Fasizmus és a tekintélyuralmi rendszerek kialakulása

1. Olaszország

• Fr.o Szerb-Horvát- Szlovén Királyság megerősíti
• az olasz gazdaság kimerült
• nyomor
• Délen földfoglalás
• Északon gyárfoglalások
• egymást követő kormányok nem tudtak úrrá lenni a helyzeten
• Fiumét az olasz nacionalisták önkényesen elfoglalták 1923, Korfut, 1927. Albániát, 1935-37. Etiópiát

2. A fasiszták hatalomra kerülése

1921. kommunista párt ↔ Nemzeti Fasiszta párt szélsőjobb (szocialista) Mussolini /kisemberek felkarolása, nemzeti felemelkedés, felfegyverzett félkatonai csoport a feketeingesek/

- Rómába menetelés → „fasiszta forradalom” → 1922. okt. Mussolinit a király miniszterelnöknek nevez ki

3. Fasizmus

a) eredetileg Mussolini mozgalmát jelentette a '20-as években, szélsőjobboldali diktatórikus mozgalom ill. hatalmi rendszer

b) ideológia

• vezérelv (ducse)
• szembenállás a polgári demokráciával
• kommunizmus ellenesség

NACIONALIZMUS: a nemzeti közösséget faji közösségként határozza meg, ebből kizár más népeket

SOVINIZMUS: szélsőséges nacionalizmus, amely a nemzeti felsőbbrendűséget hirdeti és más népek ellen gyűlöletet szít

szociális demagógia (népbutítás)

ETATIZMUS: mindenek előtt az állam, az állam teljhatalma

c)

• a hatalom gyakorlás sajátos módját
• jogállam felszámolása
• a fasiszta párt és az állam összefonódását

4. Fasiszta állam

Mussolini

• felszámolta az alkotmányosságot
• a parlamentet
• a pártokat
• a szabad sajtót
• államosítások
• állami ellenőrzés alá vonták a szakszervezeteket → KORPORÁCIÓS RENDSZER
• erőszakos rendfenntartás

• fejlesztette a gazdaságot
• kiterjesztette széles néprétegre az állami gondoskodást
• utak, csatornák, lakások, épületek, mocsárcsapolás
• munkanélküliség legyőzése, közmunkák
• megtöri a maffiát

TOTÁLIS DIKTATÚRA: az élet minden területén és a gazdaságban megjelenő diktatúra

PÁRTÁLLAMI RENDSZER: az állam és a párt összefonódik.

1929. Lateráni egyezmény

• konkordátumot kötött a pápasággal
• elismeri a Vatikán függetlenségét
• államvallássá nyilvánítja a katolikus vallást

Babits Mihály: Levelek Iris koszorújából

L'art pour l'art költőként kezdi, igazi formaműésznek számít, tökéletes mesterségbeli tudásra törekszik, nagy gonddal dolgozza ki rímtechnikáját, figyel a versformára, a verslábakra.

Kedveli a szigorú versformákat pl. A lírikus epilógia (szonett).

Témaválasztása is a művészetek világából történik, nem saját érzéseinek elmondása a fő célja, hanem az olvasóban akar érzelmeket kelteni, a művészien megformált gondolatok segítségével.

Távol tartja magát társadalmi- politikai témáktól, első pályaszakaszát témák, hangulatok, hangnemek, versformák gazdagsága jellemzi.

Első verseskötete Levelek Iris koszorújából, ami a kötet formai sokszínűségére utal. A kötet egyik ars poeticája az In Horatium c. ódája, amelyen erőteljesen érződik az antik műveltség hatása (filozófiai ismerete, antik szavak, műveltség, versforma).

A költő saját igazságához jut el a versben, a tömeggel szemben állva.

A versnek újra és újra meg kell újulnia, de a hagyományoktól sem szabad elszakadnia. A változást dicsőíti a versben, a megelégedéssel, az aranyközépúttal szemben a soha meg nem elégedést.

A Messze... messze... c. költeménye impresszionista stílusban íródott, képeslapszerű jellemzéseket olvashatunk az országokról.

A lírikus epilógia c. elégia filozófiai tartalmú,a szubjektív idealizmus hatása érződik rajta. E szerint a világ megismerhetetlen, mi látjuk olyannak amilyen. A műben a tehetetlenség panasza szólal meg, hiszen a költő a mindenséget akarja megverselni, de csak önmagáig jut el. Ki akar törni személyisége börtönéből, de vak dióként mégis bezárva kell élnie.

Kosztolányi: Édes Anna

Műfaj: lélektani kisregény, a történelem, a politika a háttérben van jelen

Keletkezés: A regény alapötletét a felesége adta, egy tökéletes cseléd megöli a gazdáit.

1926-ban kezdte közölni a Nyugatban folytatásokban.

Idő: 1919. július Kun Béla elrepül a Szovjetunióba

Helyszín: Budapest- Vizyék háza

Téma: Anna útja a gyilkosságig, cselédtéma

Szerkezete

Bevezetés: megismerjük az időt, a hátteret, a szereplők többségét, kivétel Annát

Bonyodalom: Vizyné új cselédet akar

Kibontakozás: Anna megérkezése és munkája Vizyéknél

Megoldás: Anna elítélése

Anna késleltetett megjelenésének dramaturgiai funkciója van, hiszen egyre kíváncsibbak vagyunk a tökéletes cselédre.

Szereplők

érték:

Moviszter doktor: bölcs, igazságok kimondója, a humánum, az értékek védelmezője, ő az aki felismeri, hogy Annával gépként bántak

érdekemberek

Vizyné: életének a lényege a legjobb cselédet megtalálni

Vizy: politika, karrier

Ficsor: köpönyegforgató, haszonleső

Jancsi: kihasználja Annát a testi élvezetekért,, szórakozás mindenek felett

Druma és Tatár szerepük a műben, hogy különböző állásfoglalásokat tesznek, a cselédkérdésről, a politikáról.

Anna: „eszményi cseléd” -Vizyné szemében

• jól dolgozik, nem lop, keveset eszik, nincs ismerőse, nem megye el sehova

• félárva, fiatal, vézna parasztlány

• nem akar eljönni a régi munkahelyéről

• már az első alkalommal ösztönösen taszítja a hely (kámfor)

• eltiltják a többi cselédtől

• tesztelik, hogy lop-e

• beleszól a magánéletébe, a kéményseprős, érzelmileg zsarolja Vizyné

• személyes sértésnek veszi, ha beteg mer lenni Anna

• érzelmileg kihasználja Jancsi, játékszerként tekint rá, lelketlenül elhajtatja magzatát

• nem emberként, hanem gépként bántak vele

Az elfojtott érzelmek, az elszenvedett megaláztatások, végül kitörnek és gyilkosságba torkollanak. A lelki sérelmek kihatnak a testére is, megbetegszik, hullik a haja, arca megcsúnyul.

A műben 3 legendával is találkozunk, az elején Kun Béla, a közepén Anna a mintacseléd és a végén Kosztolányiról olvashatunk.

Azt boncolgatja ezzel, hogy a dolgok megítélése viszonylagos, nézőpont kérdése a körülöttünk lévő helyzet értékelése.