Portugália, Spanyolország, Benelux-államok

Portugália

Fővárosa: Lisszabon

A Pireneusi-félsziget Ny-i részén helyezkedik el.

Legsűrűbben lakott rész a tengerparti rész, másik legfontosabb városa: Portó.

A világ legnagyobb parafa termelője, amit az őshonos paratölgy kérgéből állítanak elő.

Iparágak: textil és üveg

Azori-félsziget és Madeira idegenforgalmi szempontból fontos.

Spanyolország

Fővárosa: Madrid

A Pireneusi-félsziget ⁴/₅ részét foglalja el az ország.

Az ország ÉNY-i részén óceáni éghajlat van, itt kukorica, búza termesztés jellemző, jelentős a halászat is.

Az ország középső részén (Mezeta) kontinentális éghajlat uralkodik, legelőkön juh és kecske tartás.

Anglia után Európában a 2. juh tenyésztésben.

Innen származik a világ legjobb minőségű gyapjúját adó Merinói juh.

A Földközi-tenger partvidékén és Andalúziában mediterrán az éghajlat. Citrusfélék jellemzőek.

Spanyolország a világ legnagyobb olívaolaj és bor termelői közé tartozik.

Ipar: feketekőszén és vasérc a Kantábiai-hegységben. Ez a terület az ország nehézipari körzete.

Legfontosabb városa: Bilbao (gépgyártás/ vegyipar)
A Mazeta D-i részén különböző érceket bányásznak: ólom, cink, urán

Barcelona→katalán főváros, textilipar, kikötőváros

Madrid→autógyártás (SEAT), gyógyszeripar

Benelux államok

Belgium

Államformája: alkotmányos királyság (I. Lipót)

Lakosság: 10 millió fő

Főváros: Brüsszel (EU. Fővárosa is)

Nyelv: francia, flamand-holland (58%)

1. Természeti adottságok

3 nagy tájegység: • Flandriai-síkság (NY)

• Brabanti-dombság (középső rész)

• Ardennek (D-DK)

2. Gazdaság

   A) Mezőgazdaság: Flandriai-síkság →len, cukorrépa

   →sertés, szarvasmarha

   Brabanti-dombság→búza, cukorrépa

   →fejlett kertgazdálkodás, zöldség, gyümölcs

   Ardennek: →juh, szarvasmarha

   B) Ipar: Flamand textilipar, központja Gent, Brugge

   Legkorszerűbb iparágai: • elektronika

• elektrotechnika

• finom vegyészet (gyógyszergyártás)

központjai: Gent, Antwerpen

Antwerpen:• Európa II. legforgalmasabb kikötője

• kőolaj finomítás

• gyémántcsiszolás

Brüsszel: →világpolitikai szerepkörrel rendelkezik

→EU. fővárosa

→NATO központja

→hagyományos és világhírű a csipkeverés

Meuse-völgye nehézipari körzet (kohászat)

központjai: Liegem Charlerai

Hollandia

Államformája: alkotmányos királyság (Beatrix királynő)

Lakosság: 16 millió fő

Főváros: Amszterdam / Hága

1. Természeti adottságok

• az ország területének 95%-a alföld → ³/₄-e mélyföld

• természetes dűnesorok, mesterséges gátak és zsilipek védik az elöntésről

Legjelentősebb folyók: Rajna és a Maas

tava: Ijssel-tó

2. Gazdaság

   a) Mezőgazdaság

   – vezető ágazata→állattenyésztés

   – fekete-fehér fríz szarvasmarha

   – a tej nagy részét feldolgozzák→ vaj, sajt, tejpor

   – fejlett a sertés, baromfi tenyésztés → nagy mennyiségben exportálnak húst és tojást

   – sajátos ágazat: zöldség, virágkertészet

   Világhírűek a holland virághagymák és vágott virágok. /tulipán, jácint, rózsa/

   Harlem környékén hatalmas jácint mező díszlik.

   b) Ipar

• vegyipar

• gépgyártás→hajó

központjai: Amszterdam, Rotterdam

Rotterdam: →a világ második legforgalmasabb kikötővárosa

Keleti országok

India

Államforma: köztársaság

Terület: 3,2 millió km²

Lakosság: 1 milliárd fő

Főváros: Újdelhi

1.Földrajz

A Hindusztáni-félszigeten fekszik

3 része: -Dekkán-fennsík

– Himalája

– Indiai-alföld

Az alföld két része: -Indus-alföldje

– Hindusztáni-alföld

Himalája a Föld legmagasabb lánchegysége.

Folyói: -Indus

– Gangesz

-Krishna

Éghajlata: trópusi monszun →3 évszak (tavasz, tél, nyár)

2.Gazdaság

A) Mezőgazdaság

– a lakosság 60%-a itt dolgozik

– a termelés színvonala és a termésátlagok alacsonyak

– kevésbé gépesített

– csapadékosabb területeken termesztenek: →rizs

→tea

→cukornád

→juta (kötél lesz belőle)

– rizs →termelésben 2. a világon

– cukornád→termelésben 2. a világon (Brazília előzi meg)

– tea, a Himalája D-i lejtőin termesztik, az egyik legfontosabb export cikk

– a szárazabb területeken termesztenek: -búza

– köles (szegények eledele)

– földimogyoró (étolajat készítenek belőle)

– a D-i részen különböző fűszernövényeket termesztenek: • szegfűszeg

• bors

• szerecsendió

• fahéj

gyümölcsök: • banán

• ananász

B) Állattenyésztés: nem jelentős →ennek ellenére a legnagyobb szarvasmarha és bivaly állományával rendelkezik (az igavonásukért tartják), a húsukat nem eszik meg.

C) Ipar (fejlődő)

Vezető ágazata a textilipar /juta és gyapot/

Két nagy központja: Bombai és Calcutta

Ásványkincsei: •kőszén

• vasérc

• mangánérc (Dekkán-fennsík ÉK-i része)

– gyorsan fejlődik a gépgyártás →autógyártás

– vegyipar • műtrágya

• növényvédő szerek

• gyógyszerek

Közel-Kelet

(DNY-Ázsia)

1. Természetföldrajz

   Arab-félsziget területe: 3 millió km²

   Gazdag kőolajban és földgázban.

   Mezopotámia: Tigris és Eufrátesz közötti síkság

   Éghajlata

   – a terület legnagyobb része sivatag

   – trópusi sivatagi éghajlat (átszeli a Ráktérítőt)

   – mediterrán éghajlat (Földközi- és a Fekete-tenger partvidéke)

   – száraz kontinentális, a hegységekkel körülzárt medencék éghajlata

2. Gazdaság

   A) Mezőgazdaság

   A mediterrán területeken: • narancs

• citrom

• olajbogyó

• zöldségfélék

A száraz területeken: • gabonafélék

• juh

• kecske

Az oázisokban: • gyapot

• datolya

Szaúd-Arábiában és Irakban: •datolya

B) Ipar

– a terület hatalmas kőolajjal és földgázzal rendelkezik

– a leggazdagabb készletek a Perzsa-öböl partvidékén van

Kőolaj-kitermelés: Szaúd-Arábiában világelső, és Irán a 4.

3. Országai

– Szaúd-Arábia

– Jemen

– Omán

– Kuvait

– Egyesült Arab Emírségek gazdag országok, a kőolajból gazdagodtak meg.

– Irak és Irán kevésbé fejlett, fegyverkezés, 1980–1988 Iraki-Iráni háború (Irán vesztett)

4. Fővárosok

Szaúd-Arábia: Rijád →királyság

Iraki Köztársaság: Bagdad

Iráni Köztársaság: Teherán

Kuvaiti királyság: Kuvait város

Egyesült Arab Emirátusok: Abu-Dzabi

Jemen: Szanaa

Egyiptom

Területe: 1 millió km²

Lakosság: 68 millió fő

Fővárosa: Kairó (14 millió fő)

A legnépesebb arab ország. A Nílus-völgyében laknak 1800 fő/ km²

1. Természetföldrajz

– a Nílus a Föld leghosszabb folyója 6670 km hosszú

– az ország nagy része sivatag

– oázisok

2. Gazdaság

– minden földet megművelnek

– egész évben folyamatos a termelés

Nyáron termesztenek: • gyapot

• rizs

• cukornád

Télen: • búza

• árpa

• zöldségfélék

A világ legjobb minőségű gyapotja →Egyiptom, a pamut ipar dolgozza fel.

A Nílus mentén és az oázisokban datolyát termelnek.

Datolya: fontos a népélelmezés szempontjából, export cikk

Nílus szabályozása: a XIX. században kezdték meg a folyó szabályozását →duzzasztógátakat építettek, a felhalmozódott vízzel öntöznek

1960–71 Asszani-nagygát (a világ legnagyobb sziklagátja)

Gát haszna: • energiaforrás

• 1 millió hektár területet lehet öntözni (évente 2-szer betakarítanak)

• egyenletessé tette a folyó vízjárását

• megszüntette a pusztító árvizeket

• Erőműveket is építettek →évente 10 milliárd KW elektromos áramot termel

Káros következményei: • A Nílus által szállított iszap nem kerül a földekre, hanem a Nasszer-tóban halmozódik fel

• a földet így műtrágyázzák

Egyiptom a Föld legnagyobb műtrágya felvásárlója, így veszélybe került a halászat.

A mezőgazdaság nem tudja ellátni az ország lakosságát →importálják az élelmiszert

A Szuezi-öböl partvidékén szénhidrogéneket (kőolaj, földgáz) bányásznak →vegyipar dolgozza fel

2. Idegenforgalom

   – jelentős bevétele van belőle

   – Szuezi-csatorna forgalmából

   – évente 3 millió turista keresi fel az országot

   – Szuezi-csatorna a Föld leghosszabb mesterséges vízi útja (162 km hosszú), óceánjárók fogadására is alkalmas, évente 25 ezer hajó közlekedik rajta

   Törökország

   Területe: 780 ezer km2

   Lakosság: 67 millió fő

   Fővárosa: Ankara (3 millió fő)

   Az ország Európa és Ázsia határán fekszik.

   Területének 3%-a Európába nyúlik.

   A Boszporusz és a Dardanellák Törökországhoz tartoznak. (Hellészpontosz az ókorban)

   É és Délen hegységek húzódnak, a hegységek között Anatóliai-fennsík (magasföld) található.

   Éghajlata: kontinentális

A szárazabb területeken juhokat és kecskéket tartanak.

Nemzeti eledel a birkahús.

Szőnyegipar: juhok gyapja→török szőnyeg

A fennsík csapadékosabb területein búzát és kölest termesztenek.

Az örmény magasföldön ered a Tigris és az Eufrátesz folyó.

Az ország mediterrán területein (Fekete-és Égei-tenger partja) • dohány

• gyapot

• gyümölcs

A Pontuszi-hegység lejtőin: • diófa

• mogyorócserje

Az Égei-tenger partvidékén: • mazsolaszőlő

• füge

• narancs

• olajfa

Izrael

1948-ban lett független, még az első világháború után brit igazgatás alá került.

Területe: 20 770 km²

Lakosság: 6 millió fő

Fővárosa: Jeruzsálem (700 ezer fő)

Az ország É-i része mediterrán, a D-i sivatag.

A Jordán-folyóból öntöznek, több mint 100-km-es vezetéken szivattyúzzák a vizet.

A Földközi-tenger partvidékén: • banán

• grapefruit

• jaffa narancs

É-n: • olajfa

• búza

Magas színvonalú az állattenyésztés: • baromfi

• szarvasmarha

Ipar

– a lakosság 90%-a itt dolgozik

– ásványkincsekben szegény (foszfátot bányásznak a Negev-sivatagban)

– Holt-tenger vizéből sót bányásznak

Feldolgozóipar: • gyémánt csiszolás

• repülőgép gyártás

• fegyverkezés

• orvosi műszerek

• elektronikus berendezések

A nehézipar központja: Haifa →legforgalmasabb kikötő

Telaviv→pénzügyi és kereskedelmi központ.

A köztársasági Róma

Államszervezete

A köztársaságot a római polgárok által választott magistratusok (tisztviselők) irányították.

Az állam élén állt a két konzul, békében főhatalom volt, háborúban a hadsereget irányították.

Az ügyeket a senatus (vének tanácsa) tagjaival együtt irányították.

A konzulok helyettesei praetorok (hadsereg irányító). A praetorok a város rendjére vigyáztak, bíráskodtak.

Végveszély esetén diktátort neveztek ki, félévig.

Egy 5. század közepén létre jött intézmény a cenzorok, vagyonbecsléssel foglalkoztak.

A patríciusok és a plebejusok polgárjogi harca

A plebejusok nehézgyalogosként nagyszámmal részt vesznek Róma háborúiban így a patríciusoknak figyelembe kell venni akaratukat.

Küzdelem állomásai

Kr.e. 494 néptribusi hivatalt hoznak létre

- vétójog, sérthetetlen

- 1 évre választották

- 2 majd 10 fő

- A plebejus gyűlés választotta

B) XII. táblás törvények Kr.e. 451

• kezdetben 10- en voltak
• meggátolja az önkényes értelmezés lehetőségét
• házasságkötést csak Kr.e. 445-től engedélyezték
• nem tettek a törvények különbséget plebejus és patrícius között (kivéve: házasság)
• vagyoni különbség figyelembe vétele a büntetésnél
• védett a magántulajdon
• rabszolgákra más büntetések (törvények) vonatkoztak
• jelen van a „szemet szemért, fogat fogért” elv
• családon belül az apának nagy hatalmat adtak

Tulliusi alkotmány Kr.e. 443

• a városlakóit vagyoni alapon 5 csoportba sorolták, ez lett az alapja az V. század közepétől működő népgyűlés (comitia centuriata).
• ezen a népgyűlésen születtek a törvények, de kihirdetésük senatusi jóváhagyáshoz kötött, az első vagyoni osztály több csoporttal képviseltette magát és ők adták a lovasságot és a nehézgyalogságot.
• a vagyonbecsléssel a cenzorok foglalkoztak

LICINIUS- SEXTUS féle földtörvény

szabályozták, hogy egy személy nem kaphat az a közföldből (ager publicus) 500 jugerumnál (230 hold) több földet.

Kr.e. 326

a papi tisztségeket is betölthetik a plebejusok

Kr.e. 300

Eltörlik az adósrabszolgaságot

A hódítások miatt, mert amúgy is sok rabszolga kerül az országba.

Kr.e. 287

Létrejön a területi alapon szerződött népgyűlés, az itt hozott törvények senatus-i jóváhagyás nélkül is érvényesek.

Az új vezetőréteg kialakulása (nobilitas)

Patríciusokból és vagyonosabb plebejusokból, a ezzel vette kezdetét a nemesség kialakulása.