2011. szeptember 30., péntek

31. Olasz nemzeti állam megalapítása

1. Előzmények

  • A Római Birodalom bukása óta széttagolt a birodalom, nincsen politikai egység.
  • É-on az osztrákok és a franciák befolyása alá tartozó területek /Velence, Lombardia/
  • Középső területen 756 óta fenn áll a pápai állam
  • Délen Habsburg é spanyol vezette királyságok

  • Egyetlen olyan királyság, amely nemzeti dinasztia hatalma alatt áll, ez a szárd-piemonti királyság.
  • Már korábban voltak próbálkozások az idegenek (Habsburgok) elűzésére
  • 1820-ban Nápoly, és Szicíliából indul ki 1848-ban az a forradalmi hullám, ami egész Európát lángba borította.


2. Az egyesítés elképzelése

-külső segítség nélkül a népfelség jogán elűzni az idegen uralkodókat pl. Mazzini, Garibaldi
-dinasztikus út Camillo Cavour külső segítséggel kell nem a nemzeti dinasztia vezetésével (francia segítség ) nyer !


3. Az olasz egység lépései

  • Franciaország, Nizza és Savoya átengedését kéri
  • Piemont kiprovokálja Ausztriával, aki háborút üzen /1859/ június Magenta, Solferino Ausztriát legyőzik a francia-Piemonti csapatok, de 1859-ben Villafrancánál megegyezik III. Napóleon Ferenc Józseffel, ebből kifolyólag Lombardiát megkapják az olaszok de Velencét nem.
  • A Villafrancai megállapodás felháborította az olaszokat, ennek hatására felkelések, nemzeti mozgalmak törnek ki Közép-Itáliában, hogy elűzzék a Habsburg barát uralkodókat és csatlakozzanak Piemonthoz.
  • Közép-Itália felszabadul.



4. Dél-Itália csatlakozása
  • 1860 Garibaldi vörösingeseivel partra szállt Marsalában (Szicília) és É-felé haladt az ezer fős serege nagyon hamar 20 ezer főre gyarapodott.
  • Megdöntötte a nápolyi királyságot, és az elfoglalt területeket átadta Piemontnak.
  • 1861 március 18 kikiáltják az Olasz Királyságot (hiányzik Róma és Velence), Firenze a főváros /1865-1871/



5. Az olasz egység utolsó állomása: Velence és Róma csatlakozása

  • 1862 Garibaldi Róma elfoglalására indul, de fogságba esik
  • 1866 Olaszország hadat üen Ausztriának (közben az osztrák- porosz támadja egymást), bár az olaszok vereséget szenvednek, porosz közbenjárásra ,égis megkapják Velencét
  • A közelgő porosz-francia háború hírére, a Rómában állomásozó francia csapatokat hazavezényelik és az olaszok bevonulhatnak Rómában.
  • 1870 szeptember 20 megalakul az Egységes Olasz Nemzeti Állam.

2011. szeptember 28., szerda

12. A reformkor Magyarországon összefoglalás

A reformkorban felmerülő problémákkal kapcsolatban milyen döntéseket hoznak?
  • ősiség törvénye (1351 óta)
  • hitelkérdés (Széchenyi)
  • jobbágyfelszabadítás (önkéntes- Széchenyi, kötelező- Kossuth)
  • szavazójog
  • ipar (Széchenyi-fejleszteni, Kossuth- védeni /Védegylet/)
  • nyelvkérdés (1844 államnyelv a magyar)
  • közteherviselés (1832-34 Hídadó a nemeseknek is )



Fontosabb országgyűlések és amiket elfogadtak rajtuk:
  • 1825-27 magyar nyelv ügye, MTA megalapítása
  • 1832-36 első reform országgyűlés, (Hídadó) nemesi adózás
  • 1839-40 törvénybe iktatják az önkéntes örökváltságot, ipartörvény (hitel)
  • 1843-44 magyar nyelv hivatalossá válik
  • 1847-48 utolsó rendi országgyűlés, Széchenyi- Kossuth vita

Melyikhez tartozik Kossuth vagy Széchenyi?
  • önálló magyar vámterület K
  • magyar kereskedelmi társaság K
  • a Budapest szó első használata Sz
  • selyemhernyó tenyésztés Sz
  • független nemzeti állam K
  • Pesti henger malom K
  • Monok (Magyarországon van) K
  • kaszinó Sz
  • ipar egyesület K


Márciusi forradalom helyszínek:
Pest: Pilvax kávéház, Nemzeti Múzeum, Landerer-nyomda, Buda vára- Táncsics börtön

Márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Orlay Petrik Soma, Jókai Mór , Vasvári Pál, Irinyi József

Hol épült (melyik szakaszon) az első gőzvasútvonal? Vác-Pest, a második Pest- Szolnok



Hogyan változik meg az országgyűlés működése? rendi majd népképviseleti ogy. lesz
Kik nem szavazhattak? nők, gyerekek, 20 év alattiak, zsellérek, vagyontalanok



Mi történt?
  • 1848. április 11 - Áprilisi törvények
  • 1848. szeptember - Jellasics átlépi a Drávát
  • 1848. dec. 2. - Ferenc József lesz az új uralkodó
  • 1848. szept. 29 - pákozdi csata
  • 1848. okt. 6 - bécsi forradalom
  • 1848. okt. 30 - Swechatnál vereséget szenvedünk
  • 1849. feb. 26-27 - kápolnai csata
  • 1849. márc. 4 - olmützi alkotmány
  • 1849. április 14 - Függetlenségi Nyilatkozat
  • 1849. április- május -Tavaszi hadjárat (Isaszegi csata)
  • 1849. május 21 - Buda visszafoglalása
  • 1849. július 31 - Segesvár
  • 1849. aug. 11- lemond a Szemere kormány és Kossuth is
  • 1849. október 2- Komárom feladta
  • 1849. október 6.- Aradon kivégzik a 13 tábornokot


A korábbi érettségi feladatokból(megoldással), a témához kapcsolódók:

7. feladat és a 17. feladat


7. feladat és a 18. feladat


7. és a 17

5. feladat és a 17. és a 18.


7. feladat


7. feladat és a 18. feladat

7. feladat és a 17. feladat

17. feladat

7.feladat és a 17. feladat

30. Franciaország és Oroszország

A Nemzeti Államok és a birodalmi politika virágkora

A) Nemzeti-hatalmi elrendeződés Európában és Észak-Amerikában



I. Franciaország


- A forradalmak után Napóleon unokaöccse, Bonaparte Napóleon Lajos először köztársasági elnök, majd III. Napóleon néven császár lesz.

- Hatalma kettős: diktatórikus (személyi hatalomra épül) és az alkotmányosság elemei is meg vannak benne (általános választójog,
döntéseket népszavazással legalizálják,
cenzúra,
viszont ha akarják képviselőket tartóztatnak le,
hatalmat állandó külpolitikai, katonai, diplomáciai győzelmekkel akarta fenntartani.)

- az oroszokat ellenségeknek tekintette
-Párizs nagyvárossá válik
-kiteljesedik az ipari forradalom



II. Oroszország

1849 után megnő a tekintélye.

Célja:
  • folyamatos terjeszkedés
  • megszerezze a kereskedelmileg fontos tengerszorosokat
  • szerinte Törökország a beteg, fel kellene osztani, javaslatot is tesz Angliának erre nézve
  • követeli a Török Birodalomban élő keresztények feletti fennhatóságot

Először az oroszok és a törökök közt tör ki a háború, majd a török vereség után Anglia és Franciaország is hadat üzen. (Krími háború 1853-56 között)
Az olasz Piemont is küldött csapatokat az oroszok ellen, Ausztria nem lépett be katonailag a háborúba.

1856 párizsi béke, amely az oroszok vereségét könyveli el (II. Sándor cár),
- a béke garantálja Törökország függetlenségét és területi épségét
- a Fekete-tenger semlegességét garantálják, a tengerszorosokat elzárják a hadi hajók elől

1861 Oroszországban jobbágyfelszabadítási rendeletet adnak ki, viszont Lengyelországban 1863-ban a felkeléseket leverik a cári túlerők.

2011. szeptember 26., hétfő

Ady Endre


http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/ady.htm

1877. nov. 22-én született Érmindszenten. Apja, Ady Lőrinc "hétszilvafás" nemes, édesanyja Pásztor Mária, papok és tanítók leszármazottja.

Elemi iskola: Érmindszent
Alsó 4 osztály: a nagykárolyi piarista gimnázium
Gimnázium: Zilah, Wesselényi Miklós református kollégium

Debrecenben jogásznak indul szülei miatt, végül újságíró lett.

1901 Nagyváradi Napló -Léda /Diósy Ödönné Brüll Adél/
1904 Párizsba érkezett /Baudlaire/
1905 Pestre jött már , Budapesti Napló

1906 február Új versek c. kötet, június Párizsba menekül versei támadása miatt

1908 jan. 1 Nyugat /Illés szekerén/
1912 Lédával szakítanak /Elbocsátó szép üzenet/

1915 márc. 27 Bp. Boncza Bertát veszi feleségül /Csinszka/

1919 jan.27 tüdőgyulladásban meghalt


Költészete a szimbolizmus és szecesszió jegyében telik kezdetben.
1910 után költészete kissé megváltozik, megjelennek a magyarság, kuruc versek, a nemzet kerül középpontba. Az első világháború idején egyszerűsödik le költészete, tartalmi és formai oldalról egyaránt. Az utolsó évek verseiben megjelennek a szürrealizmus és az expresszionizmus képei is.
Köteteit hihetetlen pontossággal tervezte meg, valószínű Baudelaire: A romlás virágai mintára találta ki őket. A ciklus címét egy jelentős, kiemelt verséről nevezte el, amit általában a ciklus közepére helyezett, kedveli a három szóból álló vers és ciklus címeket.



Ady Endre

Élete
1877. november 22-én született Érmindszenten (ma Románia).
Édesapja, Ady Lőrinc hétszilvafás nemes. Édesanyja Pásztor Mária, papok és tanítók leszármazottja.

Elemi iskoláit Érmindszenten járta ki, később tanult a nagykárolyi piarista gimnáziumban is.
Zilahon is tanult, érettségi után szülei óhajára jogásznak indult. Végül újságíró lett belőle. A debreceni lapoknál dolgozott, majd a Nagyváradi Napló munkatársa lett.

A Nagyváradi Napló bejegyzéseit olvasva jutott el Diósy Ödönné Brüll Adéllal való kapcsolatához. A nő kivitte Adyt Párizsba, s segítette mindenben, mikor haza jött Ady a Budapesti Naplónál kezdett dolgozni.

Mikor megjelent első kötete Új versek címmel, hatalmas támadások érték, menekült Párizsba és a Bakonyba. Bánatát az 1908-ban induló Nyugat folyóirat enyhítette.
1912-ben Lédával megszakadt kapcsolatuk, de ekkor nők százai ostromolták leveleikkel Adyt, köztük Boncza Berta is, aki 1915. március 27-én Budapesten felesége lett.
Ady közben követte a harci eseményeket, s már a lapok sem merték közölni írásait, verseit, köteteit.
Egészségi állapota megromlott, 1919. január 27-én tüdőgyulladásban meghalt.
A Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában temették el.

2011. szeptember 24., szombat

A stílus

1. A stílus kifejezésmód (vonatkozhat cselekvésre, viselkedésre, művészi formanyelvre, alkotók kifejezésmódjára, tárgyakra, egyénre stb.)

Szó eredete: a görög sztülosz szóból származik, latin sztylus - író



2. A stílus, mint nyelvi kifejezésmód

A nyelv használatának az a sajátos módja, ahogy gondolatainkat a nyelvi eszközök megválogatásával kifejezzük.
Beszédünk során választunk a nyelvi elemek közül és elrendezzük azokat.
A stílust befolyásolja a beszélő egyénisége, lelki állapota, beszédhelyzete, a beszélő és a hallgató viszonya, beszéd helyzet, a közlemény tartalma, műfaja.


3. A stílus elem fogalma

Olyan nyelvi eszközök , elemek, amelyeket az adott szövegben sajátos módon alkalmazunk és ettől a szó többlet jelentést kap.
Használata során eltérünk a szokásostól.
Stíluselemmé válhat egy hang, szó, toldalék, hangsúly, a mondat modalitása.


2011. szeptember 22., csütörtök

Ivan Iljics halála elemzés

Műfaj: kisregény

Szerkezet: 12 részből áll

1. Időrendileg megbontja a linealitást, hiszen Ivan halálával kezd, a jelennel, aztán visszamegyünk a múltba. Nem történik nagy tragédia, inkább egy kellemetlen incidensként fogják fel, örülnek, hogy ez nem velük történt meg.

2- 3 Egy hivatalnok, aki emelkedik a ranglétrán, de munkájában nem lel örömöt. Örül, hogy úgy él, mint a vele azonos rangon lévők. Még szalonját is hasonlóan rendezi be, a társadalmi ranglétra és a szalonban lévő létra szimbolikus értelmet kap. Egyértelműen a külső élettörténeten van a hangsúly, muszáj bemutatni részletesen a hivatalnok életét, munkáját,a körülötte lévő hazugságokat, hogy a végén lássuk majd azt az utat, ahová hosszú küzdelem után elért és rájött arra, hogy hogyan kellett volna élnie. Ivan egy magasabb beosztású ember, magasabb rangú hivatalnok.
A fejezetek hosszú időt ölelnek át, 45 évet foglal össze, sok helyszínen játszódik. A családtagok között is hideg, távolságtartó, hamis kapcsolat volt. A főhős úgy élt, ahogy egy ilyen magas beosztású ember a társadalom elvárása szerint, az élet értelmével nem igen foglalkozott.

4-11. Ivan Iljics testi és lelki szenvedése
Először az orvosokban, gyógyszerekben, majd a természetgyógyászatban bízik, aztán egyértelművé válik, hogy nem tudnak neki segíteni, itt kezdődik el Ivan lelki szenvedése és megvilágosodása.
A tér leszűkül a betegszobára, a dísztelenség itt nem vonja el figyelmét arról, hogy saját magára figyeljen. (szalon- betegszoba ellentét)
A külső idő helyett a főhős által megélt belső idő kerül előtérbe, az idő lelassul, a végén már napokban, órákban számoljuk.
Lehetősége lesz Ivannak arra, hogy számot vessen addigi hazug életével és rájöjjön arra, hogy hogyan kellett volna élnie.
Két őszinte ember van körülötte: Geraszim az inas, aki úgy gondolja,hogy a halál természetes velejárója az életnek, s önzetlenül ápolja Ivant. Fia, aki őszintén szereti apját, őszinte érzelmei vannak.


12. Ivan Iljics halála
Halála előtt Ivan három napig üvölt, a lelki és testi fájdalom, a rádöbbenés, a rémület hangjai ezek. Úgy hagyja itt családját, hogy ne legyen bennük lelkifurdalás, megbocsátón vesz tőlük búcsút, hogy könnyebb legyen nekik elviselni a történteket.

Tolsztoj szerint az élet értelme: jóság, szeretet, megbocsátás.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910)


Jasznaja Poljanában született, itt is temették el.
Nemesi származású, édesapja gróf, édesanyja hercegnő, korán elveszíti szüleit.
Az egyetemen keleti nyelveket , majd jogot tanul, de félbehagyja tanulmányait, majd katonai pályára lép.
Rendkívül művelt, érdeklődő ember, sokat olvas, kedvenc olvasmánya a Biblia.
A '70-es évektől kezdődik meg lelki válsága, amikor is saját élete értelmén, munkássága hasznosságán elmélkedik.
Élete hátralévő részét pásztorkunyhóban szerette volna tölteni, az emberektől távol, de még utazása közben a vonaton tüdőgyulladást kapott és meghalt.


Művei

Életrajzi trilógiája
Háború és béke
Anna Karenina
Ivan Iljics halála 1882-86 (kisregény)


Tolsztoj hősei keresik az élet értelmét, a boldogságot.
Műveivel tanítani akarja az embereket, hogy megtudják különböztetni a jót és a rosszat egymástól.
Sokat foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen tényezők hátráltatják az embert abban, hogy tökéletesebb legyen.
Foglalkoztatja a bűn és a büntetés fogalma. Szerinte a bűnnel szemben elnézőek vagyunk, a bűnössel szemben kegyetlenek. Szerinte a jóhoz kellene igazodni.

"Aki maga lát neki, hogy kiássa a rosszat, annak a rossz beleszáll a lelkébe. " /A gyertya/

Ahhoz, hogy elhibázott legyen valaki élete nem szükséges nagy bűnt elkövetnie, elég ahhoz a mindennapi apró hazugság, öncsalás, ön ámítás. Maga a bűn beépül az ember életébe és tönkreteszi azt. Így válhat a mindennapi élet iszonyúvá.

2011. szeptember 21., szerda

Dosztojevszkij

  • Bűn és bűnhődés
  • Ördögök
  • A félkegyelmű
  • Feljegyzések a holtak házából
  • A Karamazov testvérek
  • Feljegyzések az egérlyukból

2011. szeptember 19., hétfő

28. Az ellenség kiverése, a szabadságharc tetőpontja

1. Erdélyi hadjárat

Bem vezetésével 1849 március 21-én Erdély felszabadult
-piski csata
-nagyszebeni ütközet


2. Győzelmek hatása

-Lehetővé válik, hogy a magyar erők ellentámadásba kezdjenek.
-Dembinszky Henrik az új fővezér (nem szerették katonái)

Február 26-27 Kápolna Dembinszky csatát vállal, de visszavonulásba torkollik


3. Kápolnai csata következményei

Windischgratz túlértékelte győzelmét...

1849 március 4 Olmütz oktrojált alkotmány adják ki a Habsburgok (kényszerített) , amelyben semmisnek tekintik az áprilisi törvényeket, egy egységes államról intézkednek

-a katonák elégedetlensége miatt Dembinskyt leváltják
-Görgey kezébe kerül az irányítás


4. Tavaszi hadjárat

cél: az ellenség bekerítése, Pest felszabadítása

Április elején folyamatos győzelmek születnek (ápr. 2 Hatvan, ápr. 4 Tápióbicske, ápr. 6. Isaszeg)
  • a győzelmek ellenére azonban a sereg vissza tudott vonulni Pest felé
  • Winditschgratzt leváltják
  • a Görgey vezette sereg újabb győzelmeket arat Nagysallónál
  • április végén felmentik a komáromi várat, de az ellenségs erők kimenekülését az országból nem tudták megakadályozni
  • Görgey Buda ellen indul, 3 hét után május 21-én elfoglalja
  • Somogyban, Zalában népfelkelés tör ki (gerillaharcok)
  • a déli területeken Perczel és Bem szabadítja fel a népet


5. A Habsburg-ház trónfosztása

1849. április 14 kiadják a debreceni nagytemplomban a Függetlenségi Nyilatkozatot, melyben kimondják a Habsburg-ház trónfosztását (detronizáció) és M.o. függetlenségét.

Kossuth kormányzó lesz, Szemere Bertalan az új kormány miniszterelnöke.

Május 1-jén megalakul az ÚJ KORMÁNY.

Ferenc József támogatást kér I. Miklós cártól, amit meg is kap.



6.Az utóvéd harcok

oroszok 200 ezer katonával Paszkievics + osztrákok 170 ezer Haynau vezetésével <-> 132 ezer magyar katona

  • júniusban támadnak az orosz csapatok
  • kezdetben győzelem (Csorna), de azután a fősereg vereséget szenved, Haynau bevonul Győrbe
  • a kormány általános népfelkelést hirdet
  • a nemzetiségiek is beszüntetik a harcot, főként az 1849 július 28-i nemzetiségi törvény miatt, de igazi együttműködésre nem kerül sor

A magyar sereg célja:
  • megakadályozni az osztrák és orosz sereg egyesülését, ezért Görgey azt javasolja a haditanácsban, hogy Komáromban összpontosítsák a magyar erőket és így győzzék le az osztrákokat
  • Görgey tervét elvetették és Szegedre rendelték el az összpontosítást, ahová a kormány is leköltözött
Július közepén Komárom megpróbálkozott (Klapka) Haynau visszaverésével, de sikertelen volt. Klapka továbbra is Komáromban maradt.

Görgey elindul csapatával Szeged felé, megkerülve Paszkievics seregér Aradra aug.9-én érkezik, ahová a kormány is áttelepült.

Július 31 Segesvár (Erdélyben) Bem vereséget szenved, a vereség után Temesvárra megy Bem, ahol csatát vállal, de elveszíti.

Aug. 11 lemond Kossuth és a Szemere kormány, Görgeyt nevezik ki a polgári és a katonai főhatalomnak

Aug. 13 Világosi fegyverletétel (Görgey) az oroszok előtt

Okt. 2. legutoljára letette a fegyvert Komáromnál Klapka



7. A megtorlás

Az oroszok előtti fegyverletétel hírére vérszemet kaptak, október 6-án Aradon kivégzik a 13 katonai vezetőt, Batthyányit Pesten.
Haynau szabad kezet kapott, halálos ítéletet is hozhatott.
Sok embert bebörtönöztek, kényszer besorozással bűntettek 50 ezer embert.

Széchenyi a fegyveres harc küszöbén összeomlott és a döblingi elmegyógyintézetbe szállították (Bécs).

2011. szeptember 18., vasárnap

Anton Pavlovics Csehov: A csinovnyik halála

Anton Pavlovics Csehov, 1860-1904
Anton Pavlovics Csehov (1860-1904), orosz író, drámaíró 1883-ban írta meg A csinovnyik halála c. novelláját, korai novelláinak legsikerültebb darabját. Csehov a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik, a novella műfajának megújítója és az ún. "drámaiatlan" (cselekmény nélküli) dráma megteremtője. A csinovnyik halálának főhőse Ivan Dmitrics Cservjakov hagyatéki végrehajtó, öntudatától megfosztott kisember, igazi csinovnyik [=hivatalnok]. (Gogolnál Akakij Akakijevics jeleníti meg ezt az embertípust, Tolsztojnál pedig Ivan Iljicshez hasonlítható) A csinovnyik halála egy olyan novella, melyben egy ártatlan tüsszentés egy szörnyű, megbocsáthatatlan bűnné terebélyesedik a szolgalelkű kishivatalnok lelkiismeretében, végül pedig tragédiába torkollik.


A csinovnyik halála

Egy kiváló szép estén a nem kevésbé kiváló Ivan Dmitrics Cservjakov, hagyatéki végrehajtó, a földszinti zsöllye második sorában ült, és látcsövén keresztül gyönyörködött a Corneville-i harangok-ban. Gyönyörködött, és a földi boldogság csúcspontján érezte magát. De hirtelen... Elbeszélésekben gyakorta találkozunk ezzel a "hirtelen"-nel. Igazuk is van az íróknak: az élet olyannyira bővelkedik váratlan meglepetésekben! Nos: Cservjakov arca hirtelen elfintorodott, szeme kidülledt, lélegzete elállt... leeresztette szeme elől a látcsövet, előrehajolt és... hapci!!! Amint tetszett látni - tüsszentett. Tüsszenteni sehol senkinek sem tilos. Tüsszent a paraszt, tüsszent a rendőrkapitány, sőt, némelykor még a titkos tanácsos is. Mindenki tüsszent. Cservjakov nem is jött zavarba, megtörülközött zsebkendőjével, és mint udvarias ember, körülnézett: nem zavart-e meg valakit a tüsszentésével? Ekkor azonban menthetetlenül zavarba jött. Észrevette, hogy a zsöllye első sorában, az előtte ülő öregúr kesztyűjével törölgeti tarkóját s kopasz fejét, és valamit mormol hozzá. Az öregúrban Brizzsalov államtanácsost, a közlekedési minisztérium tábornoki rangban levő főtisztviselőjét ismerte fel.
"Ráprüszköltem! - gondolta röstelkedve Cservjakov. - Nem a főnököm, más hivatalban szolgál, de mégiscsak kínos. Bocsánatot kell kérnem."
Cservjakov köhécselt, felsőtestével előredőlt, és a tábornok fülébe súgta:
- Bocsásson meg, mélts... uram, leprüszköltem... nem szándékosan tettem...
- De kérem, semmi az egész...
- Bocsásson meg, az istenre kérem. Igazán nem... igazán nem akarattal!...
- Jaj, hagyjon békén, kérem! Ne zaklasson már!
Cservjakov még jobban zavarba esett, bambán elmosolyodott, és felnézett a színpadra. Nézett, nézett, de előbbi boldogsága nyomtalanul eltűnt. Nyugtalanság gyötörte. A szünetben odalépett Brizzsalovhoz, egy darabig szaladt mellette, majd félénkségét leküzdve, megszólította:
- Az imént leprüszköltem, mélts... uram... Bocsásson meg... Én igazán... Nem azért, hogy...
- Elég volt! Rég elfelejtettem az egészet, és maga még mindig ugyanazt hajtogatja! - szólt rá a tábornok, és türelmetlenül mozgatta alsó állkapcsát.
"Azt mondja, elfelejtette, a szeméből meg csak úgy árad a gyűlölség - gondolta magában Cservjakov, és gyanakodva pillantott a tábornokra. - Szóba se akar állni velem. Meg kellene neki magyaráznom, hogy nem szántszándékkal tettem... hogy ez a természet törvénye, máskülönben még azt gondolja, hogy le akartam köpni. Ha most nem gondolja, majd később eszébe jut!"
Cservjakov hazaérkezvén, előadta feleségének akaratlan udvariatlanságát. Úgy vélte, hogy az asszony igen könnyedén fogja fel a történteket; előbb egy kissé megijedt, de amikor megtudta, hogy Brizzsalov más hivatalbeli, mindjárt megnyugodott.
- Tudod mit, mégiscsak menj el hozzá bocsánatot kérni - ajánlotta azután. - Nehogy azt higgye, hogy nem tudsz illendően viselkedni jó társaságban.
- Éppen erről van szó! Bocsánatot kértem tőle, de valahogyan furcsán fogadta... Egy jó szót se szólt. Meg nem is volt rá idő, hogy megbeszéljük a dolgot.
Másnap Cservjakov felöltötte vadonatúj hivatali egyenruháját, megnyiratkozott, és elment Brizzsalovhoz, bocsánatot kérni. A tábornok fogadószobájában már rengeteg kérelmezőt talált, s közöttük megpillantotta magát a tábornokot is, aki már megkezdte a fogadást. Miután néhány kérelmezőt meghallgatott, Brizzsalov végre Cservjakovra emelte tekintetét.
- Tegnap az Árkádia-színházban, ha méltóztatik rá emlékezni, mélts... uram... - kezdte meg előadását a hagyatéki végrehajtó. - Tüsszentettem és véletlenül... lefröcsköltem... Bocs...
- Hát ezek meg miféle... Ilyen semmiséggel zaklat... Nos, mit kíván? - fordult a tábornok a soron következő kérelmezőhöz.
"Szóba se áll velem! - gondolta Cservjakov elsápadva. - Tehát haragszik... Nem, ezt nem hagyhatom annyiban... Meg kell neki magyaráznom..."
Amikor a tábornok az utolsó várakozóval is végzett, és megindult belső szobái felé, Cservjakov utánavetette magát:
- Mélts... uram! - motyogta. - Ha zaklatni bátorkodom a mélts... urat, úgy az kizárólag a bűnbánat érzületéből fakad! Hiszen nem szántszándékkal tettem, ezt méltóztatik tudni!
A tábornok bosszús arcot vágott, és lemondóan legyintett.
- De hiszen ön csúfolódik velem, tisztelt uram! - recsegte, és azzal eltűnt az ajtó mögött.
"Már hogyan csúfolódnék? - morfondírozott Cservjakov. - Szó sincs itt semmiféle csúfolódásról! Ilyen nagyúr, aztán mégse érti meg! Nos, ha így van, bezzeg nem kérek többé bocsánatot ettől a nagyképű alaktól! Vigye el az ördög! Levelet írok neki, de személyesen nem megyek el hozzá többé. Nem én!"
Ekképpen gondolkozott Cservjakov hazafelé menet. Ámde nem írt levelet a tábornoknak. Gondolkodott, gondolkodott, de sehogyan sem sikerült kieszelnie, hogy mit írjon. Másnap mégiscsak személyesen kellett elmennie hozzá, kimagyarázkodni.
- Tegnap nem azért zaklattam mélts... uram - motyogta, amikor Brizzsalov kérdő tekintetét ráemelte -, hogy csúfolódjam, amint azt tegnap mondani tetszett. Csupán azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek, amiért tüsszentettem és lefröcsköltem mélts... uramat... Eszembe se jutott, hogy csúfolódjam. Hogyan is mernék én csúfolódni egy olyan nagyúrral, amilyen mélts... uram? Ha a magunkfajta ember csúfolódásra vetemednék, akkor izé... hová lenne akkor a tisztelet, a tekintély tisztelete... egyszóval...
- Takarodjék! - hördült fel a táborok, elkékülve, és egész testében remegve.
- Tes-séék? - kérdezte suttogó hangon, a rémülettől ájuldozva Cservjakov.
- Takarodjék!! - ismételte a tábornok, és dobbantott lábával.
Cservjakov bensejében valami megszakadt. Se látott, se hallott, úgy vonszolta magát az ajtóig, majd kiosont az utcára, és roskadozva elindult. Gépiesen hazaért, a vadonatúj egyenruháját le sem vetve, végigfeküdt a díványon és... meghalt!

Szőllősy Klára fordítása




Csehov: A csinovnyik halála (1883)

Ivan Dmitrics Cservjakov hagyatéki végrehajtó, közeli rokona Akakij Akakijevicsnek. Ugyanolyan megnyomorított lelkű kishivatalnok, de sajátosan leszűkített világában ő is elégedett, jól érzi magát.

Témája egy természetes élettani jelenség, a tüsszentés és következménye. A kezdő mondat ironikus szóismétlése és a színházi élmény képtelen eltúlzása kacagtató, humoros hatást kelt. Majd „váratlan”, „hirtelen” fordulat következik: egy tüsszentés. Tüsszenteni sehol senkinek sem tilos, nem sérti a fennálló közrendet. Az író azonban úgy mutatja be ezt a cselekvést, mintha a tüsszentés nem csupán élettani funkció lenne, hanem valamiképpen összefüggne a társadalmi ranggal, beosztással. A szerencsétlen csinovnyikot tovább gyötri az öntudat ez első bocsánatkérés után is. A többszöri bocsánatkérés után kidobja a főtanácsos, mert azt hiszi gúnyt űz belőle.

A befejezés tragikusan jelképes értelmű. Nem a „vétsége” miatti lelkifurdalásba, nem a képtelenségig felnövesztett rettegésbe halt bele, hanem abba, hogy „bensejében valami megszakadt”. Olyan tettet követett el, amelyet egy magas állású személyiség nem helyeselt, és ez összeférhetetlen a csinovnyik-léttel. Cservjakov ezzel egyszerűen megszűnt létezni. A novella tragikus csattanóval zárul.

Cservjakov

Hagyatéki végrehajtó egy megnyomorított lelkű kishivatalnok, de sajátosan leszűkített világában megelégedett, jól érzi magát. A kezdő mondat ironikus szóismétlése "Egy kiváló szép estén a nem kevésbé kiváló Ivan Dmitrics Cservjakov..." s a színházi élmény képtelen eltúlzása "Gyönyörködött és a földi boldogság csúcspontján érezte magát." humoros hatást kelt. Cservjakov méltóság nélküli ember, aki számára a rang jelenti a legtöbbet. A bürokratizmus szelleme hatja át cselekedeteit, gondolatait és érzéseit. Neve is beszélő név: "féreg" a jelentése. Csehov nem jellemzi közvetlenül hősét, külsejét sem mutatja be. Lelki állapotát cselekedeteiből, beszédéből ismerjük meg. A tüsszentés miatti gyötrő bűntudata miatt összesen ötször kér bocsánatot a tábornoktól, akinek - a várható bosszútól félve - még a lakására is elmegy. A főhős halálának kiváltója az, hogy ismételt bocsánatkéréseivel - melyet túlzott tekintélytisztelete vált ki - tényleg feldühíti, magára haragítja a tábornokot és az mérgesen kidobja. Csehov a csinovnyik számára nem ad felmentést, nevetséges figuraként ábrázolja, akinek a halála tragikomikus. Cservjakov nem a vétsége miatti lelkifurdalásba, a képtelenségig felnövesztett rettegésbe halt bele, hanem abba, hogy olyan tettet követett el, amelyet egy magas állású személyiség nem helyeselt, kiváltotta egy főtisztviselő ingerült haragját. Ez ugyanis összeférhetetlen a csinovnyik léttel, így megszűnik csinovnyiknak lenni, összeomlik. Létét a függés jellemezte, öntudatától megfosztott, kiszolgáltatott kisember volt.

http://csicsada.freeblog.hu/archives/2011/01/24/Varga_Zsuzsanna_Harom_elet__harom_halal_Gogol_Csehov_es_Tolsztoj_egy-egy_muve_alapjan/

Csehov A csinovnyik halálában mutatja be hősén keresztül egy kisember szánalmas megalázkodását. Közel 40 évvel később született meg Csehov műve, de főhőse, Ivan Dmitrics Cservjakov hagyatéki végrehajtó ugyanolyan megnyomorított lelkű kishivatalnok, mint közeli rokona, Akakij Akakijevics. Már ez is a hasonlóságra utal, azzal a különbséggel, hogy ő, a sajátosan leszűkített világában megelégedett ember, és jól érzi magát.

Ez is egy groteszk mű, amelyben a bonyodalom akkor kezdődött, amikor egy színházi előadás alkalmával Cservjakov letüsszentette az előtte ülő Brizzsalov államtanácsost. A szolgalelkű, alázatra nevelt kishivatalnok számára azonban ez az ártalmatlan élettani megnyilvánulás szörnyű bűnné terebélyesedik, hiszen a tábornoki rangban lévő államtanácsost tüsszentette le, s ezzel egy magasabb állású személynek, egy főtisztviselőnek okozott akaratlanul is kellemetlenséget. Cservjakov azonnal bocsánatot kért, s a tábornok egy legyintéssel napirendre tér az eset felett. A szerencsétlen csinovnyikot viszont tovább gyötörte a bűntudat. Ismételt bocsánatkéréseivel zaklatta a tábornokot, s mikor hatodszorra is Brizzsalov elé alázatoskodott, a tábornok nagyon megharagudott rá, s dühösen kidobta.

A befejezés tragikomikusan jelképes értelmű. Cservjakov hazament, s vadonatúj egyenruháját le sem véve végigfeküdt a díványon és meghalt. Nem a lelkifurdalásba és nem is a rettegésbe halt bele, hanem abba, hogy ő egy nálánál jóval magasabb beosztású személlyel tett olyat, amit az nem helyeselt, ez viszont teljesen összeférhetetlen a csinovnyik léttel. Cservjakov ezzel egyszerűen megszűnt létezni.

Csehov hőse, az öntudatától megfosztott kisember, csak csinovnyik módon tudott élni is, meghalni is.

Az író az olvasóra bízza az értékelést, de a kíméletlen feltárásban benne van a javító szándék. Jegyzetében ezt így fogalmazta meg: „Az ember akkor válik jobbá, ha megmutatják neki, hogy milyen.” A túlvilági misztikumba való menekülés, a jó győzelmébe vetett hit teljesen hiányzik Csehov írásaiból. Szembe is fordul a „próféta” Tolsztojjal, de hű tanítványa marad a társadalomábrázolásában. Közös témakörük az „ember” és a „rang”. Az embert a rang határozza meg és torzítja el: mint ahogyan ezt Cservjakov élete is bizonyítja.






Keletkezés: 50 évvel később A köpönyegnél

Szerkezet

Expozíció: rövid, megjelöli a helyet és az időt (színház)
Bonyodalom: tüsszentés
Kibontakozás: a bocsánatkérések sorozata
Tetőpont: a tekintélyes személy elzavarja dühösen a bocsánatkérő hivatalnokot
Megoldás: a hivatalnok meghal

Gogol megmenti hősét, Csehov nem. Ez a társadalmi típus Csehov szerint a maga szánalmas , kicsinyes létével halálra van ítélve.

A tekintélyes személy Gogolnál még szerepzavaros, Csehovnál már kialakult , biztosnak érzi magát helyzetében.

A Csehov novella rövidebb, hiszen Gogol előtte mindent bemutatott.

Csehov párbeszédre épít, Gogol elbeszél.

Csehovnál a cím a történet megoldására utal.

Drámátlan dráma, eseménytelen, melyben nem a cselekményen van a hangsúly, hanem a szereplők szürke életének bemutatása pl: Három nővér, Ványa bácsi, Cseresznyéskert, Sirály

Gogol : A köpönyeg

Élete

Egy ukrán kisvárosban született.
Gyermekkorában sok irodalmi élmény érte, édesapja műkedvelő, nagyapja pedig sok mesét olvasott neki.
Érdeklődött a festészet és a színészet iránt is.
Felnőve Pétervárra kerül, először színészkedik, segédírnok, majd végül tanár, de hamar abbahagyja.
Sok időt tölt külföldön, főként a Revizor c. művének a kedvezőtlen fogadtatása miatt.
Végül Moszkvában hal meg.

Híres művei: A revizor
Holt lelkek c. regénye
Pétervári elbeszélések (ebben jelennek meg az u.n. csinovnyik- novellák (hivatalnoki) pl. A köpönyeg)

A "kisember" a művekben

Magát az orosz realizmust Gogol A köpönyeg című műve teremtette meg. Jellegzetes alakja a csinovnyik. Ő kiszolgáltatott, szegény, szorgalmas, "rutin-életű", akivel Gogol megteremti a "csinovnyik-novellát". Teljesen hétköznapi figura, az orosz társadalom tipizált alakja. Ő testesíti meg az "elgépiesedett kisembert", akinek nincsenek emberi kapcsolatai, csak a munkájának él. Az író nagyon borúsan nézi a csinovnyik "köpönyeg-életcélját", azaz nem mer többet akarni, megelégszik azzal, hogy köpönyeget készíttet magának (hosszas gondolkodás után).

Oroszországot akkoriban egy különös kór támadta meg, és akadályozta a kibontakozásban: a csinovnyik. Közömbösségükkel, szolgalelkű magatartásukkal, és fejlődésképtelenségükkel hátráltatták az egész nemzet növekedését. Hiszen ők alkották az ország törzsét, és rothadó törzzsel egy fa sem képes virágzásra. És ha nincsenek virágok, nincs mag sem, következésképp a fa kipusztul. Ez a rémkép ihlette az orosz realistákat arra, hogy regényeikben, novelláikban kemény társadalombírálattal felnyissák az emberek szemét. Valószínűleg ők sem hitték, hogy az akkori csinovnyikréteg majd okul belőle, és egy csapásra megváltozik a világ, de remélték, hogy műveik fennmaradnak az elkövetkező generációk számára, így az olvasó olyan események „szemtanúja” lehet, amit egyébként nem tapasztalhatna, és életét előrelátó módon tervezheti meg. Az orosz művészek írásain keresztül a széles skálán mozgó csinovnyiktársadalom legkülönbözőbb rétegeiből meríthetünk példákat. Légyegében nem különböznek egymástól, anyagi helyzetük nem változtat erkölcsi és lelki szegénységükön. De minden szürke hivatalnok, minden rendőrtiszt egy darab volt a kirakójátékban, ami az orosz viszonyokat ábrázolja.



A köpönyeg


Műfaj: novella

Cím: a bonyodalomra utal

Keletkezés: 1834-1842-ig dolgozott rajta

Téma: Egy kishivatalnok élete értelmet nyer az új köpönyege által, majd miután köpönyegét ellopják meghal, viszont halála után kísértetként visszajár.


Szerkezete

Expozíció: Kétszer kezd bele a történetbe, tipikus hely a hivatal, tipikus szereplővel vagyunk. Közvetlen elbeszélői hanggal indít, mesélő kedvel ír. A főszereplő bemutatása. Monoton, szürke életet él,fontosnak tartja a munkáját, élete értelmét látja benne.

Bonyodalom: A régi köpönyeg elhasználódik és újat kell varratni. A cím a bonyodalmi részre utal.

Kibontakozás: A hivatalnok életét teljesen kitölti az új köpönyeg megszerzése, rögeszméjévé válik, spórol, éhezik érte. Az új köpönyeg teljesen megváltoztatja az életét, az emberek felfigyelnek rá, elhívják egy rendezvényre is.
A köpönyeg a társadalmi ranglétra szimbóluma (jelképe). Amilyen a köpönyeg, olyan a gazdája. Elveszíti a köpönyegét, végül a tekintetes személyhez fordul. A tekintélyes személynek nincs neve, lekezelő, elutasítja, fitoktatja hatalmát, pedig a hivatalnok benne látta a megoldást.

Tetőpont: A tekintélyes úr elutasítja, nem lát más kiutat, nem tud segítséget kérni.

Megoldás: Megfázik, meghal, kísértetként visszatér és köpönyegeket lop. Fantasztikus befejezés. Gogol megmenti hősét azzal, hogy a túlvilágról visszajár. Így szolgáltat igazságot az elszenvedett sérelmekért az író a főhősnek.


A mű bemutatja a hivatalnoki réteget, sajnálatos, hogy ebben a társadalomban egy hivatalnok élete nem több egy köpönyeg értékénél, egy ruhadarab annyira felértékelődhet, hogy egy emberi élet értelmét jelenti.

Dosztojevszkij : "Mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk elő."


Hangneme: közvetlen, változatos, ironikus, hol a mindet tudó elbeszélő szerepében tetszeleg, hol pedig úgy tesz mintha nem tudna semmit a dolgokról, hol pedig a célnak megfelelően tárgyilagos.

2011. szeptember 13., kedd

XIX. század második felének költészete

1. A kor jellemzői

A korszak eltávolodik a romantikától és azok eszméitől.
l'art pour l'art = művészet a művészetért

-a művészet nem eszköz, hanem cél
- az új felfogás szerint a művek nem hordoznak társadalmi, politikai, erkölcsi, pedagógiai, tanító célzatot, hanem önmagukért vannak


2. A költő és a hallgató (közönség) viszonya

-változik pl. : Boudelaire Az albatrosz c. verse

A költő és a közönség közt szakadék van.
A költő magányos, a tömegtől elzárkózik és elutasítja őket.
Olykor megvetéssel néznek a tömegre, akiket sokszor tülekedő, ostoba kispolgároknak mutatnak be.
A közönség is értetlenül áll az új költőszerep előtt.
Egyes költők elvonulnak a költészet "elefántcsont tornyába" , mások kirívó, bohém életmódjukkal hívják fel magukra a figyelmet.

A romantika közvetlen hangját , a személyességet felváltja a személytelenség, a viszonylagos objektív hang.

Az új költői nyelv bonyolultabb, nagyobb szerepet kapnak a bonyolult szóképek ( metafora, szinesztézia, szimbólum).
Úgy gondolják, hogy a valóság mélyebb, bonyolultabb összefüggéseit ezek segítségével érthetjük meg.


3. Versforma
jelszó: a vers legyen "jólmegcsinált" (rím, ritmus, kötött formák, pl. szonett)
Különösen jellemző ez a francia parnasszisták költészetére.


4. Költői háttér gondolatok

Az új líra képviselői úgy gondolták, hogy a körülöttünk lévő jelenségek valami mélyebb összefüggésnek a jelképei és csak sejtetik a mögöttünk lévő bonyolult tartalmakat.
Pl. Boudelaire Kapcsolatok c. verse.

A világ dolgairól érzékszerveink útján csak korlátozott ismereteket szerezhetünk, ezért érdemes összekeverni az érzékterületeket (látás, hallás, tapintás, szaglás) ,hogy közelebb kerüljünk a valósághoz.
Pl.Boudelaire: Kapcsolatok vagy Rimbaud A magánhangzók szonettje

Az új felfogás a francia költészetben volt jelen elsőként.
Verlaine: Költészettan, Őszi chanson
Rimbaud: A részeg hajó
Boudelaire: 1857 A romlás virágai (VERSESKÖTET)


5. Az új költészet háttere

Az 1848-as forradalmak elbukása utáni válsághangulat.


6. A lírában megjelenő stílusirányzatok

-impresszionizmus (benyomás, érzés) a művész az őt ért benyomásokat rögzíti, a francia festészetben is megjelenik (Degas, Monet, Manet), Verlaire: Őszi chanson

-szimbolizmus: a középpontjában a szimbólum áll (szókép), amely egy bonyolult, nehezen megfejthető, érzékletes, látomásos képsorral jelenít meg, célja: a valóság mögötti tartalom megéreztetése

-szecesszió (elvonulás) : először a képzőművészetben jelenik meg, túldíszítettség, elvontság jellemzi, kedveli a növénymintákat, az érdekes színeket (lila, rózsaszín), a művekben megjelenik az erotika, a halál megszépítése


7. XIX.század stílusirányzatai

A romantika mellett a század közepétől új stílusirányzatok jelennek meg.

-realizmus: egy francia festő Courbet nevezte így kiállítását a XIX. század közepén, amelynek egyik legismertebb darabja a Kőtörők c. képe. Courbet barátai folyóiratot is indítottak Realizmus címmel.



-naturalizmus: természetesség, pontosság, fényképészi hitelesség, részletgazdagság jellemzi. A rút, borzalmas, rossz jelenségek ábrázolása gyakran fordul a társadalom alsó néprétegei felé. Pl: E. Zola- Germinal, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond- Árvácska

-impresszionizmus: Monet- A felkelő nap impressziója

-szecesszió


-szimbolizmus: Csontváry Kosztka Tivadar -Magányos cédrus



8. Filozófiai irányzatok a korban

-pozitivizmus: a tények feltétlen tiszteletén alapul, tehát alapvetően természettudományos beállítottságú, úgy gondolja, hogy az ember az öröklés és a környezet által meghatározott lény (genetika és közeg)

-életfilozófiák: az élet értelmét keresi, az élet nagy kérdéseivel foglalkoznak, úgy gondolják, hogy az ember életében a teremtő fejlődés érvényesül, általában a fenn álló társadalmak elvetik (nincs az ember útja kijelölve, nem függ a genetikától... stb.) pl: Niece: Magasabb rendű lény kultusza


9. A romantika és a Realizmus összehasonlítása

Romantika
-Elfordul a valóságtól témáját gyakran a múltból (ritkábban a jövőből) meríti
-különleges hősöket ábrázol különleges körülmények között
-legfőbb írói módszere a fantázia
-lényeges ismérve a szubjektivitás az alkotó személyességre törekszik
-az alkotó maga is benne van művében
-a romantikus hősök lélektanilag nem mindig hiteles figurák
-azt ábrázolja, amit szeretne
-a hiteles hely és környezetrajz; jellemzés inkább csak szándék, mely nem mindig párosul pontossággal
-uralkodó műnem: a líra
műfaj: dal, óda
-metaforikus szerkezet, költői nyelv, a képek áradása jellemzi


Realizmus
-szembefordul a valósággal, témáját a jelenből veszi
-tipikus alakokat ábrázol, tipikus körülmények között
-a megfigyelés
-objektivitás, személytelenség
-az író kívülállóként figyeli hőseit, az eseményeket
-fontosnak tartják a hiteles lélekrajzot
-ami van
-valóban hiteles hely- és környezetrajz, pontosságra törekszik a leírásokban, jellemzésekben is
-az epika, regény, elbeszélés (novella)
-száraz, fegyelmezett stílus, egyértelműség jellemzi



Az udvar "aknamunkája"

1848 június választások
július első népképviseleti o.gy.

  • legfontosabb feladat: a honvédelmi megoldása ( intézkednek az első 10 honvéd zászlóalj felállásáról)
  • július 11. Kossuth beszéde 200 ezer katona és 42 millió Ft kér, az uralkodó nem hagyja jóvá ezt.
  • közben világossá válik a magyar kormány számára, hogy Bécs az ápr.-i törv. visszavonására törekszik. pl: követelik nyár végén a magyar pénz és hadügy minisztérium beolvasztását a bécsi intézményekbe
  • Kossuthék elkezdik a szabad csapatok toborzását, toborzó körútra indul
  • eltörlik a szőlő dézsmát
  • Kossuth bankó kibocsátása

A kormány lemondása
  • szept. 11 lemond a Batthyány-kormány épp akkor mikor Jellasics horvát bán serege D-n átlépi a Drávát
  • új végrehajtó hatalom jön létre Országos Honvédelmi Bizottmány (6 tagú), elnöke : Kossuth


3. Jellasics támadása

35 ezer fővel támad

1848. szept. 29 pákozdi csata Móga János < - >; Jellasics (magyar győz)
okt. 7 Görgey A. és Perczel M. < - >Roth

Jellasics Győrön keresztül Bécs felé menekül,a magyar seregek pedig üldözőbe veszik (Móga).



4. A Bécs elleni magyar támadás kudarca

-október elején V.Ferdinánd feloszlatja az o.gy. és Jellasicsot nevezi ki katonai biztosnak
-a Habsburgok célja: Jellasics megsegítése a magyarok ellen
-okt.6 Bécsben kitör a forradalom
  • az udvar elmenekül
  • Windischgatz pedig ostrom alá veszi a császárvárost (Bécs) és leveri a forradalmat
  • közben a magyar sereg megáll a Lajtánál, nem merték vállalni a támadó hadműveletet
  • okt. 30 megindulnak, de a császáriak azonban Schwehatnal visszaverik a magyar hadat
Kossuth Görgeyt bízza meg az országba visszaözönlő magyar csapatok megszervezésével.


Az OHB előtt egyértelművé válik , hogy egy erős rendezett sereget kell megszerveznie.


5. 1848-49 telén a katonai helyzet

1848 dec.2 lemondatják V. Ferdinándot és Ferenc József kerül a helyére
1848 december közepén Windischgrátz serege átlépi a magyar határt 44 ezer fővel
célja: Pest és Buda elfoglalása
-az OHB és az o.gy. a decemberi nagy hidegben Debrecenbe költözött



6. Hadszínterek
  • Erdély: a császári csapatok elfoglalják Kolozsvárt és támogatják a nemzeti felkelést
  • Északon: Görgey ide vonul vissza, miután nem vállalta a Dunántúlon a harcokat
  • Dél-vidék: jelentős várak parancsnokai a nemzetiségi felkelők mellé állnak

7. Belpolitikai feszültség: a vezetés megosztott
  • republikánusok (köztársaságpártiak) tovább vinnék a forradalmat
  • békepártiak (egyezkedni akarnak Windischgratz-el )
Winditschgratz viszont feltétlen megadást követel és elfogatja Batthyányit

Január 5-én Görgey kiadja a váci kiáltványt
célja: a tisztikar egységét megőrizni (Görgey a '48-as áprilisi törvényekhez ragaszkodik, de az OHB-től sem fogad el parancsokat)


8. Katonai helyzet 1849 elején

Erdélyben: Bem győz, visszaszerzi karácsonyra Kolozsvárt

Északon: februártól győzelmek, Görgey csapatai áttörik a jeges Branyiszkói-hágót
Klapkával egyesülnek (Felső-Tisza sereg) aki Tokajnál megállítja Schlicket
A hadművelet egyik fontos célja : Debrecen megvédése


1848-as áprilisi törvények

31 cikkelyből állt

A törvények változást hoztak a társadalmi és a politikai életben egyaránt.
eltörölték az ősiség törvényét
  • jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással (kötelező örökváltság, megszűnik a földesúr és a jobbágy közötti kapcsolat)
  • közteherviselés
  • a változások megteremtik a polgári fejlődés lehetőségét
  • új választójogi rendszer, megszünteti a származási különbségeket, politikai jogok tekintetében (a lakosság 7-9%-a szavazhatott) (nem szavazhattak: nők, gyerekek, zsellérek, gyámság alatt lévők)
  • parlamentnek felelős kormány, független a Habsburgoktól , népképviseleti országgyűlés évente Pesten
Magyarország personál unión alapuló állam.
  • cenzúra eltörlése, sajtó szabadság
  • Erdéllyel unió és a határőrvidékkel


Hiányosságok
-a lakosság 46%-a magyar, 54% nemzetiség,
-a nemzetiségiek nem kaptak kollektív jogokat, sem területi autonómiát (önállóságot) /1848 július gyűléseket tartanak, mozgolódnak/
-jobbágykérdés, a jobbágyok 60%-a zsellér -> föld nélküli, nem is kapnak földet
40%-a telkes jobbágy

2011. szeptember 12., hétfő

Sorozatok

Számtani sorozatok: http://logikaifeladatok.hu/erettsegi/szamtani.html

Számtani sorozat

0; 2; 4; 6; 8; 10; ..., a páros természetes számok sorozata. Számsorozatban mindig szabály szerint követik egymást az elemek. Ennek a sorozatnak az a szabálya, hogy az aktuális elemhez 2-t adva kapjuk a következő elemét a sorozatnak.

(Más szabályokkal is képezhetünk sorozatokat - például szorzással -, ezekről majd később.)

Az olyan sorozatokat, amelyben a szomszédos elemek különbsége állandó, számtani sorozatnak nevezzük. Ezt a különbséget differenciának nevezzü, s d-vel jelöljük.

A példa sorozatban d=2. Vannak még más jelölések is: az első elem jele: a1; a második elem jele a2; s így tovább; akárhanyadik (n-edik) elem jele an.

A példában a1 = 0; a2 = 2; a3 = 4; a4 = 6; s így tovább.

Az n-edik elem kiszámolására pedig képletet kell találni. Az 1. elemből úgy kapjuk a 2. elemet, hogy hozzáadunk 2-t. Az 1. elemből úgy kapjuk a 3. elemet, hogy hozzáadunk 2*2-t. Az 1. elemből úgy kajuk a 4. elemet, hogy hozzáadunk 3*2-t. És így tovább: az 1. elemből úgy kapjuk az akárhanyadikat, hogy hozzáadunk eggyel kevesebb differenciát:

an = 0 + (n-1)*2
Rendezés után:
an = 2n - 2

Ennek a képletnek a segítségével, például, az 500. elem kiszámítása:
a500 = 2*500 - 2 = 998.

Általánosítva: számtani sorozat n-edik elemét igy számíthatjuk:
an = a1 + (n-1)*d

Mennyi az előbbi példában az első 500 elem összege?
A sorozat elejét és végét szemügyre véve a következőt látjuk:
a1 + a500 = 998
a2 + a499 = 998
a3 + a498 = 998
S így tovább, olyan párokba rendezhetők a sorozat elemei, melyek összege mindig az első és az utolsó elem összegével egyenlő.

S hány ilyen párunk van? 500/2 darab. Így az első 500 elem összege: 998*250.

Általánosítva: számtani sorozat első n darab elemének összegét (melyet Sn-nel jelölünk) így számíthatjuk:
Sn = (a1 + an)*n/2

Példa
Egy ovális alakú teniszcsarnokban a lelátón 17 sorban ülnek a nézők. A legfelső sorban 300 ülőhely van, és minden további sorban 13 hellyel kevesebb van, mint a felette lévőben. Teltház esetén hány szurkoló van a nézőtéren?

a1 = 300
d = -13
n = 17
Sn = ?
--------
A összeg kiszámításához szükségünk van a 17. elemre:
a17 = 300 + 16*(-13)
a17 = 92

S17 = (300 + 92)*17/2
S17 = 3332
Tehát összesen 3332 néző fér el a stadionban.


http://www.ementor.hu/?q=node/77

Mértani sorozat:

a1 a sorozat első tagja, q a hányadosa

a sorozat bármelyik tagját kifejezhetjük a1 és q segítségével:
an = a1·qn-1

az első n tag összege:

a sorozat bármelyik tagjának négyzete megegyezik szomszédainak szorzatával:



http://www.logikaifeladatok.hu/erettsegi/mertani.html