidolgozói: Karl és Engels (Párizs és Anglia)
• programjuk 1848 kommunista kiáltványban foglalják össze

ideológiai alapjai:

• materializmus: az anyag elsőbbségét hirdeti és a világ anyagi felépítését
• dialektika: a világot az ellentétek harca viszi előre
• a történelem osztályharcok története

cél:

• a kommunizmus a szocializmus magasabb foka, egy osztály nélküli társadalom, ahol teljes a vagyoni és politikai egyenlőség
• a munkában mindenki képességei szerint vesz részt
• a fogyasztási cikkekből mindenki szükségletei szerint részesül

Angol 71. oldal levél

You are editor of the school magazine. Here is a letter which you have recently received from one of the readers.

I am a 16 years old girl and I'm in trouble. The time has come to think about what I'll do after school and I've decided to be an actress.

Of course, my mother nearly fainted when I told her about this. My parents are both doctors and they want me to be a doctor too.

But I just can't imagine myself spending my life among sick people. What's more, I've never been good at Physics an d Biology either. My mother keeps telling me that acting is not a serious profession and that I won't be able to make a living out of it. I really love my parents but I can't understand them why won't they let me decide about my own future?

What can I do?

Whoopy

Write a letter of about 120-150 words to Whoopy.

Respond to her giving your opinion on the following points

• thinking about decision- really serious?
• features/character really talented?
• making a living as an actress / a doctor - which is safer?
• ways of convincing parents to accept decision

Jókai Mór életrajz

1825 február 18-án született Komáromban.
Ásvay Jókay József ügyvéd (1781-1837) és banai Pulay Mária gyermekeként, kisbirtokos református nemesi értelmiségi családban született. Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett. A családnak ő volt az ötödik gyermeke (de két bátyja még csecsemőként meghalt). Eredetileg Ásvai Jókay Móricnak hívták, mivel Móric néven anyakönyvezték.

Iskoláit Komáromban és a pozsonyi evangélikus líceumban végezte, ahová a német nyelv elsajátítására szülei küldték. majd a pápai református kollégiumba került, ahol végül az érettségit letette. Az önképző körben barátságot kötött Petőfi Sándorral. Ekkoriban jelentek meg első elbeszélései.

Bár Kecskeméten jogot végzett, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett.
1846 első regényének a Hétköznapoknak a sikere után hátat fordított a jogászi pályának és az írásnak szentelte életét.

1846 a Tízek Társaságának tagja lett, kezdetben a társulat saját újságját, a Pesti Füzeteket, majd annak betiltása után a társaság új lapját, az Életképeket szerkesztette.
Az 1848-49 forradalom és szabadságharcban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, a Pesti Hírlap és az Esti Lapok hasábjain Habsburg-ellenes írásokat publikált, küldöttségben járt a bécsi felkelőknél és a hivatalos lap társszerkesztőjeként Debrecenbe is elkísérte a menekülő kormányt.

1848. március 15-én este a Nemzeti Színházban megtekintette a Bánk Bán című előadást. Itt lépett fel Gertrúd királyné szerepében Laborfalvi Róza, aki Jókai mellére kokárdát tűzött. A találkozásból szerelem lett és augusztus 29-én házasságot kötöttek. A házasság komoly felzúdulást váltott ki mind családja, mind barátai körében (ekkor szakította meg barátságát Petőfivel), mivel az akkor már ismert és sikeres színésznő idősebb volt Jókainál és volt egy házasságon kívüli gyermeke is. A szabadságharc után bujkálnia kellett. Ezt az időszakot meséli el az Egy bujdosó naplója című műve. Felesége közbenjárására kegyelmet kapott.

Az MTA tagja lett, valamint a Kisfaludy Társaságé is.

1861 Siklós városának a képviselője lett (politikai pálya)

Közben különböző hírlapokat indított: 1856ban a Nagy Tükör, 1858-ban az Üstökös című élclapot, 1863-ban A Hon című folyóiratot alapította meg. A lap egyik vezércikkét a kormányzat sértőnek találta, így Jókait, mint felelős szerkesztőt, sajtóvétségért egy év börtönbüntetésre ítélték. A börtönből egy hónap múlva szabadult. A Hon és az Ellenőr egyesüléséből keletkezett Nemzetnek, majd megszűnése után utódjának, a Magyar Nemzetnek maradt haláláig a névleges főszerkesztője.

1886. novermber 20-án meghalt felesége, Laborfalvi Róza. Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt.
Viszonyuk megromlott, mert az idős író 1899.szeptember 16-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Ezt a házasságot sok támadás érte, de nem érdekelte őket, ekkor írt sok regényt Az én életem regénye, A mi lengyelünk, Ahol a pénz nem isten, A börtön virága, bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét.

Jókai Mór 1904 tavaszán Nizzából hazatérve megfázott.1904. május 5-én este 9-kor annyit mondott: ,,Aludni akarok,,. Életének 80. évében hunyt el tüdőgyulladásban.


Főbb művei:
Szegény gazdagok
A kőszívű ember fiai
Szeretve mind a vérpadig
Török világ Magyarországon
Erdély aranykora
Az arany ember

Jókai Mór : Az arany ember olvasónapló

Szereplők:

Levetinczy Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő

Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár

Trikalisz Euthym (eredeti nevén: Ali Csorbadzsi), Kandia kormányzója, később sztambuli khazniár

Csorbaffy Timéa Zsuzsánna, Trikalisz Euthym lánya, Timár felesége, majd Kacsuka felesége

Teréza, özvegy parasztasszony

Bellováry Noémi, Teréza lánya

Almira, Terézáék kutyája

Narcissza, Terézáék macskája

Krisztyán Tódor, csavargó, később brazíliai kereskedő

Berkics Józó, pleszkováci paraszt

Jaksics Mirko, pleszkováci paraszt

Sándorovics Cyrill, pleszkováci esperes

Kacsuka Imre, komáromi főhadnagy, kapitány, majd őrnagy, Timéa férje

Brazovics Athanáz, komáromi nagykereskedő

Zófia, Brazovics úr felesége

Brazovics Athalie, Brazovics úr lánya

Timár Adeodat (Dódi), Timár és Noémi első gyermeke

Timár Deodát (Dódi), Timár és Noémi második gyermeke

Galambos úr, balatoni halászmester

Timár Noémi, Timár és Noémi dédunokája

Történet:

--- A Szent Borbála ---

A Vaskapu

A szerző bemutatja a Vaskaput, mely a román-szerb határon található, s a Dunán a hajókra a nézve a legveszedelmesebb hely.

A Szent Borbála és utasai

A korban még igásállatok vontatják a hajókat a Dunán felfelé. Így halad előre a Szent Borbála is, dacolva a sötétséggel és a rettenetes viharral. A hajó személyzetét a kormányos, Fabula János; a hajóbiztos, Timár Mihály; a "tisztító"; a hajóteher (tízezer mérő búza) tulajdonosa, Trikalisz Euthym; valamint lánya, Timéa alkotja a legénységen kívül. Hirtelen szörnyű veszélybe kerülnek: a víz egy elszabadult malmot sodor feléjük...

A fehér macska

Timár öt emberével egy csónakba száll, s megpróbálja elhárítani a veszélyt: egy horgonnyal elkapja a malom még mozgó lapátjait, s azt egy örvénybe kormányozza - sikeresen. A kis Timéa azonban nem boldog, mert a malommal együtt a rajta utazó fehér cica is a vízbe fúl.

A salto mortale egy mammuttól

A Szent Borbálát ért megpróbáltatásoknak azonban még nincs vége: kiderül, egy huszonnégy evezős török ágyúnaszád követi őket. Timár vakmerő manőverre szánja rá magát, hogy lerázza a török hadihajót: a perigradai szorosban "átvádol" (egy veszélyes folyosón átkel) a Duna szerb partjáról a románra. Amint épségben megérkeznek a túlpartra, Timár elkezdi toborozni az új hajóvontatókat.

A szigorú vizsgálat

A hajó folytatva útját szerencsésen megérkezik Orsovára, ahol átvizsgálják a rakományt, kikérdezik a tiszteket, s a "tisztító" bizonyítja, hogy a hajó tiszta, nem érintkezett keleten semmilyen pestises tárggyal.

A "Senki" szigete

A hátralévő úton azonban a hajó egyszercsak olyan ellenszélbe kerül, hogy nem tudnak továbbhaladni. Lehorgonyoznak egy új, a Duna alkotta (ti. az Osztrova-sziget egy darabját leszakította, majd arra hordalékát lerakta) szigetnél. Timár elindul, hogy felderítse a szigetet, s nagy meglepetésére szinte magát a paradicsomot találja meg rajta.

Almira és Narcissza

Timár találkozik a sziget úrnőjével, Teréza asszonnyal, lányával Noémivel, valamint a két hűséges állattal: Almirával, a nagy fekete newfoundlandi kutyával és Narcisszával, a kis fehér cicával. A szigetiek megvendégelik, s ő megkéri őket, hogy ezen az éjszakán itt alhasson Euthym lányával a barátságos kunyhóban, amibe ők bele is egyeznek.

Az éj hangjai

A szigetre új vendég érkezik, Krisztyán Tódor, aki, kiderül, Noémi jegyese, s valami pénzzé tehetőért jött, melyet kisajtolhatna Terézától. Goromba viselkedése miatt ő az egyetlen, akit mindenki utál ennél a háznál, ennélfogva nem is marad sokáig, s még aznap távozik.

A szigetlakók története

Teréza megosztja Timárral történetüket: Valaha Pancsován laktak, férjével, akinek jó barátja volt Krisztyán Maxim, Tódor apja, így megegyeztek, hogy gyermekeiket összeházasítják. Krisztyán kereskedő volt, megrendelője pedig az a Brazovics Athanáz, aki Timár munkaadója jelenleg. Teréza férje rendszeresen adott kezességet Krisztyánnak, aki azonban egyszer megszorult, vagyonával elszökött, így a pénzt a kezesektől hajtották be, földönfutóvá téve ezzel sok embert. Teréza férje öngyilkos lett, ő pedig Noémivel és Almirával átszökött erre a szigetre, s itt kezdett új életet. Minden, ami itt található, az ő keze munkájuk gyümölcse.

Ali Csorbadzsi

Másnap a hajón Euthym elárulja az ő titkát is: Eredeti neve Ali Csorbadzsi, Törökországban kincstárnok volt, de bizalmas forrásból megtudta, hogy meg akarják ölni, vagyonát s lányát pedig el akarják kobozni. Ő búzává tette az előbbit, Timéával hajóra szállt, s igyekezett, hogy eljusson Brazovics Athanázhoz, aki megboldogult görög felesége révén az ő rokona. Azonban mivel Krisztyán Tódor meglátta (ti. ő török kém), most újból a nyomára bukkantak. Ezért, hogy megmentse lányát, s számára vagyonát, mérget vett be, s megbízza Timárt, hogy juttassa el Timéát Brazovicshoz. Ezekután csendesen meghal.

Az élő alabástrom

Timár a kapott utasítások szerint feléleszti az alvó Timéát (ti. Csorbadzsi álomport adott neki).

A hajóstemetés

A megholt utasítása, hogy a Dunába dobják, nehogy rátaláljanak. Igen ám, de ez nem megy olyan egyszerűen. Timár előbb megkéri a legközelebbi falu papját, hogy temesse el, de mivel az nem gyónt meg, nem teheti meg. A parton nem lehet eltemetni, mivel a parasztok babonásak. Ez utóbbit megelőzendő föl is száll négy helyi lakos a hajóra, akik, mikor a személyzet alszik, a koporsót a Dunába vetik...

A nevetni való tréfa

Pancsovához érve ellenőrök rohamozzák meg a hajót, akik a török szökevényről kérdezősködnek. Mivel azonban Timárnak mindenről papírja van, s a holttest fel nem lelhető, ezért a kincseket nem kobozhatják el.

A Szent Borbála végzete

Már majdnem elérik céljukat, amikor azonban szörnyű baj történik: a Szent Borbála tőkére (úszó fára) fut, s elsüllyed. Timár kimenti a víz alól Timéa vagyonát, az ezer aranyat tartalmazó ládikót. A legénység pedig mentőcsónakokon hagyja el a hajót, s indulnak tovább Komárom felé.

--- Timéa ---

A fogadott apa

Timárék megérkeznek Brazovics komáromi lakására, ahol annak felesége, Zófia asszony; lánya, Athalie; valamint annak jegyese, Kacsuka Imre főhadnagy tartózkodnak. A hírre gyorsan megjön Brazovics úr is, aki gondjaiba veszi Timéát, s felhatalmazást ad Timárnak, hogy emeltesse ki a víz alól a búzát, s árvereztesse el.

A jó tanács

A főhadnagy meghívja lakására Timárt, s egy ötletet ad neki: vásárolja fel ő az egész búzát, s készíttessen belőle (nem túl jó minőségű) kenyeret a három hétig Komáromban hadsereg-összpontosításon tartózkodó katonáknak.

A vörös félhold

Timár úgy is tesz, felvásárolja a búzát, s elkezdi kiemeltetni azt. Estére azonban egy különös vörös félholdas zsákot rak ki az emelő. Timár különviszi, s megvizsgálja. Igencsak meglepődik, miután kibontása után a zsákból dőlni kezd a rengeteg drágakő, kincs, pénz...

Az aranybánya

Timár hirtelen meggazdagodása igencsak szúrja Brazovics szemét. "Jó" barátjaként érdeklődik is vagyona eredete felől, mire Timár előadja Kacsuka úr ötletét. Nosza ahány élelmezésügyi hivatal csak létezik, mind perbe fogja Timárt, hogy ő dohos kenyeret adott a katonáknak. Csakhogy ez nem így történt, ezért kénytelenek Timárt rehabilitálni. Timár nem indít ellenpert, s ezért nagyon nagyra becsülik. Mikor bécsi útján felvásárlási szándékot mutat a levetinci birtok felé, azonnal átengedik neki - a nemesi címmel és előnévvel együtt. Mikor pedig a vaskoronarenddel akarják kitüntetni, ő talál arra méltóbb embert is, a pleszkováci esperest.

Leánytréfa

Athalie ráveszi Kacsukát, hogy udvaroljon Timéának, aki ezt nagyon is komolyan veszi, mire azzal biztatják, hogy a főhadnagy megkérte a kezét. Timéa ettől fogva lázasan készül az esküvőre: tanulja a keresztény szokásokat, s varrja az esküvői ruháját... Mivel Timár szereti Timéát, mindennap eljár ellenségeihez, a Brazovics-házba. A ház ura azonban inkább Athaliet szánja az időközben igencsak meggazdagodott Mihálynak, aki erre dühösen hagyja el a házat.

Ez is egy tréfa

Timár általános elképedésre elkezd a Komárom melletti monostori homokdombon szőlőket vásárolni. Később a letelepedni vágyó Fabulát is bevonja az üzletbe. Tudja jól mit csinál, a kormány fel fogja azt vásárolni, mert várat akarnak ott építeni. Ezt megneszelve Brazovics is minden pénzéből, de még hitelekből is telkeket vásárol a környéken. Azonban egy dologra nem számít...

A menyasszonyköntös

Zófia asszony elmeséli Timéának milyen is az esküvő, mire ő egész éjszaka aludni sem bír, hiszen másnap hozzámegy a főhadnagyhoz... Mikor fölkel, azt kell látnia, hogy menyasszonyi ruháját Athalie viseli. Már mindenki felkészült Athalie és Kacsuka egybekelésére, amikor jön a hír Brazovics meghalt, így az esküvő elmarad. A ház ura aznap tudta meg, hogy a kormány nem egyszerre vásárolja fel a telkeket. Hanem Timáréit először, az övéit pedig csak majd húsz év múlva. Brazovics számára ez volt a végső csapás...

Timéa

Athalie meglátogatja Kacsukát, aki biztosítja, hogy másnap érte megy, de ígéretét nem tartja be. Közben az elszegényedett Brazovics család vagyonát árverezik. Timár fölvásárolja a házat, majd beállít, s felajánlja Timéának azt magával együtt. Timéa rendkívül hálás, s megígéri hozzámegy Timárhoz. Csak annyit kér, Zófia asszony és Athalie hadd maradjanak itt vele.

--- A Senki szigete ---

Az alabástromszobor menyegzője

Megtörténik Timár és Timéa esküvője, valamivel kevesebb pompával, mint ahogy Zófia asszony mesélte. Timéa felveszi - Timár után - a protestáns vallást, a keresztségben a Zsuzsánna nevet kapja. Azonban Timárnak az esküvő után kell rájönnie, hogy Timéa hű ugyan, és engedelmeskedik neki, de nem érez szerelmet iránta.

A védördög

Timár egyre gyakrabban jár el hazulról. Azonban sokszor váratlan pillanatokban tér haza. Félti Timéát, főleg Athalie-tól. Egyszer viszont a bosszúéhes nő elmondja, ő látja, hogy Timéa nem boldog, s ennek ő nagyon örül.

Tavaszvirány

Timár menekül saját házából levetinci birtokára. Ott elhatározza, hogy meglátogatja Terézáékat a Senki szigetén. Megérkeztekor látja, hogy az egész sziget rózsába borult. Kiderül, Terézáék rózsavizet főznek belőle, amibe Timár is besegít.

A pók a rózsák között

A szigetre megérkezik Krisztyán is, aki elmondja, beállt faszállítónak egy trieszti hajógyároshoz, signore Scaramellihez. Azzal fenyegeti meg Terézát, ha nem adja át neki a sziget diófáit, feljelenti a szigetet a bécsi és a sztambuli kormánynál. Ekkor azonban Timár elmondja, hogy ő kibérelte a szigetet kilencven évre mindkét kormánytól, s azt ingyen átadja Terézáéknak. Erre Krisztyán fenyegetőzve rohan el.

A világon kívül

A szigetlakók nem győznek hálálkodni Timárnak, jótettéért. Noémi bevallja, hogy szereti Mihályt, akinek azonban lassan távoznia kell, ezért elhagyja a szigetet.

Tropicus Capricorni

A túlparton Krisztyán orvul meg akarja ölni Timárt, de szerencsére a merénylet nem sikerül. Timár felajánlja Krisztyánnak, hogy az egyik hajóján utazzon el Brazíliába, s legyen ottani új üzletének (ti. Timár lisztet exportál Brazíliába) irányítója. Krisztyán ebbe beleegyezik, és úgy is tesz. Egy nap Mihály levelet kap Timéától, melyben elküldi íróasztala kulcsát. Erre nagyon megijed, ugyanis ha Timéa belenézett megtalálhatta ott édesapja kincseit. Végül dönt: az üzleti ügyeket Timéára bízza, ő pedig a Senki szigetére utazik.

Az édes otthon

Timár boldogan él fél évig a Senki szigetén Noémivel. Kiépíti az árvízelvezető csatornákat, de az ősz közeledtével hazavágyik, személyesen szeretné intézni gazdaságát.

A családi ékszer

Timár levetinci birtokára érkezik, s legnagyobb megdöbbenésére ott találja feleségét, aki - dolgozik. Timéa folytatta tovább férje üzleteit, sőt újabb tételekkel meg is toldotta azokat. Timár nem győz csodálkozni felesége áldozatain. Miután télre hazaérkeznek Komáromba, Timár drasztikus lépésre szánja el magát. Átadja Timéának apja kincseit, mintha azokat törökországi útján vette volna. Timéa őszinte öröme anyja arcképe felett eloszlatja Timár kételyeit. Felesége nem tud, s nem is fog tudni semmiről.

--- Noémi ---

Egy új vendég

Télen Timár intézkedik a gazdaság ügyeiről, majd ahogy elérkezik a tavasz, rohan le a Senki szigetére Noémihez. Érkezésekor szomorúan látja, hogy a tavalyi árvíz kiölte a szép nagy diófákat. Mikor a kunyhóhoz ér egy kisgyermeket talál a két nővel. Teréza azt mondja, egy itt meghalt csempészlány fia... Timár rögtön megszereti a gyermeket, s elhatározza hogy a diófákat kivágja, s belőlük házat épít neki. Az ősz közeledtével azonban Mihály újból elhagyja a szigetet.

A faragóember

Otthon az orvosok tanácsára Timéát elküldi Athalie-val Meránba. Ő maga fogad egy faragóembert, s építtet vele monostori birtokán egy mulatólakot. Sajátkezűleg segít neki, még szüksége lesz a tapasztalatokra... A tavasz újból a szigeten találja, ahol úgy oszlatja el a halászok gyanakvását, hogy asztalosszerszámait fegyvernek titulálja, s így a helyiek szabadsághősnek tekintik.

Noémi

A szigeten Timár folytatja a házépítést, de egyszercsak ledönti a lábáról a "hagymáz" (tífusz), s ő hetekig csak fekszik, miközben Noémi töretlenül ápolja. Mikor Mihály állapota javulni kezd, kiderül, a kis Dódinak torokgyíkja van. A betegség gyógyíthatatlan, holttestét a szigeten temetik el, fölé egy rózsabokrot ültetnek, de ezt Mihálynak csak teljes felépülése után merik elmondani.

Melankólia

A történtek után Timár újból hazamegy, ahol rögtön látják, hogy beteg, hogy életveszélyben volt. Az orvosok azt tanácsolják, hogy utazzon el valahova, ezért ő el is megy Balaton-felvidéki kastélyába. Itt hosszú, magányos töprengés után rájön, hogy ő nem élhet tovább ilyen kettős életet. Először határozza el, hogy véget vet életének. E célból tavasszal el is utazik a Senki szigetére.

Teréza

A szigetre érkeztével azonban új életcélt kap, a kunyhóban újból egy kisfiút talál. Teréza szerint ő is egy meghalt csempészlány fia... Timár folytatja a házépítést, amit négy év múlva sikeresen be is fejez. Ekkor Teréza rossz hírt tudat vele: a szíve beteg, még idén meg fog halni. Ezt hallva a szigetre érkezik Sándorovics esperes úr Terézát meggyóntatni, de a nő már kissé eltávolodott a nő vallásától. Kis híja, hogy a pap be nem tör a másik szobába, mivel tudni akarja, ki lesz Noémi jövendőbelije. Csak a nő lélekjelenléte menti meg a helyzetet. Teréza nem sokkal később eltávozik az élő közül. Koporsó nélkül jelöletlen sírba temetik a Senki szigetén.

--- Athalie ---

A kettétört kard

Timár hazatértével Athalie elárulja neki, hogy Timéa hűtlen. Azt ajánlja, Timár tegyen úgy, mintha elutazna, majd mutat neki egy titkos folyosót, melyből kihallgathatja majdan Timéa és az időközben őrnaggyá előléptetett Kacsuka beszélgetését. Azonban a dialógusból egész más derül ki: Kacsuka úr párbajban megvédte Timár becsületét egy csavargóval szemben, Timéa pedig biztosítja, hogy ő a sírig hű urához. Timár elérzékenyülve és feldúltan távozik a háztól.

Az első veszteség

Timár Rác utcai házában húzódik meg, ahol felhalmozódott postáját kezdi olvasni. Egy levélből kiderül, pártfogoltja Krisztyán Tódor megcsalta s meglopta őt Brazíliában, amiért tizenöt év gályarabságra ítélték, de onnan is megszökött. Ezt olvasva Timárnak nincs már maradása ebben a városban...

A jég

Hogy ne vegyék észre, gyalog elindul a befagyott Dunán keresztül. Azonban leszáll a köd, s Timár csak majd' kilenc óra gyaloglás után találja el a túlpartot. Itt kocsit fogad, s balatoni kastélyába fuvaroztatja magát. A Balatonon a helyi halászok gyülekeznek, Galambos mester vezetésével léket vágnak a tavon, s azon keresztül gazdag fogásuk van. Timár együtt ünnepel velük, majd ezután megírja utolsó levelét Timéának, mely mellé egy kis halat is küld.

A rém

Aznap este Timár a kastélyában pihen, amikor váratlan vendég érkezik, Krisztyán. Már korántsem az a jó lélek, mint utolsó találkozásukkor. Mihályra puskát szegez, s elmeséli neki brazíliai megpróbáltatásait: Ellopott tízmillió reist, de elfogták, s gályarabságra ítélték. Azonban rabtársában apjára ismert, akinek elmondta, hogy kicsoda a megbízója, s hogy egyszer a szökevény basa miatt követte. Legnagyobb megdöbbenésére apja ismerte Ali Csorbadzsit, ugyanis ő figyelmeztette hajdanán a khazniárt, hogy az életére törnek. A basa azonban kijátszotta őt, s nem fizette meg, pedig még a lányát is Tódornak ígérte! A fiú ebből "rájött", hogy Timár megölte a basát, s elrabolta a kincseit. A rabságban apja meghalt, ő pedig két társával elmenekült. Most pedig azzal fenyegeti Timárt, hogy ha nem adja át neki ideiglenes búvóhelyül a Senki szigetét Noémival együtt, kitálal az osztrák és a török kormánynak, sőt, Timéának és Noéminek is. Erre Mihály kikapja kezéből a puskát, s elzavarja. De nem öli meg, ő már beletörődött sorsába...

Mit beszél a hold? Mit beszél a jég?

Timár másodszor határozza el, hogy öngyilkos lesz, tehát elmegy a rianáshoz a Balatonon, hogy belefojtsa magát. Azonban mikor odaér, a víz egy hulla fejét emeli a felszínre. Krisztyán Tódor az.

Ki jön?

Timár ellátogat a Senki szigetére, Noémihez. Érkeztekor a hálás Almira, akit előző látogatása alkalmával még Krisztyán sebzett halálra pisztolyával, még utolsó erejével üdvözli, aztán kimúl. Mihály megígéri, hogy soha többé nem hagyja el őket.

A hulla

Tavasszal a meginduló Duna egy holttestet vet partra, melyben mindenki Timárt véli felfedezni. Krisztyánt pedig (hiszen ő volt az) a legnagyobb tisztességgel, mint a magyar Szent István-rend, az olasz Szent Móric-rend s a brazil Annunziata-rend kitüntetettjét a Levetinczyek saját sírboltjába temetik...

Zófi asszony

Zófia asszony ellátogat Kacsuka úrhoz, kinek elmondja, ideje már megtörni a hosszú gyászt, próbálja meg elhódítani a még mindig szerelmes Timéa szívét. Ezzel azt akarja, hogy végre Athalie-t is kiházasíthassa, mert már ő sem bírja tovább a háznál.

Dódi levele

Timár tanítgatja Dódit mindenre, így az írásra is. Egyszercsak rádöbben, hogy mekkora veszélynek van kitéve Timéa a bosszúéhes Athalie miatt. Ezért, mivel más nem írhat haza levelet, megkérik Dódit írja meg Timéának a rejtekfolyosót, mely szobájába nyílik.

Te ügyetlen!...

Megismétlődik a régi jelenet, csak a szerepek cserélődnek. Timéa elhatározza, hogy meghívja névnap "báljára" Kacsukát, ahol a kezét nyújtja neki. Nem egész fél év elteltével a háznál az esküvőre készülődnek. Immár Athalie öltözteti Timéát a menyasszonyi ruhába...

Athalja

Az esküvő előtti utolsó éjszaka Athalie álomport kever a cselédek italába, melyet csak Zófia asszony nem fogyaszt el, így rajta kívül mindenki alszik. A rejtekfolyosón lesben áll, s miután az őrnagy távozása után Timéa lefekszik, saját kardjával (ti. Timéa Kacsukától kapta azt emlékbe, mellyel Krisztyán ellen vívott) támad rá, de vágásai nem halálosak. A zajra Zófia asszony felriad, s az őrjáratért kiált. Athalie elmenekül, Timéa elájul. Athalie-ra később szobájában találnak rá, alvást mímelve.

Az utolsó tőrdöfés

Athalie ellen per indul, de nincs bizonyíték, ő mindent tagad, Timéa pedig nem hajlandó vádolni őt. Timéa megkéri leendő férjét, hogy olvassa fel neki a kapott leveleket. Az őrnagy mikor Dódi levelét olvassa rájön mindenre, felfedi a rejtekfolyosót, benne a bűnjelekkel: a karddal és a véres ruhákkal. Miután Timéa felépül, megtörténik az esküvő. Azonban Timéának még át kell esnie a szembesítésen a tárgyaláson. Athalie-t elítélik, de ő hagy még egy utolsó fullánkot Timéa szívében: elmondja, a rejtekajtóról csak ő és Timár tudott, tehát Timéa előző férjének még élnie kell.

A márianostrai nő

Negyven év telt el, de Athalie ezalatt soha nem kért kegyelmet. Állítása szerint, ha kiengedik, azonnal megöli Timéát. Pedig szegény nő azóta már rég' meghalt. Levetincen temették el, így nem került apja halálának okozója, Krisztyán Tódor mellé.

A "Senki"

Negyven év telt el. Az író barátjával ellátogat a Senki szigetére, ahol békés kis kolónia él. Két ember leszármazottai, körülbelül negyvenen. Egy negyven év körüli férfi, Deodát üdvözli őket, aki elvezeti látogatóikat egy faházhoz, ahol az "öregek" élnek. Az idős férfi üdvözli őket, s megkéri a szerzőt, hogy írja meg történetét: ő ugyanis "odahagyta a világot, amelyben bámulták, és csinált magának egy világot, ahol szeretik." A szigetlakók a régi váltságdíjból még kb. ötven évig élnek.