2010. április 11., vasárnap

Portugália, Spanyolország, Benelux-államok

Portugália

Fővárosa: Lisszabon

A Pireneusi-félsziget Ny-i részén helyezkedik el.

Legsűrűbben lakott rész a tengerparti rész, másik legfontosabb városa: Portó.

A világ legnagyobb parafa termelője, amit az őshonos paratölgy kérgéből állítanak elő.

Iparágak: textil és üveg

Azori-félsziget és Madeira idegenforgalmi szempontból fontos.

Spanyolország

Fővárosa: Madrid

A Pireneusi-félsziget 4/5 részét foglalja el az ország.

Az ország ÉNY-i részén óceáni éghajlat van, itt kukorica, búza termesztés jellemző, jelentős a halászat is.

Az ország középső részén (Mezeta) kontinentális éghajlat uralkodik, legelőkön juh és kecske tartás.

Anglia után Európában a 2. juh tenyésztésben.

Innen származik a világ legjobb minőségű gyapjúját adó Merinói juh.

A Földközi-tenger partvidékén és Andalúziában mediterrán az éghajlat. Citrusfélék jellemzőek.

Spanyolország a világ legnagyobb olívaolaj és bor termelői közé tartozik.

Ipar: feketekőszén és vasérc a Kantábiai-hegységben. Ez a terület az ország nehézipari körzete.

Legfontosabb városa: Bilbao (gépgyártás/ vegyipar)
A Mazeta D-i részén különböző érceket bányásznak: ólom, cink, urán

Barcelona→katalán főváros, textilipar, kikötőváros

Madrid→autógyártás (SEAT), gyógyszeripar

Benelux államok

Belgium

Államformája: alkotmányos királyság (I. Lipót)

Lakosság: 10 millió fő

Főváros: Brüsszel (EU. Fővárosa is)

Nyelv: francia, flamand-holland (58%)

  1. Természeti adottságok

3 nagy tájegység: • Flandriai-síkság (NY)

  • Brabanti-dombság (középső rész)

  • Ardennek (D-DK)

  1. Gazdaság

    A) Mezőgazdaság: Flandriai-síkság →len, cukorrépa

    sertés, szarvasmarha

    Brabanti-dombságbúza, cukorrépa

    fejlett kertgazdálkodás, zöldség, gyümölcs

    Ardennek: →juh, szarvasmarha

    B) Ipar: Flamand textilipar, központja Gent, Brugge

    Legkorszerűbb iparágai: • elektronika

  • elektrotechnika

  • finom vegyészet (gyógyszergyártás)

    központjai: Gent, Antwerpen

    Antwerpen:• Európa II. legforgalmasabb kikötője

  • kőolaj finomítás

  • gyémántcsiszolás

    Brüsszel: →világpolitikai szerepkörrel rendelkezik

    EU. fővárosa

    NATO központja

    hagyományos és világhírű a csipkeverés

Meuse-völgye nehézipari körzet (kohászat)

központjai: Liegem Charlerai

Hollandia

Államformája: alkotmányos királyság (Beatrix királynő)

Lakosság: 16 millió fő

Főváros: Amszterdam / Hága

  1. Természeti adottságok

  • az ország területének 95%-a alföld 3/4-e mélyföld

  • természetes dűnesorok, mesterséges gátak és zsilipek védik az elöntésről

Legjelentősebb folyók: Rajna és a Maas

tava: Ijssel-tó

  1. Gazdaság

    a) Mezőgazdaság

    vezető ágazata→állattenyésztés

    fekete-fehér fríz szarvasmarha

    a tej nagy részét feldolgozzákvaj, sajt, tejpor

    fejlett a sertés, baromfi tenyésztés nagy mennyiségben exportálnak húst és tojást

    sajátos ágazat: zöldség, virágkertészet

    Világhírűek a holland virághagymák és vágott virágok. /tulipán, jácint, rózsa/

    Harlem környékén hatalmas jácint mező díszlik.

    b) Ipar

  • vegyipar

  • gépgyártáshajó

    központjai: Amszterdam, Rotterdam

    Rotterdam: a világ második legforgalmasabb kikötővárosa

Keleti országok

India

Államforma: köztársaság

Terület: 3,2 millió km2

Lakosság: 1 milliárd fő

Főváros: Újdelhi

1.Földrajz

A Hindusztáni-félszigeten fekszik

3 része: -Dekkán-fennsík

– Himalája

– Indiai-alföld

Az alföld két része: -Indus-alföldje

– Hindusztáni-alföld

Himalája a Föld legmagasabb lánchegysége.

Folyói: -Indus

– Gangesz

-Krishna

Éghajlata: trópusi monszun →3 évszak (tavasz, tél, nyár)

2.Gazdaság

A) Mezőgazdaság

a lakosság 60%-a itt dolgozik

a termelés színvonala és a termésátlagok alacsonyak

kevésbé gépesített

csapadékosabb területeken termesztenek: →rizs

tea

cukornád

juta (kötél lesz belőle)

rizs →termelésben 2. a világon

cukornád→termelésben 2. a világon (Brazília előzi meg)

tea, a Himalája D-i lejtőin termesztik, az egyik legfontosabb export cikk

a szárazabb területeken termesztenek: -búza

köles (szegények eledele)

földimogyoró (étolajat készítenek belőle)

a D-i részen különböző fűszernövényeket termesztenek: • szegfűszeg

  • bors

  • szerecsendió

  • fahéj

gyümölcsök: • banán

  • ananász

B) Állattenyésztés: nem jelentős →ennek ellenére a legnagyobb szarvasmarha és bivaly állományával rendelkezik (az igavonásukért tartják), a húsukat nem eszik meg.

C) Ipar (fejlődő)

Vezető ágazata a textilipar /juta és gyapot/

Két nagy központja: Bombai és Calcutta

Ásványkincsei: •kőszén

  • vasérc

  • mangánérc (Dekkán-fennsík ÉK-i része)

gyorsan fejlődik a gépgyártás →autógyártás

vegyipar • műtrágya

  • növényvédő szerek

  • gyógyszerek

Közel-Kelet

(DNY-Ázsia)

  1. Természetföldrajz

    Arab-félsziget területe: 3 millió km2

    Gazdag kőolajban és földgázban.

    Mezopotámia: Tigris és Eufrátesz közötti síkság

    Éghajlata

    a terület legnagyobb része sivatag

    trópusi sivatagi éghajlat (átszeli a Ráktérítőt)

    mediterrán éghajlat (Földközi- és a Fekete-tenger partvidéke)

    száraz kontinentális, a hegységekkel körülzárt medencék éghajlata

  2. Gazdaság

    A) Mezőgazdaság

    A mediterrán területeken: • narancs

  • citrom

  • olajbogyó

  • zöldségfélék

    A száraz területeken: • gabonafélék

  • juh

  • kecske

Az oázisokban: • gyapot

  • datolya

    Szaúd-Arábiában és Irakban: •datolya

    B) Ipar

    a terület hatalmas kőolajjal és földgázzal rendelkezik

    a leggazdagabb készletek a Perzsa-öböl partvidékén van

    Kőolaj-kitermelés: Szaúd-Arábiában világelső, és Irán a 4.

    3. Országai

    Szaúd-Arábia

    Jemen

    Omán

    Kuvait

    Egyesült Arab Emírségek gazdag országok, a kőolajból gazdagodtak meg.

    Irak és Irán kevésbé fejlett, fegyverkezés, 1980–1988 Iraki-Iráni háború (Irán vesztett)

    4. Fővárosok

    Szaúd-Arábia: Rijád →királyság

    Iraki Köztársaság: Bagdad

    Iráni Köztársaság: Teherán

    Kuvaiti királyság: Kuvait város

    Egyesült Arab Emirátusok: Abu-Dzabi

    Jemen: Szanaa

    Egyiptom

    Területe: 1 millió km2

    Lakosság: 68 millió fő

    Fővárosa: Kairó (14 millió fő)

    A legnépesebb arab ország. A Nílus-völgyében laknak 1800 fő/ km2

    1. Természetföldrajz

    a Nílus a Föld leghosszabb folyója 6670 km hosszú

    az ország nagy része sivatag

    oázisok

    2. Gazdaság

    minden földet megművelnek

    egész évben folyamatos a termelés

    Nyáron termesztenek: • gyapot

  • rizs

  • cukornád

    Télen: • búza

  • árpa

  • zöldségfélék

    A világ legjobb minőségű gyapotja →Egyiptom, a pamut ipar dolgozza fel.

    A Nílus mentén és az oázisokban datolyát termelnek.

    Datolya: fontos a népélelmezés szempontjából, export cikk

    Nílus szabályozása: a XIX. században kezdték meg a folyó szabályozását →duzzasztógátakat építettek, a felhalmozódott vízzel öntöznek

    1960–71 Asszani-nagygát (a világ legnagyobb sziklagátja)

    Gát haszna: • energiaforrás

  • 1 millió hektár területet lehet öntözni (évente 2-szer betakarítanak)

  • egyenletessé tette a folyó vízjárását

  • megszüntette a pusztító árvizeket

  • Erőműveket is építettek →évente 10 milliárd KW elektromos áramot termel

    Káros következményei: • A Nílus által szállított iszap nem kerül a földekre, hanem a Nasszer-tóban halmozódik fel

  • a földet így műtrágyázzák

    Egyiptom a Föld legnagyobb műtrágya felvásárlója, így veszélybe került a halászat.

    A mezőgazdaság nem tudja ellátni az ország lakosságát →importálják az élelmiszert

    A Szuezi-öböl partvidékén szénhidrogéneket (kőolaj, földgáz) bányásznak →vegyipar dolgozza fel

  1. Idegenforgalom

    jelentős bevétele van belőle

    Szuezi-csatorna forgalmából

    évente 3 millió turista keresi fel az országot

    Szuezi-csatorna a Föld leghosszabb mesterséges vízi útja (162 km hosszú), óceánjárók fogadására is alkalmas, évente 25 ezer hajó közlekedik rajta

    Törökország

    Területe: 780 ezer km2

    Lakosság: 67 millió fő

    Fővárosa: Ankara (3 millió fő)

    Az ország Európa és Ázsia határán fekszik.

    Területének 3%-a Európába nyúlik.

    A Boszporusz és a Dardanellák Törökországhoz tartoznak. (Hellészpontosz az ókorban)

    É és Délen hegységek húzódnak, a hegységek között Anatóliai-fennsík (magasföld) található.

    Éghajlata: kontinentális

A szárazabb területeken juhokat és kecskéket tartanak.

Nemzeti eledel a birkahús.

Szőnyegipar: juhok gyapja→török szőnyeg

A fennsík csapadékosabb területein búzát és kölest termesztenek.

Az örmény magasföldön ered a Tigris és az Eufrátesz folyó.

Az ország mediterrán területein (Fekete-és Égei-tenger partja) • dohány

  • gyapot

  • gyümölcs

A Pontuszi-hegység lejtőin: • diófa

  • mogyorócserje

Az Égei-tenger partvidékén: • mazsolaszőlő

  • füge

  • narancs

  • olajfa

Izrael

1948-ban lett független, még az első világháború után brit igazgatás alá került.

Területe: 20 770 km2

Lakosság: 6 millió fő

Fővárosa: Jeruzsálem (700 ezer fő)

Az ország É-i része mediterrán, a D-i sivatag.

A Jordán-folyóból öntöznek, több mint 100-km-es vezetéken szivattyúzzák a vizet.

A Földközi-tenger partvidékén: • banán

  • grapefruit

  • jaffa narancs

É-n: • olajfa

  • búza

Magas színvonalú az állattenyésztés: • baromfi

  • szarvasmarha

Ipar

a lakosság 90%-a itt dolgozik

ásványkincsekben szegény (foszfátot bányásznak a Negev-sivatagban)

Holt-tenger vizéből t bányásznak

Feldolgozóipar: • gyémánt csiszolás

  • repülőgép gyártás

  • fegyverkezés

  • orvosi műszerek

  • elektronikus berendezések

A nehézipar központja: Haifa →legforgalmasabb kikötő

Telaviv→pénzügyi és kereskedelmi központ.

A köztársasági Róma

Államszervezete


A köztársaságot a római polgárok által választott magistratusok (tisztviselők) irányították.
Az állam élén állt a két konzul, békében főhatalom volt, háborúban a hadsereget irányították.
Az ügyeket a senatus (vének tanácsa) tagjaival együtt irányították.
A konzulok helyettesei praetorok (hadsereg irányító). A praetorok a város rendjére vigyáztak, bíráskodtak.
Végveszély esetén diktátort neveztek ki, félévig.
Egy 5. század közepén létre jött intézmény a cenzorok, vagyonbecsléssel foglalkoztak.



A patríciusok és a plebejusok polgárjogi harca

A plebejusok nehézgyalogosként nagyszámmal részt vesznek Róma háborúiban így a patríciusoknak figyelembe kell venni akaratukat.


Küzdelem állomásai

Kr.e. 494 néptribusi hivatalt hoznak létre
- vétójog, sérthetetlen
- 1 évre választották
- 2 majd 10 fő
- A plebejus gyűlés választotta


B) XII. táblás törvények Kr.e. 451
  • kezdetben 10- en voltak
  • meggátolja az önkényes értelmezés lehetőségét
  • házasságkötést csak Kr.e. 445-től engedélyezték
  • nem tettek a törvények különbséget plebejus és patrícius között (kivéve: házasság)
  • vagyoni különbség figyelembe vétele a büntetésnél
  • védett a magántulajdon
  • rabszolgákra más büntetések (törvények) vonatkoztak
  • jelen van a „szemet szemért, fogat fogért” elv
  • családon belül az apának nagy hatalmat adtak
Tulliusi alkotmány Kr.e. 443

  • a városlakóit vagyoni alapon 5 csoportba sorolták, ez lett az alapja az V. század közepétől működő népgyűlés (comitia centuriata).
  • ezen a népgyűlésen születtek a törvények, de kihirdetésük senatusi jóváhagyáshoz kötött, az első vagyoni osztály több csoporttal képviseltette magát és ők adták a lovasságot és a nehézgyalogságot.
  • a vagyonbecsléssel a cenzorok foglalkoztak

LICINIUS- SEXTUS féle földtörvény

szabályozták, hogy egy személy nem kaphat az a közföldből (ager publicus) 500 jugerumnál (230 hold) több földet.


Kr.e. 326
a papi tisztségeket is betölthetik a plebejusok

Kr.e. 300
Eltörlik az adósrabszolgaságot
A hódítások miatt, mert amúgy is sok rabszolga kerül az országba.

Kr.e. 287
Létrejön a területi alapon szerződött népgyűlés, az itt hozott törvények senatus-i jóváhagyás nélkül is érvényesek.

Az új vezetőréteg kialakulása (nobilitas)
Patríciusokból és vagyonosabb plebejusokból, a ezzel vette kezdetét a nemesség kialakulása.

2010. április 10., szombat

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály:

Csongor és Tünde

Élete:

Egy Fejér megyei kis faluban született az akkori Puszta-nyéken 1800. december 1-jén, egy elszegényedett nemesi családba. Édesapja gazdatisztként 15 éven át irányította Nádasy Mihály gróf nyéki uradalmát. A család mindig anyagi gondokkal küszködött. Ennek oka főleg kilenc gyermekük felnevelése volt. Hét éves korában apja beadta a lakásuktól nem messze lévő helvét hitű (evangélikus) iskolába. A gimnázium öt osztályát 1811 novemberétől 1816 júliusáig a ciszterciák székesfehérvári iskolájában végezte el. 1816 novemberében Pestre került a piarista gimnázium hatodik osztályába poetica classisba. A családot súlyos anyagi válságba sodorta az édesapja halála (1817). Ekkor a Perczel családhoz kerül tanítóként, és elvégezte az egyetemen a két éves filozófiai tanfolyamot. Később a Börzsönybe költözik a Perczel családdal. Ebben az időszakban magánúton végezte el az egyetem jogi szakát. 1816 és 1825 között több lírai verset írt.
1821–22 kezdődött az a tiszta és reménytelen szerelem, mely Perczel Adél (Etelka) iránt lobbant fel. Áthidalhatatlan volt közöttük a társadalmi különbség. 1822-ben Görbőre ment Csehfalvy Ferenchez joggyakorlatra. Ügyvédi pályára készült. Itt került kapcsolatba a nemesi vármegyék Habsburg-ellenes mozgalmakkal. 1820. december 20-án letette az ügyvédi vizsgát.
1825 augusztusában a Zalán futása című művének nagy sikere lett és ez arra az elhatározásra juttatta, hogy az irodalomból éljen. 1827 a szegénység ideje lett, de barátai segítségére siettek és megszerezték neki a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat és szépirodalmi melléklapja, a Koszorú, szerkesztői állását. Irodalmi szerepét politikai nézetek is kezdték gyarapítani.
Az 1832-36-os országgyűlés felosztatása alkalmából írta a Szózatot. Az alig húsz éves Csajághy Laura iránt gyúlt fel benne a szerelem lángja. Később feleségül is vette. A ‘40-es évek végétől már kevesebbet írt. Elveiben elfogadta a vértelen márciusi forradalom vívmányait. A világosi katasztrófa testileg-lelkileg összetörte. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt.
Kiemelkedő műve a Vén czigány. Betegsége 1853 őszére komolyabbra fordult, és 1855. november 19-én meghalt

Csongor és Tünde

Vörösmarty több mint húsz éven át írt drámákat. 16 ilyen alkotása van, de a Csongor és Tünde

kiemelkedő remekmű csak egy akad köztük, a Csongor és Tünde. 1831-ben jelent meg Székesfehérváron.

Megjelenésekor nem volt visszhangja: a közönség hidegen fogadta, az íróknak sem igen tetszett. Kölcseyt is csak a harmadik olvasás után kapta meg.

A mű forrása egy 16. századi magyar széphistória: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzlányról. Szerzője egy Gergei (Gyergyei) Albert nevű költő. Vörösmarty felhasználta e történet eseményeit, a mű mégsem dramatizált népmese. Egyrészt új szereplőket is felléptet (három vándor), másrészt alakjait és cselekményét többrétű szimbólumrendszer fűzi össze. A Csongor és Tünde az élet értelmét, célját kutató nagy filozofikus mű, kiemelkedő drámai költemény.

A mese magva ősrégi: két szerelmes története, az egyik földöntúli lény, s kiket valami ármány elszakít egymástól. A tündér visszatér hazájába, a másik pedig keresi, s hosszas kalandok után boldogságban egyesülnek. Az egész művet valami keserű mélabú lengi át, ráereszkedik az éj sötét gyászfátyola.

Csongor olyan drámai hős, aki belső küzdelmet vív kétségeivel, tapasztalataival. Vele a darab legelején úgy találkozunk, mint aki eredménytelenül végződött vándorút végén kiábrándultan ugyanoda tér vissza, ahonnan elindult, szülei otthona kertjébe.

Két ellentétes világ kapcsolódik össze a drámában. A két főszereplő vágyódása is ellentéte: Tünde a földre, Csongor pedig az égbe, Tündérhonba vágyódik. E két szintet kapcsolja össze a csodafa.

A főszereplők a két szint határánál találkozni tudnak, de egymáséi lenni nem. Csongor csupán megsejtheti az igazi boldogság örömét.

Mirigy teszi lehetetlenné szerelmük beteljesülését. Nem lehet tudni, hogy Mirigy miért gyűlölője Csongornak, az derül ki, hogy Tünde aranyhajával leányát, majd pedig Ledért szeretné feldíszíteni, hogy Csongor nála leljen utált szerelmet.

Mirigy az ártó démon, minden nemes törekvés akadályozója.

Az ifjú hős Tündét elveszítve a teljes harmónia vágyát már meg tudja nevezni, de hogy Tündérhon hol található, azt nem tudja. Ezért kérdezi a célra vezető utat a három vándortól.

Itt Csongor nemcsak a saját boldogságát, hanem az emberekét is keresi. A vándorok három különböző életideált testesítenek meg: a pénztől, a hatalomtól s a tudománytól várják önző boldogságukat.

Csongor üresnek találja a vándorok ajánlatát, s elindul Tündérhon felé.

Csongor másodszor is elindul megkeresni most már a Tündében megvalósuló „égi szépet” az ördög fiak örökségével. Eljut Hajnal birodalmába, de Mirigy megakadályozza a Tündével való találkozást (jóskútból előlengő lányalak). Az ember nem szakadhat el a földtől.

Második vándorútjának végén az emberi lét céltalanságáról elmélkedik.

Csongor a kétségbeesés mélyére jutott: az állati lét is értékesebbnek tűnik az emberi sorsnál.

Újra találkozik a három vándorral: céljaikban, hitükben, reményeikben csalódva. Csongor úgy dönt, hogy kivonul az emberi társadalomból, s belép az ősi otthon elvadult kertjébe.

Az értelmetlen létnek az igazi szerelem adhat valós tartalmat, célt, amiért még élni érdemes. Csongor nem juthat el Tündérországba, Tünde pedig földi szerelméért ki van tiltva onnan. Egyesült a két világszint: a tündéri földivé is lett, a földi pedig megnemesedett. A földön mennyet alkotnak maguknak.

A gyönyörfáról a szerelem beteljesülésének jelképeként hull az aranyalma.

A darab végső kicsengése erősen pesszimisztikus: a rideg és szomorú éjben csak a szerelem őrizhette meg értékét.

A Csongor és Tünde kétségessé teszi a realitásoktól elszakadó, azokkal nem számoló álmokat, a testetlen illúziókat. Az ember e kettősségét vetíti ki a drámai költemény Tünde és Ilma, ill. Csongor és Balga párhuzamaiban. Csongor a csillagok között repülve is oda jutott, ahová Balga szekérrel a földi úton.

A cselekmény időtartama egyetlen nap: éjféltől éjfélig tart a mesés történet.

A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb stílusirányzata. A romantikával kezdődött mindaz, amit ma modern irodalomnak nevezünk. A klasszicizmust váltotta fel, de kibontakozásának kezdeti szakaszában még együtt élt azzal, virágkorában pedig megfért a realizmussal.

Forrása az illúzióvesztés és kiábrándulás volt. A romantika első hullámai Angliából és Német o.-ból indultak ki.

2010. április 6., kedd

A hűbériség kora Európában

Uradalmak

  1. A gazdasági változások, a hűbériség rendszere, a feudális társadalom kialakulása, az uradalmi rendszer vázlata. /Szárai Törikönyv 1. /

  2. A világi papok és szerzetesek

– kolostorok vezetőjét apátnak nevezzük

– a világi papok is létrehoztak egy önkormányzatot

tagjai: a kanonok

vezetője: prépost (elöljáró)

– az egyházmegyék élén a püspökök állnak, a főegyházmegye élén az érsek áll

– a IX. századtól szilárdul meg a Ny-i egyház szervezete

– tizedet fizettek a jobbágyok (dézsma)

A keresztes háborúk

1. Kezdete

1095 II. Orbán pápa a Clermonti-zsinaton meghirdeti a keresztesháborút, felhívást intéz, hogy induljanak el 1096-ban.

  1. Oka

  • török behatolás Palesztinába, a Szentföldre

  • Ny-Európa túlnépesedése

  1. Cél

– Palesztina felszabadítása

– földszerzés (túlnépesedés levezetése)

– az itáliai városállamok a levantei kereskedelem irányítását akarják megszerezni (Európa, Közel-Kelet, a Földközi-tengeren keresztül) Bizánc kezén van

– Róma ki akarja terjeszteni befolyását a bizánci egyházra (keleten)

  1. Fontosabb események

1096–99 Jeruzsálem elfoglalása => létrejön a jeruzsálemi királyság

XII. század végén, amikor az európai nagyhatalmak elindulnak

IV. hadjárat 1202–1204 velencei lovagok indulnak

Bizánc elfoglalása, latin császárság megteremtése

  1. András is részt vett a szentföldi hadjáratban (I. Endre más néven)

1212 Gyerekek hadjárata

1290-ben esett el az utolsó erőd a keresztényeknél

  1. Jelentősége

  • gazdasági okai: fellendül a kereskedelem Kelet és Európa között

  • új gazdasági ismeretekhez jutnak /citrom, dinnye, rizs, selyem/

  • fellendül a pénzgazdálkodás

  1. Lovagrendek létrejötte

– johanniták (kórházakat építenek)

– templomosok (harc)

– német lovagrend (harc, betegápolás)

A népesség növekedése és a mezőgazdaság fellendülése

  1. Európa népességének változása

ok: -a nagy népmozgások és a háborúk befejeződnek

– több és változatosabb élelem

– jobb egészségügyi körülmények, járványok vége

– keresztény egyház ösztönzése a házasságra és a gyerek vállalásra

  1. Új eszközök, új eljárások

  • borona, szügyhám, 3 nyomásos gazdálkodás

  • kultúrnövények jelennek meg a gabona mellett

  • új gyümölcsök, fűszerek

  1. Kereskedelem IX.-XIII században

Távolsági kereskedelem:

tengeri: levantei kereskedelem (Földközi-tengernél, Arab, Bizánc, É-Itália)

luxus cikkek: fűszerek, szőnyeg, selyem

  • É-i Balti-tengeren folytatott kereskedelem (norvég, dán, svéd, német, városok)

1241 Hanza szövetség /Hamburg-Bréma-Lübek/

  • lengyel gabona, orosz hering és prém, svéd épületfa, méz, gyapjú

szárazföldi: belföldi utakat elhanyagolták a középkorban

főútvonal: Flandriát kötötte össze az É-Itáliai városokkal

Híresek voltak a franciaországi Champagne grófságban tartott vásárok, ahol hozzá lehetett jutni mindenhez, ez 48 napon át zajlott.

Voltak Európa szerte heti vásárok is, de ezeknek szűk volt a piaca.

A középkori város

  1. Gazdasági feltételei

– szétválik a mezőgazdaság és az ipar => forgalmas helyre igyekeznek

– népesség növekedése

– polgárok (lakók)

  1. Város alapító tényezők

    – az ókori maradványokra kevés épült

    – püspöki székhely

    – vár, kolostor mellett

    – útkereszteződés

– folyók partjánál

– kikötésre alkalmas öblök

– sík és a hegyvidék találkozásánál

– nyersanyag jelenléte

  1. Kommuna mozgalom /polgárok közössége/

    A polgárok igyekeztek megszabadulni az egyházi vagy földesúri fennhatóság alól.

    Ennek következtében: városi önkormányzat kialakítása:

  • szabad bíró

  • polgármester

  • plébános választás szabadon

  • bíráskodás

  • adószedés (nem a földesúrnak, hanem maguknak)

  • kedvezőbb adóbefizetés

  1. Városi kiváltságok

    – vásártatás joga

    – árumegállítás joga

    – vámmentesség

    – pallosjog főbenjáró ügyben ítélkezhet

    senkinek sem adózott, csak a királynak

  2. Társadalom (polgárság)

    gazdagabb kereskedők (patríciusok), a városi tanács irányítói

    kézművesek (iparosok), kevésbé tehetős kereskedők, városi tanács tagjai

    városi szegénység, iparos legények, inasok, napszámosok, számuk nő a faluból szökött jobbágyokkal

  3. Céhek

    Azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete.(Nyugat-Európában a XI-XII században, Közép-Kelet-Európában XIII-XIV században jelennek meg.)

    jellemzői: -nem volt munkamegosztás

    korlátozzák az egymás közötti versenyt (szűk piac, egységes minőségi előírások, egységes árak)

    tiltják a reklámot, másik termékének ócsárlását

    megszabták a munkára fordítható időmennyiséget

    a legények és inasok számát

    tiltják a céhen kívüliek, kontárok működését

    város védelmében részt vettek, fegyveres őrséget adtak

    segélyező funkció: az elhunyt mester családját ellátták

    a mesterré válást hosszú és fáradságos tanulófolyamat előzte meg

    Pápaság és a császárság küzdelme

    1. Az egyház

    756 megalakul a pápai állam

    1054 egyházszakadás (Ny: katolikus, K: ortodox)

    korszak jellemzői: -az egyház vezetői világi főurakként élnek, vagyont halmoznak fel

    adták, vették a tisztségeket (szimónia)

    szabadon házasodtak

    saját rokonukat jelölték a fő pozíciókra

    elvilágiasodott az egyház

    910 Cluny kolostor reformmozgalma

    szimónia: egyházi javak, tisztségek áruba bocsátása ellen

    cölibátus (papi nőtlenség bevezetése)

    2. Császárság

    Frank birodalom 843 verduni szerződés értelmében felbomlik a Keleti- Frank birodalom 962 I. Ottó német-római császárságot hozza létre

    III. Henrik alatt élte fénykorát, amikor a pápaság a császárság befolyása alatt állt.

Inveztitúra joga: a püspököket a császár iktatja be a hivatalukba (felékesítés).

A pápaválasztás császári beleegyezéshez volt kötve.

3. A küzdelem állomásai

  1. Gergely pápa IV. Henrik császár

    1077. IV. Henrik a pápa bocsánatáért esdeklik (Canossa-járás)

    VII. Gergely visszafogadja, de a küzdelem tovább folytatódik

    II. Callixtus pápa V. Henrik

    1122 látszólagos megegyezés WORMS konkordátum

    Az invesztitúra a pápát illeti meg, de az egyházi birtokok feletti hűbéri jog a császáré.

    III. Sándor↔Barbarossa Frigyes

    É-Itália lombard városok

    1176 Legnanonál összecsapnak, pápai győzelem

    1215–1250 német császár III. Frigyes idején újra harcot indít a pápaság ellen , halála után szétesik a birodalom (grófságokra), anarchia. Így lesz az invesztitúrának vége.

    A pápaság győzelme azonban látszólagos, mert Franciaország befolyása alá kerülnek.

    1309–1377 a pápák avignoni fogsága

    4. Eretnek mozgalmak

    Olyan vallásos mozgalmak, amelyek felléptek a római katolikus egyház tanításai és hatalmi viszonyai ellen. Bírálták a fennálló társadalmi rendet is. Ennek az üldözésnek az eszköze az inkvizíció az egyházi törvényszék.

    Katharok, valdensek, bogumilok.

    Az egyik szerzetes rend a domonkosok egy időben az irányítói az inkvizíciónak. Ebben a korszakban jön létre a ferences rend. (Assisi Szent Ferenc)

    A francia és az angol királyság létrejötte

    1. Kik szerzik meg Franciaország trónját a Karoling birodalom felbomlása után?

    987-ben Róbert őrgróf család, Hugo, a Capeting-dinasztia szerzi meg Franciaország trónját.

    2. Mért nem volt egysége a kialakuló Franciaország területén?

    Az ország független hercegségekre és grófságokra oszlott. A hűbéresek letették a Capetingeknek esküjüket, de nem szolgálták urukat.

    3. Mely hercegség és mért emelkedik ki a birodalomból?

    911 É-Franciaország Normandia hercegsége. Minden földesurat fölesketett a saját hűségére. A hűbéri láncolat megszervezését szem előtt tartotta.

    4. Milyen jog szerint lesz Normandia hercege Anglia királya?

    Vilmos Normandia hercege rokoni kapcsolatra hivatkozva követeli a trónt. 1066 Anglia ellen indul és nyer Hastingsban. (Hitvalló Edward anyai ágon normann volt, francia nyelvet beszélt és angol király lett.)

    5. Milyen népekből alakult ki a későbbi angol nép?

    Angol, szász, jütük

    6. Miben találod az angol II. Henrik jelentőségét?

    Központosító politikája különösen a jogszolgáltatás terén mutatkozik. Az egyháziak feletti bíráskodás világi jogok szerint.

    7. Ki Thomas Becket?

    Ellenzi a világi bíráskodást az egyháziak felett Angliában. Canterbury-i érsek, elérte, hogy a pápa kiközösítse Angliát. II. Henrik lovagjai ezért megölik.

    Európa szellemi és politikai körvonalainak kialakulása a X-XIII. Században

    1. Keleti és Nyugati kereszténység

    1054 az egyházszakadás

    Ny: -római katolikus (egyetemes),

    pápa irányítja

    központja Róma

    latin nyelvű

      K: -ortodox

      görögkeleti (igazhitű)

      pátriárka

      Konstantinápoly (Bizánc)

      görög nyelv

      2. Görögkeleti egyház

      nem ismeri el a pápa egyetemes egyházfőiségét

      vallási különbségek

      a szentháromság kérdésében azt mondják, hogy a szentlélek az atyától származik és nem a fiútól

      nem hisznek a purgatóriumban

a papjaik nősülhetnek, ha a házasságukat pappá szentelésük előtt kötötték meg

más a templombelső

  1. Különbségek Ny és K

    politika: latin kereszteslovagok elfoglalják Bizáncot

    1204 megalapítják a latin császárságot

    gazdaság: a Ny-i kereskedők, illetve a Bizánci kereskedők

  2. Az orosz és az ószláv paroszláv egyház

    összetartja a népet

    1240 a svédek támadása az oroszok ellen

    1242 Csúd-tavi csata német lovagrend

    mongolok támadása

    A rendiség kialakulása a rendi monarchia XII.-XIII. század

    1. Rend fogalma

    A társadalom azonos érdekű, azonos jogú, gazdasági helyzetű és azonos kiváltságú csoportjai. (főpapok, főurak, középnemesek)

    Cél: beleszólni a kormányzásba, törvényhozásba (adókivetés, hadsereg)

    2. Rendi monarchia fogalma

    A feudális állam fejlettebb formája, olyan államforma, amelyben a hatalom megoszlik, a király/ uralkodó és a rendek között.

    Támaszai: -a hivatalszervezet

    hadsereg

adók

Legfontosabb szerve: a rendi országgyűlés (központi intézménye)

3. Anglia

XII. század Platagenet II. Henrik erős királyi hatalom, Franciaország nagy részét kezében tartja

XII.század: -a Francia területek nagy részét elveszítik a II. Fülöp Ágosttal vívott harcokban

központi hatalom meggyengül

nincsen pénz, elvesztek a birtokok

megadóztatott polgárság és parasztság elégedetlen

1215 a főurak a Magna Carta Libertatum (nagy szabadságlevél) kiadására kényszerítik a királyt. Ez korlátozza a király hatalmátha nem teljesíti fellázadhattak ellene

III. Henrik a nemesek elégedetlenek politikájával, ezért fellépnek ellene, a nemesek élére áll Simon De Monfort

1264-ben legyőzik a királyt és fogságba ejtik

1265 Angliában összehívják az első országgyűlést (köznemesek, városok képviselői)

1295 minta parlament (a parlament végleges formája)

Lordok háza: főnemesek és főpapok

Közösségek háza: köznemesek, polgárság képviselői

  1. Franciaország

    Capetingek uralma, kilábalás a feudális anarchiából

    II. Fülöp Ágost legyőzi az angol királyt, elveszi franciaországi birtokait.

    XIII. század: IX. Lajos megerősíti a király hatalmát

    IV. Szép Fülöp meghódítja Campagnet és Flandriát

    ehhez lefoglalja az egyházi tizedet, a pápa ezért kiátkozza, Fülöp elfogatja a pápát és helyette a francia bíborost teszi meg pápává és székhelyét Avignonba teszi át. (A pápák avignoni fogsága 1309-1377)

    1302 Az első rendi országgyűlés /a király hívja össze, mert szüksége van az egyházzal szembeni támogatásra/

    A három rend papság, nemesség, polgárság külön ülésezett.

    A főpapok és a főnemesek személyes meghívóval érkeztek.

    A papság és a nemesség alsóbb rétege képviselőket küldött.

Hűbériség kora Európában

Uradalmak

  1. A gazdasági változások, a hűbériség rendszere, a feudális társadalom kialakulása, az uradalmi rendszer vázlata. /Szárai Törikönyv 1. /

  2. A világi papok és szerzetesek

– kolostorok vezetőjét apátnak nevezzük

– a világi papok is létrehoztak egy önkormányzatot

tagjai: a kanonok

vezetője: prépost (elöljáró)

– az egyházmegyék élén a püspökök állnak, a főegyházmegye élén az érsek áll

– a IX. századtól szilárdul meg a Ny-i egyház szervezete

– tizedet fizettek a jobbágyok (dézsma)

A keresztes háborúk

1. Kezdete

1095 II. Orbán pápa a Clermonti-zsinaton meghirdeti a keresztesháborút, felhívást intéz, hogy induljanak el 1096-ban.

  1. Oka

  • török behatolás Palesztinába, a Szentföldre

  • Ny-Európa túlnépesedése

  1. Cél

– Palesztina felszabadítása

– földszerzés (túlnépesedés levezetése)

– az itáliai városállamok a levantei kereskedelem irányítását akarják megszerezni (Európa, Közel-Kelet, a Földközi-tengeren keresztül) Bizánc kezén van

– Róma ki akarja terjeszteni befolyását a bizánci egyházra (keleten)

  1. Fontosabb események

1096–99 Jeruzsálem elfoglalása => létrejön a jeruzsálemi királyság

XII. század végén, amikor az európai nagyhatalmak elindulnak

IV. hadjárat 1202–1204 velencei lovagok indulnak

Bizánc elfoglalása, latin császárság megteremtése

  1. András is részt vett a szentföldi hadjáratban (I. Endre más néven)

1212 Gyerekek hadjárata

1290-ben esett el az utolsó erőd a keresztényeknél

  1. Jelentősége

  • gazdasági okai: fellendül a kereskedelem Kelet és Európa között

  • új gazdasági ismeretekhez jutnak /citrom, dinnye, rizs, selyem/

  • fellendül a pénzgazdálkodás

  1. Lovagrendek létrejötte

– johanniták (kórházakat építenek)

– templomosok (harc)

– német lovagrend (harc, betegápolás)

A népesség növekedése és a mezőgazdaság fellendülése

  1. Európa népességének változása

ok: -a nagy népmozgások és a háborúk befejeződnek

– több és változatosabb élelem

– jobb egészségügyi körülmények, járványok vége

– keresztény egyház ösztönzése a házasságra és a gyerek vállalásra

  1. Új eszközök, új eljárások

  • borona, szügyhám, 3 nyomásos gazdálkodás

  • kultúrnövények jelennek meg a gabona mellett

  • új gyümölcsök, fűszerek

  1. Kereskedelem IX.-XIII században

Távolsági kereskedelem:

tengeri: levantei kereskedelem (Földközi-tengernél, Arab, Bizánc, É-Itália)

luxus cikkek: fűszerek, szőnyeg, selyem

  • É-i Balti-tengeren folytatott kereskedelem (norvég, dán, svéd, német, városok)

1241 Hanza szövetség /Hamburg-Bréma-Lübek/

  • lengyel gabona, orosz hering és prém, svéd épületfa, méz, gyapjú

szárazföldi: belföldi utakat elhanyagolták a középkorban

főútvonal: Flandriát kötötte össze az É-Itáliai városokkal

Híresek voltak a franciaországi Champagne grófságban tartott vásárok, ahol hozzá lehetett jutni mindenhez, ez 48 napon át zajlott.

Voltak Európa szerte heti vásárok is, de ezeknek szűk volt a piaca.

A középkori város

  1. Gazdasági feltételei

– szétválik a mezőgazdaság és az ipar => forgalmas helyre igyekeznek

– népesség növekedése

– polgárok (lakók)

  1. Város alapító tényezők

    – az ókori maradványokra kevés épült

    – püspöki székhely

    – vár, kolostor mellett

    – útkereszteződés

– folyók partjánál

– kikötésre alkalmas öblök

– sík és a hegyvidék találkozásánál

– nyersanyag jelenléte

  1. Kommuna mozgalom /polgárok közössége/

    A polgárok igyekeztek megszabadulni az egyházi vagy földesúri fennhatóság alól.

    Ennek következtében: városi önkormányzat kialakítása:

  • szabad bíró

  • polgármester

  • plébános választás szabadon

  • bíráskodás

  • adószedés (nem a földesúrnak, hanem maguknak)

  • kedvezőbb adóbefizetés

  1. Városi kiváltságok

    – vásártatás joga

    – árumegállítás joga

    – vámmentesség

    – pallosjog főbenjáró ügyben ítélkezhet

    senkinek sem adózott, csak a királynak

  2. Társadalom (polgárság)

    gazdagabb kereskedők (patríciusok), a városi tanács irányítói

    kézművesek (iparosok), kevésbé tehetős kereskedők, városi tanács tagjai

    városi szegénység, iparos legények, inasok, napszámosok, számuk nő a faluból szökött jobbágyokkal

  3. Céhek

    Azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete.(Nyugat-Európában a XI-XII században, Közép-Kelet-Európában XIII-XIV században jelennek meg.)

    jellemzői: -nem volt munkamegosztás

    korlátozzák az egymás közötti versenyt (szűk piac, egységes minőségi előírások, egységes árak)

    tiltják a reklámot, másik termékének ócsárlását

    megszabták a munkára fordítható időmennyiséget

    a legények és inasok számát

    tiltják a céhen kívüliek, kontárok működését

    város védelmében részt vettek, fegyveres őrséget adtak

    segélyező funkció: az elhunyt mester családját ellátták

    a mesterré válást hosszú és fáradságos tanulófolyamat előzte meg

    Pápaság és a császárság küzdelme

    1. Az egyház

    756 megalakul a pápai állam

    1054 egyházszakadás (Ny: katolikus, K: ortodox)

    korszak jellemzői: -az egyház vezetői világi főurakként élnek, vagyont halmoznak fel

    adták, vették a tisztségeket (szimónia)

    szabadon házasodtak

    saját rokonukat jelölték a fő pozíciókra

    elvilágiasodott az egyház

    910 Cluny kolostor reformmozgalma

    szimónia: egyházi javak, tisztségek áruba bocsátása ellen

    cölibátus (papi nőtlenség bevezetése)

    2. Császárság

    Frank birodalom 843 verduni szerződés értelmében felbomlik a Keleti- Frank birodalom 962 I. Ottó német-római császárságot hozza létre

    III. Henrik alatt élte fénykorát, amikor a pápaság a császárság befolyása alatt állt.

Inveztitúra joga: a püspököket a császár iktatja be a hivatalukba (felékesítés).

A pápaválasztás császári beleegyezéshez volt kötve.

3. A küzdelem állomásai

  1. Gergely pápa IV. Henrik császár

    1077. IV. Henrik a pápa bocsánatáért esdeklik (Canossa-járás)

    VII. Gergely visszafogadja, de a küzdelem tovább folytatódik

    II. Callixtus pápa V. Henrik

    1122 látszólagos megegyezés WORMS konkordátum

    Az invesztitúra a pápát illeti meg, de az egyházi birtokok feletti hűbéri jog a császáré.

    III. Sándor↔Barbarossa Frigyes

    É-Itália lombard városok

    1176 Legnanonál összecsapnak, pápai győzelem

    1215–1250 német császár III. Frigyes idején újra harcot indít a pápaság ellen , halála után szétesik a birodalom (grófságokra), anarchia. Így lesz az invesztitúrának vége.

    A pápaság győzelme azonban látszólagos, mert Franciaország befolyása alá kerülnek.

    1309–1377 a pápák avignoni fogsága

    4. Eretnek mozgalmak

    Olyan vallásos mozgalmak, amelyek felléptek a római katolikus egyház tanításai és hatalmi viszonyai ellen. Bírálták a fennálló társadalmi rendet is. Ennek az üldözésnek az eszköze az inkvizíció az egyházi törvényszék.

    Katharok, valdensek, bogumilok.

    Az egyik szerzetes rend a domonkosok egy időben az irányítói az inkvizíciónak. Ebben a korszakban jön létre a ferences rend. (Assisi Szent Ferenc)

    A francia és az angol királyság létrejötte

    1. Kik szerzik meg Franciaország trónját a Karoling birodalom felbomlása után?

    987-ben Róbert őrgróf család, Hugo, a Capeting-dinasztia szerzi meg Franciaország trónját.

    2. Mért nem volt egysége a kialakuló Franciaország területén?

    Az ország független hercegségekre és grófságokra oszlott. A hűbéresek letették a Capetingeknek esküjüket, de nem szolgálták urukat.

    3. Mely hercegség és mért emelkedik ki a birodalomból?

    911 É-Franciaország Normandia hercegsége. Minden földesurat fölesketett a saját hűségére. A hűbéri láncolat megszervezését szem előtt tartotta.

    4. Milyen jog szerint lesz Normandia hercege Anglia királya?

    Vilmos Normandia hercege rokoni kapcsolatra hivatkozva követeli a trónt. 1066 Anglia ellen indul és nyer Hastingsban. (Hitvalló Edward anyai ágon normann volt, francia nyelvet beszélt és angol király lett.)

    5. Milyen népekből alakult ki a későbbi angol nép?

    Angol, szász, jütük

    6. Miben találod az angol II. Henrik jelentőségét?

    Központosító politikája különösen a jogszolgáltatás terén mutatkozik. Az egyháziak feletti bíráskodás világi jogok szerint.

    7. Ki Thomas Becket?

    Ellenzi a világi bíráskodást az egyháziak felett Angliában. Canterbury-i érsek, elérte, hogy a pápa kiközösítse Angliát. II. Henrik lovagjai ezért megölik.

    Európa szellemi és politikai körvonalainak kialakulása a X-XIII. Században

    1. Keleti és Nyugati kereszténység

    1054 az egyházszakadás

    Ny: -római katolikus (egyetemes),

    pápa irányítja

    központja Róma

    latin nyelvű

      K: -ortodox

      görögkeleti (igazhitű)

      pátriárka

      Konstantinápoly (Bizánc)

      görög nyelv

      2. Görögkeleti egyház

      nem ismeri el a pápa egyetemes egyházfőiségét

      vallási különbségek

      a szentháromság kérdésében azt mondják, hogy a szentlélek az atyától származik és nem a fiútól

      nem hisznek a purgatóriumban

a papjaik nősülhetnek, ha a házasságukat pappá szentelésük előtt kötötték meg

más a templombelső

  1. Különbségek Ny és K

    politika: latin kereszteslovagok elfoglalják Bizáncot

    1204 megalapítják a latin császárságot

    gazdaság: a Ny-i kereskedők, illetve a Bizánci kereskedők

  2. Az orosz és az ószláv paroszláv egyház

    összetartja a népet

    1240 a svédek támadása az oroszok ellen

    1242 Csúd-tavi csata német lovagrend

    mongolok támadása

    A rendiség kialakulása a rendi monarchia XII.-XIII. század

    1. Rend fogalma

    A társadalom azonos érdekű, azonos jogú, gazdasági helyzetű és azonos kiváltságú csoportjai. (főpapok, főurak, középnemesek)

    Cél: beleszólni a kormányzásba, törvényhozásba (adókivetés, hadsereg)

    2. Rendi monarchia fogalma

    A feudális állam fejlettebb formája, olyan államforma, amelyben a hatalom megoszlik, a király/ uralkodó és a rendek között.

    Támaszai: -a hivatalszervezet

    hadsereg

adók

Legfontosabb szerve: a rendi országgyűlés (központi intézménye)

3. Anglia

XII. század Platagenet II. Henrik erős királyi hatalom, Franciaország nagy részét kezében tartja

XII.század: -a Francia területek nagy részét elveszítik a II. Fülöp Ágosttal vívott harcokban

központi hatalom meggyengül

nincsen pénz, elvesztek a birtokok

megadóztatott polgárság és parasztság elégedetlen

1215 a főurak a Magna Carta Libertatum (nagy szabadságlevél) kiadására kényszerítik a királyt. Ez korlátozza a király hatalmátha nem teljesíti fellázadhattak ellene

III. Henrik a nemesek elégedetlenek politikájával, ezért fellépnek ellene, a nemesek élére áll Simon De Monfort

1264-ben legyőzik a királyt és fogságba ejtik

1265 Angliában összehívják az első országgyűlést (köznemesek, városok képviselői)

1295 minta parlament (a parlament végleges formája)

Lordok háza: főnemesek és főpapok

Közösségek háza: köznemesek, polgárság képviselői

  1. Franciaország

    Capetingek uralma, kilábalás a feudális anarchiából

    II. Fülöp Ágost legyőzi az angol királyt, elveszi franciaországi birtokait.

    XIII. század: IX. Lajos megerősíti a király hatalmát

    IV. Szép Fülöp meghódítja Campagnet és Flandriát

    ehhez lefoglalja az egyházi tizedet, a pápa ezért kiátkozza, Fülöp elfogatja a pápát és helyette a francia bíborost teszi meg pápává és székhelyét Avignonba teszi át. (A pápák avignoni fogsága 1309-1377)

    1302 Az első rendi országgyűlés /a király hívja össze, mert szüksége van az egyházzal szembeni támogatásra/

    A három rend papság, nemesség, polgárság külön ülésezett.

    A főpapok és a főnemesek személyes meghívóval érkeztek.

    A papság és a nemesség alsóbb rétege képviselőket küldött.