1. Az ókor és kultúrája
kronológia: Kr.e. 3000 k., Kr.e. 18. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 508,Kr.e. 336-323, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.u. 476
személyek: Kheopsz, Hammurapi, Mózes, Buddha, Konfuciusz, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiasz, Nagy Sándor, Zeusz, Pallasz Athéné, Tiberius Gracchus, Caius Gracchus, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Julius Caesar, Augustus, Diocketianus, Jézus, Szent Pál, Constantinus, Attila
fogalmak: ókor, város, állam, birodalom, fáraó, piramis, múmia, hieroglifa, ékírás, vallás, politeizmus, monoteizmus, buddhizmus, brahmanizmus, Biblia, Ószövetség, polisz, piac, arisztokrácia, démosz, türannisz, ekklészia, demokrácia, esküdtbíróság, sztratégosz, cserépszavazás, mítosz, színház, hellenizmus, köztársaság, patrícius, plebejus, rabszolga, gladiátor, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, triumvirátus, császár, senatori rend, lovagrend, legio, limes, principátus, dominatus, colonus, amfiteátrum, barbár, népvándorlás, keresztény, evangélium, megváltó, egyház, apostol
topográfia: Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Egyiptom, Nílus, Fönícia, Sumer, Palesztina, Asszíria, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem, Athén, Olümpia, Olümposz, Makedónia, Alexandria, Róma, Itália, Karthagó, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria
- Kr.e. 3000: Sumer városállamok kialakulása; a sumer írás kialakulása – templomi tisztviselők. (Mezopotámia, Dél-Babilónia)
- Kr.e. 18. sz.: Hammurapi (óbabiloni birodalom) törvénykönyve – törvények, igazságos ítéletek, közigazgatási előírások gyűjteménye, az ókori kelet legjelentősebb törvénytára. Talio elv (szemet szemért)
- Kr.e. 776: Első feljegyzett olimpiai játék időpontja Görögországban. Zeusz tiszteletére. Kultikus rendezvények, sportversenyek, négy évenként rendezik, ez válik a görög időszámítás alapjává (olümpiász).
- Kr.e. 508: Kleiszthenész földreformja. Területi felosztás, városi, tengerparti és belső területek, mind egy phülét alkot, így a démosz többségben lehet. Legfőbb hatalom a népgyűlésé
- Kr.e. 336-323: Nagy Sándor, makedón király uralkodása. A perzsák ellen folytatott háborút. 323-ban hal meg. Nem volt utódjelöltje, ezért birodalma a diadokhoszok (örökösök) hatalmi harcában szétesik. Egyszemélyi uralkodó volt Ázsiában, korinthoszi szövetség vezetőjeként Görögországban és királyként makedóniában.
- Kr.e. 168: Püdniai csata, Makedónia döntő vereséget szenved, később Macedoni néven provinciává szervezik.
- Kr.e. 48: Caesar consul lesz, Pompeius után megy, a Balkánon megütközik vele, végül Pharszalosznál győzelmet arat, Pompeius elmenekül.
- Kr.u. 476: Odoaker, germán vezér megdönti Romulus Augustulus császár uralmát, ezután a hadsereg királynak kiáltja ki. Ő hozza létre az első tartós germán uralmat Itáliában.
- Kheopsz: Egyiptomban fáraó, az Óbirodalom korában (Kr.e. 2700-2200), a IV. Dinasztia uralkodója, ő építette a legnagyobb piramist Gízában (Hufu).
- Hammurapi: Kr.e. 18. században uralkodott, Óbabiloni uralkodó. Az első teljes törvénygyűjtemény tőle maradt ránk (talio elv) – oszlopra vésett.
- Dávid: Izrael második királya, kb. Kr.e. 1000 körül.
- I. Dareiosz: Perzsa uralkodó (522-486). Hozzá köthetők a görög perzsa háborúk első szakasza, a ión poliszok elfoglalása és a marathóni csata.
- Xerxész: I. Dareiosz fia, a görög perzsa háborúk folytatója és elvesztője (Thermopülai, Szalamisz).
- Buddha: Sziddhárta Gautama, a buddhista vallás alapítója a Kr.e. 6. században, Indiában. Egy fügefa alatt megvilágosodott, rájött, hogy a szenvedés okozója a vágy.
- Konfuciusz: Kínai bölcs, a konfucianizmus megalapítója, a Kr.e. 6. században.
- Kleiszthenész: Athénben ő hozta létre a területi felosztást, Kr.e. 508-ban. Ez alapján 3 terület volt (városi, tengerparti, belső), melyek mindegyikében 10-10 rész volt, melyek közösen 1-1 phülét alkottak. Ezekből lett a bulé (500 fő).
- Periklész: 15 éven át első sztratégosz, Athén vezetője a demokrácia fénykorában. Pestisjárványban halt meg.
- Pheidiasz: Ókori görög szobrász a Kr.e. 5. században. (Akropolisz feldíszítése)
- Nagy Sándor: Makedón uralkodó, Kr.e. 336-323-ig. A birodalmát kiterjeszti egészen Indiáig, azonban halála után a birodalmát vezérei felosztják. A hellenizmus elterjedése.
- Zeusz: Olümposzi isten, a mindenség királya a görög mitológiában, az ég és a villámok ura.
- Pallasz Athéné: a bölcsesség, az igazságos háború, a művészetek istennője a görög mitológiában
- Tiberius Gracchus: Kr.e. 133-ban néptribunussá választották. Felújította a Licinius-Sextius féle földtörvényt a parasztság helyzetének orvoslására (a latifundiumok nagy része az államhoz került volna vissza). A senatori rend heves ellenállásába ütközik. Mintegy 300 hívével együtt megölték.
- Caius Gracchus: Kr.e. 123-ban néptribunus, folytatja a földreformokat. Szélesebb támogatást akar, a lovagokat (kedvezmények), a tömegnek pedig leszállítja a gabona árát, római polgárjogot akar juttatni (de a plebs ebből él). Végül híveit megölik, ő öngyilkos lesz.
- Marius: A Kr.e. 2. században hadseregreformot hoz: vagyontalan római polgárok a seregbe, zsoldosok, 16 év szolgálat, utána veteránként föld. Rendszeres kiképzés, fegyverzet egységesítése. Többször is consul.
- Sulla: Sullát távollétében leváltják, zsoldosaival Róma ellen vonul, a várost megszállja, vérfürdő a néppártiak között. Korlátlan időre diktátorrá választja magát. A senátust átalakítja kedve szerint.
- Spartacus: legjelentősebb rabszolgafelkelés vezetője, Kr.e. 73-71. Seregeivel északra megy, majd váratlanul visszafordul Szicília felé, nem tud átkelni a szoroson. Crassus megütközik a felkelőkkel és győz.
- Pompeius: A köztársaság korának végén hatalomra jutó római hadvezér, aki sikeresen hódít és befolyásossá válik. Az első triumvirátus egyik tagja.
- Iulius Caesar: A triumvirátus egyik tagja. Néppárti elveket hirdet. Galliában hódított. Kr.e. 49-ben hazahívja a szenátus, de Róma ellen vonul. Pharszalosznál, Kr.e. 48-ban megütközik ellenfelével, Pompeiusszal, aki veszít.
- Augustus: Kr.e. 43-ban megalapult másodk triumvirátus tagja, Kr.e. 31-ben Actiumnál megütközik Antoniusszal és győz. (más néven Octavianus) Egyeduralmi rendszert alakít a szenátussal összhangban, létrejön a principátus.
- Diocletianus: római császár, 284-305-ig. Kiépíti a nyílt egyeduralmat, melynek neve dominatus. Tetrarchia néven létrejött egy központi hatalom (nyugat-kelet).
- Názáreti Jézus: 0-ban született, zsidó vándortanító, a keresztény egyház szülőatyja, a megváltó. Életműve szerepel a négy evangéliumban.
- Pál apostol: diaszpóra zsidóságából származik, farizeus, üldözi a keresztényeket, Saul a neve, majd Damaszkuszban megtér és elterjeszti az új vallást (térítőutak, levelek).
- Constantinus: római császár, 306-337-ig. Látomásában megjelenik a kereszt. 313, milánói ediktum, a keresztényeket biztosítja a szabad vallásgyakorlatról.
- Attila: hun uralkodó az 5. században. Rengeteg területet meghódított, Rómát is be akarta venni (a pápa megállította), de halálával végeszakadt a hun birodalomnak.
- Ókor: Történelmi korszak, amely az elsı sumer városállamok és az írás megjelenésétıl (kb. Kr. e. 3500) a
- Nyugatrómai Birodalom bukásáig (Kr. u. 476) tartott.
- Város: Olyan nagyobb település, amelynek jelentıs gazdasági, kulturális, közigazgatási funkciója van.
- Állam: Egy földrajzi terület felett a legfıbb hatalommal rendelkezı politikai szervezet. Fı feladatai: belsı
- rend fenntartása, a terület védelme, a gazdaság mőködésének biztosítása.
- Birodalom: Nagy területő, több államot egyesítı politikai8gazdasági egység
- Fáraó : Az ókori Egyiptom despotikus hatalommal rendelkezı uralkodója (valójában csak az Újbirodalom
- korában nevezték így az uralkodót).
- Piramis: Négyzet alapú, gúla alakú építmény. Több civilizáció épített piramisokat, a legismertebbek az
- egyiptomi fáraók temetkezési helyeiként, síremlékeként épül piramisok az Óbirodalom korában.
- Múmia : Viszonylagos épségben megırzıdött, oszlásnak nem indult holttest. Létrejöhet természetes
- (környezeti tényezık, pl. jég, szél, só, homok stb. hatására) vagy mesterséges (balzsamozás,
- mumifikálás) úton. A régészet a Föld különbözı pontjain számos természetes vagy mesterséges
- múmiát talált. A legismertebb múmiakészítı kultúra az egyiptomi civilizáció volt.
- Hieroglifa: Ókori egyiptomi írás írásjele. A görög kifejezés jelentése: „szent véset”. A hieroglifák képszerű
- ábrázolások, azonban valójában szótag és betűírásról van szó.
- Ékírás: Az ókori Mezopotámiában használt írásforma.
- Vallás: Hitelvek, erkölcsi tanítások és vallásgyakorlatok által alkotott rendszer, amely magyarázatot ad (önmaga szerint) az ember és az embert körülvevő anyagi világ kialakulására, létezésének céljára.
- Politeizmus: Többistenhit.
- Monoteizmus: Egyistenhit.
- Buddhizmus: A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallási8filozófiai nézetrendszer, több vallás alapja (lámaizmus, zen8buddhizmus). Fı tanítása a vágyakról való lemondás útján a Nirvána állapot elérése.
- Brahmanizmus (hinduizmus):Indiai politeista vallás. Fő tanításai közé tartozik a reinkarnáció (lélekvándorlás) tana. Nevét papjairól (brahmanák) kapta.
- Biblia :A zsidó és keresztény vallás szent könyve, két fő része az Ó- és az Újszövetség.
- Ószövetség: A keresztény vallások szerint a Biblia első része. A zsidó vallás számára a Biblia. Az ószövetségi szövegek Krisztus születése előtt készültek. Könyvei négy csoportba sorolhatók: törvények, zsidó történelem, versek, jövendölések.
- Polisz: Ókori görög városállam.
- Piac: Olyan hely, ahol az áruk rendszeres cseréje zajlik. Általában a település központjában helyezkedett el.
- Arisztokrácia : Az ókori Athénban a tekintélyesebb földbirtokkal rendelkezők társadalmi csoportja. Általánosabb értelemben minden társadalom előkelő (általában nagymérető földbirtokkal rendelkező) rétegét így nevezzük.
- Démosz: A köznép (kereskedők, kézművesek, földmővesek, munkások) az ókori Athénban
- Türannisz: Zsarnokság. Az ókori görög városállamok (pl. Athén) egy részének története során egy időre államcsínnyel egy türannosz (zsarnok) vette át az állam feletti hatalmat.
- Eklészia: Az ókori Athén népgyűlése.
- Demokrácia: Olyan kormányzati forma, ahol a hatalom gyakorlásában a nép egésze részt vehet közvetve vagy közvetlenül. Először az ókori Athénban vezették be Kr. e. 508-ban Kleiszthenész reformjaival.
- Esküdtbíróság: Olyan bíráskodási forma, amelyben a döntést nem a bíró, hanem az erre kiválasztott állampolgárok hozzák meg. Az ókorban Athénban (héliaia) és Rómában is használták. Napjainkban az angolszász jogrend alkalmazza az esküdtbíróság intézményét.
- Sztratégosz : Az ókori Athénban a demokrácia korában (Kleiszthenész Kr. e. 508-as reformjaitól) az állam és a hadsereg legfontosabb, évenként választott vezetője. Minden évben tíz sztratégoszt választottak.
- Cserépszavazás: Az ókori Athénban a demokrácia korában elméletileg a türanniszra törekvők előzésére alkalmazott, a gyakorlatban azonban a politikai küzdelmek eldöntésére használt szavazási mód.
- Mítosz: Az írással nem rendelkező kultúrákban élőbeszéddel továbbadott, a kultúra világmagyarázatáról, vallásáról, isteneiről, hőseiről szóló, a kultúra számára fontos, történeti elemeket is tartalmazó történet. Egy kultúra mítoszainak rendszere a mitológia.
- Színház: Az az épület vagy hely, ahol színjátékokat (vígjátékokat, tragédiákat, zenés mőveket stb.) mutatnak be. Az ókori Hellaszban alakult ki a színházművészet, az előadásokhoz építettek színházakat, általában egy hegy oldalába.
- Hellenizmus: Korszak, amely Nagy Sándor halálától a Ptolemaida Egyiptom (az utolsó hellenisztikus állam) rómaiak által történt elfoglalásáig (Kr. e. 30) tartott, valamint kultúra, amely Nagy Sándor birodalmának utódállamaiban jött létre a görög és a keleti kultúra összeolvadásával. Így a gazdaságban, továbbá a művészetekben és a tudományokban is jelentős fejlődés következett be.
- Köztársaság: Olyan államforma, amelyben az államot egy vagy több, az állampolgárok által választott személy vezeti, akiknek a hatalma nem öröklődik.
- Patrícius : Az ókori Róma történelmének kezdetén a tekintélyesebb földbirtokkal rendelkezők társadalmi csoportja. A plebejusok polgárjogi küzdelmei előtt csak a patríciusok rendelkeztek politikai jogokkal. A középkorban a városi polgárság vezető rétegét nevezték patríciusoknak.
- Plebejus: Az ókori Róma történelmének kezdetén a politikai jogokkal nem rendelkező kisbirtokos parasztok, kézművesek, kereskedők társadalmi csoportja.
- Rabszolga: Olyan személy, aki valaki más tulajdonában van, személyes szabadsággal nem rendelkezik. Az ókor óta létező fogalom. Gyakorlatilag az összes ókori civilizációban dolgoztak rabszolgák. A felfedezéseket követően a gyarmatokon használták ki a rabszolgák munkaerejét (a legismertebb az USA-beli rabszolgatartás). Napjainkban hivatalosan nem létezik rabszolgaság.
- Gladiátor: A Római Birodalomban rendezett ünnepi játékokon fellépő, általában rabszolga harcosok, akik párokra osztva gyakran az egyik fél halálával végződő harcot vívtak.
- Consul: A római köztársaság korában a római állam vezető tisztségviselője. Évenként két konzult választottak.
- Senatus: Vének tanácsa a Római Birodalomban. A királyság korában elsősorban tanácsadó szerepe volt. A köztársaság korában az államirányítás legtekintélyesebb testülete volt. Létszáma fokozatosan nőtt , főleg a polgárháborúk időszakában. Szerepe a császárkorban fokozatosan csökkent, végül a dominatus korában minden jelentőségét elvesztette.
2. A középkor
kronológia: 622, 800, 962, 1054, 1122, 1389, 1415, 1453
személyek: Kis Pippin, Nagy Károly, Karolingok, VII. Gergely, IV. Henrik császár, III. Ince, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Husz János, Mohamed, Szent Benedek, I. Ottó, II. Mohamed
fogalmak: középkor, hűbérbirtok, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, uralom, jobbágy, robot, jobbágytelek, allódium, nyomásos gazdálkodás, hospes, ortodox, római katolikus, pápa, szerzetes, kolostor, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjárat, inkvizíció, eretnek, kolduló rend, husziták, reconquista, iszlám, Korán, kalifa, városi önkormányzat, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, bencés, egyetem, kódex, lovagi kultúra, román stílus, gótika, kancellária, királyi udvar, reneszánsz, humanizmus, szultán, pasa, szpáhi, janicsár, kamara
topográfia: Frank Birodalom, Német-római Császárság, Konstantinápoly, Egyházi Állam, Szentföld, Mekka, Champagne, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala, Svájc, Prága, Párizs, Velence, Flandria, Firenze, Rigómező
3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA
kronológia: 896, 973, 997-1000-1038, 1205-1235, 1222, 1235-1270, 1241-1242, 1301, 1308-1342, 1342-1382, 1387-1437, 1396, 1456, 1458-1490
személyek: Álmos, Árpád, Géza, I. István, Koppány, Imre herceg, Gellért, III. Béla, II. András, IV. Béla, Julianus, Csák Máté, Károly Róbert, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Anonymus
fogalmak: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, törzs, törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozások, nemzetség, vármegye, várnépek, várjobbágyok, ispán, tized, Szent Korona, seniorátus, regálé, Aranybulla, tatár, kun, báró, nádor, úriszék, fő- és köznemes, szász, harmincadvám, kapuadó, aranyforint, szabad királyi város, mezőváros, bányaváros, székelyek, bán, vajda, bandérium, nemes, kormányzó, végvárrendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina, familiaritás
topográfia: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei hágó, Kárpát-medence, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Nikápoly, Erdély, Muhi, Dalmácia, Buda, Pozsony, Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Kassa, Horvátország, Nándorfehérvár, Bécs, Szilézia
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618-1648, 1640-1649, 1689, 1701-1714, 1740-48, 1756-63
személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Montesquieu, Luther, Kálvin, Gutenberg, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Voltaire, Diderot, I.Péter
fogalmak: újkor, világkereskedelem, konkvisztádor, gyarmat, azték, inka, ültetvény, manufaktúra, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, barokk, jezsuiták, anglikán, puritán, abszolutizmus, merkantilizmus, jognyilatkozat, parlament, felvilágosodás, emberi jogok, hatalmi ágak megosztása, enciklopédia, racionalizmus, társadalmi szerződés, népfelség elve
topográfia: portugál és spanyol gyarmatok, angol és francia gyarmatok É-Amerikában, Németalföld, Genf, London, Párizs, Versailles, Lengyelország, Poroszorzság
5. Magyarország a Habsburg birodalomban
kronológia: 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-1711, 1740-1780, 1767, 1777, 1780-1790
személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Szulejmán, Fráter György, id. Zrínyi Mikós, Dobó István, Báthory István, ifj. Zrínyi Miklós, I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly, Mária Terézia, II. József, Károli Gáspár, Bocskai István, Pázmány Péter, Bethlen Gábor
fogalmak: hódoltság, kuruc, labanc, trónfosztás, rendi konföderáció, országgyűlés, hajdú, Helytartótanács, betelepítés, úrbérrendezés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, örökös jobbágyság, arisztokrácia
topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, királyi Magyarország, hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Várad, Győr, Isztambul, Bánat, Határőrvidék, Gyulafehérvár, Sárospatak, Nagyszombat
