2010. április 6., kedd

A hűbériség kora Európában

Uradalmak

  1. A gazdasági változások, a hűbériség rendszere, a feudális társadalom kialakulása, az uradalmi rendszer vázlata. /Szárai Törikönyv 1. /

  2. A világi papok és szerzetesek

– kolostorok vezetőjét apátnak nevezzük

– a világi papok is létrehoztak egy önkormányzatot

tagjai: a kanonok

vezetője: prépost (elöljáró)

– az egyházmegyék élén a püspökök állnak, a főegyházmegye élén az érsek áll

– a IX. századtól szilárdul meg a Ny-i egyház szervezete

– tizedet fizettek a jobbágyok (dézsma)

A keresztes háborúk

1. Kezdete

1095 II. Orbán pápa a Clermonti-zsinaton meghirdeti a keresztesháborút, felhívást intéz, hogy induljanak el 1096-ban.

  1. Oka

  • török behatolás Palesztinába, a Szentföldre

  • Ny-Európa túlnépesedése

  1. Cél

– Palesztina felszabadítása

– földszerzés (túlnépesedés levezetése)

– az itáliai városállamok a levantei kereskedelem irányítását akarják megszerezni (Európa, Közel-Kelet, a Földközi-tengeren keresztül) Bizánc kezén van

– Róma ki akarja terjeszteni befolyását a bizánci egyházra (keleten)

  1. Fontosabb események

1096–99 Jeruzsálem elfoglalása => létrejön a jeruzsálemi királyság

XII. század végén, amikor az európai nagyhatalmak elindulnak

IV. hadjárat 1202–1204 velencei lovagok indulnak

Bizánc elfoglalása, latin császárság megteremtése

  1. András is részt vett a szentföldi hadjáratban (I. Endre más néven)

1212 Gyerekek hadjárata

1290-ben esett el az utolsó erőd a keresztényeknél

  1. Jelentősége

  • gazdasági okai: fellendül a kereskedelem Kelet és Európa között

  • új gazdasági ismeretekhez jutnak /citrom, dinnye, rizs, selyem/

  • fellendül a pénzgazdálkodás

  1. Lovagrendek létrejötte

– johanniták (kórházakat építenek)

– templomosok (harc)

– német lovagrend (harc, betegápolás)

A népesség növekedése és a mezőgazdaság fellendülése

  1. Európa népességének változása

ok: -a nagy népmozgások és a háborúk befejeződnek

– több és változatosabb élelem

– jobb egészségügyi körülmények, járványok vége

– keresztény egyház ösztönzése a házasságra és a gyerek vállalásra

  1. Új eszközök, új eljárások

  • borona, szügyhám, 3 nyomásos gazdálkodás

  • kultúrnövények jelennek meg a gabona mellett

  • új gyümölcsök, fűszerek

  1. Kereskedelem IX.-XIII században

Távolsági kereskedelem:

tengeri: levantei kereskedelem (Földközi-tengernél, Arab, Bizánc, É-Itália)

luxus cikkek: fűszerek, szőnyeg, selyem

  • É-i Balti-tengeren folytatott kereskedelem (norvég, dán, svéd, német, városok)

1241 Hanza szövetség /Hamburg-Bréma-Lübek/

  • lengyel gabona, orosz hering és prém, svéd épületfa, méz, gyapjú

szárazföldi: belföldi utakat elhanyagolták a középkorban

főútvonal: Flandriát kötötte össze az É-Itáliai városokkal

Híresek voltak a franciaországi Champagne grófságban tartott vásárok, ahol hozzá lehetett jutni mindenhez, ez 48 napon át zajlott.

Voltak Európa szerte heti vásárok is, de ezeknek szűk volt a piaca.

A középkori város

  1. Gazdasági feltételei

– szétválik a mezőgazdaság és az ipar => forgalmas helyre igyekeznek

– népesség növekedése

– polgárok (lakók)

  1. Város alapító tényezők

    – az ókori maradványokra kevés épült

    – püspöki székhely

    – vár, kolostor mellett

    – útkereszteződés

– folyók partjánál

– kikötésre alkalmas öblök

– sík és a hegyvidék találkozásánál

– nyersanyag jelenléte

  1. Kommuna mozgalom /polgárok közössége/

    A polgárok igyekeztek megszabadulni az egyházi vagy földesúri fennhatóság alól.

    Ennek következtében: városi önkormányzat kialakítása:

  • szabad bíró

  • polgármester

  • plébános választás szabadon

  • bíráskodás

  • adószedés (nem a földesúrnak, hanem maguknak)

  • kedvezőbb adóbefizetés

  1. Városi kiváltságok

    – vásártatás joga

    – árumegállítás joga

    – vámmentesség

    – pallosjog főbenjáró ügyben ítélkezhet

    senkinek sem adózott, csak a királynak

  2. Társadalom (polgárság)

    gazdagabb kereskedők (patríciusok), a városi tanács irányítói

    kézművesek (iparosok), kevésbé tehetős kereskedők, városi tanács tagjai

    városi szegénység, iparos legények, inasok, napszámosok, számuk nő a faluból szökött jobbágyokkal

  3. Céhek

    Azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete.(Nyugat-Európában a XI-XII században, Közép-Kelet-Európában XIII-XIV században jelennek meg.)

    jellemzői: -nem volt munkamegosztás

    korlátozzák az egymás közötti versenyt (szűk piac, egységes minőségi előírások, egységes árak)

    tiltják a reklámot, másik termékének ócsárlását

    megszabták a munkára fordítható időmennyiséget

    a legények és inasok számát

    tiltják a céhen kívüliek, kontárok működését

    város védelmében részt vettek, fegyveres őrséget adtak

    segélyező funkció: az elhunyt mester családját ellátták

    a mesterré válást hosszú és fáradságos tanulófolyamat előzte meg

    Pápaság és a császárság küzdelme

    1. Az egyház

    756 megalakul a pápai állam

    1054 egyházszakadás (Ny: katolikus, K: ortodox)

    korszak jellemzői: -az egyház vezetői világi főurakként élnek, vagyont halmoznak fel

    adták, vették a tisztségeket (szimónia)

    szabadon házasodtak

    saját rokonukat jelölték a fő pozíciókra

    elvilágiasodott az egyház

    910 Cluny kolostor reformmozgalma

    szimónia: egyházi javak, tisztségek áruba bocsátása ellen

    cölibátus (papi nőtlenség bevezetése)

    2. Császárság

    Frank birodalom 843 verduni szerződés értelmében felbomlik a Keleti- Frank birodalom 962 I. Ottó német-római császárságot hozza létre

    III. Henrik alatt élte fénykorát, amikor a pápaság a császárság befolyása alatt állt.

Inveztitúra joga: a püspököket a császár iktatja be a hivatalukba (felékesítés).

A pápaválasztás császári beleegyezéshez volt kötve.

3. A küzdelem állomásai

  1. Gergely pápa IV. Henrik császár

    1077. IV. Henrik a pápa bocsánatáért esdeklik (Canossa-járás)

    VII. Gergely visszafogadja, de a küzdelem tovább folytatódik

    II. Callixtus pápa V. Henrik

    1122 látszólagos megegyezés WORMS konkordátum

    Az invesztitúra a pápát illeti meg, de az egyházi birtokok feletti hűbéri jog a császáré.

    III. Sándor↔Barbarossa Frigyes

    É-Itália lombard városok

    1176 Legnanonál összecsapnak, pápai győzelem

    1215–1250 német császár III. Frigyes idején újra harcot indít a pápaság ellen , halála után szétesik a birodalom (grófságokra), anarchia. Így lesz az invesztitúrának vége.

    A pápaság győzelme azonban látszólagos, mert Franciaország befolyása alá kerülnek.

    1309–1377 a pápák avignoni fogsága

    4. Eretnek mozgalmak

    Olyan vallásos mozgalmak, amelyek felléptek a római katolikus egyház tanításai és hatalmi viszonyai ellen. Bírálták a fennálló társadalmi rendet is. Ennek az üldözésnek az eszköze az inkvizíció az egyházi törvényszék.

    Katharok, valdensek, bogumilok.

    Az egyik szerzetes rend a domonkosok egy időben az irányítói az inkvizíciónak. Ebben a korszakban jön létre a ferences rend. (Assisi Szent Ferenc)

    A francia és az angol királyság létrejötte

    1. Kik szerzik meg Franciaország trónját a Karoling birodalom felbomlása után?

    987-ben Róbert őrgróf család, Hugo, a Capeting-dinasztia szerzi meg Franciaország trónját.

    2. Mért nem volt egysége a kialakuló Franciaország területén?

    Az ország független hercegségekre és grófságokra oszlott. A hűbéresek letették a Capetingeknek esküjüket, de nem szolgálták urukat.

    3. Mely hercegség és mért emelkedik ki a birodalomból?

    911 É-Franciaország Normandia hercegsége. Minden földesurat fölesketett a saját hűségére. A hűbéri láncolat megszervezését szem előtt tartotta.

    4. Milyen jog szerint lesz Normandia hercege Anglia királya?

    Vilmos Normandia hercege rokoni kapcsolatra hivatkozva követeli a trónt. 1066 Anglia ellen indul és nyer Hastingsban. (Hitvalló Edward anyai ágon normann volt, francia nyelvet beszélt és angol király lett.)

    5. Milyen népekből alakult ki a későbbi angol nép?

    Angol, szász, jütük

    6. Miben találod az angol II. Henrik jelentőségét?

    Központosító politikája különösen a jogszolgáltatás terén mutatkozik. Az egyháziak feletti bíráskodás világi jogok szerint.

    7. Ki Thomas Becket?

    Ellenzi a világi bíráskodást az egyháziak felett Angliában. Canterbury-i érsek, elérte, hogy a pápa kiközösítse Angliát. II. Henrik lovagjai ezért megölik.

    Európa szellemi és politikai körvonalainak kialakulása a X-XIII. Században

    1. Keleti és Nyugati kereszténység

    1054 az egyházszakadás

    Ny: -római katolikus (egyetemes),

    pápa irányítja

    központja Róma

    latin nyelvű

      K: -ortodox

      görögkeleti (igazhitű)

      pátriárka

      Konstantinápoly (Bizánc)

      görög nyelv

      2. Görögkeleti egyház

      nem ismeri el a pápa egyetemes egyházfőiségét

      vallási különbségek

      a szentháromság kérdésében azt mondják, hogy a szentlélek az atyától származik és nem a fiútól

      nem hisznek a purgatóriumban

a papjaik nősülhetnek, ha a házasságukat pappá szentelésük előtt kötötték meg

más a templombelső

  1. Különbségek Ny és K

    politika: latin kereszteslovagok elfoglalják Bizáncot

    1204 megalapítják a latin császárságot

    gazdaság: a Ny-i kereskedők, illetve a Bizánci kereskedők

  2. Az orosz és az ószláv paroszláv egyház

    összetartja a népet

    1240 a svédek támadása az oroszok ellen

    1242 Csúd-tavi csata német lovagrend

    mongolok támadása

    A rendiség kialakulása a rendi monarchia XII.-XIII. század

    1. Rend fogalma

    A társadalom azonos érdekű, azonos jogú, gazdasági helyzetű és azonos kiváltságú csoportjai. (főpapok, főurak, középnemesek)

    Cél: beleszólni a kormányzásba, törvényhozásba (adókivetés, hadsereg)

    2. Rendi monarchia fogalma

    A feudális állam fejlettebb formája, olyan államforma, amelyben a hatalom megoszlik, a király/ uralkodó és a rendek között.

    Támaszai: -a hivatalszervezet

    hadsereg

adók

Legfontosabb szerve: a rendi országgyűlés (központi intézménye)

3. Anglia

XII. század Platagenet II. Henrik erős királyi hatalom, Franciaország nagy részét kezében tartja

XII.század: -a Francia területek nagy részét elveszítik a II. Fülöp Ágosttal vívott harcokban

központi hatalom meggyengül

nincsen pénz, elvesztek a birtokok

megadóztatott polgárság és parasztság elégedetlen

1215 a főurak a Magna Carta Libertatum (nagy szabadságlevél) kiadására kényszerítik a királyt. Ez korlátozza a király hatalmátha nem teljesíti fellázadhattak ellene

III. Henrik a nemesek elégedetlenek politikájával, ezért fellépnek ellene, a nemesek élére áll Simon De Monfort

1264-ben legyőzik a királyt és fogságba ejtik

1265 Angliában összehívják az első országgyűlést (köznemesek, városok képviselői)

1295 minta parlament (a parlament végleges formája)

Lordok háza: főnemesek és főpapok

Közösségek háza: köznemesek, polgárság képviselői

  1. Franciaország

    Capetingek uralma, kilábalás a feudális anarchiából

    II. Fülöp Ágost legyőzi az angol királyt, elveszi franciaországi birtokait.

    XIII. század: IX. Lajos megerősíti a király hatalmát

    IV. Szép Fülöp meghódítja Campagnet és Flandriát

    ehhez lefoglalja az egyházi tizedet, a pápa ezért kiátkozza, Fülöp elfogatja a pápát és helyette a francia bíborost teszi meg pápává és székhelyét Avignonba teszi át. (A pápák avignoni fogsága 1309-1377)

    1302 Az első rendi országgyűlés /a király hívja össze, mert szüksége van az egyházzal szembeni támogatásra/

    A három rend papság, nemesség, polgárság külön ülésezett.

    A főpapok és a főnemesek személyes meghívóval érkeztek.

    A papság és a nemesség alsóbb rétege képviselőket küldött.

Hűbériség kora Európában

Uradalmak

  1. A gazdasági változások, a hűbériség rendszere, a feudális társadalom kialakulása, az uradalmi rendszer vázlata. /Szárai Törikönyv 1. /

  2. A világi papok és szerzetesek

– kolostorok vezetőjét apátnak nevezzük

– a világi papok is létrehoztak egy önkormányzatot

tagjai: a kanonok

vezetője: prépost (elöljáró)

– az egyházmegyék élén a püspökök állnak, a főegyházmegye élén az érsek áll

– a IX. századtól szilárdul meg a Ny-i egyház szervezete

– tizedet fizettek a jobbágyok (dézsma)

A keresztes háborúk

1. Kezdete

1095 II. Orbán pápa a Clermonti-zsinaton meghirdeti a keresztesháborút, felhívást intéz, hogy induljanak el 1096-ban.

  1. Oka

  • török behatolás Palesztinába, a Szentföldre

  • Ny-Európa túlnépesedése

  1. Cél

– Palesztina felszabadítása

– földszerzés (túlnépesedés levezetése)

– az itáliai városállamok a levantei kereskedelem irányítását akarják megszerezni (Európa, Közel-Kelet, a Földközi-tengeren keresztül) Bizánc kezén van

– Róma ki akarja terjeszteni befolyását a bizánci egyházra (keleten)

  1. Fontosabb események

1096–99 Jeruzsálem elfoglalása => létrejön a jeruzsálemi királyság

XII. század végén, amikor az európai nagyhatalmak elindulnak

IV. hadjárat 1202–1204 velencei lovagok indulnak

Bizánc elfoglalása, latin császárság megteremtése

  1. András is részt vett a szentföldi hadjáratban (I. Endre más néven)

1212 Gyerekek hadjárata

1290-ben esett el az utolsó erőd a keresztényeknél

  1. Jelentősége

  • gazdasági okai: fellendül a kereskedelem Kelet és Európa között

  • új gazdasági ismeretekhez jutnak /citrom, dinnye, rizs, selyem/

  • fellendül a pénzgazdálkodás

  1. Lovagrendek létrejötte

– johanniták (kórházakat építenek)

– templomosok (harc)

– német lovagrend (harc, betegápolás)

A népesség növekedése és a mezőgazdaság fellendülése

  1. Európa népességének változása

ok: -a nagy népmozgások és a háborúk befejeződnek

– több és változatosabb élelem

– jobb egészségügyi körülmények, járványok vége

– keresztény egyház ösztönzése a házasságra és a gyerek vállalásra

  1. Új eszközök, új eljárások

  • borona, szügyhám, 3 nyomásos gazdálkodás

  • kultúrnövények jelennek meg a gabona mellett

  • új gyümölcsök, fűszerek

  1. Kereskedelem IX.-XIII században

Távolsági kereskedelem:

tengeri: levantei kereskedelem (Földközi-tengernél, Arab, Bizánc, É-Itália)

luxus cikkek: fűszerek, szőnyeg, selyem

  • É-i Balti-tengeren folytatott kereskedelem (norvég, dán, svéd, német, városok)

1241 Hanza szövetség /Hamburg-Bréma-Lübek/

  • lengyel gabona, orosz hering és prém, svéd épületfa, méz, gyapjú

szárazföldi: belföldi utakat elhanyagolták a középkorban

főútvonal: Flandriát kötötte össze az É-Itáliai városokkal

Híresek voltak a franciaországi Champagne grófságban tartott vásárok, ahol hozzá lehetett jutni mindenhez, ez 48 napon át zajlott.

Voltak Európa szerte heti vásárok is, de ezeknek szűk volt a piaca.

A középkori város

  1. Gazdasági feltételei

– szétválik a mezőgazdaság és az ipar => forgalmas helyre igyekeznek

– népesség növekedése

– polgárok (lakók)

  1. Város alapító tényezők

    – az ókori maradványokra kevés épült

    – püspöki székhely

    – vár, kolostor mellett

    – útkereszteződés

– folyók partjánál

– kikötésre alkalmas öblök

– sík és a hegyvidék találkozásánál

– nyersanyag jelenléte

  1. Kommuna mozgalom /polgárok közössége/

    A polgárok igyekeztek megszabadulni az egyházi vagy földesúri fennhatóság alól.

    Ennek következtében: városi önkormányzat kialakítása:

  • szabad bíró

  • polgármester

  • plébános választás szabadon

  • bíráskodás

  • adószedés (nem a földesúrnak, hanem maguknak)

  • kedvezőbb adóbefizetés

  1. Városi kiváltságok

    – vásártatás joga

    – árumegállítás joga

    – vámmentesség

    – pallosjog főbenjáró ügyben ítélkezhet

    senkinek sem adózott, csak a királynak

  2. Társadalom (polgárság)

    gazdagabb kereskedők (patríciusok), a városi tanács irányítói

    kézművesek (iparosok), kevésbé tehetős kereskedők, városi tanács tagjai

    városi szegénység, iparos legények, inasok, napszámosok, számuk nő a faluból szökött jobbágyokkal

  3. Céhek

    Azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete.(Nyugat-Európában a XI-XII században, Közép-Kelet-Európában XIII-XIV században jelennek meg.)

    jellemzői: -nem volt munkamegosztás

    korlátozzák az egymás közötti versenyt (szűk piac, egységes minőségi előírások, egységes árak)

    tiltják a reklámot, másik termékének ócsárlását

    megszabták a munkára fordítható időmennyiséget

    a legények és inasok számát

    tiltják a céhen kívüliek, kontárok működését

    város védelmében részt vettek, fegyveres őrséget adtak

    segélyező funkció: az elhunyt mester családját ellátták

    a mesterré válást hosszú és fáradságos tanulófolyamat előzte meg

    Pápaság és a császárság küzdelme

    1. Az egyház

    756 megalakul a pápai állam

    1054 egyházszakadás (Ny: katolikus, K: ortodox)

    korszak jellemzői: -az egyház vezetői világi főurakként élnek, vagyont halmoznak fel

    adták, vették a tisztségeket (szimónia)

    szabadon házasodtak

    saját rokonukat jelölték a fő pozíciókra

    elvilágiasodott az egyház

    910 Cluny kolostor reformmozgalma

    szimónia: egyházi javak, tisztségek áruba bocsátása ellen

    cölibátus (papi nőtlenség bevezetése)

    2. Császárság

    Frank birodalom 843 verduni szerződés értelmében felbomlik a Keleti- Frank birodalom 962 I. Ottó német-római császárságot hozza létre

    III. Henrik alatt élte fénykorát, amikor a pápaság a császárság befolyása alatt állt.

Inveztitúra joga: a püspököket a császár iktatja be a hivatalukba (felékesítés).

A pápaválasztás császári beleegyezéshez volt kötve.

3. A küzdelem állomásai

  1. Gergely pápa IV. Henrik császár

    1077. IV. Henrik a pápa bocsánatáért esdeklik (Canossa-járás)

    VII. Gergely visszafogadja, de a küzdelem tovább folytatódik

    II. Callixtus pápa V. Henrik

    1122 látszólagos megegyezés WORMS konkordátum

    Az invesztitúra a pápát illeti meg, de az egyházi birtokok feletti hűbéri jog a császáré.

    III. Sándor↔Barbarossa Frigyes

    É-Itália lombard városok

    1176 Legnanonál összecsapnak, pápai győzelem

    1215–1250 német császár III. Frigyes idején újra harcot indít a pápaság ellen , halála után szétesik a birodalom (grófságokra), anarchia. Így lesz az invesztitúrának vége.

    A pápaság győzelme azonban látszólagos, mert Franciaország befolyása alá kerülnek.

    1309–1377 a pápák avignoni fogsága

    4. Eretnek mozgalmak

    Olyan vallásos mozgalmak, amelyek felléptek a római katolikus egyház tanításai és hatalmi viszonyai ellen. Bírálták a fennálló társadalmi rendet is. Ennek az üldözésnek az eszköze az inkvizíció az egyházi törvényszék.

    Katharok, valdensek, bogumilok.

    Az egyik szerzetes rend a domonkosok egy időben az irányítói az inkvizíciónak. Ebben a korszakban jön létre a ferences rend. (Assisi Szent Ferenc)

    A francia és az angol királyság létrejötte

    1. Kik szerzik meg Franciaország trónját a Karoling birodalom felbomlása után?

    987-ben Róbert őrgróf család, Hugo, a Capeting-dinasztia szerzi meg Franciaország trónját.

    2. Mért nem volt egysége a kialakuló Franciaország területén?

    Az ország független hercegségekre és grófságokra oszlott. A hűbéresek letették a Capetingeknek esküjüket, de nem szolgálták urukat.

    3. Mely hercegség és mért emelkedik ki a birodalomból?

    911 É-Franciaország Normandia hercegsége. Minden földesurat fölesketett a saját hűségére. A hűbéri láncolat megszervezését szem előtt tartotta.

    4. Milyen jog szerint lesz Normandia hercege Anglia királya?

    Vilmos Normandia hercege rokoni kapcsolatra hivatkozva követeli a trónt. 1066 Anglia ellen indul és nyer Hastingsban. (Hitvalló Edward anyai ágon normann volt, francia nyelvet beszélt és angol király lett.)

    5. Milyen népekből alakult ki a későbbi angol nép?

    Angol, szász, jütük

    6. Miben találod az angol II. Henrik jelentőségét?

    Központosító politikája különösen a jogszolgáltatás terén mutatkozik. Az egyháziak feletti bíráskodás világi jogok szerint.

    7. Ki Thomas Becket?

    Ellenzi a világi bíráskodást az egyháziak felett Angliában. Canterbury-i érsek, elérte, hogy a pápa kiközösítse Angliát. II. Henrik lovagjai ezért megölik.

    Európa szellemi és politikai körvonalainak kialakulása a X-XIII. Században

    1. Keleti és Nyugati kereszténység

    1054 az egyházszakadás

    Ny: -római katolikus (egyetemes),

    pápa irányítja

    központja Róma

    latin nyelvű

      K: -ortodox

      görögkeleti (igazhitű)

      pátriárka

      Konstantinápoly (Bizánc)

      görög nyelv

      2. Görögkeleti egyház

      nem ismeri el a pápa egyetemes egyházfőiségét

      vallási különbségek

      a szentháromság kérdésében azt mondják, hogy a szentlélek az atyától származik és nem a fiútól

      nem hisznek a purgatóriumban

a papjaik nősülhetnek, ha a házasságukat pappá szentelésük előtt kötötték meg

más a templombelső

  1. Különbségek Ny és K

    politika: latin kereszteslovagok elfoglalják Bizáncot

    1204 megalapítják a latin császárságot

    gazdaság: a Ny-i kereskedők, illetve a Bizánci kereskedők

  2. Az orosz és az ószláv paroszláv egyház

    összetartja a népet

    1240 a svédek támadása az oroszok ellen

    1242 Csúd-tavi csata német lovagrend

    mongolok támadása

    A rendiség kialakulása a rendi monarchia XII.-XIII. század

    1. Rend fogalma

    A társadalom azonos érdekű, azonos jogú, gazdasági helyzetű és azonos kiváltságú csoportjai. (főpapok, főurak, középnemesek)

    Cél: beleszólni a kormányzásba, törvényhozásba (adókivetés, hadsereg)

    2. Rendi monarchia fogalma

    A feudális állam fejlettebb formája, olyan államforma, amelyben a hatalom megoszlik, a király/ uralkodó és a rendek között.

    Támaszai: -a hivatalszervezet

    hadsereg

adók

Legfontosabb szerve: a rendi országgyűlés (központi intézménye)

3. Anglia

XII. század Platagenet II. Henrik erős királyi hatalom, Franciaország nagy részét kezében tartja

XII.század: -a Francia területek nagy részét elveszítik a II. Fülöp Ágosttal vívott harcokban

központi hatalom meggyengül

nincsen pénz, elvesztek a birtokok

megadóztatott polgárság és parasztság elégedetlen

1215 a főurak a Magna Carta Libertatum (nagy szabadságlevél) kiadására kényszerítik a királyt. Ez korlátozza a király hatalmátha nem teljesíti fellázadhattak ellene

III. Henrik a nemesek elégedetlenek politikájával, ezért fellépnek ellene, a nemesek élére áll Simon De Monfort

1264-ben legyőzik a királyt és fogságba ejtik

1265 Angliában összehívják az első országgyűlést (köznemesek, városok képviselői)

1295 minta parlament (a parlament végleges formája)

Lordok háza: főnemesek és főpapok

Közösségek háza: köznemesek, polgárság képviselői

  1. Franciaország

    Capetingek uralma, kilábalás a feudális anarchiából

    II. Fülöp Ágost legyőzi az angol királyt, elveszi franciaországi birtokait.

    XIII. század: IX. Lajos megerősíti a király hatalmát

    IV. Szép Fülöp meghódítja Campagnet és Flandriát

    ehhez lefoglalja az egyházi tizedet, a pápa ezért kiátkozza, Fülöp elfogatja a pápát és helyette a francia bíborost teszi meg pápává és székhelyét Avignonba teszi át. (A pápák avignoni fogsága 1309-1377)

    1302 Az első rendi országgyűlés /a király hívja össze, mert szüksége van az egyházzal szembeni támogatásra/

    A három rend papság, nemesség, polgárság külön ülésezett.

    A főpapok és a főnemesek személyes meghívóval érkeztek.

    A papság és a nemesség alsóbb rétege képviselőket küldött.