A "homéroszi kérdés", Íliász tárgya, cselekménye, embereszménye, eposzi kellékei

 1. Homéroszi kérdés

• Kr.e. VIII. században élt
• vak énekmondó, sok a bizonytalanság személye, művei körül
• Odüsszeia, Íliász nem egy szerző alkotása
• komikus eposzok, himnuszok
  

2. Íliász tárgya
Trójai háború utolsó 52 napja.

3. Cselekménye
Megharagudott Apollón a görögökre, mert az egyik papját megsértette, hogy elrabolta lányát. Apollón járványt küldött a görögökre, Agamemnón nem adja vissza a lányt. Akhilleusz gyűlésbe hívja a görögöket, ahol a megjelent hős azt tanácsolja, hogy adja vissza a lányt az apjának, csak így vethet véhet a dögvésznek. Agamemnón enged végre,  de megfenyegeti Akhilleuszt, hogy elveszi tőle Briszéiszt. Akhilleusz félrevonul a harctól- Akhilleusz anyja Thetisz istennő azt kéri Zeusztól bűntesse meg az akhájokat. Elindul a csata, Menelaosz és Paris szembekerülnek egymással, de Aphrodité kimenti Parist. Az öldöklő harcba az istenek beleszólnak. Megsérül Odüsszeusz és Agamemnón is. Patroklosz elhatározza,hogy ráveszi Akhilleuszt a harcra. Patroklosz megy harcolni Akhilleusz vértjében, Hektór megöli, Akhilleusz megbosszulja, Hektórt megöli Akhilleusz. 

4. Embereszménye
A hős bátor katona, aki a közösségért harcol, ezáltal a közösség megbecsüli, így hírnevet szerez.A haragja jogos Akhilleusznak, de hogy távol marad a harctól nem, cserben hagyja a közösséget amiért harcolt. 

5. Eposzi kellékek

• in medias res (közepébe vágás)
• invokáció (segélykérés istenektől, múzsától)
• propszívió: tárgy megjelölés
• enumeráció: seregszemle
• deus ex machina: isteni beavatkozás
• állandó jelzők: leleményes, hős Odüsszeusz
• csodás elemek: isten, múzsa
• toposz: közhely
• hosszú hasonlatok
• epizódok: önmagában is megállja a helyét a fejezet
• retordáció: késletetés

Szapphó és Anakreon költészete

 

1. Szapphó /Kr.e. VI-VII. század/

Leszboszban született, élete csupa rejtély és titok, azt beszélik, hogy saját neméhez vonzódott. Azt is pletykálták róla szerelmi bánatában tengerbe vetette magát. Tevékeny szerepet vállalt a leszboszi nők gyülekezetében, már életében is híres volt, pénzt verettek a nevével. 

"Édesanyám! nem perdül a rokka"

Szokatlan őszinte, közvetlen hangvételű, héhány sorban tömören ír a szerelem iránti vágyódásáról, szokatlan,hogy megszólítja az anyját és neki mondja el erotikus vágyait. Ezek a vágyak akadályozzák a munkájában. 

Aphroditéhoz

Himnusz, fohász Aphroditéhoz
Szerkezete:
A -könyörgés
B - indoklás
A- könyörgés
Aphroditéhoz könyörög, hogy az eddig érzéketlen szerető viszonozza érzelmeit.
Szapphói-versszak.
3 szapphói-sor 1 adoniszi.
- -           /    - u          / - u u     /   - u     /    u - /
spondeus/ trocheus / daktilus/ trocheus/ jambus

2. Anakreón /Kr.e. VI.század/

Ión költő, Első-Ázsiában született, de a perzsa támadás miatt menekül. Szerelem és bor énekese.

Gyűlölöm
Epigramma, disztichonban íródott. Elítéli a háborút, fontosabb a szerelem és a boldogság, művészet, játék.

Engem a szerelem
Töredékes dal, egynemű érzéseket fejez ki az idős emberekben fellobbanó szerelmi szenvedélyt fogalmazza meg. Megfogalmazza az öregség problémáját is, az ember ilyenkor már megfosztódik a szerelem gyönyörétől. Közvetlen hang és könnyed versforma jellemzi.

Görög dráma és színház

Történelmi háttér:

Kr.e. V.század az athéni demokrácia fénykora (Preiklész kora). A békekorszak páratlan lehetőséget adott az alkotó személyiség kibontakozására. A közelmúlt átélt eseményei (perzsa háborúk, a belső ellentétek, a társadalom, a család, az egyén problémája) a görög drámában jelennek meg. Eljátszák, megelevenítik a velük történt dolgokat.

A drámai műfaj előzményei:

A görögök körében számos népszokás élt. Többek között olyan játékok, melyekben személyek vagy személyek csoportjai egymáshoz, környezetükhöz beszélve - szóban és cselekvésben - valamilyen történést jelenítettek meg. A dráma komoly válfaja valószínűleg a Dionüszosz isten tiszteletére énekelt kardalból (dithüramboszból) fejlődött ki. Az életerő, a féktelenség, bor és mámor istenének tavaszünnepén, majd a termés betakarításának őszi ünnepén felvonultak, táncoltak, énekeltek a jókedvű emberek. Dionüszosz kísérői (más néven : a kar) állat alakú istenségeket (szatüroszokat) jelenítettek meg. Egy idő után a kar tagjai nemcsak dicsőítették az istent, hanem tetteit is előadták úgy, hogy a karvezető és a kar egymásnak felelgetett. 
A szatűroszok leggyakrabban kecskebőrbe öltöztek, s előadott énekük a kecskedal , görög néven a tragédia. 
A vidám jellegű dráma valószínűleg szintén többféle  népszokásból jött létre, például két szereplő egymással veszekedett vagy a kar a nézőkkel kötekedett, illetve egy nevetséges esetet jelenítettek meg. Célja az lehetett, hogy a mindennapi élet fonákságait mutassa be mulatságos formában. 

Az antik színház és tragédia

 Az athéni drámai előadások:

Kezdetben minden évben egyszer , a nagy Dionüszosz-ünnepen, (később Dionüszosz egy kisebb ünnepén is) drámai versenyek folytak. Négy napon át az előadások reggel kezdődtek és mindennap sötétedésig játszottak. Az athéni állam fontosnak tartotta ezeket az alkalmakat. A korabeli feljegyzések szerint a szegény sorsú nézőknek  fizettek azért, hogy megtekintsék az előadásokat, melyek ünnepi jellegűek voltak. Egy-egy alkalommal öt vígjátékíró és három tragédiaíró versenyzett egymással. A komédiaírók egy-egy vígjátékkal, a tragédiaköltők három-három tragédiával (drámai trilógiával) és egy-egy szatírdrámával versenyeztek. Az állam jelölte ki, hogy kik léphettek fel a versenyen, és az állam gondoskodott az előadások költségének megteremtéséről. Állami intézmény volt tehát a színház, államérdeket szolgált, de sose volt valamiféle direkt politikai propagandaeszköz. Több volt annál: olyan közösségi rendezvénynek számított, mely nemcsak szórkoztatott, de nevelt, tanított, s aktuális mondanivalójával elgondolkodtatott.

Mi volt a színpadi tragédia kialakulásának az első, döntő lépése?

Az i.e. VI. század közepén élt egy Theszpisz nevű tragikus költő s egyben színész, aki fehérre mázolt arccal lépett színre. Tehát ő a kar mellett már "magyarázó" szerepet töltött be , ő volt az első színész. Később két, majd három színészt is fölléptetett,jelmezeket és álarcot adtak a szereplőkre. Így a karének jelentősége és terjedelme csökkent, s a "magyarázatokból" viszont drámai párbeszéd (dialógus) alakult ki. A két elem viszonya megfordult: a cselekmény hordozói a párbeszédes rész szereplői (epeiszodionok) lettek, a kar éneke pedig inkább a cselekmény értelmezőjévé, esetleg kiegészítőjévé vált. A szatüroszokból álló kar énekéből egy másik fajta drámai játék, a szatírdráma fejlődött ki a VI. század végé. Ez mindig vidám cselekményű, derűs történetet jelenített meg, és a jókedvű felvonulásról (komosz) kapta a nevét - így született meg a komédia.

A görög színház sajátosságai

A hatalmas, félkör alakú nézőhely egy -egy völgy oldalában emelkedet. Nézőtere több tízezer embert is befogadott. A szabadtéri színház akusztikája olyan tökéletes volt, hogy például a ma is megtekinthető epidauruszi színházban egy eltépett papíros zaját a felső sorokban is hallani lehet. A színház közepét egy kerek vagy félkör alakú térség, az orkhésztra (tánctér) foglalta el. Ide vonult be a kar, s általában itt is tartózkodott az előadás végéig. (A kórus 13-15 tagú volt.) Az  orkhészta egyik oldalán, valamivel magasabb szinten volt a keskeny színpad: 2-3 szereplő fért el rajta. A színészek keveset mozogtak, inkább csak beszéltek, vitatkoztak. A színpad mögött királyi palota vagy templom szíszlete állt, előtte oszlopsort alakítottak ki.
A színészek álarcot viseltek, amire azért volt szükség, mert a női szerepeket is férfiak játszották, és egy színész több szerepet is elvállalhatott. Az hogy az álarcnak volt-e hangerősítő szerepe, ebben már megoszlanak a vélemények. Elképzelhető, hogy kevésbé jó színházakban hangerősítő tölcsért tettek az álarcokba. Ezek a maszkok erősen egyénítettek, szerephez szabottak lehettek.A tragikus hősök ruhái díszesek voltak és földig értek. Kezdetben nem, de később ,hogy a színész kellően kiemelkedjék, és fennséges megjelenése legyen, magas talpú-sarkú saruban (kothurnusz) ment a színpadra. Ű
A nézők élénk érdeklődéssel kísérték az előadásokat. Érzelmeiket hangosan nyilvánították: sírtak, nevettek, tapsoltak, beszélgettek. A színpad számukra nem külön világ volt, hanem életük szerves része. 

Az Antik dráma

Antigóné

Kávéház és irodalom

 

Biblia felépítése, műfajai, kannonizálás folyamata

 1. Felépítése

Ó és Újszövetség

Ó: 

• zsidó nép története
• Tóra (Mózes 5 könyve)
• történeti könyvek
• próféták könyve
• zsoltárok könyve (150)

Újszövetség: Jézus életét írja le

2. Műfai

• hálaadó
• bűnbánati zsoltár (zsoltár)
• panasz dalok (zsoltár)
• bevonulási ének (zsoltár)
• átok zsoltár (zsoltár)
• mítosz
• monda
• legenda
• elbeszélés
• erkölcsi és filozófiai párbeszéd
• himnusz
• szerelmi dal

3. Kannonizálás folyamata /mérték, szabály/

• vallási szempont, de az irodalmi értékekre is figyeltek, így került be a Bibliába a héber szerelmi és lakodalmi költészet az Énekek éneke
• amit nem tarottak isteni eredetűnek azok nem kerültek bele a Bibliába, ezeket apokrif/ rejtett, titkos iratoknak is nevezzük
• Kr.u 325-ben állították össze egy gyülekezeti cso
  port tagjai a Níceai zsinaton, Kr.u. 367-ben jelent meg az első kiadás
• nem egységes alkotás, hanem válogatás, másfél évezred különféle műfajú irodalmi és nem irodalmi jellegű szövegeiből
• héber -> Ószövetség
• görög-> Újszövetség
  

Az irodalom kezdetei, A mítosz és a mitológia, Gilgames-eposz

 1. Kezdetei

• szájhagyomány útján -> írásbeliség
• a mindennapi tevékenységhez kapcsolódik
• legrégebbi irodalmi alkotás Sumér ( Gilgames-eposz), Mezopotámia

2. Mítosz (monda, mese, történet)

• tükrözi az akkori emberek gondolkodásmódját, istenek, különös lények irányítanak
• műfaj, mesés elbeszélés, istenekről, emberfeletti hősökről
• az akkori ember hogyan képzelte a világot, az ember teremtését
• megtörtént eseményeket is tartalmaz pl: a vízözön történet

A MÍTOSZOK összessége a MITOLÓGIA.

3. Gilgames-eposz

Enkidut az istenek teremtik meg, hogy győzze le Gilgamest.
Vízből és agyagból teremtett Aruru Enkidut. 
Enkidu egy lány hatására civilizálódik.
Gilgames és Enkidu nem tudja egymást legyőzni, inkább összefognak.
Megölik Humbabát az isteni cédruserdő vigyázóját, legyőzik az égi bikát, akit az istenek küldenek ellenük.
Enkidu belehal sérüléseibe.
Elmegy távoli őséhez Um-Napistihez (Noénak felel meg a Bibliában) ,aki a vízözön után örök életet kapott, hogy megtudja tőle a halhatatlanság titkát.
Gilgames esélyt kap, hogy halhatatlan legyen, de ehez próbákat kell kiállnia, amit ha teljesít az élet füvét megkapja.Miközben fürdik Gilgames az élet füvét elrabolja tőle egy kígyó (mint a paradicsomi Biblia jelenetben a kígyó itt is megjelenik), így nem lesz az ember halhatatlan. 

Zsoltárok könyve: 23. zsoltár

 A zsoltárok könyve 150 zsoltárt tartalmaz, több mint a felét Dávid királynak tulajdonítják, a fennmaradók a zsidó nép Babiloni fogsága alatt született különböző szerzőktől.

műfajai:

• hálaadó
• bűnbánati
• panasz
• bevonulási
• átok

23.zsoltár

Hálaadó zsoltár, pásztor metaforára épül (elemei-. vessző, bot)

1. rész

• hitvallás E/3személyben beszél az Úrról
• mindenkihez szól
• tér, szabad mező (füves legelő, víz)

2.rész

• hálás, magasztalás az Úr felé E/2, közvetlenebb viszony
• az Úr vendéglátó szerepében tűnik fel
• beszűkül a tér, védett hely

3.rész

• E/3 személyű hitvallás
• az Úr házában, szeretetben

Nincs kötött ritmusa, ríme.
Bizonyos gondolatok, szerkezetek ismétlődése adja a ritmusát, gondolat ritmus.

Az európai kultúra forrásvidéke: a Biblia

 

Bibliafordítások

Szeptoaginta: a zsidó Biblia görögre fordítása, 72 bölcs fordította le

Vulgata: Szent Jeromos latinra

Luther Márton: német nyelvre, megkezdődik a nemzeti nyelvre való fordítása a Bibliának

Huszita Biblia: nem egységes szöveg, magyar

Sylvester János: 1541 Újszövetség lefordítása

Károlyi Gáspár: teljes Biblia magyar fordítása (vizsolyi) 1590 kinyomtatva, protestáns

Káldi György: jezsuita szerzetes, katolikus Biblia XVII. század

327 nyelvre fordították le a teljes Bibliát, az Újszövetséget 799 nyelvre.

Epikai művek elemzésének szempontjai

 

Lírai művek elemzésének szempontjai

 

17. Shakespeare és reneszánszkori dráma- és színjátszás

http://erettsegi.wetpaint.com/page/17.+t%C3%A9tel%3A+Shakespeare+%C3%A9s+a+renesz%C3%A1nsz+dr%C3%A1ma

9. Magyarországi reformáció és katolikus megújulás

http://erettsegizz.com/tortenelem/reformacio_tetel/

Külföldi előzmények 

Reformáció jelentése: megújítás, vallási mozgalom, amely a katolikus vallás és annak megújítását célozza meg.

oka: az egyház elvilágiasodása, a hitélet bizonytalansága (az egyházi tisztségek adásba vétele, halmozása, fényűző élet, költséges építkezések, ágyasok, műveletlen papok, hatalmas egyházi birtokok)

közvetlen előzménye: búcsúcédulák árusítása (a befizetett összeggel elérhető a bűnbocsánat)

A reformáció elindítója Luther Márton ágoston-rendi szerzetes.

1517. október 31. a wittenbergi vártemplom kapujára kitűzi  95 pontból álló téziseit (tétel) (Egyesek szerint ez az Újkor kezdete).

Legfontosabb tanai: 

• egyedül csak Isten bocsáthatja meg a bűnöket
• a hit üdvözít egyedül (sola fide)
• a hit egyedüli forrása a Biblia (sola scripta)

1555. augsburgi vallásbéke zárja le a harcot, amely kimondja a protestáns vallás létjogosultságát, megfogalmazták az "akié a föld azé a vallás" elvet.



Az ellenreformáció: a katolikus egyház válasza a reformációra

célja: a reformáció visszaszorítása, a katolikus egyház megújítása

eszközei: 1540. Loyolai (Szent Ignác) megalapítja a Jézus társaságot (jezsuita rend)
céljuk: térítés anyanyelven, magasan képzett hittudósok, a pápaság legjobb diplomatái a jezsuiták
1542. felújítják az Inkvizíciót, INDEX- a tiltott könyvek jegyzéke, ezeket a könyveket katolikusoknak tilos volt olvasniuk

1545-1563 tridenti zsinat
célja:

• a katolikus egyház megújítása
• betiltják a búcsúcédulákat
• eltörlik a tisztségek halmozását
• kötelezik a püspököket, hogy állandóan egyházmegyéjükben tartózkodjanak és ügyeljenek a papjaik erkölcseire
• papneveldék felállítása -> művelt papok
• ünnepélyes katolikus liturgiák, búcsújárás, körmenet
• barokk

A reformáció Magyarországon

A reformáció elterjedése

A XVI. század elején Magyarország a háborúk folytán három részre szakad, és a politikai megosztottság mellett létrejön a vallási megosztottság is. A magyarországi reformáció a németországival szinte azonos időben, és hasonló tartalommal alakult ki. Luther tanai először II. Lajos felesége, Habsburg Mária környezetében terjedtek el, 1526 előtt és szinte azonnal magukénak érezték a lutheri hitelveket a magyarországi német polgárok és az erdélyi szászok. A magyar köznemesség kezdetben elutasította az idegen tanokat, mert féltek attól, hogy a német befolyást erősíti.

A kettős királyság időszakában Szapolyai János király és Habsburg Ferdinánd fontosabb dolgokkal foglalkozott, mint a katolikus vallásegység megóvása. Majd később a hódoltságban is gyorsan terjedt a reformáció. A gyors terjedést elősegítette az ország állapota is. Luther ”solus Christus” gondolata elvetette a szentek és Szűz Mária tiszteletét. Az isteni kegyelmet közvetítő szentségeket is elvetette, csak a keresztséget  és a két szín alatti áldozást (úrvacsora) tartotta meg. Az egyetlen forrás a „sola Scriptura” (egyedül az írás), tehát a Biblia.

Az új hit mindenekelőtt az anyanyelvűség követelménye miatt vált rokonszenvessé és a társadalom legfelső és alsóbb köreiben. Az anyanyelven olvasható Szentírás és hallható prédikáció a lakosságnak vonzó volt. Sokan ezért is elfordultak a katolikus egyháztól, amely a mise szertartásban továbbra is latin nyelvűséghez ragaszkodott. A reformáció terjedését hitviták kísérték. A hirdetők nyilvános vitákon ütköztették meg hitelveiket, valamilyen szellemi tekintély illetve politikai hatalmasság előtt.

A reformáció sajátossága

A reformáció lutheránus, másképp ágostai evangélikus ágának a magyarországi viszonyokra reagáló nézeteit XVI. század közepe táján fogalmazták meg. Luther teológiai tételei, s amúgy sem túl radikális társadalmi törekvései idehaza tompítva érvényesültek. Jelentős lutheránus főúri udvarok köré tartozik pl.: Nádasdy Tamás sárvári udvara.

A lutheri irányzat egyeduralmát Magyarországon a XVI. század közepétől a reformációval kálvini vagy helvét (svájci) irányzata döntötte meg. A kálvinista hit elsősorban a mezővárosi és a falusi parasztság körében terjedt. Kálvin szerint Isten hatalma végtelen. Az emberek sorsát a mindenható „eleve elrendelte, (predesztináció elve), vagyis sorsuk cselekedeteiktől függetlenül az üdvösség vagy kárhozat. Az ellenállási jogról szóló tétellel (a zsarnokölés elmélete) a nemesek a rendi ellenállást, a parasztok pedig az urakkal való szembenállás lehetőségét igazolták. Méliusz Juhász Péter (1536-1572), Debrecen fiatal református püspöke óva intett minden szembeszegüléstől. A magyarországi reformátusok nem szerveztek egyházi tanácsokat, presbitériumokat, de egyes települések előjáróságai a presbitériumhoz hasonlóan működtek.

A kálvinizmus túlsúlyát az 1560-as évektől kezdve az antitrinitarizmus veszélyeztette. A szentháromság-tagadó és csak az Atya Isten voltát elismerő vallás elsősorban Erdélyben terjedt. Központja a gyulafehérvári udvar volt, élén János Zsigmonddal. Az uralkodó udvari papja a kiváló képességű Dávid Ferenc (1510- 1579) lefektette az unitárius vallás máig érvényes tanait (1568).

Az egyházszervezetek

A lutheránusok a kálvinisták és az unitáriusok egyházkerületekbe (püspökségekbe), azon belül egyházmegyékbe szerveződtek. Az egyházkerületet a püspök irányította, akit szuperintendensnek neveztek, az egyházmegye élén az esperes állt. Az egyházkerületek ellentétben a központosított római katonai egyházzal, önállóan egymástól is függetlenül működtek.

1580-as, 1590-es évekre a magyarországi reformáció hullámzása lecsendesült és kialakult a protestáns felekezetek viszonylag stabil aránya. 3,5 milliónyi lakosságának (Horvátország nélkül) legalább a fele református (kálvinista) egyházhoz tartozott, negyede az evangélikus (lutheránus) egyház híve volt, a fennmaradó negyeden az unitáriusok, a római katolikusok és a görögkeletiek osztoztak.

A protestáns felekezetek egymáshoz való viszonyát Erdélyben egészen egyedülállóan szabályozták. Az 1568. évi tordai országgyűlés törvényeiben mondotta ki az igehirdetés szabadságát, vagyis a törvény kimondta a négy „bevett” vallás (katolikus, református (helvét), lutheránus (ágostai evangélikus), antitrinitárius (unitárius) szabad gyakorlását. Egész Európában példa nélküli volt e vallási türelem! A királyi Magyarország a XVI. században lényegében nem üldözték a reformált vallások híveit, s szabadon ápolhatták hitüket a hódoltság lakosai is.

Bibliafordítás, iskola

A reformáció óriási ösztönzést nyújtott az anyanyelvű irodalom kibontakozásához.

Korábbi fordítások:

Pesti Gábor a négy evangéliumot fordította le (kinyomtatva; 1536 Bécs). Sylvester János az Újtestamentumot (kinyomtatva; 1541 Sárvár). Ennek helytörténeti jelentősége is van! 1590-ben napvilágot látott az első magyar nyelvű teljes Biblia, Károli Gáspár gönci lelkész fordítása. A Bibliát a Gönchöz közeli Vizsolyban nyomtatták, máig vizsolyi Bibliának nevezik. A hit terjesztésében és megerősítésében a protestánsok nagy szerepet szántak az iskolának. A falusi iskolában lelkészek tanítottak. A városi iskolákban és a főiskolán (Debrecen, Sárospatak Pápa, Kolozsvár, Brassó) már a humanista jellegű oktatás folyt. Az evangélikus iskolák a Németország, a reformátusok Hollandia és Anglia művelődési központjaival építették ki a kapcsolatokat, s megkezdődött a magyarországi diákok vándorlása e távoli helyek felé.

A könyv

A reformáció hamar felismerte, hogy a hitelvek és a műveltség terjesztésének leggyorsabb eszköze a könyv: ennek segítségével ugyanis lehetővé válik. hogy az eszmék személyes kapcsolat nélkül is hassanak. A könyvkiadás tömegessé tétele érdekében nyomdákat állítottak fel, elsősorban a főiskolák székhelyein és a protestáns főúri udvarokban. A könyvek ára lezuhant. A XVI. század végén 2 dénárért parasztkalendáriumot lehetett kapni, ami ötszázszor olcsóbb volt egy előző századi nyomtatott könyvnél. A könyv luxuscikkből használati tárggyá vált. A reformáció idején jelent meg a mai értelemben vett olvasó. Korábban csak az a szűk értelmiségi csoport forgatta a könyveket rendszeresen, amelynek foglalkozásához tartozott az olvasás. Társadalmi szereptől függetlenül sokan kezdtek el olvasni, pusztán érdeklődésből. Az anyanyelvű világi költészet hazai alakja volt Balassi Bálint (1554-1594). Nagy hatást gyakorolt rá nevelője, Bornemissza Péter evangélikus lelkész. Balassi írói pályája az első írói hivatás a magyar költészet történetében.

A protestantizmus sorsa és a katolikus egyházhoz való viszonya másképp alakult a három országrészben. A királyi Magyarországon megmaradtak az egyházi birtokok, s ezzel a katolikus főpapság helye a politikai életben. A protestánssá lett magyar rendek az új felekezeteket csak birtokaik határán belül támogatták, nem kívánták a katolikusokat kiszorítani a politikai hatalomból.

Az ellenreformáció a század közepén indult meg, de még nem hozott komoly eredményeket.

Erdélyben 1556-ban az országgyűlés a kincstár kezébe adta az egyházi javakat. A fejedelmek felvették a protestáns egyházak világi elöljáróinak szerepét. A katolikusok kiszorultak a politikai életből.

A hódoltságban a törökök toleránsak voltak a felekezetekkel szemben. A hódoltsági területen élőket nem kényszerítették vallásuk megváltoztatására, már csak azért sem, mert ha csatlakoztak az iszlám hitűek táborához az adókedvezményt jelentett volna nekik. Akkor nem kellett volna a haradzsot fizetniük (évi 50 akcse=1 aranyforint), mivel azt csak a nem muzulmán vallású alattvalók (ún. ráják) fizették a szultánnak.

A reformáció hatása Magyarországon

Az emberek menekülnek a növekvő terhek elől a református eszmék, ideológiai harcába. 

1. korai jelentkezése: É-Magyarországon (1526 előtt), Erdélyben a szászok lakta településeiben (német polgárság) + egyházi birtok megszerzésére törekvő nemesek 

irányzat lutheránus (evangélikus)

terjedését segíti : ferences rend

Széles körben 1526 után  (sok katolikus püspök meghal -> birtokai világi földesurak kezébe kerülnek ->a földesúr maga választhatta papját a XVI. század közepétől protestáns lelkész -> ez a jobbágyok vallási hovatartozását is meghatározta)

fő képviselői: Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Sztáray Mihály

főbb központjai: Kassa, Kolozsvár, Sopron, Eperjes

2. kálvinizmus (református)

fő képviselői: Kálvincsehi Sánta Márton (egyházi gyulafehérvári kanonok); Méliusz Juhász Péter (Debrecen püspöke); Károli Gáspár, Szenczi Molnár Albert

központja: Debrecen, Eger, Sárospatak, Vizsoly, Pápa

támogató bázisa: mezővárosok, végvárak

Debrecen = Kálvinista Róma; 

Debreceni Hitvallás = a reformátusok hitelveit foglalja össze

kibontakozása: 1551-től 

3. Unitárius (antitrinitárius) 1550-es évektől (szentháromság tagadó)

1568. tordai országgyűlés : "bevett" (protestáns és katolikus) vallások szabad választásának és gyakorlásának elve

fő képviselő: Dávid Ferenc

főbb központjai: Erdély (Kolozsvár)

4. Népi - XVI. század második fele, az anabaptista eszmék

támogató bázisa: mezővárosi jobbágyok, végvárak

képviselő: Karácsony György

központ : Alföld

Kulturális hatása: 

• iskolák létrejötte
• Újtestamentum fordítások
• Vizsolyi Biblia
• nyomdászat elterjedése
• anyanyelv fontossága
• külföldi egyetemeken tanulnak sokan
• szótárírás 
• zsoltárok
• értekezések
• históriás énekek
• széphistóriák

Művelődés, egyházak, iskolák

A hazai reformáció és a barokk kulturális hatása források alapján

A reformáció képviselői

- Korai reformátorok (Luther hívei):

• Dévai Bíró Mátyás (az első magyar ábécéskönyv szerzője); Heltai Gáspár (a XVI. század leghíresebb nyomdásza)

- Kálvinisták 

• Kálmáncsehi Sánta Márton, Mélius Juhász Péter (Megfogalmazta a debrecen-egervölgyi Hitvallást)

- Unitáriusok 

• Dávid Ferenc (János Zsigmond udvari lelkésze)

A reformáció hatásai

- Protestáns iskolák

• Sárospatak, Pápa, Debrecen, Sopron, Eperjes
• protestáns főiskolák: Gyulafehérvárott 1622-től

- Könyvkiadás 

• Pesti Gábor: 4 evangélium fordítása (Bécs, 1536), szótár és mesegyűjtemény
• Sylvester János: Újtestamentum fordítása (Sárvár közelében, 1541)
• Károli Gáspár: Biblia fordítása (Vizsoly, 1590) - Ez volt az első teljes magyar nyelvű Biblia.

- Elterjedt a magyar nyelvű liturgia és a nagy lutheri újítás: az anyanyelvi éneklés. 

- Hitviták (disputa):

•  protestáns irányzatok között (1566: Mélius Juhász Péter és Dávid Ferenc hitvitája János Zsigmond erdélyi fejedelem jelenlétében. 

Az ellenreformáció hatásai 

-Hitviták, hitvédelmi írások (Pázmány Péter)

-Iskolák alapítása:

• cél: magyarországi katolikus papság képzése
• 1635: Nagyszombati egyetem (alapítója Pázmány Péter esztergomi érsek)

- Káldy György (a pozsonyi kollégium főnöke): első katolikus bibliafordítás (1626)

A barokk

A "barokk" szó eredete a olasz "barocco" ('szabálytalan alakú kagyló, gyöngy'). A klasszicista kritikusok szóhasználatában a jelentés már 'bizarr formájú gyöngyszem', sőt 'nyakatekert' lesz.

Általánosan a XVII. századra tehető.

Társadalmi és történelmi háttere: a katolikus vallás, az ellenreformációs tevékenység. Monarchiák időszaka, a feudalizmus megerősödése.

jellemzői: 

• minden csavarodik, a nyugvó vonal szinte ismeretlen 
• nem kedveli a szimmetriát
• jellemző a mozgás ábrázolása, erő, lendület, szenvedély, dinamizmus
• kedveli a nagy méreteket (monomentalizmus)
• kedvenc irodalmi műfaja az eposz
• lenyűgözni akar
• szereti ábrázolni a múló időt
• menny- pokol ábrázolása
• kedveli a körmondatot
• szeret meglepetést okozni , hatást kiváltani

Építészet:

- Jezsuita templomok 

• Nagyszombat (1629-37): Pázmány Péter irányításával, Eszterházy Miklós támogatásával épült.
• Kassa (Báthory Zsófia mecénási támogatásával épült)

- Kastélyok

• Grassalkovich-kastély (Gödöllő)
• Eszterházy-kastély (Kismarton és Fertőd)
• Savoyai-kastély (Ráckeve)

-Festészet

• Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása (1724) 
• Rembrandt
• Peter Paul Rubens

-Zeneszerzők 

• Johann Sebastian Back 
• Antonio Vivaldi

-Irodalom

• Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
• Mikes Kelemen: Törökországi levelek
• Apáczai Csere János: Magyar Enciklopédia

Az ellenreformáció

A Bocskai-felkelés hatására félretették a magyarok a centralizációs politikát, felhagytak a katolikus vallás erőszakos terjesztésével. 

De! a jezsuita neveltetésű II. Ferdinánd alatt (1619- 1637) újra támadásba lendül az ellenreformáció ill. a Habsburg központú támaszai a nagybirtokosok.

Legkiemelkedőbb képviselője: Pázmány Péter esztergomi érsek (protestáns családból származott, katolizált, jezsuita lett, a grazi egyetem tanára).

Kulturális hatása: jezsuita rendházak, iskolák, nyomdák, Káldi György első katolikus bibliafordítása. 

1635. nagyszombati egyetem megalapítása, Bécsben magyar papnevelde -> Pázmány Péter 

Pázmány Péter

(1570-1637)

Az ellenreformáció vezető alakja, Zrínyi Miklós nevelője. Nagyváradon született, majd a híres római jezsuita iskolában tanult. Hazatérve esztergomi érsek lett, ill. bíboros. 

Politikai szerepet is vállal pl. 30 éves háborúban részt vett az 1621-es békekötésben.

Megalapítja Bécsben a papneveldét: Pázmaneum.

1635. Nagyszombaton egyetemet alapít -> későbbi jogutódja az ELTE.

Irodalmi tevékenysége: Isteni igazságra vezérlő kalauz jellegzetesen barokk mű, a katolikus egyház, hit terjesztése tökéletesen átgondolt mű. 

Vita irata: 5 szép levél, vitairata a protestánsok, szellemességével, iróniájával legyőzi a protestánsokat.

Prédikációk: nagy szókincs, szemléletes megfogalmazás, átgondolt, logikus, tiszta szerkezet jellemzi. 

Fordítása: Krisztus követése- Kempis Tamás

Munkássága

Nagy nyelvművésznek tartja a magyar irodalom, aki mindig szemléletesen és közérthetően fogalmaz.

Prédikációit gyönyörködve hallgatták. 

Rendkívül művelt, nagy tudású ember, művei átgondoltak, jól szerkesztettek, noha használ erős kifejezéseket, soha nem válik durvává. 

Ellenfelei borzasztóan féltek tollától. 

Jellegzetes mondatszerkesztési eszköze a körmondat, de ez mindig átlátható, érthető. 

Az irodalom és a film kapcsolata

Édes Anna filmen

Keletkezés, rendezés

A film egy önálló műalkotás, nem pedig az irodalmi mű szolgai átültetése.
A film "írója " a rendező.
Az Édes Anna Kosztolányi 1926-os regényének az adaptációja.
A filmet Fábri Zoltán rendezte 1958-ban. Fábri Zoltán képzőművészként indult, majd színházi szakemberből lett filmes; háromszoros Kossuth-díjas rendező.

1955. Körhinta 
1956. Hannibál tanár úr (Móra Ferenc); Pál utcai fiúk
1969. Isten hozta őrnagyúr (Örkény Tóték c. művéből)

Bacsó Péter és Fábri írta a forgatókönyvet. A film 84 perces.

Ránki György - zeneszerző
Törőcsik Mari - Édes Anna
Mezey Mária - Vizyné
Gobbi Hilda - Etel

Sokáig kellett várni az első adaptációra, ugyanis Kosztolányi nyitott polgári értékrendje nehezen volt beilleszthető a kommunizmus eszmekörébe. Az '50-es évek végén azonban nőtt az alkotók mozgástere.
Fábri többször foglalkozik a kiszolgáltatottság témájával.


A regény és film 

A rendező a regény lélektani motivációja mellett nagy hangsúlyt helyez a társadalmi-politikai közeg brutalitásának a bemutatására pl.: Anna robotolását montázzsal oldja meg , közben a budapesti utcán masírozó katonák lépkednek.


Szereplők


Vizyné, a filmben nem derül ki lányának elvesztése, férjével való rossz házassága, ami itt menthetné magatartását. A filmben ridegebb, érzéketlenebb és többször halljuk érdes, kellemetlen parancsolgatását.

Moviszternek kevesebb a szerepe a filmben, míg a regényben ő a szócső. Egy egyszerű kedves emberként van jelen. A végén sem kap kiemelt szerepet, a bíróság helyett egy félreeső folyosón mondja el véleményét, rokonszenvét Anna iránt.

János (Jancsi), a regényben a negatív jellevonásai sokkal jobban előjönnek, mint a filmben, ott nem annyira ellenszenves, mintha Annával való kapcsolatának csak a társadalmi különbség szabna határt.

A filmben Annát nem sokat beszélteti, gondolatait, lelkivilágát, szituációkkal, tárgyakkal érzékelteti pl. trombita, bagoly, csirke.

A filmben hiányzik Vizyné Anna iránti lelkesedése. Alig van szó Anna-legendáról. A végén letartóztatják, kimarad belőle a bírósági tárgyalás.
Mintha a rendező nem akarná, hogy csökkenjen az ellentét a kiszolgáltatott lány és a körülötte lévő társadalmi- politikai környezet brutalitása között. Kimarad a gyilkosság ábrázolása. A nézőre bízza , hogy mit képzel bele a gyilkosságba. Sokkal kiemeltebb a lázálma Annának, mert sok kép utal (montázs) a megölt magzatra pl. üres hinta, égő szalmaszekér, kő lavina.
A filmben több előjele van a készülő gyilkosságnak (kés motívuma, fel veszi, leteszi), csirke evés az estélyen, bagoly, többszöri szerepeltetése, Bandika nem ismeri fel.

A filmben Anna akkor szembesül Jancsi céljával, mikor a magzat elhajtás után bőröndjeit cipelve elmegy a fiúhoz, Jancsi azonban szenvtelen  marad vele szemben Anna jutalma egy kis pénz, gesztenye.Jancsi becsapja az orra előtt az ajtót innentől kezdve felgyorsul Anna kirekesztődésének folyamata pl.a mulatozókat a csukott konyhaajtó résén figyelheti. A regényben viszont az estélyen omlik össze, de nem írja túl ezt sem Kosztolányi: " a lámpák valami kancsal fénnyel föllobogtak" .

A kéményseprő és Jancsi úrfi is előbb jeleneik meg ,mint a regényben, talán így a kéményseprő képében hamarabb megadja az esélyt a lánynak a szabadulásra. A regényben Vizyné érzelmileg zsarolja a lányt, hogy ne engedje el a lányt.
Anna is csak később jelenik meg a regényben, a filmben sokkal hamarabb.


A film jellegzetessége, eszközei

• montázs: képek sorozatos gyors egymásutánisága
• a film expresszionista felfogásban készült (feszültség, érzelem kifejezés), átélhetővé, személyessé teszi a történetet, az erőteljes zenei- és hanghatások, a zajok, zörejek drámaisága, a csöpögő csap monotonitása,az egymás után pörgő képek,  feszültséget teremtenek
• tárgyak szimbolikája, motívumok: többször megjelenített (ajtó, bagoly, csirke, galamb, kés)
• kamera beállítások: közeli, premier plan, kis totál, nagy totál, /Ficsor lakását felülről veszi, a gyilkosság előtt éjszakán Anna agyában feltolódott emlékeket rézsutosan mutatja, a mű elején Vizy még elvtársnak szólítja Ficsort, de már felső kamera állásból veszi, amely Ficsor alacsonyabb rendűségűt jellemzi
• Fekete fehér film, a célja a történetre összpontosítás és ad a filmnek bizonyos dokumentum jelleget, amitől hitelesebbnek érezhető. 

A film és a regény közötti különbség, a nyelv megnevez,fogalmakkal dolgozik, a film pedig megmutat, konkrét valóságot ábrázol.

Szempontok


látvány elemek
helyszín
díszlet
ruha, jelmez
kellékek
operatőri munka (világítás, fény-árnyék hatások, képi beállítások, kamera mozgás)
hangok, zene
színészi játék, mimika, beszéd

Radnóti Miklós: Erőltetett menet

http://mek.niif.hu/01000/01018/01018.htm#cim67

13. Örkény István

Élete

http://www.siraly.net/index.php/magyar/eletrajz/84-oerkeny-istvan-eletrajza.html

http://erettsegi.wetpaint.com/page/13.+t%C3%A9tel%3A+%C3%96rk%C3%A9ny+Istv%C3%A1n+-+Az+egyperces+novell%C3%A1k

Elég jó életrajz: http://orkenyistvan.hu/eletrajz

Örkény István életrajza

• 1912-ben Budapesten született, jómódú zsidó származású gyógyszerészcsaládból, Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus.
• A Piarista Gimnázium után vegyészmérnöki és gyógyszerészi oklevelet szerzett
• 1930-as években kezdett írni, a Szép Szó köréhez tartozott, jól ismeri József Attilát
• 1938-39 London, Párizs
• 1942-ben behívják munkaszolgálatra, élményeit a Lágerek népe regényben örökítette meg
• A 2. magyar hadsereggel gyalogolt a Donig, majd Voronyezsnél fogságba esett
• 1946-1956 az MKP tagja
• József Attila-díjjal jutalmazták 1955-ben és 1967-ben.
• Újságoknál dolgozik: Magyarok, Újhold, Csillag
• Házastársak című regénye sikeres, Lila tinta című elbeszélése nagy port kavart

• Házasságai

  • 1937–41 Gönczi Flóra
  • 1947–59 F. Nagy Angéla gasztronómus-író. Ebből a házasságából két gyermeke született: 1949-ben Örkény Angéla, televíziós vágó, 1954-ben Örkény Antal, szociológus.
  • 1965-től Radnóti Zsuzsa
• 1956-ban részt vett a forradalomban, ezért 5 évre betiltják
• A '60-as években születtek legnagyobb művei: Macskajáték, Tóték, Egyperces novellák
• Utolsó éveinek egyik legsikeresebb drámája a Pisti a vérzivatarban
• Életrajzát a Párbeszéd a groteszkről című interjúregény tartalmazza
• Részletes, anekdotikus mű: Örkény szeretett önmagáról beszélni

Első novellás kötetei: Tengertánc, Budai böjt, Ezüstpisztráng

Kisregény: Macskajáték, Tóték (dráma)

Verseskötet: Jeruzsálem hercegnője, Nászutasok a légypapíron

1968. kiválogatja az egyperces novellákat -> életének utolsó szakaszában a drámaírás felé fordul

1979. május 7‐én összeroppan a gerinccsigolyája, két nappal később megműtik; majd meghalt.






Örkény István: Egyperces novellák


http://mek.oszk.hu/06300/06345/06345.htm