2011. május 16., hétfő

23. A gazdasági élet föllendülése és a nemzeti kultúra virágkora

1. A tőkés termelés előfeltételeinek kibontakozása

  • 1830-as évektől mezőgazdasági árutermelés tömegessé válik, megnő a távolsági kereskedelem jelentősége, nincs egyoldalú gabonakivitel
  • a mezőgazdasági árutermelés haszna: infrastruktúra kiépítése
-vasút
-bank
-híd
-folyamszabályozás
-ipari beruházás
  • Textil iparban megjelennek a gőzzel hajtott gépek
  • papírgyárak alakulnak
  • cukorüzemek jönnek létre
  • vasipar fellendül
  • gyors városiasodás
  • közlekedés javulása
  • egységes piac-> Pest a központ

2. A nemzeti kultúra virágkora és a tudományok fellendülése

  • Buda és Pest irodalmi központ lett: folyóiratok, írói társaságok, könyvnyomtatás, Magyar Színház
  • Vörösmarty, Petőfi, Jókai, Arany
  • klasszicista épületek
  • Erkel Ferenc és Liszt Ferenc
  • Nemzeti Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia
  • népi művészet felfedezése-> Kőrösi Csoma Sándor
  • magyar lett az államnyelv

3. Nemzetiségi kérdés

  • a magyar nemesi nemzet tagja volt minden kiváltságos, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelven beszélt, a jobbágyok ebbe nem tartoztak bele
  • a jogok fokozatos kiterjesztése, az érdekegyesítés nem csak a magyarokat, hanem a nemzetiségi tömegeket is bevonta egy nagyobb közösségbe
  • azonos szabadságjogok, nemzetiségre való tekintet nélkül liberális nemzet

12. Kossuth programja


1. 1832/36 országgyűlés után

Az udvar támadása még inkább felizzította az ellenzéki szellemet, aminek következtében az emberek fellázadtak (olvasó egyletek, kaszinók).


2. 1839/40 o.gy.
  • törvénybe iktatják az ÖNKÉNTES örökváltságot
  • ipartörvény: engedélyezik az üzemalapítást
  • váltótörvény: egy olyan értékpapír, amely egy pénzügyi követelést testesít meg, ha nem egyenlítik ki, akkor az adóson végrehajtást lehet követelni -> kibontakozó hitelélet kelléke lett
  • politikai elítéltek amnesztiát kaptak


3. Kossuth

Zemplén megyében Monokon született, evangélikus felvidéki kisnemesi családból jött, ügyvéd.
1837-1840 börtönben ül, ahol angolul tanul és közgazdaságtant.
1841 január Pesti Hírlapot szerkeszti, ő a modern újságírás megteremtője, vezércikkeiben gazdasági és társadalmi problémákról fejtette ki véleményét.



4. Programja
  • önkéntes örökváltság helyett KÖTELEZŐ örökváltság, melynek a terhét az állam viseli
  • teljes közteherviselés
  • népképviseleti o.gy. (a jobbágy is részt vehetett, szavazhatott)
  • szabad földtulajdon a parasztnak
  • Bécstől független nemzeti állam
  • 1844 Védegylet: tagjai vállalják, hogy 6 éven keresztül magyar árut vásárolnak, akkor is ha ez drágább, rosszabb minőségű.
  • védővámokat javasol M.o.-nak /Széchenyi fejleszteni, Kossuth védeni akarja /


5. Nemzetiség politikája: a nemzetiségek csak a magyar nemzet más ajkú tagjai, így külön kollektív közös jogok nem illetik meg őket. Ez az elképzelés illeszkedik a korabeli egy politikai nemzet koncepcióba.

Kossuth nézetei sokkal radikálisabbak, forradalmibbak voltak, mint Széchenyié.
A '40-es években éles vita bontakozott ki közöttük. Széchenyi Kossuthot lázítónak tartotta, aki forradalomba hajtja az országot.
A '40-es években Kossuth nézete jobban kifejezte az ország érdekeit, sokan csatlakoznak hozzá. Pedig Kossuth nevezte Széchenyit a "legnagyobb magyarnak".

"Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás."


6. Gyakorlati alkotások
  • védegylet
  • iparegyesület
  • Magyar Kereskedelmi Társaság