összefoglaló

Ideális gázok

– pontszerű részecskék

– tökéletesen rugalmasan ütköznek egymással

Állapothatározók

• hőmérséklet jele: T m.e: celsius/kelvin fok

• térfogat jele: W m.e.: m³

• nyomás jele: P m.e: Pa(scal)

• anyagmennyiség jele: n m.e.: 1 mol

Állapotváltozások

– állandó anyagmennyiség

Állandó nyomáson történő állapotváltozás: IZOBÁR

V1/T1= V2/T2

1m³ térfogatú 300 Kelvin hőmérsékletű gázt 600 Kelvinfokra melegítünk. Mekkora lesz a térfogata?

V₁=1m³ = ? (2m³)

T₁= 300 K T= 300 K 600: 300= 2

IZOTERM állapotváltozás

– a hőmérséklet állandó

P₁×V₁= P₂×V₂

Hőtan első főtétele: Egy rendszer belső energiaváltozása egyenlő a vele közölt hő és a rajta végzett munka összegével.

∆U= Q+W (U az a belsőenergia, Q a hő, W a munka)

Adiabatikus folyamat: ∆U= 0

Olyan folyamat, melyben nincs belső energia változás.

0=Q+W /-W

W=Q →W=-Q hőcsere történik

A rendszerrel közölt hő térfogati munkává alakul. Pl. motor belsejében az égés

A gáz munkát végez, ezért hőcsere történik.

Hőtan második tétele: A hő mindig nagyobb hőmérsékletű tartályból áramlik át a kisebb hőmérsékletű tartályba.

Kalorimetria

rajz 2: T1=10 celsius, 1 liter víz

rajz 1: T2=30 celsius 1 liter víz

rajz 3: T3=20 celsius 2 liter

Azonos anyagok estén T₁*m₁+T₂*m₂ =T₃

m₁+m₂

Fajhő:anyagra jellemző mennyiség, mely megmutatja, hogy 1 kg anyag 1⁰C-okkal való melegítéséhez mennyi hő kell.

m.e.: J

kg*C

Optika

1.Fényforrás

• természetes (égések) és mesterséges (lámpa, lézer)

• pontszerű (egy irányba terjed)

• nem pontszerű (több irányba terjed)

• elsődleges (saját maga bocsát ki fényt) csillagok

• másodlagos fényforrás (valaminek a fényét visszaveri) Hold

Nem pontszerű fényforrás esetén a többi szempont az őt megvilágító fényforrástól függ.

2.Fény terjedése

A fény mindig egyenes vonalban terjed, addig amíg bele nem ütközik valamibe.

Kivétel: a fekete lyuk, mert elhajlítja a fényt.

Visszaverődés

sík tükör esetén

camera obscura

JOJÓ

Hát, pedig sleeper-nek hívja a szakirodalom.

Egy jojó trükk úgy kezdődik, hogy erősen ledobják, és amíg sleeperez, addig mindenféléket csinálnak.

Amikor kezd lassulni, akkor újra visszahozzák, és újra kidobják.

A kidobásnál esetleg a kéz nem is ér a jojóhoz, csak kihasználják a mozgását és rántanak a madzagon.

Hadd adjak egy címet, ahonnan le lehet tölteni videókat, érdemes némelyiket megnézni!

http://www.yo-core.hu/video.htm

A jó jojók mégis inkább hasasak!

Ezért ha a jojó leér a madzag aljára, ott forog tovább.

Logikusabb a "slipper", hiszen csúszik, nem?

A perdületet úgy is növelhetem, hogy erősemn ledobom a jojót. Nyilván. Csak közben nem illik

fogdosni. Vagy mégis? Kis súly a kis súrlódási erő érdekében kell.

Kis súly mellett úgy érhető el nagyobb tehetetlenségi nyomaték (és így perdület), hogy a tömeg a tengelytől

minél nagyobb távolságra koncentrálódik. (Vállas)

Az eddigi következtetések alapján rángatás hatására a jojó nem jönne fel, de mégis feljön.

Konkrétan milyen következtetések alapján?

A rángatás nem feltétlenül tökéletesen függőleges, így adhat neki minimális forgató nyomatékot is.

De ez azért nem egyszerű mutatvány, nem 2 rántásra jön föl a jojó!

A perdületet úgy is növelhetem, hogy erősemn ledobom a jojót. Ekkor nem csak a helyzeti energia alakul

forgásivá, hanem még egy kezdeti mozgási is van.

Miért jó a kis súly a perdület szempontjából? Elsőre fordítva gondolnám.

Meg a perdület az alaktól is erősen függ. Nem szabad azt feltételezni, hogy homogén a jojó egyik oldala

(vagyis téglalap keresztmetszetű)

Hanem milyen legyen? Hasas vagy vállas?

(Sleeper, mert alszik a jojó lenn a madzag alján.)

Egy rögzített tengely és rögzített madzag esetén a jojó először lemegy majd kicsit feljön és így tovább,

míg a jojó megáll. Tehát most a jojó alul van, lóg.

Az eddigi következtetések alapján rángatás hatására a jojó nem jönne fel, de mégis feljön.

Ebből azt gondolnám, hogy itt más erők is fellépnek.

Pl. a madzag surlódik a jojó falához.

A sleeper esetében a rántással a madzagot hozzápréseled a tengelyhez, ezért ez odatapad, helyreállítja a

fix rögzítést a tengely és a madzag között. Ezért jön fel."

Ezt nem tartom valószínűnek. Ha megrántod, akkor ugyan megnő a súrlódás, de arányosan megnő az a nyomaték

is, ami a feltekeredés ellen dolgozik! Ha eredetileg nem tudott föltekeredni, akkor nagyobb húzóerőnél sem

fog tudni! Viszont a rántás után a jojó egy darabig a súlytalanság állapotában van, a fonál teljesen laza

lesz, és egészen pici súrlódás is elég ahhoz, hogy föltekeredjen 1-2 menet. Ezután már elég nagy lesz a

súrlódó felület a föltekeredéshez.

Jól csapágyazott tengellyel szinte kizárt, hogy működjön a jojó.

Minél inkább a peremen van a tömeg, annál lassabb lesz a jojó, de ez egy határon túl nem jó.

El kell találni az optimumot!

A sleeper (nem slipper?) rendeltetésszerű használat esetén addig tart, amíg meg nem rántod!

Viszont ha ezt nem teszed, akkor annál tovább tart, minél nagyobb a jojó perdülete, minél kisebb a súlya,

és a tengely átmérője. A perdületet úgy növelheted, hogy nem csak leengeded a jojót,

hanem közben még húzod fölfelé. Ez pótolja a súrlódási veszteségeket is.

Ha túl lassú jojód van, akkor relatíve kis energiát tudsz így bevinni, és szép lassan leáll.