10. A magyar nyelv helyesírási alapelvei

- a magyar helyesírás: betűíró, latin betűs, hangjelölő és értelemtükröző
- az írás: az emberi beszéd rögzítése látható, rajzos jelekkel
- a helyesírás: következetes, a mások által is használt és megértett írásmód
- Magyarországon a helyesírás szabályozása a Magyar Tudományos Akadémia feladata
- helyesírásunk a helyesírási alapelvekre épül: olyan eljárásokra, amelyek szerint szavainkat és szóalakjainkat leírjuk.
- négy alapelvünk:

• kiejtés elve: a szóelemek írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük
• szóelemzés elve: az egynél több szóelemből álló szóalakok helyesírását szabályozza. A szóelemeket tükröztető írásmód szerint a szóelemeket úgy írjuk le, ahogy külön-külön ejtve hangzanak. 
• hagyományos írásmód: helyesírásunk meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer, a mai kiejtés, illetve a szóelemzés rovására. A családnevek írásában, valamint a ly-j hang írásában jelenik meg ez az alapelv. 
• egyszerűsítő írásmód: többjegyű mássalhangzók kettőzésekor és toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzó esetében alkalmazzuk ezt az írásmódot. Kivétel: az összetétel szavak határán, a magyar családnevek és idegen tulajdonnevek esetében nem egyszerűsítünk.

9. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei

- A tömegtájékoztatás a média segítségével történik. Napjainkban a tájékoztatás, ismeretterjesztés, közvélemény- formálás legnagyobb hatású eszközei: a sajtó, a rádió,a tv és az internet.

- Sajtó: ez a legrégebbi médiaműfaj. Azokat a termékeket nevezzük így, amelyek úgy juttatnak el információkat, hogy a hármas követelménynek eleget tesznek: publicitás, szabályos időszakonkénti megjelenés, valamint az időszerűség (aktualitás).

Leggyakoribb sajtóműfajok:

• tájékoztató (csak közvetíti az információkat) : hír, információ, közlemény, tudósítás, riport, interjú, szemle
• véleményközlő (nemcsak közvetítik az információkat, hanem értelmezik, elemzik azokat). cikk, kommentár, glossza, jegyzet, nyílt levél, olvasói levél, kritika

- A rádió: fenntartás szemszögéből lehet közszolgálati, illetve kereskedelmi. A sugárzott műsor profilja szerint lehet egyprofilú és többprofilú. A rádióműsoroknak két fő típusa van: 1. írott anyagot megszólaltató (hír, jegyzet, levél, ismeretterjesztő előadás); 2. hangos anyagok ,mely lehet élő adás, vagy előkészített ún. konzervműsor.

- A TV: az 1950-es évektől vált a hírközlés eszközévé. Kiterjedtsége szerint lehet: országos, világméretű, regionális és helyi. Fenntartása szerint: közszolgálati, kereskedelmi. A sugárzott műsor szerint: egyprofilú vagy többprofilú. A televízió műsorai lehetnek: előadások vagy előre rögzítettek.

-Internet

-A hatáskeltés nyelvi és nem nyelvi eszközei:

• A vizuális eszközök alkalmazása az írott sajtóban (szabályostól eltérő írásmód, nyomdatechnikai eszközök / betűméret, betűtípus, képek, grafikonok, színek, íráskép)
• Az auditív eszközök alkalmazása a rádióban (pl. hanghatások)
• Az audiovizuális eszközök alkalmazása a rádióban (hang- és fényhatások, képvágások, látványtervezés, mimika és gesztusok, mondat -és szövegfonetikai eszközök)

8. A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma

- nemzeti nyelv: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség közös nyelve
- Az egységes nemzeti nyelv vidékenként, foglalkozási áganként... stb. bizonyos fokú eltéréseket mutat, a nemzeti nyelv rétegződik, különféle változatokban él.
- A nyelv rétegek (nyelvváltozatok) nem különülnek el mereven egymástól, hatnak egymásra, az egyes ember nyelvhasználatában pedig összefonódnak.
- Normatív nyelvváltozatok: 

• irodalmi főleg (főleg írott)
• köznyelv (beszélt változat) pl. szleng: az igénytelen köznyelvet, a bizalmas társalgási stílust nevezzük így
• regionális köznyelv (köznyelv és a nyelvjárás összefonódása)

- Területi nyelvváltozások, a nyelvjárások: csak a nyelvterület egy-egy részére jellemző. Hangzókészletükben, szókincsükben és nyelvtani rendszerükben különböznek (nyelvjárásaink: nyugat-dunántúli, kisalföldi, dél-dunántúli, dél-alföldi, Tisza-Körös-vidéki, palóc, észak-keleti, mezőségi, székely, moldvai-csángó)

-társadalmi nyelvváltozatok, a csoportnyelvek: szaknyelvek, hobbinyelvek, rétegnyelvek (életkori nyelvváltozatok: gyermeknyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv, katonai nyelv) és az ARGO (tolvajnyelv).

7. A nyelvújítás

- Nyelvújítás szűkebb értelemben: a 18. sz. végső és a 19. sz. első harmadában végbemenő nyelvi mozgalom Magyarországon
- ortológia (nyelvi hagyományokhoz való ragaszkodás) -><- neológia (nyelvújítás)
- főbb állomásai:

• Kazinczy Ferenc robbantotta ki (Tövisek és virágok 1811) 
• Mondolat című röpirat (1813): a nyelvújítókat gúnyolja
• Felelet a Mondolatra (1815): Kölcsey Ferenc és Szemere Pál 
• Kazinczy: Ortológus és neológus nálunk és már nemzeteknél

- a nyelvújító mozgalom a magyar nyelvet minden emberi gondolat és érzelem kifejezésére alkalmas eszközzé fejlesztette
- a nyelvújítás szógyarapítás eljárásai:

• nyelvjárási szavakat tettek köznyelvivé
• elavult szavakat , régi magyar személyneveket elevenítettek fel
• idegen szavak önkényes átalakítása, "magyarosítása"
• szóképzés: új képzőket hoznak létre, régieket felelevenítenek 
• szóelvonás
• szóösszetétel 
• szóösszevonás
• tükörszavak

6. A magyar nyelvtörténet korszakai

- Előmagyar kor: a nyelvrokonainkkal való együttélés időszaka
- Ősmagyar kor :

• Kr.e. 1000-től Kr.u. 896-ig
• a vándorlás során kezdődött
• törzsi alapon jöttek létre a nyelvjárások
• az első idegen nyelvi hatások ekkor érik a magyar nyelvet
• nyelvemlék nélküli időszak

- Ómagyar kor:

• 896-tól 1526-ig
• első írásos nyelvemlékek
• hiányzott az egységes köz- és irodalmi nyelv 
• a nyelvi egységtörekvéseket jól mutatják a kézzel írott könyvek, kódexek
• újabb jövevényszavak megjelenése

- Középmagyar kor:

• 1526-1772-ig
• latin nyelv használata a hivatalokban, mindemellett a magyarnyelvűség megerősödése
• a nyelv egységesülésének folyamata
• két fő nyelvjárás alakul ki (északkeleti -keleti, nyugati)
• legjelentősebb nyelvtaníróink: Sylvester János, Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István

- Újmagyar kor:

• 1772-től napjainkig
• német és latin nyelv uralma ellen a nemzeti nyelv jogaiért folyó küzdelem
• Bessenyei György kulturális programja
• Kazinczy nyelvújító mozgalma
• megszilárdulnak az írott, irodalmi nyelvünk fő normatív vonásai
• Magyar Tudós Társaság megalapítása
• helyesírási normarendszer kialakítása
• 1844. a magyar nyelv hivatalos államnyelvvé tétele
• elkezdődik a magyar nyelv tudományos kutatása, megindul a nyelvművelés

5. Magyar nyelvemlékeink

- nyelvemlék: minden az előző időkből fennmaradt vésett, írott, nyomtatott és élőszavas, illetőleg képes- hangos  nyelvi forrás.
- A nyelvemlékek jellege idővel sokat változott. Megjelenésük szorosan összefügg az írásbeliséggel. Nyelvünk régi állapotát tükrözik.
- nyelvemléktípusok: 

• szórványemlék: legkorábbi nyelvemlékek. Idegen nyelvű szövegbe ágyazódó magyar kifejezések, szavak. Például: Tihanyi Apátság alapító levele
• szövegemlék: hosszabb, kerekebb közleményt gondolatsort fejeznek ki magyar nyelven. Pl. kódexek, Halotti beszéd- és könyörgés, Ómagyar Mária- siralom, Margit-legenda

Csoportosításuk:

• egyházi vagy világi szövegemlékek
• kéziratos vagy nyomtatott szövegemlékek

- Az első magyar nyelvű nyomtatott könyvek a bibliafordítások. Pl. Sylvester János: ÚJ Testamentum, Károli Gáspár: Szent Biblia. Első hazai nyomdászaink: Hess András, Abádi Benedek, Heltai Gáspár.

4. A nem nyelvi kifejezőeszközök a kommunikációban

- Kommunikációnak nevezzük a teljes közlésrendszert. Két alapvető típusa van:

• verbális kommunikáció: szóban, írásban történő megnyilatkozás
• nonverbális kommunikáció: a közlésfolyamat nem nyelvi kifejezőeszközeit, a nyelvi közléssel párhuzamosan ható egyéb kifejező emberi megnyilatkozásokat nevezzük így 

- A nem nyelvi kifejezőeszközök jellemzői, funkciói:

• egy része velünk született, öröklött, más részük szerzett, tanult jelzésekből áll
• a testbeszéd, a metanyelvi jelzések felerősíthetik, megkérdőjelezhetik, illetve helyettesíthetik a szavakkal kifejezett üzenetet
• a nem nyelvi jeleket csoportokban, együtt kell értelmeznünk 
• elárulhatják a beszélő érzelmi állapotát
• felerősíthetik a szavakkal elmondottakat
• helyettesíthetik a szavakat
• megkérdőjelezhetik a szóbeli megnyilatkozás őszinteségét

- A nem nyelvi kifejezőeszközök fajtái:

•  tekintet: fontos szerepe van a kapcsolatteremtésben -és tartásban; a szem árulja el leginkább az igazi érzéseket
• arcjáték: általában szóbeli közléssel együtt jelenik meg, az érzelmi állapot kifejezője. Tudatosan használják a politikusok, a színészek. 
• gesztusok: a fej, a kéz, a kar, a láb önkéntelen vagy tudatos, megegyezésen alapuló mozgásait, jelzéseit soroljuk ide
• testtartás: jelzi a kapcsolatfelvétel kezdetét, az érzelmi állapotot, az érdeklődést vagy annak hiányát
• külső megjelenés: külsőnk, ruházatunk, hajviseletünk is közlő értékű
• térköz: a kommunikációban résztvevők közötti távolság
• csend: az elhallgatásokkal, a szünetekkel is kifejezhetjük érzéseinket, a témához, a partnerhez való viszonyunkat

3.A kommunikáció tényezői és funkciói

- Kommunikáció: a teljes közlésrendszer; bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való felhasználása
- Nyelvi kommunikáció: a nyelvnek, mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása. A nyelvi kommunikáció valójában választások és döntések sorozata, közlésfolyamata.
- Közlésfolyamat: alapvetően társas tevékenység. Legalább két emberre van szükség : a beszélőre (kódoló-közlő) és a hallgatóra (dekódoló - közlést megértő).
- A kommunikáció során a beszélő -egy csatornán át, a valóság tényeiről, a nyelvi jelrendszer segítségével - üzenetet közöl a hallgatóval.
- A kommunikáció tényezői: 

• beszélő (közlő, jeladó) -hallgató (címzett, jelvevő), akik egymással kölcsönhatásban állnak
• a kapcsolattartásnak valamilyen közege, csatornája, amely segítségével az üzenet eljut a beszélőtől a hallgatóig (pl. levegő, telefonvonal, nyomtatott könyv, stb.)
• a megértéshez szükség van a kódra, a mindkét fél által ismert nyelvre (a jeladó kódol: nyelvi formába önti a gondolatait, a jelvevő dekódol- értelmezi a nyelvi jeleket) 
• közlemény, üzenet: amit közölni akar a beszélő a hallgatóval; az üzenet valamilyen vonatkozásban mindig a körülöttünk lévő valósághoz kapcsolódik (részben vagy egészben közös ismeretekre van szükség)
• beszédhelyzet
• valóság

- A kommunikáció funkciói: 

• alapfunkciók: tájékoztatás, kifejezés, felhívás
• kiegészítő funkciók: kapcsolatteremtő - és fenntartó; magyarázó, értelmező vagy metanyelvi; esztétikai vagy poétikai