1. 1832/36 országgyűlés után
Az udvar támadása még inkább felizzította az ellenzéki szellemet, aminek következtében az emberek fellázadtak (olvasó egyletek, kaszinók).
2. 1839/40 o.gy.
- törvénybe iktatják az ÖNKÉNTES örökváltságot
- ipartörvény: engedélyezik az üzemalapítást
- váltótörvény: egy olyan értékpapír, amely egy pénzügyi követelést testesít meg, ha nem egyenlítik ki, akkor az adóson végrehajtást lehet követelni -> kibontakozó hitelélet kelléke lett
- politikai elítéltek amnesztiát kaptak
3. Kossuth
Zemplén megyében Monokon született, evangélikus felvidéki kisnemesi családból jött, ügyvéd.
1837-1840 börtönben ül, ahol angolul tanul és közgazdaságtant.
1841 január Pesti Hírlapot szerkeszti, ő a modern újságírás megteremtője, vezércikkeiben gazdasági és társadalmi problémákról fejtette ki véleményét.
4. Programja
- önkéntes örökváltság helyett KÖTELEZŐ örökváltság, melynek a terhét az állam viseli
- teljes közteherviselés
- népképviseleti o.gy. (a jobbágy is részt vehetett, szavazhatott)
- szabad földtulajdon a parasztnak
- Bécstől független nemzeti állam
- 1844 Védegylet: tagjai vállalják, hogy 6 éven keresztül magyar árut vásárolnak, akkor is ha ez drágább, rosszabb minőségű.
- védővámokat javasol M.o.-nak /Széchenyi fejleszteni, Kossuth védeni akarja /
5. Nemzetiség politikája: a nemzetiségek csak a magyar nemzet más ajkú tagjai, így külön kollektív közös jogok nem illetik meg őket. Ez az elképzelés illeszkedik a korabeli egy politikai nemzet koncepcióba.
Kossuth nézetei sokkal radikálisabbak, forradalmibbak voltak, mint Széchenyié.
A '40-es években éles vita bontakozott ki közöttük. Széchenyi Kossuthot lázítónak tartotta, aki forradalomba hajtja az országot.
A '40-es években Kossuth nézete jobban kifejezte az ország érdekeit, sokan csatlakoznak hozzá. Pedig Kossuth nevezte Széchenyit a "legnagyobb magyarnak".
"Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás."
6. Gyakorlati alkotások
- védegylet
- iparegyesület
- Magyar Kereskedelmi Társaság
