Nem istenhez fordul, hanem a szeptemberi Naphoz (télre való készülődés). A költő úgy érzi, hogy joga van még ahhoz, hogy éljen, nincsen nagy vágya, csupán még egy kis ideig élni, Gyermeki rácsodálkozással szinte újra felfedezi a körülötte lévő világot, apró részletességgel az élet szépségét érzékelteti elsősorban. A halál szemszögéből nézve még a csúnya, a fájdalom is széppé változik. A vers vége zaklatottabbá válik a kérdések is ezt mutatják, hogy aztán az utolsó szakaszban határozottan lázadjon az elmúlás és a rohanó idő ellen. Kosztolányi élete végén megtalálta azt a kincset amit keresett, az élet értelme maga a létezés, a mindennapi csodák.
2012. január 22., vasárnap
Kosztolányi:Szeptemberi áhitat
A költő utolsó költeménye, hattyú dal, amikor megírta ezt a verset túl volt már pár műtéten, újra reménykedni kezdett, kései szerelem is megérinti lelkét.
Kárpát-medence a római korban – Pannónia története
Az első városok is a két útvonal mentén épültek: például Emona (ma: Ljubljana), Savaria (ma: Szombathely), Scarbantia(ma: Sopron) a Borostyánút mentén. Később a limes kiépülésével katonai táborok, és mellettük városok alakultak ki, a Duna vonalán, pl. Vindobona (ma: Wien), Aquincum (ma: Obuda). Aquincum esetében a romok megtekintésekor láthatjuk a katonai és a tőle jól elkülönülő polgárvárost. A védelmi vonalat Marcus Aurelius idején érték az első nagyobb támadások. A betörő germán törzsekkel hosszú és véres harcokat vívtak a rómaiak szerte a Kárpát-medencében. A győzelem, majd a béke fellendülést hozott, mert növelték az itt állomásozó légiók számát, megerősítették a Limest, s a Duna bal partján is erődöket emeltek. Ilyen erőd romjait láthatjuk ma az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. A határ menti germánokat és az Alföld szarmatáit szövetségi rendszerbe illesztve igyekeztek féken tartani. Előrehaladt a városiasodás, kicsiben és egyszerűbb kivitelben Róma épületeit másolva épültek a paloták, amfiteátrumok (Óbuda), mint szerte a birodalomban. A tartomány vezető rétege romanizálódott, s nőtt a betelepülők száma, de a népesség zöme megőrizte eredeti szokásait. A jelentős katonai erő állomásozása növelte a provincia katonai és politikai jelentőségét, s a birodalom belső zavarainak növekedésével az itteni légiók is beleszóltak a küzdelmekbe. Így lett Pannónia helytartójából, Septimius Sevyrusból római császár. A katonákkal a keleti vallások is behatoltak vidékünkre, Ízisz- (Szombathely) és Mithras-szentélyek épültek, s terjedőben volt a kereszténység (Pécs).
A KERESZTÉNYSÉG SZÜLETÉSE
http://www.tortenelems.eoldal.hu/cikkek/az-okori-roma/a-keresztenyseg-szuletese.html
I. A kereszténység gyökerei
- A kereszténység a birodalom egyik keleti, Júdea nevű provinciájában született.
- A keresztényég gyökerei az itt élő zsidó nép egyistenhívő vallásában találhatók meg.
- A súlyos adók és kegyetlenkedések miatt elégedetlen lakosság a Messiás (Megváltó) eljövetelére várt.
II. Jézus Krisztus élete, tanításai és halála
(1) Jézus élete
- Az augustusi népszámlálás miatt Betlehem városába vándorló Mária és József gyermekeként született, egy istállóban.
- Pásztorok és napkeleti bölcsek hódoltak a kisded előtt, kinek születését csillag jelezte.
- Heródes, a zsidók királya féltette trónját, és megöletett minden két évnél fiatalabb gyermeket.
- József és családja Egyiptomba menekült és csak Heródes halála után tértek vissza Júdeába.
- Jézus gyermek- és fiatalkorának további éveit Názáret városában töltötte.
(2) Jézus tanításai
- 30 éves korában kezdett tanítani.
- Legfontosabb tanítása az egyetemes szeretetről (Isten és az emberek szeretete) szólt.
- A tevékeny szeretetet (adakozás, segítségnyújtás), a megbocsátást, az emberek egyenlőségét és a szegénységet hirdette.
- A törvények formális betartása helyett a belső tisztaság elérésére buzdította tanítványait.
- Az elérendő cél a Menny, Isten országa.
- Bár szintén egyistenhitet hirdetett, Jézus tanításai eltértek a zsidó vallás törvényeitől.
(3) Jézus halála
- Jézus híveinek száma egyre nőtt.
- A zsidó főpapok veszélyesnek tartották az új tanokat.
- A Jeruzsálembe érkező Jézust elfogatták, majd a római helytartó (Pilátus) halálra ítélte.
- Hosszú, szenvedésekkel teli úton (passió) jutott el Jézus a Golgotára, ahol keresztre feszítették.
- A halála utáni harmadik napon sziklasírjából eltűnt a holtteste (feltámadt), s a későbbiekben többször megjelent követői előtt.
III. Mi hát az igazság?
- Jézus életéről a keresztény vallás szent könyve, a Biblia Újszövetség részének evangéliumai szólnak.
- Más, történeti jellegű munkák (Flavius, Tacitus, Suetonius, Plinius) is megerősítik, hogy Jézus Krisztus létező személyiség volt.
- A tudomány mai állása is elfogadja ezt, ám Jézus születésének időpontja máig bizonytalan (valószínűleg Kr. e. 8 és 4 között születhetett).
- Csodás tettei, isteni származása (Isten fia) és feltámadása a keresztény hit alapelemei, s a teológia tárgykörébe tartozik.
A kereszténység kialakulása és terjedése
Jézus Krisztus: i. e. 8-4 körül született Betlehemben, Augustus császár idején. 30 évesen kezdi nyilvános működését Galileában. Hirdeti a felebaráti szeretetet, a szegények, elesettek segítését, szegénységet, Isten országáért vállalt megpróbáltatásokat. Hároméves működés után keresztrefeszítik -> világ megváltása.
Pünkösd: az apostolok feladata a hit terjesztése.
Krisztus halála utáni 300 év: keresztényüldözések tíz nagy hullámban. (Első: Néró császár, Róma felgyújtása, 67; utolsó: Diocletianus császár, 303-304). Az üldözések okai: nem végeztek császárkultuszt, nem imádták a pogány isteneket, szegénységet hirdették, rabszolgaellenesség.
Szent Pál: római polgár, zsidó rabbi. Keresztényüldöző eredetileg, a damaszkuszi úton megtér. Hirdeti, hogy beteljesült az írás. Első zsinat: 50, Jeruzsálem: a pogányoknak nem kell körülmetélkedniük. (14 apostoli levelet írt.) 67: Péterrel együtt kivégzik. (Pált lefejezik, Pétert fejjel lefelé keresztre feszítik.)
Korai keresztény központok: Róma, Jeruzsálem, Antiochia, Korintus, Efezus.
Hitvallás megszövegezése, hierarchia kiépítése, Szentírás kanonizálása.
Nagy Konstantin: 312-ben harcra készül Maxentius ellen. Előtte álom: „Tonto Nika=E jelben győzni fogsz” à kereszt kerül a pajzsokra.
313: Milánói ediktum – szabad vallásgyakorlat a keresztényeknek (a római vallással egyenrangú lett)
325: ő hívja össze a Niceai Zsinatot. Ő elnököl ezen. (Caesaropapizmus: a császár beleszól az egyház életébe.)
380: Nagy Theodosius császár államvallássá teszi a kereszténységet
1054: keleti egyházszakadás.
Teológiai okok:
- -római pápa fennhatóságát nem fogadják el
- Filioque kiegészítést nem fogadják el (A Sztlélek az Atyától és a Fiútól származik)
- kovászos kenyér keleten, kovásztalan nyugaton
Személyes okok:
- XI. Leó pápa és Kerullairosz pátriárka személyes ellentéte.
Politikai okok:
- A Frank Birodalom bukása után nincs, aki megvédje a pápai államot.
- Ellentét a bizánci császár és a német-római császár közt.
A pápa és a pátriárka kölcsönösen kiközösítik egymást, melyet csak a II. Vatikáni zsinat után, 1965-ben vontak vissza. A nézetkülönbségeket nem tisztázták. A közeledés csak a 20. sz-ban indult, de nehéz az ortodox pátriárkák egységességének hiánya miatt.
Forrás: történelem érettségi tételek | Érettségi
Római hétköznapok, ünnepek
Római hétköznapok, ünnepek
A római ház kifelé zárt épület volt. A bejáraton át egy központi, középen nyitott udvarba, az átriumba lehetett jutni. A szabad rész alatt kis medence helyezkedett el, mely felfogta az esővizet, s nyáron hűsítette az átriumot. Az átriumban folyt a család élete, itt volt a házi istenek oltára, s ezen a területen étkeztek, fogadták a vendégeket. Innen nyílt a többi szoba.
Kedvteléseik
Az élet a csodálatos épületekkel övezett köztereken, a cirkuszban, amfiteátrumokban folyt. A szabad polgárok jelentős része sok szabadidővel rendelkezett, s ennek eltöltése jelentősen hatott közérzetére, de még politikai kezelhetőségére is.
Kedvelt időtöltés volt a lakomák rendezése. Minden társadalmi réteg körében népszerűek voltak a fürdők. A tehetősebbek otthonaikban, a szegényebbek a közfürdőkben adták át magukat a fürdőélet örömeinek. A római városképhez hozzátartoztak a fürdőépületek, a vízvezetékekkel együtt. A tömeg számára a legnépszerűbbek az ünnepi játékok, versenyek voltak. Ezek kezdetben vallási tartalommal bírtak, ami később elhalványult. Voltak színházi előadások, cirkuszi játékok.
A rómaiak számára a szórakozás tetőfokát a gladiátori játékok jelentették. Mint tudjuk, ez a szokás az etruszk halotti játékból fejlődött ki. Külön épületeket emeltek e véres rendezvények számára, két egymásnak fordított római színházból létrehozva a körszínházat, az amphitheátrumot. Ilyen a ma is álló Colosseum Rómában, mely közel 50 000 ember befogadására volt alkalmas. Többféle véres és kegyetlen látványossággal szórakoztatták itt a népet. Kedveltek voltak az állatviadalok, a tengeri csaták, de kiemelkedtek a kardvívók, a gladiátorok egymás elleni vagy vadállatokkal vívott küzdelmei.
A rómaiak vallási élete
A rómaiak ősi hitvilágára jellemző volt a totemizmus. Innen származik Róma jelképe, a farkas. Ebben az időben életük minden mozzanatát szellemek irányították. Fontos volt az ősök tisztelete.
Az etruszk korban jelentek meg a személyes, ember alakú istenek. Az eredeti latin alakok (Janus = kezdet és vég; Mars = háború) mellé az etruszkoktól átvettek újakat (Vénusz = szerelem), de jelentősebb volt az etruszkok hatása a szertartásokra, s tőlük vették át a jóslás tudományát. Jósoltak a madarak röptéből, a szent csirkék étvágyából, állatok beleiből, májából, a mennydörgésből.
A közösséghez, az államhoz való tartozást azzal fejezték ki, hogy részt vettek a szertartásokon. Éppen ezért a szertartások nagyobb részét a magistratusok végezték.
http://erettsegi.hir.ma/tortenelem/romai-hetkoznapok-unnepek/146
A Római Birodalomszétesése és a Nyugatrómai Birodalom bukása
Mért szakad részekre a Birodalom?
- A városok hanyatlanak, nem tudják összefogni a Birodalmat, ezért több nagyobb részre osztják fel.
- A colonusrendszer általánossá válik.
- Constantinopolisz az új főváros.
Hogyan rétegződik a Társadalom?
- Elfogynak a rabszolgák, ezért a colonusok ott tartanak, mint a házas rabszolgák.
- A nagybirtokos városban élők elvonulnak vidékre és maguknak termelnek, kénytelenek magukat védeni, mert az állam nem teszi.
- A birtokosok pedig beállnak a nagybirtokosokhoz védelemért cserébe.
Minek köszönhető a népvándorlás?
- A germán népek ,a gótok beözönlenek a Birodalom területére, a hunokkal harcolnak, germán vereség, ekkor Ny-ra mennek a gótok.
Mi ennek a következménye?
- A gótok betelepülnek, egyéb népekkel együtt (frank, angol, hun, vandál) Theodosius szövetségesként tekinti őket.
Kik a legveszélyesebbek?
- Hunok, Attila vezetésével Konstantinápolytól adót szedet be, majd Nyugatra indul.
- Kr.u. 451 hun <-> római és gall, döntetlen csata Catalaumnál
Mikor győzik le a Birodalom Ny-i részét?
- 476 az ókor vége is egyben
- a germán vezér Odoaker a római utolsó császárt letaszítja trónjáról és Konstantinápolyba küldi a jelvényeket
Julius Caesar egyeduralma és Augustus principátusa
1. A triumvirátus tagjai
Pompeius (Hispania → senatushoz fordul)
Crassus (Siria, meghal, felbomlik a triumvirátus)
Julius C. (Gallia és a személyéhez hű hadsereg áll mellette)
Kr.e. 49 Rubicon-folyó Caesar Rómába megy → Pompeius és Caesar harca
Kr.e. 48 Pompeius legyőzése, Egyiptomba menekül ott megölik
2. Egyeduralma
örökös diktátorrá választja magát
teljhatalma lesz (köztársasági tisztségek, cenzor, néptribunus, consul, főpap)
leszámol a köztársasági hagyományokkal
földosztás
csökkenti a senatus tekintélyét (létszámát 900 főre emeli, provinciabeli településnek római polgárjogot ad)
aranydínárt veret
adóreformot hajt végre
szépítette Rómát
megreformálta a naptárt
Kr.e. 44 összeesküvést szerveznek ellene Brutus és Crassus és meg is ölik
3. Második triumvirátus
céljuk: Caesar gyilkosait megbüntetni
Antonius (Kelet)
Lepidus (Afrika, de visszavonul a politikától)
Octavianus (Augustus) (Nyugat)
Kr.e. 31. Actium Egyiptom provincia lesz, Kleopátra és Antonius öngyilkos lesz
4. Augustus principátusa (burkolt egyeduralom)
- princeps (senatus elnöke, ő szavaz először egy kérdésben)
- ő állította össze a senatust
- látszólag lemondott hatalmáról, úgy tett, mintha tiszteletből viselné a címeket
Belpolitika
- rend, nyugalom biztosítása
- bíróság újjászervezése
- családvédelmi törvényeket hoz
- ingyen gabona, cirkuszi játékok
Külpolitika
- Kr.e. 9. meghódítja Pannóniát
- befejezi a patríciusok elleni háborút
- lecsendesíti Hispania és Gallia tartományait
- nem tagadta meg nyíltan a köztársaságot
Út az egyeduralom felé
A parasztkérdés megoldatlansága nem csak társadalmi probléma, de a hadseregben is komoly gondot jelentett.
A földjüket vesztett parasztok ugyanis nem tudták magukat fölfegyverezni, így nem volt kötelező a katonáskodás.
Marius néppárti politikus és sikeres hadvezér próbálta orvosolni a helyzetet a vagyontalan római polgárokból zsoldoshadsereget hoz létre. Felszerelést és kiképzést is kapnak. Szolgálatuk után (16 év) pedig colonián (település Rómán kívül) földet ígér.
Az államszervezet válsága
Az egyre növekvő birodalom kormányzására a korábbi államszervezet már nem bizonyult megfelelőnek.
A szövetséges háború (Kr.e. 91-89)
A háborúban a szövetségesek is megkapják a római polgárjogot, így kialakul az egységes Itália.
Sulla diktatúrája (Kr.e. 83-79)
- a senátori rendhez tartozik, a néppárti Marius nagy ellensége
- korlátlan időre diktátorrá választatja magát
- erőszakos eszközökkel akarta megvédeni a köztársaságot, de inkább így tette tönkre
- hadseregével Róma ellen vonul
- beszélő szerszámoknak tekintették őket
- a szakképzettek jártak a legjobban, őket az iparban dolgoztatták
- sok rabszolga dolgozott a Latifundiumokon (nagybirtok)
- a legrosszabban a bányák, gályák rabszolgái jártak
- sajátos helyzetük volt a gladiátoroknak, akik egymással / vadállatokkal küzdöttek a nézők szórakoztatására
- a polgárháborús helyzet kedvez a rabszolgafelkeléseknek
- Spartacus-féle rabszolgafelkelés (Kr.e. 73-71)
1. A köztársaság válsága és kísérletek annak megoldására (Gracchusok, Marius, Sulla)
1.Társadalom
nyertesek:
lovagrend: kereskedők, adóbérlők, bányabérlők – politikai pályára nem léphettek
senatori rend: nagybirtokos arisztokrácia (latifundiumok rabszolgákkal)
vesztesek:
parasztok: elvesztik földjüket, felvásárolja a nagybirtokos, háború miatt nem tudta művelni, nem volt lehetősége új technikára, rabszolgákra
plebs: lecsúszott föld nélküli parasztok → városba ment a polgárjogából megélni
2. Parasztkérdés megoldása
Tiberius Gracchus (Kr.e. 133) néptribunusi funkció
Licinius-Sextius-féle földtörvény felújítása, korlátozza a birtokolható föld nagyságát
nagybirtokokat kisbirtokká felosztja, tiltotta ezek eladását
ellenzi a senatori rend a reformjait, amikor újra néptribunus akar lenni megölik Tiberiust
Caius Gracchus reformkísérlete (Kr.e. 123)
folytatni akarja elődje Tiberius reformjait, de nagyobb támogatói bázist akar magának
lovagrend (új bérletek, bánya, adó, bíróságok)
nép (földet ajánl Karthágóban)
szövetségeseknek (polgárjog, Itálián belül meghódított lakosság)
több száz hívét megölik, ő öngyilkos lesz
Erősödő belviszály
1)Társadalom: szenátori rend ↔ lovagrend
2) Politikai: potimaták (régi hagyományok) ↔ radikálisabb néppárt
cél: a hatalom megszerzése
A köztársasági Róma
Államszervezete
magistratus: a köztársaságot a római polgárok által választott tisztviselő irányította
két conzul: az állam élén állt, békében főhatalom, háborúban hadvezér
senatus: az ügyeket a vének tanács tagjaival együtt irányították
practorok: a conzulok helyettesei hadsereg irányítói, a város rendjére vigyáztak, bíráskodtak
diktátor: végveszély esetén nevezték ki, fél évre
cenzorok: V. század közepén jön létre ez az intézmény, vagyonbecsléssel foglalkozik
A patríciusok és a plebejusok polgárjogi harca
A plebejusok nehéz gyalogságként nagy számmal részt vesznek Róma hódító háborúiban így a patríciusoknak figyelembe kell venni akaratukat.
Küzdelem állomásai:
Kr.e. 494. néptribunusi hivatalt hoznak létre
- vétójog, sérthetetlen
1 évre választották
2 → 10 fő
A plebejus gyűlés választotta.
A XII. táblás törvények Kr.e. 451.
kezdetben 10 volt
meggátolja az önkényes értelmezés lehetőségét
a házasságkötést csak Kr.e. 445-től engedélyezték
vagyoni különbség figyelembe vétele a büntetésnél
védett a magántulajdon
nem tettek különbséget plebejus és patrícius között (kivéve házasságkötés)
a rabszolgákra más büntetések vonatkoztak
jelen van a „szemet szemért , fogat fogért” elv is
családon belül az apának adtak nagy hatalmat a törvények
Tulliusi alkotmány (Kr.e. 443)
A városlakókat vagyoni alapon 5 csoportba sorolták, ez lett az alapja az V. század közepétől működő comitia centuriata (népgyűlésnek).
Ezen a népgyűlésen születtek a törvények ,de kihirdetésük szenátusi jóváhagyáshoz kötött, az első vagyoni osztály több csoporttal képviseltette magát és ők adták a lovasságot és a nehéz gyalogságot.
A vagyonbecslést a cenzorok végezték.
Licinius-Sextius-féle földtörvény (Kr.e. 367)
Szabályozták, hogy egy személy nem kaphat a közföldből (ager publicus) 500 jugerum (230 hold) több földet.
Kr.e. 300 papi tisztségek is betölthetők plebejusok által
Kr.e. 326. Adósrabszolgaság eltörlése (a hódítások miatt)
Kr.e. 287. Létrejön a területi alapon szerveződött népgyűlés, az itt hozott törvények senítusi jóváhagyás nélkül is érvényesek.
Új vezetőréteg alakul (nobilitas)
patríciusok és vagyonosabb plebejusok olvadásából jön létre -> nemesség kialakulása
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)