2012. február 3., péntek

Órarend




16. A Horthy-korszak , A bethleni konszolidáció

1. Hatalmi tényezők a TK bukása után

a) átmeneti magyar kormányok (Peidl, Friedrich-kormány)
-visszavonják a TK rendeleteit, de tényleges hatalmuk nincs
-az antant nem ismeri el

b) román megszálló csapatok /a Duna vonaláig/

c) A TK-gal szemben Szegeden ellenkormány alakult
vezető: gr. Károlyi Gyula, honvédelmi miniszter: Horthy Miklós
támogatók: jobboldali hivatalnokok és tisztek

d) A D-Dunántúl ura: Nemzeti Hadsereg (katonai erő!!!)
fővezére: Horthy Miklós (a vh-ban ellentengernagy)
központja: Siófok
eszközük: fehérterror (1919-20), a kommunisták üldözése és kivégzése
A tiszti különítmények (Prónay Pál, Héjjas Iván vezetésével) sok gyilkosságot követtek el (kb. 5000)


2. Az antant célja: egy elfogadható magyar kormány létrehozása, amely végre aláírja a békeszerződést

3. A helyzet megoldása:
  • a román hadsereg kiüríti Budapestet -> Horthy nov. 16-án bevonul a "bűnös" városba -> koalíciós kormány alakul (Huszár- kormány)
  • 1920. január: a nemzetgyűlési választásokon a kisgazdapárt nyer (vez. Nagyatádi Szabó István)
  • 1920. február: az új nemzetgyűlés visszaállította a királyságot, de a trónt üresnek nyilvánították (király nélküli királyság)
  • 1920. március 1. Horthyt kormányzóvá választják jogai egy alkotmányos ország királyához hasonlóak -> M.o.-n helyreállt az alkotmányos rend, aláírhatták a békeszerződést -> megkezdődik a Horthy-korszak (1944-ig)

(királypuccsok: 1921. március
IV. Károly 1921. okt. budaörsi csata)


4. A Horthy-rendszer konszolidációja (=nyugodt, rendezett közállapotok létrehozása)

a) a Teleki-kormány (1920-21)
b) a Bethlen -kormány (1921-31)

a) Teleki-kormány

vezetője: gr. Teleki Pál (erdélyi arisztokrata család sarja, földrajztudós, a szegedi kormány tagja)

Intézkedései:
  • fellép a szélsőségek ellen (KMP betiltása, különítmények feloszlatása)
  • numerus clausus (zárt szám) 1920. - a felsőoktatásban minden nemzetiséget országos arányszámának megfelelő nagyságban szabad csak felvenni. Mindenek előtt a zsidókat sújtja: max. 6 %-a lehet a létszámnak.
  • Nagyatádi-féle földreform /jelképes/, de a parasztság hálás érte, a megművelt föld kb. 6%-át osztották ki törpebirtokok formájában (411 ezer igénylő, ebből 301 ezer szegényparaszt)
  • Vitézi Rend megalapítása: a vh-ban és az ellenforradalmi rendszerben érdemeket szerezett tisztek, katonák vitézi címet és vitézi telket kaptak (átlag 20-50 hold, öröklődő)
célja: a kormányzót támogató hívek megszerzése
támogatói: úri középosztály (tisztek, hivatalnokok, értelmiség)

leváltásának oka: elfogadta volna IV. Károly visszatérését, ezért Horthy leváltja



b) A Bethlen-kormány

vezetője: gr. Bethlen István (erdélyi arisztokrata család sarja)

Magát a "konzervatív demokrácia" hívének mondta, ahol az országot a kellő vagyoni alappal és fejlett nemzeti öntudattal rendelkezők irányítják, tehát az arisztokrácia és a birtokos nemesség, de nyit a középrétegek felé is.

Intézkedései:

a) politikai konszolidáció
  • erős, állandó kormánypárt (Egységes Párt) létrehozása a Kisgazdapártba való belépéssel →
    átveszi az irányítást
  • megegyezik a szoc. demokratákkal (SZDP) -BETHLEN-PEYER PAKTUM (1921) -legalitást és választójogot kapnak, de nem szervezkedhetnek a földmunkások és közalkalmazottak körében
  • detronizáció -1921. november 6. a Habsburg ház trónfosztása
  • új választójogi rendelet: nyílt szavazás (Bp és 10 városon kívül) és csökkentik a választásra jogosultak körét (pl. műveltségi cenzus)
  • a parlament átszervezése, visszaállítják a felsőházat
  • "rendtörvény" 1921. III. törvénycikk → tiltja a fennálló törvényes rend erőszakos megsemmisítésére irányuló szervezkedéseket
b) gazdasági stabilizáció
  • 1924. népszövetségi kölcsön a gazdaság talpráállítására (250 millió aranykorona 20 évre; kötelezték a magyar kormányt a Nemzeti Bank létrehozására)
  • 1927. az értéktelenné vált koronát felváltotta a pengő
  • 1924-29 az ipari termelés 70%-kal emelkedett
c) külpolitika-nyitás
  • cél: revízió-ehhez a nagyhatalmak támogatásának megszerzése, kisantant felbomlasztása
  • 1922. M.o. belép a Népszövetségbe
  • 1927. magyar-olasz szerződés, Olaszország támogatja a revíziót, mert Mussolini kevesli az I.Világháború után kapott területeket
  • 1928. magyar-lengyel szerződés

Anglia stabilitást akar, Fr.o. antantbarát.

d) szociálpolitika
  • társadalombiztosítás a munkások körében
  • felszámolták az elcsatolt területekről elmenekültek nyomortanyáit
e) oktatás fejlesztése
  • iskolák építése
  • tornatermek
  • az írástudatlanság csökken
  • egyetemek bővítése
  • miniszter: Klebelsberg Kunó