2010. december 2., csütörtök

Érvek az elektronikai adathordozó mellett és ellen


  • A nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum sajátosságainak összehasonlító ismertetése.
Érvek az elektronikus adathordozók mellett:
  • a szöveg gyorsan elérhető, az olvasó nem kényszerül arra, hogy felkeressen egy könyvtárat vagy egy könyvesboltot
  • a magas könyvárak mellett fontos szempont az olcsóbb hozzáférés
  • ha egy szöveg szerepel a megfelelő adatbázisban, akkor mindig elérhető, nem kölcsönözhetik ki, mint egy könyvet
  • a sokat olvasók számára gyakran gondot okoz a könyvek elhelyezése, néhány száz kötet már komoly tárolási problémához vezethet
  • az internetes letöltés vagy a lemezen történő tárolás esetében jóval kisebb a tárolás helyigénye
  • a számítógép segítségével sokkal könnyebb megtalálni egy bizonyos szöveghelyet
  • ha az olvasó szeretne visszaidézni egy korábbi részletet, szófordulatot, kifejezést, nevet stb., a kereső programok segítségével ezt gyorsan megteheti
  • az olvasásnak ez a módja környezetkímélő, hiszen szükségtelenné teszi a papír felhasználását
  • a digitalizálás hozzáférhetővé teheti az anyanyelvi kulturális örökség nagy részét
  • könyvtári állományok nyomtatott anyagainak digitalizálása más országok (földrészek) könyveit, nyomtatott szövegeit is elérhetővé teszi

Érvek a hagyományos könyvforma mellett:
  • a könyv, mint sajátos „tárgy” az olvasás legkevésbé helyhez kötött lehetőségét nyújtja
  • nem kell a számítógépes asztal mellett tölteni az olvasására szánt időt
  • még egy laptop sem alkalmas arra, hogy tetszőleges testhelyzetben olvassuk a képernyőn megjelenő szöveget
  • a könyv a leginkább mozgatható (bárhova szabadon magunkkal vihető) szöveghordozó
  • a számítógépet nem célszerű gyakran mozgatni, a laptop pedig sérülékeny is lehet
  • a számítógép segítségével történő hozzáférés egyszeri nagyobb összegű befektetést igényel
  • egy komoly nagyságrendű beruházással szemben a könyvtári belépőjegy lényegesen kifizetődőbb
  • még távol van az az idő, amikor minden család minden tagja saját számítógépén olvashat
  • a könyv sokkal inkább kíméli a szemet, mint a képernyő
  • a hosszabb szövegeket többnyire kinyomtatják, nem képernyőn olvassák el, így a papírfelhasználás valójában nem csökken
  • a könyv nem csupán adathordozó, hanem formájával is esztétikai élményt nyújtó (mű)tárgy
  • nem minden nyomtatásban megjelenő könyv kerül fel az internetre
  • az internetre kerülés válogatási szempontjai sokszor esetlegesek, nem nyilvánosak
  • gyermekekre kifejezetten káros a monitor előtt rendszeresen eltöltött hosszabb idő

Könyvtárak

KÖNYVTÁRAK

  • A könyvtárak típusai. Egy korszerű könyvtár terei, részei. Könyvtári katalógusok
  • Mi a könyvtár fogalma?
  • Milyen könyvtárfajtákat különböztetünk meg? Mi az egyes könyvtárfajták szerepe? Mondjon egy-egy példát is rájuk!
  • Melyek az könyvtár részei? Mutassa be az egyes részek feladatát pár mondatban!
  • Az elektronikus (digitális) könyvtár fogalma és szolgáltatásai.
  • Könyvtári katalógusok használata (betűrendes katalógus, tárgyi katalógus, elektronikus katalógus, egyéb katalógusok).

A könyvtárak típusai gyűjtőkörük és felhasználói körük szerint

Nemzeti könyvtár: (Országos Széchényi Könyvtár, Buda) a könyvtár gyűjtőköre a magyar vonatkozású dokumentumokra terjed ki, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy magyar nyelven adták-e ki.

Szakkönyvtár: egy-egy szakterület irodalmát gyűjti, rendszerezi és teszi az olvasók és szakemberek számára hozzáférhetővé.

Közművelődési könyvtár: széles a gyűjtőköre, a szépirodalmat, ismeretterjesztő és tudományos irodalmat, időszaki kiadványokat stb. gyűjt és kölcsönöz. Egy-egy falu vagy város lakóinak nyújt könyvtári szolgáltatásokat.

Iskolai könyvtár: gyűjti, rendszerezi és hozzáférhetővé teszi a tankönyveket, a kézikönyveket, a tanulásban használható ismeretterjesztő irodalmat, a szakirodalmat, az ifjúsági irodalmat, a szépirodalmat és a pedagógusoknak szóló irodalmat. Audiovizuális és elektronikus dokumentumokat is gyűjt, van szabadpolcos rendszere, olvasóterme, médiatára és hálózati számítógépei, internet-csatlakozással.

Könyvtári szolgáltatások
  • kölcsönzés
  • olvasótermi szolgáltatás
  • referensszolgáltatás
  • bibliográfia készítése
  • témafigyelés
  • másolatkészítés
  • zenehallgatás, videó
  • könyvek előjegyzése
  • internethasználat, adatbázisok használata
A könyvtár funkcionális terei

  • szabadpolcos rendszer – szépirodalmi művek, ismeretközlő irodalom
  • olvasóterem – kézikönyvek, folyóiratok
  • kutatószoba, fénymásoló, videotéka és fonotéka
  • katalógusok
  • kölcsönzőhely
Könyvtári rend – jelölések a könyveken

Témák, könyvek, szerzők, stb. kereséséhez fontos, hogy rend legyen a könyvek, dokumentumok között. Így minden könyvtárban van osztályozás, besorolás és könyvtári jelek a könyveken.

ETO – Egyetemes Tizedes Osztályozás: a könyveket témájuk alapján a tudományok szerint osztályozza. Az ETO fa gráfszerűen (hierarchikusan) 10 főosztályt különböztet meg, s minden főosztályt 10-10 osztályra és minden osztályt 10-10 alosztályra oszt. Az ETO-osztályozás alapján minden szakterülethez hozzárendelhető egy szám, annál több számjegyű, minél speciálisabb a szakterület, ezt nevezik ETO-számnak. Az ETO-számból képezik a könyv szakrendi jelét, kódszámát, pl: 913. Ha a könyvek a szakrendi jelük növekvő sorrendje alapján helyezkednek el, akkor a könyvek szakrend szerint rendezettek.

Cutter-szám vagy betűrendi jel egy betű és utána kétjegyű szám. A betű a szerző nevének vagy (ha ismeretlen) a mű címének a kezdőbetűje, a szám pedig a szerző sorszáma (az azonos betűvel kezdődő szerzői nevek között), pl. Arany János A76. A szabadpolcokon a könyvek sorrendjét a betűrendi jel határozza meg.

Raktári jelzet: szakrendi és betűrendi jel együtt

ISBN szám: a könyvek nemzetközi azonosító száma, minden könyvnél más. (Mo-n kiadott könyvek ISBN-száma 963-mal kezdődik.) Az ISSN szám jelöli a sorozatokat.

A katalógus
Minden könyvhöz tartozik egy katalóguscédula, mely bibliográfiai leírást tartalmaz a könyvről. A katalóguscédulákat különféle sorrendbe rendezhetjük, a rendezés a rendszavak alapján történik, melyeket piros aláhúzással jelölnek.

A bibliográfiai leírás a könyv azonosításához és visszakereséséhez szükséges minden fontos adatot tartalmazza, egyezményes sorrendben.

A katalógus a bibliográfiai leírások rendezett halmaza. Lehetővé teszi a könyvek azonosítását és visszakeresését a könyvtárban. Formáját tekintve a katalógus lehet cédulakatalógus, kötetkatalógus vagy elektronikus katalógus.

Keresés: ha a katalógusban megtaláltuk a keresett téma, illetve könyv katalóguscéduláját, annak a bal felső sarkában lévő raktári jelzete alapján kereshetjük meg a könyvet a könyvtárban, illetve kérhetjük a könyvtárostól.

A katalógusok fajtái

Betűrendes katalógus (leíró katalógus)
  • Cím szerinti katalógus
  • Szerzői katalógus
  • Sorozati katalógus
Tárgyi katalógus
  • Szakkatalógus – az ETO-szám szerint rendezik sorba a katalóguscédulákat
  • ETO-katalógus
  • Tárgyszókatalógus
Egyéb katalógusok
  • Folyóirat-katalógus
  • Audiovizuális katalógus
Elektronikus katalógus – katalógus, mint számítógépes adatbázis. Pl: MOKKA, OPAC

A rekordok tartalmazzák az egyes dokumentumok fontosabb adatait, ezek felelnek meg a bibliográfiai leírásoknak. Az elektronikus katalógusok sokkal „rugalmasabbak”, mint a hagyományos katalógusok, sokféle szempont szerint lekérdezhetők, rendezhetők. Egyszerű vagy részletes keresést végezhetünk benne.

A hagyományos könyvtárak elektronikus szolgáltatásai
Online digitális szolgáltatás (távolról vagy közvetlenül a könyvtárból igénybe vehető)
  • könyvtárak webhelyein vagy elektronikus katalógusokban kereshetünk, egyszerre akár több könyvtárban is.
  • internet egészén kereshetünk keresőgépekkel vagy tematikus keresővel, esetleg böngészhetünk az URL-ek között, használhatjuk az internet nyilvános adatbázisait.
  • a talált dokumentumok személyes használatra általában letölthetők, illetve kinyomtathatók.
Offline digitális szolgáltatás
  • digitális adathordozón meglévő adatbázisok, rendszerezett dokumentumok vagy programok használata.
  • ezek lehetnek helyben használhatók vagy kölcsönözhetők is.

Az elektronikus könyvtár
Olyan könyvtár, amely kizárólag elektronikus dokumentumokat gyűjt, rendez, feltár (katalogizál), tárol és általában hálózaton (interneten) keresztül az olvasók rendelkezésére bocsát. Az elektronikus digitális online könyvtár anyagát a szolgáltató szerver(ek) tárolják, amely hálózatról közvetlenül elérhető, emberi beavatkozás nélkül.

Az elektronikus online könyvtárat gyakran virtuális könyvtárnak nevezik, mivel a dokumentumok digitális formában vannak jelen, és csak online módon érhetők el.
Biztonsági okokból célszerű, hogy legyen az elektronikus könyvtárnak egy offline része is, ahol a könyvtár anyaga digitális adathordozó(ko)n is megtalálható (esetleg kölcsönözhető is), lényegében függetlenül a hálózattól.

Elektronikus könyvtárak: MEK, Neumann-ház

Internetes adatbázisok

  • Távoli online adatbázisok használata az interneten.
  • Ismertesse az online adatbázis fogalmát!
  • Csoportosítsa az online adatbázisokat témájuk illetve fenntartójuk szerint! Mindegyikhez soroljon fel legalább két-két népszerű példát!
Internetes adatbázisok
Az interneten fellelhető adatok gyakran szét vannak aprózódva. Sok hasonló témájú lap található, ezek közt navigálni mégsem egyszerű. Erre a problémára nyújtanak segítséget a kereső oldalak ahol bármire rá lehet keresni.

Vannak helyek, melyek adataikat és/vagy felépítésüket megnézve egy adatbázist adnak ki. Sok ilyen szolgáltatás létezik. Vannak internetes könyvtárak (pl. mek.oszk.hu), hírportálok (pl. index.hu), filmadatbázisok (pl. imdb.com), zenei cd adatbázisok (pl. cddb.org), stb.

Feladatok: egy tetszőleges adatbázis bemutatása, az adattartalom, keresés, böngészés az adatbázisban.

Elektronikus levelezés

  • Elektronikus levelezés. A levelezőprogram használatának és beállításának bemutatása a gyakorlatban
  • Ismertesse az elektronikus levelezés alapfogalmait!
  • Ismertesse az elektronikus levél részeit!

Levelezőprogramok szolgáltatásai

A levelezőprogramok az e-mail-ek küldésére és fogadására használható programok, ezeket különböző protokollok ismeretével teszik lehetővé. Az online (interneten lévő) programok egy fiókhoz kötődnek és főleg smtp és pop kapcsolatokkal dolgoznak. Az offline programok függetlenek a fiókoktól, több is megadható nekik és szélesebb protokoll csomagot támogatnak.

Alap funkció a küldés/fogadáson kívül. A levelek csoportosítása mappákba, az elküldött és fogadott levelek és csatolmányok tárolása. Az archiválás és levelek törlése is gyakori funkció. Ritkábban található meg, de hasonlóan fontos a levelek vezérlésének lehetőségei, ilyen a prioritás beállítása, az olvasási, fogadási visszaigazolás és a levelek visszahívása is.

A küldés funkcióban megtalálható az állomány csatolása mellyel a szövegen kívül fájlokat is küldhetünk. A címzetteket több féleképpen adhatjuk meg, címzettként, titkos címzettként és másolatot kap ként is. Ezek a levél más-más részébe kerülnek be.
A fogadott leveleknek a csatolmányait letölthetjük és egy fogadott levelet továbbíthatunk, vagy válaszolhatunk rá.

Feladatok: Mutassa be egy levelezőprogrammal a levelek küldésének, fogadásának módját, a csatolmányok kezelését. A program további alap funkcióinak használatát.

Keresés az interneten

  • Adatkeresés az interneten. Tematikus és kulcsszavas keresés
  • Mi a tematikus és a kulcsszavas keresés?
  • Ismertesse a kulcsszavak alapján történő keresés módszerét, a keresésnél használt operátorokat!
  • Keresés a gyakorlatban. Keressen Jedlik Ányos életéről szóló oldalakat az interneten!
Tematikus keresés:
Tematikus keresés esetén linkek (hivatkozások) segítségével juthat el a felhasználó a keresett témájú weboldalakhoz, mégpedig úgy, hogy egyre szűkíti a fogalmakat, amíg el nem jut a megfelelő helyre. Először a legáltalánosabb témafelbontással találkozik (sport, szórakozás, hírek, kultúra…), ahonnan kiválaszthatja az őt érdeklő téma-csoportot (pl. kultúra). A linkre kattintva a következő oldalon már csak a kiválasztott téma alcsoportjait találja (film, színház, zene, irodalom…). A link-vándorlás végén már valós weboldalakhoz vezetnek linkek, vagy vegyesen szerepelnek a valós weboldalak és a további al-témakörök linkjei. Ilyen kereső oldal például a lap.hu.

Kulcsszavas keresés
Amennyiben konkrét elképzeléseink vannak a keresett témával kapcsolatban, úgy a legjobb módszer, ha végiggondoljuk, hogy a keresendő oldal milyen szavakat tartalmazhat, és ezekre keresünk rá oly módon, hogy egy ismert kereső oldalára megyünk, majd kattintunk a keresés indítására szolgáló gombon.

A keresendő szavakat azonban nem árt előre alaposan végiggondolni, hiszen ha csak egy gyakran előforduló szót gépelünk be, az a meglepetés érhet minket, hogy az adott szó több százezer oldal is tartalmazza. Célszerű pontosabb definiálás, több szó megadása esetleg a keresőoperátok használata. Mindez azért is indokolt, mert többnyire nem a keresett témával foglalkozó honlapra találunk rá, hanem újságcikkekre, egyéb lapokra, amelyek a keresett témát is említik
A keresés hosszabb időt is igénybe vehet, de sikeres keresés esetén a kívánt oldalak listáját a gép megjeleníti, amely listáról kattintással választhatjuk ki a nekünk szimpatikus lapot. A keresés eredményeként visszakapott oldalak sorrendjének azonban jelentősége van. Elsőként a beadott szöveggel pontosan egyezőket kapjuk, utána az adott szavakat tartalmazó lapokat, majd azokat, amelyek a beadott szavak közül valamelyiket tartalmazzák. Ilyen kereső oldal például a Google vagy a külföldi Altavista


Általános keresők
Az interneten az általános keresők (pl. google, astalavista, yahoo) bármely témában ad lehetőséget keresni. A keresés eredménye, a találati lista, a meghatározott kulcsszavak és a keresési motor egyéb adataiból épül fel.
Feladatok: egy kiválasztott témában keressen meg egy tetszőleges kereső oldal segítségével minél több információt. A keresés álljon minél több szóból és tartalmazzon mind taralmi, mind asszociatív részeket is pl. keressél a magyarországi honlapok közt csillagászattal kapcsolatos oldalakat, aminek köze van az ELTE intézményéhez.


Adatbázisok
Az interneten nem csak általános keresőkben lehet keresni, hanem speciális célokra létrehozott adatbázisokban is (pl. internetes könyvtár, hírportál, stb.). Ezek közt vannak ingyenes és fizetős példányok is.

Feladatok: egy tetszőleges témában mutassa meg hol keresne. Az adott kereső használatának bemutatása (pl. keress filmek közt horror témájúakat, melyek 2009-ben jelentek meg.).

Kommunikáció az interneten

KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN

  • Internet böngészőprogramok kezelése, beállításai, szolgáltatásai.
  • Milyen fontosabb funkciói vannak a böngészőprogramoknak
  • Mutasson be egy ön által ismert böngészőprogramot a gyakorlatban
  • Mit jelent a bővítmény (Plugin), mire használjuk
Általános ismeretek
Az internet böngészőprogramok a http-t (hyper text transfer protocol) megjelenítő programok. Használatukkal az internet grafikus világában navigálhatunk, információt szerezhetünk. Mindegyik rendelkezik alapvető navigálási képességekkel, de a mai böngészők ettől sokkal többet nyújtanak. A legtöbb fajtába kiegészítő modulokat is tölthetünk, így újabb funkcionalitásokkal vértezhetjük fel a programunkat.
Legfontosabb beállításai a böngészésre vonatkozóan a biztonsági kérdések, a bővítmények használata, a sütik és ideiglenes fájlok kezelése.


Program használat
Feladatok: Mutassa meg a böngésző programban a beállításokat. És egy keresőből kiindulva navigáljon el egy tetszőleges oldalra, eközben mutassa be az előre, hátra, link, formok használatát, valamint a képek és más dokumentumok lementését.


Süti
A HTTP-süti (általában egyszerűen süti, illetve angolul cookie) egy információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával. A legtöbb böngésző egyszerű szöveges fájlban vagy fájlokban tárolja a sütik tartalmát, hogy azok a böngésző kikapcsolása és újraindítása után is elérhetőek maradjanak (ezeket sütifájloknak nevezik). Lou Montulli, a Netscape Communications egykori alkalmazottja használta először a süti technikát a webes kommunikációban.

A vírusok jellemzése és védekezés ellenük

A vírusok jellemzése és védekezés ellenük
  • Mi a számítógépes vírus?
  • Ismertesse a számítógépvírusok főbb osztályait!
  • Hogyan védekezhetünk a vírusok és a károkozásuk ellen?
  • Víruskeresés a gyakorlatban, eredmény értelmezése
Károkozók
A mindennapi élet során, a hálózatok fejlődésének köszönhetően, egyre több veszéllyel kell szembenéznünk az informatika világában. Nem csak a mennyiségük a gyakoriságuk és feladataik is megváltoztak a károkozóknak. A feladataik szerint több csoportba lehet beosztani ezeket a programokat, mely csoportok nem mindig különülnek el egymástól éles határokkal.
Megkülönböztetünk vírusokat (virus), kémprogramokat (spyware), botokat (bot), trójaiikat (troy) és átveréseket (scam).

Vírusok azok a programok, melyek képesek megfertőzni a gépet és ott valamilyen ártalmas kódot hajtanak végre pl. fájlok törlése, szemét generálása. Védekezni ellenük vírusirtóval lehet. A vírusirtók a mai világban már napi rendszerességgel frissítik vírus adatbázisukat, hogy naprakészek legyenek a legújabb fenyegetésekkel szemben.

Kémprogramok valamilyen bizalmas adat megszerzésére irányulnak. Főleg a banki és adatbázis hozzáféréshez szükséges jelszavakat és neveket gyűjtik, melyeket egy meghatározott helyre küldenek, ahol ezeket felhasználják vagy tovább adják. Védekezni ellenük kémprogram eltávolítóval kell.

Botok a gép kapacitására pályáznak. Bottal fertőzött gépet zombinak nevezik és egy-egy zombikból álló hálózatot botnet-nek. Felhasználva a gép erőforrásait ezek a hálózatok kéretlen levelek küldésére, kódok feltörésére vagy dos (szolgáltatás megtagadás) támadásra használhatóak. Védekezni tűzfallal lehetséges.

Trójaiak olyan programok, melyek egy hátsó kaput nyitnak a számítógép védelmén, ahol később más programokat tudnak behozni, vagy adatokat kiküldeni. Védekezés aktív tűzfallal.
Az átverések nem kifejezett programok, hanem az emberi hiszékenységre és figyelmetlenségre épülő rosszindulatú kezdeményezések. Pénz fizetésre vagy valamely károkozó telepítésére próbálják rávenni a gyanútlan felhasználókat.

A tömörítés típusai

A tömörítés típusai

  • Ismertesse az adatok tömörítésének szükségességét és lehetőségét!
  • Mi a veszteségmentes tömörítés lényege? Mutasson rá egy egyszerű példát!
  • Mi a veszteséges tömörítés lényege? Hol és hogyan használják?
  • Milyen lehetőségeket ismer a veszteségmentes tömörítésre a gyakorlatban?
A tömörítés

Az adattömörítés a számítógépes tudományágak egy területe, melynek célja az adatok feldolgozása oly módon, hogy azok minél kevesebb helyet foglaljanak, vagy minél gyorsabban lehessen őket továbbítani. Ez oly módon lehetséges, hogy a valós világ adatai többnyire igen redundánsan és nem a lehető legtömörebb formában reprezentálódnak. Alapvetően kétféle adattömörítési megoldás létezik: a veszteségmentes és a veszteséges tömörítés.

Veszteségmentes tömörítés eljárás során az adatok később visszaállíthatók az eredeti adattartalmúra (pl. a zip, rar, arj stb.).

Veszteséges tömörítésnél feláldozzuk az adatok egy részét a hely érdekében, ezután már nem lehet tökéletesen visszaállítani az adatokat, de ettől függetlenül azok még használhatóak (pl. mp3, mpeg stb.).

A különböző állományokat (hang, videó, dokumentum, bináris) más és más tömörítési eljárással szokták becsomagolni. Az adatok felépítése némely esetben lehetőséget nyújt speciális tömörítési eljárásokra, de lehet, hogy kizárja a veszteséges tömörítést.

Bináris fájloknál (nem meghatározott típus, főleg programok) és dokumentumoknál nem használhatunk veszteséges tömörítést, mert olyan adatok is elvesznek, mely a megfelelő futáshoz szükségesek lennének, ezért windows környezetben főleg zip, msi, cab tömörítéseket használunk hozzájuk.

Hangállományoknál a legelterjedtebb veszteséges tömörítés az mp3, mely megfelelő beállításokkal (változó bitráta, sávok száma), nem hallható vágásokat végez, így elérve a kisebb méretet. Veszteségmentes tömörítésnek a FLAC-ot szokták használni, mely a zip-hez hasonlítható.

Videó állományoknál az mpeg, divx, xvid veszteséges tömörítéseket szokták alkalmazni. Mindennapi felhasználásban nem jellemző a tömörítés mentes videó alkalmazása, hiszen ennek rendkívül nagy lenne a tárhelyigénye, sőt a rendkívül nagy erőforrás igény miatt vesztességmentes tömörítést sem szokás használni.

Kép állományoknál a jpeg, png és gif a legelterjedtebbek, melyekkel elvégezhető vesztességmentes tömörítés is, melyet a paletták megfelelő beállításával és a képpontok megfelelő ábrázolásával érne el.

Feladat: zip tömörítés használatának a bemutatása (be és ki irányban is).

Meghajtók, könyvtárak, fájlok. Kezelésük a Windowsban.

Meghajtók, könyvtárak, fájlok. Kezelésük a Windowsban.

  • Ismertesse a meghajtókat, és mutassa be a mappaszerkezetet!
  • Fájlok, mappák tulajdonságai (elnevezés, kiterjesztés, hely megadása).
  • Alapvető műveletek a meghajtókkal, mappákkal, fájlokkal.
Könyvtárszerkezet
A tárakon a számítógépben az adatokat csoportosítva tároljuk. A fájlok úgynevezett könyvtárakban, mappákban, tárolódnak, melyek a gyökérkönyvtárban, avagy egy másik könyvtárban találhatóak. Az így kialakított szerkezetet, könyvtárszerkezetnek, fának nevezik. A gyökérkönyvtár a fa legfelső eleme, mely nincsen már más könyvtárban benne.

Feladatok: Navigálás a könyvtárszerkezetben. Könyvtárszerkezet elemeinek a módosítása, törlése és új elem létrehozása.


Állományok
Az állományokat csoportosíthatjuk feladataik szerint. Vannak, melyek futtatható állományok, programok vagy kötegelt parancsfájlok, vannak dokumentum fájlok, és vezérlő fájlok.
Program fájlok, valamely program adatait és parancsait tartalmazzák, futtatásukkal egy alkalmazói program indul el.

Dokumentumok lehetnek szöveges dokumentumok, képek, videók, hanganyagok. Minden programnak megvannak milyen fájlokat ismer így lehetnek program specifikus fájlok, csak egy adott programmal nyithatók meg, avagy nem specifikus fájlok, melyek több programmal is megnyithatóak pl. az alap formázás mentes szöveges fájl a txt.

Vezérlő fájlok linkek, melyek egy másik helyre mutatnak a könyvtárszerkezetben, egy másik könyvtárra vagy fájlra. Legelterjedtebb típusa a hard link, mely átrak az általa hivatkozott könyvtárba, fájlra, míg másik típusa a soft link, mely transzparens átjárást biztosít.
Feladatok: Állományok létrehozása, módosítása és törlése.

Operációs rendszerek

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK (szoftver)
  • Operációs rendszerek
  • Az operációs rendszer fő feladatai
  • Az operációs rendszerek típusai
  • A Windows XP rendszer felhasználói felülete
  • Fontosabb beállítások a Windowsban (asztal, egér, billentyűzet, területi beállítások)
Az operációs rendszer

Az operációs rendszer egy olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli: így például ütemezi a programok végrehajtását, elosztja az erőforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt.

Vagyis a feladatai: a hardvervezérlés, programfuttatási felület biztosítása és kommunikáció gép és felhasználó közt.

Az operációs rendszereket osztályozhatjuk kernel méret szerint (monolitikus, hibrid, mikro), felhasználói felület szerint (CLI, GUI, TUI) és célgép szerint (nagygép, személyi számítógép, hálózati).

A kernel az operációs rendszerek magja itt hajtódnak végre az operációs rendszer alap feladatai. Monolitikus esetén a mag egy fájlból áll (pl. linux), mikro kernelnél a lehető legkisebb a mag és minden mást külső helyen ér el (pl. Minix) és hibrid esetén a feladatok végrehajtásának helye eloszlik a két előző verzió közt (pl. windows).

Felhasználói felület szerinti csoportosításnál a CLI-nél (karakteres bevitel) a parancsokat szöveges formában adjuk ki,előnye a sebesség. GUI-nál (grafikus felhasználói felület) minden grafikus elemekkel történik, hátránya a limitált vezérelhetőség és lassabb futás. TUI (szöveges felhasználói bevitel) esetén az előző kettő kombinációja, ahol a grafikus megjelenítés mellett lehetőségünk van a parancsok szöveges bevitelére is, esetleg kombinálva egy bevitel során mindkettőt.

Célgép csoportosítás az operációs rendszer alatti hardverre utal, melynél a nagygépek a szerverek, személyi számítógépek az általános otthoni felhasználású gépek és hálózati operációs rendszerek hálózatba kötött gépek felett futnak, a hálózat gépeit egy gépnek összevonva.


Grafikus felület bemutatása

Feladatok: A vezérlés és navigálás bemutatása. Programok indításának módja. Grafikai beállítások elérése (színmélység, felbontás). Az operációs rendszer egyéb beállításainak elérése, feladataik. Alapvető szöveges fájlok létrehozása.

Hálózati topológiák

  • Hálózati topológiák, az internet fizikai felépítése.Hálózati eszközök.
  • Ismertesse a gyűrű, fa, sín, csillag topológiák működését
  • Milyen eszközök szükségesek a gépek összekapcsolásához a helyi hálózatban?
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat lehet fix (kábelalapú, állandó) vagy ideiglenes (mint például a modemen vagy null modemen keresztüli kapcsolat). A drótnélküli internet általában vagy a cellás (mobil) szolgáltatásra vagy a wifi megoldásra épül.

Hálózatok fajtái
A hálózatok több célt szolgáltathatnak, lehetnek adat hálózatok, melyen mindenhol elérhetőek bizonyos adatok (pl. kábel tv), funkcionális hálózatok, melyeken egy-egy funkciót ellátó gépet lehet elérni vagy folyamatirányító hálózatok (pl. a forgalmi irányítás) stb.

Méret szerinti csoportosítás alapján a hálózatok lehetnek PAN, LAN, MAN, WAN, GAN méretűek.

PAN (Personal area network): Személyi hálózat, egy személy pár eszközből álló hálózata.

LAN (Local area network): Helyi szintű hálózat, egy épület szintű hálózat (pl. iskolai hálózat).

MAN (Metropolitan area network): Város méretű hálózat, egy egész várost összekötő hálózat (pl. a városi forgalomirányítás).

WAN (Wide area network): Egy ország vagy földrész hálózata. (pl. egy mobiltelefon szolgáltató hálózata).

GAN (Globe area network): Egy egész bolygót összekötő hálózat (pl. internet).

Kapcsolatok szerint csoportosíthatjuk szerver-kliens hálózatoknak, melyekben van egy központi gép, a szerver, mely az adatokat vagy funkciókat szolgáltatja a hozzá kapcsolódó klienseknek. Avagy lehet pont-pont típusú, ahol egyenrangú felek kommunikálnak.

Kiépítés (topológia) szerinti csoportosíthatjuk a hálózatokat, lehetnek csillag, gyűrű, dupla gyűrű, teljes, fa, sín típusúak.

Csillag: Egy pontba kapcsolódnak a gépek, szakadás esetén csak a leszakadt gép veszti el a kapcsolatot.

Sín: a szomszédos géphez kapcsolódnak a gépek, szakadás esetén két külön sínre esik szét.

Gyűrű: minden gép a szomszédos két géppel kapcsolódik, a gépek körbe érnek, szakadás esetén sín típusúvá redukálódik.

Dupla gyűrű: minden gép duplán kapcsolódik a szomszédos két géphez, szakadás esetén gyűrűvé redukálódik.

Teljes: minden gép mindenkivel össze van kötve, a legbiztonságosabb, de kiépítése nagyon drága.

Fa: a gépek fa szerkezet szerűen kapcsolódnak, a gyökérben lévő gép a szerver, szakadás esetén kisebb fákra esnek szét.


Internet
Az internet egy nemzetközileg elterjedt, angol eredetű szóból ered (internetwork), magyarul: „hálózatok hálózata”. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat, hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze.
A számítógépek becsatlakozása az internetbe szolgáltatókon keresztül történik, akik egy-egy gerincvezetékre csatlakoznak rá. A gerinc vezetékek nagysebességű kapcsolatok, melyek más-más szolgáltatókat kapcsolnak össze fizikálisan, általában optikai vezetékekkel, de ma már a műholdas kapcsolatok sem ritkák.
Az internet felépítésében hatalmas mennyiségű hardver és szoftver vesz részt. Hardver szinten a végponti felhasználók egy modem segítségével csatlakoznak a szolgáltatójukhoz, ahol routerek (útvonal irányítók) és switchek (hálózati kapcsolók) segítségével csatlakoznak az internethez. Az internet komplexitása miatt és a benne résztvevő hálózatok sokfélesége miatt szükség van a gateway-ekre is, melyek kapuakt jelentenek a hálózatok közt, ahol valamilyen cím vagy protokoll konverzió megy végbe.
A hálózati kommunikációban protokollokat használunk, melyek meghatározzák a helyes közlési formákat, így mondhatni egy nyelvet beszélnek a résztvevők. Az internet szempontjából a legfontosabb protokoll páros a TCP/IP.

Az interneten lévő számítógépeket IP (internet protokol) cím alapján azonosítjuk. Ezek a címek (v4) 4 darab 0-255-ig terjedő számból állnak. Mindig amikor egy pontba szeretnénk eljutni egy ilyen címet használunk. Ez legtöbbször a felhasználóknak nem tűnik fel, mert a dns (domain name service) szolgáltatást használják, mely során egy szöveges címhez (pl. google.com) egy ip címet (74.125.45.100) kapcsolnak.

A TCP (transmisson control protocol) a kapcsolatok során küldött adatok célba jutásáért felelős. Felépíti két gép közt kapcsolatot és vezérli a kommunikációt.

Háttértárak

  • Háttértárak.
  • Ismertesse a mágneses elven működő háttértárak fajtáit (floppy, winchester, streamer) és jellemzőit!
  • Ismertesse az optikai elven működő háttértárak fajtáit (CD, DVD és Bluray) és jellemzőit!
  • Ismertesse az elektronikus elven működő háttértárak fajtáit (Flashdrive, SSD, Memória kártya)
Adattároló eszközök

Az adattároló eszközök, ahogy nevük is mutatja, adatok tárolására alkalmas hardverek. Lényegében két csoportra osztjuk őket működési elvük szerint. Vannak a kikapcsolás után is adataikat megörző háttértárak és az energiaellátás megszűnésével adataikat elvesztő memóriák.
A memóriák kis tároló kapacitású (256MB-4GB), de gyors tárak, feladatuk ideiglenes tárként működni, ahová az aktuálisan tárolt adatokat (programokat és adatokat) betölti a rendszer a gyorsabb elérés érdekében.
A háttértárak nagy kapacitásúak (40GB-2TB), de lassabb tárak, az adatok időben hosszabb tárolására alkalmasak.
A memóriák az időben fejlődésük szerint lehetnek sdram, ddr, ddr2 és ddr3-asok, melyek a csatlakozási formájukat és technikai megvalósításukat jelenti. A mai legmodernebbek a ddr3-asok.
A háttértárak működési elvük szerint különböztethetőek meg, lehetnek:

  • Mágneses (floppy, merevlemez,Streamer), optikai (cd, dvd, blu-ray), holografikus és flash (pendrive, solid state disk) alapúak. A legrégebb óta elterjedtek a mágneses alapúak, melyekben egy vagy több mágneses lapra fejek viszik fel az adatokat és fejek olvassák le onnét a mágneses állapotokat. Ezek a ma legelterjedtebb merevlemezek, melyek közepes sebességgel, de nagy tárolókapacitással rendelkeznek.
  • Optikai tárolók. Legelterjedtebb változatai a CD-k, melyeket az évek óta tartó DVD divat vált fel, és a piacon megtalálható már a Blu-ray kéklézeres lemez is. Mind ezeknél kis égetett barázdák tárolják az információkat.
  • Flash alapú tárolók. Gyorsaságuk és mozgó alkatrész hiányuknak köszönhetően nagyon közkedveltek. A régi floppykat már felváltották a pendrivok, melyek minden színben és formában kaphatóak, kapacitásuk 256MB-16GB terjed.
Sok adat tárolás esetén a legjobb megoldás a merevlemez, mely a mai gépekben (majd mindben) megtalálhatóak. Adatok szállítására pendrive-ot érdemes használni, míg adatok mentésére külső merevlemezt vagy valamely nagyobb kapacitású optikai tárolót.

Neumann-elv

  • Neumann elv. A Neumann-elvű számítógépek és a mai személyi számítógép részei.
  • Ismertesse a Neumann-elvet!
  • Milyen fő részekből áll a Neumann-elvű számítógép?
  • Melyek a központi egység feladatai ?
  • Hogyan csoportosítjuk a perifériákat?


Neumann-elv (First Draft of a Report on the EDVAC, 1945. június)
  • külön vezérlő- és végrehajtó egység, soros működés,
  • minden adat binárisan kódolt,
  • az adatok és a program ugyanabban a belső címezhető memóriában van,
  • univerzálisan programozható,
  • felépítését tekintve: vezérlőegység, aritmetikai egység, memória, bemeneti és kimeneti egységek, külső adattár, adathordozó,
  • elektronikus.
A PC fő részei

A PC fajtái: asztali és hordozható. (az asztali szg-ek könnyebben fejleszthetők, bővíthetők)
A PC részei: alaplap, tápegység, háttértárak, adathordozók, ház, billentyűzet, egér, nyomtató, szkenner, egyéb digit. eszközök és illesztők.


AZ ALAPLAP
  • processzor, memóriák, buszrendszer és a csatlakozók a perifériákhoz, a csatlakozókba helyezett illesztőkártyák (hang-, video-, hálózati kártya, modem)
  • órajel-generátor: szinkronizálja a működést és meghatározza a(z előírt) sebességet
  • processzor (CPU): szilíciumkristályra integrált, sok tízmillió tranzisztort tartalmazó digitális áramköri egység. A szg. központi vezérlő- és műveletvégző egysége.
  • a processzor részei: vezérlőegység, aritmetikai és logikai egység, belső memória
  • a processzor sebességét meghatározó tényezők: működési frekvencia, egy ciklus alatti műveletek száma
  • buszrendszer: a részegységek közötti adatforgalom „útjai”.
Csatlakozók

  • PS/2: billentyűzet, egér
  • PCI: illesztőkártyák (hang, hálózati)
  • AGP, PCI Express: nagy teljesítményű grafikus kártyák
  • soros, párhuzamos port: pl. nyomtató használja
  • USB (Universal Serial Bus): szinte minden periféria
  • Illesztők: hangkártya, videokártya, hálózati kártya, modem
A TÁPEGYSÉG

240 V-os hálózathoz csatlakoztatva biztosítja a megfelelő egyenfeszültségeket és elektromos energiát a belső egységek számára

MemórIák és háttértárak
  • ROM (Read Only Memory): integrált áramköri memória, gyárilag beírt adatokat, programokat csak olvasni lehet
  • RAM (Random Access Memory)írható-olvasható memóriák, operatív memóriák, tárolják az éppen futó programokat, szükséges adatokat – folyamatos áramellátásra van szükségük.
  • CACHE: összefoglaló név, nagyon gyors memória a processzor közelében, vagy háttértárakban, a sebességkülönbség kompenzálására.
HÁTTÉRTÁRAK ÉS ADATHORDOZÓK

Hajlékony mágneslemez, merevlemez, CD író/olvasó, DVD író/olvasó, pendrive, stb.

PERIFÉRIÁK

Bemeneti: billentyűzet, egér, gördítőgolyó, érintőképernyő, érintőpad, komrány, botkormány, fényceruza, grafikus tábla, interaktív tábla, scanner, mikrofon, webkamera, digitális fényképezőgép, stb.
Kimeneti: monitor (CRT, LCD, TFT), hangszóró, nyomtató, érintőképernyő, interaktív tábla, stb.

Digitális és analóg jelek, színek

  • Digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői.
  • Digitális képek jellemző adatai
  • Raszteres és vektoros ábrázolás
  • Színek kódolásának módjai
A kép, mint analóg vagy digitális összetett jel

A szem a legnagyobb kapacitású információs csatornánk, így kiemelkedően fontosak a vizuális jelek.
A jel: érzékszerveinkkel vagy műszereinkkel felfogható (mérhető) jelenség, amelynek jelentése van. Egyfajta csoportosításuk: látható, hallható, egyéb érzékszervvel felfogható, nem érzékelhető.

Vizuális jel minden, ami látható és jel szerepet tölt be – legtöbbször 2D rajzok, fényképek, stb. A vizuális jel lehet képszerű, stilizált és szimbolikus.

Analóg jel: a makroszkopikus fizikai jel, általában folytonos vagy annak tekinthető (bármilyen értéket felvehet két határérték között).
Digitális jel: számjegyekkel leírható – binárisan kódolható
A gyakorlatban az analóg jelet elegendően sok számmal jól lehet közelíteni – amelyekből nagy pontossággal vissza is állítható az eredeti analóg jel.


Analóg kép digitalizálása
A hagyományos képek analóg jelek, más szempontból jelhalmazok – nagyon nagy lehet például egy fénykép színeinek száma és a kép finomsága, felbontása –, ennek csak a kémiai szemcsék mérete és minősége szab határt.

Egy analóg kép digitalizálásának két fő mozzanata:
  • A kép felbontása képelemekre (pixel, dot)
  • A pixelek színkódolása – minden pixelhez a színének megfelelő kódszámot rendelünk.
A digitalizálást legtöbbször automatizálva végezzük: például a digitális fényképezőgép az optikája által előállított (analóg) képet automatikus digitalizálja.


Felbontás
A kép azon tulajdonsága, mely megadja a kép pixeleinek számát. Pl.: 800×600, 1024×768, stb. A kép nagyításakor a pixelek mérete is nő, mivel számuk állandó. Nagy mértékű nagyítás esetén szemmel láthatóan is darabos lehet a kép.
A fizikai felbontás egysége: dpi (dot per inch) – egységnyi szakaszra jutó pixelek száma, nyomtatásnál használatos mértékegység.


Egy világító képelem tulajdonságai:
  • szín
  • világosság – a szembe érkező fényteljesítménytől függ
  • telítettség – a fehér fény arányától függ

Additív színkeverés
Három alapszínből a többi kikeverhető. Világító kijelző esetén a piros (R, red), a zöld (G, green) és a kék (B, blue) színek keverékeit – ez az RGB-színrendszer.

Szubtraktív színkeverés
A fehér színből egyes színeket kivonva minden szín előállítható (nyomtatásban alkalmazzák). Alapszínei: ciánkék (C, cyan), bíborvörös (M, magenta) és sárga (Y, yellow). Mivel a fekete ezek kivonásával nem állítható elő, felvették negyedik színnek és K-val (key) jelölik – CMYK-színrendszer.

RGB-színkódolás
A bitek számával exponenciálisan nő a színek száma:
1 bit tisztán fekete-fehér kódolásra alkalmas,
8 bit = 1 byte alkalmas 28 = 256 szürkeárnyalat vagy szín kódolására,
az RGB-színkeverés esetén minden alapszínt 1 B-on tárolunk, ez összesen 3 B, azaz 24 bit, tehát 2563 = 16 777 256 különböző szín kódolható.

Színmélység: az ábrázolható színek számának kettes alapú logaritmusa.
Vektor formátumú képek (vektorgrafika)
Az egyes formákat matematikai formulákkal írja le: vonalakkal, pontokkal, geometriai formákkal, vizuális jelekkel. A matematikai formákhoz tulajdonságlisták tartoznak, amelek a képi adathalmaznak részei – a képpel együtt menthetők.
Korlátlanul nagyítható a minőség romlása nélkül, nem lesz raszteres a kép.
Alkalmazási terület: térinformatikai rendszerek, dokumentumformátumok (DOC, PDF), stb.

A tárolt kép adatmennyisége
Függ az elemi formák számától és bonyolultságától, viszont független a kép fizikai méretétől és dpi felbontásától, illetve pixelfelbontásától. A képfájl mérete lényegesen kisebb, mint a raszterábrázolás esetén

Kódok

  • Karakterek bináris kódolása. A kód.
  • Ismertesse az ASCII kódot!
  • Ismertesse a Unicode lényegét! Mi a jelentősége?
  • Milyen összefüggés van a kódolható karakterek száma és a kódszóban a bitek száma között?
Kódolás: jelek meghatározott szabályok szerint, egy jelrendszerből egy másik jelrendszerbeli jelekké való átalakítása. A kódolás során nyert jeleket kódnak nevezzük. A visszaalakítást dekódolásnak mondjuk.
Speciális eset, amikor a kódolási szabály kölcsönösen egyértelmű függvénykapcsolat, ekkor nem csak a kódolás, de a visszaalakítás is egyértelmű.
Gyakori, hogy a kódolási szabály olyan, hogy a jelkészlet minden eleméhez a másik jelrendszerben egy adott hosszúságú elemi jelsorozatot (pl. 8 bitet) rendel – egy kódszót.

A karakterek (betűk, számjegyek, vezérlőjelek, egyéb grafikai jelek) diszkrét jelek, digitálisan kódolhatókak.

ASCII-kódrendszer
Az USA Szabványügyi Hivatala (ASCII) 128-féle karaktert kódol 7 bites bináris kóddal, minden karakternek egy kettes számrendszerbeli szám felel meg, kölcsönösen és egyértelműen.
Az ASCII 8 bites (1 byte-os) kiterjesztése már 2×128 = 256 karakter kódját tartalmazza. Az első 128 szám (0-127) az eredeti ASCII kódot, a második 128 szám (128-255) egyéb karakterek, kódjait tartalmazza (pl. ékezetes betűk). A második 128 szám felhasználásával sokféle nyelvet, nemzeti betűkészletet is figyelembe vevő kódtábla készül. (magyar karakterkészlet: 852-es jelű kódlap)


A karakter kódja és képe (grafikai megjelenítése) szigorúan megkülönböztetendő, hiszen a karakter képe is kódolható bitsorokkal (és kódolva is van, különben nem jelenne meg nyomtatáskor). A karakter képe sokkal több byte-on tárolható.


UNICODE-kódrendszer
16 biten ábrázolja a karaktereket, megteremtve a lehetőséget 65536-féle karakter kódolásának (Unicode konzorcium, 1991).
Az Unicode felülről kompatibilis az ASCII-kóddal, és tartalmazza az élő nyelvek nagy részének karakterkészleteit.
Az Unicode 2 byte-ot használ a karakterek kódolására, ami dupla adatmennyiség, de óriási előnye, hogy rendkívül sokféle karaktert tartalmaz – viszonylag univerzális. Az Unicode jelentősége az, hogy a különböző nyelvekben, illetve országokban egységes, szabványos kódrendszert használhatnak, ami megkönnyíti a legkülönfélébb adatkezelési feladatok megoldását.


Konverzió kódrendszerek között: adatoknak az egyik kódrendszerből egy másik kódrendszerbe történő átkódolását konverziónak nevezzük. A konverziót program végzi. Előfordul, hogy az egyik kódtábla szerint előállított adatfájlt egy másik kódtáblát használó rendszerben kell alkalmazni.

Analóg és Digitális jel, adatmennyiség

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK (hardver)

  • Analóg és digitális jel fogalma. Az analóg jel digitálissá alakítása.
  • Analóg és digitális jelek. Mondjon egy-egy példát is!
  • Az analóg jelek digitalizálásának lehetséges okai.
  • Jelek csoportosítása: folytonos és diszkrét jelek.
Folytonos jel
A makroszkopikus fizikai jel általában folytonos, vagy annak tekinthető mennyiség. Más néven analógnak is nevezzük ezeket a jeleket, mely szó eredeti jelentése: hasonló. A jel valamilyen értelemben hasonló a jelölt dologhoz.
Az analóg jelet legtöbbször egy fizikai mennyiség folytonos időfüggvénye reprezentálja.

Diszkrét jel
A diszkrét jel gyakorlatilag véges sokféle lehet, véges sokféle értéket vehet fel. Ezek jól megkülönböztethetőek egymástól. Gyakoriak a diszkrét jelsorozatok.

Digitális jel: számjegyekkel leírható jel – azaz binárisan is kódolható. A digitális jelek nem feltétlenül számtani, algebrai számok, hanem inkább sorszámok, azaz általános jelek.



Analóg jel digitalizálása

A gyakorlatban az analóg jelet elegendően sok számmal jól lehet közelíteni – amelyekből nagy pontossággal vissza is állítható az eredeti analóg jel D/A illetve A/D átalakítással.

Jelrendszer: jelek és használati szabályaik együttesen. A jelek általában összetett jelenségek, dolgok, más jelekkel együtt újabb (összetett) jelet alkothatnak, külön jelentéssel.

Elemi jelek: a jelek általában kisebb egységekre bonthatóak, ezek az elemi jelek. Az elemi jeleknek – ha nem jelek is egyben – nincs önálló jelentésük, tehát értelmetlen sorozatot is alkothatnak.
A jelnek mindig van jelentése (különben nem lenne jel), bár lehet, hogy a jelentést nem ismerjük. Az elemi jelek vagy jelek sorozatai azonban lehetnek értelmetlenek és ellentmondásosak is.


Az adat
Az adat valamilyen jelrendszerben ábrázolt jelek vagy elemi jelek sorozata, halmaza. Az adatoknak általában van jelentésük, értelmük van. Valamire vonatkoznak, valamit leírunk velük.


Az adatmennyiség

Az adatmennyiség az adathalmaz méretét, a jelek számát méri.
Az adatmennyiség mértékegysége a bit, amely egy bináris jel adatmennyiségét jelenti.
8 bit = 1 byte (1 B)
A byte többszörösei: kB, MB, GB (váltószám: 210=1024)
A pontosság kedvéért új prefixum-szabványt vezettek be, mely segítségével az SI-rendszernek is megfelelő az átváltás: kiB, MiB, GiB (kiejtve: kibi, mebi, gibi)

Kapacitás: maximálisan tárolható adatmennyiség. Ennek értelmében a memóriák és háttértárak kapacitását is bittel, illetve byte-tal mérjük.


Az IKT hétköznapi veszélyei. ergonómia

  • Az információs és kommunikációs társadalom hétköznapi veszélyei – kontra ergonomikus környezet és helyes magatartás
  • az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei.
  • szoftver és hardver ergonómia
Az IKT hétköznapi veszélyei

Ergonómia: az ember és a technikai eszközök optimális kapcsolatával foglalkozó tudomány és gyakorlat.
Fontos, hogy a gép ne károsítsa, ne zavarja az embert. Illeszkedjen a test és a kéz méreteihez, mozgásához, illetve az ember érzékszerveihez. Lényeges még az ember és gép kommunikációja is. A grafikus operációs rendszerek és alkalmazások vizuális-manuális jelrendszere „alkalmazói nyelvvé” fejlődött az elmúlt 15-20 évben.
A nem optimális ember-gép kapcsolat lehetséges következményei: teljesítménycsökkenés, károsodás, betegségek.

A számítógéppel végzett munka veszélyei

Monitor és világítás
  • Ablak – képernyő – világítás viszonya: tükröződések elkerülése
  • Erős napfény és képernyő láthatósága
  • Monitor elektrosztatikussága – porszemcsék – szemfájás, könnyezés
  • Szem – monitor távolság (felbontás, képpontok mérete)
  • Védekezés: minőségi, legalább 17colos katódcsöves vagy LCD/TFT monitor használata megfelelő elhelyezéssel. Ajánlott távolság a monitortól: 60-70 cm.
Asztal, szék, billentyűzet, egér

  • Az asztal, a monitor és szék rossz elhelyezése kényelmetlen testtartásra kényszerítheti a felhasználót (fájó nyak és hát, zsibbadás)
  • Billentyűzet és egér természetellenes testtartásra kényszerítheti a kart és a csuklót, állandó gépelés terheli az ujjakat (fájó ízületek, ínhüvelygyulladás)
  • Védekezés: perifériák figyelembe vételével kiválasztott asztal. Állítható, görgős forgószék, magassága jól beállítva (az alkar legyen párhuzamos az asztal síkjával). Rendszeres pihenők, mozgás, helyes testtartás, ergonomikus billentyűzet (ívelt kialakítású), optikai egér, stb.
Gépház és nyomtató

  • Hűtőventillátor, winchester rezonálása zavaró zaj. Az állandó zúgás stresszhez vezet.
  • A lézernyomtató gőze egészségtelen.
  • Védekezés: zajmentes ventillátorok beszerzése, gyakori szellőztetés.
Alkalmazásokkal szembeni elvárások

  • A felhasználó felület a legkorszerűbb vizuális elemeket használja, áttekinthető, érthető és egyszerűen kezelhető stílusban.
  • Intelligens, felhasználóbarát kommunikáció a felhasználóval.
  • Megbízható működés.
Számítógépes játékok – függőségek

A számítógépes játékok világa gyorsan fejlődő, egyre érdekesebb, izgalmasabb. Ennek oka a számítógépek és videokártyák egyre nagyobb teljesítménye.
A rendszeresen sokáig játszó emberekben függőség, játékszenvedély alakul ki.
Elhanyagolják a tanulást, munkát.
A játékfüggőséghez hasonlóan kialakulhat internetfüggőség is, mely csak egy az internet számos veszélyforrásai közül.
Védekezés: iskolai nevelés, szülői odafigyelés, ÖNKONTROLL.

Jogi ismeretek, szoftverhasználat

  • Szoftver fogalma és csoportosítása felhasználói szerződés (licensz) szerint.
  • Freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftverváltozatok jellemzői.
  • Csoportosítsa a szoftvereket a felhasználói jogok alapján!
  • (Térjen ki arra is, hogy mikor legális egy üzleti szoftver!)
Jogi ismeretek

Szellemi tulajdon. A törvény szerint az eredeti számítógépes program az azt létrehozó személy vagy vállalat szellemi tulajdona. A számítógépes programokat szerzői jogi törvény védi, amely kimondja, hogy az ilyen művek engedély nélküli másolása törvénybe ütköző cselekedet.
Szoftver licencszerződés. Egy adott szoftver esetében a licencszerződés határozza meg a szerzői jog tulajdonosa által megengedett szoftverhasználat feltételeit.


Szerzői jogot sértő néhány bűncselekmény:

Jogosulatlan másolás. A szoftver licencszerződés, általában a vevőnek csak egyetlen "biztonsági" másolat készítését engedélyezi. Az eredeti szoftver bármely további másolása jogosulatlan másolásnak minősül.

Illegális szoftverhasználat. Valaki programot jogosulatlanul másol le és használ.
Hamisítás. A hamisítás a szerzői jogvédelem alá eső szoftver nem jogszerű sokszorosítása és eladása.

Internet-kalózkodás (warez). Egy szerzői jogvédelem alá eső szoftver engedély nélkül felkerül egy Internet kiszolgálóra, ahonnan letölthetővé teszik.

Alkalmi másolás. Egy szervezeten belül többletpéldányok készülnek az alkalmazottak munkájához. A felhasználók közötti "baráti cserebere" is ebbe a kategóriába tartozik.


Jogi szempontból érdekesebb szoftvertípusok:

Freeware. Olyan szoftvertermék, amelyet szerzője térítés nélkül terjeszt, s az szabadon felhasználható.

Shareware. Olyan szoftver, melyet készítője demonstrációs céllal terjeszt. Működésükben, egyes funkcióikban korlátozottak lehetnek, és/vagy felhasználásuk korlátozott idejű.

Adware. A szoftverkészítő úgy biztosítja terméke ingyenességét, hogy abba reklámozási lehetőséget épít.

Spyware. A felhasználó személyes adatait és preferenciáit is értékesíteni szeretnék. Gyakran bizalmas információkat juttathat el a program készítőjének. Egyes programok és szolgáltatások lehetővé teszik a felhasználó egyedi azonosítását, így a szolgáltatók nyomon követhetik szokásainkat.

A Business Software Alliance (BSA) nemzetközi szervezet, a vezető szoftvergyártók érdekeit képviseli. A szoftverkalózkodás ellen küzd, a tájékoztatás és a jog eszközeivel.

GNU (General Public License). Az ingyenes programokra érvényes, az ingyenesség és a szabad terjesztés lehetősége mellett tiltja a szoftver kereskedelmi célú felhasználását.

Információs társadalom, kommunikáció

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

  • A kommunikáció információelméleti modellje. Jel, adat, információ. Az információmennyiség egységei. Zaj elleni védekezés.
  • Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs folyamatot!
  • Az információ fogalma
  • Az információmennyiség egységei
  • Redundancia fogalma
Jel: érzékszerveinkkel vagy műszereinkkel felfogható-mérhető jelenség, amelynek jelentése van. Ezt a jelentést valamilyen egyezmény, szabály rögzíti.
A jelek csoportosítása érzékszerv alapján (audio, video, egyéb, nem érzékelhető) és informatikai-technikai szempont szerint (analóg, digitális)

Elemi jel: A jelek általában kisebb egységekből, elemi jelekből állnak.
Adat: valamilyen jelrendszerben ábrázolt jelek vagy elemi jelek halmaza, sorozata. Az adatoknak általában van jelentésük. (Valamire vonatkoznak, valamit leírnak velük.) Az adatok általában információt hordoznak.
Információ: új ismeret, tudás.
Az információszerzés mibenléte – mi mindentől függ, hogy az isme
ret új vagy sem?
Adatmennyiség vs. információmennyiség
Minél kisebb egy jel (vagy esemény) bekövetkezésének valószínűsége, annál nagyobb az információ mennyisége. (Váratlanság mértéke)
Az információmennyiség egysége: 1 bit (binary unit). – két azonos valószínűségű jel (esemény) közül ha az egyik bekövetkezik, az 1 bit információt jelent, függetlenül a jel jelentésétől.
Az adatmennyiség nem azonos az információmennyiséggel, bár a mértékegységük (bit) neve ugyanaz. Egy bináris jelnek mindig egy bit az adatmennyisége, de nem biztos, hogy egy bit az információmennyisége. Az információ akkor egy bit, ha a bináris jelek azonos valószínűséggel fordulnak elő.

Kommunikáció - Alapfogalmak:
Forrás (adó) – információ forrása. A közleményt előállítja és továbbítja.
Közlemény – jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt hordoznak, az, amit az adó közöl a vevővel.
Kódoló – a jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerbe.
Információs csatorna – vezeték, közeg, fizikai mező, ami a közleményt továbbítja.
Dekódoló a kódolt közlemény visszaalakítását végzi
Nyelő (vevő) – az, aki (amely) értelm
ezi, tárolja a közleményt
Zaj – a közleményhez, jelhez keveredő, torzító, zavaró jel.

Zaj elleni védekezés:

Analóg jel esetén: zajszűrés, szigetelés. Cél a jel/zaj arány növelése is lehet
Digitális jel esetén: szigetelés, hibajavító eljárások, ellenőrző bitek
Általában: redundanciával lehet védekezni, hibákat javítani.

REDUNDANCIA (Terjengősség mértéke):
Redundáns közleményben, adathalmazban az információ nem a lehető legtömörebben van megfogalmazva, az adatmennyiség jóval nagyobb, mint az információmennyiség. Ez az alapja a tömörítés lehetőségének is, redundáns adathalmazban a hibák nagy valószínűséggel javíthatók – annál biztosabban, minél nagyobb a redundancia.
A mai kommunikációs technológiák eszközei, kialakulásuk, és azok hatása az információszerzésre és mindennapjainkra.
internet, mobiltelefon, pda, skype, digitális TV, broadcast
Az információs társadalom kialakulása
Az információtovábbítás története („a füstjelektől az e-mailekig”: posta, Morze, Bell)
Az információtárolás története (írás, könyvnyomtatás, a XX. század adathordozói)
Az információrobbanás korszaka
’90-es évektől napjainkig
a személyi számítógépek és az internet elterjedésével kezdődött
az információszerzés jelentősen egyszerűsödött és felgyorsult egyszerre, melynek következtében a tudományos fejlődés is gyorsabb lett
kialakult az interneten egyfajta szociális élet, egy internetes társadalom
ennek jellemzői:
  • a csoportokat azonos érdeklődési kör hozza össze
  • kisebb a gátlás, egymás véleményére nyitottabbak a tagok
  • ennek hátterében az anonimitás is áll
  • szerkezetileg azonban az internetes és a valós társadalom megegyezik
Az internet története
1957: az első szputnyik kilövése. Ennek hatására az USA hadügyminisztériuma létrehozza az ARPA kutatócsoportot. Ennek a csoportnak célja, hogy létrehozzon egy olyan kommunikációs hálózatot, mely túlél egy atomtámadást is.
A hálózat védelmének két módja: 1.) a hálózatnak ne legyen központja. 2.) az üzenetek csomagokra bontva, egymástól függetlenül haladjanak, akár más-más útvonalon.
1969: ARPANET, a kísérleti hálózat létrehozása 4 egyetem közreműködésével.
1970-es évek közepe: kifejlesztik a TCP/IP protokollt, mely 1983-tól hivatalos protokollja az ARPANET-nek.
1983: a katonai hálózat leválik az ARPANET-ről, ez lesz a MILNET.
1990: az ARPANET megszűnik, átveszi helyét az Internet.
1992: World Wide Web kifejlesztése: grafikus felületet biztosít az internet-felhasználóknak. Lehetőséget biztosít információk közlésére, szórakoztatásra és üzleti tevékenységre. (1989-ben rendelték meg európai tudósok kommunikációjának javítására.)
1993: az első grafikus megjelenítő (Mosaic)

Az internet szolgáltatásai
  • E-mail
  • Hírcsoportok (fórum, levelező lista, RSS)
  • Távoli bejelentkezés
  • Állományok másolása és megosztása (ftp, torrent)
A mobil telefon története
A mobiltelefon manapság egyike a leggyakrabban használt eszközeinknek. A bázisállomások technológiájának elméletét már 1947-ben kifejlesztették a Bell Labs mérnökei az AT&T-nél, és a hatvanas években került továbbfejlesztésre a Bell Labs-nél. A rádiótelefonok hosszú és változatos története a második világháborúig nyúlik vissza, amikor a hadsereg rádióhullám-alapú telefon-összeköttetéseket kezdett alkalmazni. A kézi rádiótelefonok 1983 óta elérhetőek. Mivel előállításuk olcsó, és könnyen fejleszthetők, a mobiltelefon-hálózatok gyorsan elterjedtek az egész világon, a vonalas telefont háttérbe szorítva.

Szoftver fogalma és csoportosítása felhasználói szerződés (licensz) szerint.
Freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftverváltozatok jellemzői.
Csoportosítsa a szoftvereket a felhasználói jogok alapján!
(Térjen ki arra is, hogy mikor legális egy üzleti szoftver!)