2012. április 14., szombat

Radnóti Miklós: Erőltetett menet

http://mek.niif.hu/01000/01018/01018.htm#cim67







Szépirodalmi stílus: Szóképek és alakzatok

http://erettsegizz.com/magyar-nyelvtan/szokepek-es-alakzatok/

A szépirodalom nyelvében a szavak mást jelentenek, mint a hétköznapokban. Képszerűen viselkednek, jelentéskörük kitágul, módosul. A művészi megformáltságú szövegnek ún. poétikai – esztétikai funkciója van. A művészi szövegben a szemléletesség és hatásosság eszközei a szóképek, amelyek csak az adott szövegben funkcionálnak képként.

Metafora: hasonlóságon alapuló szókép, ami szimbolizáló terminusból és szimbolizált tárgyból áll, ezeket azonosítja, vetíti egymásra valamilyen közös jegy alapján.

Fajtái:

1) Teljes

pl. „Kikelet a lány,
Virág a szerelem…”
szimbolizáló szimbolizált tárgy
terminus

2) Egytagú

pl. „Amott ül egy túzok magában…”
Toldi a szimbolizált tárgy

Allegória: egy fogalom és egy kép kapcsolatára épül.

2 típusát ismerjük:

1) Gondolatról gondolatra, lépésről lépésre kibontott, megvilágított metafora, ami gyakran az egész költeményen végigvonul.
Pl. Vajda: Virrasztó
Arany: Rab gólya

2) Erkölcsi tulajdonságok, érzelmek természeti tényezők megszemélyesítése, élőként való megjelenítése
pl. „… és folyton folyvást ordított a Vész,
mint egy veszetté bőszült szörnyeteg”
„… és a Nyomor gyámoltalan fejét
elhamvadt városokra fekteti…”
allegorikusan megjelenített elvont fogalom

Megszemélyesítés: élettelen tárgyat, elvont fogalmat emberi tulajdonságokkal ruház fel a költő, emberként cselekedteti azt

Pl. „az ösztövén – kútágas hórihorgas gémmel mélyen néz a kútba s benne vizet kémlel…”

Szinesztézia: különböző észlelési területekhez kapcsolódó benyomások, érzetek összemosása, összekapcsolása egy képben

Pl. „ A Fénynek földi hang még nem felelt,

Csak a színek víg pacsirtái zengtek:

Egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő…”

Metonímia: 2 fogalomnak egy nagy jelentésmezőben való egymásra vonatkoztatása, valóságos érintkezése, amely létrejöhet térbeli, időbeli, anyagbeli és ok-okozati érintkezés alapján

  • Térbeli: asztalt bont
  • Időbeli: nagy idők nagy embere
  • Anyagbeli: nincs egy vasam sem
  • Ok-okozati: az istennyila = villámlás
  • Szinekdoché: a metonímia egyik fajtája, szintén érintkezésen alapuló szókép, stílus hatását a rész és az egész, a nem és a fajta megnevezésének felcseréléséből nyeri. Pl. a hegy leve = bor

Szimbólum: már az ókori görögök is ismerték náluk jelképes tárgyat jelölt, manapság is használjuk ilyen értelemben

gyűrű = összetartozás

Fehér galamb = béke

A szimbólum szóképként egy képnek és egy összetett jelentéstartalomnak a kapcsolatát jelenti, míg az allegóriában szimbolizált tárgy és a szimbolizáló terminus hasonlósága egyértelmű addig a szimbólum rejtelmesebb többféleképpen értelmezhető, gyakran inkább intuícióval közelíthető meg, mint ésszel.

Ady verscímében „Az értől az óceánig” címűben az ér a vidékiességet, az elmaradottságot, a provincializmust, a lehetőségek hiányát szimbolizálja, míg az óceán mindezek ellentétét.

Alakzat: A klasszikus retorika alakzatnak nevezi a beszédszépítő, nagyobb kifejezőerőt szolgáló eljárásokat, melyek mutatkozhatnak a hangalakban a szerkesztésben, de szövegszervező erővé is válnak.

Legismertebb alakzatok:

(hangalakzatok: alliteráció és a rím)

alliteráció: a szó eleji mássalhangzók összecsengése kelthet kellemes, andalító és félelmetes, rémisztő hangulatot, a mássalhangzók fizikai tulajdonságaitól függően.

Pl. „szemében százszám szikra tündököl…”

Rím: szintén hangalakzat a verssorok végén szereplő magánhangzók összecsengetése

Enjambement (anzsambman): a mondathatár és a vers sorszerkezete gyakran nem igazodik egymáshoz, a mondatszerkezet nem zárul le a verssor, a versszak végén, hanem átkígyózik a következő sor, a következő versszak elejére.

„Nem maradok veled. Patás kentaurokhoz indulok a vadonba s a mezei nők közt este sörényes cimboráimmal a tűznél leheveredve telt tömlők és duda mellett telekurjongatom az állatszagú erdőt.” /Szabó Lőrinc/

Strófa, versszak: a versszöveg egységekbe szerveződése, rövidebb versszakok általában fölszabadultabb, könnyedebb életérzéseket közvetítenek. A hosszúak bonyolultabbat, rétegzettebbet. Az európai kultúra történetében a leghíresebb, leggazdagabb történetű strófaszerkezetek az alkaioszi és a szapphói. A magyar költészetben Berzsenyi és Babits vonzódtak ezekhez.

Ismétlés: 2 fajtáját ismerjük, az egyik amikor a szavak, szószerkezetek változatlan formában ismétlődnek, a másik az, amikor csak a szótő ismétlődik /figura etimologica/

Pl. teljes szóalakismétlés

„Látta Miklós bizony, hogy ne látta volna …”

figura etimologica

„Lelkemből lelkedzett gyönyörű magzatom…”

(itt csak a szótő /lélek/ ismétlődik változatlanul)

Felsorolás: nem rokon értelmű szavak azonos mondatrészi helyzetben való szerepeltetése tartalmi erősítés céljából.

Pl. „Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét…”

Fokozás: a fokozás azonos mondatrészi elemek egymáshoz képest érzelmi, értelmi többletet fejeznek ki

„Száz vasutat, ezeret!

Csináljatok, csináljatok!”

Ellentét: egymással ellentétes értelmű, érzelmiségű szavak, kifejezések egymás mellett szerepeltetése nyomatékosítás szempontjából.

„Inkább ma száraz barna kenyeret

Mint holnap lágy fehér cipót,

apám…”

Paradoxon: látszólagos képtelenség, ami gyakorlatilag feloldható

„Te sem haltál meg népem nagy halottja” /Arany János/

A paradoxon nem tévesztendő össze az oximoronnal, ahol az ellentét jelző és jelzett szó hangulatában mutatkozik.

„édes mostoha”


Forrás: kidolgozott érettségi tételek | Érettségi

2012. április 13., péntek

Szóbeli vizsga témakörei történelemből

1. A római köztársaság válsága

2. A magyar állam alapítása: Géza és István

3. A középkori uradalom élete, a feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

4. Az Aranybulla és a tatárjárás

5. Károly Róbert uralkodása és gazdasági intézkedései

6. Mátyás uralkodása és külpolitikája

7. A feudális magyar állam bukása: a mohácsi vész és az ország három részre szakadása

8. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

9. Magyarországi reformáció és katolikus megújulás (XVI. és XVII. század reformáció)

10. A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon: Mária Terézia és II. József

11. Az első ipari forradalom és következményei

12. A reformkor fő törekvései, Széchenyi és Kossuth programja

13. A kiegyezéshez vezető út és a dualista állam működése

14. Német egység

15. Az I. világháború és a Versailles-i békék

16. Bethlen István miniszterelnöksége (konszolidáció, belpolitika, kormányzati működés)

17. A II. világháború legfontosabb katonai és politikai eseményei

18. Az európai integráció története

19. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

20. Kádár-rendszer szakaszai, jellemzői, mindennapok, életmód

19. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.


Nagy Imre első miniszterelnöksége

-1953-ban meghalt Sztálin. Utódja Hroscsov enyhülési politikája Magyarországon is hatott. Hruscsov célja: a terror enyhítése, az életszínvonal javítása.
  • Szovjet nyomásra Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök (Rákosi pártfőtitkár maradt).
-Nagy Imre a kommunista diktatúra demokratizálásával és a tervgazdaság ésszerűségével próbálkozott (1953-55 új szakasz politikája):
  • Növelte az országgyűlés szerepét.
  • Felülvizsgáltatta a koncepciós pereket, és rehabilitáltak több elítéltek, pl. Kádár Jánost.
  • Visszafogta a nehézipari és közlekedési beruházásokat (pl. metróépítés).
  • Megszüntette a kuláklistákat, és leállította az erőszakos kollektivizálást.
- 1955-ben Rákosi elérte Nagy Imre leváltását, a miniszterelnök Hegedűs András lett.
oka: Nagy Imre túl messzire ment, illetve Moszkvában politikai irányváltás történik (1955)



A forradalom előzményei

-1956-ban Hruscsov újból élesen szembefordult a sztálinizmussal (a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán), és ez meggyengítette Rákosi pozícióját:
  • Az MDP főtitkára Gerő Ernő lett, Rákosi ezzel megbukott.
-A diktatúra enyhülésének következtében felerősödtek a kritikai hangok:
  • Több értelmiségi csoport Nagy Imre újbóli miniszterelnökségét támogatta (pl. a Petőfi-kör vagy az Irodalmi Újság).
  • Szegeden megalakult az első független ifjúsági szervezet, majd hamarosan a többi egyetemi szervezettel létrehozták a MEFESZ-t (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége).
  • Október 6-án újratemették a rehabilitált Rajk Lászlót. Különös módon a diktatúra egyik kiépítője vált mártírrá, temetése a rendszer elleni tiltakozásnak számított.
-Lengyelországban is rendszerellenes megmozdulásokra került sor, és fennállt a szovjet beavatkozás veszélye:
  • Ezért a magyar egyetemisták október 23-ra Lengyelország melletti szimpátiatüntetést szerveztek.


A forradalom

- 1956. október. 23-án az egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték. A követelések ugyanis diktatúra- ,de nem szocializmusellenesek voltak.
  • Követelték a demokrácia helyreállítását: többpárti, szabad választásokat, szólásszabadságot, a politikai perek felülvizsgálatát és Nagy Imre kinevezését miniszterelnöknek.
  • A nemzeti függetlenséget is helyre akarták állítani a szovjet csapatok kivonásával és a nemzeti jelképek (címer) visszaállításával.
  • A gazdaságban azonban fenntartották volna az ésszerűsített, a dolgozók által ellenőrzött tervgazdaságot. A parasztságnak azonban lehetőséget akartak adni az egyéni gazdálkodásra.
- A tüntetők a Petőfi- majd a Bem-szobornál olvasták fel követeléseiket, itt született meg a forradalom jelképe , a lyukas zászló is (kivágták a kommunista címert).
  • Délután munkások is csatlakoztak a tömeghez.
  • A Parlament elé vonulva, Nagy Imrét követelték, de az ő beszéde csalódást keltett: nyugalomra szólított fel:
- A tömeg azonban nem oszlott fel:
  • Egy része a Városligethez vonult és ledöntötte a Sztálin-szobrot.
  • Mások a Rádió épületéhez, hogy elérjék követeléseik beolvasását. Itt kezdődött el a fegyveres harc.
  • Éjszakára már szovjet csapatok vonultak be a városba, megkezdődött a szabadságharc.
-Másnap kinevezték Nagy Imrét miniszterelnöknek, de ez már nem volt elég a kedélyek megnyugtatására.
-Október 25-én a Parlament előtt tüntető tömegbe belelőttek.
  • Kialakultak a város néhány jól védhető pontján (Széna-tér, Corvin.köz, Baross-tér, Mester utca, Tűzoltó utca) a felkelőközpontok.
  • Országos sztrájk kezdődött.
  • A vidéki településeken , a nagyobb munkahelyeken forradalmi bizottságok és munkatanácsok alakultak.

-Október 28-án Nagy Imre rádióbeszéde jelezte a forradalom győzelmét:
  • Tűzszünetet ajánlott a felkelőknek, ezzel véget ért a harc a fővárosban.
  • Feloszlatta a gyűlölt ÁVH -t .
  • Bejelentette a demokrácia helyreállítását, szerveződni kezdhettek a megszüntetett pártok.
  • Visszaállította az ún. Kossuth-címert.
  • Felszólította a szovjet csapatokat a kivonulásra.


20. A kommunista diktatúra kiépítése és működése

Az '50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok.


A diktatúra kiépítése

- A kommunista diktatúra kiépítésére az 1947-es és 1949-es választások között került sor, általában azonban 1948-at tekintik a "fordulat évének".
- Ekkor jött létre a diktatúra állampártja, az egységes munkáspárt Magyar Dolgozók Pártja néven.
  • A Magyarországi Szociáldemokrata Párton belül a kommunista-barát politikusok kiszorították a "jobboldaliakat" , pl. Kéthly Annát.
  • 1948-ban egyesült az MSZDP a Magyar Kommunista Párttal. Az MDP elnöke Szakasits Árpád (szoc.dem.), főtitkára pedig Rákosi Mátyás lett.
-Ezután került sor a többpártrendszer felszámolására, az egypártrendszer, vagy más néven pártállam kiépítése.
  • A demokratikus pártok vezető politikusait erőszakkal, zsarolással lemondásra vagy emigrációba kényszerítették (a kisgazda Tildy Zoltán helyett Szakasits lett a köztársasági elnök, a kereszténydemokrata Barankovics István emigrált).
  • 1949-ben létrehozták a Magyar Függetlenségi Népfrontot (későbbi neve: Hazafias Népfront). A megmaradt pártoknak be kellett lépniük, és a választásokon ezentúl közös népfront-jelöltek indultak.
  • Ezzel megszűnt a parlamenti demokrácia, a választások színjátékká változtak. Egyben a párt és az állam közti határvonal is megszűnt: az ország irányítása ténylegesen az MDP vezetői kezébe került.
-Az átalakítást az 1949. aug. 18. új alkotmány koronázta meg (aug.20. az alkotmány ünnepe)
  • Az alkotmány szovjet mintára készült, bár tartalmazta az emberi és állampolgári jogokat, azok a valóságban nem érvényesültek.
  • Az államforma népköztársaság lett (szemben a csak "látszólag demokratikus" polgári köztársasággal).
  • Kimondták, hogy Magyarország szocialista állam, és rögzítették a párt vezető szerepét.
  • Megszüntették a köztársasági elnöki tisztséget. Helyette létrejött az ELNÖKI TANÁCS, melynek jogában állt törvényerejű rendeleteket kibocsátani. Ezzel tovább gyengült a parlament szerepe.
  • 1950- ben felszámolták az önkormányzatokat, és bevezették a tanácsrendszert (végrehajtó szerv volt); a településeket is központi irányítás alá vonták.


A szocialista tervgazdaság

- A gazdaság átalakítása még a diktatúra kiépülése előtt megkezdődött:
  • Még 1945-ben nagyszabású földosztásra került sor: megszüntették a nagybirtokrendszert.
  • 1947-ben államosították a bankokat, és a tulajdonukban álló cégeket.
  • 1948-ban államosították a száz dolgozónál többet foglalkoztató üzemeket.
  • 1949-ben pedig a tíz dolgozónál többet foglalkoztatókat.
-A diktatúra kiépülése után szovjet mintára tervgazdaságot vezettek be:
  • Létrejött az ORSZÁGOS TERVHIVATAL , amelynek a három- majd ötéves terveket kidolgozta.
  • A fő cél a nehézipar fejlesztése volt, annak hadiipari jelentősége miatt. "a vas és acél országa"
  • A tőkét a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az életszínvonal rovására csoportosították a nehéziparba.
- A mezőgazdaságban pedig megkezdődött a kollektivizálást:
  • Ennek célja egyrészt a tőke és munkaerő átcsoportosítása az iparban, másrészt az utolsó tulajdonos osztály a birtokos parasztság felszámolása volt.
  • Az árutermelésre is képes parasztokat kuláknak nevezték, és magasabb adókkal és beszolgáltatási kötelezettséggel (bizonyos mennyiségű terméket szabott áron az államnak kellett eladni) büntették.
  • Az erőszak és a propaganda ellenére is csak a harmadát sikerült bekényszeríteni a termelőszövetkezetekbe.
  • beszolgáltatási rendszer: először csak kenyérgabona, takarmány, majd 1951-től állatokat, tojást, tejet is követeltek (padlástakarítás)


A diktatúra működése

-A diktatúra legfontosabb fenntartója a terror volt:
  • A politikai rendőrség a szovjet megszállással rögtön kommunista ellenőrzés alá került. 1948-ban Péter Gábor vezetésével önálló Államvédelmi Hatósággá (ÁVH) szervezték, közvetlenül a pártvezetés alá rendelve.
  • A politikai ellenfeleket részben internálták (bűntetőtáborba zárták), részben kitelepítették (kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra vidéken).
  • A koncepciós (megrendezett) perek egy idő után a pártvezetés hatalmi harcainak eszközévé váltak. Ennek esett áldozatul 1949-ben Rajk László korábbi belügyminiszter, a diktatúra egyik kiépítője is.
- Az egyházak ideológiai ellenfélnek számítottak, ellenőrzésükre létrehozták az Állami Egyházi Hivatalt:
  • Ellenálló vezetőiket üldözték, bebörtönözték, pl. a katolikus egyház vezetőjét, Mindszenty Józsefet.
  • Az egyházi iskolákat államosították, a tanári kart lecserélték.
-Rákosi személye körül személyi kultusz bontakozott ki:
  • Alapja Sztálin kultusza volt: Rákosi lett "Sztálin legjobb magyar tanítványa".
  • Képei és szobrai megjelentek mindenhol, a kultúrában és a tudományban is rá hivatkoztak, születésnapja hatalmas állami ünnep volt.
-A diktatúra forradalmi ígéretével szemben elviselhetetlen állapotokat teremtett:
  • Az életszínvonal még az 1930-as évekhez képest is csökkent: hiányos és szegényes volt az élelmiszer- és ruhaellátás.
  • A diktatúra teljes azonosulást követelt: részt kellett venni a párt, vagy valamelyik társadalmi szervezet munkájában, túl kellett teljesíteni a terveket.
  • Megszűnt a magánélet biztonsága: az ÁVH besúgói mindenhová beépültek, erőszakkal sokakat vettek rá az együttműködésre.



Nyelv emléktípusok

1. Szórványemlék: legkorábbi nyelvemlékek, idegen nyelvű szövegbe ágyazódó szavak, kifejezések
  • külföldi szórványemlékek: arab. perzsa, bizánci, latin nyelvű szövegekben található magyar elemek pl. bíborban született Konstantin bizánci császár görög nyelvű munkájában: Etelköz, Tisza, Álmos, Árpád
  • hazai szórványemlék:
    - oklevelekben
    -krónikákban, lajstromokban előforduló magyar szavak
    -1055 tihanyi alapítólevélben 58 magyar szót és több ragot, képzőt találtak


2. Szövegemlék:
hosszabb gondolatsor, kerekebb közlemény, lehetnek kéziratosak vagy nyomtatottak pl. Halotti beszéd és könyörgés 1192-95




A Halotti beszéd és könyörgés

A Halott beszéd és könyörgés a magyar , de egyben az összes finnugor nyelv első szövegemléke. Egy XIII. századi latin nyelvű egyházi könyvben, az -első ismertetőjéről, a VIII. századi jezsuita tudósról elnevezett ún. Pray-kódexben magyar vendégszövegként maradt fent. Szabad átdolgozása a kódex latin beszédének. Ez a koporsó felett, a nyitott sírnál elmondandó beszéd bizonyára sokszor elhangozhatott a korabeli temetéseken. Tartalma egyben papi búcsúztató és ima.
A kódexben olvasható magyar másolat, a nyelvemlék maga korábbi, a XII. század első felének nyelvállapotát tükrözi. A 32 soros szövegben 274 magyar szóelőfordulás van, ez 190 szótári szót (lexémát) jelent. Két részből áll: a beszéd (26 sor) tulajdonképpen az utána következő latin nyelvű elmélkedés szabad átütés a magyar nyelvre; és a könyörgés (6 sor), egy a latin oratio (ima, könyörgés) pontos fordítása.
A beszéd a maival minden lényeges vonásában megegyező mondattani rendszert mutat. A nyelvtani rendszer akkori állapotának hű képe a szöveg, s ez a nyelvi jellemzők taglalásával bizonyítható: érdemes megtekinteni az egykori, s mai nyelvi alakzatokat, illetve a végbemenő változás is jól tanulmányozható ezáltal, mind a hangok, morfémák, szavak, s mondatok szintjén; első nyelvi emlékünk érdekessége a korabeli stilisztikai jellemzők rögzültsége is.
Nyelvi fejlődésünk e forrás alapján a hangok szintjén mutatja a legerőteljesebb eltérést. Először is a magánhangzók ekkori állapotában az ajakkerekítéses magánhangzók nincsenek jelen, térhódításuk nem teljes, példa erre a gyimilcs (gyümölcs) szó alakja is. A változások során e magánhangzók nyíltabbá válnak (ennek egyik eredménye az ajakkerekítéses magánhangzók megjelenése is), így lett a századok során a pukul -ból pokol, az azürdüng -ből ördög.
Megfigyelhető továbbá a diftongusok (kettőshangzók) megléte (pl. miü).
A mű keletkezésének idejére tehető a tővégi magánhangzók kiveszése, ez az oka, amiért e szövegben már nem lelhetőek fel. A tővégi magánhangzók eltűnése ún. pótlónyúlás következett be az egytagú szavakban lévő magánhangzókban (űt).
A mássalhangzó változások legalább ilyen jelentősek: az idegen szavak mássalhangzó-torlódásai még nincsenek feloldva (brátim: később barátim, hatalm: hatalom). Az egyes mássalhangzók később kiesnek (a vimagguk-ból így lesz imádjuk). Szintén a mássalhangzóknál válik jellemzővé később a képzés helyének eltolódása (paradisum: paradicsom). Más magánhangzók betolódnak (haláláal- halálával). A két nyíltszótagos tendencia még nem zajlott le (uruszág- ország), s az illeszkedés még nem teljes: például a birtokos jelző ragja csak magas (milosztben, fajánek).
A morfémák szintjén már jelentősebb hasonlóságot mutat a Halotti beszéd és könyörgés nyelvezete a mai nyelvvel: így például a tárgy "t" ragja már jelöli a tárgyat (paradicsumut), s az birtoktöbbesítő jel is előfordul (feleim), ahogyan a határozóragok közül a -ban, -ben , -tól, - től, -val, -vel, is jelen van (szümtükkel, gyimilcsétől); de még nem mindenhol agglutinálódik, valahol még névutós szerkezeteket tartalmaz: világ belé, nyugalma beli.
Az igeragozás vizsgálata során figyelhetünk arra, hogy az alanyi (általános) és tárgyas (határozott) ragozás egyaránt előfordul, például alanyi a vogymuk, monda kifejezés is, tárgyas a láttyátok szó. Az ige jövő ideje ún. md > nd jeles jövő idő (emdöl). Az ige múlt ideje háromféle képpen jelenik meg:

1. elbeszélő múlt (pl. teremtevé- teremté, mondoá -mondá) -mely az időviszonyítás nélküli múlt idő

2. régmúlt (odutta valá) - mely egy másik múlt időhöz viszonyítva régebben történt,befejezett cselekvésre, állapotra utal

3. folyamatos múlt (szakasztja valá)- melyet a múltban folyamatosan tartó, befejezett cselekvés, állapot kifejezésére használtak.

A szavak szintjén jelentkeznek az igekötők (migé - meg), továbbá már létezik a névelő is. Ha a szókészletet tanulmányozzuk, elsődleges észrevételünk az egyes szavak kihalásának ténye lehet, hiszen ezek nehezítik leginkább az értelmezést: ezen szavak végérvényesen eltűntek nyelvünkből, ma már nem léteznek (p. isa=bizony, heon=csupán); másoknál a jelentésváltozás akadályozza az olvasást: a munkás világ szószerkezetben a munkás jelző (melléknév) jelentése: gyötrelmes, szenvedéssel teli (eredetileg a szláv szó jelentése ez, később lett célszerű emberi tevékenység, dolgozás, vagyis érvényesült a jelentésszűkülés); s a szent ahszin Máriát szószerkezetben az asszony szó jelentése még királyné (később lett férjezett nő, így ez a jelentésbővülés jelensége).
A mondatok szintjén a mondatok jól szerkesztettsége, a sokszorosan összetett mondatok kerülése figyelhető meg. Jellemzője valamint a függő kérdő mondat megjelenése (Látjátok, feleim, szemettek, mik vagyunk), illetve fokhatározói következményes mondatot is találunk (És a gyümölcsnek oly keserű vala vize, hogy torkukat megszakasztja vala).
A Halott beszéd és könyörgés stilisztikáját tekintve a világos, könnyed kifejezésmódra hívja fel az olvasó figyelmét, s kezdetleges retorikai elemeire.

A magyar nyelvű szövegek egykori nagyobb számára utal, hogy nyelvi állapota kiforrottnak mondható, helyesírása viszonylag következetes: szövegtagolása, központozása például sokkal áttekinthetőbb és grammatikusabb, mint a későbbi kódexek bármelyikéi.
Látszik az is, hogy beszédbeli felhasználásra született: a gördülékeny, közvetlen, s élő nyelv sugárzik belőle.
A Pray- kódexet 1843-tól az Országos Széchenyi könyvtár kézirattárában őrzik.

2012. április 12., csütörtök

13. Örkény István

Élete
Elég jó életrajz: http://orkenyistvan.hu/eletrajz

Örkény István életrajza


  • 1912-ben Budapesten született, jómódú zsidó származású gyógyszerészcsaládból, Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus.
  • A Piarista Gimnázium után vegyészmérnöki és gyógyszerészi oklevelet szerzett
  • 1930-as években kezdett írni, a Szép Szó köréhez tartozott, jól ismeri József Attilát
  • 1938-39 London, Párizs
  • 1942-ben behívják munkaszolgálatra, élményeit a Lágerek népe regényben örökítette meg
  • A 2. magyar hadsereggel gyalogolt a Donig, majd Voronyezsnél fogságba esett
  • 1946-1956 az MKP tagja
  • József Attila-díjjal jutalmazták 1955-ben és 1967-ben.
  • Újságoknál dolgozik: Magyarok, Újhold, Csillag
  • Házastársak című regénye sikeres, Lila tinta című elbeszélése nagy port kavart
  • Házasságai

  • 1956-ban részt vett a forradalomban, ezért 5 évre betiltják
  • A '60-as években születtek legnagyobb művei: Macskajáték, Tóték, Egyperces novellák
  • Utolsó éveinek egyik legsikeresebb drámája a Pisti a vérzivatarban
  • Életrajzát a Párbeszéd a groteszkről című interjúregény tartalmazza
  • Részletes, anekdotikus mű: Örkény szeretett önmagáról beszélni
Első novellás kötetei: Tengertánc, Budai böjt, Ezüstpisztráng
Kisregény: Macskajáték, Tóték (dráma)
Verseskötet: Jeruzsálem hercegnője, Nászutasok a légypapíron

1968. kiválogatja az egyperces novellákat -> életének utolsó szakaszában a drámaírás felé fordul
1979. május 7‐én összeroppan a gerinccsigolyája, két nappal később megműtik; majd meghalt.






Örkény István: Egyperces novellák


http://mek.oszk.hu/06300/06345/06345.htm


1. Örkény az egypercesekről: "... ezekben megpróbálom csak a legszükségesebbet adni. Úgy fogalmazok, ahogy sürgönyt fogalmaznék, s a többit az olvasóra bízom: egészítse ki saját emlékeivel és élményanyagával. Tréfás pillanatomban matematikai képlet formájában így fejeztem ki az egypercesek lényegét: a közlés minimuma az író részéről, a képzelet maximuma az olvasó részéről." - "kétszemélyesek"


2. Nem mindegyik novella, többféle műfaji változatot képviselnek (vicc, hír, utasítás, mese, apróhirdetés, anekdota hatása). 

  • A műfaj és megnevezése Örkénytől származik. Az "egyperces" jelző a mű terjedelmére utal, 1 perc alatt elolvasható. Játszik a novella műfajával, hiszen többoldalas szöveget szoktunk novellának tekinteni. 
  • Nem mindig könnyen érthetőek , kevés jelből kell megfejteni a művet. Nagyon fontos, hogy figyeljünk a címre! Maga a szerző jellemzi novelláit a Használati utasításban.
  • Kreativitást igényel a befogadótól. 


3. Az író a valóságot ábrázolja, csak a nézőpont tér el a megszokottól. Más nézőpontból nézve a dolgokat sok mindent észrevehetünk a felszín mögött, amit addig nem. Kifordítja a mindennapi eseményeket, keveri a valóságot a valószínűtlenséggel (irracionalitással). Megmutatja, hogy valójában milyenek vagyunk. 





4. A novellák látásmódja: groteszk és abszurd


groteszk: esztétikai minőség, világszemlélet, szélsőséges, 

2012. április 11., szerda

20. A kommunista fordulat

1. A diktatúra lépésének kiépítése

  • a kisgazdák ellen indított összeesküvési perek (1947)
  • Nagy Ferenc lemondatása (-> m.e. Dinnyés Lajos kerül helyére)
  • 1947. aug. "kékcédulás" választások / választási csalással a Magyar Kommunista párt nyer 22,3 %, de ! a Kisgazdák így is 3.-dikok lettek) -> koalícióra van szükség, hogy kormányt alakítsanak
  • ellenzéki vezetők emigrációba kényszerítése
  • 1947-től nagy arányú államosítások kezdődnek (szinte mindenre kiterjed)
  • 1948. Tildy Zoltán lemondatják , Szakasits Árpád kerül a helyére (szoc.dem. aki együtt működött a kommunistákkal )

1948. nyarán a kommunista párt és a szoc.dem. párt egyesül és megalakul a Magyar Dolgozók Pártja (MDP)
új főtitkár : Rákosi Mátyás
-> létrejön a proletárdiktatúra

vezérkar: Rákosi Mátyás
Gerő Ernő (gazdasági)
Farkas Mihály (honvédelmi, koncepciós perek)
Révai József (kultúrpolitika irányítója)

1948. ÁVH létrejön (Államvédelmi Hatóság) Péter Gábor vezetésével
1949. Magyar Függetlenségi Népfront létrejön, a megmaradt pártoknak ide be kellett lépni, összeolvasztották őket pl. Kisgazdapárt, Parasztpárt
-választásokon ezentúl közös Népfront jelöltek indulnak



2. A fordulat éve 1949. május

-megtartják az egypárti választást, a kommunisták győznek, a szavazatok 96%-át szerzik meg

cél:
  • parlamenti demokrácia helyett -> pártállam létrehozása
  • legfontosabb tisztségek a párt kezében vannak (párt= állam)
  • egy szovjet típusú diktatórikus szocializmus kiépítése kezdődik
  • a párton belül is megkezdődnek a tisztogatások pl. Rajk László pere és kivégzése és Kádár János letartóztatása

Magyarország a II. Világháború után a kommunista fordulatig 1947.

1. Az újjászületés kezdetei

1944. dec. a debreceni református kollégiumban összeül az első ideiglenes Nemzetgyűlés
dec. 22. megalakul az ideiglenes kormány , vezetője: Dálnoki Miklós Béla vezérezredes


2. A kormány lépései

1945. jan. fegyverszüneti megállapodás a szovjetekkel: trianoni béke határai és 300 millió dolláros jóvátétel
SZEB - Szövetséges Ellenőrző Bizottság: szerződés betartása létrejön, valójában mindent felügyelt
-a háborús bűnösök felelősségre vonása

1945-50 60 ezer ügyet vizsgáltak ki, a halálos ítélet kevés volt
477/ 189 hajtanak végre pl. Bárdossy László, Sztójay, Imrédy

1945. március földosztás , 100 holdnál nagyobb nagybirtokok és egyházi birtokok felosztása, 5 holdat kapnak átlagosan amit sok embernek osztanak szét (Nagy Imre- földművelés ügyi miniszter)

-új választójogi törvény megszavazása, általános titkos választójogot kap, minden 20 éven felüli magyar állampolgár (szélsőjobb és a németek nem kapnak szavazati jogot)

Választások
1945. nov. a Kisgazdapárt 57 %-ot szerez, viszont nagy koalíció alakul, ebben benne vannak a kommunisták is.
nov. 15. Tildy Zoltán lesz a miniszterelnök -> elismeri az USA és Anglia is

1946. feb.1. Köztársaság kikiáltása
köztársasági elnök: Tildy Zoltán
miniszterelnök: Nagy Ferenc (kisgazda)


3. Az új kormány intézkedései

1946. aug. 1. Pengő helyett -> Forint bevezetése (gazdasági stabilizáció)
-megindul a németek kitelepítése 1945-47 ; (200-220 ezer) " kollektív bűnösség"

1947. feb. 10. párizsi békeszerződés
-trianoni béke határai mögé szorítja vissza Magyarországot + 3 falu átadása Csehszlovákiának
-hiányzik a kisebbségi jogok védelme
- hivatalos a szovjet csapatok itt állomásozása

Intézkedések: megindulnak az államosítások (bankok, gyárak) 3 éves terv

A legnagyobb ellenségük a Kisgazdapárt volt.
Politikai pereket indítanak ellenük, azzal vádolják őket, hogy a köztársaság ellen összeesküvést szőttek.
Sokat letartóztatnak, mások önként kilépnek a pártból.
Végül Nagy Ferencet lemondatják.

2012. április 10., kedd

Radnóti eclogái,idill és valóság

http://erettsegizz.com/magyar-irodalom/radnoti_miklos_eclogai_irodalom_tetelek/

  • ecloge= szemelvények

  • eclogák: Vergilius nyomán kapta


  • Radnóti Miklós: Első ecloga

    Vergilius Georgicájának mottójával kezd: „Mihelyt a jog és a jogtalanság összekeveredik, háborúk lepik el a földet és a bűnök sokasága.”

    Az eclogában 2 költőt említ: Frederico Garcia Lorca-t (spanyol költő volt, de a spanyol polgárháború idején kivégezték) és József Attilát.

    Ennek célja, hogy bemutassa, hogyan múlnak el a költők, mily hamar elfelejti az emberiség azokat, akiket tényleg tisztelni kell.

    A vers idillel indul, amit rögtön kiábrándulás követ, hiszen még ez nem a tavasz, a költészetben sem.

    Tölgyfa hasonlat: a biztos halál tudatában is a költőnek az a feladata, hogy írjon, alkosson, hiszen az élet egyet jelent a költészettel.


    Radnóti Miklós: Negyedik ecloga

    Az eclogák sajátságos formáját viseli.

    Elutasítja a világot, már a születését is feleslegesnek véli.

    A költő és a Hang folytat párbeszédet egymással.

    A vers negatív , mert a betegségről ír, elveti, eldobja ezt az életet, a halál jelenti számára a megnyugvást. Az egész élet számára felesleges.

    Tisztán látja, hogy halálraítélt ( Hitler hatalomra jutása miatt)

    Gyümölcshöz hasonlítja az emberi életet.



    Radnóti Miklós: Hetedik ecloga

    A vers már a Lager Heidenauban keletkezett, a bori- notesz első verse ez.

    A fogolytartás körülményeit mutatja be; a feleségének mondja el a fogolytábor körülményeit.

    1. vsz: – szögesdróttal körbevett hely, a rabság jelképe, de az este leereszkedésével már nem látszik ez a drót szabadnak érezhetik magukat.

    • álmodás, képzeletben hazaálmodják magukat a rabok

    1. vsz: otthonért való aggódás életben tartás

    2. vsz: még a biztos halál tudatában is megjelenik a hit Radnótiban, h. írjon mint egy hernyó, mint egy állatmint ahogy él

    3. vsz: az emberek fajtái különböznek, mégis egy életet élneka fogvatartás és a hely. A lelket a haza, csoda stb. tartja ezekben az emberekben.

    4. vsz: állati sorban élő állat  az életük egy nappal rövidebb lett, a drótokat megint látja.

    5. vsz: újra megszólítja a kedvest, de ő nem alszik. ( a költő)

    A megszólítások és a tudósító jelleg miatt levélnek tartják.

    Az álom és a valóság egymásba csúszik, ugyanígy a jelent és a múlt képei is.

    Az idill a feleség alakjához köthető, az idill megtartó ereje és az embertelen közelsége