Beszél a fákkal az őszi szél...

Keletkezés:1847.Szeptember ,nászútja alatt a kastélyban születik meg a költemény.

Alapgondolata: Szabadság és az ezért folytatott harc. De mögötte ott van Júlia megnyugtató biztonságot ad háttérként.

Szerkezete:

1.versszak:

Természeti képpel és megszemélyesítéssel indítja a képet. A képek borongó,mélabús hangulatúak. Sejtelmes előérzetet is keltenek,talán ez elmúlást susogja a szél a fáknak? Következő két sorban a költő megadja a saját helyzetét. A refrénből sugárzik a költő idillikus helyzete.

2.versszak:

A szerelem mellett megjelenik a vers másik vezérszólama, a szabadság gondolat. A szabadság gondolat kimondása után,emelkedőben van a vers intenzitása(nyargal).A költő képzelete szárnyalni kezd,de felesége jelenléte visszatéríti mindig a valóságba.

3.versszak:

Két féle harcot jelenit meg,a zsarnokér vivott harca kényszeríteni kell az embereket. A szabadságért vivott küzdelem azonban könnyedén megy, még a fájdalomról is elfelejtkeznek. A szabadságot egy mosolygó lányként jeleníti meg.

4.versszak:

Indulatos hangnemmel folytatódik(indulatszó)illetve változó modalitású mondatokkal. A harc hasznával kapcsolatban eloszlatja gyötrő, belső kételyeit a diadal úgy is a szabadságé lesz. A mosolygó lányka a bosszúállás angyalává válik. A refrén megfékezi a kitörni készülő indulatot.

5.versszak:

Romantikus, látomásos képekben vetíti előre a szabadság ellenségeinek borzasztó halálát. A látomás bemutatása után a költő visszatér a valós világba, de a megélt látomás érezhető rajta.(villám, mennydörgés)

Folyt.köv.

Egy gondolat bánt engemet...

Témája: A világszabadságért folyatott harc a halál.

Műfaja: Rapszódia

Keletkezése: 1846.December

A vers kulcsszavai: A világszabadság,a halál. A világszabadság szó a vers közepén, kiemelkedő helyen foglal helyet.

Szerkezete: 3 nagy egységre osztható

1.egység:

Elutasítja magától a békés halál lehetőségét egy felkiáltásban. Kétféle halál lehetőségét villantja fel. Az első a lassú, hétköznapi halál, hasonlat fejezi ki ,elfogyó gyertyaszál”, hervadó virág”. Negatív töltetű szavakkal tartja távol magától ezt a lehetőséget, a féreg, rág, elhagyott, üres, lassan szavakkal fejezi ki. A lassan szó megismétlésével fokozza a statikusságát. Egy hatásos felszólításban utasítja el magától ezt a fajta halált. Következik a dinamikus,gyors halál bemutatása egy igenlő felszólítással, legyek fa” ige és a mondat elején áll. A fa és a kőszirt képben az a közös hogy mind kettő gyors erőteljes hatás által semmisülnek meg(villám,szél, mennydörgés).A sorok dinamizmusát az erőteljes igék biztosítják. (fut, csavar, dönt).

2.egység:

A nyomorgó rabszolganép harcba indul a világszabadságért. Ebben a harcban a költő hősi halált hal majd. A jövőre, a ,,Ha majd...”feltételes időhatározói közmondat. A harc látomását színekkel (piros) és erőteljes hangulatokkal festi le (zörej,zendül,elharsogják).

Zaklatottabb,gyorsan változó képsorok követik egymást. Feltűnő az ott határozószó többszöri ismétlése amely a hangszínre utal. A verssorok is váltakozó hosszúságúak.

3.egység:

Temetés látomása. A piros szint a fekete váltja fel,az erőteljes hangokat pedig a lassú gyász zene. A költőt lelkesíti az hogy az utókor kegyelettel ápolja a hősök emléket. A 2. egység szenvedélyes,lüktető képei után,szentimentálissá válik a vers vége.