2011. november 22., kedd

49. Gazdaság a dualizmus korában



Mezőgazdaság

  • a magyar agrárexport folyamatosan bővül, legfontosabb kiviteli cikk: búza, gabona
  • elsődleges piac a Monarchia (mert nincsenek vámhatárok)
  • a termelőterületek növelése (erdőkiirtás, folyamszabályozás, mocsár csapolás)
  • a termelékenység növelése (gépesítés, fajtanemesítés, trágyázás, talajjavítás)
  • a nagybirtokosok kezén jelentős tőke halmozódott fel
  • a búza mellett terjed a kukorica, burgonya, ipari növények: cukorrépa, zöldség ,gyümölcs
  • a modernizációban a nagybirtokosok jártak az élen


Ipar

  • a megszülető ipartörvény megszünteti céheket, de a kisipar azért megmarad, a nagyvállalatok gyarapodásnak indulnak
  • a fejlődésnek a mozgatói: olcsó munkaerő, I. és II. ipari forradalom, külföldi tőke (Ausztria), nagybirtokos- nemzetiségi tőke, zsidó tőke
Legfontosabb terület:
  • nehézipar (vaskohászat, szénbányászat, vasútépítés, gépgyártás, gőzgép, GANZ)
  • élelmiszeripar (malomipar, cukoripar, szeszipar) /Budapest a malomipar egyik központja/
Az I. és II. ipari forradalom egybeolvadt Mo-n, számos újítás hazánkban született meg.
  • telefonközpont: Puskás Tivadar
  • autó, porlasztó-karburátor: Csonka János, Bánki Donát
  • villanymozdony: Kandó Kálmán
  • transzformátor: Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowszky Károly



Hitelszervezet fejlődése
  • A reformkori bankok mellett főleg külföldi tőkével bankok jöttek létre.
  • A bankok részvényeket vásárolnak a hatalmas vállalatokból és összefonódik az ipari és a banki tőke.
  • Virágzik a tőzsde.

Budapest fejődése
  • 1873 egyesítik Budát és Pestet
  • Európa legnagyobb városai közé fejlődik föl, a századfordulón 1 milliós lakosú
  • rengeteg pénzt koncentrálnak ide
  • körutak, sugárutak épülnek pl. Andrássy sugárút
  • új hidak (Margit, Szabadság, Erzsébet)
  • rakpartok épülnek
  • pályaudvarok
  • ekkor épül: parlament, opera, színházak, mozik
  • köveik az utcákat
  • bővítik a csatornahálózatot
  • közvilágítás
  • tervszerűen fejlesztették Budapestet
  • a Fővárosi Közmunkák Tanácsában arisztokraták is részt vettek: Podmaniczky Frigyes, Andrássy gróf
  • eklektikus stílusban épültek az épületek (kevert stílus)

  • Budapest elszakadt a lassan fejlődő országtól, azáltal, hogy a fejlődés élvonalába került, a vidéki nagyvárosok lemaradtak mellette