2011. november 25., péntek

13. Politikai viszonyok a századfordulóig

1. Közjogi kérdések

A korszak elején a pártok vitáinak hátterében közjogi kérdés állott , amely a kiegyezésre vonatkozott.
A kormány párt, a Deák-párt lett, amely a Felirati Párt utódja. Elfogadta a kiegyezést.
A Határozati Párt utódja a Balközép amely a kiegyezés módját kritizálta pl. túl sok jog az uralkodónak.
A másik utódpárt , a 48-as Párt amely elutasítja a kiegyezést.

A vitának nem erről kellett volna szólnia, hanem az ország sorsáról.
Kormányon csak a kiegyezést elfogadó párt lehetett.
A nyílt szavazás is az emberek befolyásolását szolgálta.



2. A kormány


Deák betegsége után a kormány párt helyzete megrendül, az új kormánypárt a Deák-pártból és a Balközépből álló Szabadelvű párt lesz.
Ellenzéke a Függetlenségi párt.
Szabadelvű párt miniszterelnöke Tisza Kálmán (1875-1890), híveit mamelukoknak (szolga) csúfolta az ellenzék.
célja: a polgári állam kiépítése
megreformálta a közigazgatást pl. a korábbi önálló területeket beolvasztotta ebbe a megyerendszerbe pl. jászok, hajdúk, szászok,
a megyei önkormányzatok jogát megnyirbálta
-csendőrség, rendőrség létrehozása
-fejlesztik az infrastruktúrát /gátak, hidak, csatorna, vasút/
-javul az egészségügyi szolgáltatás
-postaszolgálat továbbfejlődik
-oktatás, rohamosan nő az elemi iskolák és tanítók száma, gimnáziumok és egyetemek létesülnek

Wekerle Sándor az első polgári származású miniszterelnök

-bevezették az állami anyakönyvezést
-a polgári házasságkötést
-egyenjogúsították a zsidó vallást



3. Tisza bukása

  • az ún. Véderő vitán bukott el, ugyanis M.o. o.gy-nek a közös hadsereg ügyeire a költségvetésen és az újonc létszám megszavazásán keresztül volt befolyása
  • a magyar o.gy. keveselte a beleszólást a hadsereg ügyeibe, az uralkodó azonban még tovább akarta erősíteni jogait e tekintetben pl. a parlament beleegyezése nélkül emelték volna az újonclétszámot és a német nyelvnek is nagyobb teret akart adni Ferenc József
  • Tisza két tűz közé kerül, bár az újonc létszám emelését sikerül keresztül vinni a parlamentben, az ellenzéknek ez is túl sok volt, az uralkodónak pedig kevés
  • Tisza tudta, hogy mennie kell
  • Kossuth L. állampolgárságának az ügyét használta fel ürügyül, Ferenc J. elutasította ezért Tisza K. lemondott 1890-ben

A publicisztikai stílus főbb jellemzői

1. A publicisztika szó a latin publicare 'közhírré tesz, közhasználatra ad' szóból származik.

Szűkebb értelemben: Tágabb értelemben:
a sajtó, az újságírás a sajtó, a rádió, a televízió
(írásbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás) (írásbeli és szóbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás



Igen széles körű kommunikációs szerepet tölt be, az életnek úgyszólván minden szférájával kapcsolatot tart; rendszerint erős hatásra, meggyőzésre törekszik; sok műfajt fejlesztettek ki mind az írott nyelvi kötöttebb újságírás, mind az élőszót felhasználó, nagyobb tömegeket érintő rádió és televízió területén.



2. A publicisztika, a sajtó feladata a társadalom tagjainak tájékoztatása a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet időszerű eseményeiről. A tájékoztatás azonban nem kizárólagos cél, benne van az állásfoglalás a közvélemény alakításának a szándéka is. A publicista, újságíró közérdekű dolgokról szól, többnyire személyes meggyőződéssel.


3. A stílusréteg jellemző vonása: a közérthetőségre, a meggyőzésre, a közvetlen hatásra való törekvés.


4. A meggyőzés, az értelmi-érzelmi hatáskeltés nyelvi eszközei:
  • Az érdeklődéskeltő cím.
  • A gondosan feltüntetett tényanyag, az időszerű vonatkozások (kortársak neve, időmegjelölés, szervezetekre, intézményekre való hivatkozás, dokumentumok szó szerinti vagy tartalmi idézése).
  • A mondatszerkesztés, a mondatfűzés általában egyszerű, könnyen érthető, de ha a téma úgy kívánja a legbonyolultabb megformáltság is felbukkan a szövegben.
  • A neologizmusok,a sajátos új szavak, szóalakok gyakorisága (Telezöld- környezetvédelmi magazin) -> köztük idegen szavak, kifejezések (ombudsman 'jogőr, országgyűlési biztos' , lízing és lízingel).
  • Az expresszív szavak, a szóképek, a nyelvi humor eszközeivel is él- elsősorban a cikk- és egyéb címekben, a reklámokban, a hirdetésekben (Pl. Addig jár a korsó a kútra, míg bevezetik a vizet; Indulatok a könyvtárban; Gyuszi ül a fűben);
  • Jellegzetes stílusalakzatokat alkalmaz (az igényesebb fokon): kérdés, felkiáltás, ellentét, ismétlés, halmozás, fokozás stb. (Pl. újság címe: Kicsi, de erős; Megérte?) .
  • Hibák a sajtó nyelvében:
-Kedveli -túlzottan is - a divatszavakat, a divatos fordulatokat (meglátás, ráfordítás, nem jött össze stb.), köztük a gyakran homályos értelmű, bizonytalan helyesírású, ill. kiejtésű idegen szavakat (volumen, konfrontáció stb.).
-Hamar el is szürkít mindent, gyakoriak a sablonok, közhelyek és körülményeskedő, terjengős kifejezések (döntő, komoly, célkitűzés, konkrét, felmerülő problémák stb.).



5. A hatáskeltés nyelven kívüli eszközei

A vizuális eszközök tudatos alkalmazása:

  • A szabályostól eltérő írásmód: pl. címekben (NÉVshowR; 6-ALOM-TALANÍTÁS; A Minden6ó {am. vígjáték}).
  • A nyomdatechnikai eszközök: pl. a cím formája, az alcímek, a betűméret, a betűtípus, kiemelések stb.
-Segít(het)ik a megértést, és az érzelmi hatást is fokozhatják a szöveghez kapcsolódó képek, ábrák, grafikonok stb.
-Növelheti vagy csökkentheti a hatást a nyomtatás minősége, a színek alkalmazása stb.
  • A szöveg elrendezése, a szöveg írásképe is hat az olvasóra: pl. figyelemfelkeltő, hangulatfelkeltő lehet; gondolati asszociációkat hozhat létre stb.



6. A leggyakoribb sajtóműfajok

  • A tájékoztató műfajok: a közvéleményt foglalkoztató, érdeklő információkat közvetítenek: a hír, információ, közlemény, tudósítás, riport, interjú, szemle.
  • A véleményközlő műfajok: értelmezik, elemzik is a közvéleményt foglalkoztató, érdeklő információkat (a szerkesztők, újságírók, néha maguk az olvasók); egyéni, személyes véleményt is fűznek hozzájuk, ezáltal befolyásolják az olvasókat: a cikk, kommentár, glossza, jegyzet, nyílt levél, olvasói levél, kritika.
Ezek a műfajok - a cikk kivételével- írásban is, szóban is megjelennek.



A tudósítás feldolgozott információ, amely annyiban különbözik a hírtől, hogy nem személytelen. (A hír személytelen.) A tudósító a hírt saját személyével hitelesíti. A tudósító vállalja a felelősséget a tudósításért, de rágalmazás/becsületsértés esetén itt is a médiumot lehet beperelni, amely közreadta. (Újságíró ellen személyiségi jogi pert lehet indítani.)

Tudósítást lehet készíteni minden eseményről (pl. rendkívüli események, politikai események, természeti katasztrófák stb.), amely igényli a tudósító jelenlétét. Alapja az információ, amit a tudósító a hírszerkesztés alapvető szabályai szerint dolgoz fel. (Információ tekintetében nincs különbség a hír és a tudósítás között.) A hírtől abban különbözik, hogy a tudósító a saját hangjával (tollával) hozza létre, ennyiben szubjektív. De a tudósítás is tényközlő, objektív műfaj. (Szubjektivitása veszélyforrássá is válhat.) A tudósító legfontosabb feladata: jelen lenni az eseménynél, és a maga totalitásában visszaadni azt (a tényszerűségen túl is!).

A tudósítás a miértre is megpróbál választ adni az esemény hátterének, körülményeinek ismertetésével. A tudósító élményként éli meg az eseményt. A tudósító jelenlétének érzékeltetése nem tolakodhat előtérbe, nem veszélyeztetheti az objektivitást. A tudósításban fontos a tény- és adatszerűség aránya a hangulati elemekhez képest. A legmagasabb hírértékű információval kezdődik. Meg kell felelnie a tájékoztatás alapelveinek: gyors, pontos, hiteles, pártatlan (azaz minden lényeges elemről, véleményről beszámol). Nem tükröződhet benne sem az újságíró, sem a lap véleménye a tudósított eseményről. Nem tartalmazhat értékítéletet vagy minősítést.

Csáth Géza (1888-1919)


Eredeti neve Brenner József, Kosztolányi unokatestvére.
Szabadkán született, anyja korán meghalt tüdőbetegségben.
Már gyerekkorától fogva fest, zenél. Budapesten orvosi diplomát szerez.
Pestre kerülésével egy időben kezdte novelláit és kritikai írásait közölni a Budapesti Napló, majd a Nyugat.
Egy ideggyógyászati klinikán tanársegédként dolgozott, itt szokott rá a kábítószerre, morfiumra.
A világháborúban orvosként vett részt. Hazatérve különböző helyeken volt körorvos, fürdőorvos.
1919 januárjában összeomlott, júliusban feleségét fejbe lövi, majd később megmérgezi magát.


Anyagyilkosság

Cím: a világ legszörnyűbb gyilkosságára utal, bűntényre utal, amit a két fiú követ el

Tér, Idő: megnevezetlen város, 2 emeletes bérház és környéke, fontos a padlás, feltételez több lakót, de sosem találkozunk senkivel (tetszhalott), nincsenek emberi kapcsolatok, nem figyel senki a fiúkra, az udvarban egyetlen élő dolog az ecetfa. Pontos időpontot nem tudunk, de megjelöl időpontokat, évek telnek el, hónapok: november, szeptember, május. Kiemelt fontosságú az éjfél: bagoly kínzás, álom, és a gyilkosság. Délben a prostival találkozik, mintha egy ilyen kozmikus kört írna le az idő.

Téma: két serdülőkorú fiú az élet titkait keresve bűntudat nélkül megölik anyjukat, hogy ékszereit elvihessék a korábban megismert prostinak.

Szereplők: Witmann fiúk, anya, prosti

Egymáson kívül nincsenek kapcsolataik, se a család, se az iskola nem fontos számukra. Az apjuk meghalt, az anyjuk nem foglalkozik velük. A törődés, a szeretet hiányzik az ő életükből, amit az anyjuktól kellett volna megkapniuk.

Az anyjuk is magának való, önző, távolságtartó, nem csak a fiaihoz hanem a volt férjéhez is közömbös volt. A ház többi tagja méltányolja a nőt. Minimális szülői kötelezettségeit ellátta. Hogy az időt eltöltse német romantikus regényeket olvas, későn kel így múlatja az időt, mintha elvonulna a valóságtól, az alvásba és az olvasásba. A fiúk épp fordítva, ők saját igényükhöz használják, úgy kutatják a valóság rejtelmeit.

Prosti, az öröm forrása, az egyik amit adni tud, csak testi kötődés jön létre közöttük. A kíváncsiságuknak az újabb lépése, eszköz a szemükben, hogy tudásvágyukat kielégítsék.



A gyilkosság

A mű tetőpontja az anyának a megölése, az anya a fiúk szemében egy akadály, ami hátráltatja őket vágyaik megvalósításában. Hidegvérrel ölik meg az anyjukat, ő birtokolja a vágy teljesítésének eszközeit (karperec). A műben nem derül ki a gyilkosság, a bűn sokkal fontosabb, bűntudatot pedig nem éreznek a gyerekek.



Szimbolikus jelentéstartalmak

Az éjfél és az erdő a titkok, a káosz, a bűn szimbóluma, amely elrejti a bűnöket. Többször előfordul a fény, a lámpa, talán az utat, a kíváncsiságot jelképezi. Ezekkel a többször előforduló szimbólumokkal légkört, atmoszférát teremt a novellának. Ajtó, ablak szintén titkokat rejtenek a zárt belső terek és kíváncsiságuk új színtereit jelzik.


A freudi tanokra vezethető vissza két álom, az éjszaka megjelenő asszonyok a szexuális vágyukat mutatják, a lovak tombolása pedig az agresszivitásukat a pusztításukat, a pusztítás vágyát. Freud elmélete szerint az álmok vágyteljesítések, amelyben tudatalattink, ösztöneink, rejtett vágyaink fejeződnek ki.

Mért válnak gyilkossá?
Az író nem válaszolja meg , nem ad indokot. Nincsen szeretet körülöttük. Nem emel ki konkrét okot, a szeretet és az emberi kapcsolatok nélküli világ vezethet ide, a fiúkat szenvedélyes vágy fűti, hogy pótolják a hiányokat valóságos érzelmekhez, élményekhez jussanak.


Hangneme
szenvtelen, hihetetlenül objektív ez a hang, tárgyilagos stílus, közömbös, feszültséget teremt az olvasóban, a jeges döbbenetet, érzelmeket nem a szereplők élik meg, hanem az olvasó






A kis Emma

Bűntény novella
cím: az áldozat neve


Fontosabb csomópontok

  • szereplők bemutatása, kezdő kép alsó tagozatos diákok, az elbeszélőnek megtetszik Emma, aki a húgának a barátnője
  • iskola, Szladek és Zöldi a diák, vágatás. Itt találkozik hősünk az agresszivitással, erre a parasztfiúra szinte irigykedve, csodálattal néz fel.
  • Hősünk szerelme nem teljesedhet be, mer a húga áll az útjában, ezek után ellenérzéssel gondol a húgára, de igyekszik még dühét elfojtani.
  • iskola, Zöldit vesszőzik meg. A korábban átélt magasztos példakép megtörik. Testileg és lelkileg megtörik, belázasodik.
  • Iskolaváltás, a verések miatt más iskolába kerül, nem láthatja Emmát.
  • újsághír az akasztásról, az első kegyetlenkedés a kutyán
  • padlás, kezdőkép, Emma felakasztása. Zöldi megvesszőzése után a hős példakép nélkül marad és ő veszi át ezután Zöldi szerepét, (agresszor), bár az akasztást nem ő kezdeményezi, részt vesz benne és morbid módon most eléri szerelmének tárgyát (ölelés-elengedés) Emmát.






Általános jellemzők

Írásait jellemzi a realizmus, naturalizmus és a szimbolizmus.
Elbeszélői modorára az objektív, tárgyilagos hangnem a jellemző s a szerkezet mesteri módon való megmunkáltsága pl. A kis Emma zenei műre emlékeztet.
Hőseit nem célok vezérlik, hanem elfojtott indulatok, vágyak.
Meghatározó élményforrása a gyermekkor világa.
Nem csak felnőtt hősei, hanem ártatlannak tűnő gyermekhősök is szadista gyilkosságokra vetemednek. Az ő szemében a világ darabokra törött és ez eltorzítja a személyiség fejlődését.
Gyakran foglalkoztatja a bűn, a brutalitás, arra a felismerésre jut, hogy a világ trónján a Sátán ül.
Nézeteire jelentős hatással volt gyermekkori traumája, hiszen hiányoztak az anyával kapcsolatos pozitív érzések, emlékek.
A nők iránti súlyos ambivalenciája a novelláiban is érezhető.
A novellákon kívül 8 dráma, 1 regény született. Mikszáthról és Jókairól írt értékelései kiváló elemzőképességről árulkodnak, zenekritikusként pedig már korán Bartókra, Kodályra irányította a figyelmet.