2012. február 16., csütörtök

Magyarország politikája 1936-39 között (A Darányi-, Imrédy-, és a II. Teleki-kormány)

1. Előzmények

- Bethlen-kormány
célja: revízió
kitörés a politikai elszigeteltségből
kisantant felbomlasztása

sikerek: 1922. M.o. belép a Népszövetségbe
1927. magyar-olasz örök barátsági szerződés
1928. magyar-lengyel szerződés


-Gömbös-kormány - fordulat a külpolitikában
célja: revízió, exportpiac szerzése
szerződések, találkozók: 1933. találkozó Hitlerrel (Hitler csak Csehszlovákiával szemben támogatja a revíziót)
1934. diplomáciai kapcsolatfelvétel a Szovjetunióval
1934. római jegyzőkönyvek (Olasz.o. -Ausztria-M.o.) többek között a náci Német.o. megfékezésére irányult

váltás: Olasz.o. Németországhoz közeledik, létrejön a Berlin-Róma tengely (1936.) -> a revízió csak Németország támogatásával tűnt lehetségesnek



2. A Darányi-kormány (1936. okt.- 1938. május)

feladata: -megállítani a jobbratolódást belpolitikában
- az egyoldalú németbarát külpolitikán változtasson

Belpolitika
  • betiltja a nemzetiszoc. pártokat (pl. Szálasi pártját)
  • bővíti a felsőház és a kormányzó jogkörét
  • 1938. fegyverkezési terv, az ún. "győri program" (5 év alatt 1 milliárd pengő a hadsereg fejlesztésre) -> az ipari termelés nő -> csökken a munkanélküliség

Külpolitika
  • tárgyalás a kisantanttal
  • lengyelekkel folytat tárgyalásokat
  • olasz-jugoszláv- magyar - lengyel szövetség terve


Fordulat 1938.
előzménye: Darányi és Hitler találkozója
1938. március 12-13. ANSCHLUSS -> csak Németországra számíthatunk a revízió érdekében


Belpolitika
I. zsidótörvény beterjesztése /1938. május 29./
zsidó: az értelmiségi pályákon és az üzleti életben max 20% lehet a zsidók aránya
-parlamenti helyeket ígért a nyilasoknak

Külpolitika: egyértelmű orientáció Németország felé (Olaszország kilép a Népszövetségből, 1937-ben csatlakozik az antikomintern paktumhoz, Anglia és Franciaország gyenge, engedményeket ad Német.o.-nak)




3. Az Imrédy-kormány (1938. május-1939. február)

Imrédy Béla művelt ember, a MNB elnöke
feladata: ugyanaz,mint Darányi Kálmán esetében

Belpolitika
  • Szálasi letartóztatása
  • szociális reformok ígérete (pl. családi pótlék)
  • közszolgálati dolgozók nem lehetnek tagjai szélsőséges szervezetnek

Külpolitika
  • elutasítja a Csehszlovákia elleni katonai akciót
  • 1938. aug. bledi egyezmény - megnemtámadás fejében a kisantant elismeri M.o. fegyverkezési egyenjogúságát

Fordulat 1938. aug.
előzménye: Imrédy Hitlernél tett látogatása

Belpolitika
  • diktatórikus törekvések- pl. rendeletekkel akar kormányozni
  • új kormányprogramja: "csodálatos forradalom"
  • sajtó megrendszabályozása (lapok betiltása)
  • II. zsidótörvény 1939. májusban hirdették ki
    zsidó az aki, az izraelita hitfelekezethez tartozik, akinek szülei, valamint nagyszülei közül legalább 2 zsidó vallási zsidó az is , aki vegyesházasságból született (FAJI ALAPÚ MEGHATÁROZÁS) , értelmiségi pályán 6%, magánvállalatok 12%
    egy pártokon felüli jobboldali mozgalmat szervez a NEP ellenében: Magyar Élet Mozgalom
  • engedélyezte a VOLKSBUND (M.o-i Németek Népi Szövetsége) megalakulását -náci eszméket hirdetett
Külpolitika: 1938. nov. 2. I. bécsi döntés (Német.o, Olasz.o.) Magyarországhoz visszakerült a Felvidék déli része (kb. 12 ezer négyzetkm 86°magyar)

Lemondatása: az ellenzék olyan iratokat ásott elő, amely Imrédy zsidó származását bizonyították, Horthy is csalódott politikájában



4. A Teleki-kormány (1939. február- 1941. április 3.)

célja: a szélsőséges erők visszaszorítása és a békés revízió -fegyveres semlegesség

Belpolitika:
  • Szálasi pártját betiltják, több nyilas vezetőt internálnak (az 1939-es választásokon a nyilas pártok 49(!!) mandátumot szereztek)
  • újjászervezi a kormánypártot: Magyar Élet Pártja (Imrédy korábbi mozgalmának követeléseit beépíti az új párt mozgalmába)
  • a korábban tárgyalt II. zsidótörvény elfogadása
Külpolitika:
  • újabb revíziós siker: 1939. márc.15. -a magyar hadsereg német jóváhagyással megkezdte Kárpátalja megszállását (12 ezer négyezetkm, 10% magyar lakos)
  • Teleki jelezte Hitlernek, hogy a Lengyel.o. elleni hadműveletben nem kíván részt venni
  • 1939. febr. M.o. csatlakozik az antikomintern paktumhoz
  • 1939. ápr. M.o. kilép a Népszövetségből

2012. február 15., szerda

Szépirodalmi stílus

A legválasztékosabb nyelvi és esztétikai szempontból a leglényegesebb művészi célú stílusréteg, hatásosságra és szemléletességre törekszik, nagy szerepet kap az egyéniség és az eredetiség ezt költői képekkel vagy szóképekkel éri el. A költői kép az a szövegelem, amely az adott szövegbe épülve képként funkcionál. Pl. Látom a templomot. "Templom a természet"- költői kép

  • Metafora (átvitel): két fogalom közt fennálló tartalmi (külső vagy belső, néha funkcióbeli) hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapul.
"Elmúlt az arany tó az égről (külső hasonlóság)
És egyszerre nagyon sötét lett."
/Tóth Árpád/

De nagy kofa ez a gyerek! (belső hasonlóság)

Oh e kertben kert volt életünk (hangulati egyezés)

Minden óránk benne egy virág


gyertyatartó karja (funkcióbeli egyezés)

Két egymástól távol eső képet idéz fel, a nyelvtudatban, és egy névbe tömörít. (azonosít)

azonosított- azonos

a) teljes metafora

A szívem egy nagy harangvirág

A szú a nyár

Vasvilág a rend.

Felhő-cápa

úszik az egeken át

űzi a hegyeken át a holdat.

b) csonka vagy egyszerű metafora

A ház előtt a kukoricák kardjai csörögnek.

Megcsörren a cserje kontya.

„Nézd, ez az ősz. De jön a tél.

Hulló tollától a föld fehér.”

„amott ül egy túzok magában”

köznyelvi metaforák: kabátujj, kormányfő, áresés, szamárfül, sínen van, szőlőszem, üt az óra


  • Megszemélyesítés: elvont dolgot vagy élettelen tárgyat, természeti jelenséget emberi cselekvéssel, érzéssel, tulajdonsággal ruház fel.

„A mécsvirág kinyílik

s a húnyó láthatárnak,

könyörög a napraforgó..”


Bújócskát játszott a halál,

keresett életre-halálra.


„Szegény Tisza, miért is bántjátok?

Annyi rosszat kiabáltok róla,

S ő a föld legjámborabb folyója.


A Nap lenyugszik


  • Allegória (görög. képletes beszéd, nem egy metafora, hanem az egészen végigmenő)
    - egy eszme jelképes megszemélyesítése pl. Halál, Szeretet
    -több strófán, esetleg az egész versen végighúzódó metafora vagy megszemélyesítés
    képi- gondolati sík
    Pl. Petőfi : Feltámadott a tenger
    Vajda János: Az üstökös


  • Szinesztézia (együttérzés, összeérzés)
    -hangulati egyezésen alapul, különböző érzékterületekről vett fogalmak társítása egy képben
    pl. nehéz szag, meleg szín, édes anyanyelv, sűrű csönd ropog, lila dalra kelt egy nyakkendő, piros csönd

  • Szimbólum (bélyeg, jegy, ismertetőjel)
    - egy egész gondolat sor, összetett érzelmek, sejtelmes hangulatok képzetét kelti fel a kép révén. A kifejező kép önállóvá válik, a gondolatiságot csak sejteti, a kép és az eszme megfelelése pontról pontra nem mutatható ki. Inkább megéreztet, mint kifejezi a tartalmat.
    - valamely gondolat, eszme, érzelem jele
    béke: galamb, olajág
    szolgaság: lánc
    hűség: karikagyűrű, kutya
    halál: béklyó

  • Metonímia (névcsere)
    - két fogalomnak egy nagy jelentésmezőben való egymásra vonatkoztatása, valóságos érintkezést

térbeli érintkezés:
„a ház még hortyog, mélyen alszik.”
összeült a Parlament

időbeli érintkezés: a XX. század nagyot alkotott
a kor erkölcse

anyagbeli: nincsen egy vasa sem

ok -okozat: megütötte az Isten haragja

sok izzadságába került

  • Szinekdoché (a metonímia egyik fajtája)
    -rész-egész felcserélése

    „Senki sem fordítja feléjök a rudat,
    Hóval söpörték be a szelek az utat”

    Kétezer lelkes község.


Gömbös Gyula kormánya

Gömbös Gyula (1932-36) miniszterelnök

  • Dunántúli református családból származik, hivatalos tiszt, az I. Világháborúban vezérkari százados
  • MOVE elnöke
  • a szegedi ellenkormányban hadügyi államtitkár
  • honvédelmi miniszter
  • fajvédőpárt egyik megalapítója
  • példaképe Mussolini állama (Gömbölini)
  • demokrácia ellenes, antiszemita beállítottságú
Jelszava: Nemzeti egység
Programja: 95 pontos Nemzeti Munkaterv "Álmoskönyv"
  • minden társadalmi rétegnek ígért, de túl sokat, teljesíthetetlen ígéretek
  • a központi hatalom megerősítését akarta
  • új kormánypárt: Nemzeti Egység pártja

Gazdaság

célja: a válság kezelése -> export Olaszország, Ausztria, Németország: 1936-ra fő kereskedelmi partner
-külföldi kölcsönök
- gazdavédelmi intézkedések (pl. olcsó szállítás vonaton)


Külpolitika

cél: támogatókat keresni a revízió számára, kezdetben közeledünk Olaszországhoz
1934. római jegyzőkönyvek (Olaszország, Ausztria, M.o. -> hármas egyezmény)
1933. Hitler- Gömbös találkozás, de a revíziós igényeket Hitler csak Csehszlovákiával szemben hajlandó támogatni (Felvidék visszacsatolása)
-kezdetben célja Németország féken tartása

1936. Berlin-Róma tengely: Olaszország Németországhoz közeledik
-külföldi piacok szerzése, kölcsönök


Belpolitika
  • fellép a szakszervezetek ellen (korporáció= együttműködés)
  • erős kormánypártot akar létrehozni -> tömegpárt
  • fejleszti a hadsereget
  • támogatja a sportot (lövészegyleteket)
  • megindul a modern légi közlekedés
  • fellép Bethlen és hívei ellen, a Kisgazdák ellen
  • 1935. választásokon erőszakkal és csalással 170 mandátumot szerez meg a 240-ből

Gömbös bukása

oka: elégedetlenség Horthy és a kormány részéről a politikájával kapcsolatban, Gömbös végül vesebetegségben halt meg Németországban


Politikájának mérlege:

negatív:a külpolitikát Német.o. felé irányította, előkészíti a jobboldali hatalomátvételt
"őrségváltás": az állami intézményekben tisztikar, közigazgatási posztokat az állami hivatalokat jobboldali emberekkel tölti fel

pozitív: csökken a munkanélküliség, sporttámogatás, légi közlekedés, válság kezelése

2012. február 10., péntek

A világgazdasági válság hatása Magyarországon (Bethlen bukása)

1. Gazdasági válság a mezőgazdaságban jelentkezik, zuhannak a gabona árak, nincs piac, nincs export lehetőség.
  • 1929-30-ban eléri az ipart is a válság
  • 1931-ben pénzügyi és hitelválság
  • a legkisebb veszteség a könnyűipart éri, sőt még fejlődést is mutatott, hiszen a védővámok miatt növelhette a termelést
2. A válság következményei
  • munkanélküliség /parasztság, munkásság, kiskereskedő és kisiparos -> kispolgárok, a fiatal értelmiségiek nem kapnak munkát/, a középosztályban is jelen van, de őket nem sújtja annyira
  • sztrájkok, tüntetések: legnagyobb tüntetés 1930. szeptember 1.
  • ellenzéki pártok, szélsőséges ártok megjelenése, megerősödése, kisgazdapárt MSZDP, KMP-szélsőbal, szélsőjobb- Kaszáskeresztesek
  • a kormányon belül kiéleződnek az ellentétek, csökken a kormány támogatottsága

3. Kísérlet a válság megoldására

Bethlen koncepciója: az állam beavatkozásával könnyíteni a gazdaság helyzetén
a) 1931. aug. lemond Bethlen , nem tudta megoldani a válságot
b) Károlyi Gyula kormánya (1931-32)
koncepció: takarékosság -> fizetéscsökkentés , adóemelés
-> tovább mélyül a válság

2012. február 9., csütörtök

A magyar társadalom szerkezete a két világháború között

1. Jellege: a dualizmusból ismert torlódó társadalom (a modern rétegek aránya folyamatosan nő, de jelen vannak a hagyományosak is)
A nemesi származás, a földbirtok még mindig tekintélyt adott a tulajdonosának!


2. Társadalmi mobilitás (mozgás): csekély
Az egyes társadalmi rétegek elhatárolták magukat egymástól, nagy volt a különbség jövedelemben, a vagyoni helyzetben, vallásban, életmódban.


3. Változások a dualizmushoz képest

  • az arisztokrácia: a politikai vezetéstől kissé visszahúzódott, de az 500 leggazdagabb család az ország földterületének harmadával rendelkezett
  • nagypolgárság: növekszik gazdasági súlyuk, politikai befolyásuk viszont csökkent (antiszemitizmus!)
  • középosztály két részre oszlik: úri középosztály és polgári középosztály
    - az úri középosztály tagjai: középbirtokosok, államapparátusban ill. a hadsereg tisztikarában tevékenykedők ->a korszak uralkodócsoportja (elvárás lett az érettségi, sőt a diploma )
    - polgári középosztály: középpolgárság, hivatalnokok, tisztviselők, szellemi szabadfoglalkozásúak (újságíró, színész)
  • kispolgárság:
    - alkalmazottak (altiszt, házmester, vasutas, rendőr, postás) -számuk nő
    - kisiparosok, kiskereskedők- a gazdasági fejlődés megindulásával számuk nő
  • parasztság:
    - politikai öntudata a korszakban jelentősen erősödik, az országos politizálásból azonban szinte teljesen kirekesztették őket
    - az agrárproletárok rendkívüli szegénységben éltek " három millió koldus országa"
  • munkásság: számuk nő (több mint 2 millió)
    -ezen belül folyamatosan emelkedik a szakképzetlen munkások és a nők aránya
    -> a reálbérek nem növekednek
    -> a TB kiterjesztése (80% részesült minimális ellátásban)
    -> az ipari nagyüzemek munkásai politikailag aktívak és szervezettek voltak

4. A népesség alakulása 1920. 7,9 millió, 1941. 9,3 millió
  • a lakosságszám nő -> halási ráta csökkenése
  • a születéskor várható élettartam 40 évről 57 évre emelkedik

5. A lakosság etnikai és vallási összetétele
  • több mint 90 % magyar
  • több mint 5% német
  • kb. 1 % szlovák
  • kb. 1 % cigány

vallás
  • katolikusok (66%)
  • reformátusok (21%)
  • evangélikus (6%)
  • zsidó (5%)

6. Urbanizáció (városiasodás)
  • városlakók aránya: 19% -> 30 %-ra nőtt a határváltozások következtében
  • 1941. a lakosság 18,4 %-a a fővárosban él, a többi 56 városban 22,6%
  • Bp. és a "vidék" között nagy különbség volt (gáz, villany, életszínvonal, vezetékes víz, fürdőszoba stb.)

7. Életkörülmény, életmód
  • orvosi ellátottság javulása, nő az orvosok száma
  • bővül a szociális ellátásban részesülők köre
  • analfabétizmus csökken
  • az érettségizettek száma a duplájára nőtt
  • nő az autók száma
  • elterjedt a rádió, népszerű volt a mozi
  • aktív sportélet
  • általánossá vált a nyaralás (Balaton, Mátra)
  • nőtt a lakások komfortfoka (angol wc)

2012. február 7., kedd

Az oltások (érvelés vagy vmi hasonló akar lenni)

Az oltások

Az oltások „elkerülhetetlenek” szoktuk hallani, a „szükséges rossz” , csakhogy mi bizonyítja hasznosságukat? Honnan tudhatjuk, hogy azt kapjuk amit kértünk és nem placebo? Bízhatunk-e alulfizetett orvosaink gyógyszerfelírásában, vizsgálati eredményeink közlésében és úgy egyébként a diagnózisok valós kezelésében? Arról nem is beszélve, hogy ingyen semmi sincsen és az oltások ára akár a csillagos ég is lehet, a kormány ebből is hasznot húz és akik korruptak orvosként őket sem zavarja a „szegény embert az ág is húzza” téma. Az oltások negatívan hatnak az emberekre, nemcsak egészségügyileg!


Kezdjük az elején, ki tudja mit szórnak a repülőgépek a fejünkre, halálos vírusokat? Hogy aztán a kormány „kidolgozhasson” oltóanyagot és bezsebelje a támogatást. A H1N1-nek új kifejlesztett változata a H5N1 állítólag 50%-ban halálos. Az amerikai kormány megrendelte Kínától, több internetes portál is írt erről a tényállásról. Az a legkevesebb, ha egy beadott oltástól az ember lázas lesz és maximum pár napig ágynak dől. Egy gyógyszerésztől hallottam, hogy sokszor a gyógyszerekben nem halottak a baktériumok és ez nem hogy segítené az immunrendszert, de a szervezetbe kerülésük után ezek a baktériumok felélednek és károkat okoznak. Az én példámon okulva bárki egyik napról a másikra lehet gyógyszerallergiás, elég hozzá egy megfázás és egy elég sok mesterséges anyagot tartalmazó gyógyszer, ami csalánkiütéssel, arcfeldagadással jár. És még én viszonylag jól jártam, ha azt vesszük.

Vannak placebo hatású készítmények például a fejfájás és fájdalom csillapítók. Az ember elméje csodálatos, nagyszerű dolgokra képes, így arra is, hogy bármit elhitessen "gazdájával". Kutatók vizsgálták a placebo befolyást és arra a következtetésre jutottak, hogy az optimistább, a holisztikusabb egészségszemléletre és az alternatív terápiákra nyitottabb emberek valamivel jobban elfogadják a placebo használatát is. A felmérések szerint az orvostársadalom egy jelentős része nemcsak támogatná a placebo alkalmazását, de használja is azt.

Nagyon megdöbbentőt olvastam szintén egy internetes oldalon: http://vilaghelyzete.blogspot.com/2011/09/vedooltasokban-leukemia-aids-es-rak.html

"

A világ egyik legnagyobb vakcina szakértője, a Mercknek dolgozó Dr. Maurice Hilleman beismeri a leukémia, AIDS és rák vírusok jelenlétét védőoltásokban ."

Hihetetlen... és ők mégis megtehetik, a kormányok, FBI, IMF, NASA, WHO, Pentagon, szabadkőművesek, illuminati és kitudja még milyen titkos és hivatalos társaságok hamisítják meg életünket és zárnak be minket egy mátrixba és az "igazság odaát van..."
Az oltások fontosságához visszatérve itt egy újabb példa csakhogy szemléltessem én mért nem oltattam be magam a H1N1 ellen. Egyik ismerősöm elsőként rohant az orvosi rendelőbe, hogy "védelmet" szerezzen a már a szomszédban sunnyogó vírus ellen. Nem is kell mondanom nem telt el pár nap és már beteg is volt, járhatott gyógyszereket felíratni, hiányzott a munkahelyről és mellette 2 hónapig beteg volt. Ezzel szemben én, aki makacs voltam kutyabajom nem volt.

Gondolkozzunk el emberek, mennyi felesleges mérget viszünk be mindennap szervezetünkbe az ételekkel, adnánk még egy lökettel neki? Nem elég éppen ez is?! Ha persze a gyógyszeriparnak dolgozna mindenki, akkor mások nyomorából gazdagodnánk meg, talán lelkiismereti furdalások nélkül, de a társadalom áldozatai vagyunk. Ne hagyjuk, hogy vezessenek minket az "áldoktorok", együnk több biozöldséget, gyümölcsöt, óvjuk környezetünket! Peace.

Avantgard

Jelentése: "előörs" katonai kifejezés

Előzménye: naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus ->"izmusok" XIX. század
Baudlelaire az emberi lélek örvényének titkait nyitogatta, de a verselésében nem volt újító. Hagyományos műformákat használt Verlaine és Rimbaud is, a tradicionális formák továbbcsiszolása.

Mit akarnak?
Megújítani akartak valamit, mindent újrakezdeni.
Provokatív, polgárpukkasztó szándék, magamutogató feltűnősködés, virtuskodó akrobatika is jellemezte.
Nemcsak a régi világ művészetével fordulnak szembe, hanem magával a polgári társadalommal is. Új erkölcsöket, új életszemléletet, életstílust, új társadalmat akartak megteremteni.



Kubizmus "cubus= kocka"

Először a festészetben jelentkezett, Pablo Picasso-nál. A természeti látványt geometriai formákra (henger, kúp, gömb) igyekezett egyszerűsíteni.
Az irodalomban Apollinaire műveiben jelenik meg.





Futurizmus "jövő"
Olaszország (Filippo Tommaso) Marinetti tette közzé. A futuristák a jövő művészetét kívánták megteremteni. Rajongtak a modern, nagyvárosi életért és technikai civilizációért, a gépekért.
Szerették a veszélyt, a küzdelmet, a vakmerőséget, megmámorosodtak a sebességtől, látták a háború szépségét.
Az oroszokat is érintette pl. Majakovszkij-t, de Kosztolányinak is van pár futurista verse.
"Szabad szavakat" használtak (elhagyva a nyelvtani kapcsolóelemeket).
Festő: Boccioni.







Expresszionizmus "kinyomás, kisajtolás, kifejezés"
Az impresszionizmus ellen mozgalmaként jött létre. A természettől " függetlenül" a művész belső látomásait, érzéseit, lelki élményeit törekszik kivetíteni. Németországban fontos ez az irányzat.


Edvard Munch: A kiáltás
Tiltakoznak a háború ellen, részvétet éreznek a szenvedő emberekkel. Utópikus gondolatok, eszményi jövő, egy emberibb világ próféciája.
A lírában jellemző a mondatépítkezés lazasága, felkiáltások, nyomatékos szavak, szenvedély, belső látomások kivetítése.
A festők a lélekállapotokat érzékeltetik: félelem, fájdalom, szorongás.




Dadaizmus (1916-22)
A háború ellen lázadó korszak, Svájcban, Zürichben született meg. Látszólag értelmetlen, a szavakat önkényesen egymásra dobáló szövegek voltak alkotásaik.





Szürrealizmus "realizmusfölöttiség"
A két világháború közötti időszak mozgalma, franciák alapították e mozgalmat, de a leghatékonyabb nemzetközi irányzattá vált.
Hatással volt rájuk Freud tanítása, a tudatalatti lelkivilág fölfedezése. Legfőbb módszerük az "automatikus írás" (önműködő írás) a lélek mélyrétegeiből felmerülő gondolatok, képek, látomások, minden logikai-értelmi ellenőrzés nélkül való lejegyzése.
A lírában a költői kép önállósodott, elvont és konkrét fogalmak fonódtak össze, érzéseket sugall, hangulatokat éreztet, hasonlatokba és metaforákba helyezi el érzelmeit.
Az epikában nagyobb teret kap a "belső monológ", időfelbontás.
A dráma "epikus színház", megjelenik a narrátor.

Festészet: Salvador Dali


Kaffka Margit (1880-1918)

1880-ban született Nagykárolyban, szegény lányként nevelkedett.
1989. Szatmárnémetiben szerezte meg az apácáknál tanítói oklevelét.
Tanított Miskolcon, Újpesten, Angyalföldön, felhagyva a tanítással írói pályájára koncentrált.
1918. spanyolnátha áldozata lett kisfiával együtt.
1918. a Nyugat munkatársa.
1912. Színek és évek - asszonyregény szecessziós, impresszionista stílusú mű
1903. Petike jár - anyaságlíra
1916. Litánia - méltó élettársra lelt asszony szerelmét írja le versében

2012. február 5., vasárnap

Az európai romantika

Az európai romantika

1. Romantika

– a XIX. század meghatározó korstílusa

– szemben áll a merev klasszicizmussal, de a szentimentalizmusból sokat merít

2. Jelentése

A francia 'roman' (regény) szóból ered.

A romantikus szó eredetileg a festői tájat, regényes történetet jelentett.

A 18-19.század fordulóján kezdték el használni az új irodalmi irányzat megjelölésére.

3. Forrásai, témái

– a nemzeti múlt (Vörösmarty, Petőfi, Kölcsey)

– a mesés Kelet

– népköltészet

– középkor

4. Általános jellemzői

– hangsúlyozza az egyéniség és az érzelmek fontosságát

– nem az adott kor valósága érdekli, hanem inkább az emberi személyiség

– jellemző érzései, hangulatai:

  • világfájdalom

  • halálvágy (németeknél)

  • mélabú

  • rajongás (franciáknál)

  • természetkultusz

  • fantázia

  • közös bennük a jelenből való elvágyódás

  • a költők gyakran menekülnek az álom, fantázia világába

  • rajonganak a mesés keletért, a nemzeti múltért

  • a műnemek közül a LÍRA kerül előtérbe (a versek)

5. Alapja

– csalódás a polgári társadalomban, mert nem váltották be a hozzájuk fűzött szép reményeket

– a francia társadalom eszméi (szabadság, egyenlőség, testvériség) nem valósultak meg

Zene: Beethoven, Paganini, Franz Schubert, Johann Strauss, Chopin, Liszt Ferenc, Giuseppe Verdi, Pjotr Iljics Csajkovszkij, Giacomo Puccini, Richard Strauss

Írók, Költők: George Byron, Id. Alexandre Dumas, Heinrich Heine, Victor Hugo, Jókai Mór, Edgar Allan Poe, Alekszandr Sz. Puskin, Walter Scott, Percy Bysshe Shelly, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Katona József, Petőfi Sándor, E.T.A. Hoffman

Festők: Théodore Géricault, Francisco Goya, Eugéne Delacroix, William Turner, John Constable

Szobrászat: Izsó Miklós, Francois Rude

Építészet: Ybl Miklós

Klasszicista és a romantikus eszmények összehasonlítása

  • szabálytalan formák kedvelése R

  • az érzelem fontossága R

  • logikus, áttekinthető szerkezet K

  • fontosak számára a nemzeti, történelem eseményei R

  • nem kedveli a műfajok és a stílusok kedveredését K

  • eseményképe egyértelműen az ókor K

  • túlzó metaforák, látomásos képek kedvelése R

  • szabályos formák K

  • fontosnak tartja a hiteles hely és környezetrajzot R

  • az értelem elsőbbségét hirdeti K

  • a fantáziára épít R

  • keveri a műfajokat és stílusokat R

  • szabálykövetőm egyszerű, tiszta, logikus K

  • általános a környezetrajz, nem fontos K

  • festőiség R

  • nem az egyén fontos, hanem inkább az általános emberi az egyetemes kérdések K

Esszéirás, érvelés, érvek

http://magyarsuli.freeblog.hu/archives/2007/04/22/Esszeiras_erveles_ervek/

Esszéírás

Értekezés, melynek feladata az elemzés és meggyőzés.

  1. Deduktív módszer
    A dolgozat elején kimondasz egy állítást, majd az egész dolgozat arról szól, hogy érvekkel alátámasztod.
  2. Induktív módszer
    Tények elemzése után jut el a következtetésre

è Elején kell eldönteni, hogy a deduktív vagy az induktív módszert használjuk.

A dolgozat szerkezete

  1. Bevezetés
    Meg kell jelölni, elő kell készíteni a témát. Nem lehet flegmán venni.
  2. Tárgyalás
    Érvek felsorakoztatása, szigorú logikai rendben kell felépíteni.
  3. Befejezés
    Összegzés, pontosan le kell írni, hogy mit gondolsz, az elemzésből levont következtetés, az állítás megerősítése.

Alapfeltétele: a gondosan megtervezett Gondolatmenet és a vázlat.

Novella - és regényelemzés

  1. A mű keletkezésének háttere és körülményei
    - történelmi
    - társadalmi
    - politikai
    - életrajzi
  2. Téma kibontása
    Kulcsmozzanat, a téma az a kérdéskör, amiről a mű szól. Mi az, amit közölni szeretne az író? A cselekmény eszköze, formai eleme, a mondanivaló hordozója.
  3. Cselekmény ismertetése
    E nélkül nem lehet boncolgatni a művet. Nem lehet bőbeszédű, és nem helyettesíti az elemzést. Az arányokra figyelni kell. A cselekmény részleteket fel kell használni az elemzésben.
  4. Szerkezet
    Általában a cselekmény egyenes vonalú időrendben halad a végkifejlet felé. Előfordulhat az is, hogy az időrend felborul, vagy az idő és tér kezelése szabaddá válik, mozaikokból állhat.
  5. Jellemek
    Különböző eszközökkel jellemezheti hőseit
    - a szerző maga is jellemezheti
    - elmondathatja más szereplővel
    - beszélteti és cselekedteti őket
    - statikus jellemek: nem fejlődnek, nem változnak
    - pozitív, negatív hősök
    - antihősök: csak sodródnak a világban, megtörténnek velük a dolgok, de nem több.
    - a szereplőket rendszerbe sorolja
  6. Konfliktusok feltárása
    - oka
    - kifejlődése
    - kirobbanása
    - megoldása
  7. Eszme
    A művel az írónak mondanivalója van a világnak. MOST mit mondd neked a mű eszméje. Milyen eszméket vonultat fel? -> az eszméket, és az eszmék jelentés rétegeit fejtjük meg.

Lírai művel elemzése megadott szempont szerint

1. El kell olvasni a művet alaposan, és értelmezni a feladatot (ha nem írják ki pl., hogy adj címet a dolgozatnak, akkor tilos!)

2. Minden esetben piszkozatot kell írni!

3. Fel kell jegyezni, és alá kell húzni, hogy mik a kérdések

4. Fel kell idézni, hogy mit tudsz a költőről, és mit tudsz a korról, amiben élt. A kortársak nagy hatásai.

5. Figyelmesen elolvasni a költeményt, időt hagyni a megértésére, Megtalálni az alapvető üzenetet, a szükséges elemeket feljegyezni.

6. Újra elolvasni a verset, de most úgy, hogy csak a feladatra koncentrálsz. Feljegyezni a válaszokat.

7. A gondolatmenet elkészítése, Vázlatot írni deduktív vagy induktív módon.

8. A szöveg kidolgozása

Bevezetés -> Meg kell jelölni, elő kell vezetni a témát.

Mutassa be az írót, és vezesse be a témát.

Tárgyalás -> érvek felsorakoztatása, deduktív/induktív szigorú tartása

Kifejtése a gondolatmenetnek

Befejezés -> összegzés, állítás megerősítése, következtetés, tanulság levonása

A tétel címére adott összegző válasz megadása.

A bekezdések között legyen logikai kapcsolat. Érdemes idézetekkel tarkítani, de nem szabad túlzásba vinni.

Az érvelő fogalmazás

Szövegrészlet alapján:

è Értelmezni

è Végig kell gondolni, mivel értesz egyet és mivel nem

è Más oldalakról való megközelítése a témának

è Ha kérdésre kell válaszolni, akkor állító és cáfoló választ is adni magadban, melyikkel értesz jobban egyet.

Tételmondat

è Elfogadod, vagy cáfolod.

è Össze kell gyűjteni kulcsszavakban az érveket.

è Válogatni kell az érvek között: melyik erősebb, melyik gyengébb. Rangsor felállítása.

è Meg kell tervezni, hogyan haladunk, erősebbtől a gyengéd érvekig, vagy gyengébb érvektől az erősebbekig.

è Érdemes hatásos kérdéssel, kijelentéssel, felvetéssel indítani.

è Többféle érvelési mód és érvelési típus alkalmazása

è Saját példa bele vétele

è Egyszerűen, világosan kell megfogalmazni a véleményt.

è A legjobb, ha saját magadat megcáfolod, és erre érvelsz vissza.

è Többféle stíluseszköz alkalmazása

è Problémafelvető kérdés feltevése

è Érdemes összefoglalni az érveket

è Zárógondolat, lehet problémafelvetés, mellyel egy újabb ehhez kapcsolódó problémára irányítod rá a figyelmet, vagy egy idézettel, frappáns mondattal is lehet zárni.

Szerkezete:

è Bevezetés
A probléma felvetése, téma megjelölés

è Tárgyalás
a vélemény megfogalmazása, a tétel fontosabb fogalmainak értelmezése. A vélemény bizonyítása példákkal, érvekkel. A saját vélemény megerősítése, ha a gondolatmenet megkívánja, akkor az ellenvélemény cáfolata.

è Befejezés
Összegzés, a téma továbbgondolása, érzelmi zárás.

Érv: olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Legfontosabb rész a tétel, vagyis az a megállapítás, amely valamilyen következtetést fogalmaz meg. Ennek előzményét, magyarázatát tartalmazza a bizonyíték. A bizonyítékot és a tételt összekötő logikai láncszem az ún. összekötőelem.

Az érvelés fajtái

  1. Meghatározásból levezetett
    Pontosan meghatározzuk a fogalmat. Felcserélhető a fogalommal, anélkül, hogy félreértést okozna.
    - Be kell sorolni egy tágabb fogalomkörbe. Pl. „a víz olyan folyadék”
    - Meg kell keresni azokat a jegyeket, amelyek a fogalomkör többi elemétől megkülönböztetik. Pl.„a víz olyan folyadék, ami átlátszó, színtelen és szagtalan.”
  2. ok-okozati összefüggésekből származó
    A következményeket kiváltó okok taglalása, az okok részletes feltárása szükséges. Hibás dolog egy okra visszavezetni.
  3. Körülményekből levezetett
    Rossz cselekedeteinket szeretnénk megmagyarázni egyoldalúan. Pl. „Nem volt más választásom.”
  4. Összehasonlításon alapuló érv
    Hatásos, ha képszerű összehasonlítást vagy megjelenítést alkalmazunk. Alapja lehet egy metafora/hasonlat. Megalapozottnak kell lenni.
  5. Ellentéten alapuló
    a tétel ellentétét kell bizonyítani.
    pl.: Tétel: „Egészségesnek lenni jó”
    Biz.: „Betegnek lenni rossz.”
  6. Általános- egyes elvén alapuló érv
    általánosra hivatkozó érv, ha mindenkire igaz, akkor az egyénre is.
  7. Valószínűségen alapuló
    Alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit a többség igaznak vél és elfogad.
  8. Bizonyítékokból származtatott
    Kiinduló pontja
    - tény
    - statisztikai adat
    - kutatási eredmény
    - összegző jelentés
    - tekintélyre való hivatkozás
    Kizárólag megbízható forrásból származó adatot használhatunk.

Érvelés módszerei, elrendezése

Cél: meggyőző, hatásos érvrendszer felállítása
módszerei:

    • 1 erős érvre épülő érvelés
    • Fokozásos érvelés, a gyenge érvet elsőnek, az ütőst a végére
    • Lejtéses érvelés: az erős érvet elsőnek, a gyengét a végére
    • Dedukció, indukció

Janus Pannonius

Életrajz

Családi neve bizonytalan, költői nevét a humanisták szokásának megfelelően latin névként vette fel.

Édesanyja Vitéz Borbála, nagybátyja a nagyváradi püspök, Vitéz János. Ő neveltette Itáliában Janust 13 éves korától. Először Guarino mester híres ferrarai humanista iskolájában tanult nyolc éven keresztül. Itt ismerkedett meg későbbi barátjával, Galeotto Marzióval. Majd Padovában és Velencében végezte el az egyházjogot, és megszerezte a doktori címet.

1451-ben hazament Nagyváradra nagybátyjához, de hamarosan visszatért Ferrarába. Ez a búcsúzkodás adott ihletet Janusnak a „Búcsú Váradtól” című vers megírásához.

1458-ban ismét visszatért Magyarországra annak biztos tudatában, hogy nagy jövő vár rá, hiszen nagybátyja az ifjú Mátyás király kancellárja lett, ő maga pedig Pécsen megkapta a püspöki címet. Ám itthon mégsem érezte jól magát, és vissza-visszavágyott a műveltebb Itáliába. 31 éves korában még egyszer eljuthatott szellemi hazájába a király követeként.

Mátyás király nemsokára magas adóterhekkel sújtotta a nemességet, ezért Janus Pannonius nagybátyjával együtt ellene fordult, és egy összesküvés szervezőjének menekülnie kellet Magyarországról. Itáliába kívánt eljutni, de útközben Medvevárban a súlyos tüdővérzéseibe belehalt.

Itáliai költészete:

Janus Pannonius már 15-16 éves korában költővé érett. Ferrarai éveiben csak úgy ontotta a klasszikus latin nyelvű verseket. Írt csipkelődő, erotikus epigrammákat (a római epigrammák mintájára), illetve dicsőítő költeményeket (például tanáráról, Guarino mesterről).

Búcsú Váradtól

Janus 1451-ben írta, mikor Magyarországról visszautazott Itáliába. Ez az első, magyar földön született humanista remekmű. Könnyed és természetes, hiszen valódi élmény áll mögötte. Az egész verset áthatják az ellentétes érzések:

- az öröm, hogy utazhat Janus és a fájdalom, hogy ott kell hagyni a hazai tájat;

- a bizakodás ( a szán repülése reményt kelt ) és a szorongás, a félelem a téli úttól;

- a zárt kompozíció egységes, nyugodt érzése és a lírai én zaklatott, türelmetlen lelkiállapota.

A vers szerkezete:

1-3. versszak: A táj bemutatása a búcsúverset a tájverssé alakítja. A költő szorongó hangulata itt kezd elmúlni, ám a feloldódás ellentétes, egymásnak ütköző motívumokban jelenik meg ( folyó, ingovány – megdermedt habok; csónak – repülő szán ).

4-6. versszak: Janus bemutatja Várad nevezetességeit: a gyógyvizet, a könyvtárat és a híres királyszobrokat.

7. versszak: Várad patrónusának, Szent László lovagkirálynak a segítségét kéri az utazás alatt. Ez a végső fohász visszakapcsol a verset indító szorongó érzésekhez.

Minden versszak végén elhangzik a refrén is: Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!

Ezzel sürgeti az indulást, oldja fel a búcsúzkodást. A félelem helyett megjelenik a derű és az elevenség.

Reneszánsz vonások a műben:

- a természet bemutatása;

- a tudományok, a kultúra, az egészség, a hagyományok szeretete;

- nemzeti múlt ismerete és tisztelete: az antik múlt (Apollón) és a magyar múlt (László király) ötvözése.

- a tér és az idő egysége: az indulás előtti pillanatok megjelenítése.

Verselése: időmértékes, egy sor 11 szótagból áll.

Pannónia dicsérete

A reneszánsz művész öntudatával írta Janus Pannonius ezt az epigrammáját. Fontos a szellemi nagyság, ami lovagi jellemre utal. A költő nem tolakszik a haza dicsősége elé, de büszke, hogy e barbár táj szülötte hírnevet tudott szerezni Itáliában. Az alkotói tevékenysége több kifejezésben is megjelenik: könyv, dal, szellem, híres.

Magyarországi elégiái

Janus Pannonius Magyarországon írt elégiái megtelnek személyes líraisággal: az egyre súlyosbodó tüdőbetegség miatti fájdalmas panasszal, halálfélelemmel, ragyogó szellemének és roncsolt testének ellentétéből fakadó keserű mondanivalóval. Janusnak mindemellett nagy szívfájdalmat okozott az a tény is, hogy a barbár magyar nép nem értékeli gyönyörű költészetét. Ezektől elválaszthatatlanul azonban ott zeng verseiben az élet és a természet szépségének dicsérete is.

Mikor a táborban megbetegedett

1464-ben a költő tábori papként csatlakozott Mátyás seregéhez. Ám gyenge szervezete nem bírta sokáig a megpróbáltatásokat, és a költő súlyosan megbetegedett. Ez az élmény adta a legmegrendítőbb magyarországi elégiának a hátterét. Az elégiája egyben egy számadásvers is.

A 60 disztichonból álló mű vershelyzete: a lírai én költő létére hadba vonult.

Szerkezete:

- Prométeuszt okolja minden földi bajért. Ha ő nem hozta volna le a tüzet a Földre, az emberek mentesek maradtak volna a betegségektől. (Ugyanez a témája Ovidius egyik versének is.) A költő pozitív és negatív képek váltakozásával bemutatja az Aranykort, és megkérdőjelezi a szabadság és a fejlődés értelmét.

- Janus önmagát vádolja, mivel nem neki való környezetbe került. Szerinte jogosan bünteti(k) őt az Isten(ek).

- A lázas betegség realisztikus leírása: elkezdődik a rémület, közeleg a halál. Janus számba veszi életét, elgondolkozik bűnein, és mitológiai alakokhoz könyörög a korai halál elkerüléséért. Majd tovább elmélkedik az életről, elbúcsúzik a természettől és szeretteitől.

- Az elégia zárógondolata a költői végrendelet és a költői öntudat. Egy teljesen önálló epigrammát is tartalmaz a mű, amiben már a költő az első és a haza a második:

Azt akarom, hogy e vers álljon a sírkövemen;

Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először

Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.

Reneszánsz elemek:

- Prométeusz említése és a mítosz;

- az Aranykor természeti leírása;

- a tudomány említése: Mily jó volt … válogatott könyvek szépségei elgyönyörödni;

- az önazonosság: Phoebus papja vagyok;

- a végrendelet és az epigrammaírás.

Mars istenhez békességért

A költő háborúval való szembefordulását tükrözi a vers: Janusnak elege van a véres harcokból, hiszen az öldöklés emberi értékeket pusztít el.

Szófaját tekintve nominális stílusban íródott.

Szerkezete az antik himnuszokét követi:

1-7. sor: megszólítás, imajelleg.

8-15. sor: gyűlölet hangja.

16. sor: könyörgés, hogy legyen vége az öldöklésnek, aggódik a megfáradt, szenvedő magyar népért.

Egy dunántúli mandulafáról

Műfaja: epigramma formájú elégia. Ovidius Átváltozások c. művének is ez a témája. Janus saját lelkiállapotáról ír pécsi püspöksége idején. A költő szimbóluma a télen rügyező mandulafa, azaz a korai jelenségnek számító költészete Magyarországon.

Reneszánsz elemek:

- tagadó utalások az antik kultúrára, mitológiára;

- természet leírása;

- saját érzelmei bemutatása: a költő párhuzamot von az élete és a mandulafa között.

A roskadozó gyümölcsfa

Janusnak ez az elégiája egy nagy hasonlatból áll. Ezt fejti ki részletesen: úgy tört le ő is, mint a roskadozó gyümölcsfa saját súlya alatt. Janusnak nagy hírneve, sok verse volt, de Magyarországon, a hazájában éppen emiatt nem fogadták be. A költő szerint, ha jönne egy megmentő, aki felsegíti, törődik vele, akkor újból gyümölcsöket teremne, azaz szép verseket írna. Így azonban teljesen kilátástalan az élete: nem bírja tovább ezt az állapotot, belerokkan.

Reneszánsz vonások:

- a téma: a költő lelkivilága;

- a költői öntudat: Janus jó verseket ír, csak nem értik itt meg.

- az egész művet átfogó hasonlat, ami egy reneszánsz tájbemutatás.

Ez a témája az Egy dunántúli mandulafáról című elégiájának is. A két vers közti különbség az, hogy a mandulafa még csak rügyezik, míg a gyümölcsfa a terméseitől roskadozik. Emellett az utóbbi elégiájában már nem említi a római mitológia hős alakjait sem.

Szerkezete:

1. A lírai én önmagát okolja hanyatlásáért.

2. A költő tovább részletezi kilátástalan sorsát.

3. Végül könyörög az embereknek, hogy értsék meg őt, segítsenek neki talpra állni.

Saját lelkéhez

Műfaja a filozófikus elégia, verstípusa önmegszólító verstípus.

Témája: a szenvedés, a mulandóság, a lét – nem lét kérdése, a test és a lélek ellentétének feloldása, hogy a test börtönéből szabadulhasson a lélek. Ez a gondolat egy kozmikus távú világértelmezés egy vallomásban. Janus Pannonius az újplatonisták tanait követve hitt a lélekvándorlásban. Szerinte a lélek Isten közelében él, és időről időre alászáll a földre. Útja során megkapja az emberi tulajdonságokat, de földi élete befejezésével elfelejti azokat.

A mű szerkezete:

1. Metafizikus előtörténetére emlékezik, megszólítja saját lelkét.

Költői eszköze az aprólékos részletezés, képi világa az égitestek.

2. Szembeállítja a testet és a lelket.

Költői eszköze a felsorolás, mitológiai utalások találhatók benne.

3. Tanácsot ad az énjének a jövőre nézve:

S míg odafönn ezer éveken át tisztulni igyekszel,

Messze kerüld, ha bolyongsz, a feledés folyamát.

Költői eszközei az utasítások és az ellentétek, képi világa a természet.

4. Tetőpontja: És ha mostoha végzet űz ide vissza a földre,

Csak nyomorult ember, csak ez az egy sose légy.


http://www.dunakanyar.net/~di/JanusPannonius.htm