2011. november 25., péntek

13. Politikai viszonyok a századfordulóig

1. Közjogi kérdések

A korszak elején a pártok vitáinak hátterében közjogi kérdés állott , amely a kiegyezésre vonatkozott.
A kormány párt, a Deák-párt lett, amely a Felirati Párt utódja. Elfogadta a kiegyezést.
A Határozati Párt utódja a Balközép amely a kiegyezés módját kritizálta pl. túl sok jog az uralkodónak.
A másik utódpárt , a 48-as Párt amely elutasítja a kiegyezést.

A vitának nem erről kellett volna szólnia, hanem az ország sorsáról.
Kormányon csak a kiegyezést elfogadó párt lehetett.
A nyílt szavazás is az emberek befolyásolását szolgálta.



2. A kormány


Deák betegsége után a kormány párt helyzete megrendül, az új kormánypárt a Deák-pártból és a Balközépből álló Szabadelvű párt lesz.
Ellenzéke a Függetlenségi párt.
Szabadelvű párt miniszterelnöke Tisza Kálmán (1875-1890), híveit mamelukoknak (szolga) csúfolta az ellenzék.
célja: a polgári állam kiépítése
megreformálta a közigazgatást pl. a korábbi önálló területeket beolvasztotta ebbe a megyerendszerbe pl. jászok, hajdúk, szászok,
a megyei önkormányzatok jogát megnyirbálta
-csendőrség, rendőrség létrehozása
-fejlesztik az infrastruktúrát /gátak, hidak, csatorna, vasút/
-javul az egészségügyi szolgáltatás
-postaszolgálat továbbfejlődik
-oktatás, rohamosan nő az elemi iskolák és tanítók száma, gimnáziumok és egyetemek létesülnek

Wekerle Sándor az első polgári származású miniszterelnök

-bevezették az állami anyakönyvezést
-a polgári házasságkötést
-egyenjogúsították a zsidó vallást



3. Tisza bukása

  • az ún. Véderő vitán bukott el, ugyanis M.o. o.gy-nek a közös hadsereg ügyeire a költségvetésen és az újonc létszám megszavazásán keresztül volt befolyása
  • a magyar o.gy. keveselte a beleszólást a hadsereg ügyeibe, az uralkodó azonban még tovább akarta erősíteni jogait e tekintetben pl. a parlament beleegyezése nélkül emelték volna az újonclétszámot és a német nyelvnek is nagyobb teret akart adni Ferenc József
  • Tisza két tűz közé kerül, bár az újonc létszám emelését sikerül keresztül vinni a parlamentben, az ellenzéknek ez is túl sok volt, az uralkodónak pedig kevés
  • Tisza tudta, hogy mennie kell
  • Kossuth L. állampolgárságának az ügyét használta fel ürügyül, Ferenc J. elutasította ezért Tisza K. lemondott 1890-ben

A publicisztikai stílus főbb jellemzői

1. A publicisztika szó a latin publicare 'közhírré tesz, közhasználatra ad' szóból származik.

Szűkebb értelemben: Tágabb értelemben:
a sajtó, az újságírás a sajtó, a rádió, a televízió
(írásbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás) (írásbeli és szóbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás



Igen széles körű kommunikációs szerepet tölt be, az életnek úgyszólván minden szférájával kapcsolatot tart; rendszerint erős hatásra, meggyőzésre törekszik; sok műfajt fejlesztettek ki mind az írott nyelvi kötöttebb újságírás, mind az élőszót felhasználó, nagyobb tömegeket érintő rádió és televízió területén.



2. A publicisztika, a sajtó feladata a társadalom tagjainak tájékoztatása a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet időszerű eseményeiről. A tájékoztatás azonban nem kizárólagos cél, benne van az állásfoglalás a közvélemény alakításának a szándéka is. A publicista, újságíró közérdekű dolgokról szól, többnyire személyes meggyőződéssel.


3. A stílusréteg jellemző vonása: a közérthetőségre, a meggyőzésre, a közvetlen hatásra való törekvés.


4. A meggyőzés, az értelmi-érzelmi hatáskeltés nyelvi eszközei:
  • Az érdeklődéskeltő cím.
  • A gondosan feltüntetett tényanyag, az időszerű vonatkozások (kortársak neve, időmegjelölés, szervezetekre, intézményekre való hivatkozás, dokumentumok szó szerinti vagy tartalmi idézése).
  • A mondatszerkesztés, a mondatfűzés általában egyszerű, könnyen érthető, de ha a téma úgy kívánja a legbonyolultabb megformáltság is felbukkan a szövegben.
  • A neologizmusok,a sajátos új szavak, szóalakok gyakorisága (Telezöld- környezetvédelmi magazin) -> köztük idegen szavak, kifejezések (ombudsman 'jogőr, országgyűlési biztos' , lízing és lízingel).
  • Az expresszív szavak, a szóképek, a nyelvi humor eszközeivel is él- elsősorban a cikk- és egyéb címekben, a reklámokban, a hirdetésekben (Pl. Addig jár a korsó a kútra, míg bevezetik a vizet; Indulatok a könyvtárban; Gyuszi ül a fűben);
  • Jellegzetes stílusalakzatokat alkalmaz (az igényesebb fokon): kérdés, felkiáltás, ellentét, ismétlés, halmozás, fokozás stb. (Pl. újság címe: Kicsi, de erős; Megérte?) .
  • Hibák a sajtó nyelvében:
-Kedveli -túlzottan is - a divatszavakat, a divatos fordulatokat (meglátás, ráfordítás, nem jött össze stb.), köztük a gyakran homályos értelmű, bizonytalan helyesírású, ill. kiejtésű idegen szavakat (volumen, konfrontáció stb.).
-Hamar el is szürkít mindent, gyakoriak a sablonok, közhelyek és körülményeskedő, terjengős kifejezések (döntő, komoly, célkitűzés, konkrét, felmerülő problémák stb.).



5. A hatáskeltés nyelven kívüli eszközei

A vizuális eszközök tudatos alkalmazása:

  • A szabályostól eltérő írásmód: pl. címekben (NÉVshowR; 6-ALOM-TALANÍTÁS; A Minden6ó {am. vígjáték}).
  • A nyomdatechnikai eszközök: pl. a cím formája, az alcímek, a betűméret, a betűtípus, kiemelések stb.
-Segít(het)ik a megértést, és az érzelmi hatást is fokozhatják a szöveghez kapcsolódó képek, ábrák, grafikonok stb.
-Növelheti vagy csökkentheti a hatást a nyomtatás minősége, a színek alkalmazása stb.
  • A szöveg elrendezése, a szöveg írásképe is hat az olvasóra: pl. figyelemfelkeltő, hangulatfelkeltő lehet; gondolati asszociációkat hozhat létre stb.



6. A leggyakoribb sajtóműfajok

  • A tájékoztató műfajok: a közvéleményt foglalkoztató, érdeklő információkat közvetítenek: a hír, információ, közlemény, tudósítás, riport, interjú, szemle.
  • A véleményközlő műfajok: értelmezik, elemzik is a közvéleményt foglalkoztató, érdeklő információkat (a szerkesztők, újságírók, néha maguk az olvasók); egyéni, személyes véleményt is fűznek hozzájuk, ezáltal befolyásolják az olvasókat: a cikk, kommentár, glossza, jegyzet, nyílt levél, olvasói levél, kritika.
Ezek a műfajok - a cikk kivételével- írásban is, szóban is megjelennek.



A tudósítás feldolgozott információ, amely annyiban különbözik a hírtől, hogy nem személytelen. (A hír személytelen.) A tudósító a hírt saját személyével hitelesíti. A tudósító vállalja a felelősséget a tudósításért, de rágalmazás/becsületsértés esetén itt is a médiumot lehet beperelni, amely közreadta. (Újságíró ellen személyiségi jogi pert lehet indítani.)

Tudósítást lehet készíteni minden eseményről (pl. rendkívüli események, politikai események, természeti katasztrófák stb.), amely igényli a tudósító jelenlétét. Alapja az információ, amit a tudósító a hírszerkesztés alapvető szabályai szerint dolgoz fel. (Információ tekintetében nincs különbség a hír és a tudósítás között.) A hírtől abban különbözik, hogy a tudósító a saját hangjával (tollával) hozza létre, ennyiben szubjektív. De a tudósítás is tényközlő, objektív műfaj. (Szubjektivitása veszélyforrássá is válhat.) A tudósító legfontosabb feladata: jelen lenni az eseménynél, és a maga totalitásában visszaadni azt (a tényszerűségen túl is!).

A tudósítás a miértre is megpróbál választ adni az esemény hátterének, körülményeinek ismertetésével. A tudósító élményként éli meg az eseményt. A tudósító jelenlétének érzékeltetése nem tolakodhat előtérbe, nem veszélyeztetheti az objektivitást. A tudósításban fontos a tény- és adatszerűség aránya a hangulati elemekhez képest. A legmagasabb hírértékű információval kezdődik. Meg kell felelnie a tájékoztatás alapelveinek: gyors, pontos, hiteles, pártatlan (azaz minden lényeges elemről, véleményről beszámol). Nem tükröződhet benne sem az újságíró, sem a lap véleménye a tudósított eseményről. Nem tartalmazhat értékítéletet vagy minősítést.

Csáth Géza (1888-1919)


Eredeti neve Brenner József, Kosztolányi unokatestvére.
Szabadkán született, anyja korán meghalt tüdőbetegségben.
Már gyerekkorától fogva fest, zenél. Budapesten orvosi diplomát szerez.
Pestre kerülésével egy időben kezdte novelláit és kritikai írásait közölni a Budapesti Napló, majd a Nyugat.
Egy ideggyógyászati klinikán tanársegédként dolgozott, itt szokott rá a kábítószerre, morfiumra.
A világháborúban orvosként vett részt. Hazatérve különböző helyeken volt körorvos, fürdőorvos.
1919 januárjában összeomlott, júliusban feleségét fejbe lövi, majd később megmérgezi magát.


Anyagyilkosság

Cím: a világ legszörnyűbb gyilkosságára utal, bűntényre utal, amit a két fiú követ el

Tér, Idő: megnevezetlen város, 2 emeletes bérház és környéke, fontos a padlás, feltételez több lakót, de sosem találkozunk senkivel (tetszhalott), nincsenek emberi kapcsolatok, nem figyel senki a fiúkra, az udvarban egyetlen élő dolog az ecetfa. Pontos időpontot nem tudunk, de megjelöl időpontokat, évek telnek el, hónapok: november, szeptember, május. Kiemelt fontosságú az éjfél: bagoly kínzás, álom, és a gyilkosság. Délben a prostival találkozik, mintha egy ilyen kozmikus kört írna le az idő.

Téma: két serdülőkorú fiú az élet titkait keresve bűntudat nélkül megölik anyjukat, hogy ékszereit elvihessék a korábban megismert prostinak.

Szereplők: Witmann fiúk, anya, prosti

Egymáson kívül nincsenek kapcsolataik, se a család, se az iskola nem fontos számukra. Az apjuk meghalt, az anyjuk nem foglalkozik velük. A törődés, a szeretet hiányzik az ő életükből, amit az anyjuktól kellett volna megkapniuk.

Az anyjuk is magának való, önző, távolságtartó, nem csak a fiaihoz hanem a volt férjéhez is közömbös volt. A ház többi tagja méltányolja a nőt. Minimális szülői kötelezettségeit ellátta. Hogy az időt eltöltse német romantikus regényeket olvas, későn kel így múlatja az időt, mintha elvonulna a valóságtól, az alvásba és az olvasásba. A fiúk épp fordítva, ők saját igényükhöz használják, úgy kutatják a valóság rejtelmeit.

Prosti, az öröm forrása, az egyik amit adni tud, csak testi kötődés jön létre közöttük. A kíváncsiságuknak az újabb lépése, eszköz a szemükben, hogy tudásvágyukat kielégítsék.



A gyilkosság

A mű tetőpontja az anyának a megölése, az anya a fiúk szemében egy akadály, ami hátráltatja őket vágyaik megvalósításában. Hidegvérrel ölik meg az anyjukat, ő birtokolja a vágy teljesítésének eszközeit (karperec). A műben nem derül ki a gyilkosság, a bűn sokkal fontosabb, bűntudatot pedig nem éreznek a gyerekek.



Szimbolikus jelentéstartalmak

Az éjfél és az erdő a titkok, a káosz, a bűn szimbóluma, amely elrejti a bűnöket. Többször előfordul a fény, a lámpa, talán az utat, a kíváncsiságot jelképezi. Ezekkel a többször előforduló szimbólumokkal légkört, atmoszférát teremt a novellának. Ajtó, ablak szintén titkokat rejtenek a zárt belső terek és kíváncsiságuk új színtereit jelzik.


A freudi tanokra vezethető vissza két álom, az éjszaka megjelenő asszonyok a szexuális vágyukat mutatják, a lovak tombolása pedig az agresszivitásukat a pusztításukat, a pusztítás vágyát. Freud elmélete szerint az álmok vágyteljesítések, amelyben tudatalattink, ösztöneink, rejtett vágyaink fejeződnek ki.

Mért válnak gyilkossá?
Az író nem válaszolja meg , nem ad indokot. Nincsen szeretet körülöttük. Nem emel ki konkrét okot, a szeretet és az emberi kapcsolatok nélküli világ vezethet ide, a fiúkat szenvedélyes vágy fűti, hogy pótolják a hiányokat valóságos érzelmekhez, élményekhez jussanak.


Hangneme
szenvtelen, hihetetlenül objektív ez a hang, tárgyilagos stílus, közömbös, feszültséget teremt az olvasóban, a jeges döbbenetet, érzelmeket nem a szereplők élik meg, hanem az olvasó






A kis Emma

Bűntény novella
cím: az áldozat neve


Fontosabb csomópontok

  • szereplők bemutatása, kezdő kép alsó tagozatos diákok, az elbeszélőnek megtetszik Emma, aki a húgának a barátnője
  • iskola, Szladek és Zöldi a diák, vágatás. Itt találkozik hősünk az agresszivitással, erre a parasztfiúra szinte irigykedve, csodálattal néz fel.
  • Hősünk szerelme nem teljesedhet be, mer a húga áll az útjában, ezek után ellenérzéssel gondol a húgára, de igyekszik még dühét elfojtani.
  • iskola, Zöldit vesszőzik meg. A korábban átélt magasztos példakép megtörik. Testileg és lelkileg megtörik, belázasodik.
  • Iskolaváltás, a verések miatt más iskolába kerül, nem láthatja Emmát.
  • újsághír az akasztásról, az első kegyetlenkedés a kutyán
  • padlás, kezdőkép, Emma felakasztása. Zöldi megvesszőzése után a hős példakép nélkül marad és ő veszi át ezután Zöldi szerepét, (agresszor), bár az akasztást nem ő kezdeményezi, részt vesz benne és morbid módon most eléri szerelmének tárgyát (ölelés-elengedés) Emmát.






Általános jellemzők

Írásait jellemzi a realizmus, naturalizmus és a szimbolizmus.
Elbeszélői modorára az objektív, tárgyilagos hangnem a jellemző s a szerkezet mesteri módon való megmunkáltsága pl. A kis Emma zenei műre emlékeztet.
Hőseit nem célok vezérlik, hanem elfojtott indulatok, vágyak.
Meghatározó élményforrása a gyermekkor világa.
Nem csak felnőtt hősei, hanem ártatlannak tűnő gyermekhősök is szadista gyilkosságokra vetemednek. Az ő szemében a világ darabokra törött és ez eltorzítja a személyiség fejlődését.
Gyakran foglalkoztatja a bűn, a brutalitás, arra a felismerésre jut, hogy a világ trónján a Sátán ül.
Nézeteire jelentős hatással volt gyermekkori traumája, hiszen hiányoztak az anyával kapcsolatos pozitív érzések, emlékek.
A nők iránti súlyos ambivalenciája a novelláiban is érezhető.
A novellákon kívül 8 dráma, 1 regény született. Mikszáthról és Jókairól írt értékelései kiváló elemzőképességről árulkodnak, zenekritikusként pedig már korán Bartókra, Kodályra irányította a figyelmet.

2011. november 22., kedd

49. Gazdaság a dualizmus korában



Mezőgazdaság

  • a magyar agrárexport folyamatosan bővül, legfontosabb kiviteli cikk: búza, gabona
  • elsődleges piac a Monarchia (mert nincsenek vámhatárok)
  • a termelőterületek növelése (erdőkiirtás, folyamszabályozás, mocsár csapolás)
  • a termelékenység növelése (gépesítés, fajtanemesítés, trágyázás, talajjavítás)
  • a nagybirtokosok kezén jelentős tőke halmozódott fel
  • a búza mellett terjed a kukorica, burgonya, ipari növények: cukorrépa, zöldség ,gyümölcs
  • a modernizációban a nagybirtokosok jártak az élen


Ipar

  • a megszülető ipartörvény megszünteti céheket, de a kisipar azért megmarad, a nagyvállalatok gyarapodásnak indulnak
  • a fejlődésnek a mozgatói: olcsó munkaerő, I. és II. ipari forradalom, külföldi tőke (Ausztria), nagybirtokos- nemzetiségi tőke, zsidó tőke
Legfontosabb terület:
  • nehézipar (vaskohászat, szénbányászat, vasútépítés, gépgyártás, gőzgép, GANZ)
  • élelmiszeripar (malomipar, cukoripar, szeszipar) /Budapest a malomipar egyik központja/
Az I. és II. ipari forradalom egybeolvadt Mo-n, számos újítás hazánkban született meg.
  • telefonközpont: Puskás Tivadar
  • autó, porlasztó-karburátor: Csonka János, Bánki Donát
  • villanymozdony: Kandó Kálmán
  • transzformátor: Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowszky Károly



Hitelszervezet fejlődése
  • A reformkori bankok mellett főleg külföldi tőkével bankok jöttek létre.
  • A bankok részvényeket vásárolnak a hatalmas vállalatokból és összefonódik az ipari és a banki tőke.
  • Virágzik a tőzsde.

Budapest fejődése
  • 1873 egyesítik Budát és Pestet
  • Európa legnagyobb városai közé fejlődik föl, a századfordulón 1 milliós lakosú
  • rengeteg pénzt koncentrálnak ide
  • körutak, sugárutak épülnek pl. Andrássy sugárút
  • új hidak (Margit, Szabadság, Erzsébet)
  • rakpartok épülnek
  • pályaudvarok
  • ekkor épül: parlament, opera, színházak, mozik
  • köveik az utcákat
  • bővítik a csatornahálózatot
  • közvilágítás
  • tervszerűen fejlesztették Budapestet
  • a Fővárosi Közmunkák Tanácsában arisztokraták is részt vettek: Podmaniczky Frigyes, Andrássy gróf
  • eklektikus stílusban épültek az épületek (kevert stílus)

  • Budapest elszakadt a lassan fejlődő országtól, azáltal, hogy a fejlődés élvonalába került, a vidéki nagyvárosok lemaradtak mellette

2011. november 21., hétfő

Móricz Zsigmond: Árvácska

1940-ben jelent meg folytatásokban a Kelet Népében és 1941-ben könyv alakban.
A főhősnővel 1936-ban ismerkedett meg (Littkey Erzsébet, aki éppen öngyilkosságra készült).
A később Csibének nevezett lány évekig meséli Móricznak élete történetét és az átélt kínzásokat, Móricz örökbe fogadja a lányt. A hiteles történetekből születtek az ún. Csibe novellák és ez a kisregény. A mű megjelenését döbbent csend fogadta, hiszen olyan témát feszegetett az író, amiről inkább hallgatni illett.

Műfaja: kisregény, 7 zsoltárra van tagolva -> istenhez szóló könyörgő imaműfaj

Tér, idő: 1920-as évek, Kecskemét felé

Téma: Egy árva lány kegyetlen sorsának bemutatása.


Szenvedés stációi:

1. Dudásék- szegény tanyasi parasztcsalád, nagycsalád
2. Szennyesék- jómódú nagygazdák
3. Verőék- a férj a malom gépésze, sváb család, fatér és mutér, "művelt" környezet


1. Dudásék (1-4 zsoltár)

Szegény család sok gyerekkel, a három hely közül itt érezte a legjobban magát Árvácska. A nő is kegyetlenül bánik vele, nem ad rá ruhát, nem iskoláztatja, de a Dudás büntetése után gyógyítgatja (parazsat tesz a kezébe a dinnye lopás miatt), Kadarcs szörnyű tette után is (megerőszakolta a kislányt), megdicséri mikor felmázolja a padlót és elmosogat. Dudás is molesztálja a kislányt, és veri feleségét.A gyerekek sokasága miatt jól érzi magát köztük, jólesett neki az összebújás, az együtt alvás a gyerekekkel, a körülményekhez képest még mondhatni boldog is. Csöre, az Erzsébet becézése. Másik kapcsolata Borissal a tehénnel történik. A család nem járatja iskolába, emiatt viszik el a családtól. Pár éves mikor elkerül innen, de szeretetét mutatja Árvácskának,hogy visszaszökött.


2. Szennyesék (5-6 zsoltár)

Kb. 2 évet tölt el itt, jól élnek , jómódúak. Első rossz élménye, hogy legyet etetnek vele. Ennek a családnak még szolgálója is van. Pöszének csúfolják a kislányt, mert pöszén beszél. Itt sem járatták iskolába, de azért több ennivalót kapott. Zsabamári férje jól bánt vele (Szennyes Feri), sokszor megvédi felesége örült kegyetlenkedéseitől. A családhoz tartozik az öreg bácsi, akit a földjéért tartanak, az istállóban lakik. Húsvétkor Árvácska az öreggel megy a templomba, s visszafelé beszélgetnek a csendőrökkel, akiknek elmondják Dudás beteges játékait. Zsabamári azt hitte róla árulkodnak, ezért meg akarja mérgezni az öreget és a kislányt. A kislány mivel nem szerette a tejet a csecsemő szájába akarta önteni akkor Zsabamári őrjöngeni kezdett, Szennyes Feri ekkor úgy dönt, hogy visszaadja a gyereket. (Lefizeti a sonkával a Gyermekvédő Liga munkatársát, csakúgy mint a tanítót.)


3. Verőék (7. zsoltár)

A lelki szenvedése erősebb, mint a testi, sokkal fogékonyabb már a lelke, hogy ezeket a sérelmeket megélje. Itt is megverik ld. poroló, de a legnagyobb szenvedést a nagylány Diti okozza számára. Álomvilágot teremt magának, aminek központi eleme az anyavárás, talán jelképes, hogy épp karácsony előtt erősödik ez benne, amikor Jézus születésére készülünk. Ekkor érkezik a később öngyilkosságba menekülő pár. A haláluk azt jelentheti, hogy Árvácska sorsa biztosan nem fordul jobbra, hiszen akár ők örökbe is fogadhatták volna. Pozitív szereplő segít neki a borcipelésben. A kislány a regény végén egy véletlenül égve hagyott gyertya miatt felgyújtja a házat szenteste, a tűzvész utáni hamut hó fedi el, ami a megtisztulás jelképe. A tisztítótűz a főhős szempontjából azt jelenti, hogy ezen a földön számára nincs szeretet, boldogság. Megváltást hoz Jézus születés neki. A rossz elpusztul, meglakolnak a szörnyű felnőttek az elkövetett bűnökért.

A tűz motívumként van jelen: parázs. disznóperzselés, tűzrakás

Elbeszélői módszer
  • leképezi az élő beszédet
  • az író nem kommentál, nem ítél, szenvtelenül a háttérben marad
  • a dolgokat a gyermek szemszögéből látjuk
  • a pokoli szenvedések sokkal jobban megérintik az olvasót, mint magát a kislányt, aki sokszor nem is érti mi történik vele

A regényben Árvácska sorsa ugyanaz, kiszolgáltatott és megalázott, csak a körülötte lévő személyek változnak.
A mű hátterében egy szörnyű világ áll, borzasztó hogy ilyen megtörténhet.

2011. november 18., péntek

Tudományos stílus

Fogalma: a tudományos művek jellemző írásbeli vagy szóbeli nyelvhasználata

szintjei :
  • szakmai szövegek pl. tudományos értekezések, esszék, szakmai viták
  • tudományos ismeretterjesztés különböző formái pl. folyóiratok ismeretterjesztő cikke, Tv előadások, iskolai feleletek, tanári magyarázat

jellemzői:
  • nyelvhasználatára az igényesség jellemző
  • szóhasználata pontosan körülhatárolt jelentéssel bír, szakszavak
  • kijelentő mondatok (mondat modalitása)
  • mondatok szerkezete: teljes szerkezetű, összetett mondatok, a mellérendelések közül a magyarázó és a következtető jellemző
  • szórend: áttekinthető, világos legyen
  • szövegszerkesztés: áttekinthető tagolás, (utalás, ábrák, diagram, kiemelés)
A kommunikáció tényezői közül a valóságnak van a legnagyobb szerepe itt , hiszen erről akarunk pontosan és érthetően beszámolni.

Móricz: Barbárok c. novella

Kései novellái egyike, egyik legnagyobb hatású művének tartják.

Téma: Bodri juhász és fiának meggyilkolása és a bűnösök leleplezése.
A rideg pásztorok életének bemutatása.

Szerkezeti felépítése: 3 részből áll

1. A gyilkosság
2. A keresés
3. Az ítélet (A bíróságon)


1. A gyilkosság

Expozíció: megérkeznek Bodri juhászhoz az idegenek
Bonyodalom: az idegenek meg akarják szerezni a juhász (ürügy) szíját (ok- 300 juh)
Tetőpont: a brutális, kíméletlen gyilkosság
Megoldás: eltemetik a holttesteket és felette vacsoráznak

Párbeszédekből építi fel az író a művet, feleleveníti a régies nyelvet, tájszólást. Pár óra leforgása alatt történik ez.


2. A keresés

Expozíció: a feleség családja keresésére indul
Bonyodalom: nem találja őket
Tetőpont: megtalálja az elásott szeretteit
Megoldás: elmegy Szegedre,hogy bejelentse a gyilkosságot

Elbeszélésre és párbeszédre épít. A nő vándorlása a népmesei hősökre jellemző motívum.
1 év alatt zajlik le kb.


3. A bíróságon

Expozíció: a vallatáson vagyunk
Bonyodalom: nem akarja a tettét bevallani a veres
Kibontakozás: tagad, a bíró folyton próbálja bűnösségét rá bizonyítani
Tetőpont: meglátja a szíjat és bevallja bűnét
Megoldás: büntetés és a bíró véleménye


Cím értelmezése: Utal a kíméletlen, erőszakos cselekedetre és utal ezekre az emberekre a kultúra alatti , civilizálatlan, babonákkal átszőtt világára.


A bíró utolsó szava "barbárok" érzelemmentes, tényszerű megállapítás, ezzel a juhászokra kirótt ítélettel nem változtatja meg az egész rendszert, minden marad a régiben.


Jelképes tárgy a szíj.
1. részben ürügy és a gyilkosság egyik segédeszköze.
2. részben az azonosítás eszköze.
3. részben a meggyőzés eszköze.

Körtefa, ott ettek alatta az első részben, az asszony alatta pihen le a második részben, népmesei motívum.

Balladai vonások: a szaggatott tömör párbeszédek, színkontraszt a nő alakjánál, fekete-fehér.

Ebben a világban sem romlott mindenki, pl. Bodri juhász.

Az elbeszélő kívülállóként van jelen, az olvasóra bízza az ítélkezést.

2011. november 17., csütörtök

A nemzetiségi kérdés

1. Előzmények
  • A szabadságharc idején a nemzetiségiek vezető rétege szembefordult a magyar kormánnyal.
  • A Haynau és a Bach-rendszerben mind a magyarokat és a nemzetiségieket elnyomták, hiába bíztak a nemzetiségiek a Habsburgokban.
  • Viszont pozitív hozadéka a nemzetiségiek részére: megszabadultak a számukra veszélyes magyar nemzetállami törekvésektől, a magyarok által be nem töltött hivatali közigazgatási helyeket foglalták el. Ez azonban erősítette a nemzetiségiek nemzeti öntudatát.
  • A Bach-rendszer bukása után tovább erősödött a magyar nemzet állam koncepció, a nemzetiségiek viszont egyre inkább területi autonómiában (önállóság) gondolkodtak.
  • A politikai és a kulturális önkormányzat lehetősége nem elégítette ki őket.
  • Kossuth Duna -terve (Dunai konföderációs terv) jelentős engedményeket tett nekik a magyaroknak nem tetszett, a nemzetiségieknek kevés volt.


2. 1868. Nemzetiségi törvény
  • A horvátokon kívül egyetlen nemzetséget sem ismert el önálló politikai nemzetnek.
  • A korszakban korszerű törvénynek számított, mégis kevés volt a nemzetiségieknek.
  • A korszak kormányai azonban sokszor nem vették figyelembe ezt a törvényt.
  • viszont a törvény a széleskörűen biztosította az anyanyelv használatot (bíróságok, hivatalok), de csak ha meghaladta a területen a 20 %-ot
  • kiterjesztették a nemzetiségi iskolahálózatot alsó és középfokon, sőt kötelezővé is tették
  • engedélyezték a nemzetiségi egyesületek alapítását


3. Népességnövekedés

A gazdasági fejlődés eredménye képen demográfiai robbanás bontakozik ki az 1880-as években.
-> 1914-ig az ország népessége 1/ 3 -al nőtt

  • a magyarok aránya a népességen belül gyorsuló ütemben nőtt és a századfordulóra megfordult a helyzet 54,5 % -ra nőtt
  • ennek forrásai: népszaporulat (fejlettebb területeken), ki és be vándorlás (ki- nemzetiségiek), asszimiláció (beolvasztás)
A bevándorlók nem egy tömbben telepedtek le és jórészt városlakók voltak -> gyorsan beolvadtak, pl. német, szlovák, zsidó

Kevesebb magyar vándorolt ki, mint nemzetiségi (30 %).
A nemzetiségiek közül a szegényebb peremterületen élők és a hegyvidéki lakosság (szlovák, ruszin) nem tudtak miből élni, ezért kivándoroltak.
Erős nemzetiségi mozgalmuk volt, különösen a szerbeknek, románoknak, akik élvezték az anyaország Szerbia és Románia támogatását is. Ők a századfordulón már az elszakadási törekvésekig eljutottak.
A szlovákok az önálló iskolákért folytattak küzdelmet.
Az asszimiláció felgyorsítására az oktatás terén nyílt leginkább mód pl. fokozatosan bevezették a magyar nyelv tanítását a nemzetiségi iskolákban. visszaszorították a nemzetiségi középiskolákat.

A nemzetiségiek emellett egyre többet akartak pl: a Monarchia átszervezését.



Zsidóság
  • vallásfelekezetnek számított, bevett vallás
  • alkalmazkodtak az adott viszonyokhoz
  • sikeresen helyezkedtek el a gazdasági és értelmiségi pályákon (kereskedtek, bankárok, tanárok)
  • az antiszemitizmus ilyenkor még kisméretű volt

Cigányság

  • körükben még nem indult meg a népességrobbanás
  • főként Romániából jöttek, Románia körül éltek
  • a falvak peremén telepedtek le
  • nincs földjük
  • a korszakban erősödik a letelepedés, de még sokan vándorolnak
  • legtöbbjük iparos volt, de többen éltek lókereskedelemből
  • alkalmi munkákat vállalnak
  • kb. 300 ezer a számuk
  • igyekezett a kormány bevonni őket a népoktatásba


2011. november 11., péntek

Móricz: Tragédia

Expozíció: megismerjük a helyet, az időt és a főszereplőt Kis Jánost, nyár van, aratás ideje. A kezdő kép elég vidám, a felhőtlen életről árulkodik. Az aratók közül Kis Jánosra fókuszál az író. Közeleg a gazda lányának lakodalma is. Kis János egy lusta, mogorva embernek tűnik, aki álmában is ételről álmodozik, már a neve is jelentéktelenséget sugall.

Bonyodalom: a Sarudy gazda meghívja a lakodalomba az embereit. Végre "célt" kap Kis János élete, ezt a kisszerű célt ő hatalmas feladatként éli még.

Kibontakozás: készülés a nagy "vállalkozásra" ,hogy kiegye a Sarudy gazdát a vagyonából. Fantáziálgat az ételről, koplal, hogy tudja majd teljesíteni a tervét. Közben még inkább megismerjük Kis Jánost, akinek életének minden mozzanata az evés körül forog. Feleségét veri, apja halálakor jót nevet, a fiának nem hagy egy falat ennivalót sem. Egy állati szintre süllyedt primitív ember, akinek a családtagjaihoz sincsen kötődése.

Tetőpont: főhősünk rájön arra, hogy nem tudja küldetését teljesíteni. Szinte erőszakot okoz magának, s eközben egy rágatlan húsdarab megakad a torkán.

Megoldás: megfullad, Kis János meghal.
Halála ugyan olyan értelmetlen, mint amilyen az élete volt. Senki sem vette észre, nem kelt igazán részvétet az író az olvasóban. Kis János halálának leírása a naturalizmus jegyeit mutatja, a fuldoklásának, vergődésének leírása már túlhajt a realizmuson. Ugyanakkor maga Kis János alakja, fuldoklása groteszk, amely a tragikum és a komikum keveredése.


Cím értelmezése:
  • ironikus, hiszen éppenhogy nem történt tragédia, egy felesleges ember meghalt
  • tragédia az, hogy ilyen körülmények között élnek emberek, Móricz felhívja a figyelmet arra is, hogy figyelni kell ezekre az ösztönlényekre, mert erejük, agressziójuk bármikor előtörhet és mások ellen fordulhat


Az elbeszélő nem ítélkezik,csak leírja az eseményeket. Talán egyetlen dolog, ami mentheti Kis Jánost, hogy rossz körülmények közt nőtt föl és most is abban él.
Kis János nem egyedi ember, hanem egy a sok közül, többen vannak akik még ilyenre vetemednének.

2011. november 10., csütörtök

Móricz Zsigmond élete

1879 július 2-án született Tiszacsécsén, apja Móricz Bálint aki feleségül vett egy művelt, de rátarti kisasszonyt, Pallagi Erzsébetet. Kilencen voltak testvérek. Csécsén élt hat éves koráig, ekkor következett be a család anyagi összeomlása.

1890-ben a debreceni református kollégiumban kezdte meg gimnáziumi tanulmányait. Itt végezte el az első három osztályt, mint eminens tanuló. Pallagi Gyula magával vitte saját iskolájába, A hatodik osztályt itt fejezte be, majdnem színjelesen. 1859-ben érettségizett le.
1903 végén bekerült az akkor induló Az Újság szerkesztőségébe a gyerekrovathoz.
Egyetemi tanulmányait nem fejezte be (teológiát először, majd jogot tanult), eközben folyamatosan írt.
1905 januárjában házasságra lépett Holics Eugéniával (Janka).


Gyermekei halála után írta meg a Hét krajcárt. Alkotói korszaka 1908-1919. A Nyugat 1909-es évfolyamában kezdte el közölni első regényének , a Sáraranynak a köteteit. 1911-ben az Isten háta mögött követte. Az írói sikerei hatására a tiszteletdíjakból 1911-ben Leányfalun telket vett, és egy kényelmes házat építettek rá.

1920 Légy jó mindhalálig
1922 Tündérkert
1924 Kivilágos-kivirradtig
1927 Úri muri
1932 Rokonok

1936 őszén megismerkedett egy árva állami intézetben nevelkedett "kis proletár lánnyal", Littkey Erzsébettel (Csibe).
1941 Árvácska, a lány élményköréből született a mű.
1942 szeptember 4-én agyvérzésben halt meg , 63 évesen Budapesten.


Prózaművészetében eltávolodik a romantikától és a realizmust teljesíti ki. Írói hangját a Hét krajcár c. novellában találja meg.
1929-33 Babitscsal együtt szerkeszti a Nyugatot, majd 1939-42- ig a Kelet Népe c. folyóiratot szerkesztette, amely a népi írók fóruma volt.
Regényeiben , novelláiban gyakori téma a parasztok, dzsentrik és az értelmiség alakja.
Újszerű parasztábrázolásában rámutatott e társadalmi réteg életének nyomorúságára. Móricz előtt a falu a harmónia megtestesítője volt, idilli, életvidám, gondtalan emberekkel (pl. Jókai, Mikszáth). Móricz szembeszáll ezzel az idilli világgal, belülről láttatja a falut, a szegénységet, az elégedetlenséget.

2011. november 8., kedd

Ady : Csinszka versek (Szerelmi költészet)

1911-ben Csinszka (Boncza Berta) kereste meg levéllel Adyt , a Vér és Arany kötet olvasása után. Először egy svájci nevelőintézetből írt, majd Csucsáról (Erdély). 1915-ben házasodtak össze, először Csucsán éltek, majd Pestre kellett költözniük Ady betegsége miatt.

A Csinszka versekben megjelenő nő már igazi társként van jelen. Ezekből a versekből hiányzik a tűz , a szenvedély, a diszharmónia, ennél a nőnél nyugalmat, menedéket, békességet keres és talál Ady. A Léda versekhez képest egyszerű a versek képi világa, nem szeretőhöz, hanem szerető hitveshez szólnak ezek a költemények. Csinszka éltető, megtartó erőként van jelen, Ady betegségében és a világháború vad dúlása közepedte.


Őrizem a szemed (1916)

Egy őszinte vallomás hitveséhez, a kéz és a szem motívuma kiemeli az összetartozás vágyát, amely azért is indokolt, mert Ady menedéket keres a körülötte zajló világpusztulásban. Az utolsó vsz. véglegesen megerősíti az összetartozás tudatát, hiszen haláláig tartó hűségről biztosítja feleségét. A pusztító szenvedély helyére a szeretet kerül.



Ady publicistaként is jelentős volt, olykor cikkeivel is nagy vihart kavart. A legkiválóbb újságírók egyike. A modern magyar líra megteremtője, aki teljes szemléleti fordulatot hozott az irodalomba, megalapította a vallásos lírát, büszkén vállalta magyarságát, de a nemzet hibáit is kíméletlenül felfedte. A szimbolizmus és a szecesszió inkább a pályája elejét jellemzi, később egyszerűsödnek, letisztulna versei.