A Biblia
A Biblia szó jelentése: könyvek. A többes szám jelzi, hogy nem egy mű, hanem különböző korokban keletkezett írások gyűjteménye. A legrégebbiek a Kr. e. XII. században keletkeztek, a legkésőbbiek a Kr. u. I. században. A Biblia két fő része a Krisztus előtti korban keletkezett Ószövetség és a Krisztus után keletkezett Újszövetség. A keresztények mindkét részt szent iratnak tekintik, míg a zsidóság csak az Ószövetséget.
Ószövetség
Héber nyelven íródott a Kr. e. XII-II. században. Az első öt könyv (Mózes öt könyve) a kezdetekről, az emberiség és a zsidó nép eredetéről beszél, s a legfontosabb törvényeket foglalja össze. Zsidó elnevezés szerint: Tóra.
Mózes öt könyve
A Biblia a teremtés történetével kezdődik: hogyan hozta létre Isten a világot. Egyetlen Istenről beszél, aki maga a leírhatatlan, csak önmagához hasonlítható Úr. Isten a semmiből teremti meg a világot, puszta akaratával.
A Teremtés könyve számol be az ősatyák életéről is, Ádámtól, Józsefig, a Kivonulás könyve pedig azt mondja el, hogyan szabadultak fel a zsidók a fáraók uralma alól, elmenekülve Egyiptomból. A másik három könyvben gyűjtötték egybe az ősi törvényhozók a mindennapok és a vallási élet, a higiénia és a táplálkozás, az emberi együttélés szabályait. Az aprólékos, szigorú törvénykezés a kor történelmi lenyomata. Örök érvényű szabálygyűjtemény viszont a Tízparancsolat, amely megfogalmazza az emberi erkölcs alapkérdéseit.
Történeti és bölcsességi könyvek
Józsue könyve a zsidó honfoglalást írja le: hogyan vezeti el Mózes utóda népét Kánaánba, az ígéret földjére.
A bölcsességek könyve a bibliai századok filozófiájának foglalatát jelenti. A világ „hiúságok hiúsága”: az ember veszendő dolgok után lohol, ezért eleve csalódásra van ítélve. Az Ószövetség legnagyobb bölcse: Salamon király.
Próféták
A próféták Isten küldöttei, hírnökei, akik az Úr üzenetét közvetítik az emberek számára. Négy nagypróféta van: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel, továbbá van tizenkét kispróféta.
A zsoltárok. Az Énekek éneke
A zsoltárok Istenhez szóló, énekelhető, verses imádságok. Ezen csodálatos költeményeknek alapeleme a gondolatritmus. A gondolatritmus azt jelenti, hogy egyes mondatok, mondatrészek, gondolatok szabályosan váltakozva ismétlődnek.
Csodálatos szépségű, sokszor érzékien e világi szerelmi vallomás ez. A szerelem allegorikusan értendő benne: Isten és a választott nép, Krisztus és az egyház hűségét, egymáshoz való ragaszkodást jeleníti meg.
Újszövetség
Az ószövetségi könyvek azzal bíztatják a hívőket, hogy el fog jönni a Megváltó, aki megszabadítja őket szenvedéseiktől. Ezekre a jövendölésekre hivatkozva nevezte magát az Augusztus korában fellépő Názáreti Jézus Messiásnak, Fölkentnek. Az ő születésével kezdődik időszámításunk, s az ő tanításait állítja középpontjába az Újszövetség. Fia által köt az Isten új szövetséget az emberekkel, minden néppel.
Az evangéliumok
Négy evangélista: Máté, Márk, Lukács, János írásaik az örömhírről (görögül: euangelion), vagyis Jézus tanításairól, csodás tetteiről számolnak be. Közülük az első három hasonló módon beszéli el a témáját, ezért ezeket szinoptikus (együttlátó) evangéliumoknak nevezzük. Mind a négy hangsúlyozza Jézus központi gondolatát: a szeretet főparancsát. Kereszthalála által személyesen törli el az emberiség bűneit, s teszi ezzel lehetővé az örök üdvösséget.
Apostolok Cselekedetei. Apostoli levelek
Jézus halála után küldöttei, apostolai vitték tovább tanítását a világba. Leveleikben a krisztusi tanokat értelmezik, s egyben eligazítást adnak az ősegyház alakuló közösségei számára. Feltételezések szerint János apostol írta a Jelenések könyvét is. A végítélet eljövetelét jövendöli meg: hogyan tér majd vissza, s választja szét a jókat és a rosszakat Krisztus.
Bibliafordítások
Az Ószövetséget hetven tudós fordította először görögre, ezért hetvenes fordításnak, Septuagintának nevezik. Az Ó- és Újszövetség első összekapcsolója és latinra fordítója Szent Jeromos volt, 400 körül. Latin nyelvű fordításának neve: Vulgata.
Bábel tornya
A Teremtés könyvében található. A Biblia szerint az emberiség kezdetben egy közös nyelvet beszélt. Noénak a vízözönt túlélő leszármazottai Bábel néven várost alapítottak, s ennek közepén akkora torony építésébe fogtak, amely – terveik szerint – az égig ért volna. Isten azért zavarta össze a beszédüket, mert megharagudott ezért a hiú próbálkozásért, nagyravágyásért, és így akarta lehetetlenné tenni a közös munkálkodást. Akarata valósággá lett: az emberek többé nem tudták megértetni magukat egymással, s a torony sosem készült el.
Ha az ember nagyravágyó, túlságosan is sokat képzel magáról, azt az istenek nem tűrik. A vakmerő remények, a gőg önmagát sodorja pusztulásba.
József története
A ószövetségi József Ábrahám dédunokája volt, Izsák unokája, Jákob fia. Tíz testvére valósággal gyűlölte őt, mert tudták, hogy Jákob kedvence. Titokban eladták hát idegen kereskedőknek a fiút, apjuknak pedig azt mondták, hogy vadállat tépte szét. Egyiptomban József előbb börtönbe került, mert egy főember felesége, Putifárné – igazságtalanul – azzal vádolta, hogy el akarta őt csábítani. Utóbb azonban, mikor kiderült róla, hogy remekül ért az álomfejtéshez, a fáraó bizalmasává vált.
A világ minden táján éhínség pusztított, csak a fáraó népe rendelkezett hatalmas készletekkel. Amikor József testvérei idezarándokoltak, hogy gabonát vegyenek, öccsük rögtön felismerte őket. Tőrbe csalta, megleckéztette bátyjait, s csak akkor bocsátotta el őket, amikor megbánták gonosztettüket. Ekkor egész népükkel Józsefhez költöztek, ettől kezdve a zsidók Egyiptomban laktak.
Történelmi tény, hogy Kr.e. II. évezred elejétől kezdve zsidók is éltek Egyiptomban. Egyiptomi forrásokban fönnmaradt a Putifárné-féle férficsábítás története. A történelmi feljegyzések is beszélnek egy Janhamu nevű zsidóról, aki a magtárak felügyelőjeként nagyon fényes pályát futott be a fáraó országában.
Tóbiás története
Tóbiást vak édesapja küldi egy távoli városba, ahol Sára él. Az apát vaksága teszi szerencsétlenné – Sárát egy gonosz démon, aki a vőlegényeit sorra megöli, akárhányszor is talál jövendőbelit magának. Egy folyóban áztatja lábait, mikor megjelenik egy hal. Kifogja a vízből, feldarabolja és megeszi. Rafael arkangyal tanácsára azonban az epéjét, máját és szívét elteszi. A máj és az epe elégetésével elűzi Sárától a démont, és boldog vőlegénye, majd férje lesz. Apja szemét pedig a hal szívével gyógyítja meg, aki így visszanyeri a látását.
Vallási, erkölcsi utalások: Tobit kegyes életet él Ninivében, Tóbiást az Úr akarata segíti, angyalán keresztül.
Dávid király
Dávid 77 zsoltárt írt, amelyet az összesen 150 műből az ő nevéhez kapcsol a Biblia. A műfaj elnevezése a görög pszaltérion szóból ered, ami húros hangszert jelent: ezzel kísérték az énekek előadását. Istent dicsérő himnusz, hozzá forduló egyéni vagy kollektív könyörgés, hálaadás.
Az Ószövetség hatása a művészetekre
Az 55. zsoltár sajátos átiratát, parafázisát a XVI. századi protestáns énekszerző, Kecskeméti Vég Mihály írta. Ennek szövegére komponálta híres Psalmus Hungaricusát Kodály Zoltán. Képzőművészetben: Michelangelo – Mózes, Dávid, Sixtusi kápolna.
Zenei feldolgozások: Haydn – A teremtés (oratórium), Sztravinszkij – Bábel (kantáta), Durkó Zsolt – Mózes (opera), Szokolay Sándor – Sámson (opera).
A magyar irodalomban a prófétai hang elsősorban Adyra hatott, bár a Jónás könyve révén az elsők közt említendő Babi8ts Mihály is.
Az Újszövetség
Jézus születése
Jézus születésének időpontja időszámításunk kezdetét jelenti. Az adatok azonban nem egyértelműek, így egy-két évvel előtte vagy utána születhetett csak Jézus. Ha csakugyan Heródes idejében született, akkor ennek meg kellett történnie legkésőbb Kr. u. 4-ben, hisz ebben az évben a király meghalt. Ha a Lukács által említett népszámláláskor született, akkor ez Kr. u. 5-ben történt.
A názáreti Mária szűzen szülte Jézust: apja a kinyilatkoztatás szerint maga az Isten. Mária férje, József odaadó nevelőapaként gondoskodott róla. Jézus születésének körülményei jelképes értelmet hordoznak:
Otthontalanul, szállást hiába keresve egy istállóban hozta őt világra Szűz Mária, s ebben már itt megmutatkozik, hogy Jézus a szegények, nyomorultak és üldözöttek isteneként jött a földre. Napkeleti királyok jönnek köszönteni a kis koldust, a rongyos istállóban fényes uralkodók borulnak a csecsemő elé.
Tanítása és csodatételei
Jézus uralkodni tudott a természeti erőkön, sőt halottakat támasztott fel. Ezek a csodák azonban csupán tanításait kellett, hogy hitelesítsék, hisz működésének értelme az emberek erkölcsének átformálása volt.
Kijelentéseiben új értelmet nyernek az élet eddig egyértelműnek hitt jelenségei, mert az Isteni Rend fényébe helyezi őket. Leghíresebb paradoxonait a Hegyi Beszédben mondja el:
„Boldogok a szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok a szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent…”
(Mt. 5,3-8)
Az evangéliumok másik alapvető műfaja a példabeszéd (parabola).
Tékozló fiú története: aki örökségét kikérve elhagyja az apja házát, és elvesztegeti vagyonát, majd koldusként tér haza. Az Isten megbocsátó szeretetét jelképezi, hogy az apa nemcak megbocsátja fia vétkét, hanem túláradó örömmel fogadja, és lakomát rendez a tiszteletére, mert hisz „halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült”.
Halála és feltámadása
Jézust és követőit a hivatalos zsidó egyház szakadároknak tekintette, mert bár Jézus gyakran hangsúlyozta, hogy az ősi vallásra támaszkodik, s azt nem elvetni akarja, hanem beteljesíteni, mégiscsak alapvetően új eszméket hirdet. A legfelháborítóbbak a személye körüli állítások lehettek, hisz Isten fiának, Istennel egylényegűnek mondta magát.
A zsidó főpap elhatározta, hogy leszámol vele, ezért az áruló júdást felhasználva feljelentette a római helytartónál, Poncius Pilátusnál. A vád a császár elleni lázítás volt, s bár Pilátus világosan átlátta, hogy Jézus tanítása nem politikai jellegű, csakugyan kivégeztette őt, keresztre feszítve. Ő azonban harmadnapra feltámadott, hisz Isten volt.
A feltámadás a legékesebb jele, bizonysága az öröklétnek. Ennek az eseménynek az ünnepe a húsvét, a tavaszi újjászületés, az élet győzelmének ünnepe. (Mint ahogy a karácsony a téli napfordulóval esik egybe, s ez megint csak a fény győzelmét jelképezi a sötétség felett.)
A keresztény rítus nagycsütörtökön emlékezik az utolsó vacsorára, nagypénteken a kivégzésre, majd nagyszombaton a feltámadásra. A pünkösd: a Szentlélek eljövetele. Jézus ugyanis halála után tanítványaira bízta tanításai továbbvitelét, s az ő támogatásukra elküldte a harmadik isteni személyt, a Szentlelket. Az isteni fénytől támogatott apostolok szavait nyelvi korlátok nélkül minden nép fiai megértették.
Az Újszövetség hatása a művészetekre
Irodalom: Mihail Bulgakov – A Mester és Margarita, Szent Pál-idézetek bukkannak fel Ottlik Géza és Esterházy Péter műveiben, Mészöly Miklós – Saulus.
Zeneművek: Bach – Máté-passió, Liszt Ferenc – Krisztus-oratórium, Berlioz – Krisztus gyermekkora, Haydn – Krisztus hét szava a keresztfán.
Képzőművészet: Michelangelo Pieta, Leonardo da Vinci – Utolsó vacsora.
