1. A kor jellemzői
l'art pour l'art = művészet a művészetért
-a művészet nem eszköz, hanem cél
- az új felfogás szerint a művek nem hordoznak társadalmi, politikai, erkölcsi, pedagógiai, tanító célzatot, hanem önmagukért vannak
2. A költő és a hallgató (közönség) viszonya
-változik pl. : Boudelaire Az albatrosz c. verse
A költő és a közönség közt szakadék van.
A költő magányos, a tömegtől elzárkózik és elutasítja őket.
Olykor megvetéssel néznek a tömegre, akiket sokszor tülekedő, ostoba kispolgároknak mutatnak be.
A közönség is értetlenül áll az új költőszerep előtt.
Egyes költők elvonulnak a költészet "elefántcsont tornyába" , mások kirívó, bohém életmódjukkal hívják fel magukra a figyelmet.
A romantika közvetlen hangját , a személyességet felváltja a személytelenség, a viszonylagos objektív hang.
Az új költői nyelv bonyolultabb, nagyobb szerepet kapnak a bonyolult szóképek ( metafora, szinesztézia, szimbólum).
Úgy gondolják, hogy a valóság mélyebb, bonyolultabb összefüggéseit ezek segítségével érthetjük meg.
3. Versforma
jelszó: a vers legyen "jólmegcsinált" (rím, ritmus, kötött formák, pl. szonett)
Különösen jellemző ez a francia parnasszisták költészetére.
4. Költői háttér gondolatok
Az új líra képviselői úgy gondolták, hogy a körülöttünk lévő jelenségek valami mélyebb összefüggésnek a jelképei és csak sejtetik a mögöttünk lévő bonyolult tartalmakat.
Pl. Boudelaire Kapcsolatok c. verse.
A világ dolgairól érzékszerveink útján csak korlátozott ismereteket szerezhetünk, ezért érdemes összekeverni az érzékterületeket (látás, hallás, tapintás, szaglás) ,hogy közelebb kerüljünk a valósághoz.
Pl.Boudelaire: Kapcsolatok vagy Rimbaud A magánhangzók szonettje
Az új felfogás a francia költészetben volt jelen elsőként.
Verlaine: Költészettan, Őszi chanson
Rimbaud: A részeg hajó
Boudelaire: 1857 A romlás virágai (VERSESKÖTET)
5. Az új költészet háttere
Az 1848-as forradalmak elbukása utáni válsághangulat.
6. A lírában megjelenő stílusirányzatok
-impresszionizmus (benyomás, érzés) a művész az őt ért benyomásokat rögzíti, a francia festészetben is megjelenik (Degas, Monet, Manet), Verlaire: Őszi chanson
-szimbolizmus: a középpontjában a szimbólum áll (szókép), amely egy bonyolult, nehezen megfejthető, érzékletes, látomásos képsorral jelenít meg, célja: a valóság mögötti tartalom megéreztetése
-szecesszió (elvonulás) : először a képzőművészetben jelenik meg, túldíszítettség, elvontság jellemzi, kedveli a növénymintákat, az érdekes színeket (lila, rózsaszín), a művekben megjelenik az erotika, a halál megszépítése
7. XIX.század stílusirányzatai
A romantika mellett a század közepétől új stílusirányzatok jelennek meg.
-realizmus: egy francia festő Courbet nevezte így kiállítását a XIX. század közepén, amelynek egyik legismertebb darabja a Kőtörők c. képe. Courbet barátai folyóiratot is indítottak Realizmus címmel.
-naturalizmus: természetesség, pontosság, fényképészi hitelesség, részletgazdagság jellemzi. A rút, borzalmas, rossz jelenségek ábrázolása gyakran fordul a társadalom alsó néprétegei felé. Pl: E. Zola- Germinal, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond- Árvácska
-impresszionizmus: Monet- A felkelő nap impressziója 
-szecesszió 
-szimbolizmus: Csontváry Kosztka Tivadar -Magányos cédrus 
8. Filozófiai irányzatok a korban
-pozitivizmus: a tények feltétlen tiszteletén alapul, tehát alapvetően természettudományos beállítottságú, úgy gondolja, hogy az ember az öröklés és a környezet által meghatározott lény (genetika és közeg)
-életfilozófiák: az élet értelmét keresi, az élet nagy kérdéseivel foglalkoznak, úgy gondolják, hogy az ember életében a teremtő fejlődés érvényesül, általában a fenn álló társadalmak elvetik (nincs az ember útja kijelölve, nem függ a genetikától... stb.) pl: Niece: Magasabb rendű lény kultusza
9. A romantika és a Realizmus összehasonlítása
Romantika
-Elfordul a valóságtól témáját gyakran a múltból (ritkábban a jövőből) meríti
-különleges hősöket ábrázol különleges körülmények között
-legfőbb írói módszere a fantázia
-lényeges ismérve a szubjektivitás az alkotó személyességre törekszik
-az alkotó maga is benne van művében
-a romantikus hősök lélektanilag nem mindig hiteles figurák
-azt ábrázolja, amit szeretne
-a hiteles hely és környezetrajz; jellemzés inkább csak szándék, mely nem mindig párosul pontossággal
-uralkodó műnem: a líra
műfaj: dal, óda
-metaforikus szerkezet, költői nyelv, a képek áradása jellemzi
Realizmus
-szembefordul a valósággal, témáját a jelenből veszi
-tipikus alakokat ábrázol, tipikus körülmények között
-a megfigyelés
-objektivitás, személytelenség
-az író kívülállóként figyeli hőseit, az eseményeket
-fontosnak tartják a hiteles lélekrajzot
-ami van
-valóban hiteles hely- és környezetrajz, pontosságra törekszik a leírásokban, jellemzésekben is
-az epika, regény, elbeszélés (novella)
-száraz, fegyelmezett stílus, egyértelműség jellemzi
