2011. január 20., csütörtök

Petőfi: Minek nevezzelek?

Műfaj: rapszódia

A műből árad az elragadtatott boldogság, amelyet csapongó költői képekkel fejez ki.

Téma: a költő keresi a megfelelő szót a felesége megnevezésére és az iránta érzett szerelem kifejezésére.

Késleltetésre épül a vers, hiszen mindig várjuk a kérdésre adandó választ, ami nem akar megérkezni. Közben a vers érzelmi ereje egyre inkább fokozódik, a negyedik versszakban már a testi kapcsolat is megjelenik csók formájában.

Szerkezet:

1vsz: "merengés alkonya"-> "szemeidnek esti csillagát" -> "mindenik sugara"-> "egy patakja"-> "lelkem tengerébe" metaforákat épít egymásra

2.vsz: "röpíted tekinteted-> szelíd galamb-> tolla -> a békesség olajága
"a tekintet érintése" -szinesztézia
A képek kiegyensúlyozottságot, nyugalmat adnak.

3.vsz: Az előbbi metaforikus képek alább hagynak, a költő a szeretett kedves hangjáról ír, amelyet a csalogány énekével hoz párhuzamba.

4vsz: " lángoló rubintköve"- metafora
A szerelmi csók hatalmas intenzitást vált ki a költőből és a mennyországban érzi magát. A költő és Júlia lelke végleg egymásra talál.
"S a csók tüzében összeolvad lelkünk,"

5vsz: A vers érzelmi hőfoka nem csendesedik, még mindig keresi a megfelelő megnevezést, hogy aztán egyszerűbb megszólítással zárja le a verset:
"Édes, szép, ifju hitvesem,"

Petőfi saját érzéseit nem tudja szavakba önteni, megnevezni és így megfelelő szót sem talál szerelme tárgyára.

Petőfi : Szeptember végén


Műfaj: elégia
Keletkezés: a koltói nászút alatt született, melankolikus és borús hangulatú,töprengő
Téma: elmúlás, élet, szerelem mulandósága
Cím: konkrét időpont a szeptember végem utal a vers megírásának időpontjára, elmúlásra

Szerkezet:
1vsz: Tájleírással kezdődik, a nyíló kerti virágok és a zöldellő nyárfa a nyárra emlékeztet. De a tél fenyegető közelsége is megjelenik, hiszen "Már hó takará el a bérci tetőt" . A "Még" szó utal arra, hogy a nyár már nem teljes. A versszak második felében az előző képeket önmagára vonatkoztatja. Ifjú szívében a "lángsugarú nyár" és a "kikelet", de sötét haja már őszül, a bérci tető hótakarójára a tél dere kapcsolat válaszol. A táj és az önmagára vonatkozott képeket a "De" kötőszó választja el egymástól. Mind a négy évszak képei megjelennek, talán a múló időt sejtetve.

2. vsz: Egy mondatban összefoglalja az első versszak gondolatát. A természet és az emberi élet mulandóságát sűríti magába.
" Elhull a virág, eliramlik az élet... "
Megjelenik a felesége, megszólítja kétszer is. Megváltozik a mondatok modalitása, kérdő mondatok sorozata következik. Az előbbi elmúlás élményt önmagára vonatkoztatja, személyes élménnyé tágítja, felébred benne a halál gondolata, szemei előtt megjelenik az özvegyen maradó felesége, akinek hűségében mintha kételkedne. A zaklatott kérdések erre utalnak.

3. vsz: Megjelenik lehetőségként Júlia hűtlensége a költő halála után, a "ha" kötőszóval fejezi ki. "lobogóul akaszd" -> hasonlat
Majd megjelenik a költő a sírból kilépő szellem képében. Szentimentalista befejezés, kissé színpadias. A vers szerelmi vallomással ér véget, a halálon túl is szereti Júliát.