23. A gazdasági élet föllendülése és a nemzeti kultúra virágkora

1. A tőkés termelés előfeltételeinek kibontakozása

• 1830-as évektől mezőgazdasági árutermelés tömegessé válik, megnő a távolsági kereskedelem jelentősége, nincs egyoldalú gabonakivitel
• a mezőgazdasági árutermelés haszna: infrastruktúra kiépítése

-vasút

-bank

-híd

-folyamszabályozás

-ipari beruházás

• Textil iparban megjelennek a gőzzel hajtott gépek
• papírgyárak alakulnak
• cukorüzemek jönnek létre
• vasipar fellendül
• gyors városiasodás
• közlekedés javulása
• egységes piac-> Pest a központ

2. A nemzeti kultúra virágkora és a tudományok fellendülése

• Buda és Pest irodalmi központ lett: folyóiratok, írói társaságok, könyvnyomtatás, Magyar Színház
• Vörösmarty, Petőfi, Jókai, Arany
• klasszicista épületek
• Erkel Ferenc és Liszt Ferenc
• Nemzeti Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia
• népi művészet felfedezése-> Kőrösi Csoma Sándor
• magyar lett az államnyelv

3. Nemzetiségi kérdés

• a magyar nemesi nemzet tagja volt minden kiváltságos, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelven beszélt, a jobbágyok ebbe nem tartoztak bele
• a jogok fokozatos kiterjesztése, az érdekegyesítés nem csak a magyarokat, hanem a nemzetiségi tömegeket is bevonta egy nagyobb közösségbe
• azonos szabadságjogok, nemzetiségre való tekintet nélkül liberális nemzet

12. Kossuth programja

1. 1832/36 országgyűlés után

Az udvar támadása még inkább felizzította az ellenzéki szellemet, aminek következtében az emberek fellázadtak (olvasó egyletek, kaszinók).

2. 1839/40 o.gy.

• törvénybe iktatják az ÖNKÉNTES örökváltságot
• ipartörvény: engedélyezik az üzemalapítást
• váltótörvény: egy olyan értékpapír, amely egy pénzügyi követelést testesít meg, ha nem egyenlítik ki, akkor az adóson végrehajtást lehet követelni -> kibontakozó hitelélet kelléke lett
• politikai elítéltek amnesztiát kaptak

3. Kossuth

Zemplén megyében Monokon született, evangélikus felvidéki kisnemesi családból jött, ügyvéd.

1837-1840 börtönben ül, ahol angolul tanul és közgazdaságtant.

1841 január Pesti Hírlapot szerkeszti, ő a modern újságírás megteremtője, vezércikkeiben gazdasági és társadalmi problémákról fejtette ki véleményét.

4. Programja

• önkéntes örökváltság helyett KÖTELEZŐ örökváltság, melynek a terhét az állam viseli
• teljes közteherviselés
• népképviseleti o.gy. (a jobbágy is részt vehetett, szavazhatott)
• szabad földtulajdon a parasztnak
• Bécstől független nemzeti állam
• 1844 Védegylet: tagjai vállalják, hogy 6 éven keresztül magyar árut vásárolnak, akkor is ha ez drágább, rosszabb minőségű.
• védővámokat javasol M.o.-nak /Széchenyi fejleszteni, Kossuth védeni akarja /

5. Nemzetiség politikája: a nemzetiségek csak a magyar nemzet más ajkú tagjai, így külön kollektív közös jogok nem illetik meg őket. Ez az elképzelés illeszkedik a korabeli egy politikai nemzet koncepcióba.

Kossuth nézetei sokkal radikálisabbak, forradalmibbak voltak, mint Széchenyié.

A '40-es években éles vita bontakozott ki közöttük. Széchenyi Kossuthot lázítónak tartotta, aki forradalomba hajtja az országot.

A '40-es években Kossuth nézete jobban kifejezte az ország érdekeit, sokan csatlakoznak hozzá. Pedig Kossuth nevezte Széchenyit a "legnagyobb magyarnak".

"Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás."

6. Gyakorlati alkotások

• védegylet
• iparegyesület
• Magyar Kereskedelmi Társaság