Előzménye
XIV. Lajos az abszolutizmus fénykora
XV. Lajos (1715-től) 18. század felvilágosult abszolutizmust képviselte
- a király döntéseit kegyencnők befolyásolták pl. Madam Pompadour
- iskolákat is alapított, de fényűző életmódja miatt nem kedvelték
- békét vártak tőle -> később bekapcsolódik az osztrák örökösödési háborúba és a 7 éves gyarmati háborúban
"Utána az özönvíz."
XVI. Lajos (Lui) a róla kialakult kép: enni, vadászni, lakatoskodni szeret, lusta, gyámoltalan uralkodó
felesége Maria Antoanett
-nő az államadósság, a háborúk miatt
-költséges állam aparátust tart fenn /Necker pénzügyminiszternek sem sikerült talpra állítani a gazdaságot/
Franciaország a XVIII. században
- 25 millió lakosával Franciaország Európa egyik legnépesebb országa.
- Fejlődik az ipar, kereskedelem, de 85 %-a a lakosságnak a földből, a mezőgazdaságból él.
- A gazdagodó polgárság, erősödő gazdasági pozíciója után beleszólást akar a politikába (rendi országgyűlés). A felvilágosodás eszméje hat rájuk.
- A lakosság nagyobb része paraszt, akik adóterhekben részesülnek /dézsma, robot... / Sújtja őket az is ,hogy az 1780-as években rossz volt a termés, az élelmiszerárak az egekig nőttek.
- A kiváltságosok (papság, nemesség) nem akart osztozni a terhekben. a rendi államot ők is vissza akarták állítani, de az ő jogaikat meg akarták tartani.
Az állam pénzügyi válságban van.
Francia társadalom
- kiváltságosok /papság és nemesség/
- közrendűek / burzsoázia (felemelkedett nemesség), kézművesek, munkások, parasztok
A rendi gyűlés 1788
'89 május Versailles megnyitás
A 3. rend annyi képviselőt akar, mint amennyi az első két rendnek van és fejenkénti szavazást. A király azonban csak a létszám emelést engedélyezi, a fejenkénti szavazást nem és a rendek összeülését nem engedélyezte.
A király munkálatokra hivatkozva bezáratja a tanácstermet, a nemzetgyűlés -> alkotmányhozó nemzetgyűlésnek nyilváníttatja magát, átvonulnak a közeli Labda-házba.
A király július 12-én Párizs köré katonákat rendel (tanácsadói hatására), megtörténnek az első összecsapások. A tömeg július 14-én megostromolja a Bastille-t, ez a forradalom jelképes kezdete.
Bastille = erőd, bástya
Eredetileg Párizs K-i kapuját védelmezte, később állami börtön politikai foglyok, írók számára.
Július 12-én Necker pénzügyminiszter leváltása miatt tört ki a Bastille-ban az állami lőporraktárból elszállított (250 hordó puskaport keresték.