2011. szeptember 28., szerda

12. A reformkor Magyarországon összefoglalás

A reformkorban felmerülő problémákkal kapcsolatban milyen döntéseket hoznak?
  • ősiség törvénye (1351 óta)
  • hitelkérdés (Széchenyi)
  • jobbágyfelszabadítás (önkéntes- Széchenyi, kötelező- Kossuth)
  • szavazójog
  • ipar (Széchenyi-fejleszteni, Kossuth- védeni /Védegylet/)
  • nyelvkérdés (1844 államnyelv a magyar)
  • közteherviselés (1832-34 Hídadó a nemeseknek is )



Fontosabb országgyűlések és amiket elfogadtak rajtuk:
  • 1825-27 magyar nyelv ügye, MTA megalapítása
  • 1832-36 első reform országgyűlés, (Hídadó) nemesi adózás
  • 1839-40 törvénybe iktatják az önkéntes örökváltságot, ipartörvény (hitel)
  • 1843-44 magyar nyelv hivatalossá válik
  • 1847-48 utolsó rendi országgyűlés, Széchenyi- Kossuth vita

Melyikhez tartozik Kossuth vagy Széchenyi?
  • önálló magyar vámterület K
  • magyar kereskedelmi társaság K
  • a Budapest szó első használata Sz
  • selyemhernyó tenyésztés Sz
  • független nemzeti állam K
  • Pesti henger malom K
  • Monok (Magyarországon van) K
  • kaszinó Sz
  • ipar egyesület K


Márciusi forradalom helyszínek:
Pest: Pilvax kávéház, Nemzeti Múzeum, Landerer-nyomda, Buda vára- Táncsics börtön

Márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Orlay Petrik Soma, Jókai Mór , Vasvári Pál, Irinyi József

Hol épült (melyik szakaszon) az első gőzvasútvonal? Vác-Pest, a második Pest- Szolnok



Hogyan változik meg az országgyűlés működése? rendi majd népképviseleti ogy. lesz
Kik nem szavazhattak? nők, gyerekek, 20 év alattiak, zsellérek, vagyontalanok



Mi történt?
  • 1848. április 11 - Áprilisi törvények
  • 1848. szeptember - Jellasics átlépi a Drávát
  • 1848. dec. 2. - Ferenc József lesz az új uralkodó
  • 1848. szept. 29 - pákozdi csata
  • 1848. okt. 6 - bécsi forradalom
  • 1848. okt. 30 - Swechatnál vereséget szenvedünk
  • 1849. feb. 26-27 - kápolnai csata
  • 1849. márc. 4 - olmützi alkotmány
  • 1849. április 14 - Függetlenségi Nyilatkozat
  • 1849. április- május -Tavaszi hadjárat (Isaszegi csata)
  • 1849. május 21 - Buda visszafoglalása
  • 1849. július 31 - Segesvár
  • 1849. aug. 11- lemond a Szemere kormány és Kossuth is
  • 1849. október 2- Komárom feladta
  • 1849. október 6.- Aradon kivégzik a 13 tábornokot


A korábbi érettségi feladatokból(megoldással), a témához kapcsolódók:

7. feladat és a 17. feladat


7. feladat és a 18. feladat


7. és a 17

5. feladat és a 17. és a 18.


7. feladat


7. feladat és a 18. feladat

7. feladat és a 17. feladat

17. feladat

7.feladat és a 17. feladat

30. Franciaország és Oroszország

A Nemzeti Államok és a birodalmi politika virágkora

A) Nemzeti-hatalmi elrendeződés Európában és Észak-Amerikában



I. Franciaország


- A forradalmak után Napóleon unokaöccse, Bonaparte Napóleon Lajos először köztársasági elnök, majd III. Napóleon néven császár lesz.

- Hatalma kettős: diktatórikus (személyi hatalomra épül) és az alkotmányosság elemei is meg vannak benne (általános választójog,
döntéseket népszavazással legalizálják,
cenzúra,
viszont ha akarják képviselőket tartóztatnak le,
hatalmat állandó külpolitikai, katonai, diplomáciai győzelmekkel akarta fenntartani.)

- az oroszokat ellenségeknek tekintette
-Párizs nagyvárossá válik
-kiteljesedik az ipari forradalom



II. Oroszország

1849 után megnő a tekintélye.

Célja:
  • folyamatos terjeszkedés
  • megszerezze a kereskedelmileg fontos tengerszorosokat
  • szerinte Törökország a beteg, fel kellene osztani, javaslatot is tesz Angliának erre nézve
  • követeli a Török Birodalomban élő keresztények feletti fennhatóságot

Először az oroszok és a törökök közt tör ki a háború, majd a török vereség után Anglia és Franciaország is hadat üzen. (Krími háború 1853-56 között)
Az olasz Piemont is küldött csapatokat az oroszok ellen, Ausztria nem lépett be katonailag a háborúba.

1856 párizsi béke, amely az oroszok vereségét könyveli el (II. Sándor cár),
- a béke garantálja Törökország függetlenségét és területi épségét
- a Fekete-tenger semlegességét garantálják, a tengerszorosokat elzárják a hadi hajók elől

1861 Oroszországban jobbágyfelszabadítási rendeletet adnak ki, viszont Lengyelországban 1863-ban a felkeléseket leverik a cári túlerők.