Babits: Húsvét előtt

Egyik háború ellenes verse, a Zeneakadémián rendezett egyik Nyugat-esten hangzik el.

A költő úgy érzi, hogy szólnia kell a háborús pusztítások ellen. A vers az expresszionizmus jegyeit mutatja , a szabad versforma, a soráthajlások, a mozgalmasság, az igék, az erőteljes tartalom mind erre utalnak.

Cím: utal a versírás időpontjára, a húsvét a feltámadás, a megváltás lehetőségét jelenti

Szerkezete: 1-8 vsz és utolsó 4 vsz.

A vers érzelmi tetőpontja amikor kimondja, hogy elég volt.

„Ha kiszakad ajkam akkor is...” verssor ismétlésre épül, ez adja meg a versegység ritmusát. A háborút a malom metaforával írja le, erőteljes képekkel jeleníti meg a háború borzalmát, amely nemzeteket, embereket tarol le és töri szét a hitet. Szörnyű, hogy márciusban nem a tavaszról, az újjászületésről kell énekelni.

A versegység hangulata zaklatott, változó modalitású mondatok találhatók benne, a feszültség egyre fokozódik, hogy aztán elérjen majd az elég kimondásához.

Az igazság kimondását kötőszók nélküli felsorolás előzi meg.

Második egység, rövid sorokból áll, nyugodtabb, falusi népek köszöntőjére emlékeztet minket. A békéről szól, felejtésen, megbocsátáson alapuló békét hirdet, E/1-ből átvált T/1-be.

Sztálini Szovjetunió

1. Orosz.o. A háború után

politika

• Lenin és a bolsevikok proletárdiktatúrája
• az antant intervenciója (külső beavatkozás)
• 1922. megalakul a Szovjetunió

gazdaság

• válság, éhínség, jegyrendszer → hadikommunizmus rendszere:

→ kikapcsolja a piacot, az állam szervezi meg a gazdaságit, nincs kereskedelem

→ beszolgáltatási rendszer

→ üzemek államosítása

→ → munkáslázadások, katonák és parasztok lázadása mutatta, hogy probléma van

2. Az új gazdaságpolitika, NEP

• fellendítette a gazdaságot, kereskedelmet, pénzforgalmat pl. : a kisüzemeket visszaadták a tulajdonosoknak, megszűnt a kötelező beszolgáltatás, a jegyrendszer

3. Sztálin (acélos)

Grúz születésű, korán kapcsolatba kerül a marxizmussal ill. a bolsevizmussal, csatlakozik Leninhez, de az 1917-es forradalomban nincsen nagy szerepe. A forradalom után tagja a szovjet párt és az állami vezetésnek, néhány évig nemzetiségi biztos.

1922-től az SZKP főtitkára, az igazi térnyerése 1924. Lenin halála után kezdődik.

A párt élére triumvirátus kerül: ZINOVJEV, KAMENYEV, Sztálin

jelszava: szocializmus és kommunizmus egy országban

-az állami tulajdonra és az állam közvetlen gazdasági szerepvállalására épít általában

4. Sztálini gazdaság

- szövetkezesítés (termelő vagy állami gazdaságokba kell beadni a földet)

- kulákság felszámolása (eredetileg gazdag parasztot jelentett)

- az iparosítás erőszakos fejlesztése (bányászat, nehézipar, energiaágazat)

→ növelték a katonai erőt

→ ideológiailag biztosították a munkásosztály hatalmát

→ az élelmiszeripart és a könnyűipart nem fejlesztették

→ tervgazdálkodás: 5 évre (mennyiségi termelés, nem minőségi → sok selejt)

5. Sztálinizmus

- totális diktatúra, nem csak a politikában, hanem a társadalomban és a kultúrában is

1929.-től megjelenik a személyi kultusz (Sztálin 50 éves) /személyének elvtelen dicsőítése és minden eredmény Sztálinnak való tulajdonítása/

-terror és a félelem időszaka

- a '30-as években gyarapodnak a GULAG -ok (munkatáborok, átnevelők) a kulákokat vitték ide

- kb. 20 millió ember esett áldozatul a rendszernek

-1934-től kezdődnek a koncepciós perek (koholt vádakkal) / lefejezteti a tisztikart, a titkosszolgálatban tisztogat, hírhedt főügyész: VISINSZKIJ, belügyi népbiztos: BERIJA/

1936. Új alkotmány a Szovjetuniónak , felépült a szocializmus

Külpolitika

1922. rapallói szerződés: helyreállítják a diplomáciai kapcsolatot Németországgal

1933.USA diplomáciai kapcsolat

1934. Szovjetunió belép a Népszövetségbe

1935. Fr.o-gal kötnek szerződést: katonai segítségnyújtás és meg nem támadási egyezmény

1939. aug. 23. meg nem támadási szerződés Németországgal

Babits Mihály élete "poeta doctus" /tudós költő/

• Szekszárd: Babits szülővárosa, 1883. nov. 26-án született
• Budapest, Pécs: elemi iskoláinak színhelye volt, Bp-en: bölcsészkar magyar-latin szak, Pécs: gimnázium
• Baja, Szeged, Fogaras, Újpest, Budapest: Tanári pályájának állomásai, a legtermékenyebb éve /költőileg/ a fogarasi 3 év volt, utált Fogarason lenni, Újpesten a Könyves Kálmán gimnáziumban tanított
• Háború, forradalom: szívműködési rendellenessége miatt felmentik a katonai szolgálat alól
• Tanner Ilona: Babits felesége, írói álnévként Kazinczy feleségének nevét, a Török Sophie-t választotta
• Baumgarten Ferenc: Egy magyar származású, de Németországban élő esztéta, aki végrendeletében egy alapítványt hozott létre. A Baumgarten-díj kurátora /döntnöke Babits Mihály lett.
• Nyugat: A Nyugat c. folyóiratnak egészen haláláig a szerkesztője volt.
• Kurátorsága és a szerkesztői állás hozzájárult ahhoz, hogy Babits a kor irodalmi vezéregyéniségévé váljon.
• San Remo-díj: 1940-ben vehette át az olasz állam kitüntetését Dante- fordításáért
• 1941. augusztus 4.: Babits halálának időpontja. Gégerákban halt meg Budapesten.

verseskötetei:

• Levelek Iris koszorújából (1909)
• Herceg,hátha megjön a tél is ! (1911)
• Recitatív (1916)
• A nyugtalanság völgye (1920)
• Sziget és tenger (1925)
• Az istenek halnak, az ember él (1929)
• Versenyt az esztendőkkel (1933)

Prózai művei:

• A gólyakalifa (1913)
• Timár Virgil fia (1922)-> lélektani regény
• Kártyavár (1923) családregény
• Halálfiai (1927) családregény
• Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (1933) utópia
• Hatholdas rózsakert (1933) -> novelláskötet

Mely kötetek jellemzik s tanulmányíró Babitsot?

• Petőfi és Arany (1910)
• Az ifjú Vörösmarty (1911)
• A férfi Vörösmarty (1911)
• Tanulmány Adyról (1920)
• Az európai irodalom története (1936)
• Jónás könyve (1940)

Műfordításai:

• lefordította Shakespeare egy kései darabját: A vihar-t (1916)
• Pávatollak /műfordítás-kötetének címe/ (1920)
• lefordította Szophoklésztól az Oidipus király-t (1942)
• Az Isteni Színjáték lefordítása volt fordítói munkásságának a megkoronázása. A teljes Színjátékot sem Babits előtt sem utána nem fordította le senki magyarra.

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Babits.htm