Szóbeli vizsga témakörei történelemből

1. A római köztársaság válsága

2. A magyar állam alapítása: Géza és István

3. A középkori uradalom élete, a feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

4. Az Aranybulla és a tatárjárás

5. Károly Róbert uralkodása és gazdasági intézkedései

6. Mátyás uralkodása és külpolitikája

7. A feudális magyar állam bukása: a mohácsi vész és az ország három részre szakadása

8. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

9. Magyarországi reformáció és katolikus megújulás (XVI. és XVII. század reformáció)

10. A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon: Mária Terézia és II. József

11. Az első ipari forradalom és következményei

12. A reformkor fő törekvései, Széchenyi és Kossuth programja

13. A kiegyezéshez vezető út és a dualista állam működése

14. Német egység

15. Az I. világháború és a Versailles-i békék

16. Bethlen István miniszterelnöksége (konszolidáció, belpolitika, kormányzati működés)

17. A II. világháború legfontosabb katonai és politikai eseményei

18. Az európai integráció története

19. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

20. Kádár-rendszer szakaszai, jellemzői, mindennapok, életmód

19. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.

Nagy Imre első miniszterelnöksége

-1953-ban meghalt Sztálin. Utódja Hroscsov enyhülési politikája Magyarországon is hatott. Hruscsov célja: a terror enyhítése, az életszínvonal javítása.

• Szovjet nyomásra Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök (Rákosi pártfőtitkár maradt).

-Nagy Imre a kommunista diktatúra demokratizálásával és a tervgazdaság ésszerűségével próbálkozott (1953-55 új szakasz politikája):

• Növelte az országgyűlés szerepét.
• Felülvizsgáltatta a koncepciós pereket, és rehabilitáltak több elítéltek, pl. Kádár Jánost.
• Visszafogta a nehézipari és közlekedési beruházásokat (pl. metróépítés).
• Megszüntette a kuláklistákat, és leállította az erőszakos kollektivizálást.

- 1955-ben Rákosi elérte Nagy Imre leváltását, a miniszterelnök Hegedűs András lett.

oka: Nagy Imre túl messzire ment, illetve Moszkvában politikai irányváltás történik (1955)

A forradalom előzményei

-1956-ban Hruscsov újból élesen szembefordult a sztálinizmussal (a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán), és ez meggyengítette Rákosi pozícióját:

• Az MDP főtitkára Gerő Ernő lett, Rákosi ezzel megbukott.

-A diktatúra enyhülésének következtében felerősödtek a kritikai hangok:

• Több értelmiségi csoport Nagy Imre újbóli miniszterelnökségét támogatta (pl. a Petőfi-kör vagy az Irodalmi Újság).
• Szegeden megalakult az első független ifjúsági szervezet, majd hamarosan a többi egyetemi szervezettel létrehozták a MEFESZ-t (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége).
• Október 6-án újratemették a rehabilitált Rajk Lászlót. Különös módon a diktatúra egyik kiépítője vált mártírrá, temetése a rendszer elleni tiltakozásnak számított.

-Lengyelországban is rendszerellenes megmozdulásokra került sor, és fennállt a szovjet beavatkozás veszélye:

• Ezért a magyar egyetemisták október 23-ra Lengyelország melletti szimpátiatüntetést szerveztek.

A forradalom

- 1956. október. 23-án az egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték. A követelések ugyanis diktatúra- ,de nem szocializmusellenesek voltak.

• Követelték a demokrácia helyreállítását: többpárti, szabad választásokat, szólásszabadságot, a politikai perek felülvizsgálatát és Nagy Imre kinevezését miniszterelnöknek.
• A nemzeti függetlenséget is helyre akarták állítani a szovjet csapatok kivonásával és a nemzeti jelképek (címer) visszaállításával.
• A gazdaságban azonban fenntartották volna az ésszerűsített, a dolgozók által ellenőrzött tervgazdaságot. A parasztságnak azonban lehetőséget akartak adni az egyéni gazdálkodásra.

- A tüntetők a Petőfi- majd a Bem-szobornál olvasták fel követeléseiket, itt született meg a forradalom jelképe , a lyukas zászló is (kivágták a kommunista címert).

• Délután munkások is csatlakoztak a tömeghez.
• A Parlament elé vonulva, Nagy Imrét követelték, de az ő beszéde csalódást keltett: nyugalomra szólított fel:

- A tömeg azonban nem oszlott fel:

• Egy része a Városligethez vonult és ledöntötte a Sztálin-szobrot.
• Mások a Rádió épületéhez, hogy elérjék követeléseik beolvasását. Itt kezdődött el a fegyveres harc.
• Éjszakára már szovjet csapatok vonultak be a városba, megkezdődött a szabadságharc.

-Másnap kinevezték Nagy Imrét miniszterelnöknek, de ez már nem volt elég a kedélyek megnyugtatására.

-Október 25-én a Parlament előtt tüntető tömegbe belelőttek.

• Kialakultak a város néhány jól védhető pontján (Széna-tér, Corvin.köz, Baross-tér, Mester utca, Tűzoltó utca) a felkelőközpontok.
• Országos sztrájk kezdődött.
• A vidéki településeken , a nagyobb munkahelyeken forradalmi bizottságok és munkatanácsok alakultak.

-Október 28-án Nagy Imre rádióbeszéde jelezte a forradalom győzelmét:

• Tűzszünetet ajánlott a felkelőknek, ezzel véget ért a harc a fővárosban.
• Feloszlatta a gyűlölt ÁVH -t .
• Bejelentette a demokrácia helyreállítását, szerveződni kezdhettek a megszüntetett pártok.
• Visszaállította az ún. Kossuth-címert.
• Felszólította a szovjet csapatokat a kivonulásra.

20. A kommunista diktatúra kiépítése és működése

Az '50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok.

A diktatúra kiépítése

- A kommunista diktatúra kiépítésére az 1947-es és 1949-es választások között került sor, általában azonban 1948-at tekintik a "fordulat évének".

- Ekkor jött létre a diktatúra állampártja, az egységes munkáspárt Magyar Dolgozók Pártja néven.

• A Magyarországi Szociáldemokrata Párton belül a kommunista-barát politikusok kiszorították a "jobboldaliakat" , pl. Kéthly Annát.
• 1948-ban egyesült az MSZDP a Magyar Kommunista Párttal. Az MDP elnöke Szakasits Árpád (szoc.dem.), főtitkára pedig Rákosi Mátyás lett.

-Ezután került sor a többpártrendszer felszámolására, az egypártrendszer, vagy más néven pártállam kiépítése.

• A demokratikus pártok vezető politikusait erőszakkal, zsarolással lemondásra vagy emigrációba kényszerítették (a kisgazda Tildy Zoltán helyett Szakasits lett a köztársasági elnök, a kereszténydemokrata Barankovics István emigrált).
• 1949-ben létrehozták a Magyar Függetlenségi Népfrontot (későbbi neve: Hazafias Népfront). A megmaradt pártoknak be kellett lépniük, és a választásokon ezentúl közös népfront-jelöltek indultak.
• Ezzel megszűnt a parlamenti demokrácia, a választások színjátékká változtak. Egyben a párt és az állam közti határvonal is megszűnt: az ország irányítása ténylegesen az MDP vezetői kezébe került.

-Az átalakítást az 1949. aug. 18. új alkotmány koronázta meg (aug.20. az alkotmány ünnepe)

• Az alkotmány szovjet mintára készült, bár tartalmazta az emberi és állampolgári jogokat, azok a valóságban nem érvényesültek.
• Az államforma népköztársaság lett (szemben a csak "látszólag demokratikus" polgári köztársasággal).
• Kimondták, hogy Magyarország szocialista állam, és rögzítették a párt vezető szerepét.
• Megszüntették a köztársasági elnöki tisztséget. Helyette létrejött az ELNÖKI TANÁCS, melynek jogában állt törvényerejű rendeleteket kibocsátani. Ezzel tovább gyengült a parlament szerepe.
• 1950- ben felszámolták az önkormányzatokat, és bevezették a tanácsrendszert (végrehajtó szerv volt); a településeket is központi irányítás alá vonták.

A szocialista tervgazdaság

- A gazdaság átalakítása még a diktatúra kiépülése előtt megkezdődött:

• Még 1945-ben nagyszabású földosztásra került sor: megszüntették a nagybirtokrendszert.
• 1947-ben államosították a bankokat, és a tulajdonukban álló cégeket.
• 1948-ban államosították a száz dolgozónál többet foglalkoztató üzemeket.
• 1949-ben pedig a tíz dolgozónál többet foglalkoztatókat.

-A diktatúra kiépülése után szovjet mintára tervgazdaságot vezettek be:

• Létrejött az ORSZÁGOS TERVHIVATAL , amelynek a három- majd ötéves terveket kidolgozta.
• A fő cél a nehézipar fejlesztése volt, annak hadiipari jelentősége miatt. "a vas és acél országa"
• A tőkét a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az életszínvonal rovására csoportosították a nehéziparba.

- A mezőgazdaságban pedig megkezdődött a kollektivizálást:

• Ennek célja egyrészt a tőke és munkaerő átcsoportosítása az iparban, másrészt az utolsó tulajdonos osztály a birtokos parasztság felszámolása volt.
• Az árutermelésre is képes parasztokat kuláknak nevezték, és magasabb adókkal és beszolgáltatási kötelezettséggel (bizonyos mennyiségű terméket szabott áron az államnak kellett eladni) büntették.
• Az erőszak és a propaganda ellenére is csak a harmadát sikerült bekényszeríteni a termelőszövetkezetekbe.
• beszolgáltatási rendszer: először csak kenyérgabona, takarmány, majd 1951-től állatokat, tojást, tejet is követeltek (padlástakarítás)

A diktatúra működése

-A diktatúra legfontosabb fenntartója a terror volt:

• A politikai rendőrség a szovjet megszállással rögtön kommunista ellenőrzés alá került. 1948-ban Péter Gábor vezetésével önálló Államvédelmi Hatósággá (ÁVH) szervezték, közvetlenül a pártvezetés alá rendelve.
• A politikai ellenfeleket részben internálták (bűntetőtáborba zárták), részben kitelepítették (kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra vidéken).
• A koncepciós (megrendezett) perek egy idő után a pártvezetés hatalmi harcainak eszközévé váltak. Ennek esett áldozatul 1949-ben Rajk László korábbi belügyminiszter, a diktatúra egyik kiépítője is.

- Az egyházak ideológiai ellenfélnek számítottak, ellenőrzésükre létrehozták az Állami Egyházi Hivatalt:

• Ellenálló vezetőiket üldözték, bebörtönözték, pl. a katolikus egyház vezetőjét, Mindszenty Józsefet.
• Az egyházi iskolákat államosították, a tanári kart lecserélték.

-Rákosi személye körül személyi kultusz bontakozott ki:

• Alapja Sztálin kultusza volt: Rákosi lett "Sztálin legjobb magyar tanítványa".
• Képei és szobrai megjelentek mindenhol, a kultúrában és a tudományban is rá hivatkoztak, születésnapja hatalmas állami ünnep volt.

-A diktatúra forradalmi ígéretével szemben elviselhetetlen állapotokat teremtett:

• Az életszínvonal még az 1930-as évekhez képest is csökkent: hiányos és szegényes volt az élelmiszer- és ruhaellátás.
• A diktatúra teljes azonosulást követelt: részt kellett venni a párt, vagy valamelyik társadalmi szervezet munkájában, túl kellett teljesíteni a terveket.
• Megszűnt a magánélet biztonsága: az ÁVH besúgói mindenhová beépültek, erőszakkal sokakat vettek rá az együttműködésre.

Nyelv emléktípusok

1. Szórványemlék: legkorábbi nyelvemlékek, idegen nyelvű szövegbe ágyazódó szavak, kifejezések

• külföldi szórványemlékek: arab. perzsa, bizánci, latin nyelvű szövegekben található magyar elemek pl. bíborban született Konstantin bizánci császár görög nyelvű munkájában: Etelköz, Tisza, Álmos, Árpád
• hazai szórványemlék:
  - oklevelekben
  -krónikákban, lajstromokban előforduló magyar szavak
  -1055 tihanyi alapítólevélben 58 magyar szót és több ragot, képzőt találtak
  

2. Szövegemlék: hosszabb gondolatsor, kerekebb közlemény, lehetnek kéziratosak vagy nyomtatottak pl. Halotti beszéd és könyörgés 1192-95

A Halotti beszéd és könyörgés

A Halott beszéd és könyörgés a magyar , de egyben az összes finnugor nyelv első szövegemléke. Egy XIII. századi latin nyelvű egyházi könyvben, az -első ismertetőjéről, a VIII. századi jezsuita tudósról elnevezett ún. Pray-kódexben magyar vendégszövegként maradt fent. Szabad átdolgozása a kódex latin beszédének. Ez a koporsó felett, a nyitott sírnál elmondandó beszéd bizonyára sokszor elhangozhatott a korabeli temetéseken. Tartalma egyben papi búcsúztató és ima.

A kódexben olvasható magyar másolat, a nyelvemlék maga korábbi, a XII. század első felének nyelvállapotát tükrözi. A 32 soros szövegben 274 magyar szóelőfordulás van, ez 190 szótári szót (lexémát) jelent. Két részből áll: a beszéd (26 sor) tulajdonképpen az utána következő latin nyelvű elmélkedés szabad átütés a magyar nyelvre; és a könyörgés (6 sor), egy a latin oratio (ima, könyörgés) pontos fordítása.

A beszéd a maival minden lényeges vonásában megegyező mondattani rendszert mutat. A nyelvtani rendszer akkori állapotának hű képe a szöveg, s ez a nyelvi jellemzők taglalásával bizonyítható: érdemes megtekinteni az egykori, s mai nyelvi alakzatokat, illetve a végbemenő változás is jól tanulmányozható ezáltal, mind a hangok, morfémák, szavak, s mondatok szintjén; első nyelvi emlékünk érdekessége a korabeli stilisztikai jellemzők rögzültsége is.

Nyelvi fejlődésünk e forrás alapján a hangok szintjén mutatja a legerőteljesebb eltérést. Először is a magánhangzók ekkori állapotában az ajakkerekítéses magánhangzók nincsenek jelen, térhódításuk nem teljes, példa erre a gyimilcs (gyümölcs) szó alakja is. A változások során e magánhangzók nyíltabbá válnak (ennek egyik eredménye az ajakkerekítéses magánhangzók megjelenése is), így lett a századok során a pukul -ból pokol, az azürdüng -ből ördög.

Megfigyelhető továbbá a diftongusok (kettőshangzók) megléte (pl. miü).

A mű keletkezésének idejére tehető a tővégi magánhangzók kiveszése, ez az oka, amiért e szövegben már nem lelhetőek fel. A tővégi magánhangzók eltűnése ún. pótlónyúlás következett be az egytagú szavakban lévő magánhangzókban (űt).

A mássalhangzó változások legalább ilyen jelentősek: az idegen szavak mássalhangzó-torlódásai még nincsenek feloldva (brátim: később barátim, hatalm: hatalom). Az egyes mássalhangzók később kiesnek (a vimagguk-ból így lesz imádjuk). Szintén a mássalhangzóknál válik jellemzővé később a képzés helyének eltolódása (paradisum: paradicsom). Más magánhangzók betolódnak (haláláal- halálával). A két nyíltszótagos tendencia még nem zajlott le (uruszág- ország), s az illeszkedés még nem teljes: például a birtokos jelző ragja csak magas (milosztben, fajánek).

A morfémák szintjén már jelentősebb hasonlóságot mutat a Halotti beszéd és könyörgés nyelvezete a mai nyelvvel: így például a tárgy "t" ragja már jelöli a tárgyat (paradicsumut), s az birtoktöbbesítő jel is előfordul (feleim), ahogyan a határozóragok közül a -ban, -ben , -tól, - től, -val, -vel, is jelen van (szümtükkel, gyimilcsétől); de még nem mindenhol agglutinálódik, valahol még névutós szerkezeteket tartalmaz: világ belé, nyugalma beli.

Az igeragozás vizsgálata során figyelhetünk arra, hogy az alanyi (általános) és tárgyas (határozott) ragozás egyaránt előfordul, például alanyi a vogymuk, monda kifejezés is, tárgyas a láttyátok szó. Az ige jövő ideje ún. md > nd jeles jövő idő (emdöl). Az ige múlt ideje háromféle képpen jelenik meg:

1. elbeszélő múlt (pl. teremtevé- teremté, mondoá -mondá) -mely az időviszonyítás nélküli múlt idő

2. régmúlt (odutta valá) - mely egy másik múlt időhöz viszonyítva régebben történt,befejezett cselekvésre, állapotra utal

3. folyamatos múlt (szakasztja valá)- melyet a múltban folyamatosan tartó, befejezett cselekvés, állapot kifejezésére használtak.

A szavak szintjén jelentkeznek az igekötők (migé - meg), továbbá már létezik a névelő is. Ha a szókészletet tanulmányozzuk, elsődleges észrevételünk az egyes szavak kihalásának ténye lehet, hiszen ezek nehezítik leginkább az értelmezést: ezen szavak végérvényesen eltűntek nyelvünkből, ma már nem léteznek (p. isa=bizony, heon=csupán); másoknál a jelentésváltozás akadályozza az olvasást: a munkás világ szószerkezetben a munkás jelző (melléknév) jelentése: gyötrelmes, szenvedéssel teli (eredetileg a szláv szó jelentése ez, később lett célszerű emberi tevékenység, dolgozás, vagyis érvényesült a jelentésszűkülés); s a szent ahszin Máriát szószerkezetben az asszony szó jelentése még királyné (később lett férjezett nő, így ez a jelentésbővülés jelensége).

A mondatok szintjén a mondatok jól szerkesztettsége, a sokszorosan összetett mondatok kerülése figyelhető meg. Jellemzője valamint a függő kérdő mondat megjelenése (Látjátok, feleim, szemettek, mik vagyunk), illetve fokhatározói következményes mondatot is találunk (És a gyümölcsnek oly keserű vala vize, hogy torkukat megszakasztja vala).

A Halott beszéd és könyörgés stilisztikáját tekintve a világos, könnyed kifejezésmódra hívja fel az olvasó figyelmét, s kezdetleges retorikai elemeire.

A magyar nyelvű szövegek egykori nagyobb számára utal, hogy nyelvi állapota kiforrottnak mondható, helyesírása viszonylag következetes: szövegtagolása, központozása például sokkal áttekinthetőbb és grammatikusabb, mint a későbbi kódexek bármelyikéi.

Látszik az is, hogy beszédbeli felhasználásra született: a gördülékeny, közvetlen, s élő nyelv sugárzik belőle.

A Pray- kódexet 1843-tól az Országos Széchenyi könyvtár kézirattárában őrzik.