- a mezőgazdaságban tőkés átalakulás (vetésforgó helyett 3 nyomásos gazdálkodás)
- Angliából indul ki
- új technológiának köszönhetően megnő a terméshozam, az árak csökkennek, nő az életszínvonal, a kedvező változás következtében nő a népszaporulat, a mezőgazdaság képessé válik a növekvő városi lakosság eltartására
A modernebb mezőgazdasági technika (trágya, takarmány növény) következtében kevesebb munkaerő kell a mezőgazdaságba, a felszabadult munkaerő a városba vándorol. Az iparban fog elhelyezkedni.
- kedvező földrajzi elhelyezkedés
- India kincset ér nekik (piac, nyersanyag forrás)
- gazdag ércekben, szénben
- angol bankhálózat terjedőben
- a kormány kedvező adórendszerrel támogatja a befektetőket
Folyamata
- textiliparban kezdődött: kis tőke befektetést igényel, nagy piaci igény, a textilkereslet vezetett az első gépek feltalálásához
- gőz energia használása
- a termékek elszállítása -> Fullton gőzhajó és Stevenson gőzmozdony
- hírközlés: Morse távírója
- nehézipar: gőzgép, sín, mozdona, bányászat, kohászat -> szabvány gyártás
- mzg.: vető-, arató-, cséplő- gépek, gőzeke
Ipari forradalom fogalma: az iparban lezajlott robbanásszerű változás (minőségi és mennyiségi) ennek következtében az ipari technika átalakul és a manufaktúrákat a gyári tömegtermelés váltja fel.
Következménye
demográfiai:
- nő a népesség
- nő a városi lakosság
- javulnak a higéniai körülmények (vízvezeték, csatorna)
gazdasági:
- a helyi kézműipar tönkre megy -> városba mennek
- a széles munkaerőpiac lenyomja a béreket
- kezdetben nem szabályozták a munkások jogait
- következmények nélküli elbocsátások
- női és gyermek munka kihasználása
társadalmi: új társadalom, új rétegek: vállalkozók és munkások
- 1. vállalkozó polgárság, tőkésnemes földbirtokosok
- 2. középosztály: értelmiség (mérnök), kisiparos, kereskedők, parasztok (saját földdel rendelkezik, magának termel)
- 3. ipari munkások, mezőgazdasági munkások
politikai:
1. Az angol munkásmozgalom kialakulása
- kezdetben géprombolás-> önsegélyező egyesületek -> szakszervezetek -> sztrájkok->
- 1836 chartista mozgalom a szavazati jog megszerzése ->
- 1867 szakképzett munkások kapnak szavazati jogokat
- 1906 munkáspárt megalakulása
Szocializmus kialakulása
A XIX. század politikai és szellemi irányzata, amely a közösséget tekinti elsődlegesnek. Az emberek között vagyoni és politikai egyenlőséget hirdet, a hátrányos helyzetű emberek, a munkásság felemelésén dolgozik, e célokat radikális társadalmi reformok, forradalom útján kívánja elérni.
utópista szocializmus (Fourier falansztere, Owen gyáros, Saint Simon) kizsákmányolás mentes társadalom eljövetelét hirdeti
tudományos szocializmus (Karl Marx, F. Engels)
Tudományos szocializmus
- kidolgozói: Karl és Engels (Párizs és Anglia)
- programjuk 1848 kommunista kiáltványban foglalják össze
ideológiai alapjai:
- materializmus: az anyag elsőbbségét hirdeti és a világ anyagi felépítését
- dialektika: a világot az ellentétek harca viszi előre
- a történelem osztályharcok története
cél:
- a kommunizmus a szocializmus magasabb foka, egy osztály nélküli társadalom, ahol teljes a vagyoni és politikai egyenlőség
- a munkában mindenki képességei szerint vesz részt
- a fogyasztási cikkekből mindenki szükségletei szerint részesül
