2011. szeptember 13., kedd

XIX. század második felének költészete

1. A kor jellemzői

A korszak eltávolodik a romantikától és azok eszméitől.
l'art pour l'art = művészet a művészetért

-a művészet nem eszköz, hanem cél
- az új felfogás szerint a művek nem hordoznak társadalmi, politikai, erkölcsi, pedagógiai, tanító célzatot, hanem önmagukért vannak


2. A költő és a hallgató (közönség) viszonya

-változik pl. : Boudelaire Az albatrosz c. verse

A költő és a közönség közt szakadék van.
A költő magányos, a tömegtől elzárkózik és elutasítja őket.
Olykor megvetéssel néznek a tömegre, akiket sokszor tülekedő, ostoba kispolgároknak mutatnak be.
A közönség is értetlenül áll az új költőszerep előtt.
Egyes költők elvonulnak a költészet "elefántcsont tornyába" , mások kirívó, bohém életmódjukkal hívják fel magukra a figyelmet.

A romantika közvetlen hangját , a személyességet felváltja a személytelenség, a viszonylagos objektív hang.

Az új költői nyelv bonyolultabb, nagyobb szerepet kapnak a bonyolult szóképek ( metafora, szinesztézia, szimbólum).
Úgy gondolják, hogy a valóság mélyebb, bonyolultabb összefüggéseit ezek segítségével érthetjük meg.


3. Versforma
jelszó: a vers legyen "jólmegcsinált" (rím, ritmus, kötött formák, pl. szonett)
Különösen jellemző ez a francia parnasszisták költészetére.


4. Költői háttér gondolatok

Az új líra képviselői úgy gondolták, hogy a körülöttünk lévő jelenségek valami mélyebb összefüggésnek a jelképei és csak sejtetik a mögöttünk lévő bonyolult tartalmakat.
Pl. Boudelaire Kapcsolatok c. verse.

A világ dolgairól érzékszerveink útján csak korlátozott ismereteket szerezhetünk, ezért érdemes összekeverni az érzékterületeket (látás, hallás, tapintás, szaglás) ,hogy közelebb kerüljünk a valósághoz.
Pl.Boudelaire: Kapcsolatok vagy Rimbaud A magánhangzók szonettje

Az új felfogás a francia költészetben volt jelen elsőként.
Verlaine: Költészettan, Őszi chanson
Rimbaud: A részeg hajó
Boudelaire: 1857 A romlás virágai (VERSESKÖTET)


5. Az új költészet háttere

Az 1848-as forradalmak elbukása utáni válsághangulat.


6. A lírában megjelenő stílusirányzatok

-impresszionizmus (benyomás, érzés) a művész az őt ért benyomásokat rögzíti, a francia festészetben is megjelenik (Degas, Monet, Manet), Verlaire: Őszi chanson

-szimbolizmus: a középpontjában a szimbólum áll (szókép), amely egy bonyolult, nehezen megfejthető, érzékletes, látomásos képsorral jelenít meg, célja: a valóság mögötti tartalom megéreztetése

-szecesszió (elvonulás) : először a képzőművészetben jelenik meg, túldíszítettség, elvontság jellemzi, kedveli a növénymintákat, az érdekes színeket (lila, rózsaszín), a művekben megjelenik az erotika, a halál megszépítése


7. XIX.század stílusirányzatai

A romantika mellett a század közepétől új stílusirányzatok jelennek meg.

-realizmus: egy francia festő Courbet nevezte így kiállítását a XIX. század közepén, amelynek egyik legismertebb darabja a Kőtörők c. képe. Courbet barátai folyóiratot is indítottak Realizmus címmel.



-naturalizmus: természetesség, pontosság, fényképészi hitelesség, részletgazdagság jellemzi. A rút, borzalmas, rossz jelenségek ábrázolása gyakran fordul a társadalom alsó néprétegei felé. Pl: E. Zola- Germinal, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond- Árvácska

-impresszionizmus: Monet- A felkelő nap impressziója

-szecesszió


-szimbolizmus: Csontváry Kosztka Tivadar -Magányos cédrus



8. Filozófiai irányzatok a korban

-pozitivizmus: a tények feltétlen tiszteletén alapul, tehát alapvetően természettudományos beállítottságú, úgy gondolja, hogy az ember az öröklés és a környezet által meghatározott lény (genetika és közeg)

-életfilozófiák: az élet értelmét keresi, az élet nagy kérdéseivel foglalkoznak, úgy gondolják, hogy az ember életében a teremtő fejlődés érvényesül, általában a fenn álló társadalmak elvetik (nincs az ember útja kijelölve, nem függ a genetikától... stb.) pl: Niece: Magasabb rendű lény kultusza


9. A romantika és a Realizmus összehasonlítása

Romantika
-Elfordul a valóságtól témáját gyakran a múltból (ritkábban a jövőből) meríti
-különleges hősöket ábrázol különleges körülmények között
-legfőbb írói módszere a fantázia
-lényeges ismérve a szubjektivitás az alkotó személyességre törekszik
-az alkotó maga is benne van művében
-a romantikus hősök lélektanilag nem mindig hiteles figurák
-azt ábrázolja, amit szeretne
-a hiteles hely és környezetrajz; jellemzés inkább csak szándék, mely nem mindig párosul pontossággal
-uralkodó műnem: a líra
műfaj: dal, óda
-metaforikus szerkezet, költői nyelv, a képek áradása jellemzi


Realizmus
-szembefordul a valósággal, témáját a jelenből veszi
-tipikus alakokat ábrázol, tipikus körülmények között
-a megfigyelés
-objektivitás, személytelenség
-az író kívülállóként figyeli hőseit, az eseményeket
-fontosnak tartják a hiteles lélekrajzot
-ami van
-valóban hiteles hely- és környezetrajz, pontosságra törekszik a leírásokban, jellemzésekben is
-az epika, regény, elbeszélés (novella)
-száraz, fegyelmezett stílus, egyértelműség jellemzi



Az udvar "aknamunkája"

1848 június választások
július első népképviseleti o.gy.

  • legfontosabb feladat: a honvédelmi megoldása ( intézkednek az első 10 honvéd zászlóalj felállásáról)
  • július 11. Kossuth beszéde 200 ezer katona és 42 millió Ft kér, az uralkodó nem hagyja jóvá ezt.
  • közben világossá válik a magyar kormány számára, hogy Bécs az ápr.-i törv. visszavonására törekszik. pl: követelik nyár végén a magyar pénz és hadügy minisztérium beolvasztását a bécsi intézményekbe
  • Kossuthék elkezdik a szabad csapatok toborzását, toborzó körútra indul
  • eltörlik a szőlő dézsmát
  • Kossuth bankó kibocsátása

A kormány lemondása
  • szept. 11 lemond a Batthyány-kormány épp akkor mikor Jellasics horvát bán serege D-n átlépi a Drávát
  • új végrehajtó hatalom jön létre Országos Honvédelmi Bizottmány (6 tagú), elnöke : Kossuth


3. Jellasics támadása

35 ezer fővel támad

1848. szept. 29 pákozdi csata Móga János < - >; Jellasics (magyar győz)
okt. 7 Görgey A. és Perczel M. < - >Roth

Jellasics Győrön keresztül Bécs felé menekül,a magyar seregek pedig üldözőbe veszik (Móga).



4. A Bécs elleni magyar támadás kudarca

-október elején V.Ferdinánd feloszlatja az o.gy. és Jellasicsot nevezi ki katonai biztosnak
-a Habsburgok célja: Jellasics megsegítése a magyarok ellen
-okt.6 Bécsben kitör a forradalom
  • az udvar elmenekül
  • Windischgatz pedig ostrom alá veszi a császárvárost (Bécs) és leveri a forradalmat
  • közben a magyar sereg megáll a Lajtánál, nem merték vállalni a támadó hadműveletet
  • okt. 30 megindulnak, de a császáriak azonban Schwehatnal visszaverik a magyar hadat
Kossuth Görgeyt bízza meg az országba visszaözönlő magyar csapatok megszervezésével.


Az OHB előtt egyértelművé válik , hogy egy erős rendezett sereget kell megszerveznie.


5. 1848-49 telén a katonai helyzet

1848 dec.2 lemondatják V. Ferdinándot és Ferenc József kerül a helyére
1848 december közepén Windischgrátz serege átlépi a magyar határt 44 ezer fővel
célja: Pest és Buda elfoglalása
-az OHB és az o.gy. a decemberi nagy hidegben Debrecenbe költözött



6. Hadszínterek
  • Erdély: a császári csapatok elfoglalják Kolozsvárt és támogatják a nemzeti felkelést
  • Északon: Görgey ide vonul vissza, miután nem vállalta a Dunántúlon a harcokat
  • Dél-vidék: jelentős várak parancsnokai a nemzetiségi felkelők mellé állnak

7. Belpolitikai feszültség: a vezetés megosztott
  • republikánusok (köztársaságpártiak) tovább vinnék a forradalmat
  • békepártiak (egyezkedni akarnak Windischgratz-el )
Winditschgratz viszont feltétlen megadást követel és elfogatja Batthyányit

Január 5-én Görgey kiadja a váci kiáltványt
célja: a tisztikar egységét megőrizni (Görgey a '48-as áprilisi törvényekhez ragaszkodik, de az OHB-től sem fogad el parancsokat)


8. Katonai helyzet 1849 elején

Erdélyben: Bem győz, visszaszerzi karácsonyra Kolozsvárt

Északon: februártól győzelmek, Görgey csapatai áttörik a jeges Branyiszkói-hágót
Klapkával egyesülnek (Felső-Tisza sereg) aki Tokajnál megállítja Schlicket
A hadművelet egyik fontos célja : Debrecen megvédése


1848-as áprilisi törvények

31 cikkelyből állt

A törvények változást hoztak a társadalmi és a politikai életben egyaránt.
eltörölték az ősiség törvényét
  • jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással (kötelező örökváltság, megszűnik a földesúr és a jobbágy közötti kapcsolat)
  • közteherviselés
  • a változások megteremtik a polgári fejlődés lehetőségét
  • új választójogi rendszer, megszünteti a származási különbségeket, politikai jogok tekintetében (a lakosság 7-9%-a szavazhatott) (nem szavazhattak: nők, gyerekek, zsellérek, gyámság alatt lévők)
  • parlamentnek felelős kormány, független a Habsburgoktól , népképviseleti országgyűlés évente Pesten
Magyarország personál unión alapuló állam.
  • cenzúra eltörlése, sajtó szabadság
  • Erdéllyel unió és a határőrvidékkel


Hiányosságok
-a lakosság 46%-a magyar, 54% nemzetiség,
-a nemzetiségiek nem kaptak kollektív jogokat, sem területi autonómiát (önállóságot) /1848 július gyűléseket tartanak, mozgolódnak/
-jobbágykérdés, a jobbágyok 60%-a zsellér -> föld nélküli, nem is kapnak földet
40%-a telkes jobbágy