2012. február 5., vasárnap

Az európai romantika

Az európai romantika

1. Romantika

– a XIX. század meghatározó korstílusa

– szemben áll a merev klasszicizmussal, de a szentimentalizmusból sokat merít

2. Jelentése

A francia 'roman' (regény) szóból ered.

A romantikus szó eredetileg a festői tájat, regényes történetet jelentett.

A 18-19.század fordulóján kezdték el használni az új irodalmi irányzat megjelölésére.

3. Forrásai, témái

– a nemzeti múlt (Vörösmarty, Petőfi, Kölcsey)

– a mesés Kelet

– népköltészet

– középkor

4. Általános jellemzői

– hangsúlyozza az egyéniség és az érzelmek fontosságát

– nem az adott kor valósága érdekli, hanem inkább az emberi személyiség

– jellemző érzései, hangulatai:

  • világfájdalom

  • halálvágy (németeknél)

  • mélabú

  • rajongás (franciáknál)

  • természetkultusz

  • fantázia

  • közös bennük a jelenből való elvágyódás

  • a költők gyakran menekülnek az álom, fantázia világába

  • rajonganak a mesés keletért, a nemzeti múltért

  • a műnemek közül a LÍRA kerül előtérbe (a versek)

5. Alapja

– csalódás a polgári társadalomban, mert nem váltották be a hozzájuk fűzött szép reményeket

– a francia társadalom eszméi (szabadság, egyenlőség, testvériség) nem valósultak meg

Zene: Beethoven, Paganini, Franz Schubert, Johann Strauss, Chopin, Liszt Ferenc, Giuseppe Verdi, Pjotr Iljics Csajkovszkij, Giacomo Puccini, Richard Strauss

Írók, Költők: George Byron, Id. Alexandre Dumas, Heinrich Heine, Victor Hugo, Jókai Mór, Edgar Allan Poe, Alekszandr Sz. Puskin, Walter Scott, Percy Bysshe Shelly, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Katona József, Petőfi Sándor, E.T.A. Hoffman

Festők: Théodore Géricault, Francisco Goya, Eugéne Delacroix, William Turner, John Constable

Szobrászat: Izsó Miklós, Francois Rude

Építészet: Ybl Miklós

Klasszicista és a romantikus eszmények összehasonlítása

  • szabálytalan formák kedvelése R

  • az érzelem fontossága R

  • logikus, áttekinthető szerkezet K

  • fontosak számára a nemzeti, történelem eseményei R

  • nem kedveli a műfajok és a stílusok kedveredését K

  • eseményképe egyértelműen az ókor K

  • túlzó metaforák, látomásos képek kedvelése R

  • szabályos formák K

  • fontosnak tartja a hiteles hely és környezetrajzot R

  • az értelem elsőbbségét hirdeti K

  • a fantáziára épít R

  • keveri a műfajokat és stílusokat R

  • szabálykövetőm egyszerű, tiszta, logikus K

  • általános a környezetrajz, nem fontos K

  • festőiség R

  • nem az egyén fontos, hanem inkább az általános emberi az egyetemes kérdések K

Esszéirás, érvelés, érvek

http://magyarsuli.freeblog.hu/archives/2007/04/22/Esszeiras_erveles_ervek/

Esszéírás

Értekezés, melynek feladata az elemzés és meggyőzés.

  1. Deduktív módszer
    A dolgozat elején kimondasz egy állítást, majd az egész dolgozat arról szól, hogy érvekkel alátámasztod.
  2. Induktív módszer
    Tények elemzése után jut el a következtetésre

è Elején kell eldönteni, hogy a deduktív vagy az induktív módszert használjuk.

A dolgozat szerkezete

  1. Bevezetés
    Meg kell jelölni, elő kell készíteni a témát. Nem lehet flegmán venni.
  2. Tárgyalás
    Érvek felsorakoztatása, szigorú logikai rendben kell felépíteni.
  3. Befejezés
    Összegzés, pontosan le kell írni, hogy mit gondolsz, az elemzésből levont következtetés, az állítás megerősítése.

Alapfeltétele: a gondosan megtervezett Gondolatmenet és a vázlat.

Novella - és regényelemzés

  1. A mű keletkezésének háttere és körülményei
    - történelmi
    - társadalmi
    - politikai
    - életrajzi
  2. Téma kibontása
    Kulcsmozzanat, a téma az a kérdéskör, amiről a mű szól. Mi az, amit közölni szeretne az író? A cselekmény eszköze, formai eleme, a mondanivaló hordozója.
  3. Cselekmény ismertetése
    E nélkül nem lehet boncolgatni a művet. Nem lehet bőbeszédű, és nem helyettesíti az elemzést. Az arányokra figyelni kell. A cselekmény részleteket fel kell használni az elemzésben.
  4. Szerkezet
    Általában a cselekmény egyenes vonalú időrendben halad a végkifejlet felé. Előfordulhat az is, hogy az időrend felborul, vagy az idő és tér kezelése szabaddá válik, mozaikokból állhat.
  5. Jellemek
    Különböző eszközökkel jellemezheti hőseit
    - a szerző maga is jellemezheti
    - elmondathatja más szereplővel
    - beszélteti és cselekedteti őket
    - statikus jellemek: nem fejlődnek, nem változnak
    - pozitív, negatív hősök
    - antihősök: csak sodródnak a világban, megtörténnek velük a dolgok, de nem több.
    - a szereplőket rendszerbe sorolja
  6. Konfliktusok feltárása
    - oka
    - kifejlődése
    - kirobbanása
    - megoldása
  7. Eszme
    A művel az írónak mondanivalója van a világnak. MOST mit mondd neked a mű eszméje. Milyen eszméket vonultat fel? -> az eszméket, és az eszmék jelentés rétegeit fejtjük meg.

Lírai művel elemzése megadott szempont szerint

1. El kell olvasni a művet alaposan, és értelmezni a feladatot (ha nem írják ki pl., hogy adj címet a dolgozatnak, akkor tilos!)

2. Minden esetben piszkozatot kell írni!

3. Fel kell jegyezni, és alá kell húzni, hogy mik a kérdések

4. Fel kell idézni, hogy mit tudsz a költőről, és mit tudsz a korról, amiben élt. A kortársak nagy hatásai.

5. Figyelmesen elolvasni a költeményt, időt hagyni a megértésére, Megtalálni az alapvető üzenetet, a szükséges elemeket feljegyezni.

6. Újra elolvasni a verset, de most úgy, hogy csak a feladatra koncentrálsz. Feljegyezni a válaszokat.

7. A gondolatmenet elkészítése, Vázlatot írni deduktív vagy induktív módon.

8. A szöveg kidolgozása

Bevezetés -> Meg kell jelölni, elő kell vezetni a témát.

Mutassa be az írót, és vezesse be a témát.

Tárgyalás -> érvek felsorakoztatása, deduktív/induktív szigorú tartása

Kifejtése a gondolatmenetnek

Befejezés -> összegzés, állítás megerősítése, következtetés, tanulság levonása

A tétel címére adott összegző válasz megadása.

A bekezdések között legyen logikai kapcsolat. Érdemes idézetekkel tarkítani, de nem szabad túlzásba vinni.

Az érvelő fogalmazás

Szövegrészlet alapján:

è Értelmezni

è Végig kell gondolni, mivel értesz egyet és mivel nem

è Más oldalakról való megközelítése a témának

è Ha kérdésre kell válaszolni, akkor állító és cáfoló választ is adni magadban, melyikkel értesz jobban egyet.

Tételmondat

è Elfogadod, vagy cáfolod.

è Össze kell gyűjteni kulcsszavakban az érveket.

è Válogatni kell az érvek között: melyik erősebb, melyik gyengébb. Rangsor felállítása.

è Meg kell tervezni, hogyan haladunk, erősebbtől a gyengéd érvekig, vagy gyengébb érvektől az erősebbekig.

è Érdemes hatásos kérdéssel, kijelentéssel, felvetéssel indítani.

è Többféle érvelési mód és érvelési típus alkalmazása

è Saját példa bele vétele

è Egyszerűen, világosan kell megfogalmazni a véleményt.

è A legjobb, ha saját magadat megcáfolod, és erre érvelsz vissza.

è Többféle stíluseszköz alkalmazása

è Problémafelvető kérdés feltevése

è Érdemes összefoglalni az érveket

è Zárógondolat, lehet problémafelvetés, mellyel egy újabb ehhez kapcsolódó problémára irányítod rá a figyelmet, vagy egy idézettel, frappáns mondattal is lehet zárni.

Szerkezete:

è Bevezetés
A probléma felvetése, téma megjelölés

è Tárgyalás
a vélemény megfogalmazása, a tétel fontosabb fogalmainak értelmezése. A vélemény bizonyítása példákkal, érvekkel. A saját vélemény megerősítése, ha a gondolatmenet megkívánja, akkor az ellenvélemény cáfolata.

è Befejezés
Összegzés, a téma továbbgondolása, érzelmi zárás.

Érv: olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Legfontosabb rész a tétel, vagyis az a megállapítás, amely valamilyen következtetést fogalmaz meg. Ennek előzményét, magyarázatát tartalmazza a bizonyíték. A bizonyítékot és a tételt összekötő logikai láncszem az ún. összekötőelem.

Az érvelés fajtái

  1. Meghatározásból levezetett
    Pontosan meghatározzuk a fogalmat. Felcserélhető a fogalommal, anélkül, hogy félreértést okozna.
    - Be kell sorolni egy tágabb fogalomkörbe. Pl. „a víz olyan folyadék”
    - Meg kell keresni azokat a jegyeket, amelyek a fogalomkör többi elemétől megkülönböztetik. Pl.„a víz olyan folyadék, ami átlátszó, színtelen és szagtalan.”
  2. ok-okozati összefüggésekből származó
    A következményeket kiváltó okok taglalása, az okok részletes feltárása szükséges. Hibás dolog egy okra visszavezetni.
  3. Körülményekből levezetett
    Rossz cselekedeteinket szeretnénk megmagyarázni egyoldalúan. Pl. „Nem volt más választásom.”
  4. Összehasonlításon alapuló érv
    Hatásos, ha képszerű összehasonlítást vagy megjelenítést alkalmazunk. Alapja lehet egy metafora/hasonlat. Megalapozottnak kell lenni.
  5. Ellentéten alapuló
    a tétel ellentétét kell bizonyítani.
    pl.: Tétel: „Egészségesnek lenni jó”
    Biz.: „Betegnek lenni rossz.”
  6. Általános- egyes elvén alapuló érv
    általánosra hivatkozó érv, ha mindenkire igaz, akkor az egyénre is.
  7. Valószínűségen alapuló
    Alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit a többség igaznak vél és elfogad.
  8. Bizonyítékokból származtatott
    Kiinduló pontja
    - tény
    - statisztikai adat
    - kutatási eredmény
    - összegző jelentés
    - tekintélyre való hivatkozás
    Kizárólag megbízható forrásból származó adatot használhatunk.

Érvelés módszerei, elrendezése

Cél: meggyőző, hatásos érvrendszer felállítása
módszerei:

    • 1 erős érvre épülő érvelés
    • Fokozásos érvelés, a gyenge érvet elsőnek, az ütőst a végére
    • Lejtéses érvelés: az erős érvet elsőnek, a gyengét a végére
    • Dedukció, indukció

Janus Pannonius

Életrajz

Családi neve bizonytalan, költői nevét a humanisták szokásának megfelelően latin névként vette fel.

Édesanyja Vitéz Borbála, nagybátyja a nagyváradi püspök, Vitéz János. Ő neveltette Itáliában Janust 13 éves korától. Először Guarino mester híres ferrarai humanista iskolájában tanult nyolc éven keresztül. Itt ismerkedett meg későbbi barátjával, Galeotto Marzióval. Majd Padovában és Velencében végezte el az egyházjogot, és megszerezte a doktori címet.

1451-ben hazament Nagyváradra nagybátyjához, de hamarosan visszatért Ferrarába. Ez a búcsúzkodás adott ihletet Janusnak a „Búcsú Váradtól” című vers megírásához.

1458-ban ismét visszatért Magyarországra annak biztos tudatában, hogy nagy jövő vár rá, hiszen nagybátyja az ifjú Mátyás király kancellárja lett, ő maga pedig Pécsen megkapta a püspöki címet. Ám itthon mégsem érezte jól magát, és vissza-visszavágyott a műveltebb Itáliába. 31 éves korában még egyszer eljuthatott szellemi hazájába a király követeként.

Mátyás király nemsokára magas adóterhekkel sújtotta a nemességet, ezért Janus Pannonius nagybátyjával együtt ellene fordult, és egy összesküvés szervezőjének menekülnie kellet Magyarországról. Itáliába kívánt eljutni, de útközben Medvevárban a súlyos tüdővérzéseibe belehalt.

Itáliai költészete:

Janus Pannonius már 15-16 éves korában költővé érett. Ferrarai éveiben csak úgy ontotta a klasszikus latin nyelvű verseket. Írt csipkelődő, erotikus epigrammákat (a római epigrammák mintájára), illetve dicsőítő költeményeket (például tanáráról, Guarino mesterről).

Búcsú Váradtól

Janus 1451-ben írta, mikor Magyarországról visszautazott Itáliába. Ez az első, magyar földön született humanista remekmű. Könnyed és természetes, hiszen valódi élmény áll mögötte. Az egész verset áthatják az ellentétes érzések:

- az öröm, hogy utazhat Janus és a fájdalom, hogy ott kell hagyni a hazai tájat;

- a bizakodás ( a szán repülése reményt kelt ) és a szorongás, a félelem a téli úttól;

- a zárt kompozíció egységes, nyugodt érzése és a lírai én zaklatott, türelmetlen lelkiállapota.

A vers szerkezete:

1-3. versszak: A táj bemutatása a búcsúverset a tájverssé alakítja. A költő szorongó hangulata itt kezd elmúlni, ám a feloldódás ellentétes, egymásnak ütköző motívumokban jelenik meg ( folyó, ingovány – megdermedt habok; csónak – repülő szán ).

4-6. versszak: Janus bemutatja Várad nevezetességeit: a gyógyvizet, a könyvtárat és a híres királyszobrokat.

7. versszak: Várad patrónusának, Szent László lovagkirálynak a segítségét kéri az utazás alatt. Ez a végső fohász visszakapcsol a verset indító szorongó érzésekhez.

Minden versszak végén elhangzik a refrén is: Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!

Ezzel sürgeti az indulást, oldja fel a búcsúzkodást. A félelem helyett megjelenik a derű és az elevenség.

Reneszánsz vonások a műben:

- a természet bemutatása;

- a tudományok, a kultúra, az egészség, a hagyományok szeretete;

- nemzeti múlt ismerete és tisztelete: az antik múlt (Apollón) és a magyar múlt (László király) ötvözése.

- a tér és az idő egysége: az indulás előtti pillanatok megjelenítése.

Verselése: időmértékes, egy sor 11 szótagból áll.

Pannónia dicsérete

A reneszánsz művész öntudatával írta Janus Pannonius ezt az epigrammáját. Fontos a szellemi nagyság, ami lovagi jellemre utal. A költő nem tolakszik a haza dicsősége elé, de büszke, hogy e barbár táj szülötte hírnevet tudott szerezni Itáliában. Az alkotói tevékenysége több kifejezésben is megjelenik: könyv, dal, szellem, híres.

Magyarországi elégiái

Janus Pannonius Magyarországon írt elégiái megtelnek személyes líraisággal: az egyre súlyosbodó tüdőbetegség miatti fájdalmas panasszal, halálfélelemmel, ragyogó szellemének és roncsolt testének ellentétéből fakadó keserű mondanivalóval. Janusnak mindemellett nagy szívfájdalmat okozott az a tény is, hogy a barbár magyar nép nem értékeli gyönyörű költészetét. Ezektől elválaszthatatlanul azonban ott zeng verseiben az élet és a természet szépségének dicsérete is.

Mikor a táborban megbetegedett

1464-ben a költő tábori papként csatlakozott Mátyás seregéhez. Ám gyenge szervezete nem bírta sokáig a megpróbáltatásokat, és a költő súlyosan megbetegedett. Ez az élmény adta a legmegrendítőbb magyarországi elégiának a hátterét. Az elégiája egyben egy számadásvers is.

A 60 disztichonból álló mű vershelyzete: a lírai én költő létére hadba vonult.

Szerkezete:

- Prométeuszt okolja minden földi bajért. Ha ő nem hozta volna le a tüzet a Földre, az emberek mentesek maradtak volna a betegségektől. (Ugyanez a témája Ovidius egyik versének is.) A költő pozitív és negatív képek váltakozásával bemutatja az Aranykort, és megkérdőjelezi a szabadság és a fejlődés értelmét.

- Janus önmagát vádolja, mivel nem neki való környezetbe került. Szerinte jogosan bünteti(k) őt az Isten(ek).

- A lázas betegség realisztikus leírása: elkezdődik a rémület, közeleg a halál. Janus számba veszi életét, elgondolkozik bűnein, és mitológiai alakokhoz könyörög a korai halál elkerüléséért. Majd tovább elmélkedik az életről, elbúcsúzik a természettől és szeretteitől.

- Az elégia zárógondolata a költői végrendelet és a költői öntudat. Egy teljesen önálló epigrammát is tartalmaz a mű, amiben már a költő az első és a haza a második:

Azt akarom, hogy e vers álljon a sírkövemen;

Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először

Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.

Reneszánsz elemek:

- Prométeusz említése és a mítosz;

- az Aranykor természeti leírása;

- a tudomány említése: Mily jó volt … válogatott könyvek szépségei elgyönyörödni;

- az önazonosság: Phoebus papja vagyok;

- a végrendelet és az epigrammaírás.

Mars istenhez békességért

A költő háborúval való szembefordulását tükrözi a vers: Janusnak elege van a véres harcokból, hiszen az öldöklés emberi értékeket pusztít el.

Szófaját tekintve nominális stílusban íródott.

Szerkezete az antik himnuszokét követi:

1-7. sor: megszólítás, imajelleg.

8-15. sor: gyűlölet hangja.

16. sor: könyörgés, hogy legyen vége az öldöklésnek, aggódik a megfáradt, szenvedő magyar népért.

Egy dunántúli mandulafáról

Műfaja: epigramma formájú elégia. Ovidius Átváltozások c. művének is ez a témája. Janus saját lelkiállapotáról ír pécsi püspöksége idején. A költő szimbóluma a télen rügyező mandulafa, azaz a korai jelenségnek számító költészete Magyarországon.

Reneszánsz elemek:

- tagadó utalások az antik kultúrára, mitológiára;

- természet leírása;

- saját érzelmei bemutatása: a költő párhuzamot von az élete és a mandulafa között.

A roskadozó gyümölcsfa

Janusnak ez az elégiája egy nagy hasonlatból áll. Ezt fejti ki részletesen: úgy tört le ő is, mint a roskadozó gyümölcsfa saját súlya alatt. Janusnak nagy hírneve, sok verse volt, de Magyarországon, a hazájában éppen emiatt nem fogadták be. A költő szerint, ha jönne egy megmentő, aki felsegíti, törődik vele, akkor újból gyümölcsöket teremne, azaz szép verseket írna. Így azonban teljesen kilátástalan az élete: nem bírja tovább ezt az állapotot, belerokkan.

Reneszánsz vonások:

- a téma: a költő lelkivilága;

- a költői öntudat: Janus jó verseket ír, csak nem értik itt meg.

- az egész művet átfogó hasonlat, ami egy reneszánsz tájbemutatás.

Ez a témája az Egy dunántúli mandulafáról című elégiájának is. A két vers közti különbség az, hogy a mandulafa még csak rügyezik, míg a gyümölcsfa a terméseitől roskadozik. Emellett az utóbbi elégiájában már nem említi a római mitológia hős alakjait sem.

Szerkezete:

1. A lírai én önmagát okolja hanyatlásáért.

2. A költő tovább részletezi kilátástalan sorsát.

3. Végül könyörög az embereknek, hogy értsék meg őt, segítsenek neki talpra állni.

Saját lelkéhez

Műfaja a filozófikus elégia, verstípusa önmegszólító verstípus.

Témája: a szenvedés, a mulandóság, a lét – nem lét kérdése, a test és a lélek ellentétének feloldása, hogy a test börtönéből szabadulhasson a lélek. Ez a gondolat egy kozmikus távú világértelmezés egy vallomásban. Janus Pannonius az újplatonisták tanait követve hitt a lélekvándorlásban. Szerinte a lélek Isten közelében él, és időről időre alászáll a földre. Útja során megkapja az emberi tulajdonságokat, de földi élete befejezésével elfelejti azokat.

A mű szerkezete:

1. Metafizikus előtörténetére emlékezik, megszólítja saját lelkét.

Költői eszköze az aprólékos részletezés, képi világa az égitestek.

2. Szembeállítja a testet és a lelket.

Költői eszköze a felsorolás, mitológiai utalások találhatók benne.

3. Tanácsot ad az énjének a jövőre nézve:

S míg odafönn ezer éveken át tisztulni igyekszel,

Messze kerüld, ha bolyongsz, a feledés folyamát.

Költői eszközei az utasítások és az ellentétek, képi világa a természet.

4. Tetőpontja: És ha mostoha végzet űz ide vissza a földre,

Csak nyomorult ember, csak ez az egy sose légy.


http://www.dunakanyar.net/~di/JanusPannonius.htm

Magyar felvilágosodás

Magyarországra késve érkezik a felvilágosodás, de jelentős felzárkózás figyelhető meg e téren is.
Mária Terézia és II. József alatt jelentős fejlődésnek indul az ország. Az új törekvések a polgárosodás híján a műveltségre sokat adó főúri családokban, a köznemesség és az értelmiség soraiban találnak visszhangra.
1772. Bessenyei György -Ágis tragédiája c. művének megjelenésétől számítjuk.
1760-ban Mária Terézia Bécsben Magyar Nemzeti Testőrséget állított fel, az idekerülő magyar köznemes ifjak rengeteget olvashattak, tanulhattak, látókörül kitágult. Ide tartozik Bessenyei György, Barcsai Ábrahám, Báróczy Sándor. Sokat tett a felvilágosodás elterjesztéséért, de aztán betiltott szabadkőműves mozgalom.
Fellendült az irodalomi élet, írói csoportok, napi, heti lapok jelennek meg, irodalmi folyóiratok indulnak pl. Magyar Museum, Mindenes Gyűjtemény, Uránia.
A stílusirányzatok közül jelen van a klasszicizmus pl. Bessenyei György, a szentimentalizmus pl. Kármán József és a népies irányzat pl. Fazekas Mihály.
Fontossá válik a magyar nyelv kérdése, hiszen ez az egyetlen dolog ami függetlenné tesz a Habsburg birodalommal szemben.

Tóth Árpád (1886-1928)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Toth.htm


Magyar irodalmi arcképcsarnok
Aradon született 1886. április 15-én, majd 3 évvel később Debrecenbe költöztek. Apja lakatos és asztalosinas -> később szobrász.
Már gyermekkorában rajzolt, festett, kitűnően tanult.
Pest: egyetem bölcsészeti kar magyar-francia szakon tanult, járt a Négyesi-féle stílusgyakorlatokra is.
Publikát a Nyugatban.
A Hét, a Vasárnapi Újság, a debreceni napilapok közölték verseit.
1909. Debrecen újságíró lett.
1911. Lichtmann Anna (Hajnali szernád Annuskájával) 1917-ben feleségül is veszi.
1913.Nyugat: Hajnali szerenád
1917. Lomha gályán
1921. Az öröm illan
1923. Örök virágok (műfordítások)
Életét végigkísérte a nyomor és a tüdőbetegsége.
1928. november 7-én Budapesten meghalt.
1928.posztumusz kötete: Lélektől lélekig



Elégia egy rekettyebokorhoz

Műfaj: elégia

Egy látványból, helyzetképből indít, a költő egy rekettye bokor alatt kezd el elmélkedni. Virág = sajka metafora, ő óriás- hasonlat.
2. vsz. a boldog virágok /ellentét / vele szemben a nyomorult, komor, óriás az ember, szörny.
3.vsz. szembeállítja a boldog öntudatlan létezést az emberi tudatossággal, amely az embereket teljesíthetetlen vágyak felé hajtja.
4. vsz. Az élettől meggyötört hajóroncs (sérült) megnyugszik a néma szirteken. A látvány átcsap látomásba. Hajó metafora = ő maga.
5. vsz. A hajó metaforát kiterjeszti a többi emberre is,hiszen minden ember közös sorsa a remény nélküli élet és az értelmetlen pusztulás. A bibliai képpel a modern özönvízzel a háborúra utal, amely után teljes pusztulás következik. A végső pusztulás látomását írja le a költő, halál vízió tárul elénk. Béke lesz ugyan, de emberek nélkül, kísértetiessé válik a modern özönvíz utáni ember nélküli csend. A fájó ősanyagnak , a földnek terhére van ez az átkozott emberiség miután megszabadult az emberektől fellélegezhet, tragikus képek.


Körúti hajnal

vak volt a hajnal- metafora
aludtak a boltok- megszemélyesítés
üveges szemmel aludtak- metafora
mint lassú dsinnek- hasonlat
álmos vicék- megszemélyesítés
a végtelen fény milliom karátja- metonímia
bűvölten állt az utca -megszemélyesítés
sovány akác- megszemélyesítés
zöld kontyában- metafora
lila dalra kelt egy nyakkendő- szinesztézia



Esti sugárkoszorú

Feleségéhez írott szerelmi vallomás, házasságuk 6. évében született, a Lélektől lélekig kötet egy darabja, hitvesi költészet. Ritka az ilyen önfeledt boldogság, öröm, harmónia Tóth Árpádnál.

Cím: időpont megjelölés, a feleség haja felett megjelenő "glória" fényt jelöli

Szerkezet
1.vsz. látvánnyal kezd, alkonyodik, szürkület van, a dolgok körvonala elmosódik, a konkrét színek eltűnőben vannak, inkább szürke minden. Egy alkonyati sétának lehetünk a tanúi. A búcsúzó napfény a kedves asszony hajába font sugárkoszorúként jelenik meg (glória). A látvány az utolsó két sorban látomássá válik, a fény illattá és csenddé lesz az alkonyati lélekvándorlásban (szinesztézia), hiszen a színek eltűnnek , elmélyülnek, szinte már kivehetetlenek, mintha a lelkük is megváltozna.
2.vsz. folytatódik az előző látvány hatása az első két sorban, aztán egy elragadott felkiáltással, a költő rendkívül boldognak tűnik. A hatás a költő egész lényét átjárja és a hatás alatt szinte már istenként néz a szeretett nőre. A látvány látomássá változott.
3. vsz. vége a látomásnak, az elvont képek helyett elbeszélői hangnemmel kezd, a költő megbabonázva áll, szinte az időtlenség pillanatában, a felesége érintésére feleszmél és kimondja amit érez, megfogalmazza földöntúli rajongását, szerelmét.