Madách : Az ember tragédiája fogalmazás

Az ember tragédiája az emberiség múltját, jelenét és jövőjét vázolja le. Keresi az élet nagy kérdéseire a választ, ezeket Ádámon keresztül tapasztaljuk meg. Lucifer alakja pedig az örök kételkedés szimbóluma, ami a mai emberekben is megtalálható.

Az élet értelme mindenkinek más, de az oda vezető út nem. Lucifer szerepe azért is érdekes, mert Istennel együtt teremtették a világot, de mégis ki akarta hagyni Isten belőle. Lucifer azonnali lázadása érthető, mivel úgy igazságos, ha mindenki megkapja azt ami neki jár, akár jó, akár rossz. Lucifer célja miután megkapja részét, a két fát, a teremtet világ megdöntése és ezzel asz Úré is. Lucifer törekszik arra, hogy céljához minél közelebb jusson. Ádám célja az élet értelmének megtalálása, hogy van-e értelme egyáltalán élni. A két fa csak közelebb sodorja őt a tudáshoz. Nem gondol bele viszont a következményekbe, ez egy nagyon jellemző emberi hiba, mivel az emberek cselekedeteik előtt nem gondolkodnak. A tudásszomj és a válaszok hatalma egyfajta kapzsi emberi szokás.

A történelmi színeken keresztül értjük meg a mű egyik fő gondolatát, azt amit sokak keresnek és mégsem találnak: az élet értelmét.
Egyiptomban a dicsőség, elvakult hatalomvágy uralja Ádámot. A nő, Éva segítségével döbben rá hibájára, s így felszabadítja fáraói uralma alól a rabszolgákat. A milliók egyért elv csődöt mondott. Nem akarja, hogy a sokaság miatta szenvedjen el egy ősi ideológiát. A z uralkodó eszme helyett az egy a milliókért szabadság elvet választja, így kerül Athénba.

Megadatik a szabadság joga és az emberek nem tudnak vele élni. A "szabadnak" nevezett nép pénzen megvehető jogai, eladják saját magukat, talán még a lelküket is. Miltiádész ellen fordul az úgynevezett "szabad" nép, s halálra ítélik. Ádám mégis felvállalja a jogtalan vádakat és ítéletet, s ezzel meghajol a köz akarata előtt. De szerencsére Lucifer tovább viszi őt Rómába, ahol a bornak, mámornak, kéjnek, élvezeteknek élnek az emberek. A semmittevés és eme lesújtó képek kiábrándítóan hatnak Ádámra, s új eszmét keres: szeretet és testvériség.

Elvakult, hitüktől eltorzult kereszteslovagok hirdetik kard által Isten igéjét. Micsoda képmutatás. Szeretet? Testvériség? Vér ontatik, de mért? Talán, hogy jót tegyenek? Miféle ideológia az, mely Isten szavát hirdeti és közben milliókat öl? Hamis élet, még igaz szerelem sincs. Ádámnak ez is egy újabb kiábrándulás.

Prága tudományok, felfedezések színtere. Ádám Kepler bőrében, csekély pénzért kénytelen a cár utasítására horoszkópokat készíteni. Úgy érzi elkótyavetyélte tudását, ő csillagász és nem holmi kuruzsló. A feleség is félre megy tőle, de megérti a nőt. Az álom Párizsban segít neki értelmezni az embereket. A forradalom eszméi: szabadság, egyenlőség, testvériség érzete nem tűnik rossznak, de mert mindig van csavar az életben. Dantonék eltávolítják azokat, akik a forradalommal szemben állnak, s Ádám belátja elvakultság vezeti a népet. Mikor álmából felébred rádöbben, hogy feleségét a korszak tette ilyen csalóvá, undorítóvá, s ő ha nem ebben a korban élne talán másképpen viselkedne. Tehát a kor hatással van az emberre!

London a hamisság, nyomor és gyilkosok helye,nem tűnik ez sem tökéletes otthonnak. Pénzéhes emberek, szívtelen asszonyok, igazi boldogság itt sincs.

A falanszter túlszabályozott, monoton egységre törekvése kiábrándítóan öli az egyéniséget. Az igazi értékeket már csak múzeumokban láthatják az emberek, ezzel ölik meg a különleges dolgokat az életben. Személytelen ez a világ, mindenkinek rossz, mert egy olyan ideológia lett rájuk erőltetve ami alól folyamatosan szabadulni akarnak. A legdurvább dolog, hogy a legszorosabb emberi köteléket ami megadatott anya és fia közt, még azt is képesek széjjel szakítani. E világokból Ádám menekül, menekül az Űrbe. Az ideológiák sikertelen sora elől, el akar szakadni a Földtől, talán nem ok nélkül. Lucifer ki végigkísérte ekkor érzi diadalmaskodását az ember felett. A Föld nem hagyja elmenni szüleöttét, mert

21. Reformmozgalom kibontakozása

30-as évek reform gondolatai

-érdekeggyseítés: a nemesek és a parasztok 80% érdekét egyesíteni,jobbágyok akaratának fegyelembe vétele

-népképviseleti ogy. a jobbágyok is résztvehess

enek,képviselhetiik magukat

-haza(1.) és haladás(2.):(1*)nemzeti függetlenség (2*)gazdasági és társadalmi hatás,fejlődés

32-36-os o.gy.

-első igazi reform o.gy.

-jelentősége: a reform eszmék széleskötű terjedése,Deák,Kölcsey,báró Wesselényi Miklós,Kossuth L.

-az o.gy.-i ülésen fiatal jurátusok,joghallgatók vettek részt

Kossuth tudósításaiban tájékoztatta a közleményt az o.gy.-n történő munkáról.

döntések:

-a törvények hivatalos nyelve magyar

-a jobbágytelken élő nemes is adózik és az o.gy. költségeit , a Lánchíd vámját a nemesek fizetik

A Habsburg udvar reakciója: I.Ferenc 1835 meghal,helyére , V.Ferdinánd kerűl,aki szembeszáll a reformokkal, letartóztatják Kossuthot,Wesselényit perbe fogják.

1837-ben megnyilik a Pesti Magyar Színház

1836 Nemzeti Múzeum megépítését elkezdik

1836 Szózat Vörösmarty Mihály megírja

12. A reformeszmék kialakulása és elterjedése, Széchenyi programja

Reformkor fogalma: -tágabb értelemben az 1820-as évektől

1848-ig tartó történelmi időszak, amelyben

a gazdasági és társadalmi változásokat reformokkal próbálták végrehajtani.

-szűkebb értelemben 1825/27 ogy. Pozsonyi köthető

-az első igaz reform.ogy..1832/36 tekintjük

1825/27.o.gy. jelentősége: -maga az összehívása, vége az abszolútizmusnak

-gr:Széchenyi feltünése

-a magyar nyelv és kultúra ügye

->Széchenyi fellépése

-birtokainak 1 évi jövedelmének ajánlja fel /MTA/

Széchenyi István

apja: gr. Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója

anyja:Festetics Julianna

-Fiatal korában a császári hadseregben szolgál, Napóleoni háborúk

-leszerelése után beutazza K-és NY Európát

-Anglia nagy hatást tett rá

3 dolog feűigyelemre méltó:alkotmány,gépek,lótenyésztés(lóversenyek)

Első könyve:Lovakrul

Reformprogramja

1830.Heifel-M.o. polgári átalakulásának programja

1831.Világ(ország)

1833. Stádium

Programjainak elemei

-Ősiség törvényében eltörlését

-magyar kultúra,nyelv támogatása

-törvény elötti egyenlőség

-a nem nemesek is birtokolhassanak földet

-hidadó részleges közteherviselés pl. a nemesek fizessék az o.gy. költségeit

-az ipar ,infrastruktúra

-nemzetiségi politika több jogot adott volna a nemzetiségieknek,mint Kossuth

-a reformok végrehajtását a művelt nagybirtokosoktól(arisztokratáktól)várta.

-Úgy gondolta,hogy a változások,reformok útján véghez vihetők,nincs szükség forradalomra.

-A bécshez fűződő viszonyuknak nem akarta bolygatni.

-Ellensége a rabszolgatartó jobbágyrendszernek,viszont a jobbágyfelszabadítást lassan, fokozatosan képzelte el.

ÖNKÉNTES ÖRÖKVÁLTSÁG ->1% tudja kiváltani magát a jobbágyságból

-> a földesúrnak fizet a jobbágy , hogy szabad legyen.

Gyakorlati alkotások

-Lánchíd

-folyószabályozás(Tisza)(Al-Duna)

-Dunán hajózás,Balaton gőzhajózás

-vasút

-kaszinó

-lóverseny

-bortermelés

-takarékpénztárak

-Pesti Magyar Színház

Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt

A Tót atyafiaknak az egyik története ez a mű.

Cím: az felgyújtott akol helyére utal

Olej Tamás lelkén esett foltra, lelkifurdalásra utal

Szerkezete

Bevezetés: bemutatja a színhelyet, szereplőket

Olej, bárányok, Anika

A természet és az ember között közvetlen a kapcsolat.

A Felvidéken járunk, szinte mesebeli tájon.

Bonyodalom: megjelenik a (talári herceg) vadászként, megtetszett neki Anika.

Kibontakozása: a herceg látogatási, a bacsának egyre ellenszenvesebb, kiderül, hogy a hercegé minden

Isten, vármegye, herceg -> ezt ismerte el Olej maga felett

Anika várja a herceget, Matyi szerelmét nem viszonozza

Tetőpont: A talári herceg felajánlja Olejnek Anikáért cserébe az akolt az összes juhval.

Olej meginog, majdnem kísértésbe esik és ezt a herceg észreveszi, aztán mégis nemet mond, tisztessége felülkerekedik birtoklási vágyán. A herceg taktikát változtat, arra kéri Olejt hunyjon szemet a dolog felett és a herceg úgy tesz, mintha megszöktetné Anikát. Olej rábólint erre, de abban a pillanatban meg is bánja tettét. Bűntudata gyötri tovább, képzelt betegség, széttöri a tükröt, nem tud magával szembenézni. A természet is vádolja Olejt "aklot cserélt becsületért".

Megoldás: a herceg elviszi a lányt, Olej nem tud megbékélni

Önmagával és elkeseredésében felgyújtja az akolt.

Mikszáth: Bede Anna tartozása

A jó palócok kötetben található novella.

Cím: Egy olyan nőre utal, aki meg sem jelenik a történetben, csak említés esik róla.

Szerkezete

Előkészítés: rövid, megtudjuk a helyszínt, tárgyalóterem, hideg tél van, fáradt bírók
Bonyodalom: Bede Erzsi megjelenik, azt hisszük ő Anna, de sem az olvasó sem a bírák ezt nem tudják, hogy ő csak a húga.
Kibontakozás: a bírák és a lány beszélgetése
Tetőpont: Kiderül, hogy ő nem Anna.
Megoldás: a bírák hazaküldik Erzsit, egy kegyes hazugsággal, miszerint Anna ártatlan volt.


Erzsi jelleme: félénk, csöndes, szerette Annát, önfeláldozó, becsületes, naiv, kedves, szende, mindenkire hatással van, ez ellentét a téllel odakinn, bírók zordsága-> feldobja őket

Téma: Bede Erzsi át akarja vállalni halott testvérének büntetését

Elbeszélői közlés: többségében párbeszédekből bontakozik ki a cselekmény, a leírás és az elbeszélés viszonylag rövid

Szereplők: Bede Erzsi és a bírák

Mondanivalója: tisztesség, becsület, önfeláldozás, testvériség és szeretet

Vajda János (1827-1897)

Élete

Pesten született, majd a Fejér megyei Vaálra költöztek. Az apja uradalmi főerdész volt.
Tanult Székesfehérváron, majd Pesten egy ideig gimnáziumban, majd vándorszínésznek áll, de csalódottan tér vissza. Tisztviselő lesz Pesten, ahol befogadták a Pilvax asztaltársaságának nagytehetségű fiatal írói, költői közé.
Részt vett a 1848-as forradalomban és szabadságharcban, amelynek leverése után bujdosnia kellett.
Élete végéig újságokból és lapszerkesztésből él.
Az '50-es években szeret bele Kratochwill Georginába (Gina versek) reménytelen, plátói szerelem.
Vajda és Gina között rövid ideig tartott a valódi kapcsolat, mégis a költő egész életére, műveire kihatott. Ginát feleségül is kéri, de a nő inkább gróf Eszterházyhoz megy , aki gazdag arisztokrata.
Később feleségül ment egy cirkusz igazgatójához és Oroszi Véghelyi Georgina néven mint műlovarnő lépett fel, járta a világot, sikert aratott.
1880-ban megnősül Bartos Rózát veszi feleségül, de 4 év múlva elválnak.
Elszigetelve, magányosan, szegényen hal meg.

www.enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Vajda.htm





Jelleme

Különc, magának való, magányosságra hajló ember. Nem tudott igazodni környezetéhez. Olyan erős egyéniség aki semmiféle szabálynak, elvárásnak nem tudott és nem is akart eleget tenni.


Pályája

Ígéretesen indul Arany nyomdokain haladva, epikát ír. Rövidesen azonban elfordult a nép-nemzeti irányzattól. Idegennek érezte magától az útmutató népvezér költő szerepét. Elszigeteltsége, nem nyugvó szerelmi szenvedélye, sorsa iránt elkeseredettsége a líra felé viszi tovább.
Költészetével a modern magyar lírát készíti elő, ami Nyugat nagy korszaka. Ady nagy tisztelettel beszél róla. Költészete a romantikus és realista hagyományoktól, a modern szimbolista és impresszionista líra irányába mutat.


Tájversei

Míg Petőfi tájverseiben a táj bemutatására teszi a hangsúlyt, Vajda költészetében a táj csak közvetítő elem arra, hogy kivetítse gondolatait, érzéseit. Tehát a belső lelki táj sokkal fontosabb nála, a tájelemek túlmutatnak önmagukon.

A Nádas a tavon c. versben összekapcsolódik a valóság, látomás és filozófia, hiszen a konkrét tájelemektől az élet nagy kérdéseit érintő problémakörig jutunk el.
Van-e értelme az életnek? Létezik-e az embertől független külvilág?

Üstökös c. verse allegorikus hangnemben telik. A költ saját sorsát azonosítja az üstökössel, az utolsó versszakban megfejti a metaforát.


Ginaversek

A szerelmi költészetében is újdonságot hozott. Míg Vörösmarty és Petőfi a hitvesről írt, addig a század második felében újfajta nőtípus jelenik meg : a gyönyörű szerető, a szabadabb erkölcsű nő, a kitartott asszony.
A szerelem már nem lelki harmóniát jelent, hanem pusztító, gyötrő testi szenvedélyt. A nő már nem hitves, hanem partner, olykor ellenfél is.
Gina emléke egész költészetén végigmegy. Évtizedeken át írja hozzá szerelmes verseit. Idővel a szerelem jelképévé válik, az eltűnt boldogságot, fiatalságot jelenti a költő számára.
Az 1860 után írt verseiben elcsitul eme szenvedély, helyére tűnődő emlékezés lép.

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Élete
A Nógrád-megyei Szklabonyán született, paraszt családból származik. Szülőfalujában élt 10 éves koráig, amelyet a Felvidéket, a Tótországot, palócokat több művében megjelenítette.
Rimaszombatra, majd Selmecbányára kerül, Pesten 4 évig jogot tanul, de diplomát nem szerez.
Balassagyarmatra kerül Mauks Mátyás főszolgabíró mellé, ügyvédsegédnek.
Mauks Ilona lett a felesége, majd Pestre költöztek, újságszerkesztő lesz. Anyag és megélhetési problémák miatt elválnak.
Szegedi Napló munkatársa lesz és írói pályája beindul.
1881 Pesti Hírlap, megjelenik elbeszélés kötete a Tót atyafiak címmel (4 hosszú elbeszélés).
1882 A jó palócok (15 rövid elbeszélés). Országosan ismertté vált.
Újra összeházasodtak Ilonával.
Több irodalmi társaság tagja lesz, Kisfaludy, Akadémia, sőt o.gy.-i képviselő is.
1910 tüdőgyulladásban meghal.

Több prózai műfajban alkotott: novellák, karcolatok (o.gy.-ről írt novellák, a korabeli közéletet mutatja be), kisregények, regények.

Pl: Beszterce ostroma
Szent Péter esernyője
Noszty-fiú esete Tóth Marival
Különös házasság
Fekete város
Beszélő köntös
Gavallérok

Kedvelt figurái a falusi emberek, dzsentrik, parasztok.

Határozza meg Mikszáth helyét a magyar irodalomban!

Mikszáth életműve kapocs a XIX. századi és a XX. századi elbeszélő irodalom között. Eötvös József által elkezdett ábrázolási módot, a realizmust folytatja. Jókai regényírói művészete, a romantika alapvetően meghatározza a század második felének prózaművészetét. Jókai árnyékában nehéz volt az elbeszélő íróknak észrevétetni tehetségüket. Mikszáth volt az a kivétel, akinek hosszú, nehéz írói küzdelemben sikerült kiemelkednie, s bizonyos fokig elszakadnia a romantikus ábrázolásmódtól. Így lett Jókai mellet az egyik legolvasottabb XIX. századi író.

Műveiben a romantikára oly jellemző retorika, pátosz, túlzott idealizálás háttérbe szorul, és átadja helyét az élőszóbeli kötetlenségnek, természetességnek. Történetmondására jellemző, hogy mindent közölni akar, az érdekességeknek, a különösnek nem tud ellenállni, így írásainak szerkezeti zártságát, a feszes felépítést hiába keressük. Írásaiban bírálat és részvét; romantika és realizmus, nosztalgia és kiábrándultság, költészet és józan megfigyelés egyszerre van jelen. Az ironikus-humoros hangnem szinte valamennyi írásának meghatározó eleme.

Mennyiben újszerű Mikszáth elbeszélésművészete? Mutassa be a két novelláskötet jellemző vonásait!

Az író rátalálva sajátos, egyéni hangjára másfajta témát választ, mint Jókai vagy kortársai. Tót történeteinek hőseiben ugyan még sok a romantikus vonás: különös-különc figurái a világtól elzárt magányos emberek, akik naphosszat nagyokat hallgatnak, akik távol élnek a zajló városi világtól; s jobban kötődnek a természethez vagy az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz. Mikszáth a falu világát, az egyszerű parasztemberek életét ábrázolja. Alapjaiban távolodik el tehát Jókai-féle romantikától.A novelláskötetek főhősei tót és palóc parasztok, akiket nem kívülről, hanem belülről lát az író. Felismerteti Mikszáth az olvasóval, hogy a látszólag együgyű és durva ember lelkében mély érzések és gondolatok rejlenek. A falusi egyszerű emberek is megvívják a maguk belső csatáját, lelkükben ellentétes érzések csapnak össze, de a marcangoló önvád hatására erkölcsileg tiszták tudnak maradni. Ezáltal gyakran válnak emberileg értékessé, így erkölcsileg a hatalmasnak vélt uraik fölé nőnek.

Mikszáth nemcsak másfajta témát választ, de másfajta hangon ír, másfajta ábrázolást követ. Petőfi és Arany népies hangvételétől bátorítást kap: "A néptől tanulja a nyelvet az író kétségkívül - írta később önmagáról Mikszáth -, mint ahogy a szamócát az erdőn szedi az ember. De megtisztítva, megmosva, ... Az aroma rajta legyen, de a rög,a penész és békanyál nem."

Mikszáth írásai a természetes beszéd, a köznyelv, élőszóbeli előadásmód fordulatait idézik. Novelláit olvasva úgy érezzük, mintha ott ülne mellettünk nekünk mesélné el a történteket. Egy-egy közbeszúrt anekdotával, humoros-ironikus megjegyzéssel, megszólításokkal igyekszik a hallgató figyelmét ébren tartani, s e kettős kötés - történet és előadásmód -teszi élvezetessé írásait.

Ezekben a novellákban még fellelhetők romantikus motívumok, pl. különös téma, váratlan fordulatok, túlzások, eszményített lányalakok, de már a realizmus jellemzőit is megfigyelhetjük írói ábrázolásmódjában. A részletes, a valósághű tájfestés, a környezetrajz, a szereplők lélekábrázolása, egyfajta arisztokrataellenesség, kritikai hajlam a realista vonásokra utal. Romantika sé realizmus sajátosan ötvöződik Mikszáth műveiben. A gyakran lassú kezdést pergő történések követik, a párbeszédek felgyorsítják az eseményeket. Szaggatottság, sűrítettség gyakori jellemzői e műveknek, s ettől lesznek gyakran sejtelmesek is.

Mikszáth elbeszéléseiben a természet időnként "főszereplővé" válik. A táj cselekszik, társalog az emberekkel, az állatok szinte értik az emberek lelkét, érzéseit. Mikszáth gyakran él a leírásokban a megszemélyesítésekkel, a köznyelvi-élőszóbeli fordulatokkal.

19. A feudalizmus bomlásának jelei

1. Mezőgazdasági változás

• a háború miatt a kis- és közép birtokos nemesség árutermelésbe kezd

-> bővítik a földjeiket

-> robotoltatják a parasztokat

-> 3 nyomásos gazdálkodás

-> külterjes gabonatermesztés

Háború után nincs gabonakereslet és az áru rossz, nem eladható.

M.o. Ny-on és ÉNY részén a nagybirtokos konjuktúra (gazdasági fellendülés) birtokát korszerűsítette. -> így terjed a vetőgép, vetésforgó, vaseke

Ezt nehezítette a tőkehiány, az marad versenyben aki tud korszerűsíteni.

Egy birtokos termény szint fölött -> a birtokos kiterjeszti majorságát

-> növekszik a robot szüksége, de nem vehető igénybe

-> nincs pénze

-> zsellér föld

2. Ipar és kereskedelem

Napóleoni háborúk idején -> kontinentális kereskedelem

-> új manufaktúrák alakulnak, de céhek is vannak

Osztrák-cseh ipar versenye rossz hatással van a tőkés manufaktúrára -> vámpolitika M.o-t az örökös tartomány piacává tette.

3. Társadalom ( differenciálódás-különbözés)

-nemesség : arisztokrácia 10%, középbirtokos nemes (ők változtatni akarnak), kisnemesek

- jobbágyság (parasztság): gazdag, közép, szegény, zsellér

-polgárság: kereskedők, céhmester, manufaktúra tulajdonosok

munkásság

értelmiség: ügyvédek, tanár, honoráciorok: értelmiségi, nem nemesi származású, reformok és a polgárosodás legelszántabb hívei

Parasztság

-telkes jobbágyok : felső rétege bekapcsolódik az árutermelésbe

és zsellérek: jó munkaerő forrás a zsellér, valamint jobbágytelek nélküli paraszt

Nemesség

-bocskoros nemes: 1-2 telken maga gazdálkodik, előjogai vannak, a legszegényebbek / kisnemes, hétszilvafás nemes, félsarkantyús nemes/

-középbirtokos nemes: eladósodott, de a megyékben övék volt a politikai hatalom, részt vehettek az o.gy-n

-arisztokrácia: birtok korszerűsítés, politikai hatalom, kormányszékek élén álltak, gazdasági hatalmuk volt

Polgárság, munkásság, értelmiség

• céhmesterek- feudalizmus fenntartása
• manufaktúra tulajdonos és kereskedők- a polgári átalakulás
• munkások (fejletlenek)- kevesen vannak
• polgárság (jelentős része nem magyar)

Irodalom év végi vizsga tételek

1. Petőfi látomásköltészete (Beszél a fákkal a bús őszi szél, Egy gondolat bánt engemet)
2. Petőfi tájköltészete. A puszta télen c. költemény elemzése
3. Petőfi szerelmi költészete
4. Arany János élete, pályaképe, Verses nagyepikai művei. A Toldi estéje című elbeszélő költemény bemutatása
5. A ballada jellemzői. Egy szabadon választott mű értelmezése és elemzése
6. Arany válságkorszaka néhány jellemző lírai mű bemutatása
7. Madách pályaképe. A Tragédia műfaja, szerkezete, színei, főbb kérdései
8. Az eszmék sorsa Madách művében. A Tragédia szereplőinek jellemzése
9. Jókai Mór élete és pályája. Az arany ember c. regényének bemutatása. Romantikus és realista jellemzők a műben
10. Mikszáth Kálmán élete és pályája, írásművészetének sajátosságai. Az a fekete folt c. novella bemutatása
11. Mikszáth Beszterce ostroma c. regényének bemutatása
12. Az orosz epika a XIX. század II. felében. Gogol A köpönyeg c. elbeszélésének elemző bemutatása
13. Az orosz epika a XIX. század II. felében. Tolsztoj Ivan Iljics c. kisregényének elemző bemutatása

Történelem vizsga tételek

1. Magyarország a mohácsi csata után. Az ország három részre szakadása
2. Zrínyi Miklós politikai programja, hadjáratai. A vasvári béke
3. A Rákóczi- szabadságharc okai, előzményei, menete. A kuruc állam megszervezése. A szatmári béke
4. Az Amerikai Egyesült Államok megszületése. A függetlenségi háború. Az USA alkotmánya
5. A francia forradalom gazdasági, társadalmi és politikai előzményei. A forradalom kitörése. A francia forradalom szakaszai és főbb eseményei. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
6. Napóleon hatalomra jutása és császársága. A Szent Szövetség Európája
7. Az ipari forradalom menete, találmányai, társadalmi és politikai következményei
8. Magyarország Mária Terézia korában
9. II. József reformjai: A reformok értékelése. A jozefinizmus
10. A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth vitája
11. A pesti forradalom és vívmányai. Az áprilisi törvények
12. A szabadságharc menete, hadjáratai, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai

18. Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában

1. Magyar társadalom a francia forradalom alatt

I. Ferenc (1792-1835) abszolutizmust képviselte
-megerősíti a bécsi rendőr minisztériumot
-megtiltotta a vármegyék egymás közötti levelezését
-megszigorította a cenzúrát -> megyei ellenállás, nemesek jogaiba ütközött

Továbbléptek a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás- egy polgári nemzetállam irányába.

-a nem nemesi jogokat nem megszüntetni, hanem kiterjeszteni szerették volna
- német nyelvrendelet
-Budán és Pesten olvasókörök alakulnak -> a forradalom eszméit tanulmányozzák (franciául tanultak, forradalmi dalokat énekeltek, a francia hadifoglyokat lelkesen üdvözölték)


2. Magyar jakobinus mozgalom

elindítója: Martinovics Ignác (később elfogják és vallomást tesz a jakobinus mozgalomról)

1794 Reformátorok Társasága : tagjai a megyei nemesek

Szabadság és Egyenlőség Társaság irányítói: radikális (jakobinus) értelmiség, polgárság

Igazgatói: Hajnóczy József, Szentmarjai Ferenc, Laczkovics János, Sigray Jakab

-perbe fogták a vezetőket és előre kész ítéletek elé állították

1795 Vérmező, kivégzik Martinovicsot és 7 társát




3.Napóleoni háborúk

Habsburg Birodalom (magyar nemesség támogatja)<-> Franciaország háborúban áll 1815-ig
A magyar o.gy.-n megszavazták az újonclétszámot és a hadiadót.

Megelégedtek a magyar nyelv használatával, és látszólagos alkotmányok betartásával.
A birtokosok jól jártak anyagilag, de a bevételeket fényűzésre pazarolták.

-Napóleon alkotmányt intéz a magyarokhoz, a nemesség vereséget szenved a Dunántúlnál Napóleon serege ellen
-a napóleoni háborúk miatt növelte a papírpénz kibocsátását -> elértéktelenedik a pénz
-I. Ferenc békét köt Napóleonnal
- a király az o.gy.-t feloszlatta és abszolutisztikus eszközökkel uralkodott 1825-ig
-a nemesek elvesztik vagyonuk nagyrészét

10. II. József és rendszere (1780-1790)

II. József

• kalapos király, mert nem koronáztatta meg magát
• német-római császár
• felvilágosult abszolutista uralkodó (felülről irányított reform)
• radikálisabb, mint az anyja, gyorsabb változásokat akar
• célja: egységes, központilag jól irányított, korszerű összbirodalom

Intézkedések,rendeletek

• megreformálja a kormányszékeket, Budára helyezi a helytartótanácsot
• Erdélyi és a magyar kancelláriát összevonja
• nyelvrendelet 1784 (hivatalos nyelvvé tette a németet)

/akaratán kívül felkeltette a magyar nyelv és kultúra iránti érdeklődést/

1785 nyelvrendelet -> megtiltja a jobbágy névnek a használatát
előzménye: több helyen parasztfelkelés

• biztosítja a szabad költözködést
• házasodás jogát
• szabad mesterség választását
• csökkenti az úriszék jelentőségét (földesúri bíróság)
• a jobbágy-rendszer megmaradt, de a személyi függés lazul a két fél között

1781 Türelmi rendelet

• protestánsok és görög-keletiek vallásgyakorlatát biztosította
• feloszlathatta a nem segítő rendeket, nem oktató munkát végzőket

Közigazgatás átszervezése

• M.o.-t 10 kerületre osztotta, de a vármegyék is megmaradtak a kerületen belül
• egységes földadó terve (lázadnak a reformer nemesek)

Halálos ágyán a türelmi és a jobbágyrendeleten kívül visszavonja a többi rendeletet.



Rendszerének bukása

• külpolitika
• költséges háború Törökországgal
• a magyar hatóságok szabotálják a rendeletek végrehajtását
• nem törődött azzal, hogy alattvalóit meggyőzze a reformok hasznosságáról, úgy gondolta, hogy kötelességük nekik is az államot szolgálni, ahogy neki is uralkodólént

követői: jozephinisták
rendszere: jozephinizmus


Halála után

• II. Lipót lép a trónra (1790-1792)
• kiegyezett a magyar nemességgel
• helyreállította a rendi alkotmányt

I. Ferenc (1792-1835) reformokat akar bevezetni, de hirtelen meghal

Osztópont koordinátái

Műnemek

MŰNEMEK

1. Mi jellemzi az epika műnemet?

• A görög eredetű szó jelentése „elbeszélő”. A három műnem egyike.

• Lényege szerint a külvilágra irányul, a valóságot mint az objektív tényezők világát mutatja be, történeteket beszél el. Alapvetően múlt idejű, objektív műnem.

• Fő tárgya az emberi cselekvések és az emberrel történő események világa.

• Rendszerint elbeszélő mondja el, aki hagyományosan egy külső nézőpontot képvisel.

• Terjedelem szerinti felosztása:

◊ Nagyepika (pl. eposz, regény, verses regény)

◊ Kisepika (pl. novella, elbeszélés, mese, legenda, monda, anekdota, karcolat, rege, ballada, közmondás, vicc)

• A nagyepika terjedelme lehetővé teszi, hogy az életet, a bemutatott kort a maga teljességében ábrázolja (extenzív totalitás). A nagyepikus művekben bonyolult cselekménnyel, sok fő- és mellékszereplővel, sokféle összefüggéssel találkozunk.

• A kisepikus mű a valóság egy kis darabját ragadja ki és ábrázolja.

2. Mi jellemzi a líra műnemet?

• Az elnevezés a görög „lüra” (húros hangszer) szóból származik. A három műnem egyike, a lírai (általában verses) műfajok összessége.

• Lényege az erős szubjektivitás, az érzelmek, hangulatok, egyéni tudattartalmak elsődlegessége a külvilág objektív tényeivel és tárgyaival szemben.

• A jelen idő jellemzi: az én jelen pillanatbeli állapotát fejezi ki.

• Az érzelmeket keletkezésük közben ábrázolja.

• A valóság elemei nem mint a külvilág objektív tényei, hanem mint a költő érzelmeinek tárgyai jelennek meg.

• Vannak hagyományos lírai műfajok (pl. dal, epigramma, óda), de vannak meghatározhatatlan műfajú, mégis egyértelműen lírai műfajok.

• A műfaji szemponton kívül többféle felosztás létezik:

• Témák szerint: szerelmi líra, tájlíra, politikai líra stb.

• Terjedelem szerint: félhosszú vers, hosszú vers

• A világhoz való viszonya szerint: gondolati líra, érzelmi líra, hangulati líra stb.

• Kommunikációs helyzet szerint: egyéni líra, közösségi líra

• Személyesség foka szerint: szubjektív líra, objektív líra

3. Mi jellemzi a dráma műnemet?

• A műnem elnevezése a görög „drán” (cselekedni) szóból származik. A három irodalmi műnem egyike.

• A drámai mű eseménysort ábrázol, de az eseményeket, a szereplők jellemét, gondolatait, egymáshoz való viszonyát az alakok párbeszédeiből (dialógusaiból) és magánbeszédeiből (monológjaikból) tudjuk meg.

• Általában közönség előtti, színházi előadásra készül, a befogadókból közvetlen hatás kiváltására törekszik.

• Két alapvető műfaja a komédia (esztétikai minősége: komikum) és a tragédia (esztétikai minősége: tragikum).

• Arisztotelész szerint legfőbb hatása a katarzis: az a hatásmód, amellyel a műalkotás az embert a köznapok világából kiemeli és magasabb, megtisztult erkölcsi-lelki világba helyezi.

• Hagyományos szerkezeti egységei: expozíció (bevezető rész); bonyodalom (konfliktust késleltető mozdulatokkal); tetőpont (válság, az erők összecsapása); sorsfordulat (felismerés, katasztrófa kezdete; feloldás (végkifejlet).

MŰFAJOK

EPIKAI MŰFAJOK

1. Analitikus regény

• Tágabb értelemben: a lélektani regények szinonimája. A mű a szereplők lelkiállapotára koncentrál, ezeket elemzi, analizálja. Ilyen értelemben Standhal regényeit nevezzük analitikus regényeknek.

• Szűkebb értelemben: azon regények megjelölése, amelyekben pszichoanalízis elméletének hatása közvetlenül és nagyobb mértékben érvényesül, mint pl. Thomas Mann: „A varázshegy”.

2. Anekdota

• Rövid, az élőbeszédben kialakult, népi eredetű epikus műfaj.

• Humoros, tréfás, csattanóval végződő történet, hőse valamely ismert személy.

• Fokozottan épít elmondójának és befogadójának együttes háttérismereteire, az ízlésformák, érték- és szokásrendszerek közös tradíciójára.

• Az anekdota legnagyobb magyar mestere Mikszáth Kálmán.

• Az anekdotikus elbeszélő módszer a részleteket előtérbe helyező, egyes epizódokra koncentráló, az egész mű kompozíciójára kevésbé ügyelő írói eljárás.

3. Ballada

• Verses kisepikai műfaj (összefüggő történetet mesél el), amelyet erősen átszőnek a lírai elemek (költői sűrítés, dalszerű megformálás) és a drámai elemek (cselekmény, gyakori párbeszédes forma).

• Jellemző rá a kihagyásos, homályos előadásmód, a sűrített cselekmény, a sok párbeszéd és a lírai monológ.

• Gyakori sajátsága a sor- és versszakismétlés.

• Elsősorban népköltészeti műfaj (népballada), amely felé a 18. században fordult az irodalmi érdeklődés.

• Ennek hatására jött létre a műballada, amely a 18 – 19. században virágzott

• Magyarországon Arany János írt balladákat

4. Egyperces novella

• Örkény István alkotta kisepikai műfaj, amely röviden, célratörően, erős sűrítéssel élve, gyakran a hagyományos cselekményt mellőzve törekszik pontos kifejezésre.

• Az egyik oldalon a közlés minimuma áll, az író részéről, a másikon a képzelet maximuma, az olvasó részéről.

• Erősen parabolisztikusak, uralkodó esztétikai minőségük a groteszk.

5. Elbeszélés

• Tágabb értelemben: a novellával azonos

• Szűkebb értelemben: a novella és a regény közötti epikai műfaj. Gyakran nevezik hosszú novellának. Általában egyetlen cselekménysorozatra épül, a novellánál bőségesebben kifejtve, többszöri helyzetváltoztatással, fordulattal. Idő- és színhelyváltozások is jellemzik. Pl. Thomas Mann: „Tonio Kröger”.

6. Elbeszélő költemény

• Tágabb értelemben: minden versben írt epikus műfaj

• Költői elbeszélés. Azon verses formájú epikai művek gyűjtőfogalma, melyeknek nincsen önálló műfaji megnevezése. A magyar fogalomhasználatban egyaránt elbeszélő költeménynek minősülnek az olyan nagy terjedelmű alkotások, mint Arany János „Toldi”-ja és Petőfi Sándor „János Vitéz”-e.

7. Ellenutópia

• Regénytípus, amely az ideális államberendezkedéssel szemben a rossz, hibás. Esetleg bűnös államformát mutatja be, s egyúttal szembesíti azt a lehetséges jóval. Pl. Swift: „Gulliver utazásai”.

• Gyakran valóságos társadalmi visszásságok felnagyítása, esetleg rémlátomás az ember jövőjéről.

8. Eposz

• Hősköltemény. Verses nagyepikai műfaj.

• A klasszikus, antik eposz egy egész népre, nemzetre kiható, nagyszabású küzdelmet mutat be nagy terjedelemben, mesés-legendás formában, csodás elemekkel átszőve. Az isteni és emberi világ egyaránt helyet kap benne, hősei rendkívüli emberek, esetleg isteni származásúak, természetfeletti erővel rendelkeznek, illetve természetfeletti erők segítik őket. Az egykori események a későbbi kor embere számára példát, mértéket jelentenek saját cselekedeteihez. PL. Homérosz: „Íliász” és „Odüsszeia”; Vergilius: „Aeneis”.

• Az antik minták nyomán jött létre a barokk eposz, pl. Zrínyi Miklós: „Szigeti veszedelem”

• A 19. században a nemzeti tudat ébredése nyomán mindezek követésével több irodalomban is törekedtek a népi „naiv eposz” megteremtésére. PL. Arany János: „Buda halála”.

• A komikus eposz a klasszikus eposz formai sajátosságait felhasználva kisszerű tárgyat választ, pl. Csokonai V. Mihály: „Dorottya”. Az eposzparódia arra is törekszik, hogy az általa parodizált művek világképét, műfaji sajátosságait is nevetségessé tegye (Petőfi Sándor: „A helység kalapácsa”).

9. Fejlődésregény

• Regénytípus, amelyben a főhős személyiségének kialakulása áll a középpontban, azokat a hatásokat és külső-belső változásokat elemzi, amelyek egy jellemet megformálnak.

• Lélektani érdeklődés és a társadalmi háttér megrajzolása egyaránt jellemzi.

• A belső folyamatokon van a hangsúly.

• Követelménye a hit a személyiség többoldalúságában és fejlődésének lehetőségében, ezért a 18-19. század jellemző regényformája.

10. Karcolat

• Rövid, szellemes, sokszor gúnyos, egyetlen problémát körüljáró, általában valamilyen valóságos eseményhez vagy személyhez kapcsolódó, tanulságra kihegyezett szépprózai műfaj

11. Karrierregény

• Regényműfaj, amely egy hős társadalmi felemelkedését, karrierjét mutatja be.

• A főszereplő általában alulról próbálja felverekedni magát – saját erejére, képességeire, tehetségére támaszkodva – a társadalmi hierarchia magasabb régióiba.

• Ez általában az erkölcsi elvek fokozatos feladásával, morális süllyedéssel jár együtt.

• Pl. Balzac: „Goriot apó”; Standhal: „Vörös és fekete”.

12. Lélektani regény

• A szereplők történéseire koncentrál, a hősök tetteinek pszichológiai mozgatórugóit keresi.

• Mivel lélekábrázolás minden regényben van, ennek dominanciája segít elkülöníteni más művektől.

• A 20. századra jellemző a modern, már a pszichoanalízis hatását mutató lélektani regény.

13. Levélregény

• Regényműfaj, fiktív levelekből áll.

• A levélforma e művekben belső formává, szövegszervező erővé válik: szűk cselekmény, elmélyült lélekábrázolás, meghitt hangvétel, szubjektivitás jellemzi.

• Elsősorban a szentimentalizmushoz kötődik (pl. Kármán József: „Fanni hagyományai”.

14. Monda

• Valamely valós jelenséghez kapcsolódik, de csodás elemekkel beszél keletkezéséről, az illető helyhez, személyhez, jelenséghez fűződő hiedelmekről.

15. Novella

• A latin szó jelentése „újdonság”.

• Elbeszélés, rövid terjedelmű, zárt szerkezetű kisprózai alkotás.

• A világból kis szeletet mutat be, ez nagyfokú intenzitást eredményez.

• Egységes cselekmény, kevés szereplő, lélektani és társadalmi motiváció jellemzi.

• Szerkezete a sorsfordulatra épül: a cselekmény menetében hirtelen változás áll be, az események tempója felgyorsul és egyenesen vezet a végkifejlethez.

• Szerkezeti tömörségét, szervességét az alapmotívum kulcshelyzetekben való felbukkanása is növeli.

• Ismerünk olyan novellafüzéreket, amelyeknek közös a főhőse. Pl. Krúdy Gyula: „Szinbád”; Kosztolányi Dezső: „Esti Kornél”.

• A novella a 19 – 20. század egyik legfontosabb műfaja.

16. Parabola

• Műfaji értelemben példázat. Olyan történet, amely valamilyen igazság, tanítás, erkölcsi vagy vallási tanulság bizonyítására vagy illusztrálására szolgál.

17. Science fiction

• Az angol kifejezés jelentése „tudományos kitalálás”.

• A történet terét és idejét kiterjeszti a Földön, illetve a múlton és a jelenen túlra, az eseményeket (valódi vagy kitalált) természettudományos törvényekkel és jelenségekkel magyarázza.

• Szerepelhetnek benne nem földi (vagy nem földi képességekkel rendelkező) lények.

• Bizonyos művek az embernek a természetet legyőző hatalmát, az emberiség világhódítását hirdeti, mások ellenkezőleg: az emberiség katasztrófáját jövendölik.

18. Tézisregény

• Regénytípus, amelyben a cselekmény valamely előre kigondolt elvi állítás, tétel bizonyítását vagy cáfolatát szolgálja. Pl. Voltaire: „Candide”.

19. Tudatregény

• Regénytípus, amelyben a világot a hős gondolatain keresztül ismerjük meg.

• Középpontjában a gondolkodás, emlékezés, képzettársítás folyamata, a tudatfolyama áll.

20. Utópia

• Olyan mű, amely az ideális jövőt, az elképzelt tökéletes társadalmat mutatja be.

LÍRAI MŰFAJOK

1. Dal

• A legelterjedtebb és legszubjektívebb lírai műfaj.

• Lényege a költői én közvetlen megszólalása; a benne ábrázolt érzelmek egyneműek.

• Tárgya, szerkezete egyszerű, külső formája általában strófikus, gyakori az ismétlés.

• A legzeneibb műfaj.

• Téma szerint vannak: szerelmi dalok, bordalok, hazafias dalok, bujdosóversek, búcsúversek, katona- és diáknóták, hajnali, esti, éjjeli dalok stb.

2. Ekloga

• Tágabb értelemben: szemelvénygyűjtemény

• Szűkebb értelemben: mindenféle pásztori (bukolikus) költemény, különösen ennek párbeszédes formájú változata. A fogalomnak ez az utóbbi műfajjelölő értelme Vergilius „Eclogae” címen ismertté vált könyve nyomán alakult ki, amely tíz, Theokritosz eidüllionjainak mintáját követő, hexameteres formájú dialogikus költeményt tartalmazott, s nyilván Vergilius költeményeinek legjobb válogatott darabjait fogta össze.

• A magyar költészetben jelentősek Radnóti Miklós eklogái.

3. Elégia

• Görög eredetű, fájdalmas, panaszos hangú lírai műfaj

• Kezdetben, az ókorban minden disztichonban írt költeményt így neveztek. Idővel a szomorú hangnemű művekre korlátozódott a műfaj neve.

• Alapélménye az elmúlás, a boldogság elvesztésének ill. elérhetetlenségének élménye.

• A klasszikus elégia idő- és értékszembesítésen alapszik.

• Elégikus magatartás akkor jön létre, amikor a költő látja, hogy a valóság és az ideál között milyen hatalmas távolság feszül, az ideál rendre alulmarad a valósággal szemben és ezt rezignáltan, lemondóan veszi tudomásul.

• A magyar irodalomban az elégia mesterei: Janus Pannonius („Saját lelkéhez”), Berzsenyi Dániel („A közelítő tél”), Tóth Árpád („Elégia egy rekettyebokorhoz”), József Attila („Elégia”).

4. Elégiko-óda

• Kettős hangvételű költemény, melyben a szárnyaló óda ötvöződik az elégia rezignáltságával (rezignált = sorsába beletörődött, lemondó, reménytelen).

• Pl. Csokonai V. Mihály: „A Magánossághoz”; Berzsenyi Dániel: „Osztályrészem”; Arany János: „Leteszem a lantot”, „Ősszel”

5. Epigramma

• Lírai műfaj: rövid, tömör, csattanóra épülő, néhány sorból álló, általában disztichonban írt vers.

• Két fő része van: egy előkészítő szakasz és a fordulat utáni, lezáró szakasz.

• Két típusa szerint ismerünk magasztos hangvételű, dicsőítő epigrammákat (görög típus) és élcelődő, csipkelődő, humoros hangvételű epigrammákat (latin típus).

• Magyar epigrammaszerzők: Janus Pannonius („Pannonia dicsérete”); Kölcsey Ferenc („Huszt”, „Emléklapra”); Vörösmarty Mihály („A Guttenberg-albumba”)

6. Epilógus

• Utóhang vagy utószó: drámai vagy epikus művekben a törzsszövegtől elkülönülő, de tartalmilag a művel mégis egységet alkotó befejező, záró rész.

7. Helyzetdal

• A lírai költészet egy ága, a szereplíra körébe tartozik.

• A költő egy képzeletbeli személy helyzetébe beleélve magát annak monológját mondja el. Így a költői én a versbeli fiktív én (lírai én) egyértelműen elkülöníthető egymástól.

• Pl.: Csokonai V. Mihály: „Szegény Zsuzsi a táborozáskor”, Petőfi helyzetdalai

8. Himnusz

• Lírai műfaj, vallásos jellegű, az istent, isteneket vagy valamely magasztos tárgyat, eszmét dicsőítő, fennkölt hangvételű, fohászkodó ének.

• Kérés fejeződik ki benne, mindig a hiány állapotában keletkezik.

• Legközelebbi műfaji rokonai az óda, az ima, a zsoltár.

• A világi témájú himnuszköltészet sajátos ága a nemzeti himnusz, amely egy-egy nép összetartozását, öntudatát reprezentálja (Kölcsey Ferenc: „Himnusz”).

9. Idill

• A görög szó jelentése ’képecske’.

• Antik irodalmi műfaj, a tökéletes boldogság, a felhőtlenül békés, harmonikus világ leírása; leggyakrabban pásztori életkép.

• Az idill olyan költői látásmód, amely az eszményt a valóságban létezőnek, megvalósultnak mutatja be, harmonikusnak ábrázolva az ember és a természet, az eszmény és a realitás viszonyát. Ezért az öröm, a boldogság hatja át az idilli műveket.

10. Óda

• Az elnevezés a görög „ódé” (dal) szóból származik.

• Lírai műfaj; magasztos tárgy és ennek megfelelően emelkedett hangnem jellemzi, lehet strófikus felépítésű is.

• Magasrendű, fennkölt témáról (istenek, ember és a haza sorsa, egy érzés, eszmény, magatartás).

• Tárgya szerint lehet: egyéni és közösségi.

• Módszere szerint: dicsőítő és bölcselkedő.

• Címzettje és megszólítottja gyakran egy jelentős személyiség vagy egy allegorikus fogalom.

• Pl.: Berzsenyi Dániel: „A magyarokhoz I. II.”

• A modern költészetben ritka (József Attila: „Óda”).

11. Rapszódia

• Emelkedett, gyakran extatikus hangú, kötetlen szerkezetű, formájú és ritmusú lírai műfaj.

• Zaklatottság, az érzelmek és a gondolatok szenvedélyes hullámzása jellemzi.

• Részei nem logikailag, hanem a képzelet, az asszociációk és az érzelmek törvényszerűségeit követve kapcsolódnak egymáshoz.

• Rokon műfajai a himnusz és az óda.

• A romantika különösen kedvelte (Vörösmarty Mihály: „Előszó”; Petőfi Sándor: „Egy gondolat bánt engemet”), az újabb irodalomban ritkább (Kosztolányi Dezső: „Hajnali részegség”).

12. Tájleíró költemény

• Kizárólag tematikai (= témakör szerinti) szempontból behatárolható, de műfajként számon tartott fogalom.

• Azok a művek tartoznak ide, amelyek nem kizárólag, de meghatározó mértékben az embert körülvevő élő és élettelen természeti környezetet jelenítik meg, beleértve az ember által alkotott épületeket, tárgyakat.

• Minden más tartalmat (gondolatot, érzést, szimbolikus jelentést) a középpontba állított tájon, természeti jelenségen keresztül fejezi ki.

• A természetleírás része is lehet egy nagyobb műnek, a felvilágosodás és a romantika koráig inkább ez a jellemző.

• Csak a 18 – 19. század fordulójától válik a táj, a természet a lírai személyiség érzelmeinek, hangulatainak, gondolatainak leíró vagy szimbolikus jellegű kifejezésre alkalmas témává.

• PL. Csokonai V. Mihály: „Az estve” c. vers első része; Petőfi Sándor: „A puszta, télen”, „Az alföld”, Ady Endre látomásos tájversei; József Attila: „Nyár”, Külvárosi éj”, „Holt vidék”

13. Zsánerkép és életkép

• Régebben az életkép és a zsánerkép fogalmát szinonimaként használták: rövid verses műfaj a líra és az epika határán, a mindennapi élet valamely tipikus alakját, helyzetét vagy jelenetét ábrázolja egy-két vonással.

• Az újabb vizsgálódások több ponton különbséget tesznek az életkép és a zsánerkép között, hangsúlyozva a zsánerképben erősebben megnyilvánuló tipizálást.

• PL: Életkép: Petőfi Sándor: „Megy a juhász a szamáron…”; Zsánerkép: Petőfi Sándor: „János gazda”

VERSTÍPUSOK

1. Értékszembesítő verstípus

• Jellegzetes verstípus, amely egy értéktelített és egy értékhiányos állapotot állít szembe egymással.

• E két állapot megfeleltethető a múlt-jelen, illetve a múlt-jövő ellentétpárokkal, tehát gyakran együtt jár az időszembesítéssel.

• PL. Berzsenyi Dániel: „A közelítő tél”; Arany János: „Epilogus”; József Attila: „Talán eltűnök hirtelen”, „Nem emel fel”

2. Gondolati költészet

• A lírai költészet nagy területe, intellektuális, filozófiai költészet. Ide sorolható minden olyan vers, amelyben a gondolati tartalom, a filozófiai mondanivaló túlsúlyban van más elemekhez (érzelemhez, hangulathoz, indulathoz) képest.

• Ám ahhoz, hogy egy gondolat költészetté váljon, egyéni élményként és személyesen megélt tartalomként, szubjektív mondanivalóként kell megjelennie, mint az embernek egy eszméhez való viszonya

• A megfogalmazás költőisége, a nyelv poétikai (=verstani, költészettani) funkciójának erőteljes érvényesülése (képek, zene, ritmus stb.) is szerepet játszik a gondolati költeményben.

• PL. Csokonai V. Mihály: „Az estve”, „Konstancinápoly”; Vörösmarty Mihály: „Gondolatok a könyvtárban”; József Attila költészetében is megjelenik

3. Hangulati költészet

• A lírai költészet jelentős területe: a pillanatnyi benyomásokat, a költő hangulatait, kedélyállapotait ragadja meg.

• Az impresszionista stílusra különösen jellemző (Verlaine: „Őszi chanson”).

4. Időszembesítő vers

• Több idősíkot állít szembe egymással, mintegy összehasonlítja benne a jelen, a múlt vagy a jövő értékvilágát.

• Rendszerint egy súlyos értékvesztés elégikus vagy drámai megfogalmazása; a költő gyakran életének végső számvetését végzi el.

• PL. Berzsenyi D.: „A közelítő tél”; Vörösmarty M.: „Előszó”; Arany J.: „Epilogus”; Babits Mihály: „Ősz és tavasz között”; Kosztolányi Dezső: „Számadás”; József Attila: „Talán eltűnök hirtelen”.

5. Létharcvers

• Ady Endre költészetének jellegzetes verstípusa.

• Lírai, epikai és drámai elemeket ötvöz, középpontjában hatalmas küzdelem áll, amelynek tétje a költői én egész létezése, valamely alapértékhez való viszonya.

• Jellemzői a túlfűtött érzelmek, az erős szcenírozottság (= színpadiasan jelenetezett), az elvont tér- és időviszonyok, a párbeszédek.

• Pl. Ady Endre: „Az ős Kaján”, „Harc a Nagyúrral”.

6. Létösszegző vers

• Jellegzetes lírai verstípus, amely a művész saját életére visszatekintve személyisége fejlődését értelmezi és értékeli.

• Együtt jár a múlt és jelen összehasonlításával, az időszembesítéssel, nemegyszer az önmegszólítással is.

• Pl. Arany János: „Mindvégig”; Kosztolányi Dezső: „Számadás”; József Attila: „Tudod, hogy nincs bocsánat”

7. Önmegszólító versek

• A költői én megszólítja önmagát, ezzel létrejön egy belső, de két személyben (megszólítóban és megszólítottban) tárgyiasított vita.

• A személyiség válságát fogalmazza meg drámaian, a vita tétje e személyiség sorsa, létének érvényességes vagy érvénytelensége, s a műben valamiféle új magatartás körvonalazódik.

• Pl. lásd létösszegző verseknél

DRÁMAI MŰFAJOK

1. Abszurd dráma

• Az abszurd dráma a II. világháború után kibontakozó abszurd irodalom legnagyobb hatású műfaja.

• Világképét a lét teljes értelmetlenségének és céltalanságának érzése hatja át, melynek alapja a világ rendezettségét, az élet értelmét és az emberi megismerés lehetőségeit tagadó világlátás.

• Egyaránt kifejezi a társadalmi lét, a személyes, egzisztenciális lét, a nyelvi megnyilatkozás és a kommunikáció válságát.

• A drámák cselekménye és nyelvi világa szándékoltan szegényes, színterei kopárak, időviszonyai gyakran meghatározhatatlanok.

• Ezeknek a műveknek a szereplői tehetetlen, szorongó, kétségbeesett vagy unatkozó lények, sorsuk a létbe való belevetettség, passzivitás. A kitörés lehetetlen, a célok megfogalmazhatatlanok

• Az abszurd drámából hiányzik tehát a klasszikus dráma legfontosabb ismérve, a tettekben megnyilvánuló célratörő akarat.

• Pl. S. Beckett: „Godot-ra várva”; Örkény István: „Tóték”.

2. Commedia dell’ arte

• Rögtönzött színjáték, amely a 16. században alakult ki Itáliában.

• A műfaj legsajátabb tulajdonsága a szereplők rögtönzése (a cselekményvázlat csak a játék lényeges fordulópontjait rögzítette, a részletek megformálása a színészek rögtönzőkészségén múlott).

• Másik jellemzője, hogy állandó típusokat szerepeltetett: pl. zsugori kereskedő, a tudós, a gőgös katona, a furfangos szolgáló, a naiv szerelmes, a fösvény apa stb.

3. Drámai költemény

• Drámai műfaj, amely alapvető, általános emberi, filozófiai problémákat boncol, és ezt dráma formában tárja elénk.

• Mivel gondolati tartalmuk és lírai megformáltságuk olvasva jobban érvényesül, és többé-kevésbé hiányzik belőlük a dráma néhány hagyományos alkotóeleme (jellemábrázolás, katasztrófa stb.), gyakran könyvdrámáknak is nevezik.

• A cselekményelemek, a jelenetek csak lazán függnek össze.

• Pl. Goethe: „Faust”; Byron: „Manfred”; Madách Imre: „Az ember tragédiája”.

4. Epikus dráma, színház

• B. Brecht nevéhez fűződik az epikus dráma és színház megteremtése.

• Elveti az arisztotelészi dramaturgia kategóriáit; az illúziótlan, didaktikus (= tanító) célzatú, gondolkodásra késztető színház kialakítása mellett érvel.

• Távolságtartó játszásmódot követel a színésztől, szemben a „beleéléses” játékmóddal; és kívülálló, gondolkodó, megfigyelő attitűdöt a nézőtől – szemben az azonosulást, átélést igénylő színházzal. Ezt szolgálják a látottaktól elidegenítő effektusok.

• Szinte a legfontosabb szereplő a narrátor. Megjelenése mindig figyelmezteti a nézőt, hogy amit lát, az csak a valóság illúziója, a hang- és fényeffektusok, a dalbetétek (songok), operaelemek, feliratok, táblák is ezt a szerepet töltik be.

5. Farce

• Középkori francia vígjátékfajta.

• Rövid, általában csattanóra kihegyezett, de számos helyzetkomikumi ötletre épülő, népi fordulatokat bőséggel alkalmazó, nemegyszer durva, trágár szavakat is használó realista jelenet, tréfa volt.

• Egy-egy rossz tulajdonságot állított a középpontba (pl. kicsapongás, kapzsiság, képmutatás), szereplőit nem egyénítette, csak mint típusokat mutatta be (a Férj, a Bolond stb.).

6. Komédia

• Drámai műfaj, amely a világot a komikum, a nevetés eszközeivel ábrázolja.

• Értékrendje viszonylag egynemű, leggyakrabban látszat és valóság, értékes és értéktelen, szó és tett ellentmondására épül.

• A komikus hatást bizonyos emberi hibák nevetségessé tétele (jellemkomikum) vagy a színpadi szituációkban rejlő félreértések, az ábrázolt élethelyzetek humora (helyzetkomikum) okozza.

• Arisztotelész: a komédia olyan mű, melynek eleje rossz, a vége jó.

7. Moralitás

• Allegorikus szereplőket felvonultató vallásos-didaktikus színjáték.

8. Sorstragédia

• A tragédia azon fajtája, amelyben a hős bukását nem jelleme, hibái, mások túlereje stb. okozza, hanem az embernél nagyobb erők: a sors, a végzet, az istenek.

9. Tragédia

• Görög eredetű drámai műfaj.

• Létrehozó esztétikai minősége a tragikum, jelentős értékpusztulást, visszafordíthatatlan értékvesztést mutat be.

• Ábrázolhatja a jelentékeny hős és az őt körülvevő világ ellentétét, összeütközését, és bár ezekben a művekben a világ elpusztítja az értékeket hordozó személyiséget, a végső, erkölcsi győzelem mégis az övé.

• Bemutathatja a tragikus hős összeütközését valamely embernél nagyobb, jelentékenyebb erőkkel: sorssal, az isteni törvénnyel, egy örök erkölcsi normával.

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma olvasónapló

http://sulihalo.hu/diak/olvasonaplo/1275-mikszath-kalman-beszterce-ostroma-olvasonaplo

Magyarország a Habsburg birodalomban

1. Szatmári béke (1711) után

• viszonylagos önállóságot kapunk, alkotmányos királysághoz hasonlít
• rendi országgyűlés, élén a nádor áll
• két kamarás: felső- és alsó- tábla

Magyarországot különböző kormányszékekkel kormányozzák:

• kancellária (diplomáciai, gazdasági ügyek)
• kamara (pénz)
• helytartótanács

Pénz és hadügyekben a Habsburgok irányítottak, a bécsi titkos államtanács döntött.

Erdélyt külön kormányozták.

király: III. Károly német-római császár (1711-1740)

2.Pragmatica Sanctió / törvényes szabályozás/

Törvény a Habsburgok nő ági örökösödéséről (1713).

1722-23 -> magyar o.gy.-n cikkejezi be

-> feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul az örökös tartományokban és M.o.-n a dinasztiának következő tagja uralkodjon

3. Mária Terézia (1740-1780)

• osztrák örökösödési háború (1740-1748) /spanyol, porosz, francia <-> Habsburg trón/
• Szilézia kivételével megtartja a területeket (7 éves háborúban sem sikerül)
• 35 ezer főnyi sereggel segítettek a magyar rendek, cserébe adómentességet kaptak

4. Reformjai

• Ipar, kereskedelem- kettős vámrendelet 1754 (Külső vámhatáron magas vámok voltak, így a magyar mezőgazdaság a fölös terményeit a cseh és osztrák piacon adták el. A határon túlról ne érkezzen iparcikk, amely konkurenciát jelentene az osztrák és a cseh iparnak.)
• belső vámhatár, a birodalom pillanatnyi érdekei szerint változnak

->M.o-n az ipart és a kereskedelmet hazánkban nem támogatta

-> ipari felvevőpiacnak tekintette hazánkat

-> mezőgazdasági termékek szállítójaként

• a jobbágy és a földesúri viszony rendezése 1767 URBARIUM (Úrbéri pátens) "Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk."

-Az ország nagy részén a földesurak csökkentették a jobbágytelkeket, növelték a majorságot és a robotot, hogy minél több árut vihessenek a piacra.

-Több helyen a parasztok éheznek, lázadoznak, a földesúri terhek mellett a megyei és az állami adókat fizetnie kellett (házadó, porcióadó). /A beszállásolt katonákat etetnie kellett, a továbbmeneteléről is gondoskodnia kellett./

A jobbágy kötelezettségei: -9-ed

- 1 arany forint évente /pénztartozás, egész jobbágy telek esetén/

- megszabja a robotot /heti 1 nap igás vagy 2 napi kézi robot/

Urbárium: rögzíti a jobbágytelek nagyságát, megszabja az úrbéri kötelezettségeket

Jelentősége: törvényes helyzetet teremt a jobbágy és a földesúr között

5. Oktatásügy szabályozása

1777 Ratio Educationis

-tanítóképzőket hoz létre

-gimnáziumokat

6. Egészségügy

• orvosi kar
• járásonként 2 bába kötelező
• megyénként 1 orvos
• csökken a halandóság
• visszaszorul a kuruzslás

Megtiltja a kínvallatásokat.

Két pontból felírható egyenes egyenlete

Magyarország újjáépítése a XVIII. században

1. Az ország benépesítése

• lakosság lecsökken 2 millióra
• belső vándorlások-> magyar, szlovák
• szervezett betelepítés-> katolikus németek ( 6 évre adómentesek)
• román parasztok és pásztorok (feudális terhek elől menekülnek) Alföldre
• szerbek -> fegyveres határőrként telepítette őket, kiváltságokat kaptak
• ruszinok
• lengyelek
• morvák

2. Mezőgazdasági fejlődés

• három nyomásos rendszer, vad talajváltó -> két nyomásos gazdálkodás
• visszaesik a mezőgazdasági technika Mátyás kori szintre
• sorsolták a földeket (nyílvetés)
• XVIII. század második fele szilárd telekrendszer (lakosság nő)
• istállózó állattenyésztés
• terjed a kukorica, burgonya és dohány

3. Ipar és kereskedelem

• M.o. Európát látja el és nyersanyaggal
• céheket újítanak fel
• tőkés üzemformák terjedése: pénztőke és szabad munkaerő
• parasztság vándormozgalma -> megáll a majorság terjeszkedése
• manufaktúrák jönnek létre
• házaló kereskedelem
• a mezőgazdaság nyerstermékek külső piacra szállítása
• európai jelentőségű bányászat (arany, ezüst, réz, só)
• Selmecbánya -> bányatisztképző iskola
• szén bányászat

4. Művelődés

• jezsuita iskolák
• református és evangélikus iskolák fennmaradásáért harcolnak
• sok az analfabéta
• vályogházak építése
• jobb öltözet

Ponthalmazok súlypontja

Helyvektorok összeadása, kivonása, skaláris szorzata

http://www.cs.elte.hu/geometry/kissgy/geobsc1-5.pdf


http://e-oktat.pmmf.hu/webgui/www/uploads/images/346/Ch-1.pdf

Madách Imre: Az ember tragédiája

Keletkezése: 1859-1860

Arany János először gyenge Faust utánzatnak vélte és félretette, később mind koncepcióban és kompozícióban jeles alkotásnak minősítette. Madách életében két kiadás jelent meg, a színpadi bemutatót már nem élte meg.

Szereplők:

angyalok

az Úr

Gábor főangyal

Mihály főangyal

Ráfael főangyal

Lucifer

Éva

Ádám

kerub

a Föld szelleme

rabszolga

Kimón

első a népből

második a népből

harmadik a népből

első demagóg

második demagóg

a nép

szolgálók

Kariszok

első polgár

második polgár

Kriszposz

Therszitész

Catulus

Hippia

Cluvia

Péter apostol

első polgár

második polgár

harmadik polgár

negyedik polgár

pátriárka

barátok

egy agg eretnek

egy barát

eretnekek

keresztesek

Heléne

csontváz

boszorkányok

első udvaronc

második udvaronc

Rudolf

harmadik udvaronc

negyedik udvaronc

néptömeg

tiszt

egy sansculotte

márki

Saint-Just

Robespierre

tanítvány

kar

bábjátékos

kisleány

egy anya

egy leány

egy ékszerárus

első polgárlány

második polgárlány

korcsmáros

első munkás

második munkás

harmadik munkás

első koldus

második koldus

katona

első mesterlegény

második mesterlegény

egy kéjhölgy

zenész

első árus

második árus

ifjú

anya

cigányasszony

első tanuló

második tanuló

harmadik tanuló

negyedik tanuló

első gyáros

második gyáros

nyegle

tömeg

Lovel

elítélt

tudós

aggastyán

Luther

Cassius

Plátó

Michelangelo

eszkimó

Történet:

Első szín - a mennyekben

A teremtés befejeződött, az Úr elégedetten ül trónján. Körülötte a négy főangyal áll, mindenfelől az angyalok kara hallatszik, akik szüntelenül Istent dicsérik. Gábor, Mihály és Ráfael az Úr színe elé járul, mindannyian hódolatukat fejezik ki. Egyedül Lucifer marad távol. Isten ezt számonkéri tőle, de ő megatagadja, hogy leboruljon előtte. Szerinte a világ az Úr kicsinyes játékszere, melyet csak saját dicsőségének hirdetésére alkotott. Ezt hallva Isten száműzi őt színe elől, de távozása előtt Lucifer még részét követeli a teremtésből, melyet meg is kap, két paradicsomi fa alakjában. A bukott angyal megígéri, mindennel azon lesz, hogy megdöntse ezt az idilli világot. 

Hat a női hiúságra Lucifer, mivel Ádám eszére nem sikerült.

Második szín - a paradicsomban

Ádám és Éva boldogan sétálnak a paradicsomban. Ádám kéri Évát, szakítson neki egy gyümölcsöt, mire megjelenik az Úr, s figyelmezteti őket, minden fa terméséből ehetnek, csak a kert közepén álló kettőéből nem. Ők először nem értik az egészet, de beletörődnek, s leheverednek a fűbe. Kedves enyelgésüket Lucifer zavarja meg, aki elárulja, hogy a két fa a tudás és a halhatatlanság fája. Arra biztatja őket, vegyenek gyümölcséből, így véget vethetnek Istentől való függésüknek, és saját maguk urai lehetnek. Éva vállalkozik először, majd Ádám is csatlakozik hozzá, s esznek a tudás fájáról. A halhatatlanság azonban már nem lehet az övék, mert az utat elállja egy lángoló kardú kerub. Az Úr hangja hallatszik, aki közli az emberekkel, hogy tettükből kifolyólag el kell hagyniuk a paradicsomot.

Harmadik szín - a paradicsomon kívül

Mivel Isten elhagyta őket, Ádám és Éva magukra maradtak. Ádám kis kalyibát épít, Éva pedig lugast készít. Lucifer a család és a magántulajdon megszületéséről beszél. Ádám kéri, mutasson neki még az emberiség történelméből képeket. Az angyal türelemre inti, majd mindkettőjüket bevezeti az épületbe, álmot bocsájt rájuk, s kezdetét veszi egy hosszú utazás.
Jól cselekedett-e mikor a szabadságot választotta? 

Negyedik szín - Egyiptomban

Ádám mint fiatal fáraó, Lucifer pedig mint az ő minisztere a trónteremben beszélgetnek. A háttérben rabszolgák egy csoportja egy piramis építésén fáradozik. Ádám elmondása szerint boldogtalan, de örül, hogy megtalálta az utat a dicsőséghez és a halhatatlansághoz. Egyszercsak egy halálra vert rabszolga fut a terembe, Lucifer el akarja vitetni, de Ádám megakadályozza. Időközben megérkezik Éva, a munkás felesége is. A férfi feleslegesnek érzi további életét, értelmetlen más dicsőségéért fáradoznia, s belehal sérüléseibe. Éva keservesen siratja. Ádám meg akarja vigasztalni, maga mellé veszi, de Éva még a trónon ülve is csak a szolgák jajszavát hallja. Ádám ezt látva megvilágosodik, elrendeli a munkások szabadon bocsájtását. Lucifert pedig arra kéri, vigye egy ennél demokratikusabb világba.

Milliók egy miatt. A nő segítségével a fáraó ráeszmél hibáira, felszabadítja a rabszolgákat.

Ötödik szín - Athénban

Éva mint Lucia, Miltiádész hadvezér felesége és fia, Kimón szolgáik kíséretében áldozatot bemutatni mennek a templomba. Közben a téren egy demagóg a nagy hadvezér ellen izgatja a népet. Azok pedig hálátlanul távollétében halálra ítélik egykori megmentőjüket. Lucifer hírnökként érkezik, és hirdeti, Miltiádész már a város közelében jár, jött megtorolni az aljas rágalmakat. Ezt hallva a népet rémület fogja el. Később megjön Ádám, azaz Miltiádész is, sebesülten. Mit sem sejtve elbocsátja kíséretét, s feleségéhez siet. A nép újból felbátorodik, és halálát követeli. Bár a templomban biztonságban lenne, Ádám mégis meghajol a köz akarata előtt, s vállalja a jogtalan ítéletet. Mielőtt azonban azt végrehajtanák, Lucifer továbbviszi őket egy gondtalanabb helyre.

Nincs eszme, fényűzés van, nincsenek erkölcsök. Egy a milliókért.

Hatodik szín - Rómában

Három pár: Ádám (Sergiolus) és Éva (Júlia), Lucifer (Miló) és Hippia, valamint Catulus és Cluvia élvezik a felhőtlennek tűnő életet. Ádám egy gladiátorjátékon fogad Catulusszal, tétnek Évát teszi fel, s nyer. Lucifer kéri a nőket, hogy énekeljenek, akik a bor és a testi örömök mámoros boldogságáról dalolnak, a pillanatnyi kábulatot a múlt nagy értékei fölé helyezve. Az idillt végül jajszó zavarja meg. Kiderül, a háttérben akasztás folyik, pusztít a döghalál, és a várost barbárok támadták meg. Közben halottas menet érkezik. Hippia Lucifer biztatására megcsókolja a halottat. Péter apostol riasztja vissza a fertőzésveszélyt említve, de már késő. A haldokló Hippiát megkereszteli, majd a lány jobb létre szenderül. Ádámban és Évában felébred a vágyakozás egy jobb, erkölcsösebb világ után, melyet Ádám elképzelése szerint a lovagkorban és a női ideálban fognak megtalálni.

Nincs éltető eszme az emberek az öncélú gyönyöröknek élnek.

Hetedik szín - Konstantinápolyban

Ádám mint Tankréd, egy kisebb, keresztesekből álló sereg vezére, Lucifer pedig mint fegyverhordozója érkezik. Ádám meglepődve tapasztalja, hogy a helyiek nem kínálnak nekik szállást, sőt, egyenesen menekülnek előlük, ti. félnek a fosztogatástól. A néhány előmerészkedő lakos arról érdeklődik, Ádám a homousionban vagy a homoiusionban hisz. Az elcsigázott hadvezér az időközben kíséretével feltűnő pátriárka segítségét kéri, de annak más, fontosabb elfoglaltsága van: eretnekeket megy égetni. Éva, azaz Izóra és szolgálója, Heléne tűnik fel, amint éppen négy lovag elől menekülnek, akik meg akarták becsteleníteni őket. Ádám elzavarja a kereszteseket, majd szerelemre lobban Éva iránt, akit azonban köt az apai eskü, zárdába kell vonulnia. Ádámot boszorkányok és egy csontváz szakítja el Évától, ezért fájdalmas búcsút vesznek, s Lucifer továbbrepíti védencét az időben.

Nyolcadik szín - Prágában

Ádám mint Kepler Rudolf császár udvarában munkálkodik. Éva, azaz Borbála a felesége, Lucifer pedig a famulusa. Beszélgetésük során az uralkodó és több udvaronc is horoszkópkészítéssel bízza meg a világhírű csillagászt. Mikor hazaérkezik, a kéréseket továbbítja Lucifer felé. Ezután megjön Éva is, aki szegénységére panaszkodik, de Ádám nem érti elégedetlenségét. Ő mindent megtesz érte, áruba bocsátja tudását, hamis időjóslásokat és horoszkópokat készít gazdag nemeseknek. Éva látszólag meghatódik, de gyorsan távozik, ugyanis titkos szerelmi légyottra igyekszik. Ádám erről nem tud, bort kér Lucifertől, hogy felejtsen. Iszik, majd az erkélyre lép, ahol szemére álom borul, s egy jobb kor képei tűnnek fel előtte.

Kilencedik szín - Párizsban

A Grčve téren vagyunk. Egy alkalmilag felállított guillotine mellett Ádám mint Danton szónokol. A háttérben Lucifer egy bakó alakjában figyeli. Rongyos újonchad jelenik meg. Egy tiszt követeli, hogy Ádám léptesse elő. Ő ezt megtagadja, ezért a katona főbe lövi magát. A tömeg elvonul, hogy kitombolja magát a börtönökben. Közben néhány sansculotte egy márkit és annak testvérét, Évát hozza. Ádám szimpatizál velük, meg akarja menteni őket, de ők nem adják fel elveiket, nyíltan vállalják a halált. Ezalatt visszaérkezik a nép véres fegyvereket hordozva. Közülük hirtelen előlép Éva szegény parasztlány alakjában, s Ádámot követeli magának, mondván, megmentette egy áruló bosszújától. Ádám elutasítja, mert tudja, neki ezen árulón kívül is rengeteg ellensége van még. Két konventtag, Saint-Just és Robespierre tűnik fel, s meggyanúsítják Ádámot, hogy zsarnok uralomra tör. A nép hallgat szavukra, s elítéli eddigi vezetőjét, aki végül önként hajtja fejét a nyaktiló alá.

Tizedik szín - Prágában

Lucifer ébreszti Ádámot, újból mint Keplert, s közli, a kivégzés ezúttal elmarad. Ádám lelkesülten beszél az álmában látottakról. Éva érkezik csalódottan, az udvaronc durván megsértette. Lucifer felhívja Ádám figyelmét, ideje lenne foglalkoznia tanítványaival is egy kicsit. Ő végül fogadja is egyiküket, s elmondja neki, hogy szerinte a tudomány csak a jövő költészete, így jobban teszi, ha elégeti a múlt korok tanait, mert azok csak hátráltatják a jelen előrehaladását.

Tizenegyedik szín - Londonban

A Tower és a Temze közti vásárt Ádám és Lucifer a Tower tornyának tetejéről vizsgálja. Ádám boldog, hogy végre talált egy olyan világot, melyben a közjólét uralkodik, de Lucifer kénytelen elkedvetleníteni, hogy ez sem az. Ezt bizonyítandó elhatározza, hogy lekíséri védencét az emberek közé egyszerű munkásnak öltözve. Lent Ádám valóban úgy találja, hogy egyetlen dolognak van csak értéke: a pénznek. A kocsmáros hamisítja borát, a munkások arra panaszkodnak, hogy a gépek elveszik előlük a kenyeret, a koldusok egymás helyéért veszekednek, a zenész sem saját kedvéért, csak a részegek mulatozására játszik. Ekkor jelenik meg Éva anyjával a templomból jövet. Hirtelen hozzájuk lép egy ifjú és egy mézeskalács szívet ad át a lánynak. Egy cigányasszony Évának boldog, Ádámnak szomorú jövőt jósol. Ádám megpróbálja elhódítani Évát, de annak anyja szegényes külsejére tekintve gyorsan elzavarja. Tanulók jönnek fiatalos lelkesedéssel. Ádám bennük bízik, hogy ők jobbak, mint a felnőttek, de Lucifer megmutatja, hogy a társaikból lett gyárosok is hasonlóan szenvtelenek és igazságtalanok, mint mindenki. Ádám Éváért esedezik, Lucifer megígéri, megszerzi neki a lányt. Ehhez nem kell mást tennie, csak fennhangon mylordnak szólítja útitársát, s a cigányasszony rögtön felhívja Éváék figyelmét a férfire. Ezalatt egy elítéltet hoznak, aki megölte munkaadója fiát, mert az elcsábította a feleségét. Ádámék időközben távoznak, s a befejezést immár újból a Tower tornyából nézik. A vásártér közepén egy sír nyílik, melybe egyenként beleugrik mindenki, egyedül Éva lépi át diadallal az árkot.

Tizenkettedik szín - egy falanszterben

A következő helyszín U alakra épült falanszter. Lucifer tájékoztatja Ádámot, hogy a haza fogalma nincs többé, egy célért dolgozik az emberiség, s ehhez eszközül a tudományt választották. A Nap ugyanis 4000 év múlva kihúny, s az embereknek addig kell megtanulni pótolni éltető sugarait. Ádámék falanszteri egyenruhát vesznek fel, s meglátogatnak egy vegyszerekkel kísérletező tudóst, aki bemutatja nekik a múzeumot. Megtalálható itt minden haszontalan: régen kihalt állatok, növények, elfogyott ércek, ósdi használati tárgyak, műalkotások. Csengetés hallatszik, a dolgozók a központi teremben gyűlnek össze. Itt a kollektívához alkalmazkodni nem tudó egyéniségeket (Luthert, Cassiust, Plátót és Michelangelót) megbüntetik. Ezután Éva és egy másik nő érkezik gyermekével, akiknek sorsát fejvizsgálat után határozzák meg. Éva görcsösen ragaszkodik fiához, Ádám segíteni próbál neki, de Lucifer megakadályozza, s végül elveszik tőle. Az ismét felszabaduló nőknek új párt keresnek. Éváért Ádám jelentkezik, de a körülállók meglátják a szerelem csíráit szemükben, így elutasítanák ezt a választást. Végül Lucifer menti ki védencét, s továbbutaznak más tájak felé.

Tizenharmadik szín - az űrben

Ádám és Lucifer az űrben repülnek. A Föld egyre távolodik tőlük, végül kis ponttá lesz. Ádám ijedten kérdezi kísérőjét, hová tartanak, mire az közli, hogy egy magasabbrendű világba. A Föld szellemének hangja állítja meg őket, s közli, ha Ádám kilép hatásköréből, megsemmisül. Ádám nem foglalkozik vele, folytatja útját. Nem sokkal később Ádám egy sikoly kíséretében hirtelen megmerevül. Lucifer győztesen kacag fel, de a szellem szavára Ádám újból ébredez, s arra kéri az angyalt, térjenek vissza a Földre küzdeni. Lucifer kénytelen-kelletlen engedelmeskedik neki.

Tizennegyedik szín - hóval és jéggel borított, kietlen vidéken

Ádám és Lucifer havas-jeges, kopár tájon érnek földet. Lucifer közli, a tudomány elbukott, a Nap kialudt, s a földi hőmérséklet drasztikusan csökkent. Ádám csalódott, azt hiszi, már az emberiség is kihalt. Ekkor azonban egy iglura bukkannak, melyből egy vadászatra induló eszkimó lép ki. Ádám elszörnyed, látva, mivé lett késői utóda. Az eszkimó isteneknek hiszi őket, s megígéri, az első fókát nekik áldozza, csak tegyék, hogy ezután kevesebb ember és több fóka lakjon a vidéken. Lucifer benyit a kunyhóba, ahol az eszkimó feleségében Ádám Évára ismer. Rémülten próbál menekülni öleléséből, s ekkor ér véget hosszú és tartalmas álma.

Tizenötödik szín - a paradicsomon kívül

Ádám álomittasan lép ki a kis kalyibából. Kétségek gyötrik, kiábrándult az emberiség jövőjét látva. Hiszi, hogy minden tőle függ, dacolni kíván Istennel, meg akarja ölni magát. Lucifer már-már győztesként érez, mikor Éva férje után ered, s közli vele, hogy áldott állapotban van. Ezt hallva Ádám térdre borul Isten nagysága előtt. Ekkor jelenik meg az Úr dicsőségtől övezve. Ádám azon kérdésére, hogy van-e az emberiségnek jövője, sikerül-e egyszer erkölcsileg megnagyobbodniuk, Isten nem ad választ. Ennek ellenére biztatja, s küzdésre szólítja fel teremtményeit, mert az élet célja nem a halál, hanem értelmessé, jobbá tenni azt, ami előtte van.

A tragédia fő kérdései:

Élet értelme?

Tudomány szerepe

Nő és a férfi viszonya

Szabad-e az akarat és mit lehet kezdeni vele

Egyén és a tömeg viszonya

Az eszmék sorsa és szerepe a történelemben

Fő alakok

Bibliai színekben az Úr és Lucifer, angyalok, alsó szinten Ádám és Éva.