A személyi hatalom rendszere, Napóleon diktatúrája

1. Előzménye

-leszámolnak a terrorban tartókkal -> Robespierre bukása

-1795 királypárti felkelés Párizsban, Bonaparte Napóleon belelő a tömegbe , leveri a felkelést

2. Új államszervezet 1795 szeptember

Az 1791-es Alkotmány elveihez tér vissza.

Kétkamarás törvényhozó testület -> alsóház "500-ak tanácsa",

-> felsőház "vének tanácsa" 250 fő

1794-1799 Direktórium, 5 tagú végrehajtó hatalom

A direktórium átmenet a diktatúrához a forradalom és a köztársaság védelmében, egyaránt szemben áll a restaurációval és a jakobinus diktatúrával. Ezért nyílt erőszakot és választási csalásokat is alkalmaznak.

• nincs tömegbázisa, így a hadseregre szorul
• nő a katonai puccs esélye
• nem szavazhattak a vagyonnal nem rendelkezőek

-> első konzul, Franciaország diktátora Bonaparte Napóleon (1799 november 9-1804 konzulátus)

3. Napóleoni élet, a béke korszak

A nép békét akar, így Bonaparte Napóleon visszahódítja Itáliát (1800), Ausztriai békekötés.

• az egyházat és a pápai hatalmat alárendelte az államnak (katolikus egyház újjászervezése)
• Polgári Törvénykönyvet hoz létre (Code Civil/ Napoléon)
• értékálló pénzt veretett
• létrehozta a Francia Nemzeti Bankot
• egyetemeket, iskolákat hoz létre
• védővámokkal megakadályozza Anglia importját
• hivatalok újjászervezése

1804 Császárrá koronázza magát Napóleon.

1805 Austerlitz Az austerlitzi csata vagy más néven a Három császár csatája, a harmadik koalíció elleni háború első ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike. Napóleon a csatában legyőzte a névlegesen Kutuzov vezette orosz-osztrák hadsereget.

Jena, Frinland, Itáliai és Egyiptomi hadjárata híres.

4. Berendezkedés a meghódított területeken

• kontinentális zárlat, Európának megtiltja a kereskedelmet Angliával
• a terültein bevezette a polgári intézményeket -> feudalizmus bomlása
• elnyomta a nemzeteket
• saját rokonait és tábornokait ültette trónra
• gyakori felkelések (spanyol)
• Ausztriai Ferenc császár lánya lett a felesége Napóleonnak (Mária Lujza)

5. Napóleon bukása

1812 Oroszország ellen vonul fél millió emberrel, elfoglalja Moszkvát. de az oroszok nem kötnek békét

1813 Lipcsénél a "Népek csatájában" döntő vereséget mértek rá

Napóleon lemondott és száműzték Elba szigetére

XVIII. Lajost királlyá koronázták (Bourbon) /abszolutizmust akarnak/

-üldözték a forradalmárokat, bonapartistákat

-ellenállás bontakozik ki, de nincs katonai erejük

6. Napóleon visszatérése

1815 március Napóleon partra száll Franciaországban 400 fős csapatával

• az ellene küldött sereget is maga mellé állítja
• Bourbonok elmenekülnek
• Waterloo döntő vereség 1815 (angol-porosz-holland)
• száműzték Szent Ilona szigetére 1821-ben meghal

Bourbonok visszatérnek 1815-48 második restauráció.

Jakobinusok diktatúrája

1. Milyen belső-külső problémákkal kellett szembenéznie a girondista kormánynak?

Külső

• háborús vereség
• 1793 koalíció Anglia vezetésével ellenük

Belső

• élelmiszerhiány -> lázadások
• magas árak
• intézményesítik a terrort
• király melletti (royalista) tüntetések
• nézeteltérések a forradalom terjeszkedését illetően

2. Miért tud hatalomra jutni a jakobinus diktatúra?

A külső és belső problémák nem tudták megoldani, ezért a girondistákat eltávolítják a kormányból.

3.Miért bukik meg olyan hamar a viszonylagos sikerek ellenére?

A jakobinusok alternatívája: a diktatúra, eszköze a terror

A terror túlzásba vitele, a saját népüket ölik.

Terror arkangyala: Saint-Just "A közömböseket is meg kell büntetni."

Forradalmi törvényszék élén: Danton /jakubinus/

4. 1793 július Jakobinus alkotmány

-hadsereg újjászervezése

-tulajdon, szabadság, emberi jogok figyelembe vétele

-forradalmi naptár, ezzel eltörölték a keresztény időszámítást

-árak maximalizálása

-munkához, pihenéshez való jog

-új vallás : "Legfőbb Lény" kultusz

5. Megosztott jakobinus tábor

A jakobinusok viszonylagos rendet csinálnak, leverik a lázadásokat, megállítják az ellenséget, de a terror folytatódik. Felszámolja saját tömegbázisát.

-éhséglázadások

Danton tábora vs. Veszettek tábora.

Vége a diktatúrának.

Konvent: francia forradalom idején a legfőbb törvényhozó testület, az alkotmányozó nemzetgyűlés neve

A forradalom története

1.) Párizsi felkelés hatása: Szétterjed az országban, a vidéki városokra, falvakra -> nagy félelem időszaka

Forradalom következménye

1789. augusztus 4 a kiváltságosok lemondanak összes előjogaikról /pl. egyház a 10-edről, nincsenek földesúri kiváltságok/

1789. augusztus megszületik az EMBERI ÉS POLGÁRJOGOK NYILATKOZATA a felvilágosodás szellem

ében

A király elutasítja a nemzetgyűlés szentesítését, az asszonyok menete októberben rábírja, hogy Párizsba menjen s felesküdjön a törvényekre.

2.) Alkotmányozó nemzetgyűlés 1789-91

-egyházi birtokok áruba bocsátották -> jómódú pol

gárok kezébe kerültek

-paraszt még mindig éhezik

-megszüntetik a céheket

-megszüntetik a vámhatárokat

Kibontakozik a politikai élet: Danton, Robespierre

A nagy polgárság az alkotmány segítségével le akarja zárni a forradalmat.

3.) 1791 szeptember az ALKOTMÁNY

tartalma: -közteherviselés

-szólás, sajtó szabadság

-törvény előtti egyenlőség

A király képtelen volt beletörődni jogai csorbításába.

pl.: -halasztó vétójoga volt, nem akadályozhatta meg a törvények végleg hatályba lépését

-a király utasítása csak miniszteri ellenjegyzéssel váltak érvényessé

A nemesség és a nagy polgárság ezzel befejezettnek tekintette a forradalmat.

4.) Politikai irányzatok

-a király hívei emigráltak, nem vesznek részt a nemzetgyűlésben

Problémák

- a nemzetgyűlés nem egységes

- az osztrák és a porosz uralkodó háborúval fenyegeti meg a francia forradalmat a francia király kérésére PILLNITZI NYILATKOZAT

-> nemzetgyűlés ebben a kérdésben sem egységes ( a háború)

a király ------------------

a király hívei-------------támogatja a

papság-------------------háborút

+ girondisták-------------

és ezzel szemben a jakubinusok és a jobb oldal

A király girondiakból álló kormányt nevez ki, akik hadüzenetet teszn

ek, szervezik a nemzeti hadsereget.

A kezdeti kudarcok után az emberek több

sége hazája védelmére kel, ekkor születik meg, a Franciák nemzeti himnusza is , a Marseilles.

6. Feszültségek éleződése

• a király 1791 nyarán megpróbál megszökni Párizsból, de felismerik és visszahurcolják ( a monarchia temetésmenete )
• a köztársaság pártiak tovább akarják vinni a forradalmat (Sans-culotte -> kispolgárok, nadrág nélküliek)
• az egyik felkelésen a nemzetőrség közéjük lövet
• a király nem szentesíti a nemzetgyűlés határozatait, akadályozza a katonai felkészülést
• 1792 augusztus 10, a királyi palota ostroma, a király börtönbe kerül
• az osztrákok és a poroszok támadása -> a porosz támadást indít a francia hadsereg ellen 1792 szeptember 20-án a Vámy domboknál megállítják
• 1792 szeptember 20 KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSA

7. Konvent

• az általános választások után a konventbe a girondisták és a jakubinusok kerültek be, mellettük elég nagy számmal az ingadozók
• jobb oldal: girondisták
• bal oldal: jakubinusok (hegy párt), Danton, Robespierre, Marat
• a girondisták meg akarják menteni a király életét
• a jakubinusok giotine halálra ítélik a királyt
• 1793 január 21 halálra ítélik a királyt

A girondista köztársaság 1792 augusztus-1793 június

új kormány: végrehajtó tanács

forradalmi törvényszék:

• minden gyanús elemet felkutassanak
• házkutatásokat tartanak
• hadsereghez forradalmi biztosokat küldenek ki

A kezdeti vereségek után terror uralkodik.

Francia forradalom

Előzménye

XIV. Lajos az abszolutizmus fénykora

XV. Lajos (1715-től) 18. század felvilágosult abszolutizmust képviselte

• a király döntéseit kegyencnők befolyásolták pl. Madam Pompadour
• iskolákat is alapított, de fényűző életmódja miatt nem kedvelték
• békét vártak tőle -> később bekapcsolódik az osztrák örökösödési háborúba és a 7 éves gyarmati háborúban

"Utána az özönvíz."

XVI. Lajos (Lui) a róla kialakult kép: enni, vadászni, lakatoskodni szeret, lusta, gyámoltalan uralkodó

felesége Maria Antoanett

-nő az államadósság, a háborúk miatt

-költséges állam aparátust tart fenn /Necker pénzügyminiszternek sem sikerült talpra állítani a gazdaságot/

Franciaország a XVIII. században

• 25 millió lakosával Franciaország Európa egyik legnépesebb országa.
• Fejlődik az ipar, kereskedelem, de 85 %-a a lakosságnak a földből, a mezőgazdaságból él.
• A gazdagodó polgárság, erősödő gazdasági pozíciója után beleszólást akar a politikába (rendi országgyűlés). A felvilágosodás eszméje hat rájuk.
• A lakosság nagyobb része paraszt, akik adóterhekben részesülnek /dézsma, robot... / Sújtja őket az is ,hogy az 1780-as években rossz volt a termés, az élelmiszerárak az egekig nőttek.
• A kiváltságosok (papság, nemesség) nem akart osztozni a terhekben. a rendi államot ők is vissza akarták állítani, de az ő jogaikat meg akarták tartani.

Az állam pénzügyi válságban van.

Francia társadalom

• kiváltságosok /papság és nemesség/
• közrendűek / burzsoázia (felemelkedett nemesség), kézművesek, munkások, parasztok

A rendi gyűlés 1788

'89 május Versailles megnyitás

A 3. rend annyi képviselőt akar, mint amennyi az első két rendnek van és fejenkénti szavazást. A király azonban csak a létszám emelést engedélyezi, a fejenkénti szavazást nem és a rendek összeülését nem engedélyezte.

A király munkálatokra hivatkozva bezáratja a tanácstermet, a nemzetgyűlés -> alkotmányhozó nemzetgyűlésnek nyilváníttatja magát, átvonulnak a közeli Labda-házba.

A király július 12-én Párizs köré katonákat rendel (tanácsadói hatására), megtörténnek az első összecsapások. A tömeg július 14-én megostromolja a Bastille-t, ez a forradalom jelképes kezdete.

Bastille = erőd, bástya

Eredetileg Párizs K-i kapuját védelmezte, később állami börtön politikai foglyok, írók számára.

Július 12-én Necker pénzügyminiszter leváltása miatt tört ki a Bastille-ban az állami lőporraktárból elszállított (250 hordó puskaport keresték.