Tóth Árpád (1886-1928)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Toth.htm

Aradon született 1886. április 15-én, majd 3 évvel később Debrecenbe költöztek. Apja lakatos és asztalosinas -> később szobrász.

Már gyermekkorában rajzolt, festett, kitűnően tanult.

Pest: egyetem bölcsészeti kar magyar-francia szakon tanult, járt a Négyesi-féle stílusgyakorlatokra is.

Publikát a Nyugatban.

A Hét, a Vasárnapi Újság, a debreceni napilapok közölték verseit.

1909. Debrecen újságíró lett.

1911. Lichtmann Anna (Hajnali szernád Annuskájával) 1917-ben feleségül is veszi.

1913.Nyugat: Hajnali szerenád

1917. Lomha gályán

1921. Az öröm illan

1923. Örök virágok (műfordítások)

Életét végigkísérte a nyomor és a tüdőbetegsége.

1928. november 7-én Budapesten meghalt.

1928.posztumusz kötete: Lélektől lélekig

Elégia egy rekettyebokorhoz

Műfaj: elégia

Egy látványból, helyzetképből indít, a költő egy rekettye bokor alatt kezd el elmélkedni. Virág = sajka metafora, ő óriás- hasonlat.

2. vsz. a boldog virágok /ellentét / vele szemben a nyomorult, komor, óriás az ember, szörny.

3.vsz. szembeállítja a boldog öntudatlan létezést az emberi tudatossággal, amely az embereket teljesíthetetlen vágyak felé hajtja.

4. vsz. Az élettől meggyötört hajóroncs (sérült) megnyugszik a néma szirteken. A látvány átcsap látomásba. Hajó metafora = ő maga.

5. vsz. A hajó metaforát kiterjeszti a többi emberre is,hiszen minden ember közös sorsa a remény nélküli élet és az értelmetlen pusztulás. A bibliai képpel a modern özönvízzel a háborúra utal, amely után teljes pusztulás következik. A végső pusztulás látomását írja le a költő, halál vízió tárul elénk. Béke lesz ugyan, de emberek nélkül, kísértetiessé válik a modern özönvíz utáni ember nélküli csend. A fájó ősanyagnak , a földnek terhére van ez az átkozott emberiség miután megszabadult az emberektől fellélegezhet, tragikus képek.

Körúti hajnal

vak volt a hajnal- metafora

aludtak a boltok- megszemélyesítés

üveges szemmel aludtak- metafora

mint lassú dsinnek- hasonlat

álmos vicék- megszemélyesítés

a végtelen fény milliom karátja- metonímia

bűvölten állt az utca -megszemélyesítés

sovány akác- megszemélyesítés

zöld kontyában- metafora

lila dalra kelt egy nyakkendő- szinesztézia

Esti sugárkoszorú

Feleségéhez írott szerelmi vallomás, házasságuk 6. évében született, a Lélektől lélekig kötet egy darabja, hitvesi költészet. Ritka az ilyen önfeledt boldogság, öröm, harmónia Tóth Árpádnál.

Cím: időpont megjelölés, a feleség haja felett megjelenő "glória" fényt jelöli

Szerkezet

1.vsz. látvánnyal kezd, alkonyodik, szürkület van, a dolgok körvonala elmosódik, a konkrét színek eltűnőben vannak, inkább szürke minden. Egy alkonyati sétának lehetünk a tanúi. A búcsúzó napfény a kedves asszony hajába font sugárkoszorúként jelenik meg (glória). A látvány az utolsó két sorban látomássá válik, a fény illattá és csenddé lesz az alkonyati lélekvándorlásban (szinesztézia), hiszen a színek eltűnnek , elmélyülnek, szinte már kivehetetlenek, mintha a lelkük is megváltozna.

2.vsz. folytatódik az előző látvány hatása az első két sorban, aztán egy elragadott felkiáltással, a költő rendkívül boldognak tűnik. A hatás a költő egész lényét átjárja és a hatás alatt szinte már istenként néz a szeretett nőre. A látvány látomássá változott.

3. vsz. vége a látomásnak, az elvont képek helyett elbeszélői hangnemmel kezd, a költő megbabonázva áll, szinte az időtlenség pillanatában, a felesége érintésére feleszmél és kimondja amit érez, megfogalmazza földöntúli rajongását, szerelmét.

Babits Mihály élete "poeta doctus" /tudós költő/

• Szekszárd: Babits szülővárosa, 1883. nov. 26-án született
• Budapest, Pécs: elemi iskoláinak színhelye volt, Bp-en: bölcsészkar magyar-latin szak, Pécs: gimnázium
• Baja, Szeged, Fogaras, Újpest, Budapest: Tanári pályájának állomásai, a legtermékenyebb éve /költőileg/ a fogarasi 3 év volt, utált Fogarason lenni, Újpesten a Könyves Kálmán gimnáziumban tanított
• Háború, forradalom: szívműködési rendellenessége miatt felmentik a katonai szolgálat alól
• Tanner Ilona: Babits felesége, írói álnévként Kazinczy feleségének nevét, a Török Sophie-t választotta
• Baumgarten Ferenc: Egy magyar származású, de Németországban élő esztéta, aki végrendeletében egy alapítványt hozott létre. A Baumgarten-díj kurátora /döntnöke Babits Mihály lett.
• Nyugat: A Nyugat c. folyóiratnak egészen haláláig a szerkesztője volt.
• Kurátorsága és a szerkesztői állás hozzájárult ahhoz, hogy Babits a kor irodalmi vezéregyéniségévé váljon.
• San Remo-díj: 1940-ben vehette át az olasz állam kitüntetését Dante- fordításáért
• 1941. augusztus 4.: Babits halálának időpontja. Gégerákban halt meg Budapesten.

verseskötetei:

• Levelek Iris koszorújából (1909)
• Herceg,hátha megjön a tél is ! (1911)
• Recitatív (1916)
• A nyugtalanság völgye (1920)
• Sziget és tenger (1925)
• Az istenek halnak, az ember él (1929)
• Versenyt az esztendőkkel (1933)

Prózai művei:

• A gólyakalifa (1913)
• Timár Virgil fia (1922)-> lélektani regény
• Kártyavár (1923) családregény
• Halálfiai (1927) családregény
• Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (1933) utópia
• Hatholdas rózsakert (1933) -> novelláskötet

Mely kötetek jellemzik s tanulmányíró Babitsot?

• Petőfi és Arany (1910)
• Az ifjú Vörösmarty (1911)
• A férfi Vörösmarty (1911)
• Tanulmány Adyról (1920)
• Az európai irodalom története (1936)
• Jónás könyve (1940)

Műfordításai:

• lefordította Shakespeare egy kései darabját: A vihar-t (1916)
• Pávatollak /műfordítás-kötetének címe/ (1920)
• lefordította Szophoklésztól az Oidipus király-t (1942)
• Az Isteni Színjáték lefordítása volt fordítói munkásságának a megkoronázása. A teljes Színjátékot sem Babits előtt sem utána nem fordította le senki magyarra.

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Babits.htm

Móricz Zsigmond élete

1879 július 2-án született Tiszacsécsén, apja Móricz Bálint aki feleségül vett egy művelt, de rátarti kisasszonyt, Pallagi Erzsébetet. Kilencen voltak testvérek. Csécsén élt hat éves koráig, ekkor következett be a család anyagi összeomlása.

1890-ben a debreceni református kollégiumban kezdte meg gimnáziumi tanulmányait. Itt végezte el az első három osztályt, mint eminens tanuló. Pallagi Gyula magával vitte saját iskolájába, A hatodik osztályt itt fejezte be, majdnem színjelesen. 1859-ben érettségizett le.

1903 végén bekerült az akkor induló Az Újság szerkesztőségébe a gyerekrovathoz.

Egyetemi tanulmányait nem fejezte be (teológiát először, majd jogot tanult), eközben folyamatosan írt.

1905 januárjában házasságra lépett Holics Eugéniával (Janka).

Gyermekei halála után írta meg a Hét krajcárt. Alkotói korszaka 1908-1919. A Nyugat 1909-es évfolyamában kezdte el közölni első regényének , a Sáraranynak a köteteit. 1911-ben az Isten háta mögött követte. Az írói sikerei hatására a tiszteletdíjakból 1911-ben Leányfalun telket vett, és egy kényelmes házat építettek rá.

1920 Légy jó mindhalálig

1922 Tündérkert

1924 Kivilágos-kivirradtig

1927 Úri muri

1932 Rokonok

1936 őszén megismerkedett egy árva állami intézetben nevelkedett "kis proletár lánnyal", Littkey Erzsébettel (Csibe).

1941 Árvácska, a lány élményköréből született a mű.

1942 szeptember 4-én agyvérzésben halt meg , 63 évesen Budapesten.

Prózaművészetében eltávolodik a romantikától és a realizmust teljesíti ki. Írói hangját a Hét krajcár c. novellában találja meg.

1929-33 Babitscsal együtt szerkeszti a Nyugatot, majd 1939-42- ig a Kelet Népe c. folyóiratot szerkesztette, amely a népi írók fóruma volt.

Regényeiben , novelláiban gyakori téma a parasztok, dzsentrik és az értelmiség alakja.

Újszerű parasztábrázolásában rámutatott e társadalmi réteg életének nyomorúságára. Móricz előtt a falu a harmónia megtestesítője volt, idilli, életvidám, gondtalan emberekkel (pl. Jókai, Mikszáth). Móricz szembeszáll ezzel az idilli világgal, belülről láttatja a falut, a szegénységet, az elégedetlenséget.

Ady Endre

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/ady.htm

1877. nov. 22-én született Érmindszenten. Apja, Ady Lőrinc "hétszilvafás" nemes, édesanyja Pásztor Mária, papok és tanítók leszármazottja.

Elemi iskola: Érmindszent

Alsó 4 osztály: a nagykárolyi piarista gimnázium

Gimnázium: Zilah, Wesselényi Miklós református kollégium

Debrecenben jogásznak indul szülei miatt, végül újságíró lett.

1901 Nagyváradi Napló -Léda /Diósy Ödönné Brüll Adél/

1904 Párizsba érkezett /Baudlaire/

1905 Pestre jött már , Budapesti Napló

1906 február Új versek c. kötet, június Párizsba menekül versei támadása miatt

1908 jan. 1 Nyugat /Illés szekerén/

1912 Lédával szakítanak /Elbocsátó szép üzenet/

1915 márc. 27 Bp. Boncza Bertát veszi feleségül /Csinszka/

1919 jan.27 tüdőgyulladásban meghalt

Költészete a szimbolizmus és szecesszió jegyében telik kezdetben.

1910 után költészete kissé megváltozik, megjelennek a magyarság, kuruc versek, a nemzet kerül középpontba. Az első világháború idején egyszerűsödik le költészete, tartalmi és formai oldalról egyaránt. Az utolsó évek verseiben megjelennek a szürrealizmus és az expresszionizmus képei is.

Köteteit hihetetlen pontossággal tervezte meg, valószínű Baudelaire: A romlás virágai mintára találta ki őket. A ciklus címét egy jelentős, kiemelt verséről nevezte el, amit általában a ciklus közepére helyezett, kedveli a három szóból álló vers és ciklus címeket.