9. Magyarországi reformáció és katolikus megújulás

http://erettsegizz.com/tortenelem/reformacio_tetel/

Külföldi előzmények 

Reformáció jelentése: megújítás, vallási mozgalom, amely a katolikus vallás és annak megújítását célozza meg.

oka: az egyház elvilágiasodása, a hitélet bizonytalansága (az egyházi tisztségek adásba vétele, halmozása, fényűző élet, költséges építkezések, ágyasok, műveletlen papok, hatalmas egyházi birtokok)

közvetlen előzménye: búcsúcédulák árusítása (a befizetett összeggel elérhető a bűnbocsánat)

A reformáció elindítója Luther Márton ágoston-rendi szerzetes.

1517. október 31. a wittenbergi vártemplom kapujára kitűzi  95 pontból álló téziseit (tétel) (Egyesek szerint ez az Újkor kezdete).

Legfontosabb tanai: 

• egyedül csak Isten bocsáthatja meg a bűnöket
• a hit üdvözít egyedül (sola fide)
• a hit egyedüli forrása a Biblia (sola scripta)

1555. augsburgi vallásbéke zárja le a harcot, amely kimondja a protestáns vallás létjogosultságát, megfogalmazták az "akié a föld azé a vallás" elvet.



Az ellenreformáció: a katolikus egyház válasza a reformációra

célja: a reformáció visszaszorítása, a katolikus egyház megújítása

eszközei: 1540. Loyolai (Szent Ignác) megalapítja a Jézus társaságot (jezsuita rend)
céljuk: térítés anyanyelven, magasan képzett hittudósok, a pápaság legjobb diplomatái a jezsuiták
1542. felújítják az Inkvizíciót, INDEX- a tiltott könyvek jegyzéke, ezeket a könyveket katolikusoknak tilos volt olvasniuk

1545-1563 tridenti zsinat
célja:

• a katolikus egyház megújítása
• betiltják a búcsúcédulákat
• eltörlik a tisztségek halmozását
• kötelezik a püspököket, hogy állandóan egyházmegyéjükben tartózkodjanak és ügyeljenek a papjaik erkölcseire
• papneveldék felállítása -> művelt papok
• ünnepélyes katolikus liturgiák, búcsújárás, körmenet
• barokk

A reformáció Magyarországon

A reformáció elterjedése

A XVI. század elején Magyarország a háborúk folytán három részre szakad, és a politikai megosztottság mellett létrejön a vallási megosztottság is. A magyarországi reformáció a németországival szinte azonos időben, és hasonló tartalommal alakult ki. Luther tanai először II. Lajos felesége, Habsburg Mária környezetében terjedtek el, 1526 előtt és szinte azonnal magukénak érezték a lutheri hitelveket a magyarországi német polgárok és az erdélyi szászok. A magyar köznemesség kezdetben elutasította az idegen tanokat, mert féltek attól, hogy a német befolyást erősíti.

A kettős királyság időszakában Szapolyai János király és Habsburg Ferdinánd fontosabb dolgokkal foglalkozott, mint a katolikus vallásegység megóvása. Majd később a hódoltságban is gyorsan terjedt a reformáció. A gyors terjedést elősegítette az ország állapota is. Luther ”solus Christus” gondolata elvetette a szentek és Szűz Mária tiszteletét. Az isteni kegyelmet közvetítő szentségeket is elvetette, csak a keresztséget  és a két szín alatti áldozást (úrvacsora) tartotta meg. Az egyetlen forrás a „sola Scriptura” (egyedül az írás), tehát a Biblia.

Az új hit mindenekelőtt az anyanyelvűség követelménye miatt vált rokonszenvessé és a társadalom legfelső és alsóbb köreiben. Az anyanyelven olvasható Szentírás és hallható prédikáció a lakosságnak vonzó volt. Sokan ezért is elfordultak a katolikus egyháztól, amely a mise szertartásban továbbra is latin nyelvűséghez ragaszkodott. A reformáció terjedését hitviták kísérték. A hirdetők nyilvános vitákon ütköztették meg hitelveiket, valamilyen szellemi tekintély illetve politikai hatalmasság előtt.

A reformáció sajátossága

A reformáció lutheránus, másképp ágostai evangélikus ágának a magyarországi viszonyokra reagáló nézeteit XVI. század közepe táján fogalmazták meg. Luther teológiai tételei, s amúgy sem túl radikális társadalmi törekvései idehaza tompítva érvényesültek. Jelentős lutheránus főúri udvarok köré tartozik pl.: Nádasdy Tamás sárvári udvara.

A lutheri irányzat egyeduralmát Magyarországon a XVI. század közepétől a reformációval kálvini vagy helvét (svájci) irányzata döntötte meg. A kálvinista hit elsősorban a mezővárosi és a falusi parasztság körében terjedt. Kálvin szerint Isten hatalma végtelen. Az emberek sorsát a mindenható „eleve elrendelte, (predesztináció elve), vagyis sorsuk cselekedeteiktől függetlenül az üdvösség vagy kárhozat. Az ellenállási jogról szóló tétellel (a zsarnokölés elmélete) a nemesek a rendi ellenállást, a parasztok pedig az urakkal való szembenállás lehetőségét igazolták. Méliusz Juhász Péter (1536-1572), Debrecen fiatal református püspöke óva intett minden szembeszegüléstől. A magyarországi reformátusok nem szerveztek egyházi tanácsokat, presbitériumokat, de egyes települések előjáróságai a presbitériumhoz hasonlóan működtek.

A kálvinizmus túlsúlyát az 1560-as évektől kezdve az antitrinitarizmus veszélyeztette. A szentháromság-tagadó és csak az Atya Isten voltát elismerő vallás elsősorban Erdélyben terjedt. Központja a gyulafehérvári udvar volt, élén János Zsigmonddal. Az uralkodó udvari papja a kiváló képességű Dávid Ferenc (1510- 1579) lefektette az unitárius vallás máig érvényes tanait (1568).

Az egyházszervezetek

A lutheránusok a kálvinisták és az unitáriusok egyházkerületekbe (püspökségekbe), azon belül egyházmegyékbe szerveződtek. Az egyházkerületet a püspök irányította, akit szuperintendensnek neveztek, az egyházmegye élén az esperes állt. Az egyházkerületek ellentétben a központosított római katonai egyházzal, önállóan egymástól is függetlenül működtek.

1580-as, 1590-es évekre a magyarországi reformáció hullámzása lecsendesült és kialakult a protestáns felekezetek viszonylag stabil aránya. 3,5 milliónyi lakosságának (Horvátország nélkül) legalább a fele református (kálvinista) egyházhoz tartozott, negyede az evangélikus (lutheránus) egyház híve volt, a fennmaradó negyeden az unitáriusok, a római katolikusok és a görögkeletiek osztoztak.

A protestáns felekezetek egymáshoz való viszonyát Erdélyben egészen egyedülállóan szabályozták. Az 1568. évi tordai országgyűlés törvényeiben mondotta ki az igehirdetés szabadságát, vagyis a törvény kimondta a négy „bevett” vallás (katolikus, református (helvét), lutheránus (ágostai evangélikus), antitrinitárius (unitárius) szabad gyakorlását. Egész Európában példa nélküli volt e vallási türelem! A királyi Magyarország a XVI. században lényegében nem üldözték a reformált vallások híveit, s szabadon ápolhatták hitüket a hódoltság lakosai is.

Bibliafordítás, iskola

A reformáció óriási ösztönzést nyújtott az anyanyelvű irodalom kibontakozásához.

Korábbi fordítások:

Pesti Gábor a négy evangéliumot fordította le (kinyomtatva; 1536 Bécs). Sylvester János az Újtestamentumot (kinyomtatva; 1541 Sárvár). Ennek helytörténeti jelentősége is van! 1590-ben napvilágot látott az első magyar nyelvű teljes Biblia, Károli Gáspár gönci lelkész fordítása. A Bibliát a Gönchöz közeli Vizsolyban nyomtatták, máig vizsolyi Bibliának nevezik. A hit terjesztésében és megerősítésében a protestánsok nagy szerepet szántak az iskolának. A falusi iskolában lelkészek tanítottak. A városi iskolákban és a főiskolán (Debrecen, Sárospatak Pápa, Kolozsvár, Brassó) már a humanista jellegű oktatás folyt. Az evangélikus iskolák a Németország, a reformátusok Hollandia és Anglia művelődési központjaival építették ki a kapcsolatokat, s megkezdődött a magyarországi diákok vándorlása e távoli helyek felé.

A könyv

A reformáció hamar felismerte, hogy a hitelvek és a műveltség terjesztésének leggyorsabb eszköze a könyv: ennek segítségével ugyanis lehetővé válik. hogy az eszmék személyes kapcsolat nélkül is hassanak. A könyvkiadás tömegessé tétele érdekében nyomdákat állítottak fel, elsősorban a főiskolák székhelyein és a protestáns főúri udvarokban. A könyvek ára lezuhant. A XVI. század végén 2 dénárért parasztkalendáriumot lehetett kapni, ami ötszázszor olcsóbb volt egy előző századi nyomtatott könyvnél. A könyv luxuscikkből használati tárggyá vált. A reformáció idején jelent meg a mai értelemben vett olvasó. Korábban csak az a szűk értelmiségi csoport forgatta a könyveket rendszeresen, amelynek foglalkozásához tartozott az olvasás. Társadalmi szereptől függetlenül sokan kezdtek el olvasni, pusztán érdeklődésből. Az anyanyelvű világi költészet hazai alakja volt Balassi Bálint (1554-1594). Nagy hatást gyakorolt rá nevelője, Bornemissza Péter evangélikus lelkész. Balassi írói pályája az első írói hivatás a magyar költészet történetében.

A protestantizmus sorsa és a katolikus egyházhoz való viszonya másképp alakult a három országrészben. A királyi Magyarországon megmaradtak az egyházi birtokok, s ezzel a katolikus főpapság helye a politikai életben. A protestánssá lett magyar rendek az új felekezeteket csak birtokaik határán belül támogatták, nem kívánták a katolikusokat kiszorítani a politikai hatalomból.

Az ellenreformáció a század közepén indult meg, de még nem hozott komoly eredményeket.

Erdélyben 1556-ban az országgyűlés a kincstár kezébe adta az egyházi javakat. A fejedelmek felvették a protestáns egyházak világi elöljáróinak szerepét. A katolikusok kiszorultak a politikai életből.

A hódoltságban a törökök toleránsak voltak a felekezetekkel szemben. A hódoltsági területen élőket nem kényszerítették vallásuk megváltoztatására, már csak azért sem, mert ha csatlakoztak az iszlám hitűek táborához az adókedvezményt jelentett volna nekik. Akkor nem kellett volna a haradzsot fizetniük (évi 50 akcse=1 aranyforint), mivel azt csak a nem muzulmán vallású alattvalók (ún. ráják) fizették a szultánnak.

A reformáció hatása Magyarországon

Az emberek menekülnek a növekvő terhek elől a református eszmék, ideológiai harcába. 

1. korai jelentkezése: É-Magyarországon (1526 előtt), Erdélyben a szászok lakta településeiben (német polgárság) + egyházi birtok megszerzésére törekvő nemesek 

irányzat lutheránus (evangélikus)

terjedését segíti : ferences rend

Széles körben 1526 után  (sok katolikus püspök meghal -> birtokai világi földesurak kezébe kerülnek ->a földesúr maga választhatta papját a XVI. század közepétől protestáns lelkész -> ez a jobbágyok vallási hovatartozását is meghatározta)

fő képviselői: Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Sztáray Mihály

főbb központjai: Kassa, Kolozsvár, Sopron, Eperjes

2. kálvinizmus (református)

fő képviselői: Kálvincsehi Sánta Márton (egyházi gyulafehérvári kanonok); Méliusz Juhász Péter (Debrecen püspöke); Károli Gáspár, Szenczi Molnár Albert

központja: Debrecen, Eger, Sárospatak, Vizsoly, Pápa

támogató bázisa: mezővárosok, végvárak

Debrecen = Kálvinista Róma; 

Debreceni Hitvallás = a reformátusok hitelveit foglalja össze

kibontakozása: 1551-től 

3. Unitárius (antitrinitárius) 1550-es évektől (szentháromság tagadó)

1568. tordai országgyűlés : "bevett" (protestáns és katolikus) vallások szabad választásának és gyakorlásának elve

fő képviselő: Dávid Ferenc

főbb központjai: Erdély (Kolozsvár)

4. Népi - XVI. század második fele, az anabaptista eszmék

támogató bázisa: mezővárosi jobbágyok, végvárak

képviselő: Karácsony György

központ : Alföld

Kulturális hatása: 

• iskolák létrejötte
• Újtestamentum fordítások
• Vizsolyi Biblia
• nyomdászat elterjedése
• anyanyelv fontossága
• külföldi egyetemeken tanulnak sokan
• szótárírás 
• zsoltárok
• értekezések
• históriás énekek
• széphistóriák

Művelődés, egyházak, iskolák

A hazai reformáció és a barokk kulturális hatása források alapján

A reformáció képviselői

- Korai reformátorok (Luther hívei):

• Dévai Bíró Mátyás (az első magyar ábécéskönyv szerzője); Heltai Gáspár (a XVI. század leghíresebb nyomdásza)

- Kálvinisták 

• Kálmáncsehi Sánta Márton, Mélius Juhász Péter (Megfogalmazta a debrecen-egervölgyi Hitvallást)

- Unitáriusok 

• Dávid Ferenc (János Zsigmond udvari lelkésze)

A reformáció hatásai

- Protestáns iskolák

• Sárospatak, Pápa, Debrecen, Sopron, Eperjes
• protestáns főiskolák: Gyulafehérvárott 1622-től

- Könyvkiadás 

• Pesti Gábor: 4 evangélium fordítása (Bécs, 1536), szótár és mesegyűjtemény
• Sylvester János: Újtestamentum fordítása (Sárvár közelében, 1541)
• Károli Gáspár: Biblia fordítása (Vizsoly, 1590) - Ez volt az első teljes magyar nyelvű Biblia.

- Elterjedt a magyar nyelvű liturgia és a nagy lutheri újítás: az anyanyelvi éneklés. 

- Hitviták (disputa):

•  protestáns irányzatok között (1566: Mélius Juhász Péter és Dávid Ferenc hitvitája János Zsigmond erdélyi fejedelem jelenlétében. 

Az ellenreformáció hatásai 

-Hitviták, hitvédelmi írások (Pázmány Péter)

-Iskolák alapítása:

• cél: magyarországi katolikus papság képzése
• 1635: Nagyszombati egyetem (alapítója Pázmány Péter esztergomi érsek)

- Káldy György (a pozsonyi kollégium főnöke): első katolikus bibliafordítás (1626)

A barokk

A "barokk" szó eredete a olasz "barocco" ('szabálytalan alakú kagyló, gyöngy'). A klasszicista kritikusok szóhasználatában a jelentés már 'bizarr formájú gyöngyszem', sőt 'nyakatekert' lesz.

Általánosan a XVII. századra tehető.

Társadalmi és történelmi háttere: a katolikus vallás, az ellenreformációs tevékenység. Monarchiák időszaka, a feudalizmus megerősödése.

jellemzői: 

• minden csavarodik, a nyugvó vonal szinte ismeretlen 
• nem kedveli a szimmetriát
• jellemző a mozgás ábrázolása, erő, lendület, szenvedély, dinamizmus
• kedveli a nagy méreteket (monomentalizmus)
• kedvenc irodalmi műfaja az eposz
• lenyűgözni akar
• szereti ábrázolni a múló időt
• menny- pokol ábrázolása
• kedveli a körmondatot
• szeret meglepetést okozni , hatást kiváltani

Építészet:

- Jezsuita templomok 

• Nagyszombat (1629-37): Pázmány Péter irányításával, Eszterházy Miklós támogatásával épült.
• Kassa (Báthory Zsófia mecénási támogatásával épült)

- Kastélyok

• Grassalkovich-kastély (Gödöllő)
• Eszterházy-kastély (Kismarton és Fertőd)
• Savoyai-kastély (Ráckeve)

-Festészet

• Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása (1724) 
• Rembrandt
• Peter Paul Rubens

-Zeneszerzők 

• Johann Sebastian Back 
• Antonio Vivaldi

-Irodalom

• Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
• Mikes Kelemen: Törökországi levelek
• Apáczai Csere János: Magyar Enciklopédia

Az ellenreformáció

A Bocskai-felkelés hatására félretették a magyarok a centralizációs politikát, felhagytak a katolikus vallás erőszakos terjesztésével. 

De! a jezsuita neveltetésű II. Ferdinánd alatt (1619- 1637) újra támadásba lendül az ellenreformáció ill. a Habsburg központú támaszai a nagybirtokosok.

Legkiemelkedőbb képviselője: Pázmány Péter esztergomi érsek (protestáns családból származott, katolizált, jezsuita lett, a grazi egyetem tanára).

Kulturális hatása: jezsuita rendházak, iskolák, nyomdák, Káldi György első katolikus bibliafordítása. 

1635. nagyszombati egyetem megalapítása, Bécsben magyar papnevelde -> Pázmány Péter 

Pázmány Péter

(1570-1637)

Az ellenreformáció vezető alakja, Zrínyi Miklós nevelője. Nagyváradon született, majd a híres római jezsuita iskolában tanult. Hazatérve esztergomi érsek lett, ill. bíboros. 

Politikai szerepet is vállal pl. 30 éves háborúban részt vett az 1621-es békekötésben.

Megalapítja Bécsben a papneveldét: Pázmaneum.

1635. Nagyszombaton egyetemet alapít -> későbbi jogutódja az ELTE.

Irodalmi tevékenysége: Isteni igazságra vezérlő kalauz jellegzetesen barokk mű, a katolikus egyház, hit terjesztése tökéletesen átgondolt mű. 

Vita irata: 5 szép levél, vitairata a protestánsok, szellemességével, iróniájával legyőzi a protestánsokat.

Prédikációk: nagy szókincs, szemléletes megfogalmazás, átgondolt, logikus, tiszta szerkezet jellemzi. 

Fordítása: Krisztus követése- Kempis Tamás

Munkássága

Nagy nyelvművésznek tartja a magyar irodalom, aki mindig szemléletesen és közérthetően fogalmaz.

Prédikációit gyönyörködve hallgatták. 

Rendkívül művelt, nagy tudású ember, művei átgondoltak, jól szerkesztettek, noha használ erős kifejezéseket, soha nem válik durvává. 

Ellenfelei borzasztóan féltek tollától. 

Jellegzetes mondatszerkesztési eszköze a körmondat, de ez mindig átlátható, érthető.