Magyar felvilágosodás

Magyarországra késve érkezik a felvilágosodás, de jelentős felzárkózás figyelhető meg e téren is.

Mária Terézia és II. József alatt jelentős fejlődésnek indul az ország. Az új törekvések a polgárosodás híján a műveltségre sokat adó főúri családokban, a köznemesség és az értelmiség soraiban találnak visszhangra.

1772. Bessenyei György -Ágis tragédiája c. művének megjelenésétől számítjuk.

1760-ban Mária Terézia Bécsben Magyar Nemzeti Testőrséget állított fel, az idekerülő magyar köznemes ifjak rengeteget olvashattak, tanulhattak, látókörül kitágult. Ide tartozik Bessenyei György, Barcsai Ábrahám, Báróczy Sándor. Sokat tett a felvilágosodás elterjesztéséért, de aztán betiltott szabadkőműves mozgalom.

Fellendült az irodalomi élet, írói csoportok, napi, heti lapok jelennek meg, irodalmi folyóiratok indulnak pl. Magyar Museum, Mindenes Gyűjtemény, Uránia.

A stílusirányzatok közül jelen van a klasszicizmus pl. Bessenyei György, a szentimentalizmus pl. Kármán József és a népies irányzat pl. Fazekas Mihály.

Fontossá válik a magyar nyelv kérdése, hiszen ez az egyetlen dolog ami függetlenné tesz a Habsburg birodalommal szemben.

Tóth Árpád (1886-1928)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Toth.htm

Aradon született 1886. április 15-én, majd 3 évvel később Debrecenbe költöztek. Apja lakatos és asztalosinas -> később szobrász.

Már gyermekkorában rajzolt, festett, kitűnően tanult.

Pest: egyetem bölcsészeti kar magyar-francia szakon tanult, járt a Négyesi-féle stílusgyakorlatokra is.

Publikát a Nyugatban.

A Hét, a Vasárnapi Újság, a debreceni napilapok közölték verseit.

1909. Debrecen újságíró lett.

1911. Lichtmann Anna (Hajnali szernád Annuskájával) 1917-ben feleségül is veszi.

1913.Nyugat: Hajnali szerenád

1917. Lomha gályán

1921. Az öröm illan

1923. Örök virágok (műfordítások)

Életét végigkísérte a nyomor és a tüdőbetegsége.

1928. november 7-én Budapesten meghalt.

1928.posztumusz kötete: Lélektől lélekig

Elégia egy rekettyebokorhoz

Műfaj: elégia

Egy látványból, helyzetképből indít, a költő egy rekettye bokor alatt kezd el elmélkedni. Virág = sajka metafora, ő óriás- hasonlat.

2. vsz. a boldog virágok /ellentét / vele szemben a nyomorult, komor, óriás az ember, szörny.

3.vsz. szembeállítja a boldog öntudatlan létezést az emberi tudatossággal, amely az embereket teljesíthetetlen vágyak felé hajtja.

4. vsz. Az élettől meggyötört hajóroncs (sérült) megnyugszik a néma szirteken. A látvány átcsap látomásba. Hajó metafora = ő maga.

5. vsz. A hajó metaforát kiterjeszti a többi emberre is,hiszen minden ember közös sorsa a remény nélküli élet és az értelmetlen pusztulás. A bibliai képpel a modern özönvízzel a háborúra utal, amely után teljes pusztulás következik. A végső pusztulás látomását írja le a költő, halál vízió tárul elénk. Béke lesz ugyan, de emberek nélkül, kísértetiessé válik a modern özönvíz utáni ember nélküli csend. A fájó ősanyagnak , a földnek terhére van ez az átkozott emberiség miután megszabadult az emberektől fellélegezhet, tragikus képek.

Körúti hajnal

vak volt a hajnal- metafora

aludtak a boltok- megszemélyesítés

üveges szemmel aludtak- metafora

mint lassú dsinnek- hasonlat

álmos vicék- megszemélyesítés

a végtelen fény milliom karátja- metonímia

bűvölten állt az utca -megszemélyesítés

sovány akác- megszemélyesítés

zöld kontyában- metafora

lila dalra kelt egy nyakkendő- szinesztézia

Esti sugárkoszorú

Feleségéhez írott szerelmi vallomás, házasságuk 6. évében született, a Lélektől lélekig kötet egy darabja, hitvesi költészet. Ritka az ilyen önfeledt boldogság, öröm, harmónia Tóth Árpádnál.

Cím: időpont megjelölés, a feleség haja felett megjelenő "glória" fényt jelöli

Szerkezet

1.vsz. látvánnyal kezd, alkonyodik, szürkület van, a dolgok körvonala elmosódik, a konkrét színek eltűnőben vannak, inkább szürke minden. Egy alkonyati sétának lehetünk a tanúi. A búcsúzó napfény a kedves asszony hajába font sugárkoszorúként jelenik meg (glória). A látvány az utolsó két sorban látomássá válik, a fény illattá és csenddé lesz az alkonyati lélekvándorlásban (szinesztézia), hiszen a színek eltűnnek , elmélyülnek, szinte már kivehetetlenek, mintha a lelkük is megváltozna.

2.vsz. folytatódik az előző látvány hatása az első két sorban, aztán egy elragadott felkiáltással, a költő rendkívül boldognak tűnik. A hatás a költő egész lényét átjárja és a hatás alatt szinte már istenként néz a szeretett nőre. A látvány látomássá változott.

3. vsz. vége a látomásnak, az elvont képek helyett elbeszélői hangnemmel kezd, a költő megbabonázva áll, szinte az időtlenség pillanatában, a felesége érintésére feleszmél és kimondja amit érez, megfogalmazza földöntúli rajongását, szerelmét.

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja CSokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította az első önképzőkört. Már diákkorában megismerkedett a felvilágosodás néhány nagy alkotásával. Rendkívüli tudása felkeltette tanárai figyelmét és 1794-ben rábízták egy alsóbb osztály tanítását. CSapongó, szabad szelleme azonban nem fért össze az iskola katonás fegyelmével. Fegyelmezetlensége és haladó nézetei miatt egy évvel később kizárták a kollégiumból 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be. 1790 körül diáktársaival olvasótársaságot, “önképzőkört” szervezett. Ő az olasz nyelvet választotta, de tudott latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az angollal, a héberrel, és a perzsával. 1794-ben a gimnáziumi poéta osztály vezetésével bízzák meg. 1792-től Kazinczyval levelezett.

Ezekben az években született Az estve, Az álom, Konstancinápoly. 1795-ben kizárták a kollégiumból. Debrecenből jogot tanulni ment Sárospatakra. 1796 őszén abbahagyta tanulmányait. Rövid pataki jogászkodás után a pozsonyi országgyűlésen keresett mecénást, s Diétai Magyar Múzsa címmel (1796) verses újságot adott ki, amely a nemesek érdektelensége miatt a 11. szám után megszűnt. 1795 után Árpádiász címen eposzt kezdett írni. 1794 tavaszán Komáromba ment a franciák ellen készülő nemesi bandériumok zászlóavató ünnepségére. Verses folyóirat kiadását tervezte Nyájas Múzsa címmel. Komáromban ismerkedett meg Vajda Júliannával – Lillával – egy jómódú kereskedő lányával. Házasság alapjaként megpróbált állást szerezni, de eközben a lányt szülei férjhez adták. Néhány évig a Dunántúlon bolyongott. Sárközy alispán juttatta be 1799. május 26-tól 1800. február 21-ig helyettes tanárnak a CSurgói gimnáziumba, majd visszatért szülővárosába, Debrecenbe. Ebben az időben jegyzeteket készített tanítványai részére (A magyar verscsinálásról közönségesen, a Cultura, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak).

Ezek után nehezen, szűkösen élt, utolsó éveiben emberkerülés jellemezte. 1804-ben Váradon verses búcsúztatót mondott Rhédey Lajosné temetésén, ahol meghűlt, öröklött tüdőbaja súlyosabbá vált, és 1805. január 28-án halt meg Debrecenben. Életében mindössze két kötete jelent meg: A tavasz (1802) és Dorottya (1804).

Munkássága:

Költészetét 3 részre oszthatjuk fel:

1. Az első korszaka a debreceni diákévekhez kapcsolódik, a Francia felvilágosodás híve, nagy verse az Estve, kemény hangú kemány bírálat, költői kifejező kincse nagy költőt mutat (a költői képek, a versformája páros rímű 12-es, tehát még az ősi magyar versformát használja. Drámája a Tempefői, ahol kimondja: “az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon”.
2. Második korszaka a pozsonyi és a komáromi évek, Lilla dalok, az öröm, majd a magányosság érzése cseng ki a versekből, Pillantó szemek, a boldogsághoz, a Tihanyi Ekhóhoz és a Reményhez. Itt megjelenik a rococcó, erre jellemző kedves játék forma, zeneiség, stílusötletek. Itt megtaláljuk a szpondeuszt, troheuszt és a keresztrímeket. Klasszikus versforma.
3. Harmadik korszaka a dunántúli és az utolsó debreceni évei. Ebben a korszakában a klasszikus verselés mellett megtaláljuk a népköltészetet és a vaskor diák humort. Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Jövendölás az első iskoláról, Szerelemdal. CSurgó-Dorottya, komikus éposz, farsangi mulatságot ír le, ahol a költő nem lehet jelen, de fentről szemléli a történéseket. A mű érdekessége, hogy a tréfás sokszor pajzán diáknyelv mellett a finom rococcó és a népi nyelv is megtalálható. Sok az idegen szó benne. Filozófiai tárgyi verse “A Lélek halhatatlansága”. Az álom testvére a halál- mondja a versben, a halott teste anyagi elemeire bomlik, s az anyag visszatér a természetbe. A lét és a nemlét gondolatát elemzi.

Klasszicista mű, sentecia+pictura

A pictura (=tájak, emberek leírása) és a sententia ( =elmélkedés erkölcsi tételről) vegyítéséből nőtt ki CSokonai nagy filozófiai lírája.
Szemléletében a racionalizmus és empirizmus lényeges vonásai egyaránat megtalálhatók. A racionalizmus jegyében bírálja a vallásos vakbuzgóságot, a babonásságot. A természettörvények uralma fogjak megvalósítani az emberek és népek testvériségét. Átveszi Rousseau-tól magántulajdon kritikáját, és eszményíti az ember ősi, természetes állapotának harmóniáját. A felvilágosodott gondolkodás következménye a népiesség megjelenése, a művészi és érzelmi szabadság gondolata, a nemzeti múlt iránti érdeklődés, az idő objektív és történeti jellegének fejlődését és hanyatlását is hozó dinamikájának felismerése.

http://erettsegi.com/irodalom/csokonai-vitez-mihaly-1773-1805-munkassaga/

Balassi Bálint (1554-1594)

1554-ben Zólyom várában született, főúri családban, nevelője Bornemissza Péter.

Külföldön is tanult, és élete során horvát, német, latin, olasz, román és szlovák nyelveken is tanult.

1569-ben apját összeesküvés vádjával letartóztatják, a család Lengyelországba menekült. Rudolf császár később megkegyelmez a családnak, és Balassi főajtónálló lesz udvarában.

Az Erdélyi Fejedelemség ellen hadba vonuló Balassi - miután foglyul ejtették ,de barátként fogadták - átállt Báthori Istvánhoz.

A vallás és a szerelem mellett a vitézi élet költészetének fő ihletője.

Hat évnyi reménytelen szerelem után (Losonczy Anna iránt, az Anna-versek ihletője ) feleségül veszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát. A hozománynak tekintett Sárospatakot elfoglalja, ám hamar el is veszíti. Újabb perek után házasságát érvénytelenítik, nagybátyja (Balassi András) teljesen kiforgatja vagyonából.

1586-ban katolikus hitre tér.

1587-88 a már özvegy Losonczy Anna ismét kikosarazta (Júlia-versek).

1594-ben Esztergom ostromában ágyúgolyó találja el a lábát, belehal sérülésébe.

Juhász Gyula (1883-1937)

A Nyugat első nemzedékének egyik jelentős tagja.

• Szeged: szülővárosa, ahol gimnáziumi tanulmányait is végezte. Pályája vissza-visszakanyarodott Szegedre.
• Budapest (1902-1906): A pesti egyetem magyar-latin szakos hallgatója. A fővárosi egyetemi ifjúság lelkes vezetője. Itt barátkozott össze Kosztolányival és Babitscsal.
• Máramarossziget (Románia)(1906), Szakolca (1911), Léva (Szlovákia), Makó : Vidéki tartózkodásának színhelyei. 1916-1921-ig pedagógusként dolgozott.
• Nagyvárad (1908): ide is tanárként került, A Holnap antológiának és a Holnap Társaság-nak a fő szervezője, itt ismeri meg Sárvári Annát, élete nagy szerelmét.
• 1918-20: az egyetemi évek után második, egyben utolsó aktív, termékeny korszaka. Egymás után 4 verseskötete is megjelenik.

Kötetei:

• Juhász Gyula versei 1907
• Új versek 1915
• Késő szüret 1918
• Ez az én vérem 1919
• Nefelejcs 1920-21
• Testamentom 1925
• Hárfa 1929
• Fiatalok még itt vagytok 1935

Lírájának jellemzője: impresszionista hangulatlíra

Milyen hatások érték eszmevilágát? A legkülönbözőbb gondolat rendszerek hatottak rá. Legjobban Nietzsche és a keresztény vallásosság, de hatott a marxizmus is.

Mi jellemzi költészetét? Az impresszionista líra egyik legjobb hazai képviselője. Legfőbb témája az emberi részvét, melyet változatos versformákban fejezett ki. A nosztalgia költészetének döntő fontosságú meghatározója. Minden élményt azonnal múlttá, elérhetetlenné távolít. A pillanatnyi benyomások, hangulatok visszaadására törekszik.

Tájversei:

• Magyar nyár 1918
• Tiszai csönd 1910
• Tápai lagzi 1923

Anna-versek:

• Milyen volt 1912
• Anna örök 1926

Impresszionizmus /impresszió= benyomás/

Elsősorban festészeti irányzat. Az irányzat első képviselői:

Manet (mané)

Monet (moné)

Renoir (rönoár)

Degas (dögá)

újításuk a festészetben: természethű ábrázolás elve, a pillanatnyi látvány kifejezése

Szokás beszélni irodalmi impresszionizmusról is.

Sajátosságai:

• pillanatnyi benyomásokat rögzítő hangulatképek
• erős hangulati hatásra törekvő leírások
• nyelvi jellemzői: névszókat, főleg színes jelzős szerkezeteket alkalmaz, főnevek, szinesztézia

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/juhasz.htm

http://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/juhasz.htm

Tiszai csönd: impresszinoista, tájleíró vers, amelyben a költő saját érzelmeit vetíti ki a tájra. 1-4. versszak az első egység, 5-6 versszak a második. A tájleírás hatásos költői eszközökkel idézi meg a táj elemeit, mozgás helyett hangok és színek teszik élővé a tájat és elmélyítik a csöndet és a sötétséget. Égi róna, égi tanya- metafora. Ballag már, tüzeket raknak- megszemélyesítés, hallgatják halkan- alliteráció. 5-6. vsz. a költő kerül a középpontba, a hajóhoz hasonlítja magát, a magányos tiszai hajók társává válik, de reménykedik, hogy a magány, a veszteglés időleges (a mát 2-szer i s megismétli. Mélabú jellemzi.

Milyen volt... : Témája egy nosztalgikus visszaemlékezés szerelmére. Megidézi Annát a haja szőkeségével, szeme kékjével és hangja selymével és ezeket természeti képekkel kapcsolja össze, a különböző évszakokból vett képekkel. (szőke-sárguló búza, szeme kékje-ég, hangja-sóhajtó rét) A vers bővelkedik szóképekben (hangja selyme -szinesztézia).

Anna örök: (múlt idő) látszólag nyugalomban számba veszi az emlékek elmosódását, viszont a mondatok áthajlása nyugtalanságról árulkodik. Jelen, bizonyítani akarja, hogy Annát elfelejtette, közönyt áraszt, a mondatok fegyelmezettebbé válnak, de aztán a szakasz végén tiltakozásba kezd. Jövő, az emlékek feledhetetlenségét hirdeti, feloldódik az erőltetett nyugalom (és-felsorolás), Anna véglegesen kiszabadul, a költő lelkén szinte szentként jelenik meg, imaként zárul a vers.

Tápai lagzi: a cím és a tartalom közözz ellentét van, a lagzira 2 sor utal csak. A vers alaphangulatát a "brummog a bőgő" sor ismétlődése adja meg. 1. vsz. negatív hanghatások teremtik meg a vers hangulatát, sötét színek a meghatározóak. 2. vsz. a komor paraszti élet bemutatása, nyári munka. 3. vsz. tél, nem csinálnak semmit az emberek. 4.vsz. a lagzi vége az élet vége, vízióvá válik, látja a halált, halotti tor válik a lagziból.

Órarend

16. A Horthy-korszak , A bethleni konszolidáció

1. Hatalmi tényezők a TK bukása után

a) átmeneti magyar kormányok (Peidl, Friedrich-kormány)

-visszavonják a TK rendeleteit, de tényleges hatalmuk nincs

-az antant nem ismeri el

b) román megszálló csapatok /a Duna vonaláig/

c) A TK-gal szemben Szegeden ellenkormány alakult

vezető: gr. Károlyi Gyula, honvédelmi miniszter: Horthy Miklós

támogatók: jobboldali hivatalnokok és tisztek

d) A D-Dunántúl ura: Nemzeti Hadsereg (katonai erő!!!)

fővezére: Horthy Miklós (a vh-ban ellentengernagy)

központja: Siófok

eszközük: fehérterror (1919-20), a kommunisták üldözése és kivégzése

A tiszti különítmények (Prónay Pál, Héjjas Iván vezetésével) sok gyilkosságot követtek el (kb. 5000)

2. Az antant célja: egy elfogadható magyar kormány létrehozása, amely végre aláírja a békeszerződést

3. A helyzet megoldása:

• a román hadsereg kiüríti Budapestet -> Horthy nov. 16-án bevonul a "bűnös" városba -> koalíciós kormány alakul (Huszár- kormány)
• 1920. január: a nemzetgyűlési választásokon a kisgazdapárt nyer (vez. Nagyatádi Szabó István)
• 1920. február: az új nemzetgyűlés visszaállította a királyságot, de a trónt üresnek nyilvánították (király nélküli királyság)
• 1920. március 1. Horthyt kormányzóvá választják jogai egy alkotmányos ország királyához hasonlóak -> M.o.-n helyreállt az alkotmányos rend, aláírhatták a békeszerződést -> megkezdődik a Horthy-korszak (1944-ig)

(királypuccsok: 1921. március

IV. Károly 1921. okt. budaörsi csata)

4. A Horthy-rendszer konszolidációja (=nyugodt, rendezett közállapotok létrehozása)

a) a Teleki-kormány (1920-21)

b) a Bethlen -kormány (1921-31)

a) Teleki-kormány

vezetője: gr. Teleki Pál (erdélyi arisztokrata család sarja, földrajztudós, a szegedi kormány tagja)

Intézkedései:

• fellép a szélsőségek ellen (KMP betiltása, különítmények feloszlatása)
• numerus clausus (zárt szám) 1920. - a felsőoktatásban minden nemzetiséget országos arányszámának megfelelő nagyságban szabad csak felvenni. Mindenek előtt a zsidókat sújtja: max. 6 %-a lehet a létszámnak.
• Nagyatádi-féle földreform /jelképes/, de a parasztság hálás érte, a megművelt föld kb. 6%-át osztották ki törpebirtokok formájában (411 ezer igénylő, ebből 301 ezer szegényparaszt)
• Vitézi Rend megalapítása: a vh-ban és az ellenforradalmi rendszerben érdemeket szerezett tisztek, katonák vitézi címet és vitézi telket kaptak (átlag 20-50 hold, öröklődő)

célja: a kormányzót támogató hívek megszerzése

támogatói: úri középosztály (tisztek, hivatalnokok, értelmiség)

leváltásának oka: elfogadta volna IV. Károly visszatérését, ezért Horthy leváltja

b) A Bethlen-kormány

vezetője: gr. Bethlen István (erdélyi arisztokrata család sarja)

Magát a "konzervatív demokrácia" hívének mondta, ahol az országot a kellő vagyoni alappal és fejlett nemzeti öntudattal rendelkezők irányítják, tehát az arisztokrácia és a birtokos nemesség, de nyit a középrétegek felé is.

Intézkedései:

a) politikai konszolidáció

• erős, állandó kormánypárt (Egységes Párt) létrehozása a Kisgazdapártba való belépéssel →
  átveszi az irányítást
• megegyezik a szoc. demokratákkal (SZDP) -BETHLEN-PEYER PAKTUM (1921) -legalitást és választójogot kapnak, de nem szervezkedhetnek a földmunkások és közalkalmazottak körében
• detronizáció -1921. november 6. a Habsburg ház trónfosztása
• új választójogi rendelet: nyílt szavazás (Bp és 10 városon kívül) és csökkentik a választásra jogosultak körét (pl. műveltségi cenzus)
• a parlament átszervezése, visszaállítják a felsőházat
• "rendtörvény" 1921. III. törvénycikk → tiltja a fennálló törvényes rend erőszakos megsemmisítésére irányuló szervezkedéseket

b) gazdasági stabilizáció

• 1924. népszövetségi kölcsön a gazdaság talpráállítására (250 millió aranykorona 20 évre; kötelezték a magyar kormányt a Nemzeti Bank létrehozására)
• 1927. az értéktelenné vált koronát felváltotta a pengő
• 1924-29 az ipari termelés 70%-kal emelkedett

c) külpolitika-nyitás

• cél: revízió-ehhez a nagyhatalmak támogatásának megszerzése, kisantant felbomlasztása
• 1922. M.o. belép a Népszövetségbe
• 1927. magyar-olasz szerződés, Olaszország támogatja a revíziót, mert Mussolini kevesli az I.Világháború után kapott területeket
• 1928. magyar-lengyel szerződés

Anglia stabilitást akar, Fr.o. antantbarát.

d) szociálpolitika

• társadalombiztosítás a munkások körében
• felszámolták az elcsatolt területekről elmenekültek nyomortanyáit

e) oktatás fejlesztése

• iskolák építése
• tornatermek
• az írástudatlanság csökken
• egyetemek bővítése
• miniszter: Klebelsberg Kunó

Babits: Jónás könyve

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/19het/esztetika/babits_jonaskonyve.html

1937-38. írta, egyik gégeműtétje előtt kezdte el. Élete utolsó nagy munkájának tartjuk ezt a művet. Jellemző témák a '30-as években: nemzetféltés, haláltudat, önbírálat. Már ekkor Magyarországon érződik a háború fenyegető veszélye.

Szerkezet:

1. rész Jónás küldetése

2. rész A cethal gyomrában

3. rész A ninivei munkálkodás

4. rész Az ítélet (Az Úr döntése)

1. Jónás feladata, hogy térítse meg a bűnbe esett niniveieket, különben az isten 40 nap múlva elpusztítja őket. Ő ki akar térni a feladat elől, nem érti mi köze van neki a világ bűnéhez és más bajához. Megbújik a hajófenéken, aztán egy magányos erdőszélre vágyik, végül tengerbe dobják, így isten haragja a vihar lecsendesedik. Az Ószövetségi történettel összehasonlítva itt a tengeri vihar leírása részletesebb, a Bibliában Jónás maga kéri, hogy vessék a tengerbe.

2. Jónás átgondolja az istenhez való viszonyát, tudatosul benne, hogy nem szállhat szembe az Úrral. Jónás partra érését naturalisztikus képpel jellemzi. Isten megmutatta erejét és hatalmát Jónásnak.

3. Megérkezik Ninivébe, 3 helyen is próbál téríteni, a kereskedők, színészek, és a királyi ház előtt. Groteszk módon írja le Jónás alakját, komikus, nevetséges, rongyos alakja ellentétben áll küldetésének komolyságával. Átkot szór a niniveiekre, aztán duzzogva elvonul a pusztába, hogy várja isten ítéletének beteljesülését. Jónás szembekerül azzal a ténnyel, hogy isten nem váltotta be az ígéretét.

4. Isten a jók miatt megkegyelmezett a rosszaknak is, nem pusztította el Ninivét. A tök hasonlattal világítja meg Jónásnak cselekedete értelmét, ha Jónás ennyire szánja az egy napot megért tököt, akkor hogy ne sajnálná isten az embereket. A pillanatnyi erkölcsvesztés nem lehet indok évezredes civilizációk ledöntésére. Látszólagos eredménytelensége ellenére Jónás tevékenysége mégsem volt hiábavaló, az esetleges büntetést és az ítéletet istenre kell bízni, vagyis a próféta szerepe az igazság kimondása a többi az isten dolga, ő képes megkülönböztetni egymástól a bűnt és az erényt.

"A szó tiéd a fegyver az enyém,

te csak prédikálj Jónás én cselekszem."

Műfaj: parafrázis (átdolgozás), lírai önéletrajz (Jónás sorsában saját útkeresését írta meg, az íróknak minden körülmények között fel kell emelniük szavukat az értékrombolás, a rossz ellen.)

-elbeszélő költemény

"Vétkesek közt cinkos aki néma."

Nyelvhasználat: bibliai kifejezések, régies nyelvtani alakokat használ (lőn, vala, futván), régies múlt idő, az archaizálás (régies) emelkedetté teszi a szöveget,
naturalisztikus kifejezések: okád, rühellé

Babits: Cigány a siralomházban

A második pályaszakaszhoz tartozik. A vers a '20-as évek Magyarországát idézi fel, az akkori helyzet tragikus voltát. A költő az első és második versszakban felidézi régebbi alkotói korszakait. A nagy formai műgonddal megírt verseket és a háborúellenes költészetét. Ezeket az utolsó két versszakban el is távolítja magától, hiszen a jelen helyzetben egyikkel sem tud hatni. A jelenben a költő tehetetlen, a költő könnyeivel küszködve vázolja a jelen helyzetet. Mérhetetlen fájdalommal veszi tudomásul az emberek nyomorát, akik még álmukból sem ismerik a jót és akiknek megváltás az öngyilkosság, a hálál nem riasztó végként van jelen, hanem megnyugtató végső pihenésként. Szomorú világ ez, jegyzi meg a költő, ahol nem önmaga áll a középpontban, hanem a többi "testvére" akik nyomorognak.

http://jazsoli5.freeblog.hu/archives/2008/11/09/Babits_Mihaly_Cigany_a_siralomhazban/

Babits: A gazda bekeríti házát

A költő ebben a versében elfordul a politikától, de a társadalomtól nem. A jelen helyzetet (ősz) hazugnak, barbárnak, hangosnak írja le, amitől elhatárolja magát. Ezzel szemben magát a kincses tavasz őrének fogja fel, aki védi a múlt értékeit (a csírázó magvat), hogy megmaradjon ez a jövőnek. A kert bekerítése kényszerű cselekvés, tehát amit külső indokok igazolnak. Sün életet él, így őrzi meg a tavasz értékeit, mint a középkori szerzetes a könyveket, a korcs nomádok elől. Bízik a jövőben amikor a léc katonák helyén orgona illatozik majd.

http://www.epa.hu/00000/00022/00381/11693.htm

Babits: Fortissimo

Ezért a verséért koboztál el a Nyugatot, őt pedig perbe fogták. 1920-41 közé tesszük a második pályaszakaszát. Előtérbe kerül a közösségi mondanivaló ezekben a versekben. Formai egyszerűsödés illetve a verset játékos kedv jellemzi. Sok versét súlyosbodó gégerákja miatt úgy írja, mintha az lenne az utolsó. Betegsége miatt sok az összegző jellegű vers.

http://epa.oszk.hu/00000/00022/00258/07637.htm

A nácizmus Németországban

1. Németország a háború után

• 1919-33. weimari köztársaság időszaka (demokrácia)
• gazdaságilag válság
• gyakoriak a merényletek, puccsok pl. 1923. müncheni sörpuccs (Hitler)
• Hitler börtönbe kerül (Mein Kampf)
• Dawes-terv segít az ország helyzetén
• 1929. (fekete csütörtök) világválság nehezíti a helyzetet /csökkentik a termelést, munkanélküliség/
• Hitler kihasználja a válsághangulatot, az emberek a szélsőséges mozgalmak felé fordulnak

2. Hitler és az NSDAP (Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt)

• minden társadalmi réteg számára ígért
• Nagy Német Birodalomban gondolkodott
• a Versailles-i béke megszüntetését akarta
• eszköze: demagóg (népbutító) propaganda
• tudatosan félrevezette az embereket
• az előítéletek szítása

1928. NSDAP több tízezer szavazatot kapa párt (1932. 14 millió szavazat)

3. 1933. január 30. Hitler hatalomra jutása

• Hindenburg nevezi ki (köztársasági elnök) kancellárnak
• felszámolja a több párt rendszert
• diktatúrát épít ki
• párton belüli ellenzékével is leszámol az SA vezetőivel E.Röhm "hosszú kések éjszakája"
• Hindenburg halála után: kancellár. államfő, Führer

4. A diktatúra pillérei

• propaganda (népszerűsítés)

→ sajtó, plakát, rádió,újságok, népszerűsítő filmek, Hitler képek, szimbólumok, jelképek,

→ nyilvános könyvégetéseket tartottak (demokrácia ellenesség pl. Thomas Mann)

• Erőszak:

→ gestapo (titkos államrendőrség)

→ SS (védőosztag-fekete ingesek)

→ koncentrációs táborok

→ pogrom 1938 „kristály éjszaka” zsidó üzletek elleni merénylet

• gazdasági sikerek:

→ bővül az ipari termelés

→ megszűnik a munkanélküliség

→ infrastruktúra fejlesztése

→ fejlődik az autógyártás

→ vegyipar

→ repülőgép gyártás

• Külpolitikai sikerek

1933. Németország kilép a Népszövetségből

1935. Saar-vidék birtokbavétele, általános hadkötelezettséget rendel el

1936. semleges Rajna-vidéket foglalja el

5. Ideológia

• demokrácia és kommunizmus ellenesség
• antiszemitizmus: zsidóellenesség 1935. nünbergi törvények
• fajelmélet: a történelmet a fajok harcának fogja fel, különbséget tesz az emberi fajok között, kultúrateremtők (germánok), kultúrahordozók (magyar, szláv), kultúrarombolók (zsidó, néger, cigány, homokos, fogyatékos)
• élettérelmélet: a Nagy Német Birodalom megteremtése, Kelet felé való terjeszkedés jogosan
• Vezér (Führer) elv: mindenki feltétlen engedelmességgel tartozik felé

A gyarmati világ megrendülése

• Anglia és Fr.o. kiterjesztették gyarmatbirodalmukat a volt német gyarmatokra és az Oszmán Birodalom arab területeire (elméletileg ezeket az országokat a Népszövetség „felügyeli”)
• Közel-Kelet: az angolok lázítják az arabokat függetlenséget ígérve (arab nacionalizmus)
• engedélyezték az angolok a zsidóság betelepülését Palesztinába (cionista mozgalom „zsidó otthon”) → ARAB ↔ ZSIDÓ konfliktus → terror
• török reformok
• Perzsia angolok, szovjetek a hadseregre támaszkodva függetlenséget, majd reformokat (állam és az iszlám szétválasztása, európai viselet) → monarchikus katonai diktatúra
• Egyiptom (angol) részleges függetlenséget adtak, a Szuezi-csatornát katonai ellenőrzésük alá vonták
• az angolok teret adnak gyarmataik gazdasági megerősödésének
• India: függetlenségi mozgalom -Gandhi → erőszakmentes mozgalma, fellép a kasztrendszer ellen
• 1931. westminsteri statútum – Brit Nemzetközösség → India nem kapta meg a függetlenséget (ezzel szemben Kanada, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland)
• nyitott kapuk elve (angol) Kína miatt
• Japán megszerezte a németek kínai területeit, terjeszkednek Kínában
• Japán felsőbbrendűség és Nyugat-ellenesség → csendes-óceáni világbirodalom
• 1921. Kínai Kommunista Párt ők is földet ígérnek a parasztoknak

A nagy gazdasági világválság (1929-1933)

Előzménye: 1924. Dawes-terv, az USA támogatja Európa gazdaságát → Európa gazdaságilag függ az USA-tól

• 1924. okt. 24. Fekete csütörtök
• összeomlik a New York-i tőzsde
• az emberek meg akarnak szabadulni az értéktelen részvényektől
• az árak zuhanni kezdenek

Válság oka: túltermelés

• az USA túlzott befektetései
• a piacok beszűkülése miatt

A válság kibontakozása: az iparban kezdődik, az üzemek bezárnak vagy csökkentik a termelést → munkanélküliség → nincs vásárlóerő → eladhatatlanok az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek is → a mezőgazdaság válsága → bankok csődje → pénzügyi válságit idéz elő → politikai válság, kormányok bukása

A válság terjedése: világválsággá fejlődik, gyorsan terjed Európára

• az USA visszavonja a külföldi hiteleit
• sok európai bank csődbe megy
• az országok magas behozatali vámmal védik kereskedelmüket
• visszaesik a világkereskedelem

A válságra adott válaszok:

Anglia, Fr.o.

• visszafogják a termelést
• kényszer takarékossági intézkedések
• gyarmataikra támaszkodnak

Németország: előretörnek a szélsőséges pártok → Hitler hatalomra jut

USA: 1932. elnök Roosevelt megoldást talált a válságproblémára NEW DEAL programjának neve

• az állam beavatkozik a gazdasági életbe
• célja: nőjön a vásárlóerő, hiszen akkor nőhet a termelés

KEYNES elméletére épít (angol közgazdász)

• közmunka programot indít (hidak, gátak, folyamszabályozás, repterek, autópályák) ezzel csökkenti a munkanélküliséget
• kibővítik a munkások jogait (bérminimum, TB, segélyek)

Babits: Húsvét előtt

Egyik háború ellenes verse, a Zeneakadémián rendezett egyik Nyugat-esten hangzik el.

A költő úgy érzi, hogy szólnia kell a háborús pusztítások ellen. A vers az expresszionizmus jegyeit mutatja , a szabad versforma, a soráthajlások, a mozgalmasság, az igék, az erőteljes tartalom mind erre utalnak.

Cím: utal a versírás időpontjára, a húsvét a feltámadás, a megváltás lehetőségét jelenti

Szerkezete: 1-8 vsz és utolsó 4 vsz.

A vers érzelmi tetőpontja amikor kimondja, hogy elég volt.

„Ha kiszakad ajkam akkor is...” verssor ismétlésre épül, ez adja meg a versegység ritmusát. A háborút a malom metaforával írja le, erőteljes képekkel jeleníti meg a háború borzalmát, amely nemzeteket, embereket tarol le és töri szét a hitet. Szörnyű, hogy márciusban nem a tavaszról, az újjászületésről kell énekelni.

A versegység hangulata zaklatott, változó modalitású mondatok találhatók benne, a feszültség egyre fokozódik, hogy aztán elérjen majd az elég kimondásához.

Az igazság kimondását kötőszók nélküli felsorolás előzi meg.

Második egység, rövid sorokból áll, nyugodtabb, falusi népek köszöntőjére emlékeztet minket. A békéről szól, felejtésen, megbocsátáson alapuló békét hirdet, E/1-ből átvált T/1-be.

Sztálini Szovjetunió

1. Orosz.o. A háború után

politika

• Lenin és a bolsevikok proletárdiktatúrája
• az antant intervenciója (külső beavatkozás)
• 1922. megalakul a Szovjetunió

gazdaság

• válság, éhínség, jegyrendszer → hadikommunizmus rendszere:

→ kikapcsolja a piacot, az állam szervezi meg a gazdaságit, nincs kereskedelem

→ beszolgáltatási rendszer

→ üzemek államosítása

→ → munkáslázadások, katonák és parasztok lázadása mutatta, hogy probléma van

2. Az új gazdaságpolitika, NEP

• fellendítette a gazdaságot, kereskedelmet, pénzforgalmat pl. : a kisüzemeket visszaadták a tulajdonosoknak, megszűnt a kötelező beszolgáltatás, a jegyrendszer

3. Sztálin (acélos)

Grúz születésű, korán kapcsolatba kerül a marxizmussal ill. a bolsevizmussal, csatlakozik Leninhez, de az 1917-es forradalomban nincsen nagy szerepe. A forradalom után tagja a szovjet párt és az állami vezetésnek, néhány évig nemzetiségi biztos.

1922-től az SZKP főtitkára, az igazi térnyerése 1924. Lenin halála után kezdődik.

A párt élére triumvirátus kerül: ZINOVJEV, KAMENYEV, Sztálin

jelszava: szocializmus és kommunizmus egy országban

-az állami tulajdonra és az állam közvetlen gazdasági szerepvállalására épít általában

4. Sztálini gazdaság

- szövetkezesítés (termelő vagy állami gazdaságokba kell beadni a földet)

- kulákság felszámolása (eredetileg gazdag parasztot jelentett)

- az iparosítás erőszakos fejlesztése (bányászat, nehézipar, energiaágazat)

→ növelték a katonai erőt

→ ideológiailag biztosították a munkásosztály hatalmát

→ az élelmiszeripart és a könnyűipart nem fejlesztették

→ tervgazdálkodás: 5 évre (mennyiségi termelés, nem minőségi → sok selejt)

5. Sztálinizmus

- totális diktatúra, nem csak a politikában, hanem a társadalomban és a kultúrában is

1929.-től megjelenik a személyi kultusz (Sztálin 50 éves) /személyének elvtelen dicsőítése és minden eredmény Sztálinnak való tulajdonítása/

-terror és a félelem időszaka

- a '30-as években gyarapodnak a GULAG -ok (munkatáborok, átnevelők) a kulákokat vitték ide

- kb. 20 millió ember esett áldozatul a rendszernek

-1934-től kezdődnek a koncepciós perek (koholt vádakkal) / lefejezteti a tisztikart, a titkosszolgálatban tisztogat, hírhedt főügyész: VISINSZKIJ, belügyi népbiztos: BERIJA/

1936. Új alkotmány a Szovjetuniónak , felépült a szocializmus

Külpolitika

1922. rapallói szerződés: helyreállítják a diplomáciai kapcsolatot Németországgal

1933.USA diplomáciai kapcsolat

1934. Szovjetunió belép a Népszövetségbe

1935. Fr.o-gal kötnek szerződést: katonai segítségnyújtás és meg nem támadási egyezmény

1939. aug. 23. meg nem támadási szerződés Németországgal

Babits Mihály élete "poeta doctus" /tudós költő/

• Szekszárd: Babits szülővárosa, 1883. nov. 26-án született
• Budapest, Pécs: elemi iskoláinak színhelye volt, Bp-en: bölcsészkar magyar-latin szak, Pécs: gimnázium
• Baja, Szeged, Fogaras, Újpest, Budapest: Tanári pályájának állomásai, a legtermékenyebb éve /költőileg/ a fogarasi 3 év volt, utált Fogarason lenni, Újpesten a Könyves Kálmán gimnáziumban tanított
• Háború, forradalom: szívműködési rendellenessége miatt felmentik a katonai szolgálat alól
• Tanner Ilona: Babits felesége, írói álnévként Kazinczy feleségének nevét, a Török Sophie-t választotta
• Baumgarten Ferenc: Egy magyar származású, de Németországban élő esztéta, aki végrendeletében egy alapítványt hozott létre. A Baumgarten-díj kurátora /döntnöke Babits Mihály lett.
• Nyugat: A Nyugat c. folyóiratnak egészen haláláig a szerkesztője volt.
• Kurátorsága és a szerkesztői állás hozzájárult ahhoz, hogy Babits a kor irodalmi vezéregyéniségévé váljon.
• San Remo-díj: 1940-ben vehette át az olasz állam kitüntetését Dante- fordításáért
• 1941. augusztus 4.: Babits halálának időpontja. Gégerákban halt meg Budapesten.

verseskötetei:

• Levelek Iris koszorújából (1909)
• Herceg,hátha megjön a tél is ! (1911)
• Recitatív (1916)
• A nyugtalanság völgye (1920)
• Sziget és tenger (1925)
• Az istenek halnak, az ember él (1929)
• Versenyt az esztendőkkel (1933)

Prózai művei:

• A gólyakalifa (1913)
• Timár Virgil fia (1922)-> lélektani regény
• Kártyavár (1923) családregény
• Halálfiai (1927) családregény
• Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (1933) utópia
• Hatholdas rózsakert (1933) -> novelláskötet

Mely kötetek jellemzik s tanulmányíró Babitsot?

• Petőfi és Arany (1910)
• Az ifjú Vörösmarty (1911)
• A férfi Vörösmarty (1911)
• Tanulmány Adyról (1920)
• Az európai irodalom története (1936)
• Jónás könyve (1940)

Műfordításai:

• lefordította Shakespeare egy kései darabját: A vihar-t (1916)
• Pávatollak /műfordítás-kötetének címe/ (1920)
• lefordította Szophoklésztól az Oidipus király-t (1942)
• Az Isteni Színjáték lefordítása volt fordítói munkásságának a megkoronázása. A teljes Színjátékot sem Babits előtt sem utána nem fordította le senki magyarra.

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Babits.htm

Fasizmus és a tekintélyuralmi rendszerek kialakulása

1. Olaszország

• Fr.o Szerb-Horvát- Szlovén Királyság megerősíti
• az olasz gazdaság kimerült
• nyomor
• Délen földfoglalás
• Északon gyárfoglalások
• egymást követő kormányok nem tudtak úrrá lenni a helyzeten
• Fiumét az olasz nacionalisták önkényesen elfoglalták 1923, Korfut, 1927. Albániát, 1935-37. Etiópiát

2. A fasiszták hatalomra kerülése

1921. kommunista párt ↔ Nemzeti Fasiszta párt szélsőjobb (szocialista) Mussolini /kisemberek felkarolása, nemzeti felemelkedés, felfegyverzett félkatonai csoport a feketeingesek/

- Rómába menetelés → „fasiszta forradalom” → 1922. okt. Mussolinit a király miniszterelnöknek nevez ki

3. Fasizmus

a) eredetileg Mussolini mozgalmát jelentette a '20-as években, szélsőjobboldali diktatórikus mozgalom ill. hatalmi rendszer

b) ideológia

• vezérelv (ducse)
• szembenállás a polgári demokráciával
• kommunizmus ellenesség

NACIONALIZMUS: a nemzeti közösséget faji közösségként határozza meg, ebből kizár más népeket

SOVINIZMUS: szélsőséges nacionalizmus, amely a nemzeti felsőbbrendűséget hirdeti és más népek ellen gyűlöletet szít

szociális demagógia (népbutítás)

ETATIZMUS: mindenek előtt az állam, az állam teljhatalma

c)

• a hatalom gyakorlás sajátos módját
• jogállam felszámolása
• a fasiszta párt és az állam összefonódását

4. Fasiszta állam

Mussolini

• felszámolta az alkotmányosságot
• a parlamentet
• a pártokat
• a szabad sajtót
• államosítások
• állami ellenőrzés alá vonták a szakszervezeteket → KORPORÁCIÓS RENDSZER
• erőszakos rendfenntartás

• fejlesztette a gazdaságot
• kiterjesztette széles néprétegre az állami gondoskodást
• utak, csatornák, lakások, épületek, mocsárcsapolás
• munkanélküliség legyőzése, közmunkák
• megtöri a maffiát

TOTÁLIS DIKTATÚRA: az élet minden területén és a gazdaságban megjelenő diktatúra

PÁRTÁLLAMI RENDSZER: az állam és a párt összefonódik.

1929. Lateráni egyezmény

• konkordátumot kötött a pápasággal
• elismeri a Vatikán függetlenségét
• államvallássá nyilvánítja a katolikus vallást

Babits Mihály: Levelek Iris koszorújából

L'art pour l'art költőként kezdi, igazi formaműésznek számít, tökéletes mesterségbeli tudásra törekszik, nagy gonddal dolgozza ki rímtechnikáját, figyel a versformára, a verslábakra.

Kedveli a szigorú versformákat pl. A lírikus epilógia (szonett).

Témaválasztása is a művészetek világából történik, nem saját érzéseinek elmondása a fő célja, hanem az olvasóban akar érzelmeket kelteni, a művészien megformált gondolatok segítségével.

Távol tartja magát társadalmi- politikai témáktól, első pályaszakaszát témák, hangulatok, hangnemek, versformák gazdagsága jellemzi.

Első verseskötete Levelek Iris koszorújából, ami a kötet formai sokszínűségére utal. A kötet egyik ars poeticája az In Horatium c. ódája, amelyen erőteljesen érződik az antik műveltség hatása (filozófiai ismerete, antik szavak, műveltség, versforma).

A költő saját igazságához jut el a versben, a tömeggel szemben állva.

A versnek újra és újra meg kell újulnia, de a hagyományoktól sem szabad elszakadnia. A változást dicsőíti a versben, a megelégedéssel, az aranyközépúttal szemben a soha meg nem elégedést.

A Messze... messze... c. költeménye impresszionista stílusban íródott, képeslapszerű jellemzéseket olvashatunk az országokról.

A lírikus epilógia c. elégia filozófiai tartalmú,a szubjektív idealizmus hatása érződik rajta. E szerint a világ megismerhetetlen, mi látjuk olyannak amilyen. A műben a tehetetlenség panasza szólal meg, hiszen a költő a mindenséget akarja megverselni, de csak önmagáig jut el. Ki akar törni személyisége börtönéből, de vak dióként mégis bezárva kell élnie.

Kosztolányi: Édes Anna

Műfaj: lélektani kisregény, a történelem, a politika a háttérben van jelen

Keletkezés: A regény alapötletét a felesége adta, egy tökéletes cseléd megöli a gazdáit.

1926-ban kezdte közölni a Nyugatban folytatásokban.

Idő: 1919. július Kun Béla elrepül a Szovjetunióba

Helyszín: Budapest- Vizyék háza

Téma: Anna útja a gyilkosságig, cselédtéma

Szerkezete

Bevezetés: megismerjük az időt, a hátteret, a szereplők többségét, kivétel Annát

Bonyodalom: Vizyné új cselédet akar

Kibontakozás: Anna megérkezése és munkája Vizyéknél

Megoldás: Anna elítélése

Anna késleltetett megjelenésének dramaturgiai funkciója van, hiszen egyre kíváncsibbak vagyunk a tökéletes cselédre.

Szereplők

érték:

Moviszter doktor: bölcs, igazságok kimondója, a humánum, az értékek védelmezője, ő az aki felismeri, hogy Annával gépként bántak

érdekemberek

Vizyné: életének a lényege a legjobb cselédet megtalálni

Vizy: politika, karrier

Ficsor: köpönyegforgató, haszonleső

Jancsi: kihasználja Annát a testi élvezetekért,, szórakozás mindenek felett

Druma és Tatár szerepük a műben, hogy különböző állásfoglalásokat tesznek, a cselédkérdésről, a politikáról.

Anna: „eszményi cseléd” -Vizyné szemében

• jól dolgozik, nem lop, keveset eszik, nincs ismerőse, nem megye el sehova

• félárva, fiatal, vézna parasztlány

• nem akar eljönni a régi munkahelyéről

• már az első alkalommal ösztönösen taszítja a hely (kámfor)

• eltiltják a többi cselédtől

• tesztelik, hogy lop-e

• beleszól a magánéletébe, a kéményseprős, érzelmileg zsarolja Vizyné

• személyes sértésnek veszi, ha beteg mer lenni Anna

• érzelmileg kihasználja Jancsi, játékszerként tekint rá, lelketlenül elhajtatja magzatát

• nem emberként, hanem gépként bántak vele

Az elfojtott érzelmek, az elszenvedett megaláztatások, végül kitörnek és gyilkosságba torkollanak. A lelki sérelmek kihatnak a testére is, megbetegszik, hullik a haja, arca megcsúnyul.

A műben 3 legendával is találkozunk, az elején Kun Béla, a közepén Anna a mintacseléd és a végén Kosztolányiról olvashatunk.

Azt boncolgatja ezzel, hogy a dolgok megítélése viszonylagos, nézőpont kérdése a körülöttünk lévő helyzet értékelése.

A két Világháború között Európa a '20-as években

1. A háború után

• A győztes országok gazdaságilag kimerültek, eladósodtak, válságban vannak.
• Anglia és Fr.o. Az USA adósa
• Német.o. Pénzhiányában nem tudja kifizetni a hadisarcot
• az USA a Dawes-tervvel 1924–ben próbálja Európa gazdaságát helyreállítani, viszont így függésbe kerül az amerikai gazdaságtól

Anglia

• gazdasági válság
• az USA adósa
• a megszerzett gyarmatok lehetőséget adnak viszálykodásra Fr.o.-gal
• az írek elszakadási törekvése 1921. Ír szabad állam
• Anglia szeretné kibékíteni Fr.o és Német. o.

Franciaország

• gazdasági válság
• USA adósa
• ellenfélnek látja a németeket, 1923. Ruhr- vidéki „kaland” megszállják

Németország

• háborús vereség
• 1919-33. Weimari köztársaság polgári demokratikus állam
• 1924. Dawes-terv elindítja a gazdaság fejlődését

OMM

• szétesett több önálló államra

USA

• a háború után világpolitikai aktivitása csökken, izolacinizmus (elszigeteltség) politika
• 1921-22. a Washingtoni- konferencia
• rendezik a Távol-Keleti helyzetet
• Kína szabad állam
• szabályozzák a tengeri fegyverkezést
• viszont a '20-as években kölcsönt ad Európának
• 1929. Young -terv német jóvátételi kérdés lezárása

2. Nemzetközi politikai kapcsolatok

1925. Locarnói konferencia

• kijelölik és rögzytik Német.o. Ny-i határait
• megtiltják a háborút Német.o., Fr.o. És Belgium között

1926. Népszövetségbe felveszik Németországot

• nagy szerepe van → G. Stresemann külügyminiszter

1928. Kellagg- Briand paktum (amerika-francia)

• 62 ország írta alá a béke paktumot, lemondanak a háborúról, viszont minden államnak joga van megvédenie magát ha megtámadják

Kosztolányi:Szeptemberi áhitat

A költő utolsó költeménye, hattyú dal, amikor megírta ezt a verset túl volt már pár műtéten, újra reménykedni kezdett, kései szerelem is megérinti lelkét.

Nem istenhez fordul, hanem a szeptemberi Naphoz (télre való készülődés). A költő úgy érzi, hogy joga van még ahhoz, hogy éljen, nincsen nagy vágya, csupán még egy kis ideig élni, Gyermeki rácsodálkozással szinte újra felfedezi a körülötte lévő világot, apró részletességgel az élet szépségét érzékelteti elsősorban. A halál szemszögéből nézve még a csúnya, a fájdalom is széppé változik. A vers vége zaklatottabbá válik a kérdések is ezt mutatják, hogy aztán az utolsó szakaszban határozottan lázadjon az elmúlás és a rohanó idő ellen. Kosztolányi élete végén megtalálta azt a kincset amit keresett, az élet értelme maga a létezés, a mindennapi csodák.

Kárpát-medence a római korban – Pannónia története

Az első városok is a két útvonal mentén épültek: például Emona (ma: Ljubljana), Savaria (ma: Szom­bathely), Scarbantia(ma: Sopron) a Borostyánút mentén. Ké­sőbb a limes kiépülésével katonai táborok, és mellettük városok alakultak ki, a Duna vonalán, pl. Vindobona (ma: Wien), Aquin­cum (ma: Obuda). Aquincum esetében a romok megtekintésekor láthatjuk a katonai és a tőle jól elkülönülő polgárvárost. A védelmi vonalat Marcus Aurelius idején érték az első na­gyobb támadások. A betörő germán törzsekkel hosszú és véres harcokat vívtak a rómaiak szerte a Kárpát-medencében. A győzelem, majd a béke fellendülést hozott, mert növelték az itt állomásozó légiók számát, megerősítették a Limest, s a Duna bal partján is erődöket emeltek. Ilyen erőd romjait láthatjuk ma az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. A határ menti germánokat és az Alföld szarmatáit szövetségi rendszerbe illesztve igyekeztek féken tartani. Előrehaladt a városiasodás, kicsiben és egyszerűbb kivitelben Róma épületeit másolva épültek a paloták, amfiteátrumok (Óbuda), mint szerte a birodalomban. A tartomány vezető rétege romanizálódott, s nőtt a betelepülők száma, de a népesség zöme megőrizte eredeti szokásait. A jelentős katonai erő állomásozása növelte a provincia katonai és politikai jelentőségét, s a birodalom belső zavarainak növekedésével az itteni légiók is beleszóltak a küzdelmekbe. Így lett Pannónia helytartójából, Septimius Sevyrusból római császár. A katonákkal a keleti vallások is behatoltak vidékünkre, Ízisz- (Szombathely) és Mithras-szentélyek épültek, s terjedőben volt a kereszténység (Pécs).

A KERESZTÉNYSÉG SZÜLETÉSE

http://www.tortenelems.eoldal.hu/cikkek/az-okori-roma/a-keresztenyseg-szuletese.html

I. A kereszténység gyökerei

- A kereszténység a birodalom egyik keleti, Júdea nevű provinciájában született.

- A keresztényég gyökerei az itt élő zsidó nép egyistenhívő vallásában találhatók meg.

- A súlyos adók és kegyetlenkedések miatt elégedetlen lakosság a Messiás (Megváltó) eljövetelére várt.

II. Jézus Krisztus élete, tanításai és halála

(1) Jézus élete

- Az augustusi népszámlálás miatt Betlehem városába vándorló Mária és József gyermekeként született, egy istállóban.

- Pásztorok és napkeleti bölcsek hódoltak a kisded előtt, kinek születését csillag jelezte.

- Heródes, a zsidók királya féltette trónját, és megöletett minden két évnél fiatalabb gyermeket.

- József és családja Egyiptomba menekült és csak Heródes halála után tértek vissza Júdeába.

- Jézus gyermek- és fiatalkorának további éveit Názáret városában töltötte.

(2) Jézus tanításai

- 30 éves korában kezdett tanítani.

- Legfontosabb tanítása az egyetemes szeretetről (Isten és az emberek szeretete) szólt.

- A tevékeny szeretetet (adakozás, segítségnyújtás), a megbocsátást, az emberek egyenlőségét és a szegénységet hirdette.

- A törvények formális betartása helyett a belső tisztaság elérésére buzdította tanítványait.

- Az elérendő cél a Menny, Isten országa.

- Bár szintén egyistenhitet hirdetett, Jézus tanításai eltértek a zsidó vallás törvényeitől.

(3) Jézus halála

- Jézus híveinek száma egyre nőtt.

- A zsidó főpapok veszélyesnek tartották az új tanokat.

- A Jeruzsálembe érkező Jézust elfogatták, majd a római helytartó (Pilátus) halálra ítélte.

- Hosszú, szenvedésekkel teli úton (passió) jutott el Jézus a Golgotára, ahol keresztre feszítették.

- A halála utáni harmadik napon sziklasírjából eltűnt a holtteste (feltámadt), s a későbbiekben többször megjelent követői előtt.

III. Mi hát az igazság?

- Jézus életéről a keresztény vallás szent könyve, a Biblia Újszövetség részének evangéliumai szólnak.

- Más, történeti jellegű munkák (Flavius, Tacitus, Suetonius, Plinius) is megerősítik, hogy Jézus Krisztus létező személyiség volt.

- A tudomány mai állása is elfogadja ezt, ám Jézus születésének időpontja máig bizonytalan (valószínűleg Kr. e. 8 és 4 között születhetett).

- Csodás tettei, isteni származása (Isten fia) és feltámadása a keresztény hit alapelemei, s a teológia tárgykörébe tartozik.

http://erettsegizz.com/tortenelem/a-keresztenyseg-kialakulasa-es-terjedese/

A kereszténység kialakulása és terjedése

Jézus Krisztus: i. e. 8-4 körül született Betlehemben, Augustus császár idején. 30 évesen kezdi nyilvános működését Galileában. Hirdeti a felebaráti szeretetet, a szegények, elesettek segítését, szegénységet, Isten országáért vállalt megpróbáltatásokat. Hároméves működés után keresztrefeszítik -> világ megváltása.

Pünkösd: az apostolok feladata a hit terjesztése.

Krisztus halála utáni 300 év: keresztényüldözések tíz nagy hullámban. (Első: Néró császár, Róma felgyújtása, 67; utolsó: Diocletianus császár, 303-304). Az üldözések okai: nem végeztek császárkultuszt, nem imádták a pogány isteneket, szegénységet hirdették, rabszolgaellenesség.

Szent Pál: római polgár, zsidó rabbi. Keresztényüldöző eredetileg, a damaszkuszi úton megtér. Hirdeti, hogy beteljesült az írás. Első zsinat: 50, Jeruzsálem: a pogányoknak nem kell körülmetélkedniük. (14 apostoli levelet írt.) 67: Péterrel együtt kivégzik. (Pált lefejezik, Pétert fejjel lefelé keresztre feszítik.)

Korai keresztény központok: Róma, Jeruzsálem, Antiochia, Korintus, Efezus.

Hitvallás megszövegezése, hierarchia kiépítése, Szentírás kanonizálása.

Nagy Konstantin: 312-ben harcra készül Maxentius ellen. Előtte álom: „Tonto Nika=E jelben győzni fogsz” à kereszt kerül a pajzsokra.

313: Milánói ediktum – szabad vallásgyakorlat a keresztényeknek (a római vallással egyenrangú lett)

325: ő hívja össze a Niceai Zsinatot. Ő elnököl ezen. (Caesaropapizmus: a császár beleszól az egyház életébe.)

380: Nagy Theodosius császár államvallássá teszi a kereszténységet

1054: keleti egyházszakadás.

Teológiai okok:

• -római pápa fennhatóságát nem fogadják el
• Filioque kiegészítést nem fogadják el (A Sztlélek az Atyától és a Fiútól származik)
• kovászos kenyér keleten, kovásztalan nyugaton

Személyes okok:

• XI. Leó pápa és Kerullairosz pátriárka személyes ellentéte.

Politikai okok:

• A Frank Birodalom bukása után nincs, aki megvédje a pápai államot.
• Ellentét a bizánci császár és a német-római császár közt.

A pápa és a pátriárka kölcsönösen kiközösítik egymást, melyet csak a II. Vatikáni zsinat után, 1965-ben vontak vissza. A nézetkülönbségeket nem tisztázták. A közeledés csak a 20. sz-ban indult, de nehéz az ortodox pátriárkák egységességének hiánya miatt.

Forrás: történelem érettségi tételek | Érettségi