2009. április 17., péntek

Szophoklész : Antigoné


Antigoné

Kr.e. 440 körül keletkezhetett.
Téma: Thébai mondakör
Cselekménye
Antigoné feldúltan újságolja Iszménének Kreón parancsát, miszerint Antigoné egyik testvérét Polüneikészt nem engedi eltemettetni, mivel az saját városa ellen tört. Antigoné igyekszik Iszménét rávenni arra, hogy temessék el együtt fivérüket. A két lány távozása után Kreón trónbeszédét olvashatjuk. Áttekinti az elmúlt néhány nap eseményeit és összefoglalja uralkodói alapelveit. Legfőbb értéknek a népérdekeit tartja. Alig hangzik el trónbeszéde, amikor az egyik őr jelenti, hogy valaki vékony porréteggel hintette be a halottat. Kreón indulatba jön, kiadja a parancsot, kerítsék elő a tettest. A kar az emberről kezd elmélkedni, nagyszerű alkotásnak tartja, majd jön az őr Antigonéval, aki a holttest mellett áldozatot mutatott be. Antigoné vállalja a tettét, azzal indokolja, hogy az istenek íratlan törvényeinek engedelmeskedett, közben elővezetik Iszménét, aki most már sorsközösséget (felelősséget) vállalna testvérével, de Antigoné elutasítja őt.
A következőkben Antigoné vőlegényével Haimonnal beszél Kreón, azt magyarázza neki, hogy jogos Antigoné elítélése, mert a király akaratának jogos vagy jogtalan, engedelmeskednie kell. Haimon azt tanácsolja apjának, hogy hallgasson másokra is, mert a város véleménye titkon Antigoné mellett van. A heves szópárbaj után Haimon azzal a burkolt fenyegetéssel rohan el, ha az apja megöleti Antigonét ő öngyilkos lesz. Iszménét elengedik, de Antigoné utolsó útjára indul, a kar könnyek közt vigasztalja őt. Antigoné azt fájlalja, hogy ilyen fiatalon megkell válni az élettől, nem lehet anya és feleség. Ezután érkezik a vak jós pap, aki nyíltan Kreón szemébe mondja, hogy borzasztó következményei lesznek Kreón parancsának. Kreón először megdöbben, de aztán makacsul ragaszkodik rendeletéhez. A pap megjósolja, hogy Antigonéért hamarosan saját gyermeke életével fog fizetni, ekkor már meginog, a kartól kér tanácsot, ezután vívódva ugyan, de elindul, hogy eltemesse Polüneikészt és Antigonét kiszabadítsa. A kar Dionüszoszhoz fohászkodik. Ezután hírnök érkezik, aki elmondja Haimon meghalt. Euridiké is végighallgatja a hírnök beszámolóját. Kreón és kísérete eltemette Polüneikészt, de mire Antigonéhoz értek ő már öngyilkos lett. Szerelme halálát látva Haimon is önkezével véget vet életének. Ezután érkezik Kreón, karjában fia holttestével. Kreónt újabb csapás várja megtudja, hogy Euridiké is öngyilkos lett. Kreón végleg összeomlik, rájön, hogy mindenért ő a felelős.



Szerkezete

Expozíció / bevezetés
Két törvény áll egymással szemben, az egyik az istenek íratlan törvénye, melyet Antigoné képvisel. A halottat tisztességesen el kell temetni, ez az emberség parancsa is. Vele szemben áll a királyi törvény, mely szerint Polüneikész hazaáruló.

Bonyodalom
Antigoné saját igazára hivatkozva szembekerül a királlyal.

Kibontakozás
A drámai harc éleződése, a szereplők elmondják véleményüket az alapproblémával kapcsolatban. pl.: Haimon és Kreón vitája

Tetőpont
A vak jós megjelenése. Jelképes, hogy egy világtalan ember jobban látja a dolgokat, mint a látó Kreón.

Késleltetés
Kreón megpróbálja jóvátenni tévedéseit s elindul, hogy eltemesse Polüneikészt.

Katasztrófa
Kreón döntése már nem tudja a helyzetet megoldani, mert Antigoné közben öngyilkos lett. Ez hozza magával Haimon és anyja halálát is, aminek hatására Kreón végleg összeroppan.



Szereplők jellemzése

Antigoné: makacs, családszerető, céltudatos, kitartó, a testvéri szeretet és az istenek íratlan törvényei szerint cselekszik. Antigoné tragikus hőssé válik, hiszen olyan célért halt meg, amit az olvasó is fontosnak tarthat.

Kreón: magabiztos, bár trónbeszéde szerint a város érdekeit nézi, igazából önön érdekeit fontosabbnak tartja. Szereti családját, hiszen a végén teljesen összeomlik. Tetteit a hatalomvágy irányítja.

Iszméné: félénk, engedelmes Kreónnal szemben, labilis, bizonytalan, bár egyetért Antigonéval, de fél a királyi parancstól.

Haimon: határozott, szókimondó, mert szembe száll apjával, őszinte, tetteit a szerelem irányítja.
Teiresziász ( vak jós): bölcs, igazmondó, az elvakult Kreónnak szemben tudja mérlegelni a tettek következményét.

Őr: engedelmes, mindig úgy viselkedik, ahogy az érdekei diktálják, nem szilárd jellem, igyekszik kibújni a felelősség alól.