2009. május 22., péntek

Szénhidrátok

A szénhidrátok a természetben, a legnagyobb mennyiségben előforduló szénvegyületek.

Egyszerű szénhidrátok, monoszacharidok
Az egyszerű szénhidrátok vagy monoszacharidok 3-7 szénatomot tartalmaznak. Valamennyi monoszacharid fehér, kristályos, vízben jól oldódó, édes ízű anyag.

Az egyszerű szénhidrátok elnevezése: A szénhidrátok neve -óz-ra végződik. Az egyszerű szénhidrátok neve a szénatomszám szerint:

Trióz (három szénatomos)
Tetróz (négy szénatomos)
Pentóz (öt szénatomos)
Hexóz (hat szénatomos)
A nyílt láncú formában lévő oxocsoport helyzete szerint:
Ketózok, ha az oxocsoport láncközi, vagyis a ketonokra jellemző funkciós csoport. És aldózok, ha az oxocsoport láncvégi,
vagyis aldehidekre jellemző funkciós csoportot tartalmaz.

A szénhidrátok nagy része gyűrűs szerkezetű. Amikor a molekula gyűrűvé zárul, oxocsoport helyett étercsoport alakul ki, és egy olyan,
OH csoport jön létre, amely ehhez a szénatomhoz kapcsolódik. Ezt a hidroxilcsopotot nevezzük glikozidos hidroxilcsoportnak.

Monoszacharidok
A monoszacharidok a természetben a legelterjedtebbek a hexózok, és ezek közül is a legfontosabb a szőlőcukor.

Szőlőcukor (glükóz) C6H12O6: Redukáló tulajdonságú, adja az ezüsttükör-próbát, vagyis aldóz. Vizes oldatban azonban a szőlőcukor-molekula gyűrűvé zárul.
Az összes szőlőcukor-molekulának jóval kevesebb, mint 1%-a van csak nyílt formában.
A szőlőcukor a növényekben a fotoszintézis során a napenergia felhasználásával bonyolult, biokémiai folyamat során keletkezik.

A táplálékainkkal elfogyasztott szénhidrátok a szervezetben glükózzá alakulnak, glükózon keresztül történik a lebomlásuk.

Diszacharidok
A legegyszerűbb összetett szénhidrátok a diszacharidok. Két nagy csoportra osztjuk:

redukáló (laktóz)
nem redukáló (szacharóz)
Poliszacharidok
A természetben a legelterjedtebb szénhidrátok a sok monoszacharid-egységből felépülő poliszacharidok.

Cellulóz (C6H10O5)n; n = több ezer
A cellulóz szálas rostos anyag. A természetben elsősorban növényekben fordul elő, a növényi rostok vázanyagát alkotja.
A cellulózt az ipar elsősorban fából állítja elő. Legnagyobb mennyiségben papírgyártásra használják, de a pamutfonal anyaga is javarészt cellulóz.

Keményítő (C6H10O5)n; n = több száz
A keményítő fehér, porszerű anyag, mikroszkóp alatt szemcsés szerkezetű. Hideg vízben nem oldódik, meleg vízben kolloid oldatott képez.
A keményítőmolekula csavarmenetes, hélix szerkezetű. A keményítő savas hidrolízissel lebontható, a lebontási termékei között a szőlőcukron kívül a
maltóz is megtalálható.

A keményítő főleg növényekben fordul elő. Az élelmiszerként használt keményítőn kívül még a textilipar használja vásznak keményítésére.

A Föld belső szerkezete részletesen

-a sűrűség és a hőmérséklet lefelé haladva nő, rétegenként egyenletesen, határonként pedig
ugrásszerűen nő
-Földkéreg:
->30km
->2,7 g/cm3
->geometrikus gravidens 3°C/100m
->határfelület->a Föld rétegeit választja el
-Földköpeny:
->2900 km-ig
->1000 km-ig: külső köpeny, utána következik a belső köpeny
->500 km-ig: asztenoszféra-> itt lelassulnak a földrengéshullámok
->a felső határon a sűrűség 5,5 g/cm3, 1km-rel lejebb peig 10 g/cm3
-Mag:
->2900km - 6371km
->itt a legnagyobb a sűrűség és a hőmérséklet
->5100km: választórész->külső és belső mag (Lehman)
->5100km-nél sűrűségi ugrás van: 12 g/cm3->13 g/cm3
->a belső magban nagy a nyomás, 5000-6000°C van
->nagy fémtartalom (plazma állapotú)=> mágneses tér kialakulása a felszínen

LITOSZFÉRA:
-magában foglalja a földkérget és a külső köpeny legfelső, szilárd részét
-vastagsága kb 100km
-kőzetlemezekre tagolódik:
->Eurázsiai lemez
->Afrikai lemez
->Észak-Amerikai lemez
->Dél-Amerikai lemez
->Ausztrál-Indiai lemez
->Antarktiszi lemez
->Csendes-óceáni lemez
-három kislemez:
->Arab lemez
->Fülöp lemez
->Nazca lemez
-kőzetlemezek felépítésük szerinti csoportosítása:
1.Óceáni lemezek:
->felépítő kőzeteit tekintve homogén (egynemű)
->bázikus jellegű kőzetek építik fel (vulkáni eredetű kőzetek)
->lemez alsó részén: gabbró
->lemez felső részén: bazalt
->vékonyabb a szárazföldi lemeznél, vastagság 50-70 km
->sűrűbb a szárazföldi lemeznél, 3,3 g/cm3
2.Szárazföldi lemezek:
->felépítő kőzeteit tekintve heterogén (összetett)
->alsó réteg: bázikus kőzetek (főleg gabbró)
->felső réteg: savanyú kőzetek (főleg gránit)
->vastagsága 100-150 km: ahol a felszínen kiemelkedés (hegység) van, ott vastagabb
->sűrűsége 3 g/cm3
-a litoszféra lemezei az asztenoszférába süppedve mozognak
-asztenoszféra: izzó, képlékeny kőzetanyaga van, ebben részben belesüllyedve vannak a litoszféra
lemezei, melyek mozognak, a sűrűségkülönbség miatt nem süllyednek el
-az asztenoszféra anyaga mozog, 500km mélységig terjed-> mélyebben nagyobb a hőmérséklet=>
feláramlás=> vízszintes áramlás, ha elérik a lemezeket=> mozgás




GLOBÁLIS LEMEZTEKTONIKA:

-a litoszférát alkotó kőzetlemezek mozgásainak okaival és következményeivel foglalkozik
-ennek elméletét először Alfred Wegener fogalmazta meg 1912-ben-> a Föld felszíne
folyamatosan változik, a kontinensek vándorolnak
-a II. Világháború után megindulták a kutatások-> geofizika-> megállapították, hogy az
asztenoszféra áramlásai mozgatják a kőzetlemezeket
-Wegener szerint régen a kotinensek összekapcsolódtak
-Lemezszegély típusok:
1.Távolodó (divergens):
->feláramlik az asztenoszféra anyaga, széthúzza a kőzetlemezeket-> rift (hasadék)
keletkezik->riftesedés
->a kettészakadt kőzetlemez részei elkezdenek távolodni egymástól
->az asztenoszféra anyaga kiáramlik a hasadéknál-> vulkanizmus-> bazalt láva
->óceánközépi hátság mentén történik: Izland-> Laki
->nem az összes láva kerül a felszínre, a nagyobbik rész hozzátapad a lemezszegélyhez->
akréciós (tapadásos) lemezszegély
->a távolodás mértéke megegyezik az akréció mértékével
->a riftesedés általában az óceáni lemezeken játszódik le, szárazföldi lemezeken lassabb a
folyamat
2.Közeledő:
a. szárazföldi->óceáni:
->lemezütközés játszódik le
->az óceáni lemez sűrűsége nagyobb
->az óceáni lemez alábukik a szárazföldi lemeznek 45°-os szögben->szubdukciós lemezszegély
->a szárazföldi lemez széle meggyűrődik-> gyűrthegység keletkezik
->az óceáni lemez beleolvad (konszumáció=beleolvadás) az asztenoszféra anyagába 250-700km
mélységben
->a megolvadt kőzetanyag fölfelé halad és a gyűrődéseknél eléri a felszínt->láva, vulkáni működés->
semleges vulkáni kőzetek (pl. andezit), vagy savanyú kőzetek
->pl.: Nazca lemez->Dél-Amerikai lemez
->mélytengeri árkok mentén történik
->mechanikai feszültség=> földrengés
b. óceáni->óceáni:
->szigetív típusú
->az egyik óceáni lemez alábukik a másiknak->szubdukció
->kialakul a Beniov-zóna a lemez alatt
->mechanikai feszültség->földrengés
->az alábukó lemez konszumálódik (beolvad)
->az alábukó lemez beolvadt anyaga a másik lemez repedésein keresztül eléri a felszínt, egy
vulkánsor alakul ki a lemezszegély mentén-> vulkáni szigetívek
->mélytengeri árok lesz a lemezszegély másik oldalán
->a vulkanizmus bázikus jellegű, pl.: Marianna-szigetek, Marianna-árok
->atoll:olyan korallgyűrű, mely egy vulkáni szigetet vesz körül, a sziget elsüllyedésével megmaradhat,
ilyenkor laguna lesz a gyűrű belsejében, pl.: Bikini-szigetek
c. szárazföldi->szárazföldi:
->nincs vulkanizmus
->nagy hegység gyűrődik fel
->gyakoriak a földrengések
->a közeledő szárazföldi lemezek között óceáni lemez van, ami alábukik mindkét szárazföldi lemeznek
->a szárazföldi lemezek közöt lévő óceáni/tengeri üledék felgyülemlik, hegységet képez, majd a
szárazföldi lemezek szegélyeiből is hegység lesz, pl.: Eurázsiai-hegységrendszer->Himalája
3.Elcsúszó:
->egymás mellett szorosan elhelyezkedő lemezek között nagy a mechanikai feszültség
->a lemezek tapadnak egymáshoz, de mozgásuk ellentétes-> földrengések formájában pattan ki
->pl.: Szt. András törésvonal (Észak-Amerika,California)




A LEMEZTEKTONIKA KÖVETKEZMÉNYEI:

I. Földrengés:
-a litoszférában keletkező mechanikai feszültség kipattan-> keletkezési hely a litoszféra, vagy a külső
köpeny mélyebb részei
-kiindulási hely->hipocentrum:
->litoszférában: sekélyfészekű
->mélyebben: mélyfészkű
-epicentrum: az a földfelszíni pont, ahol először találkozik a rengéshullám a felszínnel
-a földfelszínen koncentrikusan terjednek a rengéshullámok, a középpont az epicentrum
-szeizmológia: földrengésekkel foglalkozó tudomány
-szeizmográf: földrengéseket érzékelő műszer
-földrengések osztályzása:
a. magnitudó (felszabaduló energia) alapján
b. pusztítás alapján:
->Richter skála (1-10)
->Mercalli,Cancani,Sieberg-féle skála (1-12)
-földrengés hullámok fajtái:
a. p-hullám (primer):
->leggyorsabban terjedő hullám
->hosszanti terjedésű-> longitudinális
->anyagtömörüléssel és anyagritkulással jár
b. s-hullám (secunder):
->másodikként éri el a felszínt
->haladási iránya merőleges a hullámzásra->transzverzális

II. Vulkáni működések:
1.mélységi vulkanizmus:
-magmatizmus
-az asztenoszféra anyaga behatol a litoszférába, de nem éri el a felszínt
-magma: az asztenoszféra anyaga, ami nem éri el a felszínt
2.felszíni vulkanizmus:
-az asztenoszféra anyaga behatol a litoszférába, és eléri a felszínt
-láva: az aszteoszféra anyaga, ami eléri a felszínt
-vulkáni működés a vulkáni kőzetek kémiai jelleg alapján:
a.bázikus:
->SiO2 (szilicium-dioxid) tartalma 52% alatt van
->kiömlési (felszínre kerülő) kőzet: bazalt
-mélységi (nem kerül felszínre) kőzet: gabbró
b.intemedier:
->SiO2 tartalma 52-65% között van
-kömlési kőzet: andezit
-mélységi kőzet: diorit
c.savanyú:
->SiO2 tartalma 65% fölött van
->kiömlési kőzet: riolit
->mélységi kőzet: gránit
-kőzetek fizikai megjelenése:
a. bazalt:
->hígan folyó
->a felszínen pajzsvulkán keletkezik, a folyékony bazalt szétterül, és idővel kiterjed a kerülete
->a bazalt nem mindig terül szét, bazalttakaró is keletkezhet, pl. a Hindusztáni-fsz. északi
részén. A bazalttakaró lefedi a felszín egy részét, körülötte minden lepusztul->kiemelkedik
->párnaláva:felszínre kerülő víz és láva hirtelen megszilárdulása, majd folyamatos vastagodása





b. semleges:
->kötöttebb, lassabban folyó
->nagy nyomás hatására kipattan a kürtőből a hamu, majd lerakódik->lávaömlés
->vulkáni bomba: felrepül a vulkánból és még a levegőben megszilárdul
->rétegvulkánok: rétegei a megszilárdult láva és a tufa (vulkáni eredetű, törmelékes, üledékes kőzet)
c. savanyú:
->viszkózus-> kevésbé folyékony
->meredek falú vulkánoknál (kötélláva)
->krátertó: a kráter helyén tó keletkezik és a vulkán oldalán, repedéseken keresztül tör ki a gáz
->a svanyú kőzet elzárja a kráter nyílását, majd lerobban a vulkán felső része-> kaldera (kiszélesedett
kráter) keletkezik

Vulkáni utóműködések:
-a vulkáni műkődések szüneteiben, vagy a kitörések megszűnése után gőz-és gázszivárgások mennek
végbe
a. fumarolák:
->200-900°C-os kigőzölgések, főleg vízgőzből állnak, vegyületek társulnak hozzá, pl.: NaCl
b. szolfatárák:
->200-400°C-os kigőzölgések, melyek kénvegyületeket tartalmaznak (pl. H2S, SO2)
c. mofetták:
->100°C alatti, száraz CO2 gázfeltörések
-gejzír: a felszínről bekerült vizet a vulkáni kőzetek melege felhevíti, ha a vízoszlop teteje is eléri a
forráspontot, a víz átmegy gőzállapotba, és robbánasszerűen kilövel a felszínre, majd lehűlve visszakerül
a kűrtőbe

III. Hegységképződés:
-tektogenezis és orogenezis
-a Föld belső erőinek nyomóhatására a kőzettömegek szerkezete megváltozik, gyűrődnek vagy törnek:
1.gyűrődés:
->kőzetek puhák, oldaliráyú nyomás hatására meggyűrődnek
->gyűrt formák jönnek létre:
a. kiemelkedések:
->redőboltozat, lehet álló, ferde, fekvő vagy áttolt (elszakadt)
b. besüllyedések:
->redőteknő
2.törés-vetődés:
->keményebb kőzeteknél van, oladlirányú nyomás hatására repedések keletkeznek
->a törésvonal (vető) mentén elmozdulnak a kőzettömegek függőleges irányba-> töréses vetődéses
formák jönnek létre
->két vető közötti függőlegesen felemelkedő kőzettömeg-> sasbérc
->két vető közötti függőlegesen lesüllyedő kőzettömeg-> árok
->vetődéses medence: tálszerű, koncentrikus besüllyedés



KŐZETTAN:

-kőzetek-> ásványtársulások
-ásvány: egy kémiai vegyületből álló, meghatározott térszerkezettel kristályosodó kőzetalkotó
-a földkéreg leggyakoribb ásványai a szilikátok
-kőzetek csoportosítása keletkezés szerint:
1. Magmás vagy vulkáni:
->kemények (keményebbek az üvegnél)
->bázikus kőzet: fekete színű, semleges kőzet: szürke színű, savanyú kőzet: világos színű
->mélységi kőzet: durva szövetű, nagy ásványi kristályok (mert lassan megy végbe a magma
megszilárdulása)
->kiömlési kőzet: finom szövetű, apró kristályok (gyors megszilárdulás miatt)
2. Üledékes kőzetek:
->korábban kialakult üledékes kőzetek lepusztulásával, a törmelék felhalmozódásával, vagy
kémiai/biológiai folyamatok törmelékképződésével, felhalmozódásával és tömörülésével jönnek létre
a. szerves eredetű:
->vízi élőlények vázainak felhalmozódásával jönnek létre
->pl.: mészkő, dolomit, kalcit
->mésztartalom meghatározása: sav csepegtetése, ha van pezsgés, van mészkőtartalom
b. törmelékes:
->korábban lepusztult kőzetekből
->pl.: homokkő, tufa
c. vegyi eredetű:
->kémiai folyamatok során jönnek létre
->vízi eredetű: a víz betöményedik, megindul az ásványok kiválása
->elzárt tengeröblökben, meleg területeken nagyobb a párolgás, mint a vízutánpótlás, így a víz
elpárolog, de a só nem
->pl.: gipsz, kősó, kálisó
3. Metaform kőzetek:
->korábban kialakult kőzetek későbbi földtani folyamatok során nagy nyomás és/vagy hőmérséklet
hatására eredeti szerkezetüket elveszítve átalakulnak
->csoportosításuk, kiinduló kőzetek alapján:
a. vulkáni kőzetből:
->csillámpala, gneisz
b. üledékes kőzetből:
->agyagpala, a mészkőből márvány keletkezik
c. speciális kőzet:
->lösz: laza szerkezetű, magas mésztartalmú, porszerű kőzet
->csapadék hatására a lösz mésztartalma kioldódik, és rácsot alkot
->keletkezés: száraz éghajlaton, a szél szállítja, majd valahol összetömörödik
->lerakódás közben üregek képződnek a löszben, ezeket töltik meg a mészkiválások->löszbaba


ÉRCKÉPZŐDÉS:

-érc-> fémtartalmú ásványtársulás
1. Magmás ércképződés:
-a mélyből a felszín felé haladó magmából vagy a felszínt elérő lávából történik
-az ércek kiválása az adott fém olvadáspontja és sűrűsége szerint történik-> legmélyebben azoknak
a fémeknek az ércei válnak ki, amelyek olvadáspontja és sűrűsége a legnagyobb:
->arany, nikkel, platina, vas, króm: mélységi ércképződés-> olvadáspontjuk 1000°C
->réz, ezüst, arany, ón, ólom: hidrotermális ércképződés-> forró, vizes oldat kioldja az érceket, majd
repedéseken (teléreken) keresztül válnak ki kihülés közben
2. Üledékes ércképződés:
-a már megszilárdult kőzetek lepusztulásából halmozódnak fel, pl.: nemesfémek, bauxit
-lateritesedés:
->bauxitképződés
->magas hőmérsékletű területeken történik
->a csapadék kimossa a talajból az aluminiumot és a vasat
-karsztbauxit-képződés:
->alacsonyabb hőmérsékleten is


FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓ KÉPZŐDÉS:

-Nem megújuló:
->szének, szénhidrogének (földgáz, kőolaj)
-Megújuló:
->szél-, víz-és napenergia
1. Szénképződés:
-növényi maradványok oxigénmentes környezetben, nagy nyomáson végbemenő bomlásából
keletkeznek->szénülés
-fűtőérték: minél tovább tart a szénülés, annál jobb minőségű a szén
a. autracit:
->legjobb minőségű, fekete színű szén, a szénülés 200 millió évig tart
b. feketeszén:
->fekete színű, a szénülés 100 millió évig tart
c. barnaszén:
->barna színű a karca, a szénülés 20-100 millió évig tart
d. lignit:
->a szénülés 2-4 millió évig tart
e. tőzeg:
->legrosszabb minőségű szén
2. Szénhidrogének:
-állati maradványok, pl. zooplankton lebomlásával keletkeznek
-kőolaj:
->mellékterméke a földgáz
->nehéz kőolaj: nagyobb sűrűség, nehezebben folyik, több benne a bitumen
->könnyű kőolaj: értékesebb, mert kevesebb benne a bitumen, és több a finomítható rész

A nagy földi légkörzés

A nagy földi légkörzés három egymásba kapcsolódó szélrendszerből áll:

1. passzátszelek;
A Ráktérítő magas nyomása felől (ÉK-ről) fúj. Irányukat a Corialis hatás változtatja.
Ezek a Föld legállandóbb szeleik. Irányukat és sebességüket nem változtatják meg, ha igen, akkor a változás előrejelezhető

2. nyugati szelek
Mozgásuk közben hatalmas kanyarulatokat írnak le, amelyekből ciklonok és anticiklonok keletkezhetnek.
Ezek nem maradnak keletkezési helyükön, hanem a sarkkörök (ciklonok) és a térítők (anticiklonok) felé sodródnak.

3. sarki szelek
Egy-egy anticiklont alkotnak. A Föld legszeszélyesebb szelei.
Az egyenlítő alacsony légnyomása és a sarkok magas légnyomása a sarkok beesési szöge miatt jön létre.
A sarkkörök alacsony nyomása és a térítők magas nyomása pedig a levegő mozgásából ered.

A nagy földi légkörzés a Föld Nap körüli keringése miatt északra és délre tolódik el.

Szél

1) A szél fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg.

2) A szél kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő.

3) Corioli-erő: Ha nem lenne a Föld forgása, akkor a levegő egyenesen mozogna a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé. A Föld forgása miatt azonban a meginduló légáramlás eltérül ettől az egyenestől. A

A Corioli-erő hatása: Az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön viszont bal kéz felé tér el.

Vagyis. É-i félgömb: É-i szélből Északkeleti, majd Keleti lesz.

D-i szélből Délnyugati majd Nyugati lesz

D-i félgömb: É-i szélből Északnyugati, majd Nyugati lesz.

D-i szélből Délkeleti, majd Keleti lesz

4) Általános légkörzés: Ha nem lenne Corioli-erő, akkor a sarkvidéki levegő a felszín felett áramlana egyenesen az Egyenlítő felé,
helyére a magasban egyenlítői meleg levegő érkezne a sarkvidékekre. Ezt az egyszerű helyzetet alakítja át a Föld forgása, létrehozva az általános légkörzést.

- Futóáramlások: Ezek a magasban alakulnak ki, a legmelegebb és a leghidegebb területek között. Ezek a Földön: - térítők

- Sarkkörök

- Irányuk nyugatias, sebességük 3-500 km/óra.

Sarki szelek: A sarkvidékek felett összegyűlt hideg levegő magas légnyomást eredményez. Ez a levegő kiáramlik az egyenlítő irányába, de eltérülnek és keletiessé válnak. Irányuk az Északi-sarkvidéken Északkeleti, a Déli-sarkvidéken Dél-keleti.

- Passzátszelek: A térítők környékén magas légnyomású öv, a z Egyenlítőnél alacsony légnyomású öv húzódik. A levegő a térítők felől az egyenlítő felé áramlik, ez a kitérülés miatt az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti szeleket eredményez. Ezeket nevezzük passzátszeleknek. Az Egyenlítőnél az összeáramlás miatt feláramlás indul meg, ezt mi szélcsendként érzékeljük, viszont heves záporokat, zivatarokat eredményez.

- Nyugati szelek övezete: A passzátszelek és a sarki szelek közötti területre jellemző. A szélirány ebben a zónában nyugatias. Ez a szél sodorja maga előtt az erre a zónára jellemző ciklonokat és anticiklonokat. Az eltérítő erő hatására a ciklonok a sarkkörök, az anticiklonok a térítők felé sodródnak és megszűnnek.

5) A monszun szélrendszer: Monszun szél alatt az évszakosan ellentétes irányban fújó szeleket nevezzük. Kialakulásuk azonban jelentősen eltér egymástól.

a) Mérsékelt monszun: kialakulását a szárazföld és a tenger eltérő felmelegedésének köszönheti. Nyáron a tenger hidegebb marad mint a szárazföld, ezért csapadékban gazdag levegő áramlik a tenger felől a szárazföld felé. Télen fordított a helyzet, ezért ilyenkor a szárazföld felől fúj a szél a tenger felé, de csapadékot nem okoz. A mérsékelt monszun mindig a kontinensek keleti felén alakul ki.

b) Trópusi monszun: A passzát szél feláramlási zónája egyik félévben Északra, másik félévben Délre húzódik. Ez azt is jelenti, hogy a két pont között félévenként megfordul a szélirány, hiszen egyszer északkeleti, másszor délkeleti lesz. Az, hogy a megforduló szél mennyi csapadékot fog hozni attól függ, hogy tenger vagy szárazföld felől érkezik.

6) Helyi szelek: Ezek a nagy földi légkörzéstől függetlenül alakulnak ki, helyi hőmérsékletkülönbségek hatására. Általában rövid időtartamúak és szeszélyes időközökben alakulnak ki, de vannak közöttük rendszeresen visszatérők is. Ez utóbbiak közül néhány:

- Hegy-völgyi szél: Magashegységekben jön létre. Éjjel a hegycsúcsok hőmérséklete gyorsan csökken, ilyenkor a hideg levegő csúszik le a völgyekbe, nappal a völgyek gyorsan melegszenek, levegőjük pedig felfelé áramlik.

- tengerparti szél: kialakulása a monszunhoz hasonló, csak nem évszakonként, hanem napszakonként fordul a szél.

Kőzetlemezek mozgása 2

A kőzetburok felépítése, a kőzetlemezek mozgása

A Föld felépítése belülről kifelé haladva:
-belső mag (szilárd Ni, Fe)
-külső mag (folyékony)
- földköpeny
-földkéreg

A különböző rétegek között gömbhéjak találhatók. A kőzetburok a Föld sugarához mérten a legvékonyabb réteg, de a legnagyobb pontossággal feltárt és
kutatott rész. Vastagsága 25-40 km (szárazföldeknél vastagabb, óceánoknál vékonyabb).

Részei
-sziálréteg: felső része gránitos (szárazföldi), szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzet, savanyú magmás, üledékes (medencéknél vékonyabb,
hegységeknél vastagabb 45-80 km).- szinnaréteg: gabro vagy bazaltréteg, szilíciumban szegény, de fémekben gazdag (bázisos), főleg óceánoknál található
(óceánoknál vastagabb, hegységeknél vékonyabb).
A kéreg és a köpenwww.antiskola.euy között egy vonal található: MOHOROVICIC, mely mind fizikai és kémiai tulajdonságában eltérő.
A kőzetburok (litoszféra) szárazföldeknél vastagabb (70-100 km), óceánoknál vékonyabb (50 km).
A kőzetburok kőzetlemezekből áll (8 nagyobb, több kisebb). Ezek a lemezek elmozdulnak (Wegetier elmozdulás), ez okozza a kontinensek vándorlását.

Lemezek
- csak szárazföldi (Arab, Kis-Ázsiai, iráni),
-csak óceáni (Fülöp, Nazca, Karib),
-kevert lemez (Afrikai).
Az asztenoszféra a kőzetburok alsó határától (100 km) a mezoszféráig (középső köpenyig) terjed. Olvadt, képlékeny anyagokból áll.

Jellemzője: lassan áramló, de hirtelen behatásokra szilárd anyagként viselkedik. A magmaáramlás vízszintes áramlásai mozgatják a kőzetlemezeket
(sodró hatást gyakorolva), melyek ide merülnek, vagy feltolják, vagy süllyesztik.

Mozgások fajtái
-távolodók: hátságok mentén (óceáni),
-közeledők: mélytengeri árkoknál,
-elnyíródó vagy egymás mellett elcsúszó: Szent-András vonal

Hideg övezet jellemzése

Az övezet határa a sarkkörök mentén húzódik, ezért a napsugarak beesési szöge és a hőmérséklet alacsony lesz.
Tovább csökkenti a hőmérsékletet a téli időszakban, hogy a sarkok felé egyre hosszabb ideig egyáltalán nem kel fel a Nap,
tehát egyáltalán nincs besugárzás. Az évi középhőmérséklet az övezet minden pontján 0 fok alatt marad és a csapadék is zömmel hó formájában hull.

Az övezetnek két része van:

a) Sarkköri öv (tundra): 9-10 hónapig tartó telet 2-3 hónapos „nyár” váltja fel, de ez csak a mi kora tavaszunknak felel meg.
A csapadék kevés (200 mm), de az alacsony hőmérséklet és párolgás miatt ez is bőven elegendő. Az alacsony hőmérséklet miatt mállás nincs, csak aprózódás.
Emiatt talajtakaró a legtöbb helyen csak foltokban alakul ki, de ott is vékony. A növényzet a sarkköröktől távolodva egyre alacsonyabb és gyérebb.
Kezdetben erdős tundra, aztán törpenövésű fajokból álló cserjés tundra, végül zuzmós tundra alakult ki.

b) Sarkvidéki öv: Egyetlen évszak van, a zord tél. Több hónapos éjszaka és nappal váltogatja egymást (a sarkpontokon fél-fél év).
A legmelegebb hónap középhőmérséklete sem éri el a 0 fokot. A csapadékmennyiség itt is 200 mm körül van, alakja kizárólag hó.
A felszín néhány sziklafolt kivételével jéggel borított, ezért sem talaj, sem növénytakaró nem alakulhatott ki.

Hideg mérsékelt öv jellemzése

területet négy évszak jellemzi. Az évi középhőmérséklet 0-20 fok között alakul.
A csapadék mennyisége és az évi hőingás változatosabb, előbbi 0-2000 mm, utóbbi 10-70 fok is lehet.

3 öv különíthető el:

- meleg mérsékelt

- valódi mérsékelt

- hideg mérsékelt öv

Az öveken belül több különböző éghajlatot lehet elkülöníteni:

I. Meleg mérsékelt öv:

a) Mediterrán éghajlat: Nyáron a passzát leszálló ága tolódik fölé, ezért sivatagi jellegű ilyenkor az időjárás.
A nyár forró és száraz emiatt. Ősszel a nyugati szelek veszik át az uralmat, ettől kezdve enyhe és csapadékos az éghajlat.
Mediterrán az éghajlat a kontinensek nyugati partján, a 20-30. szélességi fokok között (pl. Földköz-tenger partvidéke, Kalifornia).
A talaj általában gesztenyebarna, mészköves területeken a vörös színű terra rossa. Természetes növényzete a keménylombú és babérerdő,
ezek helyét kiirtásukkor gyakran örökzöld szúrós cserjék vették át.

b) Monszun éghajlat (szubtrópusi): Kialakulását a szárazföld és az óceán eltérő felmelegedésének köszönheti. Lásd: Szelek c. tétel.
A nyár emiatt meleg és csapadékos a tél hideg és száraz. A szárazföldek keleti oldalára jellemző (Dél-Kína, Florida). Talaja vörös és sárgaföldek,
természetes növényzete a babérlombú erdő.

II. Valódi mérsékelt öv:

Az éghajlatot a nyugatról fújó szelek és az általuk hajtott ciklonok határozzák meg. Ahogy a kontinens belseje felé gyengül a ciklon,
úgy lesz kevesebb a csapadék, hidegebb a tél és melegebb a nyár. Emiatt az éghajlatok nyugatról keletre követik egymást.

a) Óceáni éghajlat: Rendkívül kiegyenlített, kicsi az évi hőingás és a csapadék eloszlása is egyenletes az év folyamán. A csapadékmennyiség
1000-1500 mm évente. A talaj barna erdőtalaj. Természetes növényzete a lombhullató erdő, elsősorban bükkösök.

b) Mérsékelten szárazföldi területek: Az évi hőingás növekszik, a csapadékmennyiség 500mm körülire csökken és egyre inkább nyár elején esik.
A talaj továbbra is barna erdőtalaj, a természetes növényzet a lombhullató erdő, de elsősorban tölgyesek.

c) Szárazföldi éghajlat: Az évi hőingás tovább nő, eléri a 30 fokot. A csapadékmennyiség egészen 300 mm-ig csökken. A talaj feketeföld,
ami a legjobb termőtalajnak számít. Természetes növényzete a füves puszta, ezt Eurázsiában sztyeppnek, Dél-Amerikában pampának,
Észak-Amerikában prérinek hívják.

d) Szélsőségesen szárazföldi területek: Az évi hőingás elérheti a 40-50 fokot. Ez zord telet és forró nyarat jelent. A csapadék mennyisége
200 mm alá csökken és szeszélyes eloszlásúvá válik. Ez a sivatagok világa, ezért a talaj és a növényzet már csak foltokban vagy egyáltalán nem fejlődik ki.

III: Hideg mérsékelt öv (tajga): Hosszú és zord tél (6-9 hónap) és rövid viszonylag meleg nyár jellemzi. A csapadék nem túl sok, de elegendő mivel
a hosszú tél alatt kicsi a párolgás , és a fagyott talaj miatt a beszivárgás is.

Forró övezet jellemzése

A trópusi övezeten belül az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja a 20 fokot, a napi hőingás pedig nagyobb, mint az évi.
Az övezeten belül az övek kijelölése éppen ezért nem a hőmérséklet, hanem a csapadékmennyiség alapján történik.
Az övezet az északi és a déli szélesség 30. foka között helyezkedik el. Három övet és egy vidéket különíthetünk el.

- egyenlítői öv

- átmeneti öv

- térítői öv

- monszun vidék

1) Egyenlítői öv: egyetlen csapadékos, forró, párás évszak jellemzi. Az évi középhőmérséklet 25 fok, az évi hőingás 2 fok, a napi 10 fok körül van.

Egy nap jellemző menete: A reggelek derültek, nagyon gyors a felmelegedés. Az erős felmelegedés miatt már délelőtt gomolyfelhők képződnek,
ezek délutánra zivatarfelhővé alakulnak. A felhőszakadások az éjjel folyamán fokozatosan megszűnnek, az ég kiderül.

A meleg és a sok csapadék miatt erős a mállás. A vastag talajrétegben humusz nagyon kevés van, mert a sok csapadék gyorsan a mélybe mosódik.
A talaj ezért tápanyagokban szegény trópusi vörösföld. A természetes növényzet a trópusi esőerdő. Ez rendkívül gazdag fajokban, jellemző a fényért való harc.
A három lombkoronaszint mellett a liánok és a fánlakó növények is a fényért való harchoz alkalmazkodtak.

2) Átmeneti öv: A nap merőleges delelésének vándorlása miatt ez a terület nem kap folyamatosan csapadékot, ezért egy csapadékos és egy száraz
évszak alakult ki. A csapadékos évszak hossza az egyenlítő felől távolodva 9-10 hónapról 2 hónapra csökken, miközben nő a napi és az évi hőingás is.
A csapadék mennyisége 2000-ről 300 mm-re csökken. A talaj egyre sötétebb és jobb minőségű a csapadék csökkenésével, mert egyre kevésbé mosódik ki a
tápanyag. A növényzet is fokozatosan változik, az egyenlítőhöz közelebb még erdős szavanna van, aztán a fák fokozatosan ritkulnak és előbb cserjés,
majd füves szavanna következik.

3) Térítői öv: A csapadék mennyisége már 250 mm alatt van, eloszlása pedig szeszélyes. Itt a legnagyobb az évi és napi hőingás az övezeten belül. Talaj nem,
vagy csak foltokban alakul ki, tápanyagtartalma csekély. A növényzet a szárazsághoz alkalmazkodott és nem összefüggő.

4) Trópusi monszunvidékek: éghajlata és csapadékeloszlása az átmeneti övéhez hasonló, csapadékmennyisége viszont nagyon változatos.
Elsősorban a domborzattól függ, ahol a párás légtömegek hegyeknek ütköznek, ott a 10000 mm-t is meghaladhatja. Növényzete a monszunerdő,
ami nedvesebb területeken az esőerdőhöz, szárazabb részeken az erdős szavannákhoz hasonlít.

Légkör és szerkezete

A LÉGKÖR SZERKEZETE:


-Troposzféra: 10-12km vastag, a légkör legfontosabb tartománya, időjárási jelenségek, hőmérséklet a Föld felszínétől távolodva csökken, itt olyan -56°C van.
-Sztratoszféra: 11-50km közötti magasságban van, hőm. emelkedik, ózonréteg, ami a nap ibolyántúli sugárzásának hatására közönséges oxigéngázból keletkezik
-Mezoszféra: a hőm. csökken, itt égnek el a Föld felé tartó meteorok, légkör leghidegebb része.
-Termoszféra: magas hőm., elektromos töltésű részecskékből

A NAP SUGÁRZÁSA: Napból érkező sugárzás fele éri el a Föld felszínét
-részben visszaverődik a világűrbe
-vagy a légkörben nyelődik el
-vagy a vízgőz és CO2 nyeli el- szórt sugárzás, vagyis a nappali világosság.
-hővisszatartó tul: üvegházhatás.

Levegő: felszín közvetítésével alulról melegszik fel. Felmelegedés függ:
-beesési szög-napi és évi hőmérsékletjárás
-felszín anyagi minősége-ALBEDO (sugárzás-visszaverő képesség) hatás
-besugárzás ideje-napfénytartam
A tényleges hőm. Függ az érkező légtömegektől is
Minél nagyobb földfelszínnel bezárt hajlásszöge, annál több energia jut a földfelszín ugyanakkora területére.
-Lejtőkitettség: melyik égtáj felé tekint a lejtő
-Napfénytartam: napsugárzás időtartama
Felszín jellege, anyaga, növényborítottsága azonos sugármennyiség mellett is eltérő felmelegedést okoz.
(Tengerek – lassabban, tartósabban, Szárazföld – gyorsan, erősebben)

LÉG-TENGERÁRAMLÁSOK, FRONTOK: Légkör anyaga, a levegő állandó mozgásban van.
-Légáramlatok, tengeráramlások: egy adott helyre érkező hőmennyiséget tovaszállítják.
-Hidegfront: hideg levegő érkezik ék alakban- meleget felemeli- rövid intenzív csapadék.
-Melegfront: meleg levegő érkezik, ferdén rásiklik a nehezebb hidegre- tartós lassú csapadék, okklúziós front: hideg utolér egy melegfrontot
meleg levegő teljesen magasba szorul- hosszú csapadék, először lassú, majd intenzív esővel.

IDŐJÁRÁS ELEMEI:


-Idő: adott helyen a légkör pillanatnyi fizikai állapota
-Időjárás: egymást váltó pillanatnyi állapotok egy adott helyen néhány óra vagy nap alatt lejátszódó változása.
-Éghajlat: adott helyi időjárásnak hosszabb időszak alatt megfigyelhető eseményeiből kialakuló rendszere.

Időjárási elemek: hőmérséklet, légnyomás, szél, vízgőztartalom, csapadék. Egyben éghajlati elemek is. Az időjárási, illetve éghajlati elemek a környezettel é
s egymással bonyolult kölcsönhatásban álló rendszert alkotnak, (Meteorológia – légkörtan; Klimatológia – éghajlattan)
-Napsütés: napfénytartam, 1 év alatt órában vagy a lehetséges %-ában.
-Hőmérséklet: levegő hőmérséklete 2m magasságban, árnyékban.
Napi 4 mérés- napi, havi, év khőm, hőingás, k hőingás, változékonyság, izotermák. FÜGG:
-be-kisugárzás egyenlege+hőadvekció---szabályos napi, évi menet + törések Hőmérséklet napi járása bizonyos késéssel követi a Nap látszólagos járását.
- Izoterma vonal: egyenlő hőmérsékletű pontokat összekötő görbe.

LÉGNYOMÁS: Az atmoszféra tömege a nehézségi erő hatására nyomóerőt gyakorol a testekre. (hPa a mérték1sége).
-Tenger szintjében mért légnyomás 1013 cm magas vízoszlop nyomásával egyenlő. (=1013hPa)
-Légkörben felfelé --- csökken a légnyomás.

-Izobár: azonos légnyomású pontokat összekötő görbék.

HŐMÉRSÉKLET & LÉGNYOMÁS fordított arányban áll egymással. (Felmelegedő levegő kitágul, térfogata megnő, és a kevésbé felmelegedett légtömeget
kiszorítja a környékéről.- légnyomás csökken.)
SZÉL: 2 szomszédos területen a levegő eltérő mértékű felmelegedése miatt légnyomáskülönbség.
-Légnyomáskülönbség kiegyenlítésére—légáramlás, légkörzés indul meg, levegő magas nyomású helyről alacsonyabb felé áramlik. (nevük ahonnan fújnak)
-Sebességük m/s (Beaufort-skála) Keletkezése:
-Bárikus grádiens: magas légnyomás felől az alacsony felé mutató eről—légmozgás, kis távolságon ez helyi szelek (parti, hegyi-völgyi, erdei, stb…)
-Coriolis erő: Föld forgásából eredő eltérítő erő. Szelek irányát is befolyásolja- geosztrofikus szél (grádiensre merőlegesen fúj tartósan—
nevezetes nagy szelek)
!!! Egyenlítő térségéből az északi féltekén északnak induló légtömegnél a légtömeg a magasabb kerületi sebességű helyről
halad a kisebb kerültei sebességű hely felé. A forgó rendszerhez képest mozgást végző légtömeg útja során –tehetetlensége révén-
megőrzi kiindulási pontja kerültei sebességét, így eredeti irányához képest jobb kéz elé tér el. !!!
- A szél az izobárokkal közel párhuzamosan fúj.
- Széltörvény: ha az északi féltekén háttal állunk a szélnek, az alacsony nyomású terület tőlünk balra esik.


PÁRATARTALOM: abszolút-nedvesség g/cm3-ben, hőmérséklet változásával változik.