Magyarok őstörténete

Kor, tartózkodási hely	Földrajzi elhelyezkedés	időpont	Társadalmi jellemzők	életmód	Elvándorlás oka, irányai
1.Urali kor	Ural-hg. Nyugat-Szibéria	Kr. e. 5000-3000	Késő paleolit	Erdős, mocsaras területeken: halászó, vadászó, madarászó életmód	Relatív túlnépesedés, a szamojédok elvonultak a Jenyiszejhez
2. Finnugor kor	Ural-hg. Két oldala	Kr. e.3000-2000	Neolit, anyajogú társadalom	Erdős, mocsaras területeken: halászó, madarászó életmód	Relatív túlnépesedés, a finn-permiek nyugatra húzódnak
3.Ugor kor	Ural keleti oldala, Irtis-Ob-Tobol középső folyása mentén	Kr. e.2000-1000/500	Bronzkor, apajogú társadalom	Kr. e. 1300 körül felmelegedett az éghajlat, továbbá kapcsolat iráni eredetű népekkel: megkezdődött a földművelés, az állattenyésztés.	Újabb éghajlati változások: Kr. e 800 körül lehülés: ellehetetlenült a mg.-i termelés, az állattartás, ezért a magyarok délre, a füves pusztákra indulnak, és ezzel kiváltak az ugor közösségből
4.Sztyeppei vándorlás	Eurázsiai sztyeppövezet	Kr. e. 500- Kr. u. 500	vaskor	Nagyállattartó nomadizálás	----------------------------
5.Magna Hungaria	Baskiria: Dél-Ural és a Volga között	500-750/800	vaskor	Fő tevékenység az állattenyésztés, de foglalkoztak földműveléssel is.	Külső támadás, a magyarok egy csoportja a Kaukázushoz vonult (szvárd magyarok)
6.Levédia	Don-Donyec, Azovi-tenger	750/800-850	A Kazár Birodalomba betagozódott a magyarság: kettős fejedelemség kialakulása; 7 törzs szövetsége+8. Törzsként csatlakoztak a kabarok.	Fő tevékenység az állattenyésztés, de foglalkoztak földműveléssel is.	Háborúk, besenyők támadása
7.Etelköz	Szeret-Prut-Dnyeszter-Bug-Dnyeper	850-honfoglalásig	7 törzs újbóli szövetsége (vérszerződés)	Elsősorban állattenyésztés	Népvándorlás, besenyő támadás

Megyer, Tarján, Jenő, Nyék, Kér, Keszi, Kürt-gyarmat = 7 törzs

A Kárpát-medence a honfoglalás előtt

1. A hun birodalom bukása után különböző germán népek lakják, majd a keletről érkező lovas nomád nép az avarok települnek be.

2. Az avar uralomnak a frankok és a bolgárok vetnek véget. A IX. a Kárpát-medence 3 birodalom végvidékének számított. Bolgár, morva, frank, jelentős számú szláv lakosság van itt. A IX. század végén gyakran tűntek fel itt magyarok, valamelyik birodalom szövetségeseként harcoltak. Hamar észrevették a terület előnyeit (talaj, fű, víz), jól védhető, legelő, szántóföld. A terület birtokbavétele a frank-morva háború kínált lehetőséget. Szvatopluk morva fejedelem a magyarokat hívja segítségül a frankok elleni háborúban. A magyar sereg vereséget mér a frankokra, Szvatopluk azonban váratlan meghal.

   →kedvező politikai helyzet
   Az Etelközben maradt magyarokat Árpád vezér vezeti be. Bejövetelüket a besenyők támadása gyorsítja.

3. Magyarok bejövetele

   Az ÉK-i és az erdélyi hágókon keresztül érkeznek, két hullámban foglalják el a területet, először Erdélyt, a Tiszántúlt és a Duna–Tisza közét.

   A második hullámban a Dunántúlt. 907-re veszik birtokba teljesen

   895 Honfoglalás

   kb. 500 ezer magyar jött, itt pedig 200 ezer tartózkodott.

4. Letelepedés

   – törzsenként telepedtek le

   – a fejedelmi központ: Buda, Székesfehérvár, Esztergom, a többi pedig gyűrűszerűen veszi körbe a fejedelmi központot

   Gyepű: természetes vagy mesterséges védőhatárvonal

5. Társadalom

   Rétegei:

   a) előkelők: „bők” (bőség) fejedelem, törzsfők

   b) középréteg „jobbágyok” katonák→ fegyveres kíséret az előkelőknek, állandó jelenlét

   c) szolgáló népek: „ínek” (ínség) parasztok, kézművesek

   −100 és 200 fős falvakban éltek

   – munka és terményszolgálattal tartoztak az előkelőknek

   – voltak különböző szolgáltatásra kötelezett falvak pl. kovácsok, szabók, szűcsök, vargák stb.

6. Életmód

   Mezőgazdaság

   – elsődleges az állattenyésztés: juh →gyapjú →→nemez, ruha

• szarvasmarha→szinte mindenét felhasználják →bőr, kürt, tej stb.

• ló

• kutya→puli, kuvasz, komondor, agár őse

– növénytermesztés, földművelés, az itt lakó szlávoktól és iráni népektől tanulták

Ipar→kézművesség

– számos mester élt és dolgozott

• fazekasok

• nyeregkészítők→ kengyel

• ötvözők (ötvös)

• kovácsok

tarsoly: gyönyörűen díszített, ebben vágó és tűzcsiholó szerszámokat tartottak

tegez: íjat és nyilat tartottak