A dualizmus válsága

Ideje: 1890-es évektől

1. A válság jelei

• erősödő nemzetiségi probléma: a kormány párt erőteljes magyarosítási szándéka, miközben a Balkánon független államok jönnek létre

Jászi Oszkár politikus a polgári radikálisoknak a vezetője, aki "keleti Svájc" néven újra szervezte volna M.o.-t, a nemzetiségieknek több jogot adna

• a királyi udvarral való konfliktusok: a hadsereg irányítása, a miniszterek kinevezése, véderő vita
• Szerbia <-> monarchia külpolitikai ellentéte
• horvátok trialisztikus elképzelései
• politikai válság:

-egymást váltó miniszterelnökök

-obstukció intézménye (agyonbeszélés, a parlamenti munka akadályozása az ellenzék részéről)

-1903 Ferenc J. Tisza Istvánt nevezi ki miniszterelnöknek, hogy ezt a parlamenti válságot leküzdje (Tisza elkötelezett híve a monarchiának, és a véderő fejlesztésének)

-Tisza új házszabályt fogadtat el, méghozzá közfelkiáltással "zsebkendő szavazás" 1904

-az új választásokon (1905) az ellenzéki koalíció győz, akik tagadták a dualizmus jogosságát, ezért az uralkodó "darabont-kormány"t (szakértői) nevez ki helyettük, az ellenzék tudta csak úgy kerülhet kormányra , ha elismeri a dualista rendszert

-megijedve attól, hogy a szakértői kormány az MSZDP-vel tárgyal akik titkos és választójogot követeltek maguknak, inkább belementek abba, hogy elfogadták a dualista rendszert és így kormányra kerülhetett

/1905 "vörös péntek" MSZDP tüntetése/

-problémákat azonban az ellenzék sem tudta megoldani, ezért a kötelező választásokon vereséget szenvednek

/A korszakban egyre több az arató sztrájk, elszegényedések, tüntetések./

2. A világháború "előestéjén"

1910 Tisza István lesz újra kormányon -> a Szabadelvű pártból Nemzeti Munkapárt néven újjászervezi

célja: -katonai felkészülésnek a fokozása

- a monarchia védelme

- az ellenzék letörése

- a baloldali mozgalmak visszaszorítása

1912 Tisza lesz a házelnök, ez ellen tiltakoznak a szociáldemokraták és az MSZDP utcára viszik a tömeget május 23. "vérvörös csütörtök"

-Tisza erőszakkal elfogadtatta az új véderő javaslatot, a tiltakozó képviselőket karhatalommal távolította el

1919 Ferenc József újra kinevezi Tiszát miniszterelnöknek

13. Politikai viszonyok a századfordulóig

1. Közjogi kérdések

A korszak elején a pártok vitáinak hátterében közjogi kérdés állott , amely a kiegyezésre vonatkozott.

A kormány párt, a Deák-párt lett, amely a Felirati Párt utódja. Elfogadta a kiegyezést.

A Határozati Párt utódja a Balközép amely a kiegyezés módját kritizálta pl. túl sok jog az uralkodónak.

A másik utódpárt , a 48-as Párt amely elutasítja a kiegyezést.

A vitának nem erről kellett volna szólnia, hanem az ország sorsáról.

Kormányon csak a kiegyezést elfogadó párt lehetett.

A nyílt szavazás is az emberek befolyásolását szolgálta.

2. A kormány

Deák betegsége után a kormány párt helyzete megrendül, az új kormánypárt a Deák-pártból és a Balközépből álló Szabadelvű párt lesz.

Ellenzéke a Függetlenségi párt.

Szabadelvű párt miniszterelnöke Tisza Kálmán (1875-1890), híveit mamelukoknak (szolga) csúfolta az ellenzék.

célja: a polgári állam kiépítése

megreformálta a közigazgatást pl. a korábbi önálló területeket beolvasztotta ebbe a megyerendszerbe pl. jászok, hajdúk, szászok,
a megyei önkormányzatok jogát megnyirbálta

-csendőrség, rendőrség létrehozása

-fejlesztik az infrastruktúrát /gátak, hidak, csatorna, vasút/

-javul az egészségügyi szolgáltatás

-postaszolgálat továbbfejlődik

-oktatás, rohamosan nő az elemi iskolák és tanítók száma, gimnáziumok és egyetemek létesülnek

Wekerle Sándor az első polgári származású miniszterelnök

-bevezették az állami anyakönyvezést

-a polgári házasságkötést

-egyenjogúsították a zsidó vallást

3. Tisza bukása

• az ún. Véderő vitán bukott el, ugyanis M.o. o.gy-nek a közös hadsereg ügyeire a költségvetésen és az újonc létszám megszavazásán keresztül volt befolyása
• a magyar o.gy. keveselte a beleszólást a hadsereg ügyeibe, az uralkodó azonban még tovább akarta erősíteni jogait e tekintetben pl. a parlament beleegyezése nélkül emelték volna az újonclétszámot és a német nyelvnek is nagyobb teret akart adni Ferenc József
• Tisza két tűz közé kerül, bár az újonc létszám emelését sikerül keresztül vinni a parlamentben, az ellenzéknek ez is túl sok volt, az uralkodónak pedig kevés
• Tisza tudta, hogy mennie kell
• Kossuth L. állampolgárságának az ügyét használta fel ürügyül, Ferenc J. elutasította ezért Tisza K. lemondott 1890-ben

A publicisztikai stílus főbb jellemzői

1. A publicisztika szó a latin publicare 'közhírré tesz, közhasználatra ad' szóból származik.

Szűkebb értelemben:	Tágabb értelemben:
a sajtó, az újságírás	a sajtó, a rádió, a televízió
(írásbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás)	(írásbeli és szóbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás

Igen széles körű kommunikációs szerepet tölt be, az életnek úgyszólván minden szférájával kapcsolatot tart; rendszerint erős hatásra, meggyőzésre törekszik; sok műfajt fejlesztettek ki mind az írott nyelvi kötöttebb újságírás, mind az élőszót felhasználó, nagyobb tömegeket érintő rádió és televízió területén.

2. A publicisztika, a sajtó feladata a társadalom tagjainak tájékoztatása a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet időszerű eseményeiről. A tájékoztatás azonban nem kizárólagos cél, benne van az állásfoglalás a közvélemény alakításának a szándéka is. A publicista, újságíró közérdekű dolgokról szól, többnyire személyes meggyőződéssel.

3. A stílusréteg jellemző vonása: a közérthetőségre, a meggyőzésre, a közvetlen hatásra való törekvés.

4. A meggyőzés, az értelmi-érzelmi hatáskeltés nyelvi eszközei:

• Az érdeklődéskeltő cím.
• A gondosan feltüntetett tényanyag, az időszerű vonatkozások (kortársak neve, időmegjelölés, szervezetekre, intézményekre való hivatkozás, dokumentumok szó szerinti vagy tartalmi idézése).
• A mondatszerkesztés, a mondatfűzés általában egyszerű, könnyen érthető, de ha a téma úgy kívánja a legbonyolultabb megformáltság is felbukkan a szövegben.
• A neologizmusok,a sajátos új szavak, szóalakok gyakorisága (Telezöld- környezetvédelmi magazin) -> köztük idegen szavak, kifejezések (ombudsman 'jogőr, országgyűlési biztos' , lízing és lízingel).
• Az expresszív szavak, a szóképek, a nyelvi humor eszközeivel is él- elsősorban a cikk- és egyéb címekben, a reklámokban, a hirdetésekben (Pl. Addig jár a korsó a kútra, míg bevezetik a vizet; Indulatok a könyvtárban; Gyuszi ül a fűben);
• Jellegzetes stílusalakzatokat alkalmaz (az igényesebb fokon): kérdés, felkiáltás, ellentét, ismétlés, halmozás, fokozás stb. (Pl. újság címe: Kicsi, de erős; Megérte?) .
• Hibák a sajtó nyelvében:

-Kedveli -túlzottan is - a divatszavakat, a divatos fordulatokat (meglátás, ráfordítás, nem jött össze stb.), köztük a gyakran homályos értelmű, bizonytalan helyesírású, ill. kiejtésű idegen szavakat (volumen, konfrontáció stb.).

-Hamar el is szürkít mindent, gyakoriak a sablonok, közhelyek és körülményeskedő, terjengős kifejezések (döntő, komoly, célkitűzés, konkrét, felmerülő problémák stb.).

5. A hatáskeltés nyelven kívüli eszközei

A vizuális eszközök tudatos alkalmazása:

• A szabályostól eltérő írásmód: pl. címekben (NÉVshowR; 6-ALOM-TALANÍTÁS; A Minden6ó {am. vígjáték}).
• A nyomdatechnikai eszközök: pl. a cím formája, az alcímek, a betűméret, a betűtípus, kiemelések stb.

-Segít(het)ik a megértést, és az érzelmi hatást is fokozhatják a szöveghez kapcsolódó képek, ábrák, grafikonok stb.

-Növelheti vagy csökkentheti a hatást a nyomtatás minősége, a színek alkalmazása stb.

• A szöveg elrendezése, a szöveg írásképe is hat az olvasóra: pl. figyelemfelkeltő, hangulatfelkeltő lehet; gondolati asszociációkat hozhat létre stb.

6. A leggyakoribb sajtóműfajok

• A tájékoztató műfajok: a közvéleményt foglalkoztató, érdeklő információkat közvetítenek: a hír, információ, közlemény, tudósítás, riport, interjú, szemle.
• A véleményközlő műfajok: értelmezik, elemzik is a közvéleményt foglalkoztató, érdeklő információkat (a szerkesztők, újságírók, néha maguk az olvasók); egyéni, személyes véleményt is fűznek hozzájuk, ezáltal befolyásolják az olvasókat: a cikk, kommentár, glossza, jegyzet, nyílt levél, olvasói levél, kritika.

Ezek a műfajok - a cikk kivételével- írásban is, szóban is megjelennek.

http://www.freeweb.hu/suliscuccok/suli/mozi/jegyzet.htm

A tudósítás feldolgozott információ, amely annyiban különbözik a hírtől, hogy nem személytelen. (A hír személytelen.) A tudósító a hírt saját személyével hitelesíti. A tudósító vállalja a felelősséget a tudósításért, de rágalmazás/becsületsértés esetén itt is a médiumot lehet beperelni, amely közreadta. (Újságíró ellen személyiségi jogi pert lehet indítani.)

Tudósítást lehet készíteni minden eseményről (pl. rendkívüli események, politikai események, természeti katasztrófák stb.), amely igényli a tudósító jelenlétét. Alapja az információ, amit a tudósító a hírszerkesztés alapvető szabályai szerint dolgoz fel. (Információ tekintetében nincs különbség a hír és a tudósítás között.) A hírtől abban különbözik, hogy a tudósító a saját hangjával (tollával) hozza létre, ennyiben szubjektív. De a tudósítás is tényközlő, objektív műfaj. (Szubjektivitása veszélyforrássá is válhat.) A tudósító legfontosabb feladata: jelen lenni az eseménynél, és a maga totalitásában visszaadni azt (a tényszerűségen túl is!).

A tudósítás a miértre is megpróbál választ adni az esemény hátterének, körülményeinek ismertetésével. A tudósító élményként éli meg az eseményt. A tudósító jelenlétének érzékeltetése nem tolakodhat előtérbe, nem veszélyeztetheti az objektivitást. A tudósításban fontos a tény- és adatszerűség aránya a hangulati elemekhez képest. A legmagasabb hírértékű információval kezdődik. Meg kell felelnie a tájékoztatás alapelveinek: gyors, pontos, hiteles, pártatlan (azaz minden lényeges elemről, véleményről beszámol). Nem tükröződhet benne sem az újságíró, sem a lap véleménye a tudósított eseményről. Nem tartalmazhat értékítéletet vagy minősítést.

Csáth Géza (1888-1919)

Eredeti neve Brenner József, Kosztolányi unokatestvére.

Szabadkán született, anyja korán meghalt tüdőbetegségben.

Már gyerekkorától fogva fest, zenél. Budapesten orvosi diplomát szerez.

Pestre kerülésével egy időben kezdte novelláit és kritikai írásait közölni a Budapesti Napló, majd a Nyugat.

Egy ideggyógyászati klinikán tanársegédként dolgozott, itt szokott rá a kábítószerre, morfiumra.

A világháborúban orvosként vett részt. Hazatérve különböző helyeken volt körorvos, fürdőorvos.

1919 januárjában összeomlott, júliusban feleségét fejbe lövi, majd később megmérgezi magát.

Anyagyilkosság

Cím: a világ legszörnyűbb gyilkosságára utal, bűntényre utal, amit a két fiú követ el

Tér, Idő: megnevezetlen város, 2 emeletes bérház és környéke, fontos a padlás, feltételez több lakót, de sosem találkozunk senkivel (tetszhalott), nincsenek emberi kapcsolatok, nem figyel senki a fiúkra, az udvarban egyetlen élő dolog az ecetfa. Pontos időpontot nem tudunk, de megjelöl időpontokat, évek telnek el, hónapok: november, szeptember, május. Kiemelt fontosságú az éjfél: bagoly kínzás, álom, és a gyilkosság. Délben a prostival találkozik, mintha egy ilyen kozmikus kört írna le az idő.

Téma: két serdülőkorú fiú az élet titkait keresve bűntudat nélkül megölik anyjukat, hogy ékszereit elvihessék a korábban megismert prostinak.

Szereplők: Witmann fiúk, anya, prosti

Egymáson kívül nincsenek kapcsolataik, se a család, se az iskola nem fontos számukra. Az apjuk meghalt, az anyjuk nem foglalkozik velük. A törődés, a szeretet hiányzik az ő életükből, amit az anyjuktól kellett volna megkapniuk.

Az anyjuk is magának való, önző, távolságtartó, nem csak a fiaihoz hanem a volt férjéhez is közömbös volt. A ház többi tagja méltányolja a nőt. Minimális szülői kötelezettségeit ellátta. Hogy az időt eltöltse német romantikus regényeket olvas, későn kel így múlatja az időt, mintha elvonulna a valóságtól, az alvásba és az olvasásba. A fiúk épp fordítva, ők saját igényükhöz használják, úgy kutatják a valóság rejtelmeit.

Prosti, az öröm forrása, az egyik amit adni tud, csak testi kötődés jön létre közöttük. A kíváncsiságuknak az újabb lépése, eszköz a szemükben, hogy tudásvágyukat kielégítsék.

A gyilkosság

A mű tetőpontja az anyának a megölése, az anya a fiúk szemében egy akadály, ami hátráltatja őket vágyaik megvalósításában. Hidegvérrel ölik meg az anyjukat, ő birtokolja a vágy teljesítésének eszközeit (karperec). A műben nem derül ki a gyilkosság, a bűn sokkal fontosabb, bűntudatot pedig nem éreznek a gyerekek.

Szimbolikus jelentéstartalmak

Az éjfél és az erdő a titkok, a káosz, a bűn szimbóluma, amely elrejti a bűnöket. Többször előfordul a fény, a lámpa, talán az utat, a kíváncsiságot jelképezi. Ezekkel a többször előforduló szimbólumokkal légkört, atmoszférát teremt a novellának. Ajtó, ablak szintén titkokat rejtenek a zárt belső terek és kíváncsiságuk új színtereit jelzik.

A freudi tanokra vezethető vissza két álom, az éjszaka megjelenő asszonyok a szexuális vágyukat mutatják, a lovak tombolása pedig az agresszivitásukat a pusztításukat, a pusztítás vágyát. Freud elmélete szerint az álmok vágyteljesítések, amelyben tudatalattink, ösztöneink, rejtett vágyaink fejeződnek ki.

Mért válnak gyilkossá?

Az író nem válaszolja meg , nem ad indokot. Nincsen szeretet körülöttük. Nem emel ki konkrét okot, a szeretet és az emberi kapcsolatok nélküli világ vezethet ide, a fiúkat szenvedélyes vágy fűti, hogy pótolják a hiányokat valóságos érzelmekhez, élményekhez jussanak.

Hangneme

szenvtelen, hihetetlenül objektív ez a hang, tárgyilagos stílus, közömbös, feszültséget teremt az olvasóban, a jeges döbbenetet, érzelmeket nem a szereplők élik meg, hanem az olvasó

A kis Emma

Bűntény novella

cím: az áldozat neve

Fontosabb csomópontok

• szereplők bemutatása, kezdő kép alsó tagozatos diákok, az elbeszélőnek megtetszik Emma, aki a húgának a barátnője
• iskola, Szladek és Zöldi a diák, vágatás. Itt találkozik hősünk az agresszivitással, erre a parasztfiúra szinte irigykedve, csodálattal néz fel.
• Hősünk szerelme nem teljesedhet be, mer a húga áll az útjában, ezek után ellenérzéssel gondol a húgára, de igyekszik még dühét elfojtani.
• iskola, Zöldit vesszőzik meg. A korábban átélt magasztos példakép megtörik. Testileg és lelkileg megtörik, belázasodik.
• Iskolaváltás, a verések miatt más iskolába kerül, nem láthatja Emmát.
• újsághír az akasztásról, az első kegyetlenkedés a kutyán
• padlás, kezdőkép, Emma felakasztása. Zöldi megvesszőzése után a hős példakép nélkül marad és ő veszi át ezután Zöldi szerepét, (agresszor), bár az akasztást nem ő kezdeményezi, részt vesz benne és morbid módon most eléri szerelmének tárgyát (ölelés-elengedés) Emmát.

Általános jellemzők

Írásait jellemzi a realizmus, naturalizmus és a szimbolizmus.

Elbeszélői modorára az objektív, tárgyilagos hangnem a jellemző s a szerkezet mesteri módon való megmunkáltsága pl. A kis Emma zenei műre emlékeztet.

Hőseit nem célok vezérlik, hanem elfojtott indulatok, vágyak.

Meghatározó élményforrása a gyermekkor világa.

Nem csak felnőtt hősei, hanem ártatlannak tűnő gyermekhősök is szadista gyilkosságokra vetemednek. Az ő szemében a világ darabokra törött és ez eltorzítja a személyiség fejlődését.

Gyakran foglalkoztatja a bűn, a brutalitás, arra a felismerésre jut, hogy a világ trónján a Sátán ül.

Nézeteire jelentős hatással volt gyermekkori traumája, hiszen hiányoztak az anyával kapcsolatos pozitív érzések, emlékek.

A nők iránti súlyos ambivalenciája a novelláiban is érezhető.

A novellákon kívül 8 dráma, 1 regény született. Mikszáthról és Jókairól írt értékelései kiváló elemzőképességről árulkodnak, zenekritikusként pedig már korán Bartókra, Kodályra irányította a figyelmet.

49. Gazdaság a dualizmus korában

Mezőgazdaság

• a magyar agrárexport folyamatosan bővül, legfontosabb kiviteli cikk: búza, gabona
• elsődleges piac a Monarchia (mert nincsenek vámhatárok)
• a termelőterületek növelése (erdőkiirtás, folyamszabályozás, mocsár csapolás)
• a termelékenység növelése (gépesítés, fajtanemesítés, trágyázás, talajjavítás)
• a nagybirtokosok kezén jelentős tőke halmozódott fel
• a búza mellett terjed a kukorica, burgonya, ipari növények: cukorrépa, zöldség ,gyümölcs
• a modernizációban a nagybirtokosok jártak az élen
  

Ipar

• a megszülető ipartörvény megszünteti céheket, de a kisipar azért megmarad, a nagyvállalatok gyarapodásnak indulnak
• a fejlődésnek a mozgatói: olcsó munkaerő, I. és II. ipari forradalom, külföldi tőke (Ausztria), nagybirtokos- nemzetiségi tőke, zsidó tőke

Legfontosabb terület:

• nehézipar (vaskohászat, szénbányászat, vasútépítés, gépgyártás, gőzgép, GANZ)
• élelmiszeripar (malomipar, cukoripar, szeszipar) /Budapest a malomipar egyik központja/

Az I. és II. ipari forradalom egybeolvadt Mo-n, számos újítás hazánkban született meg.

• telefonközpont: Puskás Tivadar
• autó, porlasztó-karburátor: Csonka János, Bánki Donát
• villanymozdony: Kandó Kálmán
• transzformátor: Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowszky Károly

Hitelszervezet fejlődése

• A reformkori bankok mellett főleg külföldi tőkével bankok jöttek létre.
• A bankok részvényeket vásárolnak a hatalmas vállalatokból és összefonódik az ipari és a banki tőke.
• Virágzik a tőzsde.

Budapest fejődése

• 1873 egyesítik Budát és Pestet
• Európa legnagyobb városai közé fejlődik föl, a századfordulón 1 milliós lakosú
• rengeteg pénzt koncentrálnak ide
• körutak, sugárutak épülnek pl. Andrássy sugárút
• új hidak (Margit, Szabadság, Erzsébet)
• rakpartok épülnek
• pályaudvarok
• ekkor épül: parlament, opera, színházak, mozik
• köveik az utcákat
• bővítik a csatornahálózatot
• közvilágítás
• tervszerűen fejlesztették Budapestet
• a Fővárosi Közmunkák Tanácsában arisztokraták is részt vettek: Podmaniczky Frigyes, Andrássy gróf
• eklektikus stílusban épültek az épületek (kevert stílus)

• Budapest elszakadt a lassan fejlődő országtól, azáltal, hogy a fejlődés élvonalába került, a vidéki nagyvárosok lemaradtak mellette

Móricz Zsigmond: Árvácska

1940-ben jelent meg folytatásokban a Kelet Népében és 1941-ben könyv alakban.

A főhősnővel 1936-ban ismerkedett meg (Littkey Erzsébet, aki éppen öngyilkosságra készült).

A később Csibének nevezett lány évekig meséli Móricznak élete történetét és az átélt kínzásokat, Móricz örökbe fogadja a lányt. A hiteles történetekből születtek az ún. Csibe novellák és ez a kisregény. A mű megjelenését döbbent csend fogadta, hiszen olyan témát feszegetett az író, amiről inkább hallgatni illett.

Műfaja: kisregény, 7 zsoltárra van tagolva -> istenhez szóló könyörgő imaműfaj

Tér, idő: 1920-as évek, Kecskemét felé

Téma: Egy árva lány kegyetlen sorsának bemutatása.

Szenvedés stációi:

1. Dudásék- szegény tanyasi parasztcsalád, nagycsalád

2. Szennyesék- jómódú nagygazdák

3. Verőék- a férj a malom gépésze, sváb család, fatér és mutér, "művelt" környezet

1. Dudásék (1-4 zsoltár)

Szegény család sok gyerekkel, a három hely közül itt érezte a legjobban magát Árvácska. A nő is kegyetlenül bánik vele, nem ad rá ruhát, nem iskoláztatja, de a Dudás büntetése után gyógyítgatja (parazsat tesz a kezébe a dinnye lopás miatt), Kadarcs szörnyű tette után is (megerőszakolta a kislányt), megdicséri mikor felmázolja a padlót és elmosogat. Dudás is molesztálja a kislányt, és veri feleségét.A gyerekek sokasága miatt jól érzi magát köztük, jólesett neki az összebújás, az együtt alvás a gyerekekkel, a körülményekhez képest még mondhatni boldog is. Csöre, az Erzsébet becézése. Másik kapcsolata Borissal a tehénnel történik. A család nem járatja iskolába, emiatt viszik el a családtól. Pár éves mikor elkerül innen, de szeretetét mutatja Árvácskának,hogy visszaszökött.

2. Szennyesék (5-6 zsoltár)

Kb. 2 évet tölt el itt, jól élnek , jómódúak. Első rossz élménye, hogy legyet etetnek vele. Ennek a családnak még szolgálója is van. Pöszének csúfolják a kislányt, mert pöszén beszél. Itt sem járatták iskolába, de azért több ennivalót kapott. Zsabamári férje jól bánt vele (Szennyes Feri), sokszor megvédi felesége örült kegyetlenkedéseitől. A családhoz tartozik az öreg bácsi, akit a földjéért tartanak, az istállóban lakik. Húsvétkor Árvácska az öreggel megy a templomba, s visszafelé beszélgetnek a csendőrökkel, akiknek elmondják Dudás beteges játékait. Zsabamári azt hitte róla árulkodnak, ezért meg akarja mérgezni az öreget és a kislányt. A kislány mivel nem szerette a tejet a csecsemő szájába akarta önteni akkor Zsabamári őrjöngeni kezdett, Szennyes Feri ekkor úgy dönt, hogy visszaadja a gyereket. (Lefizeti a sonkával a Gyermekvédő Liga munkatársát, csakúgy mint a tanítót.)

3. Verőék (7. zsoltár)

A lelki szenvedése erősebb, mint a testi, sokkal fogékonyabb már a lelke, hogy ezeket a sérelmeket megélje. Itt is megverik ld. poroló, de a legnagyobb szenvedést a nagylány Diti okozza számára. Álomvilágot teremt magának, aminek központi eleme az anyavárás, talán jelképes, hogy épp karácsony előtt erősödik ez benne, amikor Jézus születésére készülünk. Ekkor érkezik a később öngyilkosságba menekülő pár. A haláluk azt jelentheti, hogy Árvácska sorsa biztosan nem fordul jobbra, hiszen akár ők örökbe is fogadhatták volna. Pozitív szereplő segít neki a borcipelésben. A kislány a regény végén egy véletlenül égve hagyott gyertya miatt felgyújtja a házat szenteste, a tűzvész utáni hamut hó fedi el, ami a megtisztulás jelképe. A tisztítótűz a főhős szempontjából azt jelenti, hogy ezen a földön számára nincs szeretet, boldogság. Megváltást hoz Jézus születés neki. A rossz elpusztul, meglakolnak a szörnyű felnőttek az elkövetett bűnökért.

A tűz motívumként van jelen: parázs. disznóperzselés, tűzrakás

Elbeszélői módszer

• leképezi az élő beszédet
• az író nem kommentál, nem ítél, szenvtelenül a háttérben marad
• a dolgokat a gyermek szemszögéből látjuk
• a pokoli szenvedések sokkal jobban megérintik az olvasót, mint magát a kislányt, aki sokszor nem is érti mi történik vele

A regényben Árvácska sorsa ugyanaz, kiszolgáltatott és megalázott, csak a körülötte lévő személyek változnak.

A mű hátterében egy szörnyű világ áll, borzasztó hogy ilyen megtörténhet.

Tudományos stílus

Fogalma: a tudományos művek jellemző írásbeli vagy szóbeli nyelvhasználata

szintjei :

• szakmai szövegek pl. tudományos értekezések, esszék, szakmai viták
• tudományos ismeretterjesztés különböző formái pl. folyóiratok ismeretterjesztő cikke, Tv előadások, iskolai feleletek, tanári magyarázat

jellemzői:

• nyelvhasználatára az igényesség jellemző
• szóhasználata pontosan körülhatárolt jelentéssel bír, szakszavak
• kijelentő mondatok (mondat modalitása)
• mondatok szerkezete: teljes szerkezetű, összetett mondatok, a mellérendelések közül a magyarázó és a következtető jellemző
• szórend: áttekinthető, világos legyen
• szövegszerkesztés: áttekinthető tagolás, (utalás, ábrák, diagram, kiemelés)

A kommunikáció tényezői közül a valóságnak van a legnagyobb szerepe itt , hiszen erről akarunk pontosan és érthetően beszámolni.

Móricz: Barbárok c. novella

Kései novellái egyike, egyik legnagyobb hatású művének tartják.

Téma: Bodri juhász és fiának meggyilkolása és a bűnösök leleplezése.

A rideg pásztorok életének bemutatása.

Szerkezeti felépítése: 3 részből áll

1. A gyilkosság

2. A keresés

3. Az ítélet (A bíróságon)

1. A gyilkosság

Expozíció: megérkeznek Bodri juhászhoz az idegenek

Bonyodalom: az idegenek meg akarják szerezni a juhász (ürügy) szíját (ok- 300 juh)

Tetőpont: a brutális, kíméletlen gyilkosság

Megoldás: eltemetik a holttesteket és felette vacsoráznak

Párbeszédekből építi fel az író a művet, feleleveníti a régies nyelvet, tájszólást. Pár óra leforgása alatt történik ez.

2. A keresés

Expozíció: a feleség családja keresésére indul

Bonyodalom: nem találja őket

Tetőpont: megtalálja az elásott szeretteit

Megoldás: elmegy Szegedre,hogy bejelentse a gyilkosságot

Elbeszélésre és párbeszédre épít. A nő vándorlása a népmesei hősökre jellemző motívum.

1 év alatt zajlik le kb.

3. A bíróságon

Expozíció: a vallatáson vagyunk

Bonyodalom: nem akarja a tettét bevallani a veres

Kibontakozás: tagad, a bíró folyton próbálja bűnösségét rá bizonyítani

Tetőpont: meglátja a szíjat és bevallja bűnét

Megoldás: büntetés és a bíró véleménye

Cím értelmezése: Utal a kíméletlen, erőszakos cselekedetre és utal ezekre az emberekre a kultúra alatti , civilizálatlan, babonákkal átszőtt világára.

A bíró utolsó szava "barbárok" érzelemmentes, tényszerű megállapítás, ezzel a juhászokra kirótt ítélettel nem változtatja meg az egész rendszert, minden marad a régiben.

Jelképes tárgy a szíj.

1. részben ürügy és a gyilkosság egyik segédeszköze.

2. részben az azonosítás eszköze.

3. részben a meggyőzés eszköze.

Körtefa, ott ettek alatta az első részben, az asszony alatta pihen le a második részben, népmesei motívum.

Balladai vonások: a szaggatott tömör párbeszédek, színkontraszt a nő alakjánál, fekete-fehér.

Ebben a világban sem romlott mindenki, pl. Bodri juhász.

Az elbeszélő kívülállóként van jelen, az olvasóra bízza az ítélkezést.

A nemzetiségi kérdés

1. Előzmények

• A szabadságharc idején a nemzetiségiek vezető rétege szembefordult a magyar kormánnyal.
• A Haynau és a Bach-rendszerben mind a magyarokat és a nemzetiségieket elnyomták, hiába bíztak a nemzetiségiek a Habsburgokban.
• Viszont pozitív hozadéka a nemzetiségiek részére: megszabadultak a számukra veszélyes magyar nemzetállami törekvésektől, a magyarok által be nem töltött hivatali közigazgatási helyeket foglalták el. Ez azonban erősítette a nemzetiségiek nemzeti öntudatát.
• A Bach-rendszer bukása után tovább erősödött a magyar nemzet állam koncepció, a nemzetiségiek viszont egyre inkább területi autonómiában (önállóság) gondolkodtak.
• A politikai és a kulturális önkormányzat lehetősége nem elégítette ki őket.
• Kossuth Duna -terve (Dunai konföderációs terv) jelentős engedményeket tett nekik a magyaroknak nem tetszett, a nemzetiségieknek kevés volt.

2. 1868. Nemzetiségi törvény

• A horvátokon kívül egyetlen nemzetséget sem ismert el önálló politikai nemzetnek.
• A korszakban korszerű törvénynek számított, mégis kevés volt a nemzetiségieknek.
• A korszak kormányai azonban sokszor nem vették figyelembe ezt a törvényt.
• viszont a törvény a széleskörűen biztosította az anyanyelv használatot (bíróságok, hivatalok), de csak ha meghaladta a területen a 20 %-ot
• kiterjesztették a nemzetiségi iskolahálózatot alsó és középfokon, sőt kötelezővé is tették
• engedélyezték a nemzetiségi egyesületek alapítását

3. Népességnövekedés

A gazdasági fejlődés eredménye képen demográfiai robbanás bontakozik ki az 1880-as években.

-> 1914-ig az ország népessége 1/ 3 -al nőtt

• a magyarok aránya a népességen belül gyorsuló ütemben nőtt és a századfordulóra megfordult a helyzet 54,5 % -ra nőtt
• ennek forrásai: népszaporulat (fejlettebb területeken), ki és be vándorlás (ki- nemzetiségiek), asszimiláció (beolvasztás)

A bevándorlók nem egy tömbben telepedtek le és jórészt városlakók voltak -> gyorsan beolvadtak, pl. német, szlovák, zsidó

Kevesebb magyar vándorolt ki, mint nemzetiségi (30 %).

A nemzetiségiek közül a szegényebb peremterületen élők és a hegyvidéki lakosság (szlovák, ruszin) nem tudtak miből élni, ezért kivándoroltak.

Erős nemzetiségi mozgalmuk volt, különösen a szerbeknek, románoknak, akik élvezték az anyaország Szerbia és Románia támogatását is. Ők a századfordulón már az elszakadási törekvésekig eljutottak.

A szlovákok az önálló iskolákért folytattak küzdelmet.

Az asszimiláció felgyorsítására az oktatás terén nyílt leginkább mód pl. fokozatosan bevezették a magyar nyelv tanítását a nemzetiségi iskolákban. visszaszorították a nemzetiségi középiskolákat.

A nemzetiségiek emellett egyre többet akartak pl: a Monarchia átszervezését.

Zsidóság

• vallásfelekezetnek számított, bevett vallás
• alkalmazkodtak az adott viszonyokhoz
• sikeresen helyezkedtek el a gazdasági és értelmiségi pályákon (kereskedtek, bankárok, tanárok)
• az antiszemitizmus ilyenkor még kisméretű volt

Cigányság

• körükben még nem indult meg a népességrobbanás
• főként Romániából jöttek, Románia körül éltek
• a falvak peremén telepedtek le
• nincs földjük
• a korszakban erősödik a letelepedés, de még sokan vándorolnak
• legtöbbjük iparos volt, de többen éltek lókereskedelemből
• alkalmi munkákat vállalnak
• kb. 300 ezer a számuk
• igyekezett a kormány bevonni őket a népoktatásba

Móricz: Tragédia

Expozíció: megismerjük a helyet, az időt és a főszereplőt Kis Jánost, nyár van, aratás ideje. A kezdő kép elég vidám, a felhőtlen életről árulkodik. Az aratók közül Kis Jánosra fókuszál az író. Közeleg a gazda lányának lakodalma is. Kis János egy lusta, mogorva embernek tűnik, aki álmában is ételről álmodozik, már a neve is jelentéktelenséget sugall.

Bonyodalom: a Sarudy gazda meghívja a lakodalomba az embereit. Végre "célt" kap Kis János élete, ezt a kisszerű célt ő hatalmas feladatként éli még.

Kibontakozás: készülés a nagy "vállalkozásra" ,hogy kiegye a Sarudy gazdát a vagyonából. Fantáziálgat az ételről, koplal, hogy tudja majd teljesíteni a tervét. Közben még inkább megismerjük Kis Jánost, akinek életének minden mozzanata az evés körül forog. Feleségét veri, apja halálakor jót nevet, a fiának nem hagy egy falat ennivalót sem. Egy állati szintre süllyedt primitív ember, akinek a családtagjaihoz sincsen kötődése.

Tetőpont: főhősünk rájön arra, hogy nem tudja küldetését teljesíteni. Szinte erőszakot okoz magának, s eközben egy rágatlan húsdarab megakad a torkán.

Megoldás: megfullad, Kis János meghal.

Halála ugyan olyan értelmetlen, mint amilyen az élete volt. Senki sem vette észre, nem kelt igazán részvétet az író az olvasóban. Kis János halálának leírása a naturalizmus jegyeit mutatja, a fuldoklásának, vergődésének leírása már túlhajt a realizmuson. Ugyanakkor maga Kis János alakja, fuldoklása groteszk, amely a tragikum és a komikum keveredése.

Cím értelmezése:

• ironikus, hiszen éppenhogy nem történt tragédia, egy felesleges ember meghalt
• tragédia az, hogy ilyen körülmények között élnek emberek, Móricz felhívja a figyelmet arra is, hogy figyelni kell ezekre az ösztönlényekre, mert erejük, agressziójuk bármikor előtörhet és mások ellen fordulhat

Az elbeszélő nem ítélkezik,csak leírja az eseményeket. Talán egyetlen dolog, ami mentheti Kis Jánost, hogy rossz körülmények közt nőtt föl és most is abban él.

Kis János nem egyedi ember, hanem egy a sok közül, többen vannak akik még ilyenre vetemednének.

Móricz Zsigmond élete

1879 július 2-án született Tiszacsécsén, apja Móricz Bálint aki feleségül vett egy művelt, de rátarti kisasszonyt, Pallagi Erzsébetet. Kilencen voltak testvérek. Csécsén élt hat éves koráig, ekkor következett be a család anyagi összeomlása.

1890-ben a debreceni református kollégiumban kezdte meg gimnáziumi tanulmányait. Itt végezte el az első három osztályt, mint eminens tanuló. Pallagi Gyula magával vitte saját iskolájába, A hatodik osztályt itt fejezte be, majdnem színjelesen. 1859-ben érettségizett le.

1903 végén bekerült az akkor induló Az Újság szerkesztőségébe a gyerekrovathoz.

Egyetemi tanulmányait nem fejezte be (teológiát először, majd jogot tanult), eközben folyamatosan írt.

1905 januárjában házasságra lépett Holics Eugéniával (Janka).

Gyermekei halála után írta meg a Hét krajcárt. Alkotói korszaka 1908-1919. A Nyugat 1909-es évfolyamában kezdte el közölni első regényének , a Sáraranynak a köteteit. 1911-ben az Isten háta mögött követte. Az írói sikerei hatására a tiszteletdíjakból 1911-ben Leányfalun telket vett, és egy kényelmes házat építettek rá.

1920 Légy jó mindhalálig

1922 Tündérkert

1924 Kivilágos-kivirradtig

1927 Úri muri

1932 Rokonok

1936 őszén megismerkedett egy árva állami intézetben nevelkedett "kis proletár lánnyal", Littkey Erzsébettel (Csibe).

1941 Árvácska, a lány élményköréből született a mű.

1942 szeptember 4-én agyvérzésben halt meg , 63 évesen Budapesten.

Prózaművészetében eltávolodik a romantikától és a realizmust teljesíti ki. Írói hangját a Hét krajcár c. novellában találja meg.

1929-33 Babitscsal együtt szerkeszti a Nyugatot, majd 1939-42- ig a Kelet Népe c. folyóiratot szerkesztette, amely a népi írók fóruma volt.

Regényeiben , novelláiban gyakori téma a parasztok, dzsentrik és az értelmiség alakja.

Újszerű parasztábrázolásában rámutatott e társadalmi réteg életének nyomorúságára. Móricz előtt a falu a harmónia megtestesítője volt, idilli, életvidám, gondtalan emberekkel (pl. Jókai, Mikszáth). Móricz szembeszáll ezzel az idilli világgal, belülről láttatja a falut, a szegénységet, az elégedetlenséget.

Ady : Csinszka versek (Szerelmi költészet)

1911-ben Csinszka (Boncza Berta) kereste meg levéllel Adyt , a Vér és Arany kötet olvasása után. Először egy svájci nevelőintézetből írt, majd Csucsáról (Erdély). 1915-ben házasodtak össze, először Csucsán éltek, majd Pestre kellett költözniük Ady betegsége miatt.

A Csinszka versekben megjelenő nő már igazi társként van jelen. Ezekből a versekből hiányzik a tűz , a szenvedély, a diszharmónia, ennél a nőnél nyugalmat, menedéket, békességet keres és talál Ady. A Léda versekhez képest egyszerű a versek képi világa, nem szeretőhöz, hanem szerető hitveshez szólnak ezek a költemények. Csinszka éltető, megtartó erőként van jelen, Ady betegségében és a világháború vad dúlása közepedte.

Őrizem a szemed (1916)

Egy őszinte vallomás hitveséhez, a kéz és a szem motívuma kiemeli az összetartozás vágyát, amely azért is indokolt, mert Ady menedéket keres a körülötte zajló világpusztulásban. Az utolsó vsz. véglegesen megerősíti az összetartozás tudatát, hiszen haláláig tartó hűségről biztosítja feleségét. A pusztító szenvedély helyére a szeretet kerül.

Ady publicistaként is jelentős volt, olykor cikkeivel is nagy vihart kavart. A legkiválóbb újságírók egyike. A modern magyar líra megteremtője, aki teljes szemléleti fordulatot hozott az irodalomba, megalapította a vallásos lírát, büszkén vállalta magyarságát, de a nemzet hibáit is kíméletlenül felfedte. A szimbolizmus és a szecesszió inkább a pályája elejét jellemzi, később egyszerűsödnek, letisztulna versei.

Ady : Költészete a háború idején

A Halottak élén c . verseskötetében jelentek meg 1918-ban. Mélységesen elítéli a háborút, melyben a magyarság elpusztulásának elrendelését látja. A pokol és a téboly korának nevezi ezt az időszakot, amikor a jelent sötét képekkel festi le. Elhibázott, kilátástalan ez a jelen, amikor a közelmúlt átértékelődik , hiszen akkor még lehetett hinni a jövőben. Úgy gondolja, hogy a háború minden eddig létrehozott érték elpusztulását jelenti. Félti a magyarságot, az emberiséget, versei tiltakozást fejeznek ki a háborúval szemben.

Az Emlékezés egy nyári éjszakára c. vers a háború kitörésének rémületes éjszakáját jelenti meg, egy apokaliptikus látomás tárul elénk, a lírai én döbbenten veszi tudomásul a világ felfordulását. Urrá lesz a káosz, az embertelenség elvész az értelem , a lírai én is belerokkan a változásba, ő sem lehet ugyanaz az ember többé. Bár emlékként idézi fel a történéseket, mégis nagyon eleven, izgatott. Műfaja rapszódia.

Ember az embertelenségben (1916)

A román csapatok erdélyi betörése után született a költemény. Költői és emberi helytállásának bizonyítéka, hogy a téboly idején megpróbálja őrizni magyarságát és emberségét. Minden egész összeomlott ebben a tébolyban, az érzékszervek sem a szokásos módon működnek, a háború azokat is összezavarta. A lét értelmét veszítette, a borzalom, a félelem, a rettegés uralkodik a világon. Érdekes, hogy önmagát is élő-halottnak állítja be, ezzel szemben azonban mégis ott van az Ady-s "mégis" dacossága is ,hogy a már elért értékeket át kell menteni a jövőnek. A költő az emberséget követeli az embertelenség idején.

Az eltévedt lovas (1914)

A vers főszereplője nem is az eltévedt lovas , hanem a démonikus, félelemmel teli világ. Valamiféle őskáosz a múltból, rendetlenség uralkodik el a jelenen, győznek a bozótok, az erdők, a nádak a pőre-sík felett. Mintha a kultúrának, az értékeknek a visszavételéről lenne szó, ebben az ember nélküli világban. A múlt kísértetjárása hozza magával az eltévedt lovast, aki céltalanul bolyong. Nem látni, csak hallani a ködös Novemberben. Alakja talányos, talán Ady vagy a magyarság, az egész emberiség lehet ez a lovas.

13. A dualizmus korszaka Magyarországon

1. Magyarország a szabadságharc leverése után

Haynau rémuralma (1849-50) teljhatalommal rendelkezett

-nem működnek az alkotmányos intézmények, semmibe veszik a népet

-a túlkapások és a nemzetközi felháborodás miatt Haynaunak mennie kellett

2. Elképzelések M.o. leendő helyzetéről

• föderalisztikus (az egyes tartományoknak korlátozott alkotmányt adnak) pl. Windischgratz
• centralisztikus (a tartományokat azonos módon kell kormányozni, német államnyelv, egységes birodalom, egységes piac) pl. Schwarzenberg ez az elv nyer !
  támogatók: tisztikar, államhivatalnokok, nagypolgárság

3. A Bach-redszer (1850-59) , ún. neoabszolutizmus 1850-1867

nevét: Alexander Bach belügyminiszterről kapta, eredetileg ügyvéd

célja: a teljes beolvasztás az Osztrák Birodalomba

jellemzője: a polgári szabadság jogok és nemzeti törekvések elfojtása, viszont előmozdított a tőkés fejlődést

4. Intézkedések

• M.o. 5 kerületre osztják, Erdélyt leválasztják
• megszüntetik a megyei önkormányzatokat
• egységes közoktatást hoznak létre, a katolikus egyház vezetésével
• bevezetik az osztrák adórendszert
• a polgári - és bűntetőkönyvet
• osztrák hivatalnokokat hoznak "Bach-huszárok"
• megszüntetik az OMM belső vámhatárát
• a hadsereg nagy része M.o. állomásozik
• létrehozzák: csendőrség, államrendőrség, besúgók működése

Az élet minden területén nyílt germanizálás folyt.

A gazdaság és a közlekedés fejlődésnek indult.

5. Az ellenállás módjai

• aktív ellenállás pl. magányos merénylők, fegyveres, gerilla támadások, betyárok pl. Rózsa Sándor
• passzív ellenállás , vezetője: Deák Ferenc
  nem fizettek adót, nem vállaltak közszereplést, hivatalt, nem tartják be a rendeleteket
• emigráció tevékenysége (Kossuth, Klapka, Perczel Mór)
  csoportjai: Párizs (Szemere Bertalan, Teleki László), London ( Klapka ), Törökország (Kossuth, Perczel)

"beavatkozás a be nem avatkozásért"

1859. a mozgalom koordinálására létrejön a Magyar Nemzeti Igazgatóság

-voltak akik bíztak az olasz egység törekvésekben

-III. Napóleon , Garibaldi

1862. Dunai Konföderációs terv (Kossuth elmélete)

Ha felbomlik a Habsburg birodalom és létrejön az egységes Olasz.o. akkor a Duna medencébe kialakult hatalmi űrbe benyomulhat Orosz.o. , ezt kell megállítani, Horvát. o. Szerbia, Románia és M.o. összefogásával.

A korábbiakhoz képest több jogot adott volna a nemzetiségieknek.

A katonai akcióra nem került sor, mert a külpolitika számunkra nem alakult kedvezően (Krími háború, francia<-> osztrák megegyezés).

6. Bach menesztése

ok: nem tudott úrrá lenni a magyarok passzív ellenállásán, államcsőd közeli helyzet alakult ki, Ausztria kedvezőtlen külpolitikai helyzete (francia)

7. 1859-61 korszak

A neoabszolutizmus átalakulásának kísérletei.

1860 októberi diploma: visszaállította a magyar o.gy, megyéket,

1861 februári pátens (rendelet)

Ady: Magyarság versek

Már "Az ős Kaján" c. versben megjelenik a mit ér az ember, ha magyar gondolata.

Nekünk Mohács kell (1908)

A fajok cirkuszában (1910)

Az Idő rostájában (1913)

A föl- földobott kő (1909)

Sípja régi babonának (1913)

Ezeket a gyakran átkozódó, ostorozó verseket a nemzetféltés, a szorongás váltotta ki Adyból. A magyarokat szerinte az akarathiány, a tenni nem akarás, a csak szavakban élő nagyhangúság, a következetesség hiánya jellemzi. Izgatta az a kérdés, hogy a nyelvileg és kulturálisan elszigetelt magyarság fenn tud-e maradni a népek közötti versengésben vagy könyörtelenül kihull az idő rostáján, akik képtelenek saját sorsukat alakítani azok így járnak. A nemzet ostorozás egyben önbírálat is, vagyis nemzetféltés és nemzetostorozás egyben jelenik meg nála. Kegyetlenek, kritikusak, zaklatottak ezek a versek, de végtelenül őszinték.

Nekünk Mohács kell (1908)

Fordított Himnusz, nem áldást, hanem verést kér, sorscsapást.

A cím: Mohács a magyar történelem egyik legnagyobb vereségének színtere. A "nekünk" szó utal a sorsközösség vállalására.

Az 1. vsz.-ban verést kér a magyarságra, az ismétlés erősíti ("verje") ezt fel.

A 3. sor "Cigány-népek langy szív sihederje" kritikával illeti a magyarokat, a cigány néppel az otthontalanságra, a kötődések nélküliségre gondol, a siheder éretlen zöldfülű, hasznavehetetlen fiatalra.

2. vsz. E/1. személyben beszél s lírai én, sorsközösséget vállal az első vsz-ban kritizált magyarsággal. A szent galamb és a zöld ág jelkép, a békességé, ezzel szemben követeli a verést, ostorozást. A két felszólító módú ige kiemelt szerepet kap, egyedül szerepelnek a sorban és jelentésük is negatív töltésű.

3. vsz .az előző vsz. gondolatát folytatja, T/1-re vált át, a rángasson ige tovább erősíti az előző dinamikus igéket. Viszont tragikusabb a vége, felvetődik a nemzetpusztulás.

A föl-földobott kő (1909)

A vers címe is találó, mert a helyhez kötöttséget determinálja, hiszen a föl-földobott kő nem tud ellenállnia gravitációnak. A vers szervező ereje a távol és a haza, fent és a lent ellentéte. Az örök elvágyódás mellett a költő sorsa az örök visszahullás, ezt erősíti az utolsó vsz. ismételt számhatározója: "Százszor is."

A kerettantervben és a középszintű érettségi tematikájában is szereplő lexika

1. Az ókor és kultúrája

kronológia: Kr.e. 3000 k., Kr.e. 18. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 508,Kr.e. 336-323, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.u. 476

személyek: Kheopsz, Hammurapi, Mózes, Buddha, Konfuciusz, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiasz, Nagy Sándor, Zeusz, Pallasz Athéné, Tiberius Gracchus, Caius Gracchus, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Julius Caesar, Augustus, Diocketianus, Jézus, Szent Pál, Constantinus, Attila

fogalmak: ókor, város, állam, birodalom, fáraó, piramis, múmia, hieroglifa, ékírás, vallás, politeizmus, monoteizmus, buddhizmus, brahmanizmus, Biblia, Ószövetség, polisz, piac, arisztokrácia, démosz, türannisz, ekklészia, demokrácia, esküdtbíróság, sztratégosz, cserépszavazás, mítosz, színház, hellenizmus, köztársaság, patrícius, plebejus, rabszolga, gladiátor, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, triumvirátus, császár, senatori rend, lovagrend, legio, limes, principátus, dominatus, colonus, amfiteátrum, barbár, népvándorlás, keresztény, evangélium, megváltó, egyház, apostol

topográfia: Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Egyiptom, Nílus, Fönícia, Sumer, Palesztina, Asszíria, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem, Athén, Olümpia, Olümposz, Makedónia, Alexandria, Róma, Itália, Karthagó, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria

http://downloads.diakkapu.hu/downloads/erettsegi/tori_adattar/Diakkapu-Tori-01-modul.pdf

• Kr.e. 3000: Sumer városállamok kialakulása; a sumer írás kialakulása – templomi tisztviselők. (Mezopotámia, Dél-Babilónia)
• Kr.e. 18. sz.: Hammurapi (óbabiloni birodalom) törvénykönyve – törvények, igazságos ítéletek, közigazgatási előírások gyűjteménye, az ókori kelet legjelentősebb törvénytára. Talio elv (szemet szemért)
• Kr.e. 776: Első feljegyzett olimpiai játék időpontja Görögországban. Zeusz tiszteletére. Kultikus rendezvények, sportversenyek, négy évenként rendezik, ez válik a görög időszámítás alapjává (olümpiász).
• Kr.e. 508: Kleiszthenész földreformja. Területi felosztás, városi, tengerparti és belső területek, mind egy phülét alkot, így a démosz többségben lehet. Legfőbb hatalom a népgyűlésé
• Kr.e. 336-323: Nagy Sándor, makedón király uralkodása. A perzsák ellen folytatott háborút. 323-ban hal meg. Nem volt utódjelöltje, ezért birodalma a diadokhoszok (örökösök) hatalmi harcában szétesik. Egyszemélyi uralkodó volt Ázsiában, korinthoszi szövetség vezetőjeként Görögországban és királyként makedóniában.
• Kr.e. 168: Püdniai csata, Makedónia döntő vereséget szenved, később Macedoni néven provinciává szervezik.
• Kr.e. 48: Caesar consul lesz, Pompeius után megy, a Balkánon megütközik vele, végül Pharszalosznál győzelmet arat, Pompeius elmenekül.
• Kr.u. 476: Odoaker, germán vezér megdönti Romulus Augustulus császár uralmát, ezután a hadsereg királynak kiáltja ki. Ő hozza létre az első tartós germán uralmat Itáliában.

• Kheopsz: Egyiptomban fáraó, az Óbirodalom korában (Kr.e. 2700-2200), a IV. Dinasztia uralkodója, ő építette a legnagyobb piramist Gízában (Hufu).
• Hammurapi: Kr.e. 18. században uralkodott, Óbabiloni uralkodó. Az első teljes törvénygyűjtemény tőle maradt ránk (talio elv) – oszlopra vésett.
• Dávid: Izrael második királya, kb. Kr.e. 1000 körül.
• I. Dareiosz: Perzsa uralkodó (522-486). Hozzá köthetők a görög perzsa háborúk első szakasza, a ión poliszok elfoglalása és a marathóni csata.
• Xerxész: I. Dareiosz fia, a görög perzsa háborúk folytatója és elvesztője (Thermopülai, Szalamisz).
• Buddha: Sziddhárta Gautama, a buddhista vallás alapítója a Kr.e. 6. században, Indiában. Egy fügefa alatt megvilágosodott, rájött, hogy a szenvedés okozója a vágy.
• Konfuciusz: Kínai bölcs, a konfucianizmus megalapítója, a Kr.e. 6. században.
• Kleiszthenész: Athénben ő hozta létre a területi felosztást, Kr.e. 508-ban. Ez alapján 3 terület volt (városi, tengerparti, belső), melyek mindegyikében 10-10 rész volt, melyek közösen 1-1 phülét alkottak. Ezekből lett a bulé (500 fő).
• Periklész: 15 éven át első sztratégosz, Athén vezetője a demokrácia fénykorában. Pestisjárványban halt meg.
• Pheidiasz: Ókori görög szobrász a Kr.e. 5. században. (Akropolisz feldíszítése)
• Nagy Sándor: Makedón uralkodó, Kr.e. 336-323-ig. A birodalmát kiterjeszti egészen Indiáig, azonban halála után a birodalmát vezérei felosztják. A hellenizmus elterjedése.
• Zeusz: Olümposzi isten, a mindenség királya a görög mitológiában, az ég és a villámok ura.
• Pallasz Athéné: a bölcsesség, az igazságos háború, a művészetek istennője a görög mitológiában
• Tiberius Gracchus: Kr.e. 133-ban néptribunussá választották. Felújította a Licinius-Sextius féle földtörvényt a parasztság helyzetének orvoslására (a latifundiumok nagy része az államhoz került volna vissza). A senatori rend heves ellenállásába ütközik. Mintegy 300 hívével együtt megölték.
• Caius Gracchus: Kr.e. 123-ban néptribunus, folytatja a földreformokat. Szélesebb támogatást akar, a lovagokat (kedvezmények), a tömegnek pedig leszállítja a gabona árát, római polgárjogot akar juttatni (de a plebs ebből él). Végül híveit megölik, ő öngyilkos lesz.
• Marius: A Kr.e. 2. században hadseregreformot hoz: vagyontalan római polgárok a seregbe, zsoldosok, 16 év szolgálat, utána veteránként föld. Rendszeres kiképzés, fegyverzet egységesítése. Többször is consul.
• Sulla: Sullát távollétében leváltják, zsoldosaival Róma ellen vonul, a várost megszállja, vérfürdő a néppártiak között. Korlátlan időre diktátorrá választja magát. A senátust átalakítja kedve szerint.
• Spartacus: legjelentősebb rabszolgafelkelés vezetője, Kr.e. 73-71. Seregeivel északra megy, majd váratlanul visszafordul Szicília felé, nem tud átkelni a szoroson. Crassus megütközik a felkelőkkel és győz.
• Pompeius: A köztársaság korának végén hatalomra jutó római hadvezér, aki sikeresen hódít és befolyásossá válik. Az első triumvirátus egyik tagja.
• Iulius Caesar: A triumvirátus egyik tagja. Néppárti elveket hirdet. Galliában hódított. Kr.e. 49-ben hazahívja a szenátus, de Róma ellen vonul. Pharszalosznál, Kr.e. 48-ban megütközik ellenfelével, Pompeiusszal, aki veszít.
• Augustus: Kr.e. 43-ban megalapult másodk triumvirátus tagja, Kr.e. 31-ben Actiumnál megütközik Antoniusszal és győz. (más néven Octavianus) Egyeduralmi rendszert alakít a szenátussal összhangban, létrejön a principátus.
• Diocletianus: római császár, 284-305-ig. Kiépíti a nyílt egyeduralmat, melynek neve dominatus. Tetrarchia néven létrejött egy központi hatalom (nyugat-kelet).
• Názáreti Jézus: 0-ban született, zsidó vándortanító, a keresztény egyház szülőatyja, a megváltó. Életműve szerepel a négy evangéliumban.
• Pál apostol: diaszpóra zsidóságából származik, farizeus, üldözi a keresztényeket, Saul a neve, majd Damaszkuszban megtér és elterjeszti az új vallást (térítőutak, levelek).
• Constantinus: római császár, 306-337-ig. Látomásában megjelenik a kereszt. 313, milánói ediktum, a keresztényeket biztosítja a szabad vallásgyakorlatról.
• Attila: hun uralkodó az 5. században. Rengeteg területet meghódított, Rómát is be akarta venni (a pápa megállította), de halálával végeszakadt a hun birodalomnak.

• Ókor: Történelmi korszak, amely az elsı sumer városállamok és az írás megjelenésétıl (kb. Kr. e. 3500) a
• Nyugatrómai Birodalom bukásáig (Kr. u. 476) tartott.
• Város: Olyan nagyobb település, amelynek jelentıs gazdasági, kulturális, közigazgatási funkciója van.
• Állam: Egy földrajzi terület felett a legfıbb hatalommal rendelkezı politikai szervezet. Fı feladatai: belsı
• rend fenntartása, a terület védelme, a gazdaság mőködésének biztosítása.
• Birodalom: Nagy területő, több államot egyesítı politikai8gazdasági egység
• Fáraó : Az ókori Egyiptom despotikus hatalommal rendelkezı uralkodója (valójában csak az Újbirodalom
• korában nevezték így az uralkodót).
• Piramis: Négyzet alapú, gúla alakú építmény. Több civilizáció épített piramisokat, a legismertebbek az
• egyiptomi fáraók temetkezési helyeiként, síremlékeként épül piramisok az Óbirodalom korában.
• Múmia : Viszonylagos épségben megırzıdött, oszlásnak nem indult holttest. Létrejöhet természetes
• (környezeti tényezık, pl. jég, szél, só, homok stb. hatására) vagy mesterséges (balzsamozás,
• mumifikálás) úton. A régészet a Föld különbözı pontjain számos természetes vagy mesterséges
• múmiát talált. A legismertebb múmiakészítı kultúra az egyiptomi civilizáció volt.
• Hieroglifa: Ókori egyiptomi írás írásjele. A görög kifejezés jelentése: „szent véset”. A hieroglifák képszerű
• ábrázolások, azonban valójában szótag és betűírásról van szó.
• Ékírás: Az ókori Mezopotámiában használt írásforma.
• Vallás: Hitelvek, erkölcsi tanítások és vallásgyakorlatok által alkotott rendszer, amely magyarázatot ad (önmaga szerint) az ember és az embert körülvevő anyagi világ kialakulására, létezésének céljára.
• Politeizmus: Többistenhit.
• Monoteizmus: Egyistenhit.
• Buddhizmus: A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallási8filozófiai nézetrendszer, több vallás alapja (lámaizmus, zen8buddhizmus). Fı tanítása a vágyakról való lemondás útján a Nirvána állapot elérése.
• Brahmanizmus (hinduizmus):Indiai politeista vallás. Fő tanításai közé tartozik a reinkarnáció (lélekvándorlás) tana. Nevét papjairól (brahmanák) kapta.
• Biblia :A zsidó és keresztény vallás szent könyve, két fő része az Ó- és az Újszövetség.
• Ószövetség: A keresztény vallások szerint a Biblia első része. A zsidó vallás számára a Biblia. Az ószövetségi szövegek Krisztus születése előtt készültek. Könyvei négy csoportba sorolhatók: törvények, zsidó történelem, versek, jövendölések.
• Polisz: Ókori görög városállam.
• Piac: Olyan hely, ahol az áruk rendszeres cseréje zajlik. Általában a település központjában helyezkedett el.
• Arisztokrácia : Az ókori Athénban a tekintélyesebb földbirtokkal rendelkezők társadalmi csoportja. Általánosabb értelemben minden társadalom előkelő (általában nagymérető földbirtokkal rendelkező) rétegét így nevezzük.
• Démosz: A köznép (kereskedők, kézművesek, földmővesek, munkások) az ókori Athénban
• Türannisz: Zsarnokság. Az ókori görög városállamok (pl. Athén) egy részének története során egy időre államcsínnyel egy türannosz (zsarnok) vette át az állam feletti hatalmat.
• Eklészia: Az ókori Athén népgyűlése.
• Demokrácia: Olyan kormányzati forma, ahol a hatalom gyakorlásában a nép egésze részt vehet közvetve vagy közvetlenül. Először az ókori Athénban vezették be Kr. e. 508-ban Kleiszthenész reformjaival.
• Esküdtbíróság: Olyan bíráskodási forma, amelyben a döntést nem a bíró, hanem az erre kiválasztott állampolgárok hozzák meg. Az ókorban Athénban (héliaia) és Rómában is használták. Napjainkban az angolszász jogrend alkalmazza az esküdtbíróság intézményét.
• Sztratégosz : Az ókori Athénban a demokrácia korában (Kleiszthenész Kr. e. 508-as reformjaitól) az állam és a hadsereg legfontosabb, évenként választott vezetője. Minden évben tíz sztratégoszt választottak.
• Cserépszavazás: Az ókori Athénban a demokrácia korában elméletileg a türanniszra törekvők előzésére alkalmazott, a gyakorlatban azonban a politikai küzdelmek eldöntésére használt szavazási mód.
• Mítosz: Az írással nem rendelkező kultúrákban élőbeszéddel továbbadott, a kultúra világmagyarázatáról, vallásáról, isteneiről, hőseiről szóló, a kultúra számára fontos, történeti elemeket is tartalmazó történet. Egy kultúra mítoszainak rendszere a mitológia.
• Színház: Az az épület vagy hely, ahol színjátékokat (vígjátékokat, tragédiákat, zenés mőveket stb.) mutatnak be. Az ókori Hellaszban alakult ki a színházművészet, az előadásokhoz építettek színházakat, általában egy hegy oldalába.
• Hellenizmus: Korszak, amely Nagy Sándor halálától a Ptolemaida Egyiptom (az utolsó hellenisztikus állam) rómaiak által történt elfoglalásáig (Kr. e. 30) tartott, valamint kultúra, amely Nagy Sándor birodalmának utódállamaiban jött létre a görög és a keleti kultúra összeolvadásával. Így a gazdaságban, továbbá a művészetekben és a tudományokban is jelentős fejlődés következett be.
• Köztársaság: Olyan államforma, amelyben az államot egy vagy több, az állampolgárok által választott személy vezeti, akiknek a hatalma nem öröklődik.
• Patrícius : Az ókori Róma történelmének kezdetén a tekintélyesebb földbirtokkal rendelkezők társadalmi csoportja. A plebejusok polgárjogi küzdelmei előtt csak a patríciusok rendelkeztek politikai jogokkal. A középkorban a városi polgárság vezető rétegét nevezték patríciusoknak.
• Plebejus: Az ókori Róma történelmének kezdetén a politikai jogokkal nem rendelkező kisbirtokos parasztok, kézművesek, kereskedők társadalmi csoportja.
• Rabszolga: Olyan személy, aki valaki más tulajdonában van, személyes szabadsággal nem rendelkezik. Az ókor óta létező fogalom. Gyakorlatilag az összes ókori civilizációban dolgoztak rabszolgák. A felfedezéseket követően a gyarmatokon használták ki a rabszolgák munkaerejét (a legismertebb az USA-beli rabszolgatartás). Napjainkban hivatalosan nem létezik rabszolgaság.
• Gladiátor: A Római Birodalomban rendezett ünnepi játékokon fellépő, általában rabszolga harcosok, akik párokra osztva gyakran az egyik fél halálával végződő harcot vívtak.
• Consul: A római köztársaság korában a római állam vezető tisztségviselője. Évenként két konzult választottak.
• Senatus: Vének tanácsa a Római Birodalomban. A királyság korában elsősorban tanácsadó szerepe volt. A köztársaság korában az államirányítás legtekintélyesebb testülete volt. Létszáma fokozatosan nőtt , főleg a polgárháborúk időszakában. Szerepe a császárkorban fokozatosan csökkent, végül a dominatus korában minden jelentőségét elvesztette.

http://www.titteleki.hu/t%F6ri/A%20R%F3mai%20Birodalom%20t%F6rt%E9nete.pdf

2. A középkor

kronológia: 622, 800, 962, 1054, 1122, 1389, 1415, 1453

személyek: Kis Pippin, Nagy Károly, Karolingok, VII. Gergely, IV. Henrik császár, III. Ince, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Husz János, Mohamed, Szent Benedek, I. Ottó, II. Mohamed

fogalmak: középkor, hűbérbirtok, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, uralom, jobbágy, robot, jobbágytelek, allódium, nyomásos gazdálkodás, hospes, ortodox, római katolikus, pápa, szerzetes, kolostor, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjárat, inkvizíció, eretnek, kolduló rend, husziták, reconquista, iszlám, Korán, kalifa, városi önkormányzat, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, bencés, egyetem, kódex, lovagi kultúra, román stílus, gótika, kancellária, királyi udvar, reneszánsz, humanizmus, szultán, pasa, szpáhi, janicsár, kamara

topográfia: Frank Birodalom, Német-római Császárság, Konstantinápoly, Egyházi Állam, Szentföld, Mekka, Champagne, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala, Svájc, Prága, Párizs, Velence, Flandria, Firenze, Rigómező

3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA

kronológia: 896, 973, 997-1000-1038, 1205-1235, 1222, 1235-1270, 1241-1242, 1301, 1308-1342, 1342-1382, 1387-1437, 1396, 1456, 1458-1490

személyek: Álmos, Árpád, Géza, I. István, Koppány, Imre herceg, Gellért, III. Béla, II. András, IV. Béla, Julianus, Csák Máté, Károly Róbert, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Anonymus

fogalmak: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, törzs, törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozások, nemzetség, vármegye, várnépek, várjobbágyok, ispán, tized, Szent Korona, seniorátus, regálé, Aranybulla, tatár, kun, báró, nádor, úriszék, fő- és köznemes, szász, harmincadvám, kapuadó, aranyforint, szabad királyi város, mezőváros, bányaváros, székelyek, bán, vajda, bandérium, nemes, kormányzó, végvárrendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina, familiaritás

topográfia: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei hágó, Kárpát-medence, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Nikápoly, Erdély, Muhi, Dalmácia, Buda, Pozsony, Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Kassa, Horvátország, Nándorfehérvár, Bécs, Szilézia

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618-1648, 1640-1649, 1689, 1701-1714, 1740-48, 1756-63

személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Montesquieu, Luther, Kálvin, Gutenberg, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Voltaire, Diderot, I.Péter

fogalmak: újkor, világkereskedelem, konkvisztádor, gyarmat, azték, inka, ültetvény, manufaktúra, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, barokk, jezsuiták, anglikán, puritán, abszolutizmus, merkantilizmus, jognyilatkozat, parlament, felvilágosodás, emberi jogok, hatalmi ágak megosztása, enciklopédia, racionalizmus, társadalmi szerződés, népfelség elve

topográfia: portugál és spanyol gyarmatok, angol és francia gyarmatok É-Amerikában, Németalföld, Genf, London, Párizs, Versailles, Lengyelország, Poroszorzság

5. Magyarország a Habsburg birodalomban

kronológia: 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-1711, 1740-1780, 1767, 1777, 1780-1790

személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Szulejmán, Fráter György, id. Zrínyi Mikós, Dobó István, Báthory István, ifj. Zrínyi Miklós, I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly, Mária Terézia, II. József, Károli Gáspár, Bocskai István, Pázmány Péter, Bethlen Gábor

fogalmak: hódoltság, kuruc, labanc, trónfosztás, rendi konföderáció, országgyűlés, hajdú, Helytartótanács, betelepítés, úrbérrendezés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, örökös jobbágyság, arisztokrácia

topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, királyi Magyarország, hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Várad, Győr, Isztambul, Bánat, Határőrvidék, Gyulafehérvár, Sárospatak, Nagyszombat

Ady: Istenes versek és egyéb motívumú versek

1907-ben a Budapesti Naplóban jelent meg az "Álmom: az Isten" c. költeménye. 1912-ig az Istenes versek következtek.

Ady istene sokféle, sok arcú isten. Szinte minden versében másfajta isten jelenik meg, nem a vallás a fontos. Nem isten léte a fontos, hanem a saját lelkéből hívja elő azt a lényt, akihez egyszer támaszként fordul, akitől békét, igazságot vár, máskor a vágy képe, a szeretet és van mikor vitatkozik istennek, lázad ellene.

Ady személyes kapcsolatban van istennel, ugyanúgy ahogy Balassi Bálint is volt.

Elsírja neki élete fájdalmát, segítséget kér tőle, bűnbánattal fordul hozzá. Ady istene egy kitalált , fiktív isten, akit ő maga alkotott.

Nem volt a szó szoros értelmében véve vallásos, hívő ember, de a hinni akarás végig ott munkálkodott benne.

Az istenes verseket az Illés szekerén c. kötetben rendezte először önálló ciklusba.

A Sion-hegy alatt (1908)

A cím a Sinai-hegyre utal, a találkozás versek egyike. Bibliai a helyszín, ahol Mózes megkapta a kőtáblákra vésett tíz parancsolatot istentől.

A vers két szereplője az Úr és a lírai hős.

Nem egy elvont isten kép, hanem egy megelevenített figura.

A versben a találkozás megtörténik ugyan, de a lírai énnek nem sikerül kapcsolatot teremtenie az istennel, hiszen nem tudja néven nevezni. A régi gyermeki imákat elfeledte már, ezért nem jön létre párbeszéd. Érdekes a vers istenábrázolása, ilyen emberinek talán csak egy gyerek láthatja az Urat, akiknek képzeletében megjelenik az isten harang kabátban, fehér szakállal.

A lírai én bizonytalan, tétova, keresi az utat istenhez, vissza akar találni elfeledett hitéhez, régi nyugalmához. Az utolsó versszak egyértelművé teszi, hogy a találkozás sikertelen, az isten kép elszemélytelenedik, lépései zsoltár-ütemmé válnak. Ady siratja istent, a hitét, tragikus elménye, hogy elveszítette ezeket.

A vers szerkezete:

• 1-2 vsz. az isten bemutatása
• 3. vsz. a lírai én önmagát keresi, a lámpás jelképes értelművé válik, a régi hitét keresi ezzel, a lírai én állapotára a "rongyolt lélek" utal
• 4 vsz. a lírai én és az isten találkozása
• 5-6 vsz. a lírai én párbeszédet kezdeményezne, de nem tudja megszólítani az istent
• 7. vsz. a kommunikáció meghiúsulása, a visszatalálás a lírai én hibája miatt nem jön létre.

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/sion.htm

Egyéb témák, motívumok

Harc a Nagyúrral

A disznófejű Nagyúr a pénz istene, a versben a szimbólummá emelt nagyúrnak hízeleg, könyörög, majd a sikertelenség után összecsapnak. Időtlen ez a küzdelem, hiszen az élet csatatér, amiben a pénzért küzdünk.

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/nagyur.htm

Párizsban járt az Ősz (1906)

A halál élmény meghatározója, a lírai én és az Ősz találkozója történik ebben a versben. A lírai én aki rőzse-dalok által a halállal kacérkodik és ez készíti elő, hogy tényleg megérezze a halál közelségét. Ezzel az érzéssel a lírai én egyedül van, a Nyár teljességében csak ő érzi meg a halál fuvallatát.

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/parisosz.htm

Páris, az én Bakonyom (1908)

témája: Párizs, nem a szépség, a fény, a gazdagság szimbólumaként van jelen, hanem a menekülő költő menedékeként. Meg is indokolja, hogy mért menekül ide:

Nagy az én bűnöm: a lelkem.
Bűnöm, hogy messzelátok és merek.
Hitszegő vagyok Álmos fajából
S máglyára vinne
Egy Irán-szagú, szittya sereg.

A lírai én rábízza a természetre, amely megvédi őt mindentől.

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/bakony.htm

Kocsi-út az éjszakában (1909)

A reménytelenség verse, pesszimista életérzés uralkodik.A legfontosabb élménye az egész széthullása darabokra. A szekérnek nincs célja, rohan a kilátástalanságba, a költő pedig tehetetlen és elkeseredett.

Sem utódja sem boldog őse.. (1909)

A magány verse, amely azonban nemcsak a lírai én szeretet ágyáról szó, hanem a művészi kitárulkozás igényéről is ,mint alkotó szeretné magát megmutatni a közönségnek.

Az ős Kaján (1907)

A bor, a mámor, a jókedv istene, a költészet és a kultúra követe és talán Ady másik énje is, aki írásra , jókedvre motiválja a lírai ént. A kettejük közötti harc hasonlít a "Harc a Nagyúrral" c. vers témájához. A versben a harcot a duhaj, jókedvű ellenfél nyeri meg, aki szellemét sebesen viszi tovább.

40. A hatalmi szövetségek kialakulása

1. Németország félelmei, célja

Az egységes és fejlődésnek indult Németország attól tartott, hogy levert ellenfelei összefognak egymással , ezért főleg Franciaország elszigetelésére 1873-ban létrejön a három császár szövetsége (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, viszont az OMM és Oroszország között ellenségeskedés folyt, a Balkán megszerzése miatt)

1879. Németország létrehozza a kettős szövetséget (Német és az OMM közt)

1882. Olaszország is csatlakozik, a franciákkal való gyarmati ellentétek miatt

(1883. Románia is csatlakozik)

Így létrejön a HÁRMAS SZÖVETSÉG = KÖZPONTI HATALMAK

2. Az ANTANT kialakulása

1893. Francia-Orosz szerződés: gazdasági kapcsolatot már régóta fenn álltak a két ország között, de a két államnak különböző volt a berendezkedése

1904. Francia- Angol szerződés, "szívélyes megegyezés" (entente cordiale), rendezik a gyarmati ellentéteket, s mindketten félnek Németországtól, hogy megerősödik

1907. az angolok és az oroszok szövetsége, rendezik az ázsiai ellentéteket (orosz <-> japánok nyernek )

HÁRMAS ANTANT

39. A munkások a változó világban

Torlódott társadalom jellemzi ezt az időszakot, mivel még nem tűntek el a kisparasztok, földbirtokos társadalmak ,de mellettük párhuzamosan megjelentek a munkás rétegek.

Társadalmi rétegek pl. : munkások, munkásarisztokrácia, agrártársadalom, földbirtokosok, kisparasztok, parasztság

1869 Németország szociáldemokrata párt megalapítja a II. Internacionálét

8 órás munkaidő bevezetése, titkos választójog

május 1. A munkások nemzetközi szolidaritásának ünnepe

A keresztényszocializmus úttörője: Wilhelm Emmanuel von Ketteler (maizzi püspök)

XIII. Leó pápa kiadja a Rerum Novarumot (pásztorlevél) , melyben:

• igazságos munkabért kér a munkásoknak
• nők, gyerekek védelmét
• az államnak támogatnia kell a munkásokat
• békés módon szeretett volna elérni haladást

37. "Modern idők" , Gondolkodás, művészet

1. Városiasodás

• nő az életszínvonal, kevesebben halnak (villamos, kávéház, kocsma, színház, népiskola)
• fejlődik az orvostudomány -> Semmelweis (fertőtlenítés), Pasteur, Kock (védőoltások)
• a lakosság száma nő a városokban
• az éjszakai élet fellendül

2. Filozófiák

• pozitivizmus: Counte- a társadalom problémáinak megoldása a tudomány és technika segítségével a tényeken alapul, Nietzsche (Nícse)
• irracionalizmus (pesszimizmus): zűrzavar, ésszerűtlenség Schopenhauer (Sopenhauer)

3. Művészet

Irodalom: naturalizmus- Zola, szimbolista költők, szürrealizmus -Apollinaire

Zene: opera, Wagner, Verdi, Csajkovszkij, Brahms, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Richard Strauss

Építészet: vasbeton -> felhőkarcolók USA