2011. október 17., hétfő

36. A második ipari forradalom

Az ipar és a tudomány új korszaka


1. Korszakolás

Anglia I. Ipari forradalom 18. század második felétől 1870-es évekig
II. ipari forradalom 1870-től az első Világháborúig
III. -//- a két világháború között
IV. -//- a tudományos technikai forradalom, a második vh. végétől 1970-ig
V. -//- 1970-es évektől napjainkig, mikroelektronika, informatikai forradalom


2. II. ipari forradalom jellegzetességei


I. ipari forradalom II. ipari forradalom



centrum Anglia USA, Németország




szabad piaci verseny monopóliumok kora



húzó ágazat textil ipar nehéz ipar
alapanyag öntött vas, szén szén, kőolaj, acél
energiaforrás gőz (gőzgépek) villamos energia, gőz, (robbanó motor, generátor, villanymotor)
feltalálók ügyes mesteremberek tudósok, kísérletezők
a befektetett tőke mennyisége kevés közepes ill. nagy
üzem méret kicsi ill. közepes közepes ill. nagy
új iparágak
elektronika, autóipar, vegyipar



feltalálók: James Watt, Morze Zeppelin- kormányozható léghajó, Benz- autógyártás, Edizon-szénszálas izzó

vetítőgép, fényképező Bell- telefon megépítése, szárnyashajó


Otto és Daimler- robbanómotor, Wright fivérek- repülő


Röntgen, P Curie és Marie Curie- rádium, pollonium




3. A nagy ipar szerkezetének átalakulása

Azt a nagy vállalatot, amely a gazdaság valamely ágában uralkodó helyzetben van MONOPÓLIUMOKNAK nevezzük. Általában korábban önálló vállalatok egyesüléséből jön létre, az egyesülésnek több formája lehetett: tröszt (egy iparágon belül), kartell (azonos érdekeltségű vállalatok megegyeznek az árban és a piacfelosztásban), szindikátus, konszerv (több iparág egyesül), korporáció.

A monopólium káros volt a gazdaság fejlődésére, mert lassította a fejlődést és kizárta a versenyt és nem motiválta az árak csökkenését, ezért az USA-ban már korán tröszt ellenes törvények születtek.

A legfontosabb vállalati forma: részvénytársaság
amelyben a tulajdonos társak tulajdon hányaduknak megfelelően birtokolták a részvényeket.
Ebben az arányban részesültek a profitból és szólhattak bele a társaság működésébe.
A részvények piaca: tőzsde



4. A finánctőke kialakulása

A banktőke és az ipari tőke összefonódása, a bankok az ipari vállalatok fő ügyfelei lettek és részesedést szereztek a társaságok tőkéjéből.


5. Az imperializmus kora (hatalmi harcok)

1870- az I világháborúig tartó korszak, amelyben az egymással versengő Európai hatalmak a világ jelentős részét uralmuk alá hajtották.
Birodalom építő politika.

35. Munkásmozgalmak 1848-as forradalmak után, a párizsi kommün

1. A munkásság az ipari forradalom után jelenik meg mint önálló társadalmi réteg.

2.
  • Nyugat Európában elismerik a munkások jogait, választójogot kapnak, pártot alapítanak, betagozódhatnak a társadalomba.
  • Németország, Ausztria és Magyarország, Oroszországban más a helyzet, romlanak az életkörülmények, legális szervezkedésre nincs mód.
  • A munkások így vagy beletörődnek vagy a fennálló viszonyok erőszakos megváltoztatására törekszik.
  • Ezért terjednek itt el a forradalmi ideológiák mint pl.: a marxizmus.

Marxizmus: elvei szerint a munkásságnak meg kell döntenie a fennálló rendszert, forradalommal, majd meg kell valósítaniuk a köztulajdonon alapuló szocializmust, majd a kommunizmust, ahol nem léteznek osztályellentétek, ahol a munka öröm és mindenki képességei szerint dolgozik és szükségletei szerint elégíti ki igényeit.

Marx és Engels programját kommunista kiáltványban fogalmazták meg 1848-ban .



3. A XIX. század második felétől nemzetközivé válik a munkásmozgalom.
1864 London magalakul az Első Internacionálé
1889 II. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség)

4. Párizsi kommün 1871: a munkások sikertelen hatalomátvételi kísérlete