2009. november 16., hétfő

Barokk

Fogalma: Művelődés történeti korszak és stílus, a reneszánsz és a felvilágosodás között. Általánosan a 17.századra tehető. Vannak olyan országok, ahol később kezdődött és tovább tartott.

Jellemzői, a szó eredete
Többféle elképzelés létezik, legvalószínűbb az, hogy az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. Továbbiak, vannak olyanok miszerint spanyol illetve portugál eredet és eszerint bizarr formájú gyöngyszemet vagy szabálytalan alakú igazgyöngyöt jelent.

zeneszerző: Vivaldi, Bach, Handel,
szobrász: Bernini,
festő: Rubens, Rembradt, Caravaggio
írók: Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, Mikes Kelemen,

Társadalmi és történelmi háttere: A katolikus vallás, az ellenreformációs tevékenység. Monarchiák időszaka, feudalizmus megerősödése.

Barokk jellemzői

  • minden csavarodik, a nyugvó vonal szinte ismeretlen
  • nem kedveli a szimmetriát
  • jellemzi a mozgás ábrázolása, erő, lendület, szenvedély, dinamizmus
  • kedveli a nagy méreteket (monumentalizmus)
  • kedvenc irodalmi műfaja: eposz
  • túldíszítettség

A barokk meggyőzni, rábeszélni akar, lenyűgözni szeretne.
Olyat akar elhitetni a közönséggel , ami szinte lehetetlen.


Jellemző motívumai

  • a múló idő ábrázolása
  • a végső ítélet
  • mennyország, pokol ábrázolása
  • kedveli a körmondatot
  • meglepetést (concetto) , amivel hatást vált ki a közönségben

2009. október 10., szombat

Shakespeare: Rómeó és Júlia

TARTALOM
Montague, veronai nemes
Montague-né, a felesége
Capulet veronai nemes
Capuletné, a felesége
Rómeó, Montague fia
Júlia Capulet lánya
Escalus Verona hercege
Lőrinc barát, ferences pap
Paris gróf, a herceg rokona
Mercutio, a herceg rokona Rómeó barátja
Benvolio, Montague unokaöccse Rómeó barátja
Tybalt, Capuletné unokaöccse
Dajka, Júlia dajkája
János barát, ferences pap
Baltazár, Rómeó szolgája

Helyszín: Verona
I. Felvonás
A viszálykodó Montague- és Capulet-ház szolgái összeverekednek Verona utcáin. Benvolio megpróbálja szétválasztani a verekedőket Tybalt azonban párbajra hívja ki. A herceg vet véget a verekedésnek, és halált ígér annak, aki tovább szítja a viszályt. Rómeó elpanaszolja Benvoliónak, hogy imádottja, Róza nem viszonozza a szerelmét. Barátja vigasztalni próbálja, és rábeszéli, hogy menjenek el a Capulet-házban tartott táncmulatságra, ahol majd Rómeó bőségesen láthat szebbnél szebb lányokat.
Anyja közli a tizennégy esztendős Júliával, hogy a herceg rokona, bizonyos Paris gróf megkérte a kezét, és arra kéri lányát, hogy vegye szeügyre a férfit az esti táncmulatságon, és döntse el, lenne-e a felesége.
Rómeó, Benvolio és Mercutio álarcban érkeznek a Capulet-házba
, Tybalt ennek ellenére azonnal felismeri Rómeót, és végezni akar vele. Az idő Capulet azonban szigorúan megtiltja neki, hogy megzavarja az ünepséget.
Rómeó és Júlia egyetlen szempillantás alatt egymásba szeretnek és szerelmüket az sem akadályozhatja meg, hogy kiderül, a viszálykodó családok sarjai.


II. felvonás
Rómeó a táncmulatság végeztével titokban beszökik a Capulet-ház kertjébe. Júlia szobája erkélyén áll, és a csillagoknak vallja meg Rómeó iránt érzett szerelmét. A fiú felfedi magát, és viszonyozza a szerelmes vallomást. Júlia elmondja Rómeónak, hogy azzal bizonyíthatja szerelmét, ha másnak reggel megüzeni neki esküvőjük helyét és idejét.
Rómeó másnap kora reggel felkeresi bizalmasát, a ferences pap Lőrinc atyát.Bár a papot meglepi a Júliáért oly hosszasan epekedő fiú váratlan szerelmének híre, beleegyezik, hogy összeadja imádott Júliájával. Titkon abban reménykedik, hogy ez a nász kibékítheti a viszálykodó családokat. A fiú a dajkával üzeni meg szerelmének esküvőjük helyszínét és időpontját. A gyónni induló Júlia Lőrinc barát cellájában mondja ki az igent szerelmének.


III. felvonás
Benvolio és Mercutio Verona főterén beszélget, amikor egyidejűleg, bár különböző irányokból megérkezik Rómeó és Tybalt. Capulet unokaöccse sértegetni kezdi a Montague fiút, de Rómeó szelíden válaszol neki. Mercutio azonban képtelen hallgatni barátja nyugodt válaszait, és párbajra hívja ki a kötekedő Tybaltot. Rómeó megpróbálja lecsillapítani az indulatokat ám Tybalt orvul végez Mercutióval. Ezt már Rómeó sem nézheti tétlenül, rövid párharc végén megöli Tybaltot.
Rómeó elmenekül a helyszínről, ahol hamarosan megjelenik a két családfő, a herceg és Verona lakosságának nagy része. Escalus ítéletet hirdet az ügyben: Rómeót száműzi a városból.
Júlia nászéjszakáját várja türelmetlenül, amikor dajkájától megtudja, hogy újdonsült férje megölte Tybaltot. A fiatal lány megriad, hogy a herceg ítélete örökre elszakíthatja szerelmétől. Júlia szenvedését látva a dajka felkeresi a Lőrinc barátnál rejtőzködő Rómeót. A pap megígéri a fiúnak, hogy igyekezni fog rábeszélni a herceget, hogy vonja vissza ítéletét. Rómeó és Júlia rövid nászéjszakát töltenek együtt, de a fiúnak ég a hajnali őrségváltás előtt búcsút kell vennie ifjú feleségétől.
Időközben Paris gróf ismét megkéri Júlia kezét és ki is tűzik az esküvő időpontját harmadnap délelőttre. Anyja közli a lánnyal a család döntését, Júlia azonban a friss gyászra hivatkozva tiltakozik a döntés ellen. Apja dühösen közli lányával, hogy döntése végleges, és bár anyja szánja Júliát, nem áll ki mellette. Dajkája megpróbálja megnyugtatni a lányt, és kéri hogy fogadja el szülei döntését. Júlia, úgy tűnik, felhagy az ellenkezéssel, és gyónni indul.


IV. felvonás
Júlia elpanaszolja Lőrinc barátnak kilátástalannak tetsző helyzetét, és öngyilkossággal fenyegetőzik. Úgy tűnik azonban hogy a pap jobb megoldást talált a helyzetre. Titkos főzetet ad a lánynak, amit az esküvője előtti éjszakán kell meginnia. Az ital negyvenkét órára halálszerű állapotot idéz elő, így a családja minden bizonnyal még aznap el fogja helyezni a családi kripta nyitott koporsójába. Lőrinc barát időközben elküldi egy rendtársát Rómeóért, aki kiszabadítja szerelmét a kriptából, és magával viszi a száműzetésbe. Júlia örömmel elfogadja a barát ajánlatát.
A Capulet-házban javában folynak az esküvő előkészületei, Júlia is szemmel láthatóan beletörődött sorsába. Bár kétségek gyötrik, az esküvőt megelőző éjszakán bátran felhajtja a Lőrinc baráttól kapott főzetet.
A nász napjának reggelén dajkája fedezi fel Júlia élettelen testét. Lőrinc barát vigasztalja a ház elkeseredett népét.


V. felvonás
Rómeó szolgája Baltazár gazdájához Mantovába siet és közli vele Júlia halálának hírét. A fiatal férj úgy dönt hogy szerelme holtteste mellett vet véget életének. Egy patikustól gyorsan ható mérget vesz, majd visszatér Veronába. Lőrinc barát megbízottja, János barát nem jár sikerrel. Pestisesnek vélik, és nem engedik be Mantovába, így nem tudja átadni Rómeónak Lőrinc barát üzenetét.
Lőrinc barát a Capulet család kriptájához siet, hogy ott legyen, amikor Júlia magához tér. Úgy tervezi, hogy a cellájában rejti el a lányt míg Rómeó vissza nem tér.
Az éjszaka leple alatt Paris gróf a sírbolthoz érkezik, hogy virágokkal vegyen búcsút megboldogult menyasszonyától. Észreveszi a kripta ajtaját feszítővassal felnyitó Rómeót, és attól tart, hogy a Montague sarj meg akarja gyalázni szeretett Júliája holttestét. Vívni kezdenek, és Rómeó leterít a grófot. Utolsó kívánságként Paris arra kéri gyilkosát, hogy helyezze holttestét Júlia koporsója mellé. Rómeó teljesíti a kívánságát, majd Júliája holttestét karolva megissza a mérget, és holtan borul felesége testére.
Lőrinc barát csak ekkor érkezik meg a kriptához. Szeretné magával vinni az álmából éppen ébredező lányt, de a közeledő léptek zaját hallja, és elmenekül a helyszínről.
Júlia időközben magához tér, és összeomlik, amikor meglátja ifjú férje élettelen testét. A fiolában egyetlen cseppnyi méreg sem maradt, ezért a lány Rómeó tőrével vet véget életének.
Az érkező őrség fedezi fel a holttesteket, majd hamarosan a helyszínre érkezik a herceg, valamint a két család. Lőrinc barát magyarázza meg nekik a történteket. A herceg szomorúan közli a családokkal, hogy viszálykodásukért hőn szeretett gyermekeik életével fizettek. A két fiatal holtteste felett Montague és Capulet békejobbot nyújt egymásnak.




ELEMZÉS
William Shakespeare műveinek elemzésekor soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindenekelőtt drámaíró volt, aki mindent a színpadi szerző szemével látott és valósított meg. Jellemei egyértelműen színpadi figurák, miként cselekményépítése és nyelvezete is. A shakespeare-i drámák nem felolvasásra íródtak, hanem színpadi megjelenítésre.
Shakespeare különleges nyelvi szabadsággal írta drámáit, szavai már-már önálló életet élnek, és kevés az olyan eset, amikor szereplői tömören, célratörőn fogalmaznak. Drámáinak hősei gondolataiknak is hangot adnak. Ebből következik a shakespeare-i humor jellegzetessége is, amely váratlanul vad összefüggésekben nyilvánul meg. És bár Shakespeare alakjai sokat és gyakran beszélnek, megalkotójuk személyiségére megnyilvánulásaikból nemigen vonhatunk le semmiféle következtetést, így a nagy drámaíró alakja évszázadok kutatásait követően is csak kevéssé ismert.
A világirodalom egyik legmeghatározóbb hangú, stílusú egyénisége, annak ellenére, hogy egyetlen drámájának cselekménye sem saját fejéből pattant ki. A Rómeó és Júlia az olasz Matteo Bandello 1524-ben írt novelláján alapszik, bár márDante Alighieri Isteni színjátékában is felbukkant már a Montecchi, illetve a Capeletti család. A karakterek pontos kidolgozásával és a verselés egyéni stílusával azonban Shakespeare drámája messze túltett valamennyi tartalmi elődjén.
Bár műfaját tekintve tragédia, mégpedig annak egy speciális válfaja, az ún. lírai tragédia, mégsem árasztja magából a későbbi Shakespeare-tragédiák fájdalmas hangvételét. Rómeó és szerelmese nem önmagukkal meghasonlott, tragikus hősök, csupán a sors játékának esnek áldozatul. Haláluk nem is saját, sokkal inkább családjaik tragédiája.
Shakespeare drámáinak szerkezeti felépítése elveti az arisztotelészi drámaelmélet szabályait. A cselekmény egyszerre több szálon fut, gyakran egymástól távoli helyszíneken. A Rómeó és Júlia cselekménye öt napot ölel fel, és számtalan helyszínen zajlik, olyannyira, hogy meg sem marad végig Veronában, hanem egy rövid ideig Mantovába helyeződik át.
Témáját tekintve a Rómeó és Júlia a szabad párválasztás, illetve az egyéni szabadság kérdését járja körül, ebből következően a fő konfliktus a középkori, illetve a reneszánsz értékrendet képviselő szereplők között alakul ki.
A szereplők értékrendjük alapján - szinte kivétel nélkül - két nagy csoportra oszthatók.
A középkori értéket képviselők közül a legfontosabbak a Montague és a Capulet szülők, de ide tartozik Tybalt is, valamint Paris figurája is; utóbbi bár nem tartozik a dráma negatív hősei közé, mégis egyértelműen a középkori konzervatív nézeteket képviseli.
A címszereplő szerelmesek, valamint Rómeó két jó barátja
Mercutio és Benvolio alkotják a szereplők másik nagy csoportját.
Júlia dajkája, illetve Lőrinc barát nem sorolhatók be egyértelműen egyik csoportba sem, bár mellékszereplő létükre kiemelkedően fontos a szerepük.
Escalus, Verona hercege, aki városában megpróbál rendet és békét tartani, kívülálló szemlélő, aki mintegy magasan felette áll az eseményeknek.
A darab egy rendkívül hatásos, sejtelmes bevezetővel indul, amelyből ugyan már a legelső pillanatokban kiderül a tragikus vég, ennek ellenére az olvasó képes az utolsó pillanatig bízni abban, hogy a két ifjú túléli a szerelmük elé állított megpróbáltatásokat.
A bevezetőt az expozíció követi, amely a teljes első felvonást magában foglalja. Ebben a részben ismerkedhetünk meg a darab szereplőivel, és arra is fény derül, hogy mennyire komoly a két család viszálya.
A második felvonásban éleződik ki a bonyodalom, ekkor esküszik egymásnak örök hűséget a két fiatal.
A darab csúcspontja a harmadik felvonásban következik be,
amikor Tybalt meggyilkolásával Rómeó elindítja a tragikus események lavináját.
Ezt követően a negyedik felvonásban jelentősen felgyorsulnak az események, amelyek elkerülhetetlenül vezetnek az ötödik részben bekövetkező tragédiához. Valóra válik a prológus jóslata, a két fiatalnak meg kell halnia, hogy családjaik végre békét kössenek.
Shakespeare lírai tragédiájának egyértelmű az üzenete, és talán éppen ennek köszönhető, hogy évszázadokon keresztül a közönség legszélesebb rétegeihez sikerült szólnia. Az őszinte szerelem olyan felemelő érzés, állítja Shakespeare, hogy akár meghalni is érdemes érte.

2009. szeptember 11., péntek

Iszlám megjelenése

1. Hol alakult ki?
Az Arab- félszigeten alakul ki, ahol ló és állattenyésztésből élő nomád beduinok és kereskedők éltek a nagyobb városokban.

2. Az iszlám elindítója

- A Mekkában élő Mohamed , aki tevehajcsárból lett kereskedő, 610 táján lépett fel tanaival.
- Az itt élő kereskedők a nekik nemtetsző tanok miatt elüldözték a városból.
- Mohamed Medinába megy 622-ben (Mohamed futása)
- 622 az iszlám időszámítás kezdete

3. Az iszlám jellemzői

- Nincs bonyolult hittana
- forrásai közt éppúgy megtaláljuk a zsidó és a keresztény hagyományokat, mint az arab, pogány hitvilág emlékét.
pl. nem utasítja el Jézust , Kába kő, Allah
- szent könyve a Korán (bíráskodtak is ez alapján)
Az iszlám 5 alapvető parancsa!
1. Allah az egyetlen isten , Mohamed az ő prófétája.
2. Napi 5× ima Mekka irányíába.
3. Kötelező alamizsnaosztás.
4. Ramadán haviböjt.
5. Mekkában való zarándoklás.

- Fontos szerepe van a dzsihádnak (szent háború) , "az igaz hit terjesztését" jelenti akár erőszakos eszközökkel is.
- A papság nemjátszik fontos szerepet, s erős egyházi hierarhia sincsen.

2009. szeptember 10., csütörtök

Az iszlám megjelenése és térhódítása

1. Hol alakult ki?
Az Arab- félszigeten alakul ki, ahol ló és állattenyésztésből élő nomád beduinok és kereskedők éltek a nagyobb városokban.

2. Az iszlám elindítója

- A Mekkában élő Mohamed , aki tevehajcsárból lett kereskedő, 610 táján lépett fel tanaival.
- Az itt élő kereskedők a nekik nemtetsző tanok miatt elüldözték a városból.
- Mohamed Medinába megy 622-ben (Mohamed futása)
- 622 az iszlám időszámítás kezdete

3. Az iszlám jellemzői

- Nincs bonyolult hittana
- forrásai közt éppúgy megtaláljuk a zsidó és a keresztény hagyományokat, mint az arab, pogány hitvilág emlékét.
pl. nem utasítja el Jézust , Kába kő, Allah
- szent könyve a Korán (bíráskodtak is ez alapján)
Az iszlám 5 alapvető parancsa!
1. Allah az egyetlen isten , Mohamed az ő prófétája.
2. Napi 5× ima Mekka irányíába.
3. Kötelező alamizsnaosztás.
4. Ramadán haviböjt.
5. Mekkában való zarándoklás.

- Fontos szerepe van a dzsihádnak (szent háború) , "az igaz hit terjesztését" jelenti akár erőszakos eszközökkel is.
- A papság nemjátszik fontos szerepet, s erős egyházi hierarhia sincsen.

Biblia

A Biblia

A Biblia szó jelentése: könyvek. A többes szám jelzi, hogy nem egy mű, hanem különböző korokban keletkezett írások gyűjteménye. A legrégebbiek a Kr. e. XII. században keletkeztek, a legkésőbbiek a Kr. u. I. században. A Biblia két fő része a Krisztus előtti korban keletkezett Ószövetség és a Krisztus után keletkezett Újszövetség. A keresztények mindkét részt szent iratnak tekintik, míg a zsidóság csak az Ószövetséget.

Ószövetség

Héber nyelven íródott a Kr. e. XII-II. században. Az első öt könyv (Mózes öt könyve) a kezdetekről, az emberiség és a zsidó nép eredetéről beszél, s a legfontosabb törvényeket foglalja össze. Zsidó elnevezés szerint: Tóra.

Mózes öt könyve

A Biblia a teremtés történetével kezdődik: hogyan hozta létre Isten a világot. Egyetlen Istenről beszél, aki maga a leírhatatlan, csak önmagához hasonlítható Úr. Isten a semmiből teremti meg a világot, puszta akaratával.
A Teremtés könyve számol be az ősatyák életéről is, Ádámtól, Józsefig, a Kivonulás könyve pedig azt mondja el, hogyan szabadultak fel a zsidók a fáraók uralma alól, elmenekülve Egyiptomból. A másik három könyvben gyűjtötték egybe az ősi törvényhozók a mindennapok és a vallási élet, a higiénia és a táplálkozás, az emberi együttélés szabályait. Az aprólékos, szigorú törvénykezés a kor történelmi lenyomata. Örök érvényű szabálygyűjtemény viszont a Tízparancsolat, amely megfogalmazza az emberi erkölcs alapkérdéseit.

Történeti és bölcsességi könyvek

Józsue könyve a zsidó honfoglalást írja le: hogyan vezeti el Mózes utóda népét Kánaánba, az ígéret földjére.
A bölcsességek könyve a bibliai századok filozófiájának foglalatát jelenti. A világ „hiúságok hiúsága”: az ember veszendő dolgok után lohol, ezért eleve csalódásra van ítélve. Az Ószövetség legnagyobb bölcse: Salamon király.

Próféták

A próféták Isten küldöttei, hírnökei, akik az Úr üzenetét közvetítik az emberek számára. Négy nagypróféta van: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel, továbbá van tizenkét kispróféta.

A zsoltárok. Az Énekek éneke

A zsoltárok Istenhez szóló, énekelhető, verses imádságok. Ezen csodálatos költeményeknek alapeleme a gondolatritmus. A gondolatritmus azt jelenti, hogy egyes mondatok, mondatrészek, gondolatok szabályosan váltakozva ismétlődnek.
Csodálatos szépségű, sokszor érzékien e világi szerelmi vallomás ez. A szerelem allegorikusan értendő benne: Isten és a választott nép, Krisztus és az egyház hűségét, egymáshoz való ragaszkodást jeleníti meg.

Újszövetség

Az ószövetségi könyvek azzal bíztatják a hívőket, hogy el fog jönni a Megváltó, aki megszabadítja őket szenvedéseiktől. Ezekre a jövendölésekre hivatkozva nevezte magát az Augusztus korában fellépő Názáreti Jézus Messiásnak, Fölkentnek. Az ő születésével kezdődik időszámításunk, s az ő tanításait állítja középpontjába az Újszövetség. Fia által köt az Isten új szövetséget az emberekkel, minden néppel.

Az evangéliumok

Négy evangélista: Máté, Márk, Lukács, János írásaik az örömhírről (görögül: euangelion), vagyis Jézus tanításairól, csodás tetteiről számolnak be. Közülük az első három hasonló módon beszéli el a témáját, ezért ezeket szinoptikus (együttlátó) evangéliumoknak nevezzük. Mind a négy hangsúlyozza Jézus központi gondolatát: a szeretet főparancsát. Kereszthalála által személyesen törli el az emberiség bűneit, s teszi ezzel lehetővé az örök üdvösséget.

Apostolok Cselekedetei. Apostoli levelek

Jézus halála után küldöttei, apostolai vitték tovább tanítását a világba. Leveleikben a krisztusi tanokat értelmezik, s egyben eligazítást adnak az ősegyház alakuló közösségei számára. Feltételezések szerint János apostol írta a Jelenések könyvét is. A végítélet eljövetelét jövendöli meg: hogyan tér majd vissza, s választja szét a jókat és a rosszakat Krisztus.


Bibliafordítások

Az Ószövetséget hetven tudós fordította először görögre, ezért hetvenes fordításnak, Septuagintának nevezik. Az Ó- és Újszövetség első összekapcsolója és latinra fordítója Szent Jeromos volt, 400 körül. Latin nyelvű fordításának neve: Vulgata.


Bábel tornya

A Teremtés könyvében található. A Biblia szerint az emberiség kezdetben egy közös nyelvet beszélt. Noénak a vízözönt túlélő leszármazottai Bábel néven várost alapítottak, s ennek közepén akkora torony építésébe fogtak, amely – terveik szerint – az égig ért volna. Isten azért zavarta össze a beszédüket, mert megharagudott ezért a hiú próbálkozásért, nagyravágyásért, és így akarta lehetetlenné tenni a közös munkálkodást. Akarata valósággá lett: az emberek többé nem tudták megértetni magukat egymással, s a torony sosem készült el.
Ha az ember nagyravágyó, túlságosan is sokat képzel magáról, azt az istenek nem tűrik. A vakmerő remények, a gőg önmagát sodorja pusztulásba.


József története

A ószövetségi József Ábrahám dédunokája volt, Izsák unokája, Jákob fia. Tíz testvére valósággal gyűlölte őt, mert tudták, hogy Jákob kedvence. Titokban eladták hát idegen kereskedőknek a fiút, apjuknak pedig azt mondták, hogy vadállat tépte szét. Egyiptomban József előbb börtönbe került, mert egy főember felesége, Putifárné – igazságtalanul – azzal vádolta, hogy el akarta őt csábítani. Utóbb azonban, mikor kiderült róla, hogy remekül ért az álomfejtéshez, a fáraó bizalmasává vált.
A világ minden táján éhínség pusztított, csak a fáraó népe rendelkezett hatalmas készletekkel. Amikor József testvérei idezarándokoltak, hogy gabonát vegyenek, öccsük rögtön felismerte őket. Tőrbe csalta, megleckéztette bátyjait, s csak akkor bocsátotta el őket, amikor megbánták gonosztettüket. Ekkor egész népükkel Józsefhez költöztek, ettől kezdve a zsidók Egyiptomban laktak.
Történelmi tény, hogy Kr.e. II. évezred elejétől kezdve zsidók is éltek Egyiptomban. Egyiptomi forrásokban fönnmaradt a Putifárné-féle férficsábítás története. A történelmi feljegyzések is beszélnek egy Janhamu nevű zsidóról, aki a magtárak felügyelőjeként nagyon fényes pályát futott be a fáraó országában.

Tóbiás története

Tóbiást vak édesapja küldi egy távoli városba, ahol Sára él. Az apát vaksága teszi szerencsétlenné – Sárát egy gonosz démon, aki a vőlegényeit sorra megöli, akárhányszor is talál jövendőbelit magának. Egy folyóban áztatja lábait, mikor megjelenik egy hal. Kifogja a vízből, feldarabolja és megeszi. Rafael arkangyal tanácsára azonban az epéjét, máját és szívét elteszi. A máj és az epe elégetésével elűzi Sárától a démont, és boldog vőlegénye, majd férje lesz. Apja szemét pedig a hal szívével gyógyítja meg, aki így visszanyeri a látását.
Vallási, erkölcsi utalások: Tobit kegyes életet él Ninivében, Tóbiást az Úr akarata segíti, angyalán keresztül.


Dávid király

Dávid 77 zsoltárt írt, amelyet az összesen 150 műből az ő nevéhez kapcsol a Biblia. A műfaj elnevezése a görög pszaltérion szóból ered, ami húros hangszert jelent: ezzel kísérték az énekek előadását. Istent dicsérő himnusz, hozzá forduló egyéni vagy kollektív könyörgés, hálaadás.


Az Ószövetség hatása a művészetekre

Az 55. zsoltár sajátos átiratát, parafázisát a XVI. századi protestáns énekszerző, Kecskeméti Vég Mihály írta. Ennek szövegére komponálta híres Psalmus Hungaricusát Kodály Zoltán. Képzőművészetben: Michelangelo – Mózes, Dávid, Sixtusi kápolna.
Zenei feldolgozások: Haydn – A teremtés (oratórium), Sztravinszkij – Bábel (kantáta), Durkó Zsolt – Mózes (opera), Szokolay Sándor – Sámson (opera).
A magyar irodalomban a prófétai hang elsősorban Adyra hatott, bár a Jónás könyve révén az elsők közt említendő Babi8ts Mihály is.
Az Újszövetség

Jézus születése

Jézus születésének időpontja időszámításunk kezdetét jelenti. Az adatok azonban nem egyértelműek, így egy-két évvel előtte vagy utána születhetett csak Jézus. Ha csakugyan Heródes idejében született, akkor ennek meg kellett történnie legkésőbb Kr. u. 4-ben, hisz ebben az évben a király meghalt. Ha a Lukács által említett népszámláláskor született, akkor ez Kr. u. 5-ben történt.
A názáreti Mária szűzen szülte Jézust: apja a kinyilatkoztatás szerint maga az Isten. Mária férje, József odaadó nevelőapaként gondoskodott róla. Jézus születésének körülményei jelképes értelmet hordoznak:
Otthontalanul, szállást hiába keresve egy istállóban hozta őt világra Szűz Mária, s ebben már itt megmutatkozik, hogy Jézus a szegények, nyomorultak és üldözöttek isteneként jött a földre. Napkeleti királyok jönnek köszönteni a kis koldust, a rongyos istállóban fényes uralkodók borulnak a csecsemő elé.

Tanítása és csodatételei

Jézus uralkodni tudott a természeti erőkön, sőt halottakat támasztott fel. Ezek a csodák azonban csupán tanításait kellett, hogy hitelesítsék, hisz működésének értelme az emberek erkölcsének átformálása volt.
Kijelentéseiben új értelmet nyernek az élet eddig egyértelműnek hitt jelenségei, mert az Isteni Rend fényébe helyezi őket. Leghíresebb paradoxonait a Hegyi Beszédben mondja el:
„Boldogok a szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok a szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent…”
(Mt. 5,3-8)
Az evangéliumok másik alapvető műfaja a példabeszéd (parabola).
Tékozló fiú története: aki örökségét kikérve elhagyja az apja házát, és elvesztegeti vagyonát, majd koldusként tér haza. Az Isten megbocsátó szeretetét jelképezi, hogy az apa nemcak megbocsátja fia vétkét, hanem túláradó örömmel fogadja, és lakomát rendez a tiszteletére, mert hisz „halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült”.

Halála és feltámadása

Jézust és követőit a hivatalos zsidó egyház szakadároknak tekintette, mert bár Jézus gyakran hangsúlyozta, hogy az ősi vallásra támaszkodik, s azt nem elvetni akarja, hanem beteljesíteni, mégiscsak alapvetően új eszméket hirdet. A legfelháborítóbbak a személye körüli állítások lehettek, hisz Isten fiának, Istennel egylényegűnek mondta magát.
A zsidó főpap elhatározta, hogy leszámol vele, ezért az áruló júdást felhasználva feljelentette a római helytartónál, Poncius Pilátusnál. A vád a császár elleni lázítás volt, s bár Pilátus világosan átlátta, hogy Jézus tanítása nem politikai jellegű, csakugyan kivégeztette őt, keresztre feszítve. Ő azonban harmadnapra feltámadott, hisz Isten volt.
A feltámadás a legékesebb jele, bizonysága az öröklétnek. Ennek az eseménynek az ünnepe a húsvét, a tavaszi újjászületés, az élet győzelmének ünnepe. (Mint ahogy a karácsony a téli napfordulóval esik egybe, s ez megint csak a fény győzelmét jelképezi a sötétség felett.)
A keresztény rítus nagycsütörtökön emlékezik az utolsó vacsorára, nagypénteken a kivégzésre, majd nagyszombaton a feltámadásra. A pünkösd: a Szentlélek eljövetele. Jézus ugyanis halála után tanítványaira bízta tanításai továbbvitelét, s az ő támogatásukra elküldte a harmadik isteni személyt, a Szentlelket. Az isteni fénytől támogatott apostolok szavait nyelvi korlátok nélkül minden nép fiai megértették.

Az Újszövetség hatása a művészetekre

Irodalom: Mihail Bulgakov – A Mester és Margarita, Szent Pál-idézetek bukkannak fel Ottlik Géza és Esterházy Péter műveiben, Mészöly Miklós – Saulus.
Zeneművek: Bach – Máté-passió, Liszt Ferenc – Krisztus-oratórium, Berlioz – Krisztus gyermekkora, Haydn – Krisztus hét szava a keresztfán.
Képzőművészet: Michelangelo Pieta, Leonardo da Vinci – Utolsó vacsora.

2009. május 22., péntek

Szénhidrátok

A szénhidrátok a természetben, a legnagyobb mennyiségben előforduló szénvegyületek.

Egyszerű szénhidrátok, monoszacharidok
Az egyszerű szénhidrátok vagy monoszacharidok 3-7 szénatomot tartalmaznak. Valamennyi monoszacharid fehér, kristályos, vízben jól oldódó, édes ízű anyag.

Az egyszerű szénhidrátok elnevezése: A szénhidrátok neve -óz-ra végződik. Az egyszerű szénhidrátok neve a szénatomszám szerint:

Trióz (három szénatomos)
Tetróz (négy szénatomos)
Pentóz (öt szénatomos)
Hexóz (hat szénatomos)
A nyílt láncú formában lévő oxocsoport helyzete szerint:
Ketózok, ha az oxocsoport láncközi, vagyis a ketonokra jellemző funkciós csoport. És aldózok, ha az oxocsoport láncvégi,
vagyis aldehidekre jellemző funkciós csoportot tartalmaz.

A szénhidrátok nagy része gyűrűs szerkezetű. Amikor a molekula gyűrűvé zárul, oxocsoport helyett étercsoport alakul ki, és egy olyan,
OH csoport jön létre, amely ehhez a szénatomhoz kapcsolódik. Ezt a hidroxilcsopotot nevezzük glikozidos hidroxilcsoportnak.

Monoszacharidok
A monoszacharidok a természetben a legelterjedtebbek a hexózok, és ezek közül is a legfontosabb a szőlőcukor.

Szőlőcukor (glükóz) C6H12O6: Redukáló tulajdonságú, adja az ezüsttükör-próbát, vagyis aldóz. Vizes oldatban azonban a szőlőcukor-molekula gyűrűvé zárul.
Az összes szőlőcukor-molekulának jóval kevesebb, mint 1%-a van csak nyílt formában.
A szőlőcukor a növényekben a fotoszintézis során a napenergia felhasználásával bonyolult, biokémiai folyamat során keletkezik.

A táplálékainkkal elfogyasztott szénhidrátok a szervezetben glükózzá alakulnak, glükózon keresztül történik a lebomlásuk.

Diszacharidok
A legegyszerűbb összetett szénhidrátok a diszacharidok. Két nagy csoportra osztjuk:

redukáló (laktóz)
nem redukáló (szacharóz)
Poliszacharidok
A természetben a legelterjedtebb szénhidrátok a sok monoszacharid-egységből felépülő poliszacharidok.

Cellulóz (C6H10O5)n; n = több ezer
A cellulóz szálas rostos anyag. A természetben elsősorban növényekben fordul elő, a növényi rostok vázanyagát alkotja.
A cellulózt az ipar elsősorban fából állítja elő. Legnagyobb mennyiségben papírgyártásra használják, de a pamutfonal anyaga is javarészt cellulóz.

Keményítő (C6H10O5)n; n = több száz
A keményítő fehér, porszerű anyag, mikroszkóp alatt szemcsés szerkezetű. Hideg vízben nem oldódik, meleg vízben kolloid oldatott képez.
A keményítőmolekula csavarmenetes, hélix szerkezetű. A keményítő savas hidrolízissel lebontható, a lebontási termékei között a szőlőcukron kívül a
maltóz is megtalálható.

A keményítő főleg növényekben fordul elő. Az élelmiszerként használt keményítőn kívül még a textilipar használja vásznak keményítésére.

A Föld belső szerkezete részletesen

-a sűrűség és a hőmérséklet lefelé haladva nő, rétegenként egyenletesen, határonként pedig
ugrásszerűen nő
-Földkéreg:
->30km
->2,7 g/cm3
->geometrikus gravidens 3°C/100m
->határfelület->a Föld rétegeit választja el
-Földköpeny:
->2900 km-ig
->1000 km-ig: külső köpeny, utána következik a belső köpeny
->500 km-ig: asztenoszféra-> itt lelassulnak a földrengéshullámok
->a felső határon a sűrűség 5,5 g/cm3, 1km-rel lejebb peig 10 g/cm3
-Mag:
->2900km - 6371km
->itt a legnagyobb a sűrűség és a hőmérséklet
->5100km: választórész->külső és belső mag (Lehman)
->5100km-nél sűrűségi ugrás van: 12 g/cm3->13 g/cm3
->a belső magban nagy a nyomás, 5000-6000°C van
->nagy fémtartalom (plazma állapotú)=> mágneses tér kialakulása a felszínen

LITOSZFÉRA:
-magában foglalja a földkérget és a külső köpeny legfelső, szilárd részét
-vastagsága kb 100km
-kőzetlemezekre tagolódik:
->Eurázsiai lemez
->Afrikai lemez
->Észak-Amerikai lemez
->Dél-Amerikai lemez
->Ausztrál-Indiai lemez
->Antarktiszi lemez
->Csendes-óceáni lemez
-három kislemez:
->Arab lemez
->Fülöp lemez
->Nazca lemez
-kőzetlemezek felépítésük szerinti csoportosítása:
1.Óceáni lemezek:
->felépítő kőzeteit tekintve homogén (egynemű)
->bázikus jellegű kőzetek építik fel (vulkáni eredetű kőzetek)
->lemez alsó részén: gabbró
->lemez felső részén: bazalt
->vékonyabb a szárazföldi lemeznél, vastagság 50-70 km
->sűrűbb a szárazföldi lemeznél, 3,3 g/cm3
2.Szárazföldi lemezek:
->felépítő kőzeteit tekintve heterogén (összetett)
->alsó réteg: bázikus kőzetek (főleg gabbró)
->felső réteg: savanyú kőzetek (főleg gránit)
->vastagsága 100-150 km: ahol a felszínen kiemelkedés (hegység) van, ott vastagabb
->sűrűsége 3 g/cm3
-a litoszféra lemezei az asztenoszférába süppedve mozognak
-asztenoszféra: izzó, képlékeny kőzetanyaga van, ebben részben belesüllyedve vannak a litoszféra
lemezei, melyek mozognak, a sűrűségkülönbség miatt nem süllyednek el
-az asztenoszféra anyaga mozog, 500km mélységig terjed-> mélyebben nagyobb a hőmérséklet=>
feláramlás=> vízszintes áramlás, ha elérik a lemezeket=> mozgás




GLOBÁLIS LEMEZTEKTONIKA:

-a litoszférát alkotó kőzetlemezek mozgásainak okaival és következményeivel foglalkozik
-ennek elméletét először Alfred Wegener fogalmazta meg 1912-ben-> a Föld felszíne
folyamatosan változik, a kontinensek vándorolnak
-a II. Világháború után megindulták a kutatások-> geofizika-> megállapították, hogy az
asztenoszféra áramlásai mozgatják a kőzetlemezeket
-Wegener szerint régen a kotinensek összekapcsolódtak
-Lemezszegély típusok:
1.Távolodó (divergens):
->feláramlik az asztenoszféra anyaga, széthúzza a kőzetlemezeket-> rift (hasadék)
keletkezik->riftesedés
->a kettészakadt kőzetlemez részei elkezdenek távolodni egymástól
->az asztenoszféra anyaga kiáramlik a hasadéknál-> vulkanizmus-> bazalt láva
->óceánközépi hátság mentén történik: Izland-> Laki
->nem az összes láva kerül a felszínre, a nagyobbik rész hozzátapad a lemezszegélyhez->
akréciós (tapadásos) lemezszegély
->a távolodás mértéke megegyezik az akréció mértékével
->a riftesedés általában az óceáni lemezeken játszódik le, szárazföldi lemezeken lassabb a
folyamat
2.Közeledő:
a. szárazföldi->óceáni:
->lemezütközés játszódik le
->az óceáni lemez sűrűsége nagyobb
->az óceáni lemez alábukik a szárazföldi lemeznek 45°-os szögben->szubdukciós lemezszegély
->a szárazföldi lemez széle meggyűrődik-> gyűrthegység keletkezik
->az óceáni lemez beleolvad (konszumáció=beleolvadás) az asztenoszféra anyagába 250-700km
mélységben
->a megolvadt kőzetanyag fölfelé halad és a gyűrődéseknél eléri a felszínt->láva, vulkáni működés->
semleges vulkáni kőzetek (pl. andezit), vagy savanyú kőzetek
->pl.: Nazca lemez->Dél-Amerikai lemez
->mélytengeri árkok mentén történik
->mechanikai feszültség=> földrengés
b. óceáni->óceáni:
->szigetív típusú
->az egyik óceáni lemez alábukik a másiknak->szubdukció
->kialakul a Beniov-zóna a lemez alatt
->mechanikai feszültség->földrengés
->az alábukó lemez konszumálódik (beolvad)
->az alábukó lemez beolvadt anyaga a másik lemez repedésein keresztül eléri a felszínt, egy
vulkánsor alakul ki a lemezszegély mentén-> vulkáni szigetívek
->mélytengeri árok lesz a lemezszegély másik oldalán
->a vulkanizmus bázikus jellegű, pl.: Marianna-szigetek, Marianna-árok
->atoll:olyan korallgyűrű, mely egy vulkáni szigetet vesz körül, a sziget elsüllyedésével megmaradhat,
ilyenkor laguna lesz a gyűrű belsejében, pl.: Bikini-szigetek
c. szárazföldi->szárazföldi:
->nincs vulkanizmus
->nagy hegység gyűrődik fel
->gyakoriak a földrengések
->a közeledő szárazföldi lemezek között óceáni lemez van, ami alábukik mindkét szárazföldi lemeznek
->a szárazföldi lemezek közöt lévő óceáni/tengeri üledék felgyülemlik, hegységet képez, majd a
szárazföldi lemezek szegélyeiből is hegység lesz, pl.: Eurázsiai-hegységrendszer->Himalája
3.Elcsúszó:
->egymás mellett szorosan elhelyezkedő lemezek között nagy a mechanikai feszültség
->a lemezek tapadnak egymáshoz, de mozgásuk ellentétes-> földrengések formájában pattan ki
->pl.: Szt. András törésvonal (Észak-Amerika,California)




A LEMEZTEKTONIKA KÖVETKEZMÉNYEI:

I. Földrengés:
-a litoszférában keletkező mechanikai feszültség kipattan-> keletkezési hely a litoszféra, vagy a külső
köpeny mélyebb részei
-kiindulási hely->hipocentrum:
->litoszférában: sekélyfészekű
->mélyebben: mélyfészkű
-epicentrum: az a földfelszíni pont, ahol először találkozik a rengéshullám a felszínnel
-a földfelszínen koncentrikusan terjednek a rengéshullámok, a középpont az epicentrum
-szeizmológia: földrengésekkel foglalkozó tudomány
-szeizmográf: földrengéseket érzékelő műszer
-földrengések osztályzása:
a. magnitudó (felszabaduló energia) alapján
b. pusztítás alapján:
->Richter skála (1-10)
->Mercalli,Cancani,Sieberg-féle skála (1-12)
-földrengés hullámok fajtái:
a. p-hullám (primer):
->leggyorsabban terjedő hullám
->hosszanti terjedésű-> longitudinális
->anyagtömörüléssel és anyagritkulással jár
b. s-hullám (secunder):
->másodikként éri el a felszínt
->haladási iránya merőleges a hullámzásra->transzverzális

II. Vulkáni működések:
1.mélységi vulkanizmus:
-magmatizmus
-az asztenoszféra anyaga behatol a litoszférába, de nem éri el a felszínt
-magma: az asztenoszféra anyaga, ami nem éri el a felszínt
2.felszíni vulkanizmus:
-az asztenoszféra anyaga behatol a litoszférába, és eléri a felszínt
-láva: az aszteoszféra anyaga, ami eléri a felszínt
-vulkáni működés a vulkáni kőzetek kémiai jelleg alapján:
a.bázikus:
->SiO2 (szilicium-dioxid) tartalma 52% alatt van
->kiömlési (felszínre kerülő) kőzet: bazalt
-mélységi (nem kerül felszínre) kőzet: gabbró
b.intemedier:
->SiO2 tartalma 52-65% között van
-kömlési kőzet: andezit
-mélységi kőzet: diorit
c.savanyú:
->SiO2 tartalma 65% fölött van
->kiömlési kőzet: riolit
->mélységi kőzet: gránit
-kőzetek fizikai megjelenése:
a. bazalt:
->hígan folyó
->a felszínen pajzsvulkán keletkezik, a folyékony bazalt szétterül, és idővel kiterjed a kerülete
->a bazalt nem mindig terül szét, bazalttakaró is keletkezhet, pl. a Hindusztáni-fsz. északi
részén. A bazalttakaró lefedi a felszín egy részét, körülötte minden lepusztul->kiemelkedik
->párnaláva:felszínre kerülő víz és láva hirtelen megszilárdulása, majd folyamatos vastagodása





b. semleges:
->kötöttebb, lassabban folyó
->nagy nyomás hatására kipattan a kürtőből a hamu, majd lerakódik->lávaömlés
->vulkáni bomba: felrepül a vulkánból és még a levegőben megszilárdul
->rétegvulkánok: rétegei a megszilárdult láva és a tufa (vulkáni eredetű, törmelékes, üledékes kőzet)
c. savanyú:
->viszkózus-> kevésbé folyékony
->meredek falú vulkánoknál (kötélláva)
->krátertó: a kráter helyén tó keletkezik és a vulkán oldalán, repedéseken keresztül tör ki a gáz
->a svanyú kőzet elzárja a kráter nyílását, majd lerobban a vulkán felső része-> kaldera (kiszélesedett
kráter) keletkezik

Vulkáni utóműködések:
-a vulkáni műkődések szüneteiben, vagy a kitörések megszűnése után gőz-és gázszivárgások mennek
végbe
a. fumarolák:
->200-900°C-os kigőzölgések, főleg vízgőzből állnak, vegyületek társulnak hozzá, pl.: NaCl
b. szolfatárák:
->200-400°C-os kigőzölgések, melyek kénvegyületeket tartalmaznak (pl. H2S, SO2)
c. mofetták:
->100°C alatti, száraz CO2 gázfeltörések
-gejzír: a felszínről bekerült vizet a vulkáni kőzetek melege felhevíti, ha a vízoszlop teteje is eléri a
forráspontot, a víz átmegy gőzállapotba, és robbánasszerűen kilövel a felszínre, majd lehűlve visszakerül
a kűrtőbe

III. Hegységképződés:
-tektogenezis és orogenezis
-a Föld belső erőinek nyomóhatására a kőzettömegek szerkezete megváltozik, gyűrődnek vagy törnek:
1.gyűrődés:
->kőzetek puhák, oldaliráyú nyomás hatására meggyűrődnek
->gyűrt formák jönnek létre:
a. kiemelkedések:
->redőboltozat, lehet álló, ferde, fekvő vagy áttolt (elszakadt)
b. besüllyedések:
->redőteknő
2.törés-vetődés:
->keményebb kőzeteknél van, oladlirányú nyomás hatására repedések keletkeznek
->a törésvonal (vető) mentén elmozdulnak a kőzettömegek függőleges irányba-> töréses vetődéses
formák jönnek létre
->két vető közötti függőlegesen felemelkedő kőzettömeg-> sasbérc
->két vető közötti függőlegesen lesüllyedő kőzettömeg-> árok
->vetődéses medence: tálszerű, koncentrikus besüllyedés



KŐZETTAN:

-kőzetek-> ásványtársulások
-ásvány: egy kémiai vegyületből álló, meghatározott térszerkezettel kristályosodó kőzetalkotó
-a földkéreg leggyakoribb ásványai a szilikátok
-kőzetek csoportosítása keletkezés szerint:
1. Magmás vagy vulkáni:
->kemények (keményebbek az üvegnél)
->bázikus kőzet: fekete színű, semleges kőzet: szürke színű, savanyú kőzet: világos színű
->mélységi kőzet: durva szövetű, nagy ásványi kristályok (mert lassan megy végbe a magma
megszilárdulása)
->kiömlési kőzet: finom szövetű, apró kristályok (gyors megszilárdulás miatt)
2. Üledékes kőzetek:
->korábban kialakult üledékes kőzetek lepusztulásával, a törmelék felhalmozódásával, vagy
kémiai/biológiai folyamatok törmelékképződésével, felhalmozódásával és tömörülésével jönnek létre
a. szerves eredetű:
->vízi élőlények vázainak felhalmozódásával jönnek létre
->pl.: mészkő, dolomit, kalcit
->mésztartalom meghatározása: sav csepegtetése, ha van pezsgés, van mészkőtartalom
b. törmelékes:
->korábban lepusztult kőzetekből
->pl.: homokkő, tufa
c. vegyi eredetű:
->kémiai folyamatok során jönnek létre
->vízi eredetű: a víz betöményedik, megindul az ásványok kiválása
->elzárt tengeröblökben, meleg területeken nagyobb a párolgás, mint a vízutánpótlás, így a víz
elpárolog, de a só nem
->pl.: gipsz, kősó, kálisó
3. Metaform kőzetek:
->korábban kialakult kőzetek későbbi földtani folyamatok során nagy nyomás és/vagy hőmérséklet
hatására eredeti szerkezetüket elveszítve átalakulnak
->csoportosításuk, kiinduló kőzetek alapján:
a. vulkáni kőzetből:
->csillámpala, gneisz
b. üledékes kőzetből:
->agyagpala, a mészkőből márvány keletkezik
c. speciális kőzet:
->lösz: laza szerkezetű, magas mésztartalmú, porszerű kőzet
->csapadék hatására a lösz mésztartalma kioldódik, és rácsot alkot
->keletkezés: száraz éghajlaton, a szél szállítja, majd valahol összetömörödik
->lerakódás közben üregek képződnek a löszben, ezeket töltik meg a mészkiválások->löszbaba


ÉRCKÉPZŐDÉS:

-érc-> fémtartalmú ásványtársulás
1. Magmás ércképződés:
-a mélyből a felszín felé haladó magmából vagy a felszínt elérő lávából történik
-az ércek kiválása az adott fém olvadáspontja és sűrűsége szerint történik-> legmélyebben azoknak
a fémeknek az ércei válnak ki, amelyek olvadáspontja és sűrűsége a legnagyobb:
->arany, nikkel, platina, vas, króm: mélységi ércképződés-> olvadáspontjuk 1000°C
->réz, ezüst, arany, ón, ólom: hidrotermális ércképződés-> forró, vizes oldat kioldja az érceket, majd
repedéseken (teléreken) keresztül válnak ki kihülés közben
2. Üledékes ércképződés:
-a már megszilárdult kőzetek lepusztulásából halmozódnak fel, pl.: nemesfémek, bauxit
-lateritesedés:
->bauxitképződés
->magas hőmérsékletű területeken történik
->a csapadék kimossa a talajból az aluminiumot és a vasat
-karsztbauxit-képződés:
->alacsonyabb hőmérsékleten is


FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓ KÉPZŐDÉS:

-Nem megújuló:
->szének, szénhidrogének (földgáz, kőolaj)
-Megújuló:
->szél-, víz-és napenergia
1. Szénképződés:
-növényi maradványok oxigénmentes környezetben, nagy nyomáson végbemenő bomlásából
keletkeznek->szénülés
-fűtőérték: minél tovább tart a szénülés, annál jobb minőségű a szén
a. autracit:
->legjobb minőségű, fekete színű szén, a szénülés 200 millió évig tart
b. feketeszén:
->fekete színű, a szénülés 100 millió évig tart
c. barnaszén:
->barna színű a karca, a szénülés 20-100 millió évig tart
d. lignit:
->a szénülés 2-4 millió évig tart
e. tőzeg:
->legrosszabb minőségű szén
2. Szénhidrogének:
-állati maradványok, pl. zooplankton lebomlásával keletkeznek
-kőolaj:
->mellékterméke a földgáz
->nehéz kőolaj: nagyobb sűrűség, nehezebben folyik, több benne a bitumen
->könnyű kőolaj: értékesebb, mert kevesebb benne a bitumen, és több a finomítható rész

A nagy földi légkörzés

A nagy földi légkörzés három egymásba kapcsolódó szélrendszerből áll:

1. passzátszelek;
A Ráktérítő magas nyomása felől (ÉK-ről) fúj. Irányukat a Corialis hatás változtatja.
Ezek a Föld legállandóbb szeleik. Irányukat és sebességüket nem változtatják meg, ha igen, akkor a változás előrejelezhető

2. nyugati szelek
Mozgásuk közben hatalmas kanyarulatokat írnak le, amelyekből ciklonok és anticiklonok keletkezhetnek.
Ezek nem maradnak keletkezési helyükön, hanem a sarkkörök (ciklonok) és a térítők (anticiklonok) felé sodródnak.

3. sarki szelek
Egy-egy anticiklont alkotnak. A Föld legszeszélyesebb szelei.
Az egyenlítő alacsony légnyomása és a sarkok magas légnyomása a sarkok beesési szöge miatt jön létre.
A sarkkörök alacsony nyomása és a térítők magas nyomása pedig a levegő mozgásából ered.

A nagy földi légkörzés a Föld Nap körüli keringése miatt északra és délre tolódik el.

Szél

1) A szél fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg.

2) A szél kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő.

3) Corioli-erő: Ha nem lenne a Föld forgása, akkor a levegő egyenesen mozogna a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé. A Föld forgása miatt azonban a meginduló légáramlás eltérül ettől az egyenestől. A

A Corioli-erő hatása: Az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön viszont bal kéz felé tér el.

Vagyis. É-i félgömb: É-i szélből Északkeleti, majd Keleti lesz.

D-i szélből Délnyugati majd Nyugati lesz

D-i félgömb: É-i szélből Északnyugati, majd Nyugati lesz.

D-i szélből Délkeleti, majd Keleti lesz

4) Általános légkörzés: Ha nem lenne Corioli-erő, akkor a sarkvidéki levegő a felszín felett áramlana egyenesen az Egyenlítő felé,
helyére a magasban egyenlítői meleg levegő érkezne a sarkvidékekre. Ezt az egyszerű helyzetet alakítja át a Föld forgása, létrehozva az általános légkörzést.

- Futóáramlások: Ezek a magasban alakulnak ki, a legmelegebb és a leghidegebb területek között. Ezek a Földön: - térítők

- Sarkkörök

- Irányuk nyugatias, sebességük 3-500 km/óra.

Sarki szelek: A sarkvidékek felett összegyűlt hideg levegő magas légnyomást eredményez. Ez a levegő kiáramlik az egyenlítő irányába, de eltérülnek és keletiessé válnak. Irányuk az Északi-sarkvidéken Északkeleti, a Déli-sarkvidéken Dél-keleti.

- Passzátszelek: A térítők környékén magas légnyomású öv, a z Egyenlítőnél alacsony légnyomású öv húzódik. A levegő a térítők felől az egyenlítő felé áramlik, ez a kitérülés miatt az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti szeleket eredményez. Ezeket nevezzük passzátszeleknek. Az Egyenlítőnél az összeáramlás miatt feláramlás indul meg, ezt mi szélcsendként érzékeljük, viszont heves záporokat, zivatarokat eredményez.

- Nyugati szelek övezete: A passzátszelek és a sarki szelek közötti területre jellemző. A szélirány ebben a zónában nyugatias. Ez a szél sodorja maga előtt az erre a zónára jellemző ciklonokat és anticiklonokat. Az eltérítő erő hatására a ciklonok a sarkkörök, az anticiklonok a térítők felé sodródnak és megszűnnek.

5) A monszun szélrendszer: Monszun szél alatt az évszakosan ellentétes irányban fújó szeleket nevezzük. Kialakulásuk azonban jelentősen eltér egymástól.

a) Mérsékelt monszun: kialakulását a szárazföld és a tenger eltérő felmelegedésének köszönheti. Nyáron a tenger hidegebb marad mint a szárazföld, ezért csapadékban gazdag levegő áramlik a tenger felől a szárazföld felé. Télen fordított a helyzet, ezért ilyenkor a szárazföld felől fúj a szél a tenger felé, de csapadékot nem okoz. A mérsékelt monszun mindig a kontinensek keleti felén alakul ki.

b) Trópusi monszun: A passzát szél feláramlási zónája egyik félévben Északra, másik félévben Délre húzódik. Ez azt is jelenti, hogy a két pont között félévenként megfordul a szélirány, hiszen egyszer északkeleti, másszor délkeleti lesz. Az, hogy a megforduló szél mennyi csapadékot fog hozni attól függ, hogy tenger vagy szárazföld felől érkezik.

6) Helyi szelek: Ezek a nagy földi légkörzéstől függetlenül alakulnak ki, helyi hőmérsékletkülönbségek hatására. Általában rövid időtartamúak és szeszélyes időközökben alakulnak ki, de vannak közöttük rendszeresen visszatérők is. Ez utóbbiak közül néhány:

- Hegy-völgyi szél: Magashegységekben jön létre. Éjjel a hegycsúcsok hőmérséklete gyorsan csökken, ilyenkor a hideg levegő csúszik le a völgyekbe, nappal a völgyek gyorsan melegszenek, levegőjük pedig felfelé áramlik.

- tengerparti szél: kialakulása a monszunhoz hasonló, csak nem évszakonként, hanem napszakonként fordul a szél.

Kőzetlemezek mozgása 2

A kőzetburok felépítése, a kőzetlemezek mozgása

A Föld felépítése belülről kifelé haladva:
-belső mag (szilárd Ni, Fe)
-külső mag (folyékony)
- földköpeny
-földkéreg

A különböző rétegek között gömbhéjak találhatók. A kőzetburok a Föld sugarához mérten a legvékonyabb réteg, de a legnagyobb pontossággal feltárt és
kutatott rész. Vastagsága 25-40 km (szárazföldeknél vastagabb, óceánoknál vékonyabb).

Részei
-sziálréteg: felső része gránitos (szárazföldi), szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzet, savanyú magmás, üledékes (medencéknél vékonyabb,
hegységeknél vastagabb 45-80 km).- szinnaréteg: gabro vagy bazaltréteg, szilíciumban szegény, de fémekben gazdag (bázisos), főleg óceánoknál található
(óceánoknál vastagabb, hegységeknél vékonyabb).
A kéreg és a köpenwww.antiskola.euy között egy vonal található: MOHOROVICIC, mely mind fizikai és kémiai tulajdonságában eltérő.
A kőzetburok (litoszféra) szárazföldeknél vastagabb (70-100 km), óceánoknál vékonyabb (50 km).
A kőzetburok kőzetlemezekből áll (8 nagyobb, több kisebb). Ezek a lemezek elmozdulnak (Wegetier elmozdulás), ez okozza a kontinensek vándorlását.

Lemezek
- csak szárazföldi (Arab, Kis-Ázsiai, iráni),
-csak óceáni (Fülöp, Nazca, Karib),
-kevert lemez (Afrikai).
Az asztenoszféra a kőzetburok alsó határától (100 km) a mezoszféráig (középső köpenyig) terjed. Olvadt, képlékeny anyagokból áll.

Jellemzője: lassan áramló, de hirtelen behatásokra szilárd anyagként viselkedik. A magmaáramlás vízszintes áramlásai mozgatják a kőzetlemezeket
(sodró hatást gyakorolva), melyek ide merülnek, vagy feltolják, vagy süllyesztik.

Mozgások fajtái
-távolodók: hátságok mentén (óceáni),
-közeledők: mélytengeri árkoknál,
-elnyíródó vagy egymás mellett elcsúszó: Szent-András vonal

Hideg övezet jellemzése

Az övezet határa a sarkkörök mentén húzódik, ezért a napsugarak beesési szöge és a hőmérséklet alacsony lesz.
Tovább csökkenti a hőmérsékletet a téli időszakban, hogy a sarkok felé egyre hosszabb ideig egyáltalán nem kel fel a Nap,
tehát egyáltalán nincs besugárzás. Az évi középhőmérséklet az övezet minden pontján 0 fok alatt marad és a csapadék is zömmel hó formájában hull.

Az övezetnek két része van:

a) Sarkköri öv (tundra): 9-10 hónapig tartó telet 2-3 hónapos „nyár” váltja fel, de ez csak a mi kora tavaszunknak felel meg.
A csapadék kevés (200 mm), de az alacsony hőmérséklet és párolgás miatt ez is bőven elegendő. Az alacsony hőmérséklet miatt mállás nincs, csak aprózódás.
Emiatt talajtakaró a legtöbb helyen csak foltokban alakul ki, de ott is vékony. A növényzet a sarkköröktől távolodva egyre alacsonyabb és gyérebb.
Kezdetben erdős tundra, aztán törpenövésű fajokból álló cserjés tundra, végül zuzmós tundra alakult ki.

b) Sarkvidéki öv: Egyetlen évszak van, a zord tél. Több hónapos éjszaka és nappal váltogatja egymást (a sarkpontokon fél-fél év).
A legmelegebb hónap középhőmérséklete sem éri el a 0 fokot. A csapadékmennyiség itt is 200 mm körül van, alakja kizárólag hó.
A felszín néhány sziklafolt kivételével jéggel borított, ezért sem talaj, sem növénytakaró nem alakulhatott ki.

Hideg mérsékelt öv jellemzése

területet négy évszak jellemzi. Az évi középhőmérséklet 0-20 fok között alakul.
A csapadék mennyisége és az évi hőingás változatosabb, előbbi 0-2000 mm, utóbbi 10-70 fok is lehet.

3 öv különíthető el:

- meleg mérsékelt

- valódi mérsékelt

- hideg mérsékelt öv

Az öveken belül több különböző éghajlatot lehet elkülöníteni:

I. Meleg mérsékelt öv:

a) Mediterrán éghajlat: Nyáron a passzát leszálló ága tolódik fölé, ezért sivatagi jellegű ilyenkor az időjárás.
A nyár forró és száraz emiatt. Ősszel a nyugati szelek veszik át az uralmat, ettől kezdve enyhe és csapadékos az éghajlat.
Mediterrán az éghajlat a kontinensek nyugati partján, a 20-30. szélességi fokok között (pl. Földköz-tenger partvidéke, Kalifornia).
A talaj általában gesztenyebarna, mészköves területeken a vörös színű terra rossa. Természetes növényzete a keménylombú és babérerdő,
ezek helyét kiirtásukkor gyakran örökzöld szúrós cserjék vették át.

b) Monszun éghajlat (szubtrópusi): Kialakulását a szárazföld és az óceán eltérő felmelegedésének köszönheti. Lásd: Szelek c. tétel.
A nyár emiatt meleg és csapadékos a tél hideg és száraz. A szárazföldek keleti oldalára jellemző (Dél-Kína, Florida). Talaja vörös és sárgaföldek,
természetes növényzete a babérlombú erdő.

II. Valódi mérsékelt öv:

Az éghajlatot a nyugatról fújó szelek és az általuk hajtott ciklonok határozzák meg. Ahogy a kontinens belseje felé gyengül a ciklon,
úgy lesz kevesebb a csapadék, hidegebb a tél és melegebb a nyár. Emiatt az éghajlatok nyugatról keletre követik egymást.

a) Óceáni éghajlat: Rendkívül kiegyenlített, kicsi az évi hőingás és a csapadék eloszlása is egyenletes az év folyamán. A csapadékmennyiség
1000-1500 mm évente. A talaj barna erdőtalaj. Természetes növényzete a lombhullató erdő, elsősorban bükkösök.

b) Mérsékelten szárazföldi területek: Az évi hőingás növekszik, a csapadékmennyiség 500mm körülire csökken és egyre inkább nyár elején esik.
A talaj továbbra is barna erdőtalaj, a természetes növényzet a lombhullató erdő, de elsősorban tölgyesek.

c) Szárazföldi éghajlat: Az évi hőingás tovább nő, eléri a 30 fokot. A csapadékmennyiség egészen 300 mm-ig csökken. A talaj feketeföld,
ami a legjobb termőtalajnak számít. Természetes növényzete a füves puszta, ezt Eurázsiában sztyeppnek, Dél-Amerikában pampának,
Észak-Amerikában prérinek hívják.

d) Szélsőségesen szárazföldi területek: Az évi hőingás elérheti a 40-50 fokot. Ez zord telet és forró nyarat jelent. A csapadék mennyisége
200 mm alá csökken és szeszélyes eloszlásúvá válik. Ez a sivatagok világa, ezért a talaj és a növényzet már csak foltokban vagy egyáltalán nem fejlődik ki.

III: Hideg mérsékelt öv (tajga): Hosszú és zord tél (6-9 hónap) és rövid viszonylag meleg nyár jellemzi. A csapadék nem túl sok, de elegendő mivel
a hosszú tél alatt kicsi a párolgás , és a fagyott talaj miatt a beszivárgás is.

Forró övezet jellemzése

A trópusi övezeten belül az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja a 20 fokot, a napi hőingás pedig nagyobb, mint az évi.
Az övezeten belül az övek kijelölése éppen ezért nem a hőmérséklet, hanem a csapadékmennyiség alapján történik.
Az övezet az északi és a déli szélesség 30. foka között helyezkedik el. Három övet és egy vidéket különíthetünk el.

- egyenlítői öv

- átmeneti öv

- térítői öv

- monszun vidék

1) Egyenlítői öv: egyetlen csapadékos, forró, párás évszak jellemzi. Az évi középhőmérséklet 25 fok, az évi hőingás 2 fok, a napi 10 fok körül van.

Egy nap jellemző menete: A reggelek derültek, nagyon gyors a felmelegedés. Az erős felmelegedés miatt már délelőtt gomolyfelhők képződnek,
ezek délutánra zivatarfelhővé alakulnak. A felhőszakadások az éjjel folyamán fokozatosan megszűnnek, az ég kiderül.

A meleg és a sok csapadék miatt erős a mállás. A vastag talajrétegben humusz nagyon kevés van, mert a sok csapadék gyorsan a mélybe mosódik.
A talaj ezért tápanyagokban szegény trópusi vörösföld. A természetes növényzet a trópusi esőerdő. Ez rendkívül gazdag fajokban, jellemző a fényért való harc.
A három lombkoronaszint mellett a liánok és a fánlakó növények is a fényért való harchoz alkalmazkodtak.

2) Átmeneti öv: A nap merőleges delelésének vándorlása miatt ez a terület nem kap folyamatosan csapadékot, ezért egy csapadékos és egy száraz
évszak alakult ki. A csapadékos évszak hossza az egyenlítő felől távolodva 9-10 hónapról 2 hónapra csökken, miközben nő a napi és az évi hőingás is.
A csapadék mennyisége 2000-ről 300 mm-re csökken. A talaj egyre sötétebb és jobb minőségű a csapadék csökkenésével, mert egyre kevésbé mosódik ki a
tápanyag. A növényzet is fokozatosan változik, az egyenlítőhöz közelebb még erdős szavanna van, aztán a fák fokozatosan ritkulnak és előbb cserjés,
majd füves szavanna következik.

3) Térítői öv: A csapadék mennyisége már 250 mm alatt van, eloszlása pedig szeszélyes. Itt a legnagyobb az évi és napi hőingás az övezeten belül. Talaj nem,
vagy csak foltokban alakul ki, tápanyagtartalma csekély. A növényzet a szárazsághoz alkalmazkodott és nem összefüggő.

4) Trópusi monszunvidékek: éghajlata és csapadékeloszlása az átmeneti övéhez hasonló, csapadékmennyisége viszont nagyon változatos.
Elsősorban a domborzattól függ, ahol a párás légtömegek hegyeknek ütköznek, ott a 10000 mm-t is meghaladhatja. Növényzete a monszunerdő,
ami nedvesebb területeken az esőerdőhöz, szárazabb részeken az erdős szavannákhoz hasonlít.

Légkör és szerkezete

A LÉGKÖR SZERKEZETE:


-Troposzféra: 10-12km vastag, a légkör legfontosabb tartománya, időjárási jelenségek, hőmérséklet a Föld felszínétől távolodva csökken, itt olyan -56°C van.
-Sztratoszféra: 11-50km közötti magasságban van, hőm. emelkedik, ózonréteg, ami a nap ibolyántúli sugárzásának hatására közönséges oxigéngázból keletkezik
-Mezoszféra: a hőm. csökken, itt égnek el a Föld felé tartó meteorok, légkör leghidegebb része.
-Termoszféra: magas hőm., elektromos töltésű részecskékből

A NAP SUGÁRZÁSA: Napból érkező sugárzás fele éri el a Föld felszínét
-részben visszaverődik a világűrbe
-vagy a légkörben nyelődik el
-vagy a vízgőz és CO2 nyeli el- szórt sugárzás, vagyis a nappali világosság.
-hővisszatartó tul: üvegházhatás.

Levegő: felszín közvetítésével alulról melegszik fel. Felmelegedés függ:
-beesési szög-napi és évi hőmérsékletjárás
-felszín anyagi minősége-ALBEDO (sugárzás-visszaverő képesség) hatás
-besugárzás ideje-napfénytartam
A tényleges hőm. Függ az érkező légtömegektől is
Minél nagyobb földfelszínnel bezárt hajlásszöge, annál több energia jut a földfelszín ugyanakkora területére.
-Lejtőkitettség: melyik égtáj felé tekint a lejtő
-Napfénytartam: napsugárzás időtartama
Felszín jellege, anyaga, növényborítottsága azonos sugármennyiség mellett is eltérő felmelegedést okoz.
(Tengerek – lassabban, tartósabban, Szárazföld – gyorsan, erősebben)

LÉG-TENGERÁRAMLÁSOK, FRONTOK: Légkör anyaga, a levegő állandó mozgásban van.
-Légáramlatok, tengeráramlások: egy adott helyre érkező hőmennyiséget tovaszállítják.
-Hidegfront: hideg levegő érkezik ék alakban- meleget felemeli- rövid intenzív csapadék.
-Melegfront: meleg levegő érkezik, ferdén rásiklik a nehezebb hidegre- tartós lassú csapadék, okklúziós front: hideg utolér egy melegfrontot
meleg levegő teljesen magasba szorul- hosszú csapadék, először lassú, majd intenzív esővel.

IDŐJÁRÁS ELEMEI:


-Idő: adott helyen a légkör pillanatnyi fizikai állapota
-Időjárás: egymást váltó pillanatnyi állapotok egy adott helyen néhány óra vagy nap alatt lejátszódó változása.
-Éghajlat: adott helyi időjárásnak hosszabb időszak alatt megfigyelhető eseményeiből kialakuló rendszere.

Időjárási elemek: hőmérséklet, légnyomás, szél, vízgőztartalom, csapadék. Egyben éghajlati elemek is. Az időjárási, illetve éghajlati elemek a környezettel é
s egymással bonyolult kölcsönhatásban álló rendszert alkotnak, (Meteorológia – légkörtan; Klimatológia – éghajlattan)
-Napsütés: napfénytartam, 1 év alatt órában vagy a lehetséges %-ában.
-Hőmérséklet: levegő hőmérséklete 2m magasságban, árnyékban.
Napi 4 mérés- napi, havi, év khőm, hőingás, k hőingás, változékonyság, izotermák. FÜGG:
-be-kisugárzás egyenlege+hőadvekció---szabályos napi, évi menet + törések Hőmérséklet napi járása bizonyos késéssel követi a Nap látszólagos járását.
- Izoterma vonal: egyenlő hőmérsékletű pontokat összekötő görbe.

LÉGNYOMÁS: Az atmoszféra tömege a nehézségi erő hatására nyomóerőt gyakorol a testekre. (hPa a mérték1sége).
-Tenger szintjében mért légnyomás 1013 cm magas vízoszlop nyomásával egyenlő. (=1013hPa)
-Légkörben felfelé --- csökken a légnyomás.

-Izobár: azonos légnyomású pontokat összekötő görbék.

HŐMÉRSÉKLET & LÉGNYOMÁS fordított arányban áll egymással. (Felmelegedő levegő kitágul, térfogata megnő, és a kevésbé felmelegedett légtömeget
kiszorítja a környékéről.- légnyomás csökken.)
SZÉL: 2 szomszédos területen a levegő eltérő mértékű felmelegedése miatt légnyomáskülönbség.
-Légnyomáskülönbség kiegyenlítésére—légáramlás, légkörzés indul meg, levegő magas nyomású helyről alacsonyabb felé áramlik. (nevük ahonnan fújnak)
-Sebességük m/s (Beaufort-skála) Keletkezése:
-Bárikus grádiens: magas légnyomás felől az alacsony felé mutató eről—légmozgás, kis távolságon ez helyi szelek (parti, hegyi-völgyi, erdei, stb…)
-Coriolis erő: Föld forgásából eredő eltérítő erő. Szelek irányát is befolyásolja- geosztrofikus szél (grádiensre merőlegesen fúj tartósan—
nevezetes nagy szelek)
!!! Egyenlítő térségéből az északi féltekén északnak induló légtömegnél a légtömeg a magasabb kerületi sebességű helyről
halad a kisebb kerültei sebességű hely felé. A forgó rendszerhez képest mozgást végző légtömeg útja során –tehetetlensége révén-
megőrzi kiindulási pontja kerültei sebességét, így eredeti irányához képest jobb kéz elé tér el. !!!
- A szél az izobárokkal közel párhuzamosan fúj.
- Széltörvény: ha az északi féltekén háttal állunk a szélnek, az alacsony nyomású terület tőlünk balra esik.


PÁRATARTALOM: abszolút-nedvesség g/cm3-ben, hőmérséklet változásával változik.

2009. április 17., péntek

Szophoklész : Antigoné


Antigoné

Kr.e. 440 körül keletkezhetett.
Téma: Thébai mondakör
Cselekménye
Antigoné feldúltan újságolja Iszménének Kreón parancsát, miszerint Antigoné egyik testvérét Polüneikészt nem engedi eltemettetni, mivel az saját városa ellen tört. Antigoné igyekszik Iszménét rávenni arra, hogy temessék el együtt fivérüket. A két lány távozása után Kreón trónbeszédét olvashatjuk. Áttekinti az elmúlt néhány nap eseményeit és összefoglalja uralkodói alapelveit. Legfőbb értéknek a népérdekeit tartja. Alig hangzik el trónbeszéde, amikor az egyik őr jelenti, hogy valaki vékony porréteggel hintette be a halottat. Kreón indulatba jön, kiadja a parancsot, kerítsék elő a tettest. A kar az emberről kezd elmélkedni, nagyszerű alkotásnak tartja, majd jön az őr Antigonéval, aki a holttest mellett áldozatot mutatott be. Antigoné vállalja a tettét, azzal indokolja, hogy az istenek íratlan törvényeinek engedelmeskedett, közben elővezetik Iszménét, aki most már sorsközösséget (felelősséget) vállalna testvérével, de Antigoné elutasítja őt.
A következőkben Antigoné vőlegényével Haimonnal beszél Kreón, azt magyarázza neki, hogy jogos Antigoné elítélése, mert a király akaratának jogos vagy jogtalan, engedelmeskednie kell. Haimon azt tanácsolja apjának, hogy hallgasson másokra is, mert a város véleménye titkon Antigoné mellett van. A heves szópárbaj után Haimon azzal a burkolt fenyegetéssel rohan el, ha az apja megöleti Antigonét ő öngyilkos lesz. Iszménét elengedik, de Antigoné utolsó útjára indul, a kar könnyek közt vigasztalja őt. Antigoné azt fájlalja, hogy ilyen fiatalon megkell válni az élettől, nem lehet anya és feleség. Ezután érkezik a vak jós pap, aki nyíltan Kreón szemébe mondja, hogy borzasztó következményei lesznek Kreón parancsának. Kreón először megdöbben, de aztán makacsul ragaszkodik rendeletéhez. A pap megjósolja, hogy Antigonéért hamarosan saját gyermeke életével fog fizetni, ekkor már meginog, a kartól kér tanácsot, ezután vívódva ugyan, de elindul, hogy eltemesse Polüneikészt és Antigonét kiszabadítsa. A kar Dionüszoszhoz fohászkodik. Ezután hírnök érkezik, aki elmondja Haimon meghalt. Euridiké is végighallgatja a hírnök beszámolóját. Kreón és kísérete eltemette Polüneikészt, de mire Antigonéhoz értek ő már öngyilkos lett. Szerelme halálát látva Haimon is önkezével véget vet életének. Ezután érkezik Kreón, karjában fia holttestével. Kreónt újabb csapás várja megtudja, hogy Euridiké is öngyilkos lett. Kreón végleg összeomlik, rájön, hogy mindenért ő a felelős.



Szerkezete

Expozíció / bevezetés
Két törvény áll egymással szemben, az egyik az istenek íratlan törvénye, melyet Antigoné képvisel. A halottat tisztességesen el kell temetni, ez az emberség parancsa is. Vele szemben áll a királyi törvény, mely szerint Polüneikész hazaáruló.

Bonyodalom
Antigoné saját igazára hivatkozva szembekerül a királlyal.

Kibontakozás
A drámai harc éleződése, a szereplők elmondják véleményüket az alapproblémával kapcsolatban. pl.: Haimon és Kreón vitája

Tetőpont
A vak jós megjelenése. Jelképes, hogy egy világtalan ember jobban látja a dolgokat, mint a látó Kreón.

Késleltetés
Kreón megpróbálja jóvátenni tévedéseit s elindul, hogy eltemesse Polüneikészt.

Katasztrófa
Kreón döntése már nem tudja a helyzetet megoldani, mert Antigoné közben öngyilkos lett. Ez hozza magával Haimon és anyja halálát is, aminek hatására Kreón végleg összeroppan.



Szereplők jellemzése

Antigoné: makacs, családszerető, céltudatos, kitartó, a testvéri szeretet és az istenek íratlan törvényei szerint cselekszik. Antigoné tragikus hőssé válik, hiszen olyan célért halt meg, amit az olvasó is fontosnak tarthat.

Kreón: magabiztos, bár trónbeszéde szerint a város érdekeit nézi, igazából önön érdekeit fontosabbnak tartja. Szereti családját, hiszen a végén teljesen összeomlik. Tetteit a hatalomvágy irányítja.

Iszméné: félénk, engedelmes Kreónnal szemben, labilis, bizonytalan, bár egyetért Antigonéval, de fél a királyi parancstól.

Haimon: határozott, szókimondó, mert szembe száll apjával, őszinte, tetteit a szerelem irányítja.
Teiresziász ( vak jós): bölcs, igazmondó, az elvakult Kreónnak szemben tudja mérlegelni a tettek következményét.

Őr: engedelmes, mindig úgy viselkedik, ahogy az érdekei diktálják, nem szilárd jellem, igyekszik kibújni a felelősség alól.

2009. április 11., szombat

JOJÓ

Hát, pedig sleeper-nek hívja a szakirodalom.
Egy jojó trükk úgy kezdődik, hogy erősen ledobják, és amíg sleeperez, addig mindenféléket csinálnak.
Amikor kezd lassulni, akkor újra visszahozzák, és újra kidobják.
A kidobásnál esetleg a kéz nem is ér a jojóhoz, csak kihasználják a mozgását és rántanak a madzagon.
Hadd adjak egy címet, ahonnan le lehet tölteni videókat, érdemes némelyiket megnézni!
http://www.yo-core.hu/video.htm
A jó jojók mégis inkább hasasak!
Ezért ha a jojó leér a madzag aljára, ott forog tovább.
Logikusabb a "slipper", hiszen csúszik, nem?
A perdületet úgy is növelhetem, hogy erősemn ledobom a jojót. Nyilván. Csak közben nem illik
fogdosni. Vagy mégis? Kis súly a kis súrlódási erő érdekében kell.
Kis súly mellett úgy érhető el nagyobb tehetetlenségi nyomaték (és így perdület), hogy a tömeg a tengelytől
minél nagyobb távolságra koncentrálódik. (Vállas)
Az eddigi következtetések alapján rángatás hatására a jojó nem jönne fel, de mégis feljön.
Konkrétan milyen következtetések alapján?
A rángatás nem feltétlenül tökéletesen függőleges, így adhat neki minimális forgató nyomatékot is.
De ez azért nem egyszerű mutatvány, nem 2 rántásra jön föl a jojó!
A perdületet úgy is növelhetem, hogy erősemn ledobom a jojót. Ekkor nem csak a helyzeti energia alakul
forgásivá, hanem még egy kezdeti mozgási is van.
Miért jó a kis súly a perdület szempontjából? Elsőre fordítva gondolnám.
Meg a perdület az alaktól is erősen függ. Nem szabad azt feltételezni, hogy homogén a jojó egyik oldala
(vagyis téglalap keresztmetszetű)
Hanem milyen legyen? Hasas vagy vállas?
(Sleeper, mert alszik a jojó lenn a madzag alján.)
Egy rögzített tengely és rögzített madzag esetén a jojó először lemegy majd kicsit feljön és így tovább,
míg a jojó megáll. Tehát most a jojó alul van, lóg.
Az eddigi következtetések alapján rángatás hatására a jojó nem jönne fel, de mégis feljön.
Ebből azt gondolnám, hogy itt más erők is fellépnek.
Pl. a madzag surlódik a jojó falához.
A sleeper esetében a rántással a madzagot hozzápréseled a tengelyhez, ezért ez odatapad, helyreállítja a
fix rögzítést a tengely és a madzag között. Ezért jön fel."
Ezt nem tartom valószínűnek. Ha megrántod, akkor ugyan megnő a súrlódás, de arányosan megnő az a nyomaték
is, ami a feltekeredés ellen dolgozik! Ha eredetileg nem tudott föltekeredni, akkor nagyobb húzóerőnél sem
fog tudni! Viszont a rántás után a jojó egy darabig a súlytalanság állapotában van, a fonál teljesen laza
lesz, és egészen pici súrlódás is elég ahhoz, hogy föltekeredjen 1-2 menet. Ezután már elég nagy lesz a
súrlódó felület a föltekeredéshez.
Jól csapágyazott tengellyel szinte kizárt, hogy működjön a jojó.
Minél inkább a peremen van a tömeg, annál lassabb lesz a jojó, de ez egy határon túl nem jó.
El kell találni az optimumot!
A sleeper (nem slipper?) rendeltetésszerű használat esetén addig tart, amíg meg nem rántod!
Viszont ha ezt nem teszed, akkor annál tovább tart, minél nagyobb a jojó perdülete, minél kisebb a súlya,
és a tengely átmérője. A perdületet úgy növelheted, hogy nem csak leengeded a jojót,
hanem közben még húzod fölfelé. Ez pótolja a súrlódási veszteségeket is.
Ha túl lassú jojód van, akkor relatíve kis energiát tudsz így bevinni, és szép lassan leáll.

2009. február 19., csütörtök

Itália meghódítása

A hódítások


É-i területek
  • etruszkok (Etúria) elfoglalása Kr.e. 396; központi városa Veii
  • Kelta gallok É-ról bejöttek Itália területére, de visszaverték őket a rómaiak
  • a monda szerint a Capitoliumot nem sikerült elfoglalniuk a galloknak, mert Juno istennő libái felébresztették az őröket

Közép-Itália megszerzése
  • Kr.e. 343-290 szamniszokkal vívtak háborút
  • elfoglalták Campania fővárosát, Capuát
  • megépítették az utat Via Appia, ami elsősorban katonai célokat, másodsorban kereskedelmi célokat szolgált
  • meghódított városok külön-külön szerződést kötöttek
  • az elfoglalt városokat „oszd meg és uralkodj” elven irányították, külön jogokat kaptak, hogy ne tudjanak Róma ellen fordulni
  • az elfoglalt területek 1/3 –át a Római állam kisajátította, nagyobb része a patríciusokhoz került, de a parasztok is kaptak belőle.
Dél-Itália meghódítása Kr.e. 282-272
  • Tarentumi háború
  • Róma beavatkozik az Itáliai görög gyarmat városok ellentétébe.
  • a legjelentősebb görög gyarmatvárost elfoglalják, legyőzik Pürrhosz királyt

2009. február 12., csütörtök

Trójai mondakör és Homéroszi eposzvilág

A homéroszi eposzvilág a trójai mondakort dolgozta fel, mely rendkívül szerteágazó, sok részmondából áll össze. A mû leírásakor az írónak nem az volt a lényeges, hogy hogyan írja le az eseményeket. Mindkét mû hexameterben van írva, valószínûleg azért, hogy sokkal könnyebben lehessen elõadni énekes alkotásként. Fontos, hogy tér és idõábrázolásuk nem megegyezõ. Innen van az az elképzelés, miszerint a két eposzt nem ugyanaz a személy - Homérosz - írta, bár a közhiedelem úgy tartja, hogy az Íliász és az Odüsszeia is az õ alkotása. Az irodalomtudomány mai felfogása szerint a két eposz keletkezese között egy emberöltõnyi idõ van (kb. 50 év). Valószínû, hogy az Odüsszeia írója ismerte az Íliászt, és - akar Homérosz volt az író, akar nem - mindenkeppen túl akarta szárnyalni.
A két eposznak nagyon sok azonossága és különbsége van:
Mindeket alkotás mûfaja eposz, és a trójai mondakört dolgozzák fel: A bilincseitõl szabadult Prométeusz Thetis istennõnek azt a jóslatot adta, hogy akárkinek a felesége lesz, a fia dicsõbb lesz az apjánál. Zeusz ebben az idõben készült elvenni Thetist, de a jóslat ismeretében egy földi halandóhoz adta nõül. A lakodalomra mindenkit meghívtak, csak Erist, a viszály istennõjét nem. Ezért egy aranyalmát dobott az ünneplõk közé "A legszebbnek!" felirattal. Az almáért Palasz Athéné, Héra és Aphrodité versengett. Pariszt, a trójai királyfit kérték fel vitájuk eldöntésére. Õ Aphroditének adta az almát, mert õ a világ legszebb asszonyát ígérte neki. A hölgy, Szép Heléna azonban Menelaosz felesége volt. Parisz megszöktette Spártából és Trójába vitte. A görögök nemzetük sérelmének tartották az asszonyrablást, ezért egyesített sereggel vonultak ostromolni Tróját. Az Íliász a háború kilencedik évében csatlakozik a történethez, az Odüsszeia pedig ott kezdõdik, ahol az Íliász befejezõdik.
Az eposzokra szintén jellemzõek a hatalmas méretek: monumentális alkotások. Az akkori idõben újszerûnek számító verselési formán, hexameterben íródtak. Az eposzokban megjelennek a Homérosz után általánossá vált eposzi kellékek. Ezek alapján mindegyik eposz invokációval, segélykéréssel kezdõdik, amely valamelyik múzsához szól ("Férfiakról szólj nékem, Múzsa"). Ezután a propozíció, a témamegjelölés következik - Akhileusz vészes haragja. A történetek nem a mindenség kezdetétõl kezdõdnek, hanem a dolgok közepébe vágnak (in medias res). A cselekmény megindítása után seregszemle (enumeráció) következik, amely bemutatja a hõsöket, családjukat és persze a szembenálló csapatokat. Az eposzokban találhatunk még csodás elemeket, melyek az isteni beavatkozások következményei. Hatalmas terjedelmû hasonlatokat tartalmaznak (Pl.: Andromakhé búcsúzása Hektortól), amelyeknek tulajdonképpen semmi közük nincs a végkifejletre, de így cselekvése alapján többet tudhatunk meg a szereplõrõl. Megjelenik az ókori Görögország emberközpontú világa, megmutatja az akkori férfi, nõi emberideálokat, azok külsõ és belsõ tulajdonságait. Megtalálhatjuk - az Íliászban Akhileusz pajzsa készítése közben, az Odüsszeiában az egész mûvön keresztül a korabeli élet enciklopédiáját. Kisebb-nagyobb mértékben szerepet kapnak bennük az istenek is. A két eposzban még közös, hogy hõsei vérengzései ellenére megbékéléssel zárulnak (tessario).
Mint az elején említettem, különböznek az ábrázolási módok. Az Íliászban az események kronologikusak, idõrendi sorrendben vannak, és Trója körül játszódnak, viszont az Odüsszeiában párhuzamosan futnak a történet szálai a Földközi-tengeren és partvidékén. Ezt az eposzok keletkezésének kb. 50 évnyi eltolódása okozza.
Mindkét mûben fontos szerepet játszanak a fõhõsök, az emberideálok. Más korszak természetesen más embert állit fel követendõ példának. Az Íliász fõhõse, Akhileusz isteni származású, hatalmas erejû, nagy bátorságú ember. Jellemzõ, hogy a békés, hosszú de névtelen élet helyett a hõsi halállal megszerezendõ dicsõ hírnevet választja. A másik kiemelkedõ alak Hektor. Õ is vitáz, nagy erejû férfi, és õ is nagyobbra tarja a hírnevet, mint az életét, családját. Ezeket az embereket a dicsõség és a harcolni vágyás hajtja. Kegyetlen, vad dühükben belefeledkeznek mindenbe. Ezzel szemben az Odüsszeiában Odüsszeuszt a kíváncsiság, a mindent tudni akarás hajtja. Katonai vitézsége mellett kitûnõ mesterember (pl.: tutajt ácsol), az ész embere.
A nõideálok nagyjából megegyeznek. Mindkét mûben több nõ által megtestesítet ideál létezik. Az Íliászban Andromakhé (Hektór felesége) és Briszéisz (Akhileusz rabszolganõje), az Odüsszeiában Kalüpszo és Penelopé. Õk együtt valósítják meg az ókori nõk ideálját (férfi szemszögbõl): szépek, hûségesek, alázatosak, családszeretõek.
Az istenek szerepe az Íliászban rendkívül nagy. Õk döntenek el mindent, az ember kezükben csak játékszer, tõlük függ sorsa (Pl.: A két sereg harcát megelõzõen egy párviadalban Menelaosz majdnem legyõzi Pariszt, de Aphrodité megmenti a trójai királyfit). Az Odüsszeiában azonban csak korlátozott szerepük van, az ember már saját maga irányítja a sorsát.
Mindkét mûben szerepet kap a hétköznapi élet. Az Íliászból kiderül, hogy a görög nemességet egyáltalán nem érdekli a jövõ, a múltjukból élnek, csatákat beszélnek el, az elfogott katonákból lett rabszolgák szolgálják ki õket, miközben azon vitatkoznak, hogy kinek az õse volt nagyobb hõs. Itt is fontos szerepet kap a hitvilág, ami a vallás uralkodó szerepére utal.
A mesterségek közül az író a kovácsmesterséget emeli ki a könyv, de ezt is isteni foglalkozásként. A hétköznapi munkákat Akhileusz pajzsáról ismerhetjük meg (Pl.: paraszti munkák, pásztorkodás). Az Odüsszeia jobban koncentrál a hétköznapi életre. Az emberek már nem csak nyers testi erejüket használják, hanem az eszüket is. Elõre megterveznek dolgokat, gondolkodásmódjuk fejlettebb, mint az Íliászban. Az Íliász egy fenséges-tragikus eposz. Legnagyobb részben csata és harcjeleneteket beszél el. Ezért mondhatjuk, hogy az Íliász földhözragadt mû. Mivel a harcokban valamelyik félnek meg kell halnia, tragikus lesz az esemény (Pl.: Hektór halála), fenséges pedig, ha egy embertõl emberfeletti teljesítményt láthatunk (Pl.: Akhileusz gyilkos tombolása). Az Odüsszeiára jobban illik az "utazó-kaladregény" jelzõ. A hõs szinte minden pillanatát a tengeren tölti, s a veszélyes utazás többnyire ismeretlen célját csupán a szeszélyes szél Választja meg.
Mindkét eposz megbékéléssel végzõdik. Az Íliászban Akhileusz (személyes okokból) édesapjára gondol a fia holttestéért könyörgõ Priamosz láttán, érzelmei miatt hagy föl a további bosszúval. Az Odüsszeiában Odüsszeusz pedig vak dühe helyett józan eszére hallgat, emberségi okok tartják vissza. Igaz, hogy õ nagyobb vérengzést rendezett a kérõk között, mint Akhileusz a trójaiaknál, de Hektor vétke eltörpül Antinoosz és társai vétke mellett.
Az Íliász és az Odüsszeia kétségkívül az ókori görög irodalom két legfényesebben tündöklõ gyöngyszeme. Segítségükkel könnyebben megérthetjük a múlt nagy alakjait, tetteik és cselekedeteik miértjét. A két mû közötti sok hasonlóság és ellentét az ókor lassú változását mutatják be nekünk, melyekbõl megérthetünk bizonyos örök értékû igazságokat, amelyeket nem tud megváltoztatni sem isten, sem ember.

2009. február 11., szerda

Alkoholok


Olyan oxigén tartalmú, a legismertebbek az alkánokból levezethető alkoholok.
Funkciós csoport: A molekulának az a része, amely döntően meghatározza a molekula tulajdonságait (F/k).
heteroatom /O,S,Cl, N…/
Az alkoholok funkciós csoportja –OH hidroxil csoport.
Az alkoholok fizikai tulajdonságait a szénlánc és a hidroxil csoport együtt határozza meg.
A funkciós csoportok száma alkoholok értékűségét jelöli. A kis szén atomszámú jól oldódik, a nagyobb szénatom számú rosszul oldódik vízben.


METIL alkohol /faszesz, metanol/

szerkezeti képlet: CH3–OH
összképlet: CH4O
- jellegzetes szagú
- színtelen
- folyadék
- vízben nagyon jól oldódik
- élettani hatása mérgező vakságot és halált okoz
- benzinjavító anyagként használják
- oldószer
- vegyület
- műanyaggyártás


Etil alkohol /borszesz, etanol/

A különféle szeszes italok etanolt tartalmaznak.
szerkezeti képlet: CH3-CH2-CH
összképlet: C2H6O
jellegzetes szagú
jól oldódik vízben
élelmiszeriparban használják, konzervipar, gyógyászat. oldószer, vegyipar, eceetsavat készítenek belőle.


Glikol

színtelen
sűrűn folyó
édes ízű folyadék
mérgező
értékűsége: 2
jól oldódik vízben
CH2-OH
CH2- OH


fagyálló hűtőfolyadékként használják
szerkezeti képlet:
mérgező
összképet: CH2 H6 O2


Glicerin

színtelen
sűrűn folyó
kevésbé édes ízű folyadék
az élő szervezetre kevésbé mérgező
nedvszívó
kozmetikai eszközökben pl. krémekben van
a levegő páratartalmát megköti, ezáltal meggátolja a bőr kiszáradását
a sok glicerint tartalmazó krémek ellentétes hatást váltanak ki: a bőrből elvonja a vizet, ezáltal kiszárítja azt.
robbanóanyag gyártása
salétromsav gyártás
a glicerin trinitrát olajszerű folyadék, ütésre robban
glicerin + salértomsav (HNO3)

2009. február 7., szombat

Az ókori Róma


Róma történelmének kezdetei

Itália földje:
A Fölközi-tenger medencéjében helyezkedik el, két részre osztja: Nyugati-, Keleti-medencére.
  • kedvező kereskedelmi, közlekedési helyzet (hajózás)
  • vannak megművelhető területei : mezőgazdaság, hegyekben legeltető állattartás, kőben, ércekben, fában, fémekben gazdafok
  • felszíne, fekvése tagolt: a K-i oldal zátonyos, de vannak kikötésre alkalmas helyek
  • éghajlata hasonlít a görögökéhez: a tél enyhe és csapadékos; a nyár forró és száraz
  • É-on az Alpok védelmet nyújt a szelektől és a hideg légáramlatoktól

Népvándorlás, Róma megalapítása

Az indoeurópai latinok Kr.e. 2 évezred végén érkeztek, más törzsekkel együtt: szabinok és a szamniszok.
Latinok: Latiumban telepedtek le.
É-ról etruszkok, D-ről szamniszok voltak a szomszédjaik.
- jelentős hatást gyakorolt rájuk a görögök jelenléte is.
Központjuk Allva Longában volt, a túlnépesedés hatására kirajzottak a Tiberis (folyó) menti dombokra.
A dombok lakosai a latinok és a szabinok szövetséget kötve megalapították Rómát, a monda szerint Kr.e. 753-ban.


Etruszkok
  • nagy hatással voltak Róma fejlődésére
  • fejlett városi kultúrával rendelkeztek
  • mocsarakat csapoltak
  • kitűnő építészek voltak
  • írásukat felhasználják a rómaiak
  • az etruszkok virágkora Kr.e. 6 század

2009. január 28., szerda

Halogének

Halogének (sóképző elemek)

A periódusos rendszer VII. főcsoportját alkotják. A fluor, a klór, a bróm és a jód nemfémek, az asztácium félfémes elem. A természetben kétatomos molekulákat képeznek, az atomok egyszeres kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Olvadás- és forráspontjuk az atomtömeg növekedésével nő, mert nő a másodlagos kötőerők nagysága is. Az atomméret növekedésével változik a szín és a halmazállapot. Szúrós szagú, mérgező hatású anyagok. Apoláris oldószerekben jól oldódnak. Az elektronnegativitás (EN) a csoporton belül fentről lefelé csökken. Fémekkel szemben hevesen reagálnak.


FLUOR

a legnagyobb EN-ú, ún. tiszta elem (egy izotópja van).
Elemi állapotban nem fordul elő.
A nemesgázokkal is reakcióba lép.
Oxidációs száma -1.
Előfordulás: fluorit vagy folypát, ill. kriolit (ásványai)
Előállítás: ásványai elektrolízisével
Felhasználás: műanyagok előállítása


KLÓR
Nevét sárgászöld színéről kapta.
Szúrós szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz.
Vizes oldatának neve klóros víz. Vízzel sósavat és hipoklórossavat képez. A fejlődő oxigén oxidálószer, ezért színtelenítő és fertőtlenítő hatású.
1 Hidrogénnel 1 arányban klórdurranógázt képez.
Előfordulás: kősó (halit) és szilvin (ásványai)
Előállítás: sósav oxidációja során, kősó elektrolízisével
Felhasználás: sósav, PVC, hypogyártás, ivóvíz-fertőtlenítés


BRÓM
Vörösesbarna színű, fojtó szagú anyag.
Szobahőmérsékleten cseppfolyós. Vizes oldata a brómos víz. Gőzei mérgezőek.
Előfordulás: tengervízben, kősótelepek fedősó rétegében, egyes ásvány- és gyógyvizekben
Felhasználás gyógyászatban ill. fényképészeti eszközök előállításában van szerepe


JÓD
Kékesibolya színű, lemezes kristályokatwww.antiskola.eu alkotó, szilárd halmazállapotú elem, mely szublimál.
Vízben alig, alkoholban jól oldódik. Ez a jódtinktúra (sebek fertőtlenítése).
Keményítővel élénk kék színeződést mutat. Egyetlen természetes izotópja van, ezért ez is tiszta elem.
Előfordulás: ásvány- és gyógyvizekben, tengervízben, ivóvízben, emlősök pajzsmirigyében
Felhasználás: laboratóriumokban térfogatos elemzésnél, fertőtlenítésre és gyógyszerként

Alkének, diének, poliének

Alkének

olefinek; olyan telítetlen szénhidrogének, melyek molekuláiban egy darab kettős kötés található
-én végződést kapnak
homológ soruk az eténnel kezdődik
általános képletük: CnH2n
buténtől konstitúciós izoméria
elnevezés: a szénatomok számozását arról a láncvégről kezdjük, ahová a kettős kötés közelebb esik


Etén
levegőnél kisebb sűrűségű; csak apoláris oldószerekben oldódik
- telítetlensége miatt szobahőmérsékleten is reakcióképes
csomósík: olyan sík, amely egy atom vagy molekulapályát két térrészre oszt, s amelynek mentén az elektronok tartózkodási valószínűsége nulla
addíció: telítetlen molekula más molekulával való telítése
Markovnyikov-szabály: a hidrogén ahhoz a szénatomhoz kapcsolódik, amelyen eredetileg több volt

polimerizáció: sok azonos molekula egymást telíti
monomer: kiindulási anyag
polimer: termék
etén: C2H4 www.antiskola.euH2C=CH2
propén: C3H6 H2C=CH–CH3
1butén: C4H8 H2C=CH–CH2–CH3
2butén: C4H8 H3C–CH=CH–CH3



Diének, poliének
azok a szénhidrogének, melyek molekuláiban két kettős kötés van a diének, amelyek molekuláiban több kettős kötés van a poliének
a kettős kötés helyzete lehet:
kumulált: C=C=C=C=C=C
konjugált: C=C-C=C-C=C
izolált: C=C-C-C-C=C

1,3 butadién
H2C=CH-CH=CH2
a számok a kettős kötések helyét jelölik
a molekulában minden atom egy síkban helyezkedik el
4π elektron delokalizált
szobahőmérsékleten gáz

A kőzetburok felépítése, a kőzetlemezek mozgása


A Föld felépítése belülről kifelé haladva:
  • belső mag (szilárd Ni, Fe)
  • külső mag (folyékony)
  • földköpeny
  • földkéreg
A különböző rétegek között gömbhéjak találhatók. A kőzetburok a Föld sugarához mérten a legvékonyabb réteg, de a legnagyobb pontossággal feltárt és kutatott rész. Vastagsága 25-40 km (szárazföldeknél vastagabb, óceánoknál vékonyabb).

  • Részei
  • sziálréteg: felső része gránitos (szárazföldi), szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzet, savanyú magmás, üledékes (medencéknél vékonyabb, hegységeknél vastagabb 45-80 km).
  • szinnaréteg: gabro vagy bazaltréteg, szilíciumban szegény, de fémekben gazdag (bázisos), főleg óceánoknál található (óceánoknál vastagabb, hegységeknél vékonyabb).
A kéreg és a köpen www.antiskola.euy között egy vonal található: MOHOROVICIC, mely mind fizikai és kémiai tulajdonságában eltérő. A kőzetburok (litoszféra) szárazföldeknél vastagabb (70-100 km), óceánoknál vékonyabb (50 km). A kőzetburok kőzetlemezekből áll (8 nagyobb, több kisebb). Ezek a lemezek elmozdulnak (Wegetier elmozdulás), ez okozza a kontinensek vándorlását.

Lemezek
  • csak szárazföldi (Arab, Kis-Ázsiai, iráni),
  • csak óceáni (Fülöp, Nazca, Karib),
  • kevert lemez (Afrikai).
Az asztenoszféra a kőzetburok alsó határától (100 km) a mezoszféráig (középső köpenyig) terjed. Olvadt, képlékeny anyagokból áll.

Jellemzője: lassan áramló, de hirtelen behatásokra szilárd anyagként viselkedik. A magmaáramlás vízszintes áramlásai mozgatják a kőzetlemezeket (sodró hatást gyakorolva), melyek ide merülnek, vagy feltolják, vagy süllyesztik.

Mozgások fajtái
  • távolodók: hátságok mentén (óceáni),
  • közeledők: mélytengeri árkoknál,
  • elnyíródó vagy egymás mellett elcsúszó: Szent-András vonal.