2010. március 25., csütörtök

Berzsenyi Dániel ("Niklai remete")


1776-ban Hetyén született, régi középbirtokos család egyetlen gyermeke.
13 éves koráig alig tanult, 1788. őszén a soproni evangélikus líceumba került, ahol hét évig nevelkedett.
1793. megszökik Sopronból és katonának áll.
1795. megszakítja tanulmányait, apjával megromlik kapcsolata.
1799. feleségül vette Dukai Takách Zsuzsannát, Sömjénben telepedtek le.
1804. Niklára költöznek, jómódú birtokosként élt.
1810. Kazinczyval találkozik, Kölcseynek nem volt szimpatikus Berzsenyi. (Észrevételek Kölcsey reszenciájára címmel válaszolt.)1836. februárjában hosszas betegeskedés után meghalt.
Kölcsey kemény hangon bírálja, nyelvben gazdag, gondolatban szegény költőnek nevezi. Nem ismeri fel benne ugyanis az újszerű, romantikus vonásokat.


Műfajai: óda, elégia, episztola (verses levél)



A Magyarokhoz (Óda)

1. vsz. : hatásos célratörő kezdés jellemzi az első versszakot. Kimondja a vers tételét. A jelen magyarsága megváltozott, rossz irányba. Felkiáltással és számon kérő kérdéssel indít. Indulatos, ostorozó hangnemben. Az "indult" szó azonban reményt is jelent , talán nem végleges ez az állapot.

2.vsz: A múltra emlékezik, ez tartja össze a verset. A múlt képei mellett azonban a jelen is megjelenik a 3.vsz-ban. Megjelenik a hősi múlt, Buda a helytállás jelképévé válik, a torony még áll. A belső viszályok ellenére képes volt fennmaradni.

3.vsz: Megjelenik a jelen negatív előképpel, lehangoló kép. Az országban viszályt szító embereket "vipera-fajzatoknak" (metafora) nevezi.

4-6.vsz: a múlt jellemzésére a magyar történelem eseményeit említi, külső és belső ellenségeket egyaránt. Ennek ismeretében még borzasztóbbnak tűnik a jelen. 4-5vsz. kezdete :
"Nem ronthatott el..."
"Nem fojthatott meg..."
megerősíti a versszak tartalmát, még inkább bizonyossá teszi. A 6-vsz-ban megadja a választ a múlt győzelmeinek okára, az erkölcsi nagyság és a fizikai erő, bátorság jellemezte a népet.

7-8.vsz: A "most" időhatározó mutatja, hogy idősíkváltozás történt, a jelenre térünk át. Nyomatékosítja a pusztulást "lassu" szóval. A nemzet pusztulását a tölgyfa hasonlattal érzékelteti. Az erős tölgyet belülről férgek teszik tönkre, mint az országot is elpusztítják a belső viszályok, a hazafiatlan magyarok. Egy ország talpköve, alapja a "tiszta erkölcs", ha nincsen akkor hatalmas birodalmak is összeomolhatnak.

9-10.vsz: Megtagadják saját múltjukat a magyarok. Berzsenyi keményen fogalmaz, ostorozza szavaival a magyarokat. Ez a nép nem törődik magyarságával, a nemzeti szellemmel, harc helyett inkább heverészik.

11-12.vsz: A költő visszasírja a dicső múltat, felhozza Attilát, Hunyadit, Árpád vezért. A sivár jelen érzékeltetése így még inkább hangsúlyossá válik.

13-14.vsz: Megváltozik a hangulata a költeménynek, a vádak után fájó, kiábrándult hanggal ecseteli a pesszimista jövőt,mintha hirtelen belenyugodna a végzetbe. Megjelenik a nemzet-halál víziója, történelmi példákat is hoz erre. Kissé ellentmondásos ,hogy a bekövetkező tragédiáért eddig a magyarságot hibáztatta, most pedig a "forgó viszontagságra" és a "tündér szerencsére" utal, vagyis fölöttünk álló általunk befolyásolhatatlan törvényekre. A záró elégikus hang ellenére mégis az ostorozást, a nemzetféltést érezzük erőteljesebbnek.




A Magyarokhoz II. (óda)

Keletkezési körülmények: Napóleoni háborúk ideje
Alaphelyzete: a világban zűrzavar van, általános forrongás, romlás, fenyegetettség érzése uralkodik
Hangulata: lendületes, energikus, áramlanak a képek (vér festi, zivatar borítja, dőlnek, kötelek szakadnak). A használt szavak dinamikussá teszik a verset, halmozza az igéket. Az említett képek megelevenednek előttünk.
Üzenete: buzdítás, öntudatébresztés

1-3.vsz: általános világhanyatlás bemutatása, versföldrajzot olvasunk, ezáltal kitolja a tér korlátait. Tudatosan használja a helyszínek régies , ókori latin neveit. Nagyon kedvelte az antik kultúrát.

4. vsz: az állam bölcs kormányzásának képe jelenik meg. Egy ismert toposzt a hajó metaforát használja. (Horatius is kedvelte ezt.) A hajó ami megáll a habok közt, ezért kormányozni kell.

5-6.vsz: Azt a magatartás formát fogalmazza meg, amit választani kell ebben a veszélyeztetett helyzetben. A lélek megerősítése, a felelősség, a nemzeti érzést, öntudatot felerősíteni kell evvel, ellen lehet állni a gonosznak.



Az ódára jellemző fennköltség jellemzi a költeményt.
Romantikus vonása maga a téma, a nemzet.
A költőnek a küldetés tudata, a képgazdagsága és a pátosz.
Klasszicista jellemzője az antik strófaszerkezet, az oktató szándék és az antik képkincs.



Berzsenyi helye a magyar irodalomban

Versei számát tekintve terméketlen költő, de jelentősége mégis nagy a magyar irodalomban.
A klasszicizmus összegzőjének és a romantika elindítójának tekintjük.
Klasszicista vonás ódáinak tanító célzata, az antik képkincs és a versszakok használata, verseinek tudatos, átgondolt szerkezete.
A római költők közül Horatius volt az ideálja.

Romantikus vonása műveinek erőteljes képalkotása, metaforái, látomásai (tölgy-, hajó-toposz) ilyen jellemző még a magyarság témája (A magyarokhoz). Az elégikus életérzése, hangulata romantikus vonás.
Állandó belső feszültség gyötörte, mindig sóvárgott valami után, tervei és vágyai voltak mégis mindig a magány , a reménytelenség jutott neki.