Kárpát-medence a római korban – Pannónia története

Az első városok is a két útvonal mentén épültek: például Emona (ma: Ljubljana), Savaria (ma: Szom­bathely), Scarbantia(ma: Sopron) a Borostyánút mentén. Ké­sőbb a limes kiépülésével katonai táborok, és mellettük városok alakultak ki, a Duna vonalán, pl. Vindobona (ma: Wien), Aquin­cum (ma: Obuda). Aquincum esetében a romok megtekintésekor láthatjuk a katonai és a tőle jól elkülönülő polgárvárost. A védelmi vonalat Marcus Aurelius idején érték az első na­gyobb támadások. A betörő germán törzsekkel hosszú és véres harcokat vívtak a rómaiak szerte a Kárpát-medencében. A győzelem, majd a béke fellendülést hozott, mert növelték az itt állomásozó légiók számát, megerősítették a Limest, s a Duna bal partján is erődöket emeltek. Ilyen erőd romjait láthatjuk ma az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. A határ menti germánokat és az Alföld szarmatáit szövetségi rendszerbe illesztve igyekeztek féken tartani. Előrehaladt a városiasodás, kicsiben és egyszerűbb kivitelben Róma épületeit másolva épültek a paloták, amfiteátrumok (Óbuda), mint szerte a birodalomban. A tartomány vezető rétege romanizálódott, s nőtt a betelepülők száma, de a népesség zöme megőrizte eredeti szokásait. A jelentős katonai erő állomásozása növelte a provincia katonai és politikai jelentőségét, s a birodalom belső zavarainak növekedésével az itteni légiók is beleszóltak a küzdelmekbe. Így lett Pannónia helytartójából, Septimius Sevyrusból római császár. A katonákkal a keleti vallások is behatoltak vidékünkre, Ízisz- (Szombathely) és Mithras-szentélyek épültek, s terjedőben volt a kereszténység (Pécs).

A KERESZTÉNYSÉG SZÜLETÉSE

http://www.tortenelems.eoldal.hu/cikkek/az-okori-roma/a-keresztenyseg-szuletese.html

I. A kereszténység gyökerei

- A kereszténység a birodalom egyik keleti, Júdea nevű provinciájában született.

- A keresztényég gyökerei az itt élő zsidó nép egyistenhívő vallásában találhatók meg.

- A súlyos adók és kegyetlenkedések miatt elégedetlen lakosság a Messiás (Megváltó) eljövetelére várt.

II. Jézus Krisztus élete, tanításai és halála

(1) Jézus élete

- Az augustusi népszámlálás miatt Betlehem városába vándorló Mária és József gyermekeként született, egy istállóban.

- Pásztorok és napkeleti bölcsek hódoltak a kisded előtt, kinek születését csillag jelezte.

- Heródes, a zsidók királya féltette trónját, és megöletett minden két évnél fiatalabb gyermeket.

- József és családja Egyiptomba menekült és csak Heródes halála után tértek vissza Júdeába.

- Jézus gyermek- és fiatalkorának további éveit Názáret városában töltötte.

(2) Jézus tanításai

- 30 éves korában kezdett tanítani.

- Legfontosabb tanítása az egyetemes szeretetről (Isten és az emberek szeretete) szólt.

- A tevékeny szeretetet (adakozás, segítségnyújtás), a megbocsátást, az emberek egyenlőségét és a szegénységet hirdette.

- A törvények formális betartása helyett a belső tisztaság elérésére buzdította tanítványait.

- Az elérendő cél a Menny, Isten országa.

- Bár szintén egyistenhitet hirdetett, Jézus tanításai eltértek a zsidó vallás törvényeitől.

(3) Jézus halála

- Jézus híveinek száma egyre nőtt.

- A zsidó főpapok veszélyesnek tartották az új tanokat.

- A Jeruzsálembe érkező Jézust elfogatták, majd a római helytartó (Pilátus) halálra ítélte.

- Hosszú, szenvedésekkel teli úton (passió) jutott el Jézus a Golgotára, ahol keresztre feszítették.

- A halála utáni harmadik napon sziklasírjából eltűnt a holtteste (feltámadt), s a későbbiekben többször megjelent követői előtt.

III. Mi hát az igazság?

- Jézus életéről a keresztény vallás szent könyve, a Biblia Újszövetség részének evangéliumai szólnak.

- Más, történeti jellegű munkák (Flavius, Tacitus, Suetonius, Plinius) is megerősítik, hogy Jézus Krisztus létező személyiség volt.

- A tudomány mai állása is elfogadja ezt, ám Jézus születésének időpontja máig bizonytalan (valószínűleg Kr. e. 8 és 4 között születhetett).

- Csodás tettei, isteni származása (Isten fia) és feltámadása a keresztény hit alapelemei, s a teológia tárgykörébe tartozik.

http://erettsegizz.com/tortenelem/a-keresztenyseg-kialakulasa-es-terjedese/

A kereszténység kialakulása és terjedése

Jézus Krisztus: i. e. 8-4 körül született Betlehemben, Augustus császár idején. 30 évesen kezdi nyilvános működését Galileában. Hirdeti a felebaráti szeretetet, a szegények, elesettek segítését, szegénységet, Isten országáért vállalt megpróbáltatásokat. Hároméves működés után keresztrefeszítik -> világ megváltása.

Pünkösd: az apostolok feladata a hit terjesztése.

Krisztus halála utáni 300 év: keresztényüldözések tíz nagy hullámban. (Első: Néró császár, Róma felgyújtása, 67; utolsó: Diocletianus császár, 303-304). Az üldözések okai: nem végeztek császárkultuszt, nem imádták a pogány isteneket, szegénységet hirdették, rabszolgaellenesség.

Szent Pál: római polgár, zsidó rabbi. Keresztényüldöző eredetileg, a damaszkuszi úton megtér. Hirdeti, hogy beteljesült az írás. Első zsinat: 50, Jeruzsálem: a pogányoknak nem kell körülmetélkedniük. (14 apostoli levelet írt.) 67: Péterrel együtt kivégzik. (Pált lefejezik, Pétert fejjel lefelé keresztre feszítik.)

Korai keresztény központok: Róma, Jeruzsálem, Antiochia, Korintus, Efezus.

Hitvallás megszövegezése, hierarchia kiépítése, Szentírás kanonizálása.

Nagy Konstantin: 312-ben harcra készül Maxentius ellen. Előtte álom: „Tonto Nika=E jelben győzni fogsz” à kereszt kerül a pajzsokra.

313: Milánói ediktum – szabad vallásgyakorlat a keresztényeknek (a római vallással egyenrangú lett)

325: ő hívja össze a Niceai Zsinatot. Ő elnököl ezen. (Caesaropapizmus: a császár beleszól az egyház életébe.)

380: Nagy Theodosius császár államvallássá teszi a kereszténységet

1054: keleti egyházszakadás.

Teológiai okok:

• -római pápa fennhatóságát nem fogadják el
• Filioque kiegészítést nem fogadják el (A Sztlélek az Atyától és a Fiútól származik)
• kovászos kenyér keleten, kovásztalan nyugaton

Személyes okok:

• XI. Leó pápa és Kerullairosz pátriárka személyes ellentéte.

Politikai okok:

• A Frank Birodalom bukása után nincs, aki megvédje a pápai államot.
• Ellentét a bizánci császár és a német-római császár közt.

A pápa és a pátriárka kölcsönösen kiközösítik egymást, melyet csak a II. Vatikáni zsinat után, 1965-ben vontak vissza. A nézetkülönbségeket nem tisztázták. A közeledés csak a 20. sz-ban indult, de nehéz az ortodox pátriárkák egységességének hiánya miatt.

Forrás: történelem érettségi tételek | Érettségi

Római hétköznapok, ünnepek

Római hétköznapok, ünnepek

A római ház kifelé zárt épület volt. A bejáraton át egy központi, középen nyitott udvarba, az átriumba lehetett jutni. A szabad rész alatt kis medence helyezkedett el, mely felfogta az esővizet, s nyáron hűsítette az átriumot. Az átriumban folyt a család élete, itt volt a házi istenek oltára, s ezen a területen étkeztek, fogadták a vendégeket. Innen nyílt a többi szoba.

Kedvteléseik

Az élet a csodálatos épületekkel övezett köztereken, a cirkuszban, amfiteátrumokban folyt. A szabad polgárok jelentős része sok szabadidővel rendelkezett, s ennek eltöltése jelentősen hatott közérzetére, de még politikai kezelhetőségére is.

Kedvelt időtöltés volt a lakomák rendezése. Minden társadalmi réteg körében népszerűek voltak a fürdők. A tehetősebbek otthonaikban, a szegényebbek a közfürdőkben adták át magukat a fürdőélet örömeinek. A római városképhez hozzátartoztak a fürdőépületek, a vízvezetékekkel együtt. A tömeg számára a legnépszerűbbek az ünnepi játékok, versenyek voltak. Ezek kezdetben vallási tartalommal bírtak, ami később elhalványult. Voltak színházi előadások, cirkuszi játékok.

A rómaiak számára a szórakozás tetőfokát a gladiátori játékok jelentették. Mint tudjuk, ez a szokás az etruszk halotti játékból fejlődött ki. Külön épületeket emeltek e véres rendezvények számára, két egymásnak fordított római színházból létrehozva a körszínházat, az amphitheátrumot. Ilyen a ma is álló Colosseum Rómában, mely közel 50 000 ember befogadására volt alkalmas. Többféle véres és kegyetlen látványossággal szórakoztatták itt a népet. Kedveltek voltak az állatviadalok, a tengeri csaták, de kiemelkedtek a kardvívók, a gladiátorok egymás elleni vagy vadállatokkal vívott küzdelmei.

A rómaiak vallási élete

A rómaiak ősi hitvilágára jellemző volt a totemizmus. Innen származik Róma jelképe, a farkas. Ebben az időben életük minden mozzanatát szellemek irányították. Fontos volt az ősök tisztelete.

Az etruszk korban jelentek meg a személyes, ember alakú istenek. Az eredeti latin alakok (Janus = kezdet és vég; Mars = háború) mellé az etruszkoktól átvettek újakat (Vénusz = szerelem), de jelentősebb volt az etruszkok hatása a szertartásokra, s tőlük vették át a jóslás tudományát. Jósoltak a madarak röptéből, a szent csirkék étvágyából, állatok beleiből, májából, a mennydörgésből.

A közösséghez, az államhoz való tartozást azzal fejezték ki, hogy részt vettek a szertartásokon. Éppen ezért a szertartások nagyobb részét a magistratusok végezték.

http://erettsegi.hir.ma/tortenelem/romai-hetkoznapok-unnepek/146

A Római Birodalomszétesése és a Nyugatrómai Birodalom bukása

Mért szakad részekre a Birodalom?

• A városok hanyatlanak, nem tudják összefogni a Birodalmat, ezért több nagyobb részre osztják fel.
• A colonusrendszer általánossá válik.
• Constantinopolisz az új főváros.

Hogyan rétegződik a Társadalom?

• Elfogynak a rabszolgák, ezért a colonusok ott tartanak, mint a házas rabszolgák.
• A nagybirtokos városban élők elvonulnak vidékre és maguknak termelnek, kénytelenek magukat védeni, mert az állam nem teszi.
• A birtokosok pedig beállnak a nagybirtokosokhoz védelemért cserébe.

Minek köszönhető a népvándorlás?

• A germán népek ,a gótok beözönlenek a Birodalom területére, a hunokkal harcolnak, germán vereség, ekkor Ny-ra mennek a gótok.

Mi ennek a következménye?

• A gótok betelepülnek, egyéb népekkel együtt (frank, angol, hun, vandál) Theodosius szövetségesként tekinti őket.

Kik a legveszélyesebbek?

• Hunok, Attila vezetésével Konstantinápolytól adót szedet be, majd Nyugatra indul.
• Kr.u. 451 hun <-> római és gall, döntetlen csata Catalaumnál

Mikor győzik le a Birodalom Ny-i részét?

• 476 az ókor vége is egyben
• a germán vezér Odoaker a római utolsó császárt letaszítja trónjáról és Konstantinápolyba küldi a jelvényeket

Julius Caesar egyeduralma és Augustus principátusa

1. A triumvirátus tagjai

Pompeius (Hispania → senatushoz fordul)

Crassus (Siria, meghal, felbomlik a triumvirátus)

Julius C. (Gallia és a személyéhez hű hadsereg áll mellette)

Kr.e. 49 Rubicon-folyó Caesar Rómába megy → Pompeius és Caesar harca

Kr.e. 48 Pompeius legyőzése, Egyiptomba menekül ott megölik

2. Egyeduralma

• örökös diktátorrá választja magát

• teljhatalma lesz (köztársasági tisztségek, cenzor, néptribunus, consul, főpap)

• leszámol a köztársasági hagyományokkal

• földosztás

• csökkenti a senatus tekintélyét (létszámát 900 főre emeli, provinciabeli településnek római polgárjogot ad)

• aranydínárt veret

• adóreformot hajt végre

• szépítette Rómát

• megreformálta a naptárt

• Kr.e. 44 összeesküvést szerveznek ellene Brutus és Crassus és meg is ölik

3. Második triumvirátus

céljuk: Caesar gyilkosait megbüntetni

Antonius (Kelet)

Lepidus (Afrika, de visszavonul a politikától)

Octavianus (Augustus) (Nyugat)

Kr.e. 31. Actium Egyiptom provincia lesz, Kleopátra és Antonius öngyilkos lesz

4. Augustus principátusa (burkolt egyeduralom)

• princeps (senatus elnöke, ő szavaz először egy kérdésben)
• ő állította össze a senatust
• látszólag lemondott hatalmáról, úgy tett, mintha tiszteletből viselné a címeket

Belpolitika

• rend, nyugalom biztosítása
• bíróság újjászervezése
• családvédelmi törvényeket hoz
• ingyen gabona, cirkuszi játékok

Külpolitika

• Kr.e. 9. meghódítja Pannóniát
• befejezi a patríciusok elleni háborút
• lecsendesíti Hispania és Gallia tartományait
• nem tagadta meg nyíltan a köztársaságot

Út az egyeduralom felé

A parasztkérdés megoldatlansága nem csak társadalmi probléma, de a hadseregben is komoly gondot jelentett.

A földjüket vesztett parasztok ugyanis nem tudták magukat fölfegyverezni, így nem volt kötelező a katonáskodás.

Marius néppárti politikus és sikeres hadvezér próbálta orvosolni a helyzetet a vagyontalan római polgárokból zsoldoshadsereget hoz létre. Felszerelést és kiképzést is kapnak. Szolgálatuk után (16 év) pedig colonián (település Rómán kívül) földet ígér.

Az államszervezet válsága

Az egyre növekvő birodalom kormányzására a korábbi államszervezet már nem bizonyult megfelelőnek.

A szövetséges háború (Kr.e. 91-89)
A háborúban a szövetségesek is megkapják a római polgárjogot, így kialakul az egységes Itália.

Sulla diktatúrája (Kr.e. 83-79)

• a senátori rendhez tartozik, a néppárti Marius nagy ellensége
• korlátlan időre diktátorrá választatja magát
• erőszakos eszközökkel akarta megvédeni a köztársaságot, de inkább így tette tönkre
• hadseregével Róma ellen vonul

A rabszolgák helyzete

• beszélő szerszámoknak tekintették őket
• a szakképzettek jártak a legjobban, őket az iparban dolgoztatták
• sok rabszolga dolgozott a Latifundiumokon (nagybirtok)
• a legrosszabban a bányák, gályák rabszolgái jártak
• sajátos helyzetük volt a gladiátoroknak, akik egymással / vadállatokkal küzdöttek a nézők szórakoztatására
• a polgárháborús helyzet kedvez a rabszolgafelkeléseknek
• Spartacus-féle rabszolgafelkelés (Kr.e. 73-71)

1. A köztársaság válsága és kísérletek annak megoldására (Gracchusok, Marius, Sulla)

1.Társadalom

nyertesek:

• lovagrend: kereskedők, adóbérlők, bányabérlők – politikai pályára nem léphettek

• senatori rend: nagybirtokos arisztokrácia (latifundiumok rabszolgákkal)

vesztesek:

• parasztok: elvesztik földjüket, felvásárolja a nagybirtokos, háború miatt nem tudta művelni, nem volt lehetősége új technikára, rabszolgákra

• plebs: lecsúszott föld nélküli parasztok → városba ment a polgárjogából megélni

2. Parasztkérdés megoldása

Tiberius Gracchus (Kr.e. 133) néptribunusi funkció

• Licinius-Sextius-féle földtörvény felújítása, korlátozza a birtokolható föld nagyságát

• nagybirtokokat kisbirtokká felosztja, tiltotta ezek eladását

• ellenzi a senatori rend a reformjait, amikor újra néptribunus akar lenni megölik Tiberiust

Caius Gracchus reformkísérlete (Kr.e. 123)

• folytatni akarja elődje Tiberius reformjait, de nagyobb támogatói bázist akar magának

• lovagrend (új bérletek, bánya, adó, bíróságok)

• nép (földet ajánl Karthágóban)

• szövetségeseknek (polgárjog, Itálián belül meghódított lakosság)

• több száz hívét megölik, ő öngyilkos lesz

Erősödő belviszály

1)Társadalom: szenátori rend ↔ lovagrend

2) Politikai: potimaták (régi hagyományok) ↔ radikálisabb néppárt

cél: a hatalom megszerzése

A köztársasági Róma

Államszervezete

• magistratus: a köztársaságot a római polgárok által választott tisztviselő irányította

• két conzul: az állam élén állt, békében főhatalom, háborúban hadvezér

• senatus: az ügyeket a vének tanács tagjaival együtt irányították

• practorok: a conzulok helyettesei hadsereg irányítói, a város rendjére vigyáztak, bíráskodtak

• diktátor: végveszély esetén nevezték ki, fél évre

• cenzorok: V. század közepén jön létre ez az intézmény, vagyonbecsléssel foglalkozik

A patríciusok és a plebejusok polgárjogi harca

A plebejusok nehéz gyalogságként nagy számmal részt vesznek Róma hódító háborúiban így a patríciusoknak figyelembe kell venni akaratukat.

Küzdelem állomásai:

Kr.e. 494. néptribunusi hivatalt hoznak létre

- vétójog, sérthetetlen

• 1 évre választották

• 2 → 10 fő

A plebejus gyűlés választotta.

A XII. táblás törvények Kr.e. 451.

• kezdetben 10 volt

• meggátolja az önkényes értelmezés lehetőségét

• a házasságkötést csak Kr.e. 445-től engedélyezték

• vagyoni különbség figyelembe vétele a büntetésnél

• védett a magántulajdon

• nem tettek különbséget plebejus és patrícius között (kivéve házasságkötés)

• a rabszolgákra más büntetések vonatkoztak

• jelen van a „szemet szemért , fogat fogért” elv is

• családon belül az apának adtak nagy hatalmat a törvények

Tulliusi alkotmány (Kr.e. 443)

• A városlakókat vagyoni alapon 5 csoportba sorolták, ez lett az alapja az V. század közepétől működő comitia centuriata (népgyűlésnek).

• Ezen a népgyűlésen születtek a törvények ,de kihirdetésük szenátusi jóváhagyáshoz kötött, az első vagyoni osztály több csoporttal képviseltette magát és ők adták a lovasságot és a nehéz gyalogságot.

• A vagyonbecslést a cenzorok végezték.

Licinius-Sextius-féle földtörvény (Kr.e. 367)

Szabályozták, hogy egy személy nem kaphat a közföldből (ager publicus) 500 jugerum (230 hold) több földet.

Kr.e. 300 papi tisztségek is betölthetők plebejusok által

Kr.e. 326. Adósrabszolgaság eltörlése (a hódítások miatt)

Kr.e. 287. Létrejön a területi alapon szerveződött népgyűlés, az itt hozott törvények senítusi jóváhagyás nélkül is érvényesek.

Új vezetőréteg alakul (nobilitas)

patríciusok és vagyonosabb plebejusok olvadásából jön létre -> nemesség kialakulása

Róma történelmének kezdetei

1. Itália földje

• A Földközi-tenger medencéjében helyezkedik el, két részre osztja Nyugati és Kelet medencére, kedvező kereskedelmi, közlekedési helyzet.
• Vannak megművelhető területei, a hegyekben legeltető állattartás, kőben, ércekben, fában, fémben gazdagok.
• felszíne, fekvése tagolt
• északon az Alpok védelmet nyújt a szelektől és a hideg áramlatoktól

2. Népvándorlás, Róma megalapítása

• Az indoeurópai latinok Kr.e. 2. évezres végén érkeztek, más törzsekkel együtt, szabinok, szamniszok.
• A latinok Latiumban telepedtek le, északról etruszkok, délről szamniszok voltak a szomszédaik.
• jelentős hatást gyakoroltak rájuk a görögök jelenléte is
• Központjuk Alba Longában volt a túlnépesedés hatására kirajzottak a Tiberisz menti dombokra. A dombok lakosai a latinok és a szabinok szövetséget kötve megalapították Rómát, a monda szerint Kr.e. 753-ban.

3. Etruszkok

• Nagy hatással voltak Róma fejlődésére
• fejlett városi kultúrával rendelkeztek
• mocsarakat csapoltak
• jó építészek voltak
• írásukat felhasználják a rómaiak
• az etruszkok virágkora Kr.e. 6. század

Görög hétköznapok, művészetek

1. Lakóházuk

• vályogtéglából épült egyszintes épület, kevés ablak nyílással
• szekrény helyett ládákban tartották tárgyaikat
• a falakra textiliákat tettek, a padlót mozaikok díszítették
• kedveltek voltak a kerámiák (fekete, vörös alakos)

2. Ruházat

• mindkét nemnél egyszerű, szövetdarabokból hajtogatták
• a nők gombokkal, díszekkel tűzdelték
• ha nem mezítláb jártak, akkor bőrsarut viseltek

3. Színház

• A bor és a mámor istenének tiszteletére Dionüszosz, előadott szertartásokból alakult ki.
• Nem csak szórakoztatni, hanem nevelni is akart.
  
• maszkok
• csak férfiak játszottak

4. Építészet

• elsősorban a középületek építésénél alkottak nagyot: templom, színház
• kedvelt építészeti alkotóelemük: az oszlop
• híres szobrászok: Mürón, Pheidiász

5. Görög tudomány

• A tudományok még nem szakadtak szét, egységben kezelték a bölcselők: politika, természeti jelenségek, művészet, szaktudományok (fizika, történelem).
• A legfőbb kérdés a világ keletkezése, ezt mitológiailag nem magyarázták , hanem valós választ kerestek, őselemekre hivatkozás (tűz, víz, levegő) világ eredete.
• Hérakleitosz: minden az ellentétes erők kölcsönhatásának következménye.

Szofisták

• tudományos élet központja : Athén
• a politikai éltbe való részvételhez műveltségre volt szükség
• első hivatásos értelmi réteg a szofisták (bölcsek), fizetség ellenében adták tovább tudásukat a fiataloknak
• ellentétes gondolkodásokat oktattak
• mindenről betudták bizonyítani az ellenkezőjét

Szókratész (Kr.e. 469-399)

• fellépett a szofisták ellen
• megalapította "van sokkal több örök érvényű érték" pl. szeretet, igazság, szóval nem csak azok amit az ember határoz meg, hanem ami önmagában is létezik
• bábáskodás (a tudás megszülése)

Platón (Kr.e. 428-348)

• Szókratész tanítványa volt
• változik a világ
• valóságos ideák (idealizmus)
• ideális állam képe

Arisztotelész (Kr.e. 384-322)

• Platón tanítványa volt
• Athénban tudományos műhelyt hozott létre, itt rakták le a szaktudományok alapjait
• anyagi és szellemi világ valósan létező
• igazságos egyeduralomban vélte megtalálni az ideális államberendezkedést

6. Történetírás

• Hérodotosz: görög-perzsa háborúról írt
• Thuküdidész: athéni sztratégosz, a peloponészoszi háborúról írt, s városa hanyatlásáról

Spárta

A dórok hozták létre meghódítva az itt élő akhájokat.

1. Társadalom

spártai polgárok: egymás között egyenlőségre törekedtek pl. azonos földparcella, vaspénz, egyenlő számú helótával

• fő feladatuk: katonáskodás

Egymás között belsőegységre törekedtek, mert csak így tudták fenntartani hatalmukat a helóták és a körüllakók felett.

• Körüllakók:Spárta peremterületén éltek, feladatuk kézművesség, bányászat, végszükség esetén katonáskodás. Háromszor annyian voltak, mint a spártai polgárok, nincs politikai szerepük.
• Helóták: földművelés, 10-szer annyian ,mint a polgárok, az állam tulajdonát képezték, nem lehetett eladni őket a földhöz tartoztak.

2. Államszervezet

http://krupteia.mindenkilapja.hu/html/18143018/render/tortenelem
http://sutobence.wikispaces.com/Szeml%C3%A9ltet%C5%91+%C3%A1br%C3%A1k

• két király (egymást ellenőrzi)
• 5 felügyelő (tényleges irányítók, egy évig lehettek hivatalban, bíráskodtak, rendőri felügyeletet láttak el)
• vének tanácsa (javaslatot tesz a népgyűlésnek, hogy miről tárgyaljon, 60 év felett választották)
• apella népgyűlés (korlátozottabb a szerepe, jóváhagyó funkció, a vének tanácsa feloszlathatja)

3. Nevelés és életmód

A nevelés célja: állandó harci készültségre való felkészítés.

Teljesen elfojtották az egyéni, kreatív képességeket.

A spártaiak szerint mindenki a polisznak él.

Az újszülöttekkel az állam rendelkezett.

7 éves korukban elszakították a fiúkat a családjuktól. A hegyekben lévő táborokban éltek. Egy évre egy ruhát kaptak. Lopás miatt az ügyetlenség korbáccsal járt. Írni, olvasni, számolni alig tanultak meg. Egyszerű indulókat, dicsőítő énekeket tanultak.

20 éves koruk után nősülhettek meg, és csak 30 éves korukban élhettek a családjukkal, katonakötelesek voltak 60 éves korukig.

A nőket is igyekeztek felkészíteni, hogy erős legyen szervezetük.